Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-20 / 43. szám

»bat. IM», február t». ßSZAKMAGTARORSZAO 3 Több mint egymilliós tiszta nyereséggel termel a Miskolci Rum- és Likőrgyár Épül az ózdi Oxigéngyár Éppen az utolsó adatokat jegyezte be Jakab Gusztáv főkönyvelő, ami­kor a Bodrogközi Állami Gazdaság központi irodájában felkerestük hogy a múlt év eredményei felől ér­deklődjünk. — Kész a mérleg! — mondta a jól végzett munka örömével. — Mi álta­lában egy hónappal később tartjuk s mérlegbeszámoló közgyűlést, mint s termelőszövet kezetek. Ezután belelapozva a hatalmas számo6zlopokkal tarkázott könyvek­be, ismerteti velünk a legfontosabb adatokat. Kiderül ezekből, hogy a Bodrogközi Állami Gazdaságnak 6900 katasztrális holdnyi birtoka van amely Sárospataktól Zepiplénagárd- ig, Györgytarlótól Nagyrozvágyig te­rül el. Egy évre szóló bevételnek 1959-ben 16 millió forintot irányoztak elő, és a most frissen elkészült mérleg sze­rint kereken 20 milliót értek el. vagyis — ami a gazdaság életében eddig még sohasem fordult elő — be­vételi tervüket 25 százalékkal túltel­jesítették. — Melyik termelési ág adta a leg­nagyobb jövedelmet? — kérdeztük. — A legtöbb bevételünk, összesen 7 millió forint az állattenyésztésből volt. Van például 3500 Juhunk. nyí­rási átlaguk 4.5 kilogrammot ért el, így egyedül a juhászat 3 milliós té­tellel szerepel a mérlegben. De nagy haszonnal jár a szarvasmarha­tenyésztés is, ezért az elkövetkező években az eddiginél is nagyobb gondot fordítunk majd a fejős- és növendékállomóny növelésére. — Az állattartás után következik a gyümölcstermelés 5 millió forinttal. Az összes alroatermésünk 117 vagon volt, 20 vagonnal több annál, mint amennyit vártunk, s ennek 68 száza­lékát a Szovjetunióba, Csehszlová­kiába, a Német Demokratikus Köz­társaságba, a Német Szövetségi Köz-a társaságba, Svájcba. Svédországba J exportáltak. Ezenkívül holdon V Ha valaki öt-hat évvel ezelőtt járt a Miskolci Rum- és Likörgyárban, s most újra ellátogat oda, nem ismeri meg az üzemeket. A régi, hatalmas hodály helyén csempézett, mozaikpad- lós, igen tiszta, higiénikus termeket talál. — Valóban, néhány évvel ezelőtt még eléggé szomorú kép tárult a lá­togatók elé — erősíti meg a véle­ményt Józsa Imréné, a gyár igazga­tója. — Külsőleg is csúnya, elavult, berendezéseiben is korszerűtlen üzem volt. Persze ezen nem Is lehet csodálkozni, ha ismerjük a gyár tör- 11 énét ét... , írásbeli feljegyzések nem marad­tak róla, de a régebbi dolgozók jól 'emlékszenek elődeik elbeszélésére. • akik itt dolgoztak már 1916-ban is. famikor Miskolc város megalaoította ,a régi szemétégetőtelep épületében a pálmkafőzdét. Kezdetleges, kavarós­* rendszerű cefrézőüsttel indult az ► „üzem". Nyolc év múlva vásárolták fmeg az akkoriban legmodernebb ket- . tősfalú üstöt: fgv korszerűsítették s rum- és '.ikőrgvártásra is kiterjesz­ttették az üzemet. Ezenkívül azonban ► nem sok. 1955-ig szinte majdnem fsemmi sem történt a gyár korszerű­sítése, szépítése érdekében. Ekkor a Miskolc városi tanács, amely keze­lésébe vette, nagyobb beruházási ösz­► szeget biztosított a gyár rendbehozá­► — így került sor a rendkívül ma- ,gas termek „megfelezésére". emele- tesítésére, szinte teljes belső átépí­tésére — magyarázza tovább az igaz­► gató, míg jártuk az üzemet. — C j f Irodaházat építettünk, s ezzel a táró- .lóhelyiségeket is szaporítottuk, mivel az irodák kitelepültek ebből az épü­letből. Egyébként szintén akkor ke- Irült sor az udvaron lévő fedett szín fépítésére és az udvar rendbehozásá- .ra is. A tanács közel 5 mi illő forin­tot adott a pár év alatt erre a célra. Az első terv Vilvvitánvban Minden gazda aláírta Vilyvítány- ban a belépési nyilatkozatot, egyet­len család sem maradt ki az Ezüst­kalász Termelőszövetkezetből S nemsokára a megalakulás után már össze is hívta Mihók Miklós a veze­tőséget a tervkészítő megbeszélésre. A járási mezőgazdasági osztály sem elégszik meg azzal, hogy létrehozza a termelőszövetkezeteket, továbbra sem hagyja magukra, és jóképp most. az induláskor Szabó István osztályvezető és Szepessy László fő- mezőgazdász irányításával segítsé­gükre sietnek, hogy szakmai útmuta­tásukkal megkönnyítsék az új tsz-ek számára az első lépéseket. Vilyvitányban eddig még nem mű­ködött tsz. Különleges, melengető érzés hát az első nagyüzemi jellegű terv készítése. Az őszieket még mint egyéniek vetették el. a tavasziakra azonbrji már közös tervet dolgoztak ki. Eszerint 180 holdon hibridkukoricát. 40 hol­don burgonyát. 30 holdon borsós csa­tornádét, 20 holdon silókukoricát. 25 holdon szerződéses borsót. 10 holdon lencsét, 40 holdon cukorrépát. 25—25 holdon szerződéses tavaszi bükkönyt és szarvaskerepet termesztenek, ez utóbbiakat magfogásra. Sok takarmányra lesz szükségük, mert Vllyvitány mindig híres volt az állattenyésztésről. A közös o> Ságnak máris van 80 fejőstehene. 50 hízóba fogott növendékmarhája. 20 pár lova. 150 anyajuha, ezt év végé­re 250-re kívánják növelni. Az álla­mi akció során törzskönyvezett ma­gyar-tarka szarvasmarhákat vásárol­nak. Tavasszal egy 500 darabból álló baromfitörzset is beállítanak, ezért két leányt: Orosz Saroltát és Tóbiás Máriát szaktanfolyamra küldenek Gödöllőre. Nem feledkeznek meg a gyümöl­csös kialakításáról sem. Tervbe vet­ték egy 50 holdas almáskert létesíté­sét, ezenkívül a hegyoldalakon vagy 10 holdnyi kopárost betelepítenek karácsonyfának való fenyővel amely öx év múlva holdanként 60—73 ezer forint jövedelmet hoz majd a tér löszövetkezetí község lakosainak. Készül hát az első terv. s összeál­lítói tudják, érzik, hogy ezzel új fe­jezet kezdődik Vilyvitány életében. Arra törekednek azért, hogy a jó terv nyomán olyan magasfokú gaz­dasági és kulturális jólét fakadjon, amilyenben történelme folyamán ed­dig még sohasem volt része ennek a nagymúUú hegyközi kisközségnek. (h. í.) — Ebben az összegben persze benne /an már az új szikvízüzem is, ami itt Épül — veszi át a szót Barkassy Bé­la, a gyár főmérnöke. — Az elmúlt évben ugyanis összevonták a rum- és likőrgyárat a szlkvízüzemmel. Es mert annak a jelenlegi üzemépülete hasonlóan rossz, vagy talán még rosszabb állapotban van, mint a mi gyárunk volt, most 2 milliós költség­gel épül fel az új. mondhatom, hogy az ország egyik legmodernebb szik- vízüzeme. — És ha már itt tartunk, mond­juk el azt is, hogy terveink szerint ebben az új üzemben megkezdjük a különféle palackozott gyümölcsszór- pök, üdítő italok készítését is. Gon­dolom. ezzel nagy sikert aratunk majd, különösen a nyári hónapok­ban — teszi hozzá Józsa elvtársnő. Tehát változott és állandóan változik ez a gyár is. S hogy mennyire érdemes foglalkozni ve­le, arról már a számok beszél­nek. Hiszen a gyár fejlődésével nő a termelékenység is, s ezzel együtt növekszik az úgynevezett tiszta nye­reség is a város „háztartásában". Miért fontos ez? A gyár a tiszta nyereségét ugyanis a városi tanácshoz fizeti be, ahol az összeget a város fejlesztésére, szociá­lis és kommunális célokra fordítják. — S ez az összeg, mármint a nye­reség, néhány év alatt igen jelentős­re növekedett. — Barkassy elvtárs papírt vesz elő, számol. — Ma mar ott tartunk a termelésben, hogy évente több mint egymillió forintot tudunk nyereségként elkönyvelni. Hét év alatt közéi hét és félmillió forint nyereségünk volt. S ebből több mint másfélmillió a tervenfelüli nyereség. — Hányféle likőrt készítenek? — tettük fel a kérdést. Jelenleg hatfélét. — Pálinkából? — Négyfélét. Barackot, szilvát, cse­resznyét és egy édes lengyel pálinka« fajtát, a oenyovkát. — Ezeknek nagyrészét persze pa­lackozzák ... — Igen. Most már a termelt meny- nyiség zömét palackozzuk. Negyed­évenként körülbelül 200 ezer külön­böző nagyságú palackozott pálinkát és likőrt adunk át a Szeszforgaimi Vállalatnak — mutat végig Józsa Im­réné a raktárban a már ládákban sorakozó, szállításra váró, Ínycsik­landozó illatot terjesztő üvegek so­kaságán ... __________ írt T anulmányi kirándulásokat szervez a TIT A Magyar Földrajzi Társaság és a TIT földrajzi szakosztálya célul tűzie ki Borsod megye ipari létesítményei­nek, termelőszövetkezeteinek és egyéb gazdaságföldrajzi objektumainak, el­lősorban az új alkotásoknak a meg­ismertetését. Ennek érdekében tanul­mányi kirándulásokat, Uzemlátogatá- lokat és tanulmányutakat rendeznek. Legközelebb 1960, február 24-én [szerda) délután 3 érakor a Hejö- csabni Cement- és Mészműbe rendez­nek kirándulást. E kirándulás célja a gyár gazdaságföldrajzi kapcsola­tainak bemutatása és a cementgyár­tás technológiájának Ismertetése. Az állatbiztosításról A termelőszövetkezetek allatbiztosf- fásai általában az év végén lejártak, s tényleges állatállománynak meg­felelően az állatok biztosítását meg kell újítani. Ezért az Állami Biztosí­tó dolgozói felkeresik a termelőszö­vetkezeteket, s az állatokat számba- véve közreműködnek a biztosítás meghosszabbításában. Tanácsos, hogy a biztosítás ne csak a tenyész-, vagy haszonállatokra, hanem a hízóálla­tokra is teljes mértékben kiterjed­jen. A nagyobb állatállománnyal (legalább 100 szarvasmarha, vagy 200 sertés, vagy 300 juh) rendelkező termelőszövetkezetek kedvezmény­ben részesülnek. A jégbiztosításról ; A jégbiztosítás megkötésére is gon­doljanak a termelőszövetkezetek a tervkészítéskor, s tervezzék be a biz­tosítási díjat. A biztosítási dijak megállapításánál a tervezett termés­hozamokat vegyék alapul a szövet­kezetek. Ajánlatos, hogy a jégbizto­sítást előjegyzés formájában már most feladják még akkor is, ha a ta­vaszi vetésű növényekre nem tudják megadni a pontos, részletes területi adatokat. Az előjegyzés feladása után bekövetkező esetleges jégverés esetén a termelőszövetkezet kártérí­tésben részesül. A háztáji biztosításról Hasznos dolog a háztáji biztosítás is. Tavaly kereken 100 ezer termelő­szövetkezeti tag kötött tűz-, jég-, ál­lat-, baleset- és szavatossági károkrt kiterjedő háztáji biztosítást. A ház­táji általános biztosítás díja tsz-ta- goknak évente 130 formt. Eredményesen zár a Bodrogközi miami Gazdaság ió, 48 hold dohány, a 100 hold burgo- jya és a különféle aprómagvak is. viindent összevetve, gazdaságunk 125 zázalékra teljesítette árutermelési érvét. A mérleg elkészült, s most Jóvá- íagyás végett felterjesztik a felsőbb latósághoz. S ha onnan visszaérke­zik, a kialakult szokásoknak megfe- elően, ünnepélyes külsőségek között negtartják a mérlegbeszámoló köz- ?yülést, és az odaadással végzett nunka jutalmaként a gazdaság 580 lolgozója között kiosztják a nyere­ségrészesedést és a prémiumot. besztercei szilvát, 55 holdon körtét termeltünk. A jelenlegi termő almá­sunk 162 hold, de van már 511 hold­nyi 4—9 éves fiatal almásunk és Györgytarlón 100 hold új szilvatele­pítésünk. — És a kalászosok, ipari nővé­— Kitűnő termést adtak azok is. Kenyérgabonát 1062 holdról arat­tunk, ebből 3 millió forint a Jövede­lem* A 470 holdnyi takarmánygabo­na másfél millió, a 108 hold cukor­répa és a 325 hold hibridkukorica 1—1 millió forintot hozott. Ezenkívül szépen jövedelmezett a 100 hold bor­Község fejlesztés az edelényi járásban rapodott: kulturotthont építettek, mozigépet, agregátort vásároltak, szabályozták a patakot, 1,5 kilométer betonjárdát, egy tantermet építettek községfejlesztési hozzájárulásból. Eb­ben az évben még egy új tantermet terveznek nevelői lakással. A kongresszusi verseny a község- fejlesztési tervek végrehajtásában ir Jótékonyan éreztette hatását. A ver­senyt Edelény nyerte 100 ezer forin­tos társadalmi munkájával. 1960-ban 10 millió forintra emel­kedik a községfejlesztési hozzájáru­lás. Arra törekednek, hogy már eb­ben az évben befejezhető létesítmé­nyekre fordítsák. Két kultúrház épül, mintegy 30 kilométer útra, körülbe­lül 15 kilométer járdára és több mint 10 kilométer villanyhálózat­bővítésre futja majd ez az összeg. A községrejlesztesi tervek teljesí­tése terén első helyen emlegetik az edelényi járást — és joggal: 120 szá­zalékos tervteljesítéssel dicsekedhet­nek. Az elmúlt év 6 millió forintos költségfejlesztési alapjából 8 kultúr­ház épült a járásban, a mucsonyi megyei viszonylatban is párját rit­kítja, de a hangácsi k ült úrotthonnal •em vallanak szégyent. Az egészségügyet is szépen segítet­te a községfejlesztő társadalmi ösz- saeíogás: többek között 3 orvosi la­kás, Szendrőben két mentőkocsival ellátott mentőállomás létesült köz- ségfejlesztésből. A 28 kilométer be­tonjárda is a községfejlesztésnek kö­szönheti létét. Kiemelkedő eredmé­nyekben nincs hiány. Az alig 500 la­kosú Martonyi például 1955-től, a községfejlesztépi hozzájárulás beve­zetésétől számos létesítménnyel gya­A vasút életéből... lékedés útjából elhárítsák — rend szeresen szolgáltattak szalonnát é; kenyeret. Az elmúlt évben a Tiszai pályand- ar vasutas dolgozói közül sokan el- átárazták, hogy megszerzik a szó- ialista brigád címet. 84 brigád izéé maga elé azt a feladatot, hoau tváló mankóval, példáé magatar­tásai, tanulással segítik az állomás mmkáját. A 84 brigádból 16 brigád yerte el a kitüntető címet, köztük onatkísérök, árumozdUók. A brigá­dok jó munkájának tudható be nagy­észt az. hogy a Tiszai pályaudvar az émúti évben 103,8 százalékra teljesi­ette tervét. A címet elnyert brigád- sgok közül most sokan esélyesek a :iváió dolgozó kitüntetésre. Másodosztályon üzemel a vasútál- lomás étterme. Mióta az osztálysoro- ásban módosulás történt jelentősen negnött a Tiszai pályaudvar Utasel- átójának forgalma. Áz új minősítés »lapján két-három forinttal csök­kentek az ételárak. boroknál 10. ró­dd italoknál 25—30 százalékkal ol-: »óbbak az árak. Az ételek minősége nőst is kiváló, s az átutazó vendé-: sek a mennyiséggel is meg vannak elégedve. Érdekes adatok bizonyítják. müven ondoskodás övezi a vasutas dolgozó­it. Most a tétí időszakban, kemény dó esetén mintegy 1400—1500 dol- ozónak biztosítottak melegítő italt, sernélyenként naponta fél liter me- eg feketekávét. A melegítő ital cél­ára felhasznált cukormermyiség va- yonta elérte a 60 kilogrammot. A tészültségi dolgozóknak — akiknek íz volt a feladattik. hogy a hóakadá- yokat is egyéb nehézségeket a köz­Jól dolgozik a Tállyai Kőbánya területet kivéve, az egész országbaj szállít az itt termelt kőanyagból, ] nely nyomószilárdság, fagyé 1 lóság.! vízfelvétel és kopásállóság szempont-j iából az országban az egyik legjobb ] anyag. Vannak szép műszaki tervek,] melyeket ez évben meg akarnak vg- . lósítanl. Újabb szállítószalagok és 1 izállítóalagutak létesítésével fogják J megjavítani a szállítást, ez lehetővé! eszi a minőség javítását is az osztó- 3 lyozóműben. Jelenleg négy bagger,! négy előtörő. 15 dömper és három ! utántörő dolgozik a bányában. A J szakmunkások, gépkezelők. szorgai-J más emberek. A bánya egyre fejlő J dik. terjeszkedik, emiatt nemrégen! két hold szőlőt kellett kisajátítani. ! Lapunkban még nem adtunk hirt] arról, hogy az osztályozó területén] működik az Aszfaltútépítő Vállalat] keverő telepe, amely lassan már < lozzáépült a Kőbánya Vállalathoz. 4 Ez az Aszfaltútépítő Vállalat három] éve üzemel, kátrány, bitumin és] gyéb ragasztóanyagok hozzáadása- ] ral olyan nemes zúzalékot készít. ] mely nyomban használható az út-] építésnél. Ezt az anyagot, mely elő 1 segíti az utak gyors építését, vago-] nokban szállítják a megye különbö- j ző helyeire és igen jó aszfaltútokat ] építenek belőle. Ebből készült példa-] ul a debrecen—szegedi műút is. ésl a szakemberek szerint igen jó. ] A Tállyai Kőbánya nagy jövő előtt 7 álló üzem. nagymennyiségű andezit! anyagánál fogva még több száz esz-j tendőre biztosít munkát a tállyai ésl a környékbeli bányászoknak. 1 Szabados Györgyi Daragó István üzemmérnök te részt vett a beszélgetésen és elmon­dotta. hogy ebben az évben terv sze­rint 600 ezer tonna követ kell ter­melniük. Erre megvan a lehetőség, sőt 100 ezer tonnát terven felül vál­laltak a dolgozók. Április l-től már három műszakban termelnek, még több követ adnak az utak építésére: Különben ez a bánya, a Dunántúl helyett több mint 550 ezer tonnát teljesített. Ezekről az eredményekről « a jelenlegi munkáról beszélget­tünk a bánya irodájában. Bodnár György szállítási vezetővel. Vélemé­nyét talán így összegezhetnénk: A jó kollektíva, a szakképzettség és a bá­nva teljes gépesítése lehetővé leszi, hogy ebben az évben még jobban dolgozzanak. Ez a véleménye Pasz­A gépesített osztályozó egy része. Az Ózdi Kohászati üzemek rekonstrukciójával párhuzamosan építi a Borsod me- é ■Vei Mélyépítő Vállalat Ozdon az oxigén gyárat. A kőrfllbelOl 25 millió forintos T költséggel épülő oxigéngyár az újrendwrű acélmű és a környék oxigénellátását# fogja biztosítani. A gyár építését előre láthatólag még ebben az esztendőben be-A fejezik. Foto: Szabados v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom