Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

fteri«. 1960. Január 13. £SZAKMAGTARORSZAG ÜZEMEINK ELETEBÖL Tovább a kongresszusi határozat szellemében Pártunk VII. kongresszusa a marx­izmus—lenlnizmus győzelmének kongresszusa volt a revízlonizmus fe­lett. így a gazdaságpolitikában Is. Minket különös örömmel tölt el. hogv az ellenforradalom után nép­gazdaságunk fejlesztésében újra ér­vényesülnek a szocializmus építésé­nek'gazdasági törvényei. A nehéz­ipar termelésének fokozása ismetel­ten előtérbe került. Ezeket a felada­tokat már a kongresszusi irányel­vekből is ismertük, de Fock elvtárs kongresszusi referátumában újra el­hangzottak: 1965-ig az acéltermelést az 1958. évi szinthez mérten legalább 50 százalékkal kell növelni. Üzemünkben — a Lenin Kohászati Müvek acélművében — a március 6-i határozat végrehajtása érdeké­ben tett intézkedések és különösen a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaverseny sikerei le­hetővé tették, hogy 1059-ben az 1958. évihez képest közel 19 százalékkal, míg 1960- ban űinbb 10 százalékkal tudjuk növelni termelésünket. A román földgázzal tüzelt és kon­strukciós változtatáson átesett ke­mencéink hőkapacitása jelentéke­nyen megnőtt. Feladatunk, hogy üze­münk minden egyes részlegét — tervszerű műszaki fejlesztéssel — kapacitás tekintetében összhangba hozzuk. A Jóminőségú betét biztosí­tásával. az acélhulladék betét előké­szítésével el kell érnünk, hogy tér- melésíink ne csak mennyiségi, ha­nem gazdasági vonalon *s javuljon. Különösen fontos az öntócsamok ka­pacitásának fokozása — nemcsak műszaki fejlesztéssel, hanem szerve­zési intézkedésekkel, korszerű tech­nológiák bevezetésével. A legkorszerűbb öntési techno­lógiát. a folyamatos acélöntést az elektroacélműben kísérleti álla­potából kimozdítjuk és üzend termelési szintre fejlesztjük. A második ötéves tervben a martin­acélműben- viszont egy tnagyüzen folyamatos öntőmű üzem'oehelytz^ sét tervezzük. További kísérleteket /végzünk az acél vákuumos kezelésére, a t---ár­talom csökkentése érdekében. Ennek elsősorban az acélöntvény ban lesz nagy minőségjavító hatása. Ezek a helyes, célszerű fc * sek azonban csak úgy hozzák meg hasznukat, ha a termelés kultúráját a vezetés színvonalá­nak emelésével is állandóan fo­A holt tervszámokat a do'^o* " tudják csak élettel kitölteni és győ zelemre vinni. ' Ha mindezeket a feladatokat a VII. kongresszus nagyszerű iránymutatásai szerint hajtjuk végre, akkor újabb nagy siker­ről számolhatunk be a követke­ző években is pártunknak és né­pünknek. Bárczi Béla LKM acélművének vezetője Mélyépítő Vállalat. Ennek jelentősé- ge igen nagy a kohászatban. Alig három hónapja, hogy befeje­ződött a hatalmas munka: a 8—10 centiméteres vasbeton cölöpök leveré­se. amelyek a mű tulajdonképpeni alapját képezik. Ekkor úgy látszott, hogy az előirányzott tervet teljesen lehetetlen végrehajtani. Bár a dolgo­zók eddig is mindent elkövettek a kitűzött terv megvalósítása érdeké­ben. azonban a hátralévő hórom hó­nap alatt teljesen lehetetlennek lát­szott az 1939-cs évre kitűzött terv­feladatok teljesítése. (A beruházó •r.űszakl ellenőrök Is — kissé túlzot­tan — nem kevesebb, mint három hónapos lemaradásról beszéltek, sőt hivatalosan az építési naplóba is többször tettek ilyen vonatkozású be­jegyzéseket) Az építésvezetőség Bíró Aladár irányításával először minden héten, majd később szinte naponta rende­zett megbeszéléseket, ahol meghatá­rozták a heti. Illetve a másnap el­végzendő feladatokat. Igv előre meg­szervezték. felosztották egymás kö­zött a munkát. A közelgő tél egyre komolyabb akadályokat gördített a munka elé. Az anyagellátás sem volt jó. A jó munkának azonban meg lett az eredménye és így három hónap alatt elkészítették nz egész gyár alapbetonozását, totó alá hozták a háromemeletes trafóépületet, elké­szítették a 18 m magas guruló, újított keretállványt (tervezője Nagy Pál Sándor építészmérnök), melynek so­rán nem kevesebb, mint 50 köbmé­ter faanyagot takarítottak meg. El­készült két 18 méter magas keretál­lás zsaluzása, vasszerelése és betono­zása is. lí&tnfnuní&ta (nunUásHO Az Ózdi Kohászait mű lemezrajzvad üze­miben dolgozik. Itt Is­merkedtünk mea vele. Szabó Dóra a neve. Az tizemben mindenki is­meri, úou féléket! k róla. mini az eouüc legjobb munkásnóról. káéról. Vezetői ír 1 mondj:! íe, szorgalma­san do'Qtzlk. A lerne'- rajzolási in tanulta ’l üzemben, Bárme Ijic férjídolgozóval ver. sengre kel. szakmáját megválni az üzemiül. Pedig nem könnyű a fizikai munka ebben az üzemrészben. Szabó Dóra azonban nem ri­ad vissza a nehézsé­gektől. Szakmája mel­lett jó várimunkát Is végez. 1947-tól várttaa. A Vöröskeresztben ak~ fhüsznki fejlődés várható — újsá­golja Simon elvtárs. — Dicselcsltünk. „Leváltjuk" a gőzgépeket. Uszókot- rókkal a mélyebben fekvő rétegeket is felszínre hozzuk. Ilyen a kavics- bányászatban még nem volt. Hamarosan megkezdi munkáját Felsozsolcán egy osztályozó is, mert a jelenleg kitermelt sóder nyers ál­lapotban kerül az építkezésekhez. Az osztályozó szemnagyság szerint szét­válogatja a kitermelt kavicsot, s így ez már nem terheli az építkezéseken a kőművesek munkáját. Ezek hát a jövő műszaki-fejlesztési és termelési tervei. I tavak jttvttie Az óm, a tavak! Mikor vonatunk ablakából elnézzük a sima, nagy ki­terjedésű vizterUletcket, önkéntele­nül is az jut eszünkbe: hogyan le­hetne ezeket hasznosítani? Néha fel­tűnik rajtuk egy-egy csapat kacsa. Ez lenne minden? Nem. már sokan gondollak a tavak jövőjére. A leg­öregebbnek számító mályi tó mellett (itt kézdódött a bányászkodás 1919- ben) mór felparcellázták a területet Itt már 4—5 éves fákat Is találunk, sőt felépültek az első vlkkendházak is. Szép reményeket táplál a tó jö­vője, melyet egyelőre a horgászegye­sület bérel. A Hcjö patak vize frissíti a tavakat s így azok kiválóan alkal­masak haltelepítésre, sporthalászatra. Fürdésre egyelőre még nem lehet használni, mert 12—14—16 méter mélységgel kell számolni s a part- oldalak igen rézsútosak, azonkívül meglehetősen hideg a vize. Megol­dást azonban lehet találni s ennek mans keresik a módját. Várhatóan egyre több vlkkendház épül majd, s nehány év múlva a miskolciaknak s a környékbelieknek kedvenc kirán­duló. hétvégi vikkendhelye lesz ez a vidék. A már több évtizedes kavicsbánya uj jövője bontakozik ki most Érde- kes_ kontrasztja lesz majd a követ­ező éveknek a 15—1« méter mély­ségben dolgozó fáradhatatlan kotró­gép, s a mesterséges tavak partján a pezsdülő kiránduló, vikkendezS élet (garami) Borsodi antológia a felszabadulás 15. évfordulójának liszteleiére A TIT irodalmi •aakonlálydnak fmlhltdta Társulat* Borsod^mein M " uVnvaMteek iroda Imi *uüco'zUlya^antoIóglát ^bocsát elbírálja 'mindazokat két — verseket, novellákat, karcolatokat, irodalmi riportokat, esetire regény- és “3. tőmt^tok^dm*n|iB1Vel' MOCÜ,u*u ***" mélyreliatö gazdaNáKl* poíl«k«r‘táraadal? mi és kulturális átalakulással foglalkoz­nak. h mindezt megfeleld művészi szín­vonalon ábrázolják. A szerkesztő bízott- iát; a köztéllé n:kit!in*Miak talált Íráso­kat az antológiában megjelent««. , A* . >rá*°* _ beküldésének batárideje: *' Az »ibírálandó »«vek ■ következő címre küldendőki TIT Irodal­mi szakosztálya. Miskolc. Széchenyi u. M. EROS NÉPSZAPORULAT INDIÁBAN India harmadik ötéves tervével kapcsolatban a szakértők megállapí­tották. hogy 1961 márciusában az >rszág lakossága több mint 450 mil­iő lesz. 1966-ban pedig eléri a 489 nilliót. Az 1956. évi népszámlálás izerint az ország lakossága 384 núl- ió volt. A kavics hosszú évmilliók munká­jának a terméke. így lehűl módosí­tani kell egy kicsit a fenti címet A föld már régóta őrzi magában az építőiparnak ezt a fontos alapanya­gát. csak felszínre kell hozni... Ez­zel foglalkoznak, a föld rejtett kin­csének feltárásával Nyékládházán. a kavicsbányában. Számos tó jelzi Nyékládháza környékén, hogy ka­vicsbánya közelében vagyunk. 1919 óta termelik ki itt a kavicsot, mely kiválóan alkalmas betonozáshoz s más építkezési fázisokhoz. Azóta — mint megtudom Simon Jenő üzem­vezetőtől — mintegy 300 millió köb­méter kavics indult útnak innen fő­ként Eszakmagyarország különböző helységeibe. Hajdu-Biharbn és Bé­késbe. Ha ezt a mennyiséget egy helyre hordták volna össze, hegyet lehetne belőle emelni. Az ország leg­nagyobb. termelésű kavicsbányája, építési alapanyagnyerő helye van itt. Tovább fejlődik a termelés Régebben a felszabadulás előtt na- ponta 30—40 vagon sódert további- 1 toltak innen különböző felhasználási helyekre. Ha megnézzük a most ter­melt kavics mennyiségét. — mely napi 300 vagon. — megbizonyosod­hatunk: mennyivel többet épitünk most, mint valaha. Pedig a kavics csak egy részét képezi az építkezési anyagoknak, hol még a tégla, a ho­mok? Az Idén — hn hozzászámítjuk a vállalást is — több mint 646.000 köbméter volt a kitermelt kavics — közhasználatú szóval — a sóder ■ mennyisége. A széles távlatokat ' nyitó ötéves terv újabb feladatokat ró a nyékládházl kavicsbányára. ' Csaknem megkétszereződik, 70—80 százalékkal lesz nagyobb a napi tér- ' Annak érzékeltetésére, hogy a havi > termelés milyen óriási, elég megem- 1 1‘teni. hogy a gépok 4—500 tonna szenet s mintegy, 10.000 liter gázola­jat emésztenek meg. — Az ötéves terv során jelentős : Ahol a kavics „terem99 4 lemezrajzpad s akon 18 munkásnő 1 Igozik. Szabó Dóra p ruha az alsók között Ijesiti tervét. Elvált • szony, s cayedül, 101/ o-jnddal. szeretet­ni felnevelte gyerme­keit. Kislánya a buda­pesti * balettintézetben tanult. balett-táncosnő tett. Fia az Aramsza'.- i 'Itató Vállalatnál • *emvi-zető. Szabó Dóra véldaké- *- whet sok ózdi műn- Úsnönek. Szorgalma- ián tanul, képezi ma­gát. sokat olvas, sze­reti a szépirodaimat, mint mondta, egyet­len célja, hogu hasznos tagja legyen társadal­munknak. Az üzem vezetői, a pártalap- rzervezet kommunistái büszkék a kiváló kom­munista munkásnőre. ti vakér: tevékenyke­dik. Itt is jó munkát végez. Ezenkívül mű­helybizalmi. tagja az üzsmi tanácsnak, és a durvahengerműben sajtófelelös. Mindezt a munkát, ha kell. mű- *.iak után végzi, kitar­tó szorgalommal. Molnár Sikc Albin. Molnár Síké Janos és Varga Károly somsályi bányászok az alsótelepi déli főútvonalat építik át 3900-cs TH.-gyű- rfiveL Csillebérc, 1960 január 2—6 Kétszáznegyven középiskolai KlSZ-tltkdr aj­káról szállt a dal: „AJkuukou vidáman új nóta csendül, Szívünkben nincs bánat, harsog a dal. Dalunktól hangos a város, a viskó .. .« /VEHÉZ LENNE mind a három nap prog- 11 romját elmondani, az ismerkedéstől, Vár- nay elvtárs konzultációjától — a hócsatákig. Vi­szont egyet feltétlen el kell mondanom. Azt. amit kaptunk, amit tanultunk. Elmélyedve és komolyan tanulmányoztuk az ott töltött napok alatt Kádár. Kállai és Komócsin elvtársak beszédeit, illetve hozzászólásait. Boldogan láttuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt 40 éves forradalmi hagyományaihoz híven acélosan és harcedzetten vezeti a munkás- osztály államát. Mint Kádár elvtárs is mondotta: „Pártunk ma a tapasztalatokon okulva, har­cokban megedzödve erős, egységes, betölti az él­csapat szerepét, a nép bizalmával övezve, siker­rel vezeti a szocializmus építésének lendületes munkáját. Kik ma a jpárt tagjai? Azok az elvtársak, akik az ellenforradalom elleni harcban magasra emelték a párt, a prole­tariátus zászlaját. Azok, akik a párt marxista- leninista vonalának megvédésében tettekben és cselekedetekben forrtak össze. Ennek a pártnak — amely összefogja a negy­venéves magyar kommunista mozgalom három nemzedékét — a KISZ a segitócsapata. Igen, segitőcsapat vagyunk, hiszen tekinté­sünk van az ifjúság széles köreiben s a párt támaszkodik ránk politikájában. Legfőbb feladatunk az, hogy az ifjúság köré­ben segítsük legyőzni az ellenséges nézetek ma­radványait. segítsük tanulásra, becsületes mun­kára ösztönözni, a szocializmus eszméjéhez, a hazához való hűségre nevelni ifjúságunkat. Igán, szarni feladó tumk. Szép és nemes, bér nehéz. De a nehézsége­ket elhomályosítja előt­tünk a cél: új ifjúsá­gunknak a kialakítása. Hogy milyen is legyen az új fiatalság? Ezt nagyszerűen megvilágítja hozzászólásá­ban Komócsin elvtárs: „A mi társadalmunk tipikus fiatal alakja a rendesen dolgozó, tettrekész, az újért lelkesedő, a közösségért áldozni tudó egyén, magatartásá­ban, fellépésében helyesen viselkedő, tanulni, új és új ismereteket szerezni kész fiatal." DANK. KISZ-TITKAROKRA vár az a fel­K adat. hogy bebizonyítsuk a még tétovázó futatok előtt, hogy az igazi boldogság csak a Közösségben, a közösségért folytatott harc útján érhető el. Segítenünk kell minden fiút és leányt, hogy megtalálja életének igazi célját, boldogságát. S az igazi boldogságot csak a marxista— leninista világnézet, a forradalmi, osztályharcos gondolkodás és cselekvés egysége biztosíthatja. Ezt kell nekünk hirdetni, tanítani az ifjúság körében, ezt tanultuk a három nap alatt. Nem­csak kizárólag tanulással töltöttük időnket, ha­nem barátokat is szereztünk magunknak az ország minden részéről, Békés megyéből és Ka­posvárról, Nyíregyházáról és Pécsről. Barátságok és kitörölhetetlen emlékek ado­mányozója volt e három nap alatt Csillebére. Sok tapasztalatot, élményt szereztünk, s hogy a táj is ragyogóan maradjon meg emlékezetünk­ben. az utolsó reggelre vastag, fehér hótakaró borította a nagy fenyőket, tölgyeket, kusza ösvé­nyeket. Vidáman, de egymás előtt titkolt szomo­rúsággal lelkűnkben — hogy el kell hagynunk e edves helyet — készülődtünk haza. Itt hagyunk, kedves Csillebércünk, s ígérjük, hogy amit adtál, nagy lelkesedéssel fogjuk tovább adni tantermekben és tanműhelyekben egyaránt. A viszontlátásra! KARVAJSZKY CSILLA Kossuth leánygimnázium KISZ-títkára. CÖTÚT ESTE borult ^ már a budai he­gyekre. A Hold is el­bújt a felhők mögé, egy utolsó sugarat sem küldve a pocsolyáé, zeg­zugos erdei útra. Pedig milyen nagy szüksége lett volna egy-egy megvillanó fénysugárra annak a kis csapatnak, amely vidáman ide-oda tocsogva egyik pocsolyából a másikba halad az úton. Az út szélén hatalmas tölgyek, fenyőfák. 0 mennyi kedves emlék! Szinte még fülembe csendül a dal. Csillebérc dala: Lenn, hol a tölgyek őrzik a völgyet, Kúszik az erdei út. Igen, az úttörők birodalmában. Csillebércen vagyunk Pár évvel ezelőtt két felejthetetlen hetet töltöttem itt mint kis úttörő. Nem is gon­doltam, hogy még mint tanuló diák „hitxitalosan" viszontláthatom ezt a kedves , gyermekparadicso­mot". Nemcsak nekem t>oltak ismerősek a fák, a pavilonok, s maga az egész jellegzetes csille­bérci hangulat, hanem csaknem valamennyiünk­nek, hiszen közülünk legtöbben két héten át hallgatták boldogan a vezényszót: „Csillebérci Üttörő Nagy tábor vigyázz!" Tulajdonképpen kik is vagyunk? Kovács Joli a Zrínyi gimnáziumból, Csirmaz Erzsi, azaz Pöt.yi a Közgazdasági Technikumból, Piri Kazincbarcikáról, Szedrest Pityu Mező­kövesdről, Győző a Kilián gimnáziumból — magunk között. De közösen csak így: Borsod megye 22 középiskolai KISZ-titkára. vezetőnk Szá leczky László elvtárs. S hogy miért vagyunk a téli szünidőben Csillebércen? Tanulni jöttünk fel ide a füstölgő gyárkémények alól. Az MSZMP VII. kongresszu­sának anyagát tanulmányozzuk, dolgozzuk fel. hogy itthon — szűkebb hazánkban — a tanter­mekben segítsük tudatosítani pártunk politikáját, célkitűzéseit, s hogy továbbra is erős kézzel tud­juk vezetni a fiatalok legmagasabbrendü közössé­gének, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek az alapszervezeteit. Nehéz, de ugyanakkor vidám három nap előtt álltunk aznap este. Miért tolódott január 16-ra a Miskolci Üveggyárban a kemencék felújításának időpontja? ját, ugyanakkor két héttel meg­rövidítik a felújítás időtarta­mát. s az így nyert idő alatt 26 ezer négyzetméter huzalbetétes üveget biztosítanak az építőiparnak. Az év első két munkanapján a gyár dolgozói a tervezett 26 ezer négyzetméter üvegből 6000 négyzet- métert már legyártottak, s így előre­láthatólag a tervezett mennyiséget január 16-lg leszállítják az építőipar­nak. Mégis elkészült!... Az Ózdi Kohászati Üzemek részé­re — mint már közöltük — új oxi­géngyárat épít a Borsod megyei Az állami építőipar, a termelőszö­vetkezeti építkezések mind nagyobb mennyiségű huzalbetétes üveget igé­nyelnek az üvegipartól. A megyei szükséglet kielégítése csaknem teljes mértékben a Miskolci Üveggyárra hárul. A megnövekedett igépyek ki­elégítése bizony nem kis feladatot ró az üzemre, s napjainkban is komoly probléma elé állította az üveggyárat, mivel a kemencék állapota felújítás­ra szorul. — amit tervbe is vettek. — Ez azonban a termelés teljes mér­tékű szünetelését jelentette volna. A gyár dolgozói és vezetői, figyelembe véve a megnövekedett üvegszükség­letet. úgy határoztak, hogy két hét­tel elodázzák a felújítás időpont-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom