Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-25 / 47. szám

4

E5ZAKMAGTAR0RSZAG

Csütörtök, IM«. I«bruár U.

HÍREK

KISESTELYI

— Varrasd csak. lányom. Varrassatok csak. — S nisi tovább. szó'.\a- nul. mozdulatlanul a szebbnél szebb ruhákat, min csak be nem pdrdsodik a szemüvege...

Lehet, talán a fiatal sáoa jutott eszébe, amikor örült, ha eou-eov t)1 kartonkötényre, kartonruhára, fekete félcipőre tellett. Pedig müven iól állt volna rajta is egy ilyen kisette'«’■■■ ,

Lopva lányára néz és lám. mar mosolyon. Bizonyára jól áll mayd rajta a küestélyi. &$ felderül a szi(baresa)

A községi kultúrterem duóig megleli. Divatbemutatóra jöttek össze.

Az első torokban főként az idősebb korosztály ül. Asszonyok lantjaikkal, de látni férfiakat is. Minden újabb ruha egy-eoy tetszetős sóhai. Anya s lánya összedugják a fejüket.

— Anyu, ezt megvarratjuk, ió?

Kisestélyik, nagyestélyik. Délutáni s

délelőtti ruha. Raglanujj, csónak- nyak, bőhátú tavaszi kabát, szoknya...

Mellettem ül Erzsi néni. Gyermekitorom óta ismerem. Szemüveget visel. látása gyenge már. a hajdani napszámosévtizedek vontak rá szürkés homályt.

— Tetszik, anyukám? Ezt in is megvarraiom.