Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-26 / 48. szám

k, 1960. február 26. ÉSZAKMAGYARORSZAG BÁNYAMENTŐK Gépirakodás — gyors munka MENTOK, TOZOLTÓK körében, legalábbis szerény tapasztalataim szerint, él bizonyos elégedetlenség amiatt, hogy munkájukat — jelle­génél fogva — csak alkalmilag be­csülik. Baleseteknél, tűznél rájuk terelődik és szegezödik a figyelem. Ilyenkor fürdőnek a dicsőségben, szerető, elismerő szók erősítik öntu­datukat. azután visszavonulnak ..ké­szenlétbe" és megint megfeledkez­nek róluk. Gondolom, van némi igazság ebben az állásfoglalásban, s nem valamiféle túlzott érzékenység támasztja a mellőzöttség gondolatát. Magamon is lemérhettem a közvé­lekedés hőfokát, amikor a napokban Sajószentpéteren járva, gépkocsink beleakadt a sárba és a közelben „pi­henő — heverésző — ráérő” men­tők — bányamentők! — azonnyom- ban segítségünkre siettek és kihúz­tak bennünket a dágványból. Az idé­zőjelek közé tett szavak akkori mor- fondirozásom kifejezői. Ha verőfé­nyes tavaszi napon találkozunk ve­lük, alighanem még azt is hozzáfű­zöm: könnyű nekik, egész nap süt- tethetik a hasukat. Kicsit beljebb kerülve, hamarosan megtudtam, hogy ami a hancúrozást és a hassütögetést illeti, kicsit más­képpen állnak a dolgok. Nem tréfa ám az. amiről a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt Köz­ponti Bányamentő Állomásának szol­gálati utasítása szól: „A Bányamen­tő Állomás célja: a tröszt bánya­üzemeiben az emberéletet és a nép- gazdasági vagyont fenyegető veszé­lyek leküzdése, az élet- és vagyon­mentés.” Nos, Ihász Sándornak, a szénosz­tályozó főmérnökének érdekes tájé­koztatója éppen azt érzékeltette, mi­lyen magasfokú szervezettséggel, kö­rültekintő gondoskodással és korsze­rű, egyre modernebb felszereléssel, biztosítják ennek a célnak elérését. (Ihász elvtárs úgy kerül az osztag­hoz. hogy a mentőállomás szolgála­tiig a szénosztályozóhoz tartozik. A mentőállomás parancsnoka egyéb­ként Podhorányi László mérnök.) — Legelőször talán nézzünk kö­rül! Ezek a katonás rendben sora­kozó apparátusok — oxigénes lég­zőkészülékek. Itt az állomáson 42 darab van belőlük. 2—2 órára állan­dó oxigént biztosítalak a mentők­nek. — EZ A TETSZETŐS KÉSZÜLÉK — Pulmotor oxigénes lélegeztető, széndioxid adagolással. Hat Ilyennel is rendelkezünk. Nemrégiben csakis orvosi felügyelet mellett működhe­tett. most már minden vizsgázott Iák hatfajta gáz előfordulását jel­zik. (Monos Jáno6 elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója megjegyzi: Még a 40-es évek elején is kanári madarat, tengeri malacot és fehér egeret vittünk a bányába. Ha elpusztultak — gázveszély volt.) — A régimódi, de egyébként igen elmés „Inhabad” élesztő készülék mellett, amelyet különösen hosszú időt igénylő élesztésnél alkalmaz­hatnak előnyösen, érdemes megnézni ezt a pompás elektro-stimulótort. Zseblámpaelemekkel működik, ame­lyek könnyen pótolhatók. Vibrátor van beleépítve. Elektromosáram im­pulzusokat ad. ezek az ideg- és lég­zőizmok görcsösségét oldják és az eszméletlen embert „átstimulálják", — Az ún. Draeger 19/31. mintájú gázvizsgáló készülék is igen egysze­rű, ötletes megoldás. A nagy szám­ban található monoxidvizsgáló fio­Becses kincsünk az oxigénáttöltő palack, segítségével osztjuk szét az oxigént az ipari palackokból a men­tőkészülékekbe. Az udvarra kitekintve, a faka- ruszhoz hasonló gépkocsit látok. Igen, ez a riadókocsi, amelynek teljes felszereléssel állandóan ké­szen kell állnia. 38 féle tárgy talál­ható benne. így: mentőkészülékek, légponyvák, telefonhuzal, tábori te­lefonkészülék stb. Ezek a készülékek a szó szoros ér­telmében életet lehelnek magukból. De csak akkor, ha a társai életéért kockázatot vállaló bátor ember életet lehel belejük. Ilyen keménykötésű, egészségtől, erőtől duzzadó férfiak állnak mellettünk. Cifra György, az edelényi I. akna vájára. Banu 'Fe­renc, a 11. aknától, Üveges József, az I. akna csapatvezető vájára. Túrái D. János, a II. akna bányatechni­kusa, mindannyian ácsok, kőműve­sek is egyben, sok szakmában jára­tosak, no és vizsgázott bányamentők. SZOLGÁLATUK EGY HÉTIG tart, aztán más vizsgázott mentők jönnek ügyeletre, ők pedig vissza­térnek munkahelyükre. A szolgálat — magyarázza Ihász elvtárs — megszakítás nélkül napig tart. Délelőttönkint foglalko­zás van. délután készenlét és pihe­nés, éjjel alvás. A hét nap alatt sen­ki se hagyhatja el szolgálati helyét és minden percben készen kell áll­nia a „bevetésre". A szolgálatos bá­nyamentő naponta 124 forint bért kap és teljes ellátást. Tényleges mentésnél ehhez járul még a menté­Monos elvtárstól megtudjuk, hogy a tröszt üzemeiben 400 kiképzett bá­nyamentő dolgozik. A kurityéni tan­folyamon jelenleg 26 hallgató sajá­títja el a szükst korhatár a mentőknél 21 kiképzett mentőknek negyedéven- kint gyakorlaton, évenkint orvosi vizsgálaton kell megjelenniök. A szolgálati utasítást kiegészíti a részletes riasztási terv. A riasztás és mentés gyorsaságára hadd mutas­sak be egyetlen adatot a riasztási naplóból, a bányamentők króniká­jából. 1959 december 22-én az ede­lényi II. aknában tűz ütött ki. 6.30- kor szólalt meg a riasztócsengő, 10 órára már teljesen elfojtották a tü­zet. Ha bárhol az országban komo­lyabb tűz. vagy bányaszerencsétlen­ség következik be, életbe lép az or­szágos riasztás. Még annyit befejezésül: tágas, ott­honos, jól berendezett mentőállomás épül a szénosztályozónál. TAPASZTALATAINK megnyug­vással tölthetnek el bennünket. A bányamentés igen jó kezekben van. Ha valahol veszély támad, minden feltétel biztosítva van gyors elhárí­tására. Mégis azt kívánjuk — és ezt ne vegyék rossz néven a dolgukat jól értő bányamentők —, hogy riasz­tás helyett, ha mór mindenáron mű­ködni akarnak, inkább gépkocsikat húzzanak ki a sárból. Sőt! Ha kitavaszodik, inkább egy­két órácskára süttessék hasukat a naP°n! Sárközi Andor József felvetne A hibridkukorica sikere a Bodrogközben Sággal felvillanyozták a bodrogközi dolgozó parasztokat — mondja ö/.e- pessy László járási főmezőgazdási* —. Így ma már nem kell kardoskod­ni a hibridkukorica kiváló tulajdon­ságai és gazdag terméshozama mel­lett. mert a termelők salát taoaszta- talataik alapján győződtek meg a hibrid vetőmag használatának elő­nyeiről. elsősorban arról, hogv ál­talában 20—25 százalékkal több ter­mést ad. mint a szokvány kukorica. Tavaly még mindössze 580 mázsa marton vásári hibridet igényeltek a termelők, most pedig csupán a tsz- ek és egyéniek ennek csaknem a há­romszorosát. 1162 mázsát kívánnak elvetni. Ez 11 ezer 500 holdnvi terü­let vetőmagszükségletét fedezi, ami azt jelenti, hogy járásunkban a 60 százalékos országos átlaggal szem­ben a kukoricaföldek 90 százalékát híbridmaggal vetik be ezen a tava­— Ez aztán a tavalyinál is több termést. több hízott sertést íav vág- j só fokon nagyobb jövedelmet lelent a Bodrogköz szorgalmas dolgozó pa­rasztjainak. r—í) ß Kisipari Termelő Szövetkezetek életéből Olvasóink kérésére... Mi akadályozza a R i VÉL miskolci kirendeltségének még jobb munkáját? Nemcsak megyénknek, hanem az országnak is egyik legjobb kukorica- termő vidéke a Bodrogköz, ahol min­den esztendőben hatalmas táblákon hányja ki címerét bontja ki selymes bojtját ez az értékes takarmánynö­vény. És a kukoricatermés sikeréről tanúskodik az a verseny is. amelyet az elmúlt évben hirdetett a sátoral­jaújhelyi jórés községei, termelőszö­vetkezetei és egyéni gazdái számára a tanács mezőgazdasági osztálya. tiyének kihirdetésére, s ebből kide­rült. hogy az 56 község közül első helyre Tiszakaród. a másodikra CJ- gánd, a harmadakra Karosa került A 34 termelőszövetkezet közötti ver­senyben a cigándi Petőfi lett az első 30,15 mázsás, utána a karcsai Dózsa következik 28.5 mázsás májusi mor­moltra átszámított átlagtermésével. Az egyéni termelők közül három üszakarádi gazda: Kazuo Mihály. V. Kántor Dezső és Jónás Aladár érte el a legszebb eredményt. A szép si­kert valamennyi termelőnek a híres na rton vásári hibridkukoricák hoz­ók. — A nagyszerű eredmények való­ké’] áta-ini Botios István boldog rtuskol­tefmeíőQlV vetkezet!*1 k)t'lparl szereld munkák melleit kőműves es asz­talos munkákat tó végeznek. export tevékenységéhez tartozik még egy portgépekkol kerül külföldi országokba. Bébi- és gyermek>-í’«<i'.;ii«U .»/ i negyed­évben 8'IOD párat készít el a Miskolci Ci­pész Ktsz gyermekcipő részlege. Emellett a Jav*''végeznek* el*“Cr •pJ‘r clpö'&,_ ^Mérték utáni ruhafrlescReküó! közel S hegy én-hála n lévő készülékek között dolgoznak. Ennek ellenére már Öt- «zör nyerték el az élüzem címet. Er- re mindnyájan büszkék. Végezetül hadd írjuk le mind a nuolc kiváló, kitüntetett rádiómüszerész nevét: Huszár íjászló. Zákány Lajos. Nagy József. BHszkó György. Forró Zol­tán. Mádat Attila. Lizák András. Kot'ács Béla. Ezek a szakemberek valóban megérdemlik a dicsérete:, hiszen helyrehoznák azokat a hibá­kat. melyekért, őszintén szólva, nem kék nemcsak a gyárnak kerül pén­zébe. népgazdaságunk is kárát látja. Érdekes például, hogy a jól bevált Munkácsy nevű televíziós készülé­kek. melyek szintén Székesfehérvá­ron készülnek, tökéletesen működ­nek. Ügy hisszük, nem érdektelen, ha megírjuk, melyek a gyakori hibák. Rosszak az 1000/pf pavirkondemoto­rok. zárlatos az FBL 21-es cső. átég a csőfoglalat. leég a hálózati trafó és nem megfelelő az EZ 80-as em­it dicsére! hangján beszélnek a jót­állási jeggyel rendelkező rádióhall­gatók. A rádiómüszerészekkel együtt mi is biztosra vesszük, hogy a párt és a tanács segítségéve! a RAVEL mi­előbb megfélelö épületbe költözik. Azt is hisszük, hogy rádiógyáraink a meg szebb, tetszetősebb dobozok­ban jobb. egyre tökéletesebb készü­lékeket gyártanak mindannyiunk örömére. SZEGEDI LASZLC Fényképezte: SZABADOS GYÖRGY foglalat szigetelése. S mindez a gyen­ge minőség miatt. Van tehát javíta­nivaló, hogy híradástechnikai ipa­runk. rádiógyáraink még jobb hír­névre tegyenek szert, úgy a hazai, mint a külföldi hallgatók előtt. Más is akadályozza a miskolci RAVEL jobb munkáját. Megtörté­nik, kofa kevés az alkatrész. Hiba ez. mégsem olyan sürgető, mint a helyiség. Ezen kell mielőbb segíteni. Csodálatraméltó az itt dolgozó fia­tal műszerészek szorgalma. Azért Is. mert mint képeinken is látható, ide- gesétóeu rossz munkahelyen, egymás munkával, nem dolgozhatnak gyor­sabban. A másik ok már inkább elgondol­kodtató. Naponta 60—80—100 rádió- készülékei hoznak ide az új rádió, vagy lemezjátszó tulajdonosok Mi ennek az oka? Ismeretes, hogy hír­adástechnikai iparunk igen szépen fejlődik, pár év óta külföldön is elis­meréssel szólnak a magyar készülé­kekről. Ez tény. De az is igaz. hogy sok a hiba. s ez itt. ebben az üzem­ben is látható. Előfordul, hogu rádió­gyárainkban gyenge minőségű anya­gokat tesznek egy-egy készülékbe, s pár heti vagy havi üzemeltetés után már javítani kell. De nem elsősor. ban a gyár a hibás, a REMIX alkat­részgyár nem mindig ad megfelelő alkatrészeket. A legtöbb hiba azon­ban a szállításból ered. Pedig ezen is lehet segíteni. Mert jelen pillanatban igen körülményes úton kerülnek Miskolcra a készülékek. Jó lenne. »mi a Budapesti RAVIL egy irá­nyító által, egyenesen a megrendelő­nek szállítaná a különböző készülé­keket. A szakemberek is úgy nyilatkoz­óik. hogy a gyárakban pontosabb és ’elclösségteljesebb munkára mn szükség. Az idő elölt üzemképlelen- xé vált készülékek igen sok bosszú- ágot okoznak, különösen a vidéki* le­iek. Ezért most azt tervezik, hogy izerencsen és Ózdon alkirendeltség^t loznak létre, hogu a javításra váró ■észülékekkel ne kelljen Miskolcra Uazm. Az is a szakemberek vélemé­nye, hogy a Terta-készülék vezet a öbbi előtt. Az Orion Gyár is kiváló észülékeket ad a kereskedelemnek, öbb baj van azonban a székesfehér- 'ári gyár rádióival. Januárban Pél­dául 500 olyan készüléket javítottak, melyek a székesfehérvári gyárban ‘észültek. Persze ennek a gyárnak is ‘ereseitek a gyártmánvai. sókon edvelzk az itt gyártott rádiókat, de ény: sok a javítanivaló. A vissza­jött, mgyem megjavított készülé­szorgalómmal, jó szaktudással. En- 1 nek köszönhető, hogy a RAVEL 1 munkája a sok nehézség ellenére is * kielégítő. Naponta kb. 60 készüléket ’ javítanak. Külön gond, hogy hová t raktározzák a sok értékes rádiót. 1 Milliókat ér az itt lévő készülékek t értéke. S az épület, a helyiség túl- t zsúfoltsága miatt nem tüzöiztonságos. c Egyetlen szikra tönkre teheti az egész c üzemet. Ez a kérdés azonban úgy- 1 ahogy elintézést nyert. Ígéretet kan- í tak, rövidesen megfelelő épületbe I költöznek. Ez tehát az egűik oka an- t nak, hogy néha késnek a garanciális A kel nem tudnak határidőre elkészí­tem. Olvasóink kérésére ellátogat­tunk ide, megnéztük, hoauan dol­goznak. milyen nehézségek akadá­lyozzák munkájukat. Már az első pillanatban meghök­kentő kép fogad. Igen sok ember áll sorban jótállási jeggyel, javításra hozták a nemrégen vásárolt készü­léket. rádióit, lemezjátszót, televíziói. A belső helyiségekben még furcsább a látvány. Rádiók egymás tetején, földtől a plafonig. Egy ember is alig fér el a készülékek rengetegében. Bőször u ez a kérdés jut eszünkbe : hogyan tájékozódnak üt a dolgozók? Nincs kavarodás a javításra kerülő és a már megjavított készülékek „raktárában”? Mert bizony egy he­lyen van itt az iroda, a raktár, a fo­gadó, a műhely — minden. Nézzük sorjában a dolgokat. Nyolc műszerész dolgozik itt. valóban nagy Miskolcon a Munkács»/ uíca egyik épületében működik a Posta Rádió- vételtechnikai és Bleklróakuszlikai kirendeltsége. Az üzem már hosszú idő óta igen eredményes munkát vé­gez annak ellenére, hogy ugyancsak hosszú idő óta sok nehézséggel küzd. Megtörténik, hogy egy-egy készülő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom