Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
Péntek. 1960. ASZ AKM AGY ARORSZ Ai. HUndcnUit é*Uet Meséi A* ízlés r ő * Lengyelországban a tartós köd mialt nem használható a varsái és krakkói repülőtér. A Sydney Sun jelentése szerint egy francia hadihajó szerdán a kora- reggeli órákban rendkívüli segítségei vitt a ciklon sújtotta Vila kikötőjébe, az Üj-Hebridák fővárosába, A* városból minden nőt és gyermeke* eltávolítanak. Jelentések szerint a város nyolcvan százaléka a földdel egyenlővé vált. Az áldozatok pontod száma még nem ismeretes. ÉRTESÍTÉS Értesítjük az utazóközönséget, hogy a 9*es vonalon a Mészkőbányáig köa- lekodö járatainkat 1960 január 1-én üzemkezdettől kihasználatlanság miatt leállítjuk és a járműveket csak a Tatárdombig kőzlekedtetjÓK Miskolci Közlekedem Válfajai Az északi félteke hegyes vidékein az utóbbi napokban es hetekben u*- I hullott tekintélyes hőmennyiség következtében támadt lavinák halálos áldozatainak száma ötven fölé emelkedett. Az Egyesüli Államok kózépnyuga- ti vidékein többszáz gépkocsi heves hóviharok miatt a nyílt országúton vesztegel. Az USA atlanti-óceáni partvidékén a hajózás a sűrű köd miatt megbénult. Az ország keleti területein a Icaiforgalmat részben be kellett szüntetni. Portugáliában a többnapos esőzés árvizet okozott. Délnyugat-Franciaországban Bor- deauxtól délkeletre levő két falu lakosságát az árvíz miatt csak csónakok segítségével tudják ellátni. Lavinaveszély miatt a Francia-Alpok több útvonalát lezárták a közlekedés elől. Svájcban új lavina veszélyek fenyeAz újabb havazás és az envhe időjárás fokozta a lavina veszélyt Ausztria nyugati tartományaiban is. Hóviharok, lavinák, áradások világszerte elhet el a Társulat. A párt művelő- cspolitikai irányelvei tálán ezen a erületen realizálódtak a leggyorsabban. De még mindig sok lehetőség na rád kiaknázatlan. Szombat esten- ént a TIT Értelmiségi Klubjában (-ért színvonalas, tartalmas előadások lanazanak el. pesti és miskolci elo- idóktól egyaránt. Legutóbb Pogány >. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria «igazgatója tartott előadást a móléin művészetről (képzőművészetről», i modernizmus és a korszerű müvé- ízet viszonyáról — telt ház előtt. Máskor azonban — és ez a gyakoribb — alig egy-két hallgató jelenlétében jeszél az előadó. Földes Mihálynak í mai magyar drámáról szóló szelle- nes. élvezetes előadását körülbelül ízen hallgattuk meg. Ezek a szombati klubestek lényeges eseményei Miskolc kulturális életének, így is mondhatnám, a korszerű, szocialista ízlés művelésének szabadegyeteme az előadássorozat. Többen is látogathatlak ... Természetesen nem lehet tárgyilagos a kép. ha egyoldalú a vizsgálódás. A miskolci közönség, az Ízlés nem egységes. Hiszen az ízlés kialakulását nagyon sok tényező befolyásolja. (Generációk, osztályok.) A régről maradt hatásokkal egyre erőteljesebben és sikeresebben gyürkőzite az új. Ez kifejeződik például abban az érdeklődésben, ami az ellenforradalomról szóló könyvek Iránt jelentkezik: abban, hogy az újonnan megjelent klasszikusok művei hamar el- lopynak a könyvesboltokban, és több minden másban. A korábbi évekhez1 viszonyítva biztató a kép akkor is, lm a filmek látogatottságának statisztikáját idézzük. Az elmúlt évben Victor Hugo regényének filmváltozatát nézték meg a legtöbben Miskolcon — 61 060-un. Nagy sikere volt a Szállnak a darvak és a/ Emberi sors című szovjet filmeknek. A ta- pasztalatok amellett tanúskodnak, hogy a mozi látogatók egyre inkább helyesen különböztetik meg a jó filmet a rossztól. Bármilyen nemzetiségű a film: a tartalmas alkotást értékelik. A korábbi évek nyugati filmimádata már a multté. Igaz, ott még nem tartunk, hogy a szirupos, érzelgős filmtémák ne vonzanák a közönség jelentékeny részét. A mérleg még gyakran megbillen, de az kétségtelen, hogy Miskolc szellemi arculatán Is egyre érzékelhetőbb a változás. A polgári, kispolgári ízlés ina már képtelen arra. hogy ú| híveket toborozzon táborába. Ellenkezőleg. ez a tábor egyre inkább apad. Ha mélyebben feltárjuk as efajta ízlés gyökereit, számon tartjuk, hatványozottabban elősegíthetjük a még gyorsabb apadást. Közismert tétele a marxizmusnak« hogy az emberek gondolkodásénak változása az anyagi lét függvénye. Hétköznapi nyelvre fordítva: ha nincs pénzed, nem mehetsz színházba, moziba, nem vehetsz könyveket« rádiót, lemezjátszót, televíziót, nem rendezheted be elképzeléseid szerint a lakásod — legyen bármilyen kifinomult ízlésed. Akl-a jelenlegi adottságainkat figyelembe veszi, az elismeri. hogy a magyar nép életszínvonala magasabb, mint bármikor, é« ez a következő években mégínkább megszilárdul, emelkedik. Még nincsenek adatok arról, hány rádió, televízió, könyv talált gazdára az Ünnepek alatt Miskolcon, de aki itt él, a városban, láthatta a forgalmat az üzletekben. Ez mutatja a jövőt. Az is. hogy a könyvnapokon az utóbbi két évben vidéki viszonylatban Miskolcon kelt el a legtöbb könyv, a Lenin Kohászatban és más nagyüzemekben. Jó filmeknél sorba kell állni a pénztár előtt. Az anyagi lét változását a tudat is követi. Az ízléd Nagy Zol lón rábbi években nehezítette a szektás v művelődéspolitika, a sematizmus a d művészetben, az esztétikai nevelés — I« majdnem így mondhatnám — szá- L monkívül hagyása. A szocialista ku.- n túra igazi értékeit, hitelét gyengítet- k tek a — bár céljukban, mondanivaló- i Jukbon helyes - kivitelezésben sablo- r nokkal operáló művek. A sematizmus * szellemében fogant alkotások újra C bebizonyították, hogy ha nincs ossz- í hangban a „mi” és a ..hogyan", a ha- * tus elmarad, a szándék csak szándék £ marad. A .’.mi" elsűbbrendúségét ta- * Ián fölösleges hangsúlyozni. G. R. 1 Shaw így fogalmazta ezt meg a szín- * ház feladatáról szólva 1913-ban. „Olyan színházra van szükségünk, * amely tanít, s ezt nem titkolja. . ■ Ügy vélem eféle színház alapítása éppoly sokat jelentene a művészet . kéjcnc élvezőinek, akik csak a_ felszín ' pompájában, az előadás tökélyében . gyönyörködnek, mint azoknak, akik j szemében mindig fontosabb a ..mi”, mint a ..hogyan” márcsak azért is. mert a ..hogyan" csak akkor vélhetik igazán bűvössé, ha egy rendkívül.; fontos „mi” feltárása szükségképpen ' megköveteli ezt a büverőt: ettől függetlenül külön varázsa nem is lehel léhát.'' (G. B. Shaw: Az ibsenizmus E gondolatok igazságát megint csak példákkal lehet frappánsan illusztrálni. Nemrégiben mulattak be a Miskolci Kamaraszínházban Szinc- tár György Első tavasz című müvet, amely az 1919-cs Tan ács köztársaságnak kívánt emléket állítani, történelmi tablószerűen időzte a nagy napokat. A szándék azonban nem párosult magusazinvonalú művészettel. — a közönségsiker elmaradt. A műnek helyes volt a mondanivalója, de a egészen szerencsés. A darab hűvös fogadtatásra talalt. Ugyancsak 1939- ben játszotta a Kamaraszínház Ravel Kohout Ilyen nagy szerelmét. Nem mondható kiforrott művészetnek az Ilyen nagy szerelem — kísérlet. Jemusba való átmenet erkölcsi kérdéseit feszegeti az író. (A Kohout-da- lab varázsát kétségtelenül növeli témája: a szerelmi bonyodalom is.) A tartalomhoz szerencsésen igazodik a forma. 45 este játszották a miskolci színészek — igényes. szé|j volt az előadás — átlagosan 80 százalékos látogatottság mellett. Viszont másik oldalára fordítva az érmet, a Kormos ég nagyobb látogatottságot, érdeklődést érdemel, mint amilyent kap. Volt alkalmam látni a pesti előadást is a Nemzeti Színházban. Nem tudom hányadik előadás lehetett, de már jóval a bemutató után volt. A telt ház lelkesen tapsolt, értetje és értékelte a diámét. A miskolci előadások tapasztalatai mást mutatnak. Az az igazság, hogy a miskolci közönség nem elhanyagolható része még nem tudja helyesen értékelni a hasonló müveket. S ebben, bár közrejátszhatnak politikai fenntartások is. nem ez a meghatározó. Aki a felszín talmi csillogását kívánja a mélyebb lelki élmény helyett, nem biztos, hogy gondolkodásában »politikus és szemben all n szocializmus eszméjével. Inkább a művészet Iránti fényérzékenységgel van baj, azzal, hogy a marxista esztétika még nem uralkodik 3 kívánt módon a kö/..< dolkozásban. — még a magukat müveit embereknek tartók sorában sem. Ez óz átmeneti korszakban, a tódat újjóformólódásának korszakában természetes. hiszen n tudat átalakulási 1 lassú folyamat, nem következhet be máról holnapra. De már előbbre tarthatnánk... Hogyan? Csak eg.v példát. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ■ előadásait, az elmúlt évben sokkal többen hallgatták meg. mint egy évvel előbb. 1959-ben sok sikert könyA Kormos ég miskolci bemutatója i jtán összeakadtam egy régi ismerő- f tömmel. Már az idősebb korosztály- r hoz tartozik — mérnök. Megkérdezte: « milyen a ^prab, amivel az újjaépitet*. < színház nyitott. Elmondtam neki a I dráma tartalmát, véleményemet a \ műről és az előadásról. Az arcára J volt írva a véleménye, de nem szóit 1 semmit. Nagyobb társaság volt f együtt. Később diszkréten félrehí- 1 vott. A színház... Őszintén bevallotta, hogy neki nem tetszenek ezek a ..dolgok ’. Hallgattam. Ha ö színházba megy. szórakozni akar. megszabadulni a mindennapos gondoktól, ba- : jóktól, igenis nevetni akar — így mondta. Nem vitatkoztam. Kinek a könnyű műfaj, kinek a komoly — bár ha valakinek az utóbbi teljesen kimarad az érdeklődéséből, már jelez valamit. Irónia nélkül megkérdeztem ezután, hogy látta-e annakidején Schiller drámáját, az Ármány és szerelmet — korábbtól .látszotta a miskolci színház. Mondott egy-két közhelyet Schiller nagyságáról. Idézett Is tőle. de a darabot éppenséggel nem látta. Miért említem ezt a példát? Nem a két művet akarom összehasonlíta- ,ni — e* paradox vállalkozás lenne. Mégis a példa okot ad némi párhuzamra. Ugyanis ismerősünk az Ármány és szerelem kapésán nem adti volna elő a komoly műfaj, hangsúlyosabban: a ..politizáló” művészet iránit! fenntartását. Pedig a két műnek .egyaránt magvas politikai mondanivalója van. Schiller a polgárosodó 'társadalom ellentmondásait, a letűnő 'és a .születő világ ütközését, harcát (fejezte ki.- Nagysága, világirodalmi ^rangja, ha úgy tetszik, művészetének maradandósága elsősorban abban gyökerezik, hogy meglátta és megláthatta kora történelmének mozgását, 'az előbbre lépő embert. Darvas Jó- izsef drámája az 1936-os ellenforradalom után szól hozzánk. Bármilyen meggyőződéssel, előítélettel ül be a né/ő a színház széksoraiba, nem vonzhatja ki magát a mű hatása alól. »Nem, mert Darvas művészete, a leírna, o mondanivaló véleményformálásra kényszerít. Vagy így. vagy úgy — ez attól függ: mint élte at a nézó [az ellenforradalmat. A művészet, az ►emberek lelkivihara, tépeiödése megperzseli lelkünket, gondolatokat éb- ireszt. Mondanivalója legalább anyányira a mai. a szocializmus felé ha- [lado emberhez szól, mint Schiller [Ármány és szerelme kortársaihoz, a ►polgársághoz. Mindezt tanúsíthatják pzok, akik látták a darabot. ^ De többen is' láthatták volna már ►éddig is. többen megnézhetnék még ► ezután is. Sokakat visszatart a helytelen. indokolatlan előítélet Mint [példánk is mutatta. Egy ir.tellektuel [véleményét idéztem, bár ez-nem tipikusan értelmiségi megnyilatkozás ► ismerősünk a kispolgári ízlést fogal- *maztir meg: azt. hogy szórakozni, szó- }rakozn!, tehát a színifáz helyett kaiba rét, vagy legalább is könnyed Opelre! tekék vígjátékokat! (Ide kívánko- r/ik az a megjegyzés, hogy a vígjáték ► sem úgy vígjáték, mint azt a kispolgári „ízlés" kívánná, Karinthy szarvaival a humor nem tréfadolog.) Másodsorban e vélemény szerint: ha fmár komoly műfaj, legyen az a régi [időkről szóló, a már elismert nagy ►művek. Miskolcon még jelentős ►számban osztják ezt a nézetet. ► Két okkal magyarázható a jelcn- áség. igaz a kettő nem választható Zszét élesen: politikaival és esztétikaiéval. Né vük az. eszlötiKai i/.lé> hiú- ►nyál. Megdöbbentő tapasztalattal Iái t ► számomra Aristophanes Lyséstráte- f jának miskolci bemutatója. Sokakkal »találkoztam, akiknek figyelmét csak Ya mű pajzánsága ragadta meg. A *prüdéria majdnem, hogy tiltakozott. ♦Vagy egy újabb darab esetében: Edu- ♦árdo de Filippo Vannak még kíséretetek című művét egyesek egészen a meghökkentően nem értették meg. Tűiévé lY-lroéitrlmcvIék Hidd hívjam ▼segítségül a statisztikát. Az utóbbi ►évek miskolci színházi produkciói ► közül a B3jadérnak volt a legnagyobb iközönségsikere. 64‘ előadást ért el 11957-ben 40 ezer 344-en látták, a Mü- Jvelödés! Ház nézőtere átlagosan 75— ▼ 80 százalékban megtelt. A már említett Ármány és szerelem 6 előadást ► ért meg. és a széksoróknak több mint a:» fele üresen maradt. Ez nem jellem- IzŐ, kél véglet, de még akkor is kifejező. ha .figyelembe vesszük, hogy ♦ 1957 óta sokat, változott a gondolkodás. a közvélemény. I A számok többek között az észtéiI▼ kai ízlés, nevelés hiányát bizonyítják. Ez több összetevőből ered. Az jlsn helyen egyértelműen a felszabadulás előtti műveléspolitika ízlés- »-ombolása áll. Idézhetném a színhá- T-"'k műsorát, a könyvkiadást, a ▼ filmeket. E hatások az Idősebb genc,► rációknál nehezen, csak foltról fokra ► halnak el. Közvetve hatnak a fiatalokra is. A mai burzsoá dekadens T«rányzatok jelenléte sem elhanyagol- ▼ható. Mindezek semlegesítéséi a koSemsei Ferié volt azelőtt — engedet-. mesen lépkedett és szaporábbra fog-’ fák a lépést, amikor megrántotta a* gyeplőt. Elnézte őket: hol az egyiket. ( hol a másikat és csodálkozott, hogy \ milyen szépen kifejlődött a „közös, abrakon" a Baka. mert tavaly még, amikor Semseitöl meg akarta venni,* nagyon rossz bőrben volt sn'i/.-nu De* aztán megint a Sárgára terelődött a, gondolata, s elvigyorodott. amikor( arra gondolt, mekkorát fog csodálkozni az a kocsis, aki a Sárgával in-' (lul ki a határba. Mert hiszen az ő* lovának meg az a szokása, hogy min-, den kocsma előtt megáll, akár kell,, akár nem. No. most a Sárga szépen elárulja... 0 ** reg este lett. mire végezteti. Lerakták az árpás zsákokat, a' fészer alá tolták a szekeret,' majd Kábái bement az istállóba.. Semsei ült a dikón és pipázott áll-, hatatosan. De a lovait, a Bakát, meg a Csillagot, hogy jól viselkedtek-e az tifon. nem kérdezte. Olyan közömbösev nézte, miként köti he Kábái, mintha soha nem lett• volna ^gyitf. sem az övé. Kábái pedig nem is bánta. hogy nem faggatja, mert 6 meg a Sárgára volt kiváncsi... Hogy vajon kapott-e elegendő abrakot és van-e alatta elegendő szalma? A Sárga körül azonban rendben volt minden. Minden a legtökéletesebb rendben, mint otthon. Valaki a szőrét is fényesre kefélte ... Semsei látta ezt és elégedetten vigyorgott a szája szegletén. Immáron ezzel is megnyerték Kábáit. A vénember pedig kilépett ft derűsen holdvilágos éjszakába és ő is mosolygott, amikor hallotta, hogy a Sárga kétszer nyerít utána. Otthon pedig, amikor megérkezett, nem ment be, hogy lefeküdjön az ólban a deszka-dikóra, hanem kopogott egyenest a házba. Az asszony izgatottan várta, mit mond majd Kábái, de az öreg ván- • dórból csak ennyi jött lei: — Mától kezdve nekem fa idebent vessél ágyat... tette volna, de mint ahogy a ló nem értette annak idején a: ő szarait, ö sem értette, hogy mit mondanak u többiek! A Sárgán, meg az emlékein járt az esze. Hideg volt, fázott, ösz- szehúzta magán a kabátot és arra gondolt, de jó volna most valahová messzire elindulni... D élben aztán azt mondja neki az elnök: — Pista bátyám! XJgy gondoltam, kimenne az állomásra. Vetőmagnak való árpa érkezett. Fogjon be egy kocsiba. Kábái a szénacsomón szalonnázoit. Lekanyariioti még egy karajt, begyűrte falás kenyérrel a szájába és úgy kérdezte. kenyérmorzsákat fröcskölve vissza: — Éhem. Osztón mék' lóval? Baksa az első pillanatban nem értette meg a kérdés mögött dúló vihart, amely Kábái lelkén végíghá- borgott, s közömbösen, menőfélben válaszolt: — Melyikkel? Amelyiket akarja! Fogja be a Csillagot, meg a Bakát. (Pedig, dehogy nem tudta!... Érezte és látta ö azt nagyon is, hogy mi megy végbe a vénemberben. De éppen azért küldte öl az állomásra, hogy mindjárt az első napon munkával teljen el az ideje. S a Sárgát szándékosan nem említette. H :dd szeresse meg Kábái a misikai is, amit talán éppúgy sajtiáit annak idején a gazdája ...» De már ment. mert az irodaajtóból telefoniéoz hívták. Kábái meg csak ült megkövültén a szénán. Még a falat is megállt a szájában. A gondolatok, mint zajló folyón a jégtáblák, egymásra torlódtak a fejében. Mi lenne, ha most szó- nélküi befogná a Sárgát és elhajtana, többé tájéra sem jönne az Uj Élet portájának ... Aztán mégis meggondolta: „Ezt az egy napot megpróbálom. Nem halok bele ...” Refogott hát és elindult az állomásra. A Csillag, meg a Baka \ SZOVJET FILMSTÚDIÓK JÖVŐ ÉVI TERVÉIBŐL Tizenhét szélesvásznú Játékfilm készül 1960-ban a Szovjetunióban. A MOSZFILM-studió a jövő évben szélesvásznú filmet készít Gogol: „Holt lelkek" című regényéből. Ugyancsak a jövő évben készülnek el a ..Hamupipőke” és a „Diótörő'' című szélesvásznú balett-filmek is. Szélesvásznú népszerű-tudományos film készül a világűr meghódításáról, dokumentumfilm a szovjet cirkusz- művészetről és a jég-balettról. MEGFILMESÍTIK lacisz vihar-jat Vilisz Lácisz, a kiváló lett iró Vihar című regényét a rigai filmgyár megfilmesíti. A film 1960-ra. a Lett Szovjet Köztársaság fennállásának 20. évfordulójára készül el. JÖVŐRE HÉT CSEHOV-MÜVET I * VISZNEK FILMRE Y Csehov születésének 100. évfordu-T lója alkalmából, amelyről a Szovjet- ▼ unióban 1960 januárjában mindenütt ► megemlékeznek, — a szovjet film-1 stúdiók a nagy orosz író hét müvét» filmesítift meg. A jubileum napjai-Y ban Cschovnak az előző esztendők-? ben megfilmesített húsz művét is be- ► mutatják. ► GORKIJ REGÉNYE — FILMEN ♦ Gorkij: „Foma Gorgyejev" című f regényét megfilmesítette a „Gorkij”? filmstúdió. A 1:lm forgatókönyvirója f és rendezője: M. Donszkoj. | FILM ► SOLOHOV f,A CSIKÓ" ClMÜ | ELBESZÉLÉSÉBŐL j Solohov „A csikó'' című ifjúkon { elbeszéléséből filmet készít a Len- i film Stúdió. A Don vidékén játszódó 2 film rendezője V. Fetin. főszereplői ] Matvejev, Parhomenko és Karelina. í ►♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦j Szovjet filmhírek rácsonyi ünnepet, hogy a elhalmozzanak aján- » dékoJókal, kedvcsJcedc- ▼ sekkel. Az utcán uj.jr.1 ?l mutogatnának rám. j úgyannyira. hogy ki ►' se mernék menni a a1 nyilvánosság elé. So- Y5 kan meg irigyelnének. ▼' mert nein tudnék. ♦' mennyi gond szakad egy milliomosra. Nem a! győzném a gratuláció- 7* kát fogadni, még ak- ▼' kor seni. amikor nyit- ▼' goi mám visszaszerzése j végett már sikerült A nyakára hágnom a a< milliónak. Y. No. de ez tnéa csak a kis része azoknak a ▼ megpróbál fa fásoknak. ▼ amelyek képzeletem- ►. ben a loftó-milliomos- A ra várnak. De gondo- » lom. ennui is elég an- Y nak a megmagyarázó- ▼ sóhoz, mért nem te- ► szem- meg soha a nye- A rő számokat. Ezért a ajánlom másoknak t*. Y példámat: ▼ csak a nyerő számok- ► tói óvakodjanak, ha ^ nem akarnak maguk- a nak tengernyi kelle- J metlenséget. Mindezt csak azért a mondottam el. hogy ha Y egyszer •icfafan. afcfl- ▼ ratom ellenére, méa s f az öt nyerő számra ► tévedne toliam, gon- a doljanak rám őszinte Y részvéttel barátaim, is- ▼ meröseim. ♦ (—u —a) ► met. örök izgalom az életem. fühöz-fához fordulnék, hogyan kell viselkednie egy milliomosnak. de nem találok magam körül ruii- nirozott hasonszőrűket, kik tanácsot adhatnának. Álmatlanul töltöm éjszakáimat, mit kezdjek egy millióval. amikor még kétezer is mennui gondot okozott. Meg kell tanulnom számolni, holott .a számolással mindio hadilábon álltam. Megtízszereződik rokonságom, megszáz- szorozódik barátaim száma és váratlanul tisztelni , kezdenének. Akik eddig külsőmet. modoromat kiállhatat- lannak tartották, most megállapítanák, hogy külsőm is. modorom is megnuerö és a végén magam is elhin- ném, hogy nemcsak nyerő vagyok. Még jó. hogy nem vagyok kizsákmányolt nagymama. aki az élet minden öröméből csak a háztartás gondjait az unokák gondozását élvezheti, mert csodálkozva tapasztalnám. hogy az ötös csapás óla gyermek,\ unoka és rokon félt minden munkától, karosszékbe kenuszeri lenek, még moziba is elvisznek és úgy lesik névnapomat. születésem napját, mint a kahí osta nában többször előfordul, hogy valaki egy nyomtatott cédulára tizenöt . keresztet rajzol, a cédulát bedobja eau ládába és pár nap múlva millió forint üli a markát, akarom mondani a táskáját. Nem. nem is a táskáját, hanem a kofferjét. Bár Őszintén szólva. fogalmam sincs, mekkora alkalmatosság kell egy ilyen „üléshez", amit a magam részéről legszívesebben csapásnak neveznék. Mert ahogy elképzelem, egy ilyen ötös találat felfordulja az ember lelki nyugalmát, egész életrendjét és úgy kizökkenti a rendes kerék- rágásból. hogy azt se tudja, mihez kezdjen. Van. aki bevallja, van. aki tagadja, de bizonyos. hogy Igen nehéz megszokni azt a fránya milliomossáaot és az azzal járó megrázkódtatásokat. Mindenesetre könnyebb a milliókat megszokni eau tsz-nek. ahol közös erővel viselik annak terheit, mint eau caye- ni loltógazdának. Hogy milyen megrázkódtatást okozhat cou ilyen ötös lottó-csapás, gondolok a következő drámai következménuckNverek egy milliót és elvesztem az esze-
