Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-19 / 15. szám
WrdM. Jannifr 19. gSZAKMAGTARORSZAO (bm) .4 zsugori vendéglátása KISUNOKAM A klsunoka > Afinogcnov színműve HA SZÍNHÁZI TUDOSITÁSO- KÁT olvasunk, élménybe számolót hallgatunk — azt tapasztaljuk, hogy a Szovjetunióban ma a színházi élet egyik jellemzőié, hogy az erkölcsösei, a családi élettel, a szerelemmel, a fiatalsággal, általában az ember szíi- kebb értelemben vett egyéni életével fcg’alkozó témák előtérbe kerültek. Afino- genov színmüve, a Kisunokám nem mai alkotás. Tízegynéhány éve irta a szerző. Szívderítő, szív- melengető a kis Mása, az unoka és az akadémikus, a csak a paleográfia iránt érdeklődő vágyává sorsa. Nem mondhatnánk, hogy időszerűtlen a mondanivalója — számot tarthat a közönség érc’ek’ődésé- re —. mégis az újabb és a legújabb szovjet drámatermés ismeretében ötletsze rúnák érezzük a vá’asrt st. V.'ot hatatlan, hogy kellemes perceket kellemes három órát ad a színmű Bájos, bájos, mondogatjuk egymás nak az előadás után. Csak később élményünket idézve, sejlik föl ben nünk némi hiányérzet. Ekkor a mai szovjet életet sokrétűbben, mélyeb ben bemutató müvekre gondolunk olyanokra, amelyek több gondolatot ébresztenek bennünk, jobban megbolygatják érzésvilágunkat. Jól szórakozunk az előadáson, de maradandóbb színházi élményre, a szovjet drámairodalom reprezen- tánsabb müvének megismerésére vágyunk. A színház eleget tehetett volna e kívánságnak, ha körültekintőbben választ. SZIMBOLIKUS ÉRTELMŰ Afl- nogenov színművének címe: Kisunokám. A mü főszereplője végeredményben az élettől elszakadt, a paleográfia tudományába temetkezett nagyapa. Dolgozószobájába zárkózva már annyira elfásult, hogy szinte nem is tudja mennyire sivár az élete család nélkül, szeretet nélkül, távol az emberektől, a közösségtől. Megérkezik hozzá kiséno- kája és őszintén zavarban van: mit kezdjen most már? Ügy érzi, hogy a kislány fölbolygatja eddigi életrendjét. Tanácstalan: hogy lesz ez után? A klsunoka itt van. Az apja az akadémikus fia régen meghal A kislány mamája, akire ellen szenvvel gondol az öreg, mert úgy érzi elszakította tőle és a tudománytól a fiát, újból férjhezment. A lánykának nem volt otthon maradása. A nagyapához jött. A műben azt láthatjuk, hogy milyen változást hoz a kisunoka az idős tudós életébe. Gazdagon árnyalt lélektani ábrázolás a nagyapa megváltozása, ahogy a kisunoka jelenlétének hatására visszatalál az életbe, a szerétéihez. Egy kamasz, a nŐcsábász Tumanszkij doktor fia, megbántja a kis Mását. Mása úgy érzi, hogy Viktor Is olyan egyedül van, mint ő, hiszen nincs édesanyja. A fiú e' gyöngéd érzést kihasználja. Mása barátságról, szerétéiről tanúskodó levelét hencegve felolvassa az iskolában, szerelmet magyaráz b?le. Erről az esetről értesülve ébred rá a nagyapa arra, hogy mit jelent a magáramaradotlság a kislánynál és önmagánál. Az azelőtt csendes dolgozószoba egyre zajosabb lesz, s lassan már az a szokatlan az öreg tudós számára, ha a zajongás megszűnik. A nagyapa annyira megszereti a korábban ridegen fogadott kisunokát, hogy már nem tudje nélküle elképzelni életét és, amikor Mása mamája megérkezik, hogy magával vigye kislányát, a nagyapa lelkileg szinte összetörik. Mása mindkettőjüket szereti, édesanyját is, nagyapját is. Végül is úgy alakul a dolog, hogy a mama is a nagypapához költözik. NYILASSY JUDIT, a darab rendezője nagyban hozzájárult ahhoz, Kamara*zínhá7han hogy a darab megnyerte és megnyeri a közönség telszamit jelez a felvonások végén felcsattanó vastaps. A rendezés arra törekedett, hogy teljességében visszaadja a mű. a téma bájos hangulatát. Ezt a törekvést minivégig siker koronázza. Régen láttunk Miskolcon olyan darabot, amelyben a szereplők kiválasztása ennyire szerencsés lett volna, mint a Kisunokám esetében. A szereplők egyénisége, adottságaik jól kamatoznak az alakításokban. A rendező mindvégig a kívánt ri'musban p?rgeli a cselekményt. elkerüli az ereenkint kínálkozó vonta tot tságot. Nyilassy szerepértelmezése ti'ztán és világosan adja vissza az Afinogenov-mü egy- egy hősét, figuráit. Szekeres Ilona játssza a címszerepet. Alakítása élethű, hiteles. Eh- • hez hozzásegítik személyi adotlsá- gai is. Igazi kis diáklányt látunk m színpadon,. olykor félszegen félre* húzódik a dörmögő, hideg nagyapa elől, máskor, amikor már egy másra találnak, hűen tolmácsolja a meleg szívvel szerető, szeretette, megértésre vágyó kis bakfist. Végig finom, túlzástól, túl játszástól mentes eszközökkel ábrázol. A nagyapa szerepében Farkas Endrét láthatjuk. Alakítása kiemelkedő művészi produkció. Megkapó és megható az a művészi átélés, a szereppel való azonosulás, ahogy Farkas Endre színpadra varázsolja a kezdetben élettől elszakadt, majd később a rzeretetre találó, azért remegő nagyapát. LEONYID BORISZOVICS geológusnak, a professzor agglegény barátjának szerepét Molnár Tibor játssza. A robbanó temperámén- tumú, mindent azonnyomban intézni akaró fiatalembert Molnár Tibor sikerrel adja vissza. Optimizmusa, vidámsága révén megnyeri a közönség rokonszenvét. A nŐcsábász, de egyébként a munkájában helytálló Tumanszkij doktor szerepében Csiszér András nyújt színvonalas alakítást. Játéka egyenletes, gördülékeny. Tökéletesen elénk- idézi a sima modorú, a „ilyen az élet — akár tetszik, akár nem" életelv szerint élő embert. Verdes Tamás a doktor fiának, Viktornak szerepét találóan, a keresetlenség illúzióját keltő eszközökkel formálja meg. Az apját utánzó, felszínesen gondolkodó, de alapjában véve nem becstelen kamaszt sikerrel mutatja be. Vargha Irén játékát — ebben elsősorban szerepe a részes — kissé nehézkesnek éreztük. Csanádi lla Motja szerepében teljesítette feladatát. Mása diáktársai -- Téby Katalin, Egerváry K'ára, Dénes Zsolt játsszák — teljesebbé teszik a kisunoka életének, környezetének bemutatását. Az idős professzor dolgozószobájának díszletét Suki Antal tervezte. A jelmezek H. Mészáros Margit munkája. NAGY ZOLTÁN A Táncsics Könyvkiadó 1960-ban is gazdag programmal lép az olvasó- közönség elé. Fő feladata: ellátni a saakszervezeti aktivistákat munkájukhoz szükséges könyvanyaggal. Ezt a célt fogják szolgálni az „Üzemi Tanácsok Könyvtára” című sorozatban megjelenő kiadványok, amelyek számos hasznos útmutatást nyújtanak az üzemi tanácsok tagjainak. Több könyv foglalkozik nemzetközi kérdésekkel. Közöttük William Fosternek. az Amerikai Kommunista Párt elnökének „A nemzetközi szak- szervezeti mozgalom története" című műve. Andioszovnak „Az amerikai monopóliumok harca a munkásosztály ellen", Berezin ,.A Szakszervezeti Világszövetség 15 éve" és Gáspár Sándor „A nemzetközi szakszervezeti mozgalom alakulása a második világháborúig" című kötete. Több könyv jelenik meg a hazai szakszervez ti munkáról is. Megjelenik az új módosított munkatörvónykönyv' és a szak- szervezeti bizalmi 1960. évi naptára is. A munkásmozgalom múltjáról ac számot — többek között — Hété* Tibor „Munkásezredek előre!" ét Kristóf István „Eleiem útja" című munkája. A Kiadó 1960-as terveiben 12 szép- irodalmi mű megjelentetése is szerepel. Megjelenik Stefan Ilaym „A Glascnapp-ügy" című izgalmas bűnügyi regénye, Romain Rolland írása a ..Colas Breugnon", Rideg Sándor „Kristóf rózsafái” című vidám könyve. Kiadják Jókai regényét, a ..Szegény gazdagok"-ai. Nagy érdeklődésre tarthat számot Herbert Jobst műve. „A lelenc", amely az 1915— 1920 közötti Németországot mu'atja be. Németországról szól Anna Scghers legújabb műve Is. A kiadó tervében szerepel egy novelláskötet, Knut Hamsunnak „Ehség" című világhírű regénye, valamint számos más, nagy érdeklődésre szómottartó szépirodalmi mü. Folytatják az „UtÁkalandok" sorozat kiadásait is, amelyben ,,A boldog Lesz miben válogatni !.. « Útleírások, regények, színművek, szak könyvek a Táncaié» Könyvkiadó évi tervében sziget" címmel egy kis szigetről, egy másik kötetben a Szovjetunióról, megint másokban nyugat-európai utazásokról, Kínáról, az angol Boutny gőzös legénységének lázadásáról, a kraó-lndiánokról. Kongó- törpe-négereiről nyújtanak érdekes, élvezetes tájékoztatást. Számos szakkönyv mellett több fantasztikus regényt is kiadnak, azonkívül megjelenik Pintér István cs Szabó László „Szenzációk nyomában" című rioortkönyve. Az üzemi és hivatali kultúrcsoportok részére jó- néhány műsorfüzet is megjelenik. Az ..Irodalmi Színpad műsorfüzete" sorozatban öt kötet jelenik meg: Azonkívül két kötet vidám jeleneteket, új egy fel vonásosoka t, égé z estét betöltő drámákat cs korábbi nagysikerű egyfelvonásosokból összeállított gyűj- -teményeket adnak ki. A Táncsics Kiadó 1960-as évi tervét csak igen vázlatosan ismertettük. Nem áll módunkban az egyes sorozatokban megjelenő művek felsorolása, de a néhány kiragadott mű is azt .mutatja, hogy a Táncsics Könyv- j [kiadó mindinkább szélesíti területét' ;és mind több és mind változatosabb > [kiadvánnyal szolgálja az olvasóközönség szakmai képzettségének növelését. szórakoztatását, művelődését. [A könyvszerető olvasók bizonyára [örömmel várják az egyes kötetek [megjelenését a könyvesboltokban. Lesz miben válogatni!... Kínai humor: Szemelvények a „lolyó a hegygerincen“ című ú ikönyvből \ \ fej nélküli kacsa Sütletetl egyszer egy földesúr a cselédeivel egy kacsát. A szo:gáló- lány azonban, oki módfelett éhes volt. megette a sült kacsa tejét és úgy tálalta fel — fej nélkül — gazdájának. A gazda szörnyű haragra gerjedt, dühében verte az asztali, így kérte számon a ka— De hiszen nincs is a kacsának feie. Egyáltalán semmiluen kacsának nincs feie. Az egy fej nélküli állat — védekezett a cseléd. No, ez ke’lett csak a földesúmak. gonoszát villant a szeme kijelentette, hoou ha a szolgáló tüstént be nem bizonyítja állítását, le- nyakaztatja. A lánu azonban cseppet sem ijedt meg. kivezette gazdáját és a tanúul hívott cselédséget a tóhoz. amelyben a kacsák fejüket a viz alá dugva keresték élelmüket. — No. ugue mondtam. hogy nines a kacsának feje! — monrlia a lány és a hájas 1bl- desúr rábólintott, hogy úgy látszik, italában Meglátogatta egyszer a zsugorit a barátja, de az olyan pici pohár rizspálinkával kínálta meg. hogy alig érezte az izét. így szólt erre a barát: — A bátyámat is ilyen kis pohárral kínálták egyszer. Olyan kicsi volt. hogy beesett a szájába, lenyelte és menten szörnyethalt. Megértette a gazda a célzást. Hozott egy nagy poharat de abba is csak kevés pálinkát töltött. Ekkor meg így szólt a vendég: — Érdekes, hogy milyen értelmetlen poharakat készítenek mostanában. Ennek például az alja tartja a pálinkát, de a felső részének az égvilágon semmi értelme. Ezt a célzást azonban már nen akarta magára vermi a gazda. Miko aztán kikísérte a barátját, az meg állt a ház előtt, megfordult és cső dálkozva kérdezte: — Hol van a szomszédod háza amelyik ugyanolyan volt mint a ti éd? Csak nem rombolták le. ami. mi odabenn iddogáltunk? — De hiszen itt nem is volt sem miféle ház. — Ejnye, ejnye, akkor úgy látszik tévedtem. Biztosan részeg voltapi amikor idejöttem, duplán láttam, nú lad azonban sikerült kijózanodnom.- Ezenkívül vegyél karfiolt, hagymát, kenyeret, cipópasztát, is hozd cl a harisnyámat a szemfelszcdStSi, ha Jössz hazafeléi teljesen átépítik (műszakilag és építészetileg) a hejócsabai mozit. Csak erre az egy mozira mintegy 850 ezer forintot költenek. Cigándon korábban egy-gépes vetítés volt, most keskenyíilmeket vetítenek. Ebben az évben a cigándi mozi is teljesen új műszaki berendezést kap, két normál-filmes géppel. Teljes tatarozás alá kerül a miskolci Táncsics és a sajőszentpéteri mozi. Belsőleg kitatarozzák a szerencsi mozit, külsőleg a miskolci Békét. Kibővítik a gépházat a diósgyőriek kedvelt mozijában. a Ságváriban. előcsarnokot építenek. tetszetőssé teszik a külsejét. Két-gépes vetítésre alkalmas új gépházat építenek Mezőkeresztesen ... És így sorolhatnánk tovább a terv egyes pontjait. Minden mozit ellátnak a megyében felirattal Is. Ahol villany van, ott neonfénytáblát szerelnek fel. Ugyancsak minden mozi kap foto-szekrényt is. Sokrétű a tere Hosszú oldalakat töltenek rreg azok a tételek, amelyeken az évben beszerzésre kerülő műszaki cikkeket sorolják fel. A legszélesebb tömegeket szórakoztató, nevelő, világnézetüket formáló film mind több emberhez jut cl Borsodban rendszeresen. Az igényeket azonban korántsem fogja ki elégíteni az 1960-as terv végrehajtása sem Az igények egyre nőnek és ahol ma csak vándormozi van oda holnap állandó mozi kívánkozik, ahol normál mozi van, az ott lakók — joggal — szélesvásznút kívánnak. A Moziüzeml Vállalat terveinek első lényegesebb erőpróbája a kö"-’- gő Szovjet Film Ünnepe lesz. Sok egyéb mellett akkor kezdi mei működését az új, nagyméretű vándor- mozi-aulóbusz is. amely egyszerre több községbe viszi el a kultúrát jelentő színes filmet (benedefr) pel — elsősorban falun — az előadások sűrítése. A jelenlegi 28 kiskörzeti mozi eljut ugyan minden héten minden körzetébe tartozó faluba, de ez csak átmeneti megoldás, mert sokszor alkalmatlan napon érkezik. Az a terv, hogy mind több kiskörzeti mozit építsünk át helyhez kötött mozivá, ahol az előadások állandóan ugyanabban, a lakosság által kívánt * és megszokott időpontban (szombat, vasárnap) legyenek. Nézegetjük a terveket, egy-egv pontnál elbeszélgetünk. Két új szélesvásznú mozit létesítenek ebben az évben: Mezőkövesden és Sárospatakon. Mindkét helyen a már meglévő mozit korszerűsítik, tatarozzák és ellátják ^szélesvásznú vetítésre alkalmas műszaki felszereléssel, öt helyen a korábbi keskenyfilmes mozi helyett korszerű, normál filmé* mozit létesítenek! Fncscn, Edelényben. Erdőbényén, Tarcalon és Ózd I. kerületében. Tíz olyan községben, amelyet eddig csak a vándormozi keresett fel hébe- hóba, állandó, keskeny filmszínházat létesítenek. Így mozit kap Semjén, Révleányvár, . Füzérradvány, Saió- hidvég, Tiszavalk, Makkoshotyka, Aggtelek, Vajdácska, Garadna és erdőhorváti. Az új létesítéseken felül sokat fordítanak a már meglévő moziüzemek fejlesztésére, korszerűbbé, kényelmesebbé, kulturáltabbá tételére, műszaki ellátottságának emelésére is. Például Tokajban az eddigi egy-gépes vetítés helyett két-gépesre térnek ót, ugyanígy Izsófalván és Abauj- szántón. Ez azt jelenti, hogy nem kell vetítés közben majd minden tekercs után szünetet tartani, az előadás folyamatos, jobb lesz. Tel.'cs generál-javítást kap a diósgyőri Diadal-mozi. emelt nézőteret építenek benne, új csapószékekkel, központi fűtéssel, modern előcsarnokkal, 2 új vetítőgéppel. Ugyancsak Azt hisszük, ma már semmi túlzás nincsen abban, ha azt mondjuk: a film, a moziba járás százezrek mindennapi szükséglete; százezreknek úgy hozzátartozik az életéhez, mint az élet legmegszokottabb megnyilvánulásai. Csak meg kell nézni a miskolci, vagy a megye bármely részén lévő mozik látogatottsági statisztikáját, a fentebbi állítás bizonyítása már megcófolhatatlanul készen áll. Borsod megyében mintegy 270 mozi szolgálja a dolgozók film iránti egészséges érdeklődésének kielégítését. Bár a megye lakott 1- száma közel százzal több, a film mégis eljut minden községbe, sőt ta- ryára is, még pedig rendsz?res*:n, csak éppen rtem egyforma időközökben. A 270 mozi közül 28 az úgynevezett kiskörzeti, amely 4—5—6 községet lát el, ezenkívül nyolc vándormozi járja fáradhatatlanul a községeket, s most Indul egy halalmas vándormaxi- autóbusz amelyről már a napokban hírt adtunk. Ennek a viszonylag nagyméretű mozicllátottságnak ellenére sem a megye lakossága, sem a Megyei Moziüzemi Vállalat vezetői nem lehelnek elégedettek a filmellátással, mert az igények állandóan nőnek, a közönség mind több mozit és film- előadást vár, a vállalat pedig mindig többet és jobbat szeretne adni. Ez a gondolat vezette őket a megye mozihálózata 1960. évi fejlesztési tervének összeállításánál is. Mráz Ferenccel, a Megyei Mpzi- üzeml Vállalat igazgatójával és helyettesével. Glosz Ferenccel böngész- szük a terveket, tallózgatunk a beruházások között. — 1959-ben mintegy négymillió forintot fordítottunk a megye mozi- hálózatának fejlesztésére. 1960-ban Is hasonló összeget ruházunk be. bár a tervek még nincsenek jóváhagyva, mondják. Terveink között szereKét új szélesvásznú-, öt új normál- és tíz új keskenylilmvetítö-mozi Tallózás a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat 1960. évi fejlesztési terveiben
