Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-13 / 10. szám
január 13. E8ZAKMAUVAIOUIAÜ 5 ESTEBE HAJUK a rövid téli délután, amikor a vendégmarasztaló sarat taposva megtaláljuk a mezőkövesdi kultúrmunkásokat vagy ahogyan országszerte ismerik őket: a Matyó Népi Együttes tagjait. Azért kellett hangsúlyozni a megtalálást, mert ez idegennek nem könnyű dolog. Az lenne az ésszerű, ha a kultúr- esoportot a kultúr otthonban keresnénk, de olyan Mező- kövesden még mindig nincsen. Pedig, ha valahol, hát itt lenne rá szükség; nemcsak a község huszonötezres lélekszámú miatt, hanem azért, mert itt nagyon is meg tudnák azt tartalommal tölteni... De erről majd később ejtünk néhány szót. A mellékutcában eldugott, öreg épületben találjuk őket. Áldatlan elhelyezés. A hajdani legényegylet székháza ma már afigha alkalmas gazdakörnek vagy kultúr- otthonnak. A Gazdakör söntéséből áthallatszik a jellegzetes italmérési zsongás a ..nagyterembe”, amely csak azért viselheti ezt a hivalkodó cimet. mert az épületnek ez a legnagyobb szobája, de a színpada bizony csak nagy jóakarattal emlékeztethet a világot jelentő deszkákra. Az italmérés túloldalán két apró szobácska szolgálja a kultúra céljait. Ide csalogat be a zeneszó. Zongora, hegedű és klarinét hangját halljuk már az udvaron, bent pedig vagy kéttucatnyi kultúr munkást és érdeklődőt látunk, amint figyelik, miként veszi át a dallamot a betanító Kalmár Péter karmestertől Bálint Elemér, az együttes zenekarának vezetője és a klarinétos. Jdggal tart számot nagy érdeklődésre ez a készülődés. A nemes és gazdag hagyományokra visszatekintő mezőkövesdi népi kultúra ápolói nem lettek hűtlenek korábbi útjukhoz. Nem a hivatásos együttesek utánzásában. nem az esetleges kasszasikerrel kecsegtető, könnyű produkciók bemutatásában látták és látják feladatukat. Mint már annyiszor, most is a matyó nép- hagyománj, a gazdag matyó mesevilág tárházából merítettek témát. Emlékezetesek az együttes korábbi nép- balladu-feldolgozásai, drámai erejű népi játékai. Csak emlékeztetőül írjuk ide a „Sereg András balladája” és „Farkas Juli balladája" című alkotásaikat, amelyekkel országosra is nagy sikert arattak. A két mezőkövesdi szerző — Varga István és Kiss Gyula — most újra matyó témához nyúlt. így született, vagy még inkább szü'etik napjainkban a ..Matyó rózsa” című énekes, zenés, táncos népi mesejáték, amelynek próbáiét jöttünk megnézni Orosz Györggyel, a Miskolci Nemzeti Színház rendezőjével, egyben a megyei tanács színjátszást szakreferensével. A szerzők — Varga egyben az előadás rendezője is a zeneszerző, a koreográfus, az együttes felett felügyeletet gyakorló Országos Kisipari Szövetkezeti Központ és a megyei központ kultúrvezetöi tájékoztattak a játékról, aztán hallgattunk zenei próbákat, láttunk táncpróbákat és megnéztük az egész játék próbáinak egy részét is. Érdekes TÉMÁT választottak. Világszerte ismeretesek a matyó népi művészet színes hímzései, a matyó nép leikéből fakadó, gyönyörű színű álomvirágok. A mai matyók az öreg szülőktől, azok meg a maguk öreg szüleitől tanulták. De vajon honnan erednek a matyó virágok? Erre próbál valami támpontot adni a néphagyomány és ezt a vékony szálat ragadták meg a szerzők, hogy köré dús mesét költve. színes népi mesejátékban mutassák be annak a matyó rózsának eredetét, amely ezt a községet az egész világon ismertté, híressé és megbecsültté tette. A mese messzire, a török megszállás korába vezet vissza. Janicsárok dúlják a le- igázott országot, összeszedik a szemrevaló lányokat, hogy a szultán háremébe vigyék. így rabolják el az egyik matyó lányt is. Szülei és szerelmese mindent megtesznek kiszabadításáért. A legény — mindenféle fur- fanggal — még a szultán udvarába is elkerül és amikor Alakul a „Matyó rózsa" Mrmóköreeél kuUúrmunkimoh kömön a szultán uhher-n teljesíthetetlen feltételhez1 köti a lány szabiidon, bocsátását, hogy csak rózsákon lépdel re hagyhatja el háremét, — télen, amikor nem virítanak a 'matyóföld rózsái, akkor születik meg a gondolat a szerelmes legény fejében, hogy a szultán csak matyó rózsáról beszélt, de nem mondta, hogy az élő legyen. És létrejöttek az első hímzett matyó rózsák, a szépről, a jóról, a nemesről és a szabadságról álmodozó matyó nép lelkének virágai. A rövidke történetet a szerzők gazdag epizódokkal tarkították. A hárembe fárt lány együtt uan egy bolgár és e"" horvát lánnyal, akiknek a sorsa szintén helyet kap a mesében és így a matyó és a török mesemotivumok mellett még két más'fc nép mesevilága színesíti a „Matyó rózsát”. Lehetőséget nyújt a mese az említett népek szokásainak. táncainak, dalainak bemutatására. Kartáncok egész sora teszi látványossá a játékot. Balogh Sándor koreográfus ezernyi ötlete jeleníti meg táncban a mese történéseit. A népi mesejáték zenéjét részben szerezte, részben pedig matyó népdalok motívumainak felhasználásával összeállította Kalmár Péter, a Miskolci Nemzőit Színház karmestere, aki a zenekar betanítását is végzi. Szinte egymás szájából kapkodják a szót a köves- diek. Lát-'.zih, ez a produkció igencsak közügyé a közMaga a produkció bizony még eléggé heterogén állapotban t'an. Nagyon sokat kell még azon csiszolni, a szövegkönyvön javítgatni, új beállításokat találni. — de megéri a fáradságot. A Matyó Népi Együttes jól szolgálja majd ezzel a játékkal a népi hagyományok ápolását. Hisszük, hogy a majdani bemutató után is ugyanilyen lelkes hangulatban számolhatunk be alkotásukról. A BEVEZETÉSBEN említettük a kultúrotthon hiányát. Permanens téma ez Mezőkövesden. Több esetben írtunk is már róla. de a helyzet évek óta változatlan. A kultúrotthon hiánya gátólja nemcsak a helyi kultúrmunka fejlődését, de lehetetlenné teszi azt is. hony vendég művészegyüttesek megfelelő formában előadásokat tarthassanak a községben. A fentebb már említett Gazdakör sem színpada, sem nézőtere folytán nem alkalmas erre, a moziterem is csak provizórikus megoldás lehet. Ezt is veszély fenyegeti ez évben. A Moziüzemi Vállalat szélesvásznúvá akarja átépíteni a mozit és akkor le kell bontani a színpadot. (Külön kérdés lenne annak a megtárgyalása, hogy vajon mi indokolja a költséges szélesvásznú átépítést.) Galambos Lajos községi tanácselnökkel és a járási tanács népművelési felügyelőjével beszélgettünk a kultúr otthonépités lehetőségeiről. Az induláshoz szükséges pénz már együtt van. Valami egy millió hatszázezer forint. A terület is meovan. — a régi közséaháza épületének a helyén. Csakhogy a régi községházában a Füszért raktárai vannak és előreláthatóan hosszú ideig még lesznek is. A községi tanács már telket is adott a Füszért részére, hogy ott építsen magának raktárai. A küelölt terület a vasútállomás közelében van, iparvágánnyal elérhető, tehát a Füszértnek tetemes szállítási költséget takarítana meg. NEM ŰJKELETÜ előttünk a mezőkövesdi öntevékeny kultúr munkások tevékenysége. Általában csak pozitív módon nyilatkozhattunk róluk mindig. Örömmel regisztráljuk, hogy a helyi szervek vezetői magukénak vallják a kultúrmunkát. közügynek tekintik. A „Matyó rózsa” még most alakul. Sokan bábáskodnak körülötte. Ha a bemutatásnak sikere lesz, az a község egésze összefogásának eredményét is Jelzi. BENEDEK MIKLÓS ÉRDEKESSÉGEK furcsaságok Az osztrák központi statisztikai hivatal közlése szerint Bécs város 1 700 000 lakosára mindössze 10 000 kórházi ágy jut. Ezzel a számmal Bécs hátulról a harmadik helyet foglalja el a világ fővárosai között. Ugyancsak ijesztő képet mutat az osztrák szülészeti klinikák helyzete: Bécsben összesen két ilyen intézmény van 328 ággyal, míg Ausztria tartományai közül hétben egyáltalán nincs szülőotthon. DUGÖ-INVAZIO Furcsa „karácsonyi ajándékkal" iepte meg a tenger Monterosso al Maré olasz városka lakóit: a hullámok töméntelen mennyiségű parafa- dugót vetettek partra. A lakosság azon töprengett, hogyan kerültek a dugók a tengerbe. Egyik feltevés szerint egy dugókat szállító hajó. útban Sardinia-szigct felé. a vihar martaléka lett. mások szerint a dugók abból a Fréjus közelében lévő parafagyárból származnak, amely a decemberben bekövetkezett gátszakadás miatt elpusztult Dr. Amelia Ison angol orvosnő, miután visszavonult az orvosi gyakorlattól. most azzal foglalkozik. hogy fiatal szerelmeseknek megírja szerelmes leveleit. Az idős angol orvosnő- szerint a mai szerelmesek szemérmesebbek a régieknél, nem hajlandók megváltani, hogy ugyanolyan romantikusak, mini hajdan nagyapáik és nagyanyáik voltak. Az orvosnő átlag hét perc alatt ir meg egy szerelmes levelet, klnek-ki- nek egyéni s'ilusában és a mi pénzünkre átszámítva, kb. 100 forintot kér érte. Phillip Freed philadelphiai bíró, mi. után 58 ember felett kellett ítélkeznie. akik egytöl-egyig súlyosan részegek voltak, a tárgyalóterembe nagyméretű tükröt hozatott ós minden delikvenst kötelezett, hogy alaposan nézze meg magát. Az 58 ember közül 50 azonnal nyilatkozatot írt aló. amely szerint soha többe nem iszik. Hirohito Japán császárnak óriási munkássereg áll rendelkezésére, hogy palotájának parkját rendben tartsa. A munkáért a császár nem fizet, csupán császári címerrel ellátott cigarettákat oszt szét a munkások között és néhány szóval „felséges megelégedésének" ad kifejezést. A Műszaki Egyetem előkészítő tanfolyamot szervez a felvételi vizsgák megkönnyítésére Miniszteri rendelet újból letre hívta a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a „Műszaki egyetemi felvételi vizsgára előkészítő esti tanfolyamot". A tanfolyam célja az, hogy biztosítsa elsősorban a munkás- és parasztfiatalok közül azoknak az egyetemre való jutását. akik 1050-ben. vagy az elő«’ érettségiztek és jelenleg ipari vagy mezőgazdasági üzemeinkben dolgoznak. A tanfolyam 20 hetes: 1060 február 4-től június 30-ig tart. Az előadásokat délután fél 5 órától fél 9 óráig tartják minden hét ugyanazon három napján. A hallgatók 180 órában kapnak előkészítést matematikából. fizikából és rajzból, egyetemi oktatók és középiskolai tanárok közreműködésével. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók Igazolást kannak a foglalkozások látogatásáról. A tanfolyam elvégzése nem helyettesíti az egyetemi felvételi vizsga letételét. Jelentkezési határidő 1060 január 20-ig az egyetem tanulmányi osztályán. A részvételi díj többtárgyas tanfolyam esetén 320 forint, egy- tárgyas tanfolyamnál 160 forint. Jelentkezhetnek mindazok, akik nappali vagy levelező hallgatónak készülnek az egyetemre. A tanfolyam során a jelöltek felfrissíthetik korábbi ismereteiket és az utóbbi években érettségizettekkel azonos, vagy jobb felkészültséggel vehetnek részt a felvételi vizsgákon. Népgazdaságunk érdeke, hogy egyre több fiatal az üzemekből, a fizikai munka megismerése után menjen az egyetemre. De, hogy a felvételi vizsgán megállhassák helyüket. szükséges, hogy az alaptárgyakból megfelelő előképzettséggel rendelkezzenek. A tanfolyam ezt akarja biztosítani. FONAL SÁNDOR: A 15 éves lakásépítési tervről Az 1953. évi júniusi párthatározat alapján a lakosság életszínvonalának növekedésével párhuzamosan fokozódott a lakásépítkezés is. 1953-ban még csak 16 800 lakás épült, 1954- ben viszont 27 200, 1955-ben pedig már 31 500. Jelentős volt az előrehaladás az állami lakóépületek és a családi fcázak tatarozásában is. Az ellenforradalom ezt az egyenesvonalú fejlődést visszavetette, 1956-ban csak 25 457 lakás építése fejeződött be, ami csaknem 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az épülőfélben lévő íéligkész lakások önkényes elfoglalása hátráltatta a befejező munkákat, akadályozta az építőipari kapacitás hatékonyabb kihasználását Az ellenforradalom idején lezajlott harcok következtében Budapesten közel 20 000 lakás sérült meg, a budapesti lakások 4,1 százaléka. Teljesen elpusztult 2217 lakás. A sérült épületek helyreállítása sok anyagot és munkaerőt vont el az új lakótelepek építkezéseitől, s ez fékezte a lakásépítés ütemét. Az elpusztult lakások volt lakói hajléktalanokká váltak, lakásproblémáik megoldásával mások jogos lakásigényeinek kielégítése szorult háttérbe. A nem kielégítő ütemű lakásépítkezés és a lakóházak felújításának elhanyagolása azonban nem homá- lyosíthatja el a lakáshelyzet javítása terén elért nagy eredményeinket. Mindenekelőtt meg kell említenünk azt, hogy gyökeres változást hozott a lakástulajdonviszonyokban az 1931. február 17-i törvényerejű rendelet, amely kimondotta a hatszobásnál nagyobb lakóházak államosítását. Budapesten állami tulajdonba került a lakások 70.3 százaléka, a többi vá- . rosokban pedig 30,2 százaléka. Az államosítás következtében bem vált ugyan egyeduralkodóvá az állami tulajdon a lakóházak terén, mert hazánkban túlsúlyban voltak a családi házak, azonban a nagy lakóházak. a városi lakásállomány döntő része állami tulajdonba került. Az a legnagyobb eredmény a la- hssépitkezés terén, hogy az állam 1950-töl kezdve nem egyenletesen növekvő mértékben ugyan — nagyrészt vállalt a lakásszükségletek kielégítéséből. 1950-től 1960 végéig állami erőből mintegy 155 000 lakás épült, illetve épül. Az egyre nagyobb méreteket öltő állami lakásépítkezések következtében eltűntek a nyomortelepek és új városrészek alakultak ki. Budapesten felépültek, illetve jelenleg is épülnek modern lakótelepek a Kerepesi úton, az üllői úton, a volt Valéria nyomortelep helyén, Lágymányoson, a Gubacsi úton, a Fiastyúk utcában, Csepelen, a Csillagtelepen, stb. Miskolcon a Selyemréten és Diósgyőrben épült új városrész. Pécsett egész kis város, az Uránváros nőtt ki a földből. UJ városok is születtek. Sztúlinváros, Kazincbarcika, Komló és épül már Tiszapalkonya is. Különösen meggyorsult a lakásépítkezés az ellenforradalom után: nehéz gazdasági helyzetben felépült 10 000 bányászlakás is. Az állami erőből épült lakások korszerűek, egészségesek, többségük közművesített, ezért kulturált körülményeket biztosítanak lakóiknak. Az állami lakásépítkezés mellett a közműhálózat bár nem kielégítő mértékben, szintén fejlődött. Az állam lakás- és közműberuházásain kívül igen Jelentős, 10 év alatt mintegy 3 milliárd forint kölcsöntá- mogatást nyújtott a családi ház építkezésekhez Is. 1958—1959-ben évente 30 ezer magánlakás épült, jórészt állami hiteltámogatással. A lakáselosztás terén is egyre következetesebben érvényesülnek a szociális szempontok és a zsúfoltan, rossz viszonyok között élő nagycsaládosok tízezrei jutnak új, megfelelő alacsonybérű lakáshoz. A lakásviszonyokat vizsgálva, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem. hogy a lakásellátottség színvonalát az igények mértéke Is jelentősen befolyásolja. A kapitalista Magyarországon az átlagos keresetű dolgozók általában kénytelenek voltak megelégedni az egyszobás, szerényebb lakással Is. mert annak lakbére így is fizetésük 30—40 százaié- kát vette Igénybe, s ez az alacsony reálbérek mellett nagy teher volt. Ma jóval nagyobbak a dolgozók lakásigényei, ami főként a reáljövedelmek jelentős emelkedésének és az alacsony lakbéreknek a köv etkezménye. A városi lakások átlagos lakbére jelenleg 65—70 forint, Budapesten 80—90 forint. Ez a lakbér egy átlag jövedelmű munkás fizetésének mintegy 4—5 százalékát teszi ki. S ha figyelembe vesszük, hogy a munkanélküliség megszűntével a létbizonytalanság már a múlté, ma egy családból általában többen dolgoznak, mint 1938-ban, s ezért jelentősen megnőtt a család egy főre jutó jövedelme, és állandóan emelkedik a lakosság kultúrszínvonala; érthető a nagyobb, kulturáltabb lakás igénye. Az előzőekben elmondottak együttes hatására alakult ki a mai lakás- helyzet, amelynek legfőbb, legáltalánosabb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: A hároméves tervben felépülő mintegy 130 000 lakás — amely 20 000-rel több a tervezettnél - - csak némiképp enyhíti a nagy lakáshiányt és a hiány jelentős marad 1960 véA Központi Bizottság által határozattá emelt elvből kiindulva — „minden arra igényt tartó önálló családnak önálló lakást kell biztosítani ’ — a számítások szerint Budapesten mintegy 120 000. a vidéki városokban körülbelül 135 000, a községekben közel 95 000, összesen tehát 350 000 lakást kell a jelenlegi igények kielégítésére építeni. A lakások zsúfoltsága Is lakáshiányt jelent. Lakásállományunk összetétele nem felel meg az igényeknek, mert a lakások nagy része, mintegy 70 százaléka egyszobás, 25 százaléka kétszobás és csak 5 százaléka kétszobásnál nagyobb. Különösen falun van sok kislakás. A lakosságnak viszont csak körülbelül 35 százaléka egy-, illetve kéttagú család. 60—65 százaléka kéttagúnál nagyobb család, ezért zömében kétszobás és ennél nagyobb lakásokra van szükség. Az is fokozza nehézségeinket, hogy a lakások nagy része korszerűtlen. Ezen csak némiképp segített az. hogy 1 a felszabadulás óta állami erőből épülő lakások túlnyomórészt komfortosak. 1957-ben villanyvilágítás van az összes lakások 63,2, vízvezeték 20,6, gázvezeték 10,0 százalékában. A lakások 12,3 százaléka van ellátva közcsatornával és fürdőszobával. Lakáson belüli WC-vel az épületek 13,2 százaléka van felszerelve. ,Az országos átlagok azért ilyen alacsonyak, mert a falvakban nincs közművesítés, viszont falvakban van a lakóházaknak körülbelül a 60 százaléka. Az országos átlagnál természetesen lényegesen jobb a városok, ezen belül Budapest A lakások kulturáltsága alapvetően attól függ, milyen mértékben épült ki a közműhálózat. Ahol a közműhálózat elégtelen, ott először azt kell építeni, vagy csak egyszerűbb fel szerel tségű, közművel el nem látott vagy részben ellátott lakáso-: építhetők. A közművesítés terén a villanyvilágításban legjobb a helyzet. Ma már minden városban és a községek több mint 80 százalékában van villany. A vízellátás terén rosszabb a helyzet. 62 város közül 10 város egyáltalán nem rendelkezik központi vízművel, 14-oen pedig csak törpe vízmű mű- ' ődik. A központi vízműhálózat sem mindenütt terjed ki a város egész területére. A városi lakóházaknak csak 18,6 százaléka nyeri vizét a központi vízvezetékből. Legnagyobb az elmaradás a csatornázás ős a gázellátás terén. A csatornahálózattal ellátott városok száma mindössze 25, gázszolgáltatás pedig csak 12 városban van. A közműhálózattal rendelkező városoknál a meglévő hálózat és az alapközmüvek teljesítőképessége — elsősorban a vízmüvek kapacitása — viszonylag'szűk, csak bővítés után képesek az igényeket maradéktalanul kielégíteni. A lakóházak többségének állaga sem kielégítő, ami egyrészt a háború, másrészt a karbantartás és Javítás elhanyagolásának (1950—1954) következményé. Ezért fordul elő sok íogos kifogás az állami lakások, lakóépületek nagy részének rossz műszaki állapota miatt. Ez a helyzet különösen Budapesten tapasztalható, ahol a lakások fele teljes, s több tízezer lakás részleges felújításra szorul. A vidéki városokban* valamivel jobb a helyzet Az állami tulajdonban lévő lakásállomány műszaki állapotáról jelenleg nincs pontos áttekintésünk, azonban néhány probléma jól ismert: A budapesti házak fafödémszerkezetei a több éves beázások következtében korhadásnak, gombásodásnak indultak; a régebbi házak vízvezetékhálózata jórészt el- avúlt, nem bírja a jelenlegi víznyomást, gyakoriak a csőrepedések, amelyek esetenként tartós átázást okoznak, és tovább rontják a lakások, házak állapotát. « A jelenlegi lakáshelyzetből következik, hogy a lakáshiány fokozatos felszámolása és teljes megszüntetése csak hosszabb idő alatt biztosítható. Ezért született meg a párt és az állami határozat a 15 éves lakásfejlesztési terv kidolgozására. A 15 éves lakásfejlesztési terv néhány problémája A 15 éves lakásfejlesztési terv leg. főbb célkitűzése az állandósult lakáshiány megszüntetése: 1975-re el kell érni. hogy minden arra igényt tartó önálló családnak önálló lakása legyen. A célkitűzés reális, tervszerű megvalósítása megköveteli, hogy az Igények felmérése után feltárjuk és biztosítsuk a célkitűzés megvalósításához szükséges anyagi—műszaki feltételeket. A 15 éves tervidőszak lakásszükségletét a jelenlegi lakáshiány, a lakosság természetes szaporodása, és a lakáskiesések együttesen határozzák A jelenlegi lakáshiány — mint már említettük — a városokban valamivel több mint 255 000, a községekben közel 95 000. A lakosság 15 év alatti természetes szaporodása mintegy 1,2 millió föro tehető. A családok számának várható növekedése 472 000. A népessé t növekedési üteme 11,2 százalék, a családok növekedése ennél nagyobb, 15,4 százalék. A lakás általaoan a család igényét elégíti ki. Az új lakásszükséglet tehát a családszaporodás alapján 472 000. (Folytatjuk ) (Megjelent a Társadalmi Szemle legújabb számában^
