Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

WnÍek\ I960. Január északmagyarorszAg •> idöhatérozó. 4. E napon. 5. Az atom­szerkezeti elmélet egyik megalapozó­ja (Rutherford munkatársa.) 6 Fő­nét.: nyugalomra intés németül, (visz- sza.) 7. R. L. 8. Pór „i” 9. Női bece­név. 10. Bánya, vajat, mennyezet. 11. Lő, tájszólással. 17. Én, latinul. 18. A gyáva igéje. 19. Quantumelmélcléröl híres tudós, a hullámelmélet terén ért el nagy eredményeket. 20. Hely­határozó. 22. Közteher. 24. Mária be­ceneve. 25. Mulató, Idegen szóval, ál; Vissza: női becenév. 35. Világhírű Kossuth-díjas botanikusunk. (Ke­resztneve első betűjével.) 30. Mint 25 függ. 38. Nagy atomtudós és béke­harcos (Rokonságban a Curie-család- dal.) 40. Gazda teszi a maggal. 11* Énekhang. 42. Minden esemény szü­lőanyja. 43/b. Latin béka. 45. Szám idegennyelvű röv. 4«. Utóírat idegen nyelvű rövidítés (fordítva.) 50. Ijed. rémül. — 5?. Minden szükségletről gondoskodik (valaki részére). 54. Gár­donyi-regény címe. 57. Talmi. 81. Ki É. M. H. 82. Dzsingisz kán unokája, feldúlta Magyarországot. 84. Kér. al­kalmazott egynemű betűi. 68. Német ifjúsági regényíró (Winnettou). 87. ... -lun, hatalmas hegyrendszer Ázsiában. 68. Vissza: ők, Párizsban. 69. Lányom férje. 71. Névtelenség. 78. "TakaréR0éíiztáf.‘ lf.' Zéus’ejfyTk há­landó kedvese, argosi királylány. 78. Gyilkol. Beküldendő: a vízszintes 1. függő­leges 1, 35. Beküldési határidő 1980 január 8. A megfejtők között könyv- jutalmat sorsolunk ki. 1956. kmuár 1-én kUiltiák W SZUDÁNI KÖZTÁRSASÁGOT: A házastársi viszály és a pedagógia ESEMÉNYNAPTÁRUNK Január 1. Péntek. ÚJÉV. Nap kel: |7 óra 35 perckor, nyugszik 16 óra 02 perckor. 400 évvel ezelőtt. 1560. január 1-én )halt meg JOACHIM DU BELLAY tJcöHő. a francia irodalmi nyelv úttö­rője. Tagja volt a XVI. század nagy- shatású plejád nevű költői iskolá­jának. Műveiben a humanizmus ^nemzetivé tételét tűzte ki célul. Szo- énettjeI, Önéletrajza és költeményei Verésen hatottak Nyugat-Európa iro­dalmára. Magyar nyelven Arányt '.Miksa ismertette. Du Bellay 1525-ben \3ztiletett. é 10 évvel ezelőtt vette kezdetét ná­diunk az első 5 éves terv. (1950—1954.) NEM KAPOTT ÜJÉVI LAPOT TÚLZOTT KÍVÁNCSISÁG VÍZSZINTES: 1. A tudomány óriási vívmánya. 12. Párizsi névelő. 13. Latin: így. 14. Ford.: neki, Párizsban. 15. Megállít­hatatlan. 16. Hajt. 17. Ékkel: orosz — ez. 18. Kiváló atomtudós, az első re­aktor megépítője. 21. Alma— yáros Ázsiában. 23. Coglto----sum. 25 . ... Mátyás történetíró, Illetve ibelsöszerv. 26. Adta, régiesen. 23. ........Anna tartozása (vissza), Mik­is záth-el beszólás címe. 29. Folyó, spa­nyolul. 30. Meiegégövi, rendkívül kis fajsúlyú fa. 32. Ókori perzsa király, ki Salamisnál vereséget szenvedett. 33. Lírai műfajba tartozó, emelke­detthangú költemény. 34. A nyomás- erő egysége, (ford.) 35. Halad. 36. szputnylkhang! 37. Fontos táplálé­kunk. 39. Ford.: ellentétes kötőszó. '40. Erősség. 41. Olasz filmcsillag ne­vének egy része. 43. Nagy ... jövend •utánad, szép húgom. 44. Ford.:----­v idi, vinci. 46. Király, perzsául. 47. »régi ürmérték. 48. Hangszer, illetve csillagkép. 49. Ford.: Az atom egyik 'elemi része. 51. Hatósági közeg első |fele. 53. Ék nélkül nem lenne szom­Ijas : ----55. Irénke — máskép. 56. [V essző. 58. ... construktor. 59. Ford.: Számnév. 60. Látok egynemű betűi. *61. Hüvely, de hal is van Ilyen (ford.) t62. Helyrag. 63. Mezógazd. eszköz. 65. I Lapát agancs os szarvasfajta. 67. Esd: [68. Mar, old. 70. Perzsia. 72. A kony­hasó molekulájának egyik elemi ré­sszé. 75. Varró. 76. Három nemesgáz. FÜGGŐLEGES: [ 1. Minden idők legnagyobb fiziku­|sa. 2. S/omszédállam feje. 3. Ék nélk. .» ÖZL'L EUY ÓHAJA időzünk a £ * vállalatnál. Ennyi idő alatt sok 2 jó derül ki a „kormos" szakma kép-\ viselőiről. Minden így lenne?! Talán/: nem egészen. Lehet, a kedves olvasó-\ val is előfordult már, hogy mikor r hazament, nem ismert a lakására. T Korom árnyékolta a kézimunkákat,7 függönyöket, a bútorokra fekete zsi-V ros lepel borult. Szóval ez is elő szó- ß kott fordulni. j\ — Hát igen. igen — néznek össze?.J a szakmabeliek — de ennek is meg-? van az orvossága — magyarázza/. Kertész Imre párttitkár, akinek szin-j? lén kéményseprőt a szakmája. A U lakónak, az Ügyfélnek is köre,ednt,,\ kell hozzánk. Különösen ott tanácsos í ez, ahol a férj is a feleség is dolgo-V zik. Ha jelzik, hogy mikor akarnak \ kéményt kotortatni, mi is tudunk aZ-/ kalmazkodni. s nem takarja „gyász-£ lepel" a lakást. & A kontrára aztán mindjárt kész aV rekontra is. Sokszor, ha észrevssz'k,(« hogy megjött a kéményseprő, egyik-V másik ajtót bezárják az orra előtt. (• így aztán dolgavégezetlenül kell ío-t vibbmennie. MIT VARNAK az új esztendőtől i 1 x a kéményseprők? Lehet, hogy 6 sablonosnak tűnik a kérdés, mégis k feltesszük. Hiszen időszerű. Kíván-u csian várják a kéményseprők is az új k esztendőt. Szeretnének nagy, korsze-2 rű tüzeléstechnikával épített torony-£ házakat, szeretnék, ha a tetőkről le-7 bontanák a veszélyes kéményseprő? állványokat, s a padlástéren képezné-/ nek ki seprési alkalmatosságokat. egy kicsit másfelé is kacsintgatnak. / Várják a korszerű gáztüzelés na-N nyobb arányú elterjedését, mert álli-) tólag a gáztűzhelyek kezelése is os'! ő profiljukba vág. S várnak még ua-S lamit — az ügyfelektől még több <j megértést. S ezért ők cserébe mfn-V denkinek boldog új évet kívánnak! (j GARAMI ERNŐ^ JOACHIM DU BELLAY eddigi angol-egyiptomi gyarmatból ínálló állam lesz. ÚJÉVI BOLT-DEKORÁCIÓ • »t ÚJÉVI ÖRÖMÖK Dr. Stafford-CIark szerint a gyer-i mekekre a „módjával adagolt" szü-, 161 veszekedések „oltóanyagként'* hatnak és szinte észrevétlenül meg­szokják, hogy emberek között előfor-j dúlnak kisebb-nagyobb összeütközé­sek. Stafford-CIark azonban hozzá-1 fűzte, hogy minden szülői veszeke­dést kibékülésnek kell követnie, hogy' a gyermekek megtanulják: lehet ci-, vakodni anélkül Is, hogy a haragosok örökidökre összevesszenek. •» Angol és kanadai orvosok Edin­burghban megtartott kongresszusán ide. David StaffordnClark meglepő új ^nézeteket hangoztatott a gyermekek íjelenlétében folytatott házastársi ve­szekedésekről. J Az angol orvos kijelentette, nem [/előnyös, ha a szülők a gyermekekre vvaló tekintettel visszafojtják érzel- 4meiket és arra a ritka alkalomra var­inak, amikor kettesben, zavartalanul •és gátlásmentesen veszekedhetnek. I( ORMOS A RUHÁJA, vállán •*v karikába csavart kotró. Övén kulcsok, nyakán fehér kendő. Szeme- fehérje és ragyogó fogtora ... Ked­ves alakja ö az életnek. S hogy ar­cán gyakran bujkál a mosoly — tu­dod, miért van? Szerencsét váró kép­zelet szimbóluma. Csak később jössz rá, mikor elhalad melletted, hogy babráló kezed a gombon fele’tetted. Ha bemegy a házakba, élénkséget visz magával, s nyomban szerencsés számot kérnek tőle — a lottózók. Változatos, érdekes az ö munkáséle­te... Itt vagyunk a főhadiszállásukon, a Megyei Kéményseprő Vállalatnál, a Borsvezér utcában. Szívélyes a tár­salgás, könnyen megtaláljuk a közös hangot, mert — mint később kide­rül —, az alkalmazkodás, a beszéd- készség fontos jellemzője, a kémény­seprőnek. Felütjük a régi emlékek lapját... az ügyfelekről, a szakmáról beszélgetünk. Kecskeméti Sándor, ez « magas, nyúlánk művezető már harminc éve dolgozik a „kormos” szakmában, ö is jó társalgó. Meg­szokta. — Sok ház, sokféle ügyfél. Ha rosszul ég a tűz a 'kályhában, nincs szívélyesség, zsörlölődés fo­gadja a kéményseprőt. Aztán így, vagy úgy. mindig megkerül a „zárba C aló kulcs". A kéményseprő úgy izsgálja 6* ü&méAycfcet, wilnt óidba’ a beteget. Füst terjeng a szobában — ellenhuzatot kapott valahol a ké­mény ... Hogy aztán melyik emele­ten, kinél kell bontani falat, az már a kémény orvosának a dolga. Bezzeg, utána jön az elismerés, a hálálko­Fiatal legényke korában kóstolt bele Kecskeméti Sándor a mester­ségbe. A főnök (magánvállalkozó volt), kiadta neki a szerszámot, s in­díts Szuhakállóba. Még nem járt eb­ben a községben. Tanácstalanul, ke­vés pénzzel zsebében érkezett. Ezt kellett beosztania hétfőtől egészen szombat délig. Addig eiő se jöhetett o faluból. Szállás? Az istállóban volt, meleget a jószágok leheltek. Amikor eljött Szilveszter, éjszakai műszakra készültek a „szerencseho­zók". Kis malacot vettek, piros sza­lagot kötöttek a nyakába. Éjfélkor lekattintották az előkelő mulatóhe­lyeken a villanykapcsolót, megcsa­vargatták a kismalac farkát, s elen­gedték az éktelenül sivitó pecsenyé­nek valót. Lett nagy ribillió. Tüleke­dés a sötétben, míg végül gazdára akadt az újévi jelkép. A szerencsés aztán a zsebébe nyúlt... BÉGEN VOLT, — emlékezik . . L Kecskeméti elvtára. — Mos már ezt nem tennénk. Az önérzet sem engedné. Van rendes fizetésünk HOGY MEGY AZ IDŐI.,, B UEK Ma már az állam által is megbe esült emberek a kéményseprők. Olyan jogokat élveznek, mint bár­mely más szakmában: társa<!alom- biztositás, ingyenes alsó-, felsőruha, bakancs, papucs, jó szociális körül­mények. fizetett szabadság slb. Mi­közben beszélgetünk. váratlanul megszólal a telefon. Sürgető, nyug­talan hang a drót másik végén. A Tanácsház tér 11. alól kér segítséget egy lakó. Állítólag eldugult a kémé­nye. A művezető beszél vele. — Még ma felkeressük önöket... Megnyugszik a telefonáló, s a be­jelentés egy kormos kezek által so­kat forgatott naplóba kerül. Egy kis korom a papíron, tárgyakon, a be­járati ajtón — csak olyan természetes valami, mint a borosüvegen a cim- ke. A naplón lévő feketeség nagyon természetes ...az idén pontosan két- czerkét százszor kellett elővenni, hogy szép sorjában bekerüljenek az ügy­felek kívánságai, kérései. A Vislnsz- kij utca 4. számból is érkezett a na­pokban egy segítséget kérő SOS-jel­zés. A fiatal, de már ügyeskezű, mozgékony Varga Istvánt küldték ki, az egyik tanulót. A házban tata­rozás volt, s a kőművesek a ké­ményben ,.felejtettek” öt darab fél- téglát. No, milyen is lett volna a csa­lád ünnepe a négy gyerekke', ha a dugasz ki nem kerül a kéményből!... Itt aztán mindjárt el is árulhatjuk, hogy a fent említett ok miatt van is egy kis villongás a kéményseprők és • kőművesek közöli. Olyasmi is előfordult már, hogy felépült az új bérház, s a konyhákba elfelejtettek kéményt építeni. Szegény lakó aztán nagy bajban van ilyenkor. Eternit­csövet kell álbújtatni a szo-r'zédns helyiségbe... — Pedig könnyen meg lehetne előzni ezeket a bajokat — kapcsolód­nak a beszélgetésbe többen I*. — A kéményseprők véleményét is ki kel­lene kérni az épületek tervezése-

Next

/
Oldalképek
Tartalom