Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

2 ESZAKMAGIAKOR87.AO Szerda. 1960. februir U. Minden erűt a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági ős szervezeti megszilárdítására kell összpontosítani Értekezletet tartottak Miskolcon a borsodi tanácsi szervek vezetői Az elmúlt napokban a megyei Ui- nucs végrehajtó bizottsága a járási, a városi és községi tanácsok, a me­gyei szakosztályok vezetőinek rész­vételével értekezletet tartott, ame­lyen a pórt VII. kongresszusának ha­tározata alapján a tanácsokra háru­ló feladatokat beszélték mec A ta­nácskozás munkájában részt vett Kukucska János elvtórs. a megvel pártbizottság titkára, dr. Kiss Dal és Csollák Gábor. u Minisztertanács titkársága tanácsi szervezési osztálya részéről. Gyöngyösi István, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának tit­kára. Lénával József alezredes, a I'cl ügyminisztérium Borsod megvel Rendőrfőkapitány sásának vezetője. Maczkó György, a Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke. Bodnár Ferenc, Csépányl Sándor és Dem* László, a megyei tanács vb. elnökhe­lyettesei és Ladányi József, a megvel tanács vb. titkára. A tanácsi szervek előtt álló fel­adatokról. az 1959. évi munka érté­keléséről Tóth István elvtárs. a me­gyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartott referátumot. Beveze­tőben méltatta a VII. pártkongresszus jelentőségét, majd rámutatott arra. hogy az állami szervek munkaiéban a legfontosabb a szocialista demok­rácia erősítése. Ez megkívánja a nép- hatalmi szervek fokozottabb aktivi­tását és munkájuk színvonalának emelését, a tanácsok hatáskörének és tömegszervezeti szerepének további növelését: mindenekelőtt a szocializ­mus ügyét támogató dolgozó töme­gek még tevékenyebb közreműködé­sét a néphatalmi szervek munkájá­ban. a gazdasági és kulturális ügyek intézésében. A falu áj társadalmi viszonyai új helyzet elé állítják tanácsainkat Tóth elv társ beszámolójában hosz­szasan foglalkozott a tanácsi szervek munkájával. Elemezve a tanácsok szerepét és feladatait a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelésben, rámuta­tott: a falu új társadalmi viszonyai új heivzet ele állítják tanácsainkat, helyi államhatalmi és államigazga­tási szerveinket. Beszélt azokról a feladatokról, amelyeket a VII. pártkongresszus tűzött ki célul: kiizdjük le mezőgazdaságunk viszonylagos elmaradottságát, a szocialista mezőgazdaság nagy­üzemeire támaszkodva teremt­sük meg politikai « gazdasági feltételeit annak, hogy a mező­gazdaság termelése 1961-tol 1965-ig mintegy 30—32 száza­lékkal magasabb legyen évi át­lagban az 1964—58. évinél. E kettős feladat megvalósítása sz egész társadalom ügve. A megyei tanács elnöke a további­akban a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredményeket ismertette. A szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás fejlődésével elértük, hogy megyénk össz-szántóterü- !étének több mint fele az állami gazdaságok és a termelöszövel* kezetek tulajdonában van. \ számszerű fejlesztés a mezösaz- iaság terméshozamának növelésében s jelentkezett. Például megyénk tér­nél ©szövetkeze tel kenyérgubuiából 15 százalékkal, takarmánygabonából 14 százalékkal termeltek többet az egyénileg dolgozó paraszti gazdasá­goknál. Emellett lényegesen túlszár­nyalták az egyéni gazdaságokat cu­korrépa-term es/.tesben is. A beszámolóból megtudtuk, hogy jelenleg milyen problémák tulélha- ók egyes közegekben. e®ves terme- lö6zővetkezetekben. Több helyen helytelen nezet alakult ki például a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban. Tóth elvtárs hangsúlyozta: a háztáji gazdaság a tsz-c sál ad­nak olyan kisegítő meilékgaz- dasága, amely megkönnyíti a dolgozó paraszt számára az át­térést a szocialista mezőgazda­ságra: pótolja azokat a javakat, amelyeket a közös gazdálkodás még nem tud nyújtani: és egy­ben mentesiti is a közös gazdál­kodást olyan javak termelésétől, amelyek gondot és megterhelést Alkalmas arra. hogy összhangban le­gyen a termelőszövetkezetekben a közösségi és az c évé ni érdekkel. Koszorúzás! iiuuepség a szovjet hadsereg megalakulásának 42. évfordulóján A szovjet hadsereg megalakulásá- ik 42. évfordulója alkalmából ked­n ünnepélyesen megkoszorúzták a licithegyi Szabadság-emlékművet. A Magyar Népköztársaság fegyve­es testületéinek képviseletében Úsz­ta Gyula altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese. Garamvöl- gyi Vilmos vezérőrnagy, belügymi­niszterhelyettes és Frcy Andor ezre- helyczett el koszorút az emlék­mű talapzatán. A Szovjetunió bu­dapesti nagykövetsége nevében Ty. F. Stlkov nagykövet és P. M Caoen- ko ezredes, katonai attasé helyezett el koszorút. Az ideig'cncsen Magyar- országon tartózkodó szovjet csapa­tok parancsnoksága képviseletében Ülést tartott a Földművelésügyi Minisztérium kollégiuma A mezőgazdaság szocialista átszervezésében az államhatalom és államigazgatás helyi szerveinek élen kell járniok Kedden ülést tartott a Földműve­lésügyi Minisztérium kollégiuma. A minisztérium vezetői, a kollégium tagjai megvitatták a kongresszusi munkaverseny tapasztalatairól, ki­magasló eredményeiről, valamint a felszabadulási munkaversenyről szó­ló jelentést, továbbá n használaton kívüli és a kiselejtezett állóeszkö­zökről. a felesleges készletekről, a termelőszövetkezetek saját gépeinek javításáról, műszaki karbantartásá­ról szóló előterjesztést. A kollégium megállapította többek között, hogy a párt hetedik kongresszusának tiszte­letére indított munkaversenyben több mint 100 000 mezőgazdasági dolgozó vett részt és a félmilllárd fo­rint értékű többtermelési. illetvi megtakarítási vállalásukat jóval túl­teljesítették. A munkaverseny sorál a termelés csaknem minden ágábar előtérbe kerültek az újítások és ész szerűsítések, a nagyobb termésered ményekre vezető eljárások, módszc rek. Külön kiemelte a kollégium ; gépállomások teljesítményét: a négy zetes kukoricavetésnél, a silókukori ca betakarításánál, a gabona osztot betakarításánál kiemelkedő eredmé nyékét értek el Nagvielentőségi volt a kongresszusi versenyben i szocialista munkabrigádok mozgal ma. 1959-ben országosan körülbeló Biztosítani kell a termelőszövetkezetek alapszabály szerinti működését és a rójuk vonatkozó jogszabályok betartását szocialista munkabrigád cím elnyé- csét. A versenyben legkiemelkedőbb eredményeket elért fiatalok jo mun­káját az eredmények értékelésével egyidejűleg 400 000 forinttal jutal­mazták. A kollégium köszönetét mond a mezőgazdaság minden dolgozójának, ukl a kongresszusi versenyben a vál­lalását teljesítette, ugyanakkor fel­hívja a mezőgazdasági dolgozókat, hogy minél többen vegyenek részt az ország felszabadulásának tizen­ötödik évfordulójára kezdeménye­zett munkaversenyben. A felszaba­dulási munkaverseny irányuljon a termelési tervek túlteljesítésére, Je­lesen pedig arra, hogy a mezőgaz­dasági termelés 1960-ban legalább 4.9 százalékkal növekedjék az előző évihez képest, ezen belül a növény- termelésé 3,3, az állattenyésztésé 7,2 százalékkal növekedjék. A kollégium ezután a termelőszö­vetkezetek saját gépesítésének sza­bályairól szóló előterjesztést, végül a használaton kívüli és kiselejtezett állóeszközökkel, valamint a felesle­ges készletekkel kapcsolatos tannl­vnlAlrat torcnralta (MTI) Huszonegyezer egyetemi hallgató és középiskolás diák a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építőtáboraiban Várnai Ferenc, a KISZ Központi ISizottsúgának titkára a nyári ön­centes ifjúsági táborok terveiről lyilatkozott az MTI munkatársának: Többek között elmondotta, hogy L958-ban még csak 3 500, tavaly már 10 500 diák vett részt a KISZ épitö- áborokban. A múlt évi önkéntes if- úságl tábor tapasztalatait felhasz­nálva és felmérve a tanulóifjúság körében megnyilvánuló nagyfokú ér- Jeklódést. a KISZ Központi Bizott­sága elhatározta: ebben az évben tovább bővítik a táborozási lehető­ségeket. A nyáron nyolc központi és tizenhárom megyei építőtábort szer­veznek. A táborokban június 26-tól augusztus 20-ig kéthetenkénti váltá­sokkal napi hatórás munkaidővel előreláthatólag 21 200 fiatal dolgozik majd. Érdekes megemlíteni, hogy cözülük mintegy hatezer egyetemis­ta, a felsőoktatási intézmények ta­nulóinak csaknem egynegyede. A lányokat foglalkoztató táborok a ta­valyt czerhatszázzal szemben az óén négyezerkétszáz lánynak biztosíta­nak lehetőséget, hogy megismerked­jenek a könnyebb természetű fizikai munkával. A nyolc központi táboron kívül Idén tizenhárom megyei tábor is lesz. Baranya megyében Magyarbolyon a Karas Ica patak árterületének rende­zéséhez vízlevezető csatornát építe­nek. A Bólyi Állami Gazdaságban pedig a kukorica címerezését végzik. Békés megyében Bélmegyer határá­ban belvízlevezető csatornahálózatot Vasárnap alakul meg Miskolcon a Magyar Népköztársaság Automobil Klubjának belyi csoportja Az utóbbi években Borsod megyé­ben Is egyre többen vásároltak gép­kocsit. A diósgyőri üzemek dolgozói, a borsodi bányászok, sőt dolgozó pa­rasztok és értelmiségiek is egyre na­gyobb számban váltak autótulajdo­nosokká. A személygépkocsi tulajdo­nosok népes táborának összefogására Miskolcon is megalakítják a Magyar Népköztársaság Automobil Klubjá­nak helyi csoportját. Az Automobil Klub alafeiló ülését vasárnap, február 28-án délelőtt 10 órakor tartja Miskolcon, a Tiszai pá­Í audvar melletti MÁV Járómüjavitó rkel Ferenc kultúrotthonában (volt Bunkóban). Az előkészítő bizottság felhívja és kéri az északmagyarországi személy gépkocsitulajdonosokat, hogy mind nagyobb számban jelenjenek meg a* alakuló gyűlésen. támogatásával megnövekedett felada- t. tok hárulnak a községi tanácsokra is. Segíteniük kell a termelostóvet- kezetek közgyűlése által elfoga- ’ dőlt termelési tervek végrehaj- r lábát tanácsaikkal, javaslataik- 9 kai. s a munka menetközbenl el- r lenőrzésével. Ezek után részletesen foglalkozott a r beszámoló a községi tanácsszervek Jj munkájával és hatáskörével, majd a J mezőgazdaság előtt álló feladatok ismertetésére került sor. Egyetlen talpalatnyi föld ' se marad ion vetetlenül és megműreletlenÜI A megyei tanács elnöke a felada­tokról szólva hangsúlyozta, hogy a tavasz folyamán minden erői a termelöszövetke- 1 retek politikai és szervezeti meg- « szilárdítására kell összpontosíts- j ni. Ennek érdekében tanácsi , szerveinknek a párt útmutatása | nyomán ezekben a napokban és < az elkövetkező betekben erőfe­szítéseiket elsősorban a tavaszi munkákra való felkészülésre, a vetés előfeltételeinek biztosítá­sára. szerződéskötésekre, a ter­melőszövetkezetekben a tervké­szítésre fordítsák. Biztosítani kell, hogy a tavusz folya­mán a termelőszövetkezetekben és az egyen! gazdaságokban egyetlen talpa­latnyi föld se maradjon vetetlenül es megművclotlenül. Igen fontos, hogy a vetéaterületi arányok helyesen alakuljanak, ne térjenek el az országostól. A legna­gyobb eltérést a kukoricatermesztés területén lehet tapasztalni. Ez annál Inkább szembetűnő, mivel megyénk termelőszövetkezetei, amíg kenyérga­bonából mintegy 35 százalékkal ter­meltek többet az elmúlt évben, mint az egyénileg dolgozó paraszt-gazda­sagok, addig a kapásnövények terme­lésében lényegében csak utolértük az egyéni parasztgazdaságokat A Föld­művelésügyi Minisztérium n szemes­kukorica vetésterületének 55 százalé­kához. a silókukorica vetésterületé­nek 100 százalékához hibridkukorica vetőmag használatát írta elő. A bur­gonya vetésterületének növelése mel­lett gondoskodnunk kell a termésho­zamok emeléséről is. E fő növény- féleségek termesztésében el kell ér­nünk. hogy megyénk lakosságát saját erőnkből megfelelően elláthassuk. Nagy feladatok várnak ránk az állattenyésztés fejlesztésében Is. Biztosítanunk kell a 100 katasz­teri holdra előirt számos állato­zös sertés és szarvasmarhate­nyésztést. valamint a hizlalás erőteljes fejlesztését. Fjinek ér­dekében az új tsz-ekben Is meg kell teremteni a közös állatállo­mányt és a takarmánybázist. Biztosítanunk kell az állatállomány bevitelét. Erőnkhöz képest államilag is segítjük Istállóépítkezésclket, de elő kell mozdítanunk, hogy a tsz-ek .uegfelelő műszaki ellenőrzés mellek nagyszámban építsenek saját erőből, a helyi lehetőségek felhasználásával. A termelőszövetkezetek állatállo­mányán belül növelni kell a tehén és a koca orányát. mert ez az alapja az állatállomány gyorsabb növekedésé­nek. A tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülés feladatairól szólva a beszámoló hangsúlyozta: a tavaszt munkák előkészítését és végrehajtását mindenekelőtt úgy megszervezni, hogy azzal a terméshozam növekedését ala­pozzuk meg. Figyelembe kell venni, hogy a meg- ' növekedett termelőszövetkezett terü­letekre a gépi munka, a műtrágya, a . vetőmag felhasználása, a mozögazda- . sági gépek biztosítása, a gépállomá- , sokkal való koordinálás megnöveke­dett feladatokat ró a tanácsi szer­• vekre, a mezőgazdaság szakembereire • és dolgozóira. A mezőgazdasági muhkával kap­■ csolatos feladatok Ismertetését más i fontos problémák megvitatása kö- í vette. A megyei tanács elnöke hosz­■ szasan foglalkozott a tanácsok gazda­• sági, szervezd munkájával, fejleszté­• sének feltételeivel és feladataival. 1 Részletesen elemezte a falu kulturá­lódásával. művelődésével járó felada- i tok megoldását, majd a vitára került e sor. kommunális, szociális Kultu­rális szükségleteinek kielégítése. Más tartalmat kap a tanácsok szőkébb értelemben vett állam- igazgatási munkája is. Egyesok helytelen nézeteket han­goztatnak. többek között azt vallják, hogy a szövetkezeti községekben csökken a tanács szerepe, hogy itt a tsz-ek veszik át azokat az állami funkciókat. amelyeket alkotmá­nyunk értelmében a tanácsok látnak el. Tóth elvtárs hangsúlyozta: a ta­nácsok az államhatalom helyi funk­cióit gyakorolják és hatósági log- körük van. amelynek alapján terüle­tükön mindenkire kötelező erejű határozatot hozhatnak. Ilyen tog- körrel és hatáskörrel egyetlen szö­vetkezeti és társadalmi szerv sem rendelkezik, s ezek éppen ebben kü­lönböznek az államhatalmi, illetve államigazgatási szervektől. A terme­lőszövetkezet a dolgozó parasztság olyan társadalmi-gazdasági szerveze­te. amelynek alapvető célja a szocia­lista nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés útján » szövetkezett paraszt­ság gazdasági, kulturális felemelése s ezzel együtt a dolgozó néo növek­vő szükségleteinek mind magasabb szintű kielégítése. A termelőszövet­kezet tehát gazdasági és nem hatal­A beszámoló a továbbiakban fog­lalkozott a tanácsi szervek munká­jával. tevékenységével, majd rámu­tatott arra: meg kell értetni minden tanácsi vezetővel, tanácstaggal, hogy a mezőgazdaság szocialista álszerve* zésében az államhatalom és állam- igazgatás helyi szerveinek élen kell Járniuk. Bátran kell építeni a szer­vező munkában is a tanácsokra és azok bizottságaira. Példákkal élve elmondotta többek között Tóth elv- tára. hogv Hernádvécse községben meghív- ' Iák a tanácsülésre a tsz-en kívül álló dolgozó parasztokat is, a ve­lük közösen vitatták meg az át­szervezés problémáit. Ennek eredményeként a tanácsülés után egyszerre 48 jól gazdálkodó középparaszt Irta alá a belépési nyilatkozatot. Hosszasan foglalkozott a beszámo­ló a már átszervezett mezőgazdasági területek tanácsolnak szerepével és munkájával is. Hangsúlyozta az elő­adó, hogy az új feladatok nemcsak a mezőgazdasági termelés új módon való szervezésében, hanem a tanácsi munka csaknem minden területén Is Jelentkeznek. Fokozatosabban előtérbe kerül tanácsaink kulturális szervező, nevelő munkája, az emberek tu­datának átformálása, a lakosság es koorainaiasaoan. deieniose* azok a mezőgazdasági, szakigazgatási fel­adatok is. amelyeket tanácsaink ha­tósági jogkörükben az egyéni gazda­ságok irányában eddig is elláttak, és a jövőben a nagyüzemi gozda- , súgókban Is el kell látniuk. Ilye­nek például az állategészségügy, a növényvédelem stb. területén je­lentkező szabályok. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésében végbemenő forradalmi változás újszerűén veti fel a községi tanácsok feladatait Is. Községi taná­csaink munkájában a termelőszövet­kezeti tagok és az egész lakosság ne­velése, tudatának formálása kerül - előtérbe. így — amellett, hogy a tsz . államirányításának bázisául a járási i tanáesszerveket építjük U — a tsstk Tóth elvtárs a továbbiakban az ál­lami Irányításról, a tanácsok éa a beszélt. A feladatokról szólva el­mondotta. ma a legfontosabb a gazdasági tevékenységének segítése. Tanácsainknak állandó instruáló munkával, szinte nap-nap után tá­mogatást kell adnlok a szövetkezeti vezetőknek. , Biztosítani kell a termelöszövet- kesetek alapszabály szerinti mű­ködését és a rájuk vonatkozó jogszabályok betartását. Közre kell működni a termelőszövet­kezetek és tagjai között esetleg felmerülő vitás kérdések elreu­Fwaics szerepük van tanácsainknak a termei ^szövetkezetek üzemgazda- wisé tmOwméaénck bfato-taoÉbar építenek. Borsodban a Mádi Állami Gazdaságban szőlő rekonstrukciós munkát végeznek. A Csanyik-völgy­ben új ifjúsági tábort készítenek. Hajdú megyében Földesen a keleti főcsatorna töltéseit rendezik. Pesl megyében az Alagl Állami Gazdaság­ban, ahol leánytábor lesz, komló szU- reteléssel foglalkoznak. Somogybán« Balatonlellén belvízlevezető csatornái építenek. Szolnok megyében Tisza* sülyön öntözéses gazdálkodáshoz kéw szítanék csatornákat. Tolnában Bo« gyiszlón a SIÓ árvízvédelmi töltéseit magasítják. Veszprémben a Bada­csonyi Állami Gazdaságban szőlő all forgatják a földet, a Kaphegyen pe­dig. ahol a televíziós adóállomás épül, utat építenek a fiatalok. Zalá­ban Alsórajk környékén mocsaras területet csapolnak le. Várnai Ferenc a továbbiakban el­mondotta, hogy a táborozás idején gondoskodnak a fiatalok szórakozta­tásáról éa politikai tájékoztatásáról is. Tervezik, hogy a párt és a KISZ vezetői tájékoztatják majd a fiatalo­kat az időszerű bel- és külföldi hely­zetről és a KISZ előtt álló feladatok*« róL Az építő táborokat a parancsnok­ságok mellett működő fiatalokból vá­lasztott tábortanácsok irányítják. A nyári munka végeztével valamennyi részvevő megkapja majd a KISZ Központi Bizottsága oklevelét és omlékjelvényét, (MTI) M. 1. Kazakov hudaeregtábornok. G. J. Marcsanko vezérőrnagy cs M. T. Nyikityin altábornagy, a szocialista országok Budapesten akkreditált ka­tonai attaséi nevében Hu Pln-fu ez­redes, kínai, Rostislav Balestik ezre­des. csehszlovák. Nikolai Kallaur ez­redes. lengyel katonai attasé koszo- r űzött. A koszorúzás! ünnepségen jelen voltak a fővárosi tanács, a Honvé­delmi Minisztérium, a Külügyminisz­térium képviselői, a tábornoki kar számos tagja. Résztvctt az ünnepsé­gen n Szovjetunió budapesti nagy­követségének több tagja, s ott vol­tak a szocialista országok Budapcs- I len akkreditált katonai attaséi. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom