Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

CbfliflrtOfc. IMP. január 7. RSZAKMAGTARORSZAG s Népszerűek az ezüstkalászos gazdatanfolyamok ÉVROL-ÉVRE MIND népszerűb­bek a téli estéken rendezett ezüstka­lászos gazdatanfolyamok, amelyeken a legkorszerűbb földművelési eljá­rásokkal, a kikísérletezctt. legjobb növénytermelési. állattenyésztési módszerekkel ismerkedhetnek meg a hallgatók. Napjainkban sok kultúr- otthonban és iskolában ülnek össze esténkint az emberek, s hallgatják sűrű pipafüstfelhőbe burkolódzva a szakképzett előadókat: állami gazda­ságok. termelőszövetkezetek agronö. musait, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának szakembereit. A pártkongresszus tiszteletére tett munkavállalások, verscnyfelajánlá- sok során »egyébként a legtöbb állami gazdaságban vállalták, hogy nem­csak anyagilag, de szakmailag is se­gítik a lennelöszövetkezeteket, egyé­nileg gazdálkodókat. A Mezőnagy- mihályi és Szerencsi Állami Gazda­ság agronómusai például sűrűn láto­gatják a környező termelőszövetke­zeteket: segítséget nyújtanak a terv­készítéshez. elbeszélgetnek a ma még egyénileg gazdálkodókkal, akik gyak­ran kérik tanácsaikat. Amikor pe­dig beindultak a falvakban az ezüst- kalászos gazdatanfolyamok, sokan önként ajánlkoztak azok levezetésé­re. előadások tartására. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint igen hasz­nosnak bizonyultak ezek a téli „to­vábbképzések" —. mert azokon a helyeken, például Ládpctriben. Bő- csön. Zsolcán és a csati járás több községében, ahol már elvégezték a tanfolyamot a gazdák, a szép termés­átlagok. a kultúrált mezőgazdálko­dás igazolja, mennyire helyes volt hasznos tanulással tölteni az időt, A MINAP MOLNÁR JÓZSEF elvtárs. mezőgazdasági mérnök, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának dolgozója számolt be ta­pasztal alulról. A sajóbábonyi dolgo­zó parasztoknak tart havonta négy előadást, s elmondta, hogy a tanfo­lyamra beiratkozott 22 hallgató kö­zül csak a legritkább esetben marad el valaki. — No és — tettük fel a kérdést —. milyen tapasztalata van Molnár elv- társnak: a hallgatók alkalmazzák is mindazt, amit az elméleti előadáso­kon hallanak? —• Minthogy a tanfolyam kétéves — válaszolta Molnár elvtárs — és cz- ideig csak 11 előadást tartottam, nem foglalkoztunk mindennel. Csu­Pán bevezet ton hallgatóimat az új mezogazdaságtudomány egyes ágaza­taiba. Meg a tél folyamán és főleg a második évben sok gyakorlati vo­natkozású előadás hangzik majd el. Egy azonban máris bizonyos: a hall ­gatók igen nagy érdeklődést tanúsí­tanak. Sokan tesznek fel kérdéseket és ez azt igazolja, hogy foglalkoznak az anyaggal, gondolkoznak a hallot­takon. A most tanultakat a követke­ző hónapokban munkájuk során alkal­mazni fogják — következésképp gyakorlatban is hasznos tapasztala­tokra tesznek szert, könnyebb lesz a második esztendő anyagát elsajátí­tani. í Külön érdekessége Molnár elvtárs csoportjának (s ez különben nem csak SajóbáDonyban, hanem me­gyénk más községeiben is Örvende­tesen tapasztalható), hogy a hallga­tók között öt. húsz éven aluli fiatal is van. FONTOS. HOGY TOVÁBB nép­szerűsítsük falusi fiatalságunk előtt az ezüstkalászos gazda tan folyamo­kat. inspiráljuk őket azok elvégzésé­re. Hiszen napjainkban sok fiatal töpreng azon. hogy mihez kezdjen. Befejeaéshea közeledik a népszámlálás Két nyilatkozat az eddigi tapasztalatokról Milyen segítséget kérnek a számlálóbiztosok ? Megyénkben január 2-töI 3 500 számlálóbiztos végzi a népszámlá­lást. Több tízezer kérdésre kell majd a választ megadniuk az egyes szé- mrlyektöl felvett néhány adat össze­sítéséből. A népszámlálást zömmel pedagógusok végzik. Egy-egy szám­lálóbiztosnak Január 10-ig mintegy 280—320 személy adatait kell a számlálási ivekre összeírni. Már csak néhány nap van hátra az ösz- szeirások befejezéséig. Ezzel kapcso­latban kérdéssel fordultunk Engi István és Kerekes Lajos számláló- biztosokhoz: milyen problémák me­rültek fel eddig az összeírások so­rán? — Az én körzetemhez a Bajcsy- Zsilinszky utca I—19. számú házal tartoznak. — kezdte Engi elvtárs. — Elöljáróban csak annyit, általános A KULTURÁLIS ELET HÍREIBŐL Színház-tudományi ismeretterjesztés értékesnek gérkező ismeretterjesztő előadásso­rozatot szervezett a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat megyei szer­vezete: januártól kezdődően külön ismeretterjesztő előadásokat tartanak a színház művészeti, műszaki és egy^b dolgozói részére a színházzal, a szín­művészénél kapcsolatos tudományos ismeretágakból. Az első előadást jan- 26-án Hegedűs Géza író tartja „Mo­dern irányzatok a színművészeiben'’ címmel. Az egyes előadások megtar­tására a legkiválóbb, országos nevű szakembereket, tudósokat, művésze­ket kérték fel. A későbbiekben Föl­des Mihály író a mai magyar drá­mairodalomról, majd Tolnai Pál színpadtechnikai, szcenikai kérdé­sekről tart előadást. Az első előadá­sok előadói között találjuk Upor Tibor budapesti díszlettervezőt is. .Földindulás* — az áriái fiatalok előadásában Az arlól KISZ-szervezet színjátszói a közelmúltban nagy sikerrel mutatták be Kodolányi János ..Földindulás" cimü drámáját. A darab sikeres bemutatásáért legtöbbet fáradozott Takács Sándor általános isko­lai tanár, aki betanlto'ta. rendez'.e az előadást, általában az egész pro- dukció kezdeményezője és lelkes vezetője volt. A közönség nagy tet­széssel fogadta a fiatalok előadását, a KISZ-szervezet ilyen irányú tevé­kenységét és várja, hogy a jövőben mind több ilyen rendezvénnyel se­gítse a község kulturális felemelkedését. Megjelent a januári Műsorkalauz A Felszabadulási Seregszemlére készülnek a felsözsolcai kultúrmunkások A felsözsolcai öntevékeny kul- tűrmunkások. akik már több alka­lommal sikeresen szerepeltek a já­tékén. most Eötvös-Pándy „Éljen az egyenlőség!" cimü vígjátékénak be­mutatására készülnek. A színjátszó csoport munkáját három pedagógus: Szabó Mária, Radányi László és Pei­ler Mihály igen lelkesen támogatja. Ugyancsak kiemelkedő népművelési munkát végez Garai Lászlóné, az irodalmi szakkör vezetője. Nagyrészt az ő lelkes munkájának köszönhető, hogy Felsözsolcán számottevően fel­lendült a kultúrmunka. A kultúrott­hon jó kapcsolatot épiiett ki a Sza­badságharcos Termelőszövetkezettel, amelynek elnöke már több ismeret­terjesztő előadást tartott a mezőgaz­daság szocialista átszervezésének kérdéseiről. Ezt a jó kapcsolatot sze­retnék a Jövőben a község más szer­veivel is megteremteni. Az Ismeret­terjesztés terén is szép programot dolgoztak ki. A téli idényben 15 elő­adásból álló előadássorozatot állítot­tak össze, amelynek látogatottsága egyre növekszik. Az Irodalmi szak­körön kívül működik egy modellező szakkör. Januárban indul szabás­varrás tanfolyam. A későbbi Időkre kiállítások megtekintését és közös kirándulások szervezését tervezik. A felsözsolcai kultúrmunkások eddigi munkájuk javításával, eredményeik fokozásával készülnek a FHszabad* lási Seregszemlére. I ilmliírck ilág minden tájáról... — jyj egyek, anyám, megyek! irx — Ne menj. fiam. ne menj! Elment: a fényes út a végtelenbe nyúlott előtte. Minden kapu. minden ablak — mind melléje szegődött. Szerette útját és soha nem tért le róla. Nappal az út fényes volt, mint a napsugár, éjjel a csillagok virrasz­tóitok felette. A föld virágzott, és virágaival mo­solygott rá. ő pedig tépte őket és szét kuszáit hajába tűzdelte. Mindegyik virág gyöngyszemet hul­lajtott lábához. A szeme pajkos volt. a homloka tiszta. akár az átmentén az erdei for­ts találkozott emberekkel. Térdig süppedve a földbe elestek és felkeltek ezek az emberek. Piszkos tenyerükkel letörölték ar­cukról a verejtéket és görcsösen markoltak a földbe. Elgyengülten vánszorogtak, maguk alá temették gyermekeiket és ordí­tottak a fájdalomtól. Felkeltek és elestek. Az éj egymásra dobálta őket. akár az útmenti követ. Ijesztő arcukat az ég felé fordítva feküdtek — a fejek tengere a csilla­go': tengerével szemben. A föld sóhajtott szivük dobbaná­sától. A szél pedig otthagyta őket — VASZIL SZTEFAN1K* AZ \JT Ufa-Sofraids néven francia—né­met filmvállalat létesült, amely első­ként Helmut Káutner „Virág a pus­kán" című filmjét forgatja, majd André Cayatte vezetésével az ..Át­kelés a Rajnán" című filmet készíti el. A fiatal román filmművészet csak a felszabadulás után indulhatott fej­lődésnek. 1948-tól 1958-ig 56 filmet készítettek. 1959-ben pedig már 75 film készült Romániában. A román filmgyártás egyik legtehetségesebb művésze Ion Popescu Gopo, aki több nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert. és . most fejezte be a „Tündér­mese" című új játékfilmjét. 1959 őszén két magyar vonatkozá­sú filmet forgattak Bécsben. Az egyik Molnár Ferenc „Olympia" c. színművének filmváltozata, Kertész Mihály rendezésében és Sophia Lo­ren főszereplésével. A másik film Liszt Ferenc életéről szól, címe: „A mágikus láng”, rendezője Georg Cu­Moszkváhan és Varsóban jugo­szláv filmhetet tartottak. Mindkét fővárosban bemutatták. „A menet­— Nem tudok: te méreg vagy. És indulni készült, de amikor meg­hallotta ítéletét, a fekete földsávra helyezte élete maradványait és tova- vánszorgott. Ment. mint a redves tölgytől az árnyék, napnyugta felé. Az út sötét lett és 6 úgy botorkált ajta, mint a vak. t gy nap belebotlott anyja sírhal­mába. Száraz zokogás tört elő melléből és érdre rogyott. Homlokát a sír hantjába fúrta, és :érte anyját, hívja úgy újra. ahogy lyermekkorában hivta. Csak egy szót szóljon. Sokáig kérte. Azután a keresztre hajtotta a fe­et és érezte annak borzongató hide­gét. Megborzadt. Megcsókolta a kis al- nafát a síron és továbbkullogott •gyedül. névtelenül. — Sors. szakítsd meg utamat, már lem tudok továbbmenni! És ment sírról-sírra. mint ősszel az irdögszekér. Amikor pedig a századik sírt is el­hagyta, a százegyedik az övé volt. És úgy borult rá. mint egykor any- •a kebelétc. 1900. rend nélküli vonat" és a „Rendszá­ma H. 8." című filmet. Emellett Moszkvában műsorra tűzték a „Haj­nali szélcsend" és „A mlnlszterné" című jugoszláv filmet. A hírek sze­rint különösen az első két, mai té­májú filmet fogadta tetszéssel a kö­zönség. Y'ves Montand, a népszerű francia énekes szerepet vállalt egy Georg;- Cukor gyártásában készülő filmben, amelyben Marilyn Monroe lesz a partnere. Montand óriási sikert aratott ame­rikai kőrútján, melynek során szá­mos városban hangversenyeket adott. Felesége, Simone Signorét va­lószínűleg rövidesen filmet forgat Bing Crosbyval, ugyancsak egy hol­lywoodi stúdióban. Az amerikai országos íilmvizsgáló bizottság az évad legjobb külföldi filmjének Ingmar Bergman svéd rendező „Szamóca'' c filmjét minősí­tette. A bizottság elnöke által ki­adott közlemény szerint még a kö­vetkező külföldi filmeket tüntették ki: az angol „Szoba a háztetőn", az indiai „Aparajito". az olasz „Ház­tető" és az angol „Visszapillantás haraggal" című filmeket. Az évad legjobb színésznője címet: Yves Montand felesége, Simone Signorét nyerte a „Szoba a háztetőn" című film főszerepéért. A legjobb férfi főszereplőnek Victor Soastromot mi­IGAZA VAN —■ Hát tehetek én róla, szakikéin! Olyan gyorsan változnak az eredmé­nyek, hogy nem győzöm és a távoli hegyek mögé suhant. A harc nagy dalát olvasta ezeken a fáradt arcokon. Ajkukról a szavakat csalta ki, homlokukról a gondolatot olvasta le. szívükből az érzéseket szívta ki. Amikor pedig vérvörösen ébredt a Nap, s hosszú pilláin át megcsókol­ta szemüket, szivében ének kereke­dett. És zúgott, zengett ez a dal. mint a vihar, s ringatott, mint egykor anyja Erős lett és büszke. A szél minden virágot feléje sodort. És ő ment. ment tovább a maga útján. A z út. mint a vászon, meghajlott ** léptei alatt. Elhaladt a kapuk mellett — a tisz­ta ablakok mind mögötte maradtak. S újra embereket látott. Csoportba verődve álltak ott. Előt­tük — kalászos aranytenger, mögöt­tük — gyermekek a kévék árnyéká­ban. Testüket tűz égette, kezükben pana­szosan zokogott a vas. Az ég kifakult sivataga lélektele- nül terült el fölöttük. Mindnyájan fehér ingben voltak, mint húsvét ünnepén. De a kévék eltűntek a gyermekek alatt, s a láng belemart szőke fejűn be. Ernyedten nyúltak el ismét a kiet­len, sárga mezőn. Kétségbeesés és erőtlenség lepte meg őket. Homlokukra egymás után vésődtek kt a mély barázdák. Ajkuk kiszik­kadt, elfehérült. Szivük megtelt epé­vel. Es lelkének éneke megsavanyodott. mint a dohos búza. Szeme elsötétült, a homloka pedig hasonlatos lett az útmenti forrás fel­kavart vizéhez. Ereje és büszkesége a köves útra hullott. Testét méreg járta át. Ment tovább az útján, úgy, mint a madár, mely nem hallja szárnyai su­hogását. A fényes szivárvány alatt, .a zöld mezőn áll az 6 szerelme. A föld örült tiszta nyomainak. Mint a tehetetlen gyermek, feléje nyújtotta kezét: — Gyere! tapasztalatom az, hogy rendkívül szí­vélyesek az emberek. Igyekeznek munkánkat megkönnyíteni. Persze akadt nem egy olyan hely is. ahova többször Is el kellett mennem, mert az első, második vagy harmadik al­kalommal sem voltak odahaza. Az ilyen esetek gondot okoznak. Éppen ezért helyes lenne, ha a családok úgy segítenének megoldani nekünk ezt a problémát, hogy ezekben a na­pokban — ahol lehetséges — valaki otthon tartózkodna ... — Ehhez kapcsolódik az is. — szólt közbe Kerekes Lajos elvtárs —, hogy éppen azért, mert napközben igen sok családnál nem tartózkodik otthon senki, kénytelenek vagyunk a késő esti órákig dolgozni. Ezért ne vegyék rossz néven a lakók, ha a számlálóbiztos este 8—9 órakor ko­pogtat. vagy csenget a lakásba. — S mit tehetnek a lakók, hogy minél gyorsabban és pontosabban tudják befejezni a népszámlálást? — Mi. számlálóbiztosok 25 kérdés­re várunk választ. Igen fontos, hogy ezekre pontos feleleteket kapjunk, ■'••nkánkat jelentős mértékben könv- nyitené. ha a családtagok fontosabb adataikat: születési év. hely. családi állapot, foglalkozás, szakképzettség iskolázottság, élő gyermekek száma, munkahely, stb. feljegyeznék és az otthon tartózkodó családtagnak át­adnák. Igv könnyebben és gyorsab­ban haladhatnánk munkánkkal. — És mi történik akkor, ha egy lakásban senkit nem találnak ott­— Természetesen újra és újra fel­keressük őket. De a könnyebb" •' kedvéért Jó lenne, ha az ilyen esetek­ben vagy egy cédulát hagynának az a Hóra tűzve, vagy a házfelüffvelőt tájékoztatnák, hogy mikor találha­tók otthon. — Az összeíráskor szükséges a be­mondott adatokat dokumentálni? — Mi semmiféle iratot nem ké­rünk. Persze a nénszámlálás tudatos meghamisítását a törvény bünteti. — többek között — a megye film­színházainak, a Miskolci Nemzeti Színháznak, a TIT szabadegyetemé­nek, az Értelmiségi Klubnan januári műsorát, a bemutatandó új filmek ismertetését tartalmazza. A „Műsorkalauz", a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete, a megyei és Mis­kolc városi tanács havi rnűsorismer- tető kiadványának Januári száma megjelent. A gazdag tartalmú füzet falujában maradjon-e. vagy városon keressen munkalehetőséget? A ta­pasztalat azt mutatja, hogy az isko­lából kikerült fiatalok nem szívesen választják a szülőknél látott régi. el­maradott gazdálkodási formát, szí­vesebben dolgoznának nagyüzemben: termelőszövetkezetben, állami gazda­ságban, s fejlesztenék tovább tudá­sukat. A gazdatanfolyamok nagysze­rű lehetőséget adnak erre. nem be­szélve arról, hogy azok számára, akiket az előadásokon megismerte­tünk a korszerű mezőgazdálkodás, mezőgazdaságtudomány új vívmá­nyaival. könnyebbé tehetjük a pá­lyaválasztást is. A termelőszövetke­zeti községekben lényegesen köny- nyebb a helyzet, mert sokoldalú munkát végezhetnek a fiatalok, de azokon a helyeken, ahol még nem szervezték meg a közös gazdálko­dást. jelenleg az ezüstkalászos tanfo­lyamok nyújtanák a továbbképzési lehetőséget. Természetesen ez nem­csak a helyi gazdasági felügyelő, a tanács feladata, hanem a KISZ-szer vezeté is. O. M

Next

/
Oldalképek
Tartalom