Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Megnyílt Ózd második önkiszolgáló boltja [mmnmmsik A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. évjolyam 8 Ara 10 fillér I960 január 10, tatár nap A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagyobb lakások még nincsenek mindenütt kellőképpen kihasználva. Ezért a bérlőket anyagi ösztönzéssel célszerű érdekeltté tenni abban, hogy csak akkora lakást vegyenek igénybe, illetőleg tartsanak fenn, amekkora a l számára indokoltan szükséges. A lakbérpótlék flzetési kötelezettség -elrendelése art a lehetőséget kívánja megadni, hogy a bérlők önkéntesen lebonyolított lakáscseréje révén a népesebb családok a jogos lakásigényüknek megfelelő méretű lakáshoz jussanak, a k isi étszámú családok pedig a nagyobb lakásokból kisebbekbe költözzenek. A meet megjelent rendelet tehát úgy intézkedik, hogy az állam, a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek tulajdonában lévő lakások, valamint a személyi tulajdonban lévő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakások bérlői — a lakás nem megfelelő kihasználása esetén — lakbérpótlékot kötelesek fizetni. A lakbérpótlék megállapítása szempontjából a hat négyzetméternél nagyobb, de a tizenkét négyzet- métert meg nem haladó nagyságú lakószoba egy személy, a tizenkét négyzetméternél nagyot* lakószoba két személy elhelyezésére alkalmas lakószobának minőéül. Ha a lakásban állandóan lakó személyek, szár ma — e kihasználóid mérték szerint — a lakásban elhelyezhető személyek számához képest kettővel kevesebb (egy többletszoba esetén), úgy 120 forint, ha hárommal kevesebb (másfél többletszoba esetén), úgy 180 forint, ha néggyel kevesebb (két többletszoba esetén) úgy 200 forint, ha öttel kevesebb (két és fél többletszoba esetén). 350 forint ha hattal kevesebb (három többletszoba esetén). 450 forint lakbérpótlékot kell a lakás után havonként fizetni. Hatnál több személy hiányában minden további személy után fél többletszobánként további 110 forint iakbérpótlék fizetendő. A rendelet alkalmazása szempontjából lakószobának minősül a lakás céljára használt helyiségek közül — az előszoba (előtér), a konyha és a fürdőszoba céljára használt helyiségek kivételével — minden olyan helyiség, amelynek területe a hat négyzetmétert meghaladja, közterületre, vagy udvarra nyíló ablaka, melegpadlója van és fűthető. A lakbérpótlék fizetendő összegét a társadalmi tulajdonban lévő lakások esetében az illetékes házkezelő szervek, a személyi tulajdonban lévő tanácsi rendelkezés alatt álló lakások esetében pedig a bérbeadó tulajdonos köteles kiszámítani és a lakbérpótlék havi összegét a bérlővel, valamint az Illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szak- igazgatási szerveivel írásban közölni. Ha a bérlő a lakbérpótlék összegét kifogásolja, a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti az összeg helyesbítését. A helyesbítésről az illetékes tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve dönt. A jogerős döntésig a bérlő a bérbeadó által közölt ősz- szeget köteles megfizetni. A kedvezőtlen lakásviszonyokat kihasználva sok bérlő visszaélt azzal a lehetőséggel, hogy lakásának egy részét albérletbe adhatja. A részükre Megjeleni a kormány határozata j a tizenötévei» lakásfejlesztési tervről ♦ Lakbérpótlékot vehetnek be a lakások jobb kihasználásának, f a lakásállomány korszerűsítésének és növelésének előmozdítására — ! Rendelettel szabályozzák az albérleti szobák díját a A hivatalos lap vasárnapi száma közli a magyar forradalmi munkásparaszt kormány határozatát a 15 éves lakásfejlesztési tervről. Ugyanekkor megjelent a hivatalos lapban a lakbérpótlékról és az albérleti díjakról szóló kormányrendelet. A nagyjelentőségű távlati lakás- fejlesztési határozatról és az ugyancsak a lakáshelyzet javítását célzó lakbérpótlék-rendeletről az Építésügyi Minisztériumban a következő tájékoztatást adták az MTI munkatársának: A felszabadulás után népi demokráciánk nagy erőfeszítéseket tett a lakáshelyzet javítására. Mintegy háromszázezer új, nagyrészt közművekkel ellátott jólfelszerelt lakást építettünk meg. Évszázadok mulasztásait azonban lehetetlenség másfél évtized alatt helyrehozni, ezért a lakáshiány napjainkban még mindig a lakosságot legjobban foglalkoztató szociális kérdés. A most megjelent határozat értelmében az 1961-től 1975-ig terjedő tervidőszakban mintegy egymillió lakás építését kell előirányozni a Járulékos és kapcsolható létesítményekkel együtt. A program szerint 1961—1965-ben 256 000, 1966—1970-ben 350 000. 1971—1975-ben négyszázezer lakást kell megépíteni. ^zS^^álTam^VdvUelezértien. elsősorban a fővárosban, az ipari jellegű városokban és a munkásosztály lakta egyéb településeken épül fel. A.fővárosba való túlzott beáramlás ellensúlyozására négy-öt vidéki centrumot megfelelő színvonalra kell kiépíteni. Az újonnan épülő lakások felszereltségében is jelentős haladást ír elő a határozat. A második ötéves tervben a lakások 60-65 százalékát fürdőszobával, a többit mosdófülkével látják el. A többszintes lakóépületeket általában központi fűtéssel kell felszerelni. Az épülő lakásoknak 60 százalékát távfűtéssel, tömbfűtéssel, vagy egyedi központi fűtéssel látják el. A második ötéves terv időszakában az új lakásoknak mintegy 45 százalékát beépített szekrénnyel, 40 százalékát pedig beépített konyhabútorral kell ellátni. Intézkedik a határozat arról is. hogy a távlati lakásépítési programot az építőipari technika fejlettebb módszereire való fokozatosabb áttöréssel és az eddiginél jobb szervezéssel hajtsák végre. A cél az, hogy az építőipar nagyüzemi lakástermelésre térhessen ót. Nagy súlyt helyez a határozat a saját kivitelezésű lakásépítés fejlesztésére is. Az 1961-tól 1975-ig terjedő időszakban magánerőből saját kivitelezésben körülbelül 400 ezer lakás megépítésének feltételeit kell biztosítani. A magánerőből történő családi ház építéseket hosszúlejáratú hitelekkel, irány- és típustervekkel, valamint szaktanácsadással támogatják. Meg kell vizsgálni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése milyen intézkedéseket tesz szükségessé a termelőszövetkezeti parasztság csoportos családi lakóházépítkezésének elősegítésére. A saját kivitelezésű családi házak anyagellátását a belkereskedelem útján nagyrészt a népgazdasági tervben előirányzott központi anyagkészletekből kell biztosítani. A magán- és vegyestulajdonban lévő lakóházak állagának megóvása céljából a tulajdonost kötelezik a házak jó karbantartására. A felújításhoz a tulajdonos állami kölcsönt is kaphat. Jelenlegi lakáshelyzetünk a távlati lakásfejlesztési kormányhatározat rendelkezésein kívül szükségessé teszi néhány olyan átmeneti intézkedést. amely az adott helyzetben módot ad a meglévő lakásállomány jobb elosztására, tehát a lakáshiány viszonylagos enyhítésére. Ezt a célt szolgálja a kormánynak a lakbérpótlékról. valamint az albérleti és ágybérleti díjakról szóló rendelet« is. Nem szűnik a fasiszta provokációk hulláma Berlin Nyugat-Németországban és Nyu- gat-Berlinben újabb antiszemita feliratok „születnek". Aschaffenburg- ban a város főpolgármestere kapott rajta két fiatalembert, aki horogkereszteket mázolt a város egyik ipariskolájának falára. Péntekre virradó éjjel Offenbachban és Baden-Würt tenbergben ismeretlen tettesek horogkereszteket és antiszemita jelszavakat festettek magán- és középületekre. Tizennyolc fiatal házaspárnak családi házat építenek az idén az ózdi kohászat kiszistái Az északi iparvidék fontos központjában, Ozdro jó munkájukkal mind befolyásosabb szerepre tesznek szert a fiatalok irányításában, nevelésében a KISZ-szervezetek. Ennek bizonysága az is, hogy az elmúlt évben a városban nyolcvan, nagyobbrészt kohász fiatalpár részére rendeztek KISZ-esküvöt. Az ifjúsági szervezet a fiatalok legfontosabb gondjában, a lakáskérdés megoldásában is tevékenyen akar segíteni. így az Ózdi Kohászati Üzemek nagyüzemi KISZ-bizottsága elhatározta, hogy a kiszisták társadalmi ügyévé teszi a fiatal házasok családi ház építését. Az idén a gyári kiszisták 18 fiatal házaspár családi ház építése fölött vállaltak védnökséget. Ennek során az ifjúsági szervezet intézi el az építkezéssel kapcsolatos összes hivatalos ügyeket, OTP-köl- csön szerzést, stb. A házak terveit a fiatal műszakiak tanácsa társadalmi munkában készítette el. A város Bolyok felé eső részén 200—300 négyszögöles telket biztosítottak- az építkezőknek. A gyár igazgatósága Is erőteljesen felkarolta a fiatalok kezdeményezését s fuvarral, építőanyaggal segíti őket. Az építkezést. mihelyt az idő engedi, már kora tavasszal megkezdik és abban több mint félezer gyári KISZ-tag vesz majd részt. A kiszisták nemcsak a segéd-, hanem a szakmunkákat is maguk végzik majd. A szakirányításra idősebb szakmunkásokat kértek fel. Számítások szerint egy-egy ház felépítése a fiatalok munkája révén — harmadával — körülbelül negyvenezer forinttal lesz olA két szoba, összkomfortos házakba még az idén beköltöznek a fiatal házasok. A kezdeményezésben már eddig dicséretes munkát végzett Surin István mérnök a házak terveinek elkészítésével, Makó István technikus a költségvetés összeállításával, Kónya Nándor a telkek kimérésével ét Nagy Zoltán közgazdász, országgyűlési képviselő az ügy sokirányú támogatásával,. Jólfelszerelt klubot kaptak a gyömrőpusztai fiatalok A Nagymiskolci Állami Gazdaság gyömrőpusztai üzemegységében a nyári hónapokban mintegy 200 fiatal dolgozik, akiknek többsége tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Az elmúlt gazdasági évben a KISZ- szervezet javaslatára a fiatalok védnökséget vállaltak a kukoricatáblák felett és csatlakoztak a hibridkukorica fiatal termelői országos versenyéhez. A magasabb terméseredmények elérésére ifjúsági növénytermelő brigádot alakítottak és munkájukban kihasználták a korszerű agrotechnikai eljárásokat. Ennek eredménye. hogy morzsolt állapotban holdanként átlag 25 mázsás termést értek el. így az országos versenyben a második helyre kerültek és 5 000 forint pénzjutalomban részesültek. A jól dolgozó fiatalokról az állami gazdaság vezetői sem feledkeztek még: Gyömrőpusztán rádióval, lemezjátszóval és különböző társasjátékokkal felszerelt ifjúsági klubot létesítettek. A fiatalok az országos verseny második díját az elmúlt napokban már új klubjukban vették át Vidám KISZ-karnevállal nyitják meg az idei farsangot Több mint 300 ifjúsági bált rendeznek Borsod megyében Borsod megyében szinte már hagyományossá vált, hogy a farsangot a fiatalok vidám mulatságával nyitják meg. A megyei KISZ-bizottság az ötödik szinpompás karneválját január 30-án Miskolcon az Avas szálló összes termeiben rendezi meg. A karnevál bizottsága már elkészítette a „Jókedv éjszakájának” gazdag programját. A mulatság a karnevál herceg és udvarának bevonulásával veszi kezdetét, amelyen részt vesznek a KISZ és a szakszervezeti művészeti együttes tagjai. Éjfélkor a Miskolci Nemzeti Színház művészei vidám tréfákkal és táncokkal szórakoztatják a fiatalokat. A reggelig tartó mulatságot jelmezverseny, tombola, valamint tréfás játékok teszik változatossá. Az idei farsangon a megye városaiban és községeiben több mint 300 ifjúsági bált és mulatságot tartanak. Ezeken mintegy 200 ifjúsági művészeti csoport mutatja be vidám műsorát. A farsangi mulatságok közül kiemelkedőnek ígérkezik a mezőkövesdi matyóbál. amelyet a község új ifjúsági házában rendeznek meg. Erre a bálra meghívják a szentjst- váni és tardi matyó legényeket és lányokat is. Ma délben nyitják meg a Vietnami Képzőművészeti Kiállítást Mint már korábban is közöltük. rnxnt mar Koraooan is kozoiiuk. a vietnámi képzőművészek alkotásainak miskolci kiállítása a Herman Ottó Múzeumban nj/itásra készen áll. A kiállítást a Herman Ottó Múzeum, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Műcsarnok rendezi. Az ünnepélyes megnyitás ma. január 10-én, vasárnap délben 12 órakor lesz. Megnyitó br*zédet mond Ngnyen Thieng, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Részt vesznek az ünnepi megnyitáson a kiállítás előkészítésében közreműködött vietnami képzőművészek; Mai-Van-Hien, Hoang- Kiet és Luong-Xuan-Nhi is. A mintegy három és félszáz műalkotást tartalmazó kiállítás, amely kiemelkedő sikert aratott a moszkvai Biennalén. meghódította már azóta is néhány európai ország tárlatlátogató közönségét. Budapesti bemutatásakor a budapestieket is elragadtatásra késztette, s minden bizonnyal hosszú időre emlékezetes művészi élményt jelent majd a miskolci tárlatlátogatóknak a. felesleges helyiségeket a megenged-1 heténél magasabb albérleti díjért ad-ó ták ki. Ezt a lakosság széles rétegei, jogosan kifogásolták. Ezért a kor-, mány meghatározta a szedhető leg-i nagasabb albérleti és ágybérleti diákat. A társadalmi tulajdonban lévő latás és a személyi tulajdonban lévő. ianácsi rendelkezés alatt álló lakás térlője, vagy tulajdonosa albérleti JÍJ címén az albérlő kizárólagos használatban álló helyiség területének minden négyzetmétere után a lakás teljes alapterületének egy négyzetméterére eső lakbérhányadnak legfeljebb az ötszörösét kérheti. Az így számított albérleti díj Budapesten nem haladhatja meg a 250 forintot. A vidéki városokban és ipari községekben a 150 forintot, egyéb helyeken pedig a 100 forintot. A bérbeadó ezen kívül csak a bútor, az ágynemű és a lakóhelyiségben lévő egyéb berendezési tárgyak használatáért kérhet személyenként legfeljebb havi 100 forintot és az általa nyújtott egyéb szolgáltatásokért (például fűtés) a tényleges költségeket. Ha a bérlő (tulajdonos) bútorozatszerint meghatározott 250, 150, illetve 100 forintra korlátozott díjat 50 százalékkal növelni lehet. A kormány rendelete határozottan gátat vet az albérleti uzsorának, ezért árdrágító visszaélésnek minősítik art az esetet, ha a bérlő a megengedettnél magasabb albérleti díjat köt ki, vagy fogad el. Ha a bíróság a bérlőt árdrágító visszaélésért jogerősen elítélte, a szóbanforgó lakrészt az albérlő kérelmére, részére társbérletként ki lehet ntalni, feltéve, hogy a tárabérlet létesítésének feltéteké egyébként fennállnak. Ha az albérlő a lakrész kiutalását nem kéri. vagy őt kizáró okok miatt bérlőül kijelölni nem lehet, a lakrészt a lakásügyi hatóság előzetesen igénybe veszi és megüresed és esetén igényjogosult személy részére kiutalja. A bérlőt ilyen esetben a társbérlő személyének kiválasztása, illetőleg a lakás elcserélésének joga nem illeti meg. Az ágybérleti díjak mértékének megállapításánál hasonló elvek érvényesülnek, azzal az eltéréssel, hogy a díj kifizetésének kötelezettsége az egyes ágybérlőket a lakóhelyiség használatának arányában terheli. A rendelet 1960. február 1-én lép hatályba. Abból a célból azonban, hogy a bérlók lakásuk megfelelő kihasználásáról gondoskodhassanak, illetőleg a jogos igényüket meghaladó lakásukat kisebbre elcserélhessék, a rendelet majdnem egy éves türelmi időt engedélyez a lakbérpótlék fizetési kötelezettség életbeléptetésére. A lakbérpótlék fizetési kötelezettség tehát csak 1961. január 1-én kezdődik. Ismételten hangsúlyozni kell — mutattak rá nyomatékosan az Építésügyi Minisztériumban —, hogy a lakbérpótlék fizetési kötelezettség célja a lakások jobb kihasználásának elősegítése, nem pedig az állami bevételek növelése — fejezték be a tájékoztatást az Építésügyi Minisztériumban. (MTI)