Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek fmmmmmmm A MAGVAS SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jó példamutatás XVI. évfolyam 45 Ara 50 fillér ■ \ I960, február 23, ktád I tésafék ... «. oldj Száztíz millió forintos nyereségrészesedés az állami gazdasági nagyüzemekben Hétfőn megkezdődött a Mezőgazda- sági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezete központi vezetőségének két­napos ülése. Halász József, a MEDOSZ főtitkára elmondotta, hogy a szakszervezethez tartozó üzemek a kongresszusi ver­seny tiszteletére Ötszáz millió forint fHékü vállalást tettek. Ezt kétsze­resen teljesítették, s így a verseny az oflomt mezőgazdasági nagyüzemek­ben egymillión! forintot hozott. Az állami gazdaságok például tizenegy millió literrel több tejet, 2832 vagon­nal több gabonát, 5436 vagonnal több kukoricát adtak a tervezettnél. Az erdőgazdaságok múlt évi . többletter­mése 55 000 köbméter ipari fa és 32 000 köbméter fagyártmány. A me­zőgazdasági üzemekben kiosztásra kerülő nyereségrészesedés megha­ladja a 110 millió forintot. Kilábolnak a hullámvölgyből 5. oldal .1 Foto: Szabadó« 1949-től 96 ezerrel növekedett Miskolc és Borsod megye népessége A Stalixzlikai Hivatal Bonod megyei igazgatójának nyilatkozata hogy Miskolc lakosainak száma el­éri a 180 ezret, sőt talán még túl is haladja. Ezek a becslések a város nappali lélekszáma alapján történ­hettek. Ismeretes ugyanis, hogy a környékről, de még a távolabbi köz­ségekből is sokan járnak be naponta Miskolcra. Egy korábbi megfigyelés szerint például csupán vonaton egv nap alatt több mint 20 ezer ember érkezett a városba. Természetesen a 144 ezer lakosával is megmaradt Miskolc az ország második városá­nak. megelőzve Debrecent. Pécset és Szegedet. — A Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási munkák második szakaszában mintegy 35 kötetben te­szi majd közzé a fontosabb eredmé­nyeket. Az első kötet már májusban megjelenik, amelyből részletesebben tájékozódhat a lakosság a népességi adatokról — fejezte be nyilatkozatát. Kovács Mihály elvtárs. DRAGOS GYULA Megnyílt a Magyar Népköztársaság elleni imperialista kémtevékenységet bemutató kiállítás Hétfőn délelőtt 10 órakor nyílt meg Miskolcon a megyei tanács dísztermében az az érdekes és igen tanulságos kiállítás, amelyik bemu­tatja a Magyar Népköztársaság el­leni imperialista kémtevékenységet. A kiállítás & kémkedések során használt eredeti kémíelszerelési tár­gyak és dokumentumok, fényképek bemutatásával leleplezi, szemlélte­tően bizonyítja, hogy népünk ádáz ellenségei változatlanul a munkás- osztály hatalmának megdöntésére törekszenek. A nagyszámú érdeklődő jelenlété­ben Lendvai József elvtárs, a Bel­ügyminisztérium Borsod megyei Rendőrfőkapitányságának vezetője nyitotta meg a kiállítást. Elmondot­ta, hogy ez a kiállítás az első ilyen jellegű megnyilvánulás Miskolcon, amit azért rendeztek meg, hogy a város és a megye dolgozói megis­merjék az imperialista hírszerző szervek és megbízóik szocialista ha­zánk ellen folytatott diverzáns és kémtevékenységét. Szükséges volt ennek a kiállításnak megrendezése azért is, mert a sajtó és rádió időn­kénti rövid, hivatalos közleményei­ből a dolgozók az imperialista ké­meknek csak az ártalmatlanná téte­léről szereznek tudomást, nem tájé­kozódhatnak azonban megfelelően arról, hogy kinek a megbízásából, ki vagy kik, milyen módon ártottak, vagy akartak ártani hazánknak,! vagy népünknek és hogy kikből rek- ru tálódtak az imperialista hírszerző1 szervek mindenre elszánt ügynökei,! mik a feladataik és milyen módsze­rekkel dolgoznak. ( Lendvai elvtárs a továbbiakban í smertette. hogyan építik ki az lm-/ perialista körök hírszerző hálózatú-£ <at. Utalt az 1953-as berlini, majd 5 1956-os poznani eseményekre, ame-t yeknek előkészítői ugyancsak a (j nyugati kémügynökségek voltak A Részletesen ismertette az 1956-os el-a enforra dalom során megmutatko-á zott nyugati kémtevékenységet, s ab-w oan a Szabad Európa-rádió szerepét. 6 A kémtevékenység elhárítása nagyi Feladatot ró a határőrizeti, állam-o oiztonsági és rendőri szervekre, u amely szerveknek elsődleges felada-V luk a diverzánsok, kémek leleple-V zése, és e személyek lakat alá jutta-V íása. Munkájukban nagy segítséget/ sápnak a széles dolgozó tömegektől, ó Ez a kiállítás bemutatja a kémek í evéfceureését. módszereit, emdlíd' a gyanútlan emberek bizalmába fér­kőznek. s ilymódon igyekeznek meg­szerezni az Őket és megbízóikat ér­deklő adatokat. Lendvai elvtárs kiemelte, hogy a kémek- leleplezése lényegében nem más. mint a Magyar Népköztársaság védelme, nem háborús, hanem bé­kés körülmények között, más mó­don. más eszközökkel. A haza vé­delme pedig minden állampolgárnak szent kötelessége! Ez a kiállítás se­gítséget nyújt a kémtevékenységgel gyanúsítható személyek felismerésé­hez. a dolgozók éberségének fokozá­sához. Felkelti a dolgozók érdeklő­dését és figyelmét a kémek tevé­kenységére. hogy a jövőben még hat­hatósabb segítséget tudjanak nyújta­ni határőrizeti, állambiztonsági és rendőri szerveinknek a diverzánsok és kémek leleplezésében, népi de­mokratikus rendünk védelmében. A kiállítást megnyitó ünnepi beszéd után a résztvevők megszemlélték a gazdag kiállítási anyagot, majd vé­gignézték a kiállítással azonos című dokumentum-filmet, amely ugyan-, csak az imperialista kémek tévé* kenységét mutatta be. A gazdag ea igen tanulságos kiállítás minden nap 10 órától 19 óráig, belépődíj nélkül tekinthető meg. A tegnapi naptól március 7-ig nyitva tartó ki­állítás anyagának részletes ismerte­tésére még visza térünk. a Központi Statisztikai Hivatal i napokban nyilvánosságra hozta a I960, január 2—10-e között tartót országos népszámlálás eredményeirő szóló első hivatalos jelentést. A je lentés szerint — vasárnapi lapunkbai kivonatosan ismertettük — az or szág lakossága 9 millió 977 ezer 87i fő. Ebből megyénkben összesen :>0i ‘ezren. Miskolcon pedig 144 ezret laknak. Tegnap felkerestük a Sta tisztikai Hivatal Borsod megyei igaz gatóságának vezetőjét. Kovács Mi hály elvtársat, hogy nyilatkozzál megyénk és Miskolc város népessé Béröl. Kovács elvtárs többek közöt a következőket mondotta: — A népszámlálás előzetes adata igazolták az eddig megyeszint« történt népességi becsléseinket. Me gyénk lakosságának száma 727 ezei — ebben bentfoglaltatik Miskolc vá­ros népessége is. — Ez alatt 364 köz segünk. három járási Jogú váró sunk népességét kell érteni. Az ada­tok még nem ellenőrzött összesítései alapján kerültek megállapításra. d< a népesség változásáról már így j* képet adnak. — Érdemes megemlíteni, hogy : megye Iparosítása következtében r legutóbb. 1949 januárjában tartót: népszámlálás óta a megye népessége 96 ezerrel, azaz 15.2 százalékkal nőtt Az első általános népszámlálásh<>7 viszonyítva (1869) 345 ezerrel gyara­podtunk. Akkor egy négyzetkilomé­terre 53 lakos jutott, ma már ugyan­azon a területen 100.3 lakos él. Nép­sűrűségünk tehát megközelíti az or szágos átlagot, amely szerint egv négyzetkilométerre 107 lakos jut. A népszámlálás számot adott a különféle települések fejlődéséről is. Megyénkben a legnagyobb fejlődési Kazincbarcika város érte el. ahol a lakosság száma az 1949. évi nép- számláláshoz képest megháromszo­rozódott. A legjelentősebb fejlődési azonban megyénk székhelye. Mis­kolc város érte el. Az előzetes ada­tok szerint 1960. január 1-én 144 000 ?mber tartózkodott Miskolcon, tehát 32,1 százalékkal több. mint 1949 ja­nuárjában. Ez a lélekszám termé­szetesen nem tartalmazza a kettős ünnepekre más városokba, községek­be elutazott lakosok számát. Miskolc ^ros állandó népességét csak a részletesebb feldolgozások alapján ehet majd pontosan meghatározni. — A népszámlálást megelőzően ígyes szervek és személyek részéről jyakran hangzott el olyan vélemény. 80 millió utak korszerűsítésére 80 millió forintot irányoztak elő Sorsodban az idén utak korszerűül- ésére. Ebből az összegből 94 küomé- er utat látnak el pormentes, bitame- tes burkolattal. A kassai főútvona­li a Hemádszurdóktól Csobádig ártó 22 kilométeres szakaszon, a "utnok—Szín közötti útvonalon. Jói- áfától Ragályig, mintegy 24 kilome­tres szakaszon korszerűsítik a köz- tokot. A korszerűsítés során megszűnte­ik a jósva]öi veszélyes, úgynevezett Zöhorog-kanyart. A munkák sorún imtegy 15 ezer köbméter földet izgatnak meg. A szuhavölgyi bányákhoz Szuha- állótól Ragályig egy rövidebb. 18 ilométeres útvonalon is butimén urkolattal látják el az utat. Ugyan- sok korszerűsítik a Vadna—Felné­met, _ Dédestapolcsány—Csermely és 'elsözsolca—Miskolc útszakaszokat. Az idén útfenntartásra és a ta- aly megkezdett utak korszerűsítésé- ek befejezésére további 50 müliá "irtat költenek. Javítják a szölöállományt 1 Tokaj-Hegyalján Tokaj-Hegyalja világhírű bortermő .zöldterületén a legelterjedtebb szó-1 őfajta a hárslevelű és a furmint -izek adják a jól aszúsodó tüzes bo-i ■ok legnagyobb részét. Különösen at 'urmint van elterjedve. A Torcali. illami Szőlőgazdaságban oéldául ai elepUett területnek minteav 10 szá-. ■aléka furmint. A legtöbb szőlőt ie-'t erlieg is ezzel telepítik. Ennek a szőlőfajtának ruuru elter-l edtsége tette szükségessé, hogy ezt) i fajtát szelektálják, mivel a termésI ívtizedei alatt különböző fajtákévá-, ■edésen ment keresztül. Célul tűz-1 ék ki, hogy nagyhozamú, teltfürtű, t) fajtát, az úgynevezett hólyagos, 'urmintot szaporítják a madárkás. 'urminttal szemben. A Tökajhegyaijai Állami Gazda-f \ág Tárcái környékén lévő szőlőiben\ nar megkezdték a törzsállomány te-t építéséi. Az elmúlt évben már 15[ 'oldat telepítettek ebből a fajtából.< 4z Idén ezt a területet 40 holdrai ikarfák növelni. • > saját közös gazdaságuk rendelkezé­sére a szükséges vetömagvakat — az új termésből visszakapják. A tavaszi munkakezdés sikere nagyban füg& a gépállomások időben való felkészülésétől Is, hiszen a ter­melőszövetkezetek talajmunkáinak jelentős részét ők végzik el. Az erö- és munkagépek kijavítása gyors ütemben halad, A február 15-i álla­potok szerint a javításra szoruló 217 erőgép közül 168 darabon végezték el a szükséges főjavítást, a 802 eké­ből 560 már munkakész állapotban van. Megvan a lehetőség arra, hogy gépállomásaink határidőre, február 28-ra befejezzék a gépjavítást. A gép­állomások körülbelül azonos feltéte­lek közepette végzik a gépek javítá­sát, a munka jó megszervezésével, az alkatrészek időben való biztosításá­val azonban több gépállomás „ki­ugrott" a gépjavítási tervek teljesíté­sében. A Hejőpapi Gépállomás már végzett az erőgépek javításával, a mezőkövesdi, sárospataki is jól áll, a sajószentpéteri viszont lemaradt. A termelőszövetkezetek és gépállo­mások közötti gazdasági kapcsolat a talaj- és egyéb gépi munkákra kötött szerződésekben fejeződik ki. A gépi- munka-szerződés időben való meg­kötése egyben a gazdálkodási tervek elkészültét is feltételezi. A régi ter­melőszövetkezetekkel február 15-ig megtörtént a szerződések megkötése, az újonnan alakult tsz-ekkel a szer­ződéskötés határideje április elseje. Már nem egy új termelőszövetkezet tagsága nyugtalankodik, folyvást kér­dezgeti: mikor fogunk már munká­hoz? Az effajta kérdések, türelmet­lenkedő megjegyzések mögött az új élet útjára lépett parasztemberek megváltozott gondolkodásmódja rej- laHk;’-* tetelősséget éreznek a kö­zösség sorsa iránt. Ez az érzés, fele­lősségtudat kell, hogy áthassa a terü­letrendezésben, a tervek elkészítésé­ben segédkező szakembereket is. Még nagyobb igyekezettel végezzék mun­kájukat. hogy időben elkészüljenek a munka megindításához szükséges termelési tervekkel. Ez annál is ixt- kább fontos, mert ezekre a tervekre épül a gépállomásokkal való szerző­déskötés is. s amelyik tsz nem köti meg Időben, tehát április elsejéig a szerződéseket elesik a gépi munka Megyénk szántóföldjének még je­lentős részén folyik ebben az évben is egyéni gazdálkodás. Az egyénileg dolgozó parasztok munkájára, oda­adó szorgalmára továbbra is számít az ország népe. Elsősorban nekik ha­szon, ha többet, jobbat termelnek, de az ország mezőgazdasági cikkekkel való ellátásában Is komoly szerepük van. Pártunk, kormányunk megbe­csülését továbbra is élvezve, szorgos­kodjanak termelőmunkájukban, tel­jesítsék kötelességüket, miként a kö­zös gazdálkodás útjára lépett tegnapi egyénileg dolgozó parasztemberek teljesítik. A tavasz küszöbén tennivalók töm­kelegével kell megbirkóznunk, gon­dok nehezednek az új közös gazdasá­gok vezetőire, tagjaira, de ezek a fel­adatok megoldhatók, ha összefognak a falusi szervek, ha egy szívvel-lélék­kel lát munkához mindenki, akinek kenyere vagy vállalt, becsületbeli ügye a mezőgazdaság dolgaival való törődés. Az időben való munkakezdés — fél siker, s úgy lesz teljes, az ország egész népének gyümölcsöző sikerré, ha a kezdeti lelkesedés ta­vasztól őszig megmarad, nem hagy alább a szorgalom. Már ajtónkon kopogtat a tavasz — iparkodjunk, nehogy készületlenül találjon bennünket! Hiába erőlködik a tél — lejárt a? ideje. Bizakodó túlzással azt szokták mondani a tavaszváró parasztembe­rek. hogy „mihelyt február — mind­járt nyár". A nyár persze még messze van, de a tavasz már nem várat so­káig magára. Ezernyi Jelzése van már a készülő kikeletnek: megcsor­dult az eresz; a földek levetették hó­takarójukat; a barnálló szántások, a zölden pelyhedzö őszi vetések fölött szikkasztó szelek fújdogálnak, a Nap |s nekigyürközve melengeti a földet, hogy eke alá száradjon a talaj. A természet tavaszi ébredését ér­zékeny műszerként figyeli a falvak népe. Naponként járják a határt, né­zik. vizsgálják a földet, mikor lehet „rámenni", megkezdeni a tavaszi munkál. Az időben való munkakez­dés — fél siker, de a sikeres munka­kezdésnek is feltételei vannak. A ta­pasztalt, jó gazda nem akkor fog lovai abrakolásához, amikor már dol­gozni kell. hanem jóval előtte. A trágya kihordáséról is még fagyon gondoskodik, hogy mire megkezdődik a szántás, vetés, ne fecsérelje a drága időt olyasmire, amit előbb is elvégez­hetett volna. Az ez évi tavasz sok újat talál Borsod megyében is. A termelőszö­vetkezeti mozgalom fellendülésével a földterület jelentős része került bele a nagyüzemi gazdálkodás áramába. Megyénk földterületének 52 száza­léka tartozik immár a szocialista szektorhoz, s ez a tény felelősségtel­jes feladat elé állítja a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok, gép­állomások dolgozóit. A megye élel­miszerrel való ellátásában nagyobb szerepet játszanak a közös gazdasá­gok. most már rajtuk Is múlik, lesz-e elegendő árugabona, hús és egyéb ’ 'éTéfmiszerféleség- a piacokon. -Mint- I r unk határozatai leszögezik: a me- ? ■?zdaság szocialista átszervezésé- rqyidöben a terméshozamoknak :ö'>ekedniÖk kell, az újonnan ala- I it termelőszövetkezeteknek már gazdálkodásuk első esztendejében arra kell törekedniük, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit, lehető­ségeit a gyakorlatban, a magasabb termésátlagok elérésében bizonyítsák be. Az elmúlt esztendő eredményei arra engednek következtetni, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek is beváltják a hozzájuk fűzött rémé­munkakezdés feladatait, elsők között 02 őszi vetésekre esik pillantásunk. Hogyan teleltek az őszi vetések? A nagy hidegek hótakaró nélkül talál­ták az életet. A nappali felmelege­dést gyors éjszakai lehűlés követte, s nem is a hideg, inkább a felmelege­dés és lehűlés gyors váltakozása okozta talajmozgás viselte meg az őszi vetéseket. A legfontosabb feladat tehát az éledező, a melegedés és a napfény hatására élénk anyagcserébe kezdő őszi gabonavetések „megerősí­tése" a pétisóval való műtrágyázás. Nem egy termelőszövetkezetben, mint például a nagyrozvágyiban, már meg­kezdték, sőt'el te végezték a fejtrá­gyázást. Az újonnan alakult termelőszövet­kezetek egyik legfontosabb feladata a gazdálkodási tervek elkészítése, a munkaszervezetek kiépítése mellett a vetőmagvak időben való biztosítása. A vetőmag előteremtése, összegyűj­tése elsősorban a termelőszövetkezet kötelessége, nem várilatnak az új tsz-ek arra, hogy állami készletekből fedezzék vetőmagszükségletüket. Az új termelőszövetkezeti tagok által be­vitt vetőmagért teljes egészében kö­teles megfizetni állami felvásárlói áron a tsz. de a leghelyesebb mégis az, ha a tagok kölcsönként bocsátják A tavass küszöbén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom