Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-06 / 4. szám

BSZAKMAGYARORSZAG 3 ÜVEQQYARI FIATALOK hoz, hogy a gyakorlati, műszaki munkában helytálljanak. Sokat kell még tanul niok. Pótolni azt. amivel az egyete­men kevésbé foglalkoz­tak. Az üveggel — mint anyaggal — a gyárban kellett ismerkedniük. Ez különösen Füredi János­nak jelentett problémát, aki egyetemi évei alatt nagyrészt vasouirtással foglalkozott. Ezeknek a fiataloknak segítségre volt szüksé­gük. S az „öreg", tapasz­talt műszakiak segítet­tek. Amint mondják, az öregek megadták a ..lö­kést”, hogy az első aka­dályon átjussanak. Ez sokat jelentett a fiatal mérnökök számara. Ezután újabb nehéz­ségek jelentkeztek. A gyárban egyesek meg akarták bontani a jó kapcsolatot a fiatal mű­szaki és fizikai dolgo­zók között. A guár kom­munistái. ve&tól azon­ban közbeléptek. Megte­remtették a megfelelő légkört, hogy a fiatalok nyugodt körülmények között dolgozzanak. Ko­moly feladatokat biztak rájuk, melyek mégin- kább foltozták munJea- kedvüket. Ennek kö­szönhető, hogy a fiatal műszakiak már szép eredményeket tudnak felmutatni. Nemrégen az anyagot még kézi erővel rakták a kemencébe. Fáradsá­gos. nehéz munka volt ez. A négy fiatal mér­nök tervei alapján je­lenleg a nyersanyagbe­rakást már gépek, ügyes szerkezetek végzik. Ottjártunkkor nem kis büszkeséggel mutatták meg a kemencét, mely­nek izzó torkába éppen akkor rakta be a aéo a nyersanyagot. A fiata­lok joggal büszkék al­kotásukra! A segítésnek, a mun­kájukkal szembeni biza­lom előlegezésének szép példájával találkoztam a Sajószentpéteri Üveg­gyárban. A tények vttd- gosan mutatják, hogy ha a fiatalok tettvágya, tenniakarása. munkalen­dülete nem ütközik aka­dályba, hanem támoga­tásra. az idősebb, ta­pasztaltabb szakembe­rek segítségére talál, ak­kor nagyszerű sikerek születnek. A Sajószent­péteri Üveggyárban eh­hez megvoltak a feltéte­lek. Kovács László A pártcsoportokról Valamennyi &TS5&S Jeladata az. hogy part megbízatásokat adjon tagjainak. Ezek a pértmegbi- zatások akkor szolgálják jól a célt. a párttagság nevelését, a párt politi­kájának népszerüsitését. ha konkré­tak. az élet által felvetett feladato­kat tartalmazzák. A pártmegbízatá­sok között fontos helyet foglal el pártun/e politikájának népszerűsítése a dolgozó tömegek között. A párton- kívüliek nézeteit, véleményét azon­ban legjobban a velük dolgozó kom­munisták ismerik. A pártszervezet vezetősége nem vállalkozhat arra, hogy minden kommunistának sze­mélyre szóló, konkrét megbízást ad­jon. De a pártcsoportbizalmi. aki egy kis egységnek a vezetője, aki együtt él és dolgozik csoportja tag­jaival. ezt meg tudja oldani. A pártcsoportoknak kell foglal­kozatok az új párttagok nevelésével Akik egy munkahelyen dolgoznak, azok jól ismerik egymást. Tudják, hogy mi az. ami érdekli munkatár­saikat. hol vannak nehézségeik, prob­lémáik. Ok tudják elbírálni els&sor- ban. hogy kik azok. aJUk érdemesek arra. hogy párttagok legyenek A pártcsoportoknak a pártépUés fon­tos területin, a tag- és tagjelölt fel­vételben rendkívül nagy szerepük van. Az új párttagok nevelésében, de a régebbi párttag elvtársak képzésé­ben is Igen jelentős dolog a Szerve­zeti Szabályzat megismertetése. Min­denkinek, aki a párt tagja lesz. ismer­nie kellene pártunk Szervezeti Sza­bályzatát. mert ez a pártélet alap­törvénye. alkotmánya. A pártbizal­miaknak kell ellenőrizniük és bizto- sí tárnok a Szervezeti Szabályzat megismerései. Taggyűléseken Olyan , méüOel. huuu nehezen ala­kul ki a vlla. nem elén aktiv a párt- tagsag. Ennek oka leatübbnyire OS. hogy a taggyűlést nem készítették elő megfelelően. Ha az alapszervi partvezetőségek »előre megvitatják a párttaggyűlés beszámolóját, ismer­tetik őzt a párt bizalmiakkal, ők pe­dig tájékoztatják a párttagságot.. el­érhető. hogy a párttagság felkészül­ve menjen a taggyűlésre, előre gon­dolkodjék a határozati javaslatokon, a problémákon. Így biztos, hogy jó. lés‘V' l,a"ír0*ólaípe* lesz a taggyű­Pérttmk VII. kongresszusa, meg­előzően pedig a megyei pártértekez­let határozata nagy súlyt helyezőt arra. hogy a párttagság továbbké­pezze maoát elméletileg, politikai­lag. A megyei pártértekezlet határo­zatában az áll. hogy fejlődésünk egyik alapvelő feltétele a párttagság eszmei, politikai továbbképzése. A pártcsoportok ellenőrizzék és segít­sék ennek a határozatnak a végre­hajtását. Olyan oktatási tormákba osszák be az elvtársakat, vagy bizto­sítsák egyént továbbtanulásukat, hogy mindenki azt tanulja, ami szá­mára a legfontosabb. Olyan irány­ban művelje, képezze magit tovább minden kommunista, hoov feladatait meg tudja oldani. A pártcsoportok tagjai ismerik egymást, nap mint nap látják egymás munkáját, ezért ebben is nagyon sokat tudnak egy­másnak segíteni. Mégis a legfontosabb dolog: moz­gósítani az embereket a termelést feladatok jő elvégzésére. A párlcso- portbizalmi. aki egy munkacsoport­ban. brigádban, egy munkahelyen dolgozik csoportja tagjaival, ismeri a termelési jeladótokat, pontosan meg tudja mondani, hogyan tudjuk biztosítani, hogy párttagjaink élen­járók legyenek a termelésben. A pártszervezet? Az nagy általánosság­ban szabja meg a jeladótokat a ter­melésben. Egy egész üzemre hatá­rozza meg a (érméié* emelésére, az önköltség csökkentésére, a takaré­kosságra vonatkozó feladatokat. Mi­után ez megvan, a pirtcsoportok en­nek ismeretében egész pontosan meg tudják határozni gépre, munkapadra, egyes emberre vonatkozólag, hogy mit kell tennlök. A pártszervezet vezetősége nem mindio látja példá­ul. hogy megfelelően kihasználják-e a gépeket, a termelőeszközöket, mennyi az állásidő és mi okozza azt. mikor mutatkozik anyaghiány, és hogyan lehetne ezt kUciiszöbölnl stb. Lehet, hogy ezt a pártcsopor­tok saját hatáskörükben sem tudják megoldani. De az egyes emberek, kommunisták feladatainak meghatá­rozása mégis obion dolog. amit leg- -■’ban ők tudnak elvégezni. Pártunk v,t- kongresszusa után rantinK vdamennuien oson gon- -/! kozzunk, hogyan tudnánk megja­vítani a pártmunkát. Ebben, ha nem is a legfontosabb, de mégis jelentős áolog a pártcsovortok munkájának megjavítása, men ezzel javul az alapszervezeti, sőt az egész vartmrn- ka. sorompót kapott. „Indulj korábban!" „Mit csinál­jak, ha szeretek aludni’" — - „Tudod mit, végy egy Borvát Ml te segítünk.” A Berva megvan, s a Pista, már háromnegyedhatkor itt van. A műhelyben már belépéskor feltűnt a mű­helyfalhoz állított hatalmas tábla, rajta algebrai egyenletek. — Ez meg mire való? — Valamennyien tanulunk — hangzik a válasz. — Ez benne szerepel versenyvállalásunk­ban is. Közülünk hárman technikumba, ketten gimnáziumba járnak és valamennyien egy új szakmát: a hegesztést Is elsajátítjuk. — Node, a tábla? — Ennek ő, Bogov Danere a mestere — mu­tatnak egy barna, alacsony görög fiatalemberre. — Igen én szeretem matematikát — mondja Bogov, csaknem Úszta magyar kiejtéssel. — Néha nagy matematikai párbajok folynak itt, Bogov vezetésével. A múltkor egy liter borba fogadtak, hogy megoldanak egy háromismeretle- nes egyenletet, Bogov lett a nyertes. A bort meg is ittuk közösen. — Gyakran tartunk szakmai előadást — mondja egy másik brigádtag — részt veszünk ismeretterjesztő előadáson, sőt Munkás Akadé­mián is. Van közlünk egy kommunista. Farkas Lajos. O meg politikai vitákat rendez, nagyon ügyesen ám. észre se vesszük, már benne va­gyunk a vitában. És hogy mi ilyenek lettünk, abban neki nagy része van. •— Valamit a munkáról te... Vargha veszi át a szót. — Régebben havonta az üzemzavar elérte a 80 órát is. Leszorítottuk 7—8 órára. Hogyan? Mű­szereinket rendszeresen karbantartjuk. Most megint csináltunk egy értékes dolgot. 14 nappal hamarabb beszereltük az anyaghajó hőfokmérő- jét. Hogy, hogy csináltuk? Igaz, itt minden em­bernek megvan a maga munkaterülete, de, ha ott nincs semmi baj. s van Ideje, akkor mindegyik ott segít, ahol éppen szükség van. I A.t mór I a KISZ-titkár elvtárs mondja el, 1—1 __ 1 hogy nagy szakmai hozzáértést s ajátítottak cl. Régebben például a Németország­ból kapott műszereket német szerelők segítségé­vel tudták csak beszerelni. Ma már egy-egy Ilyen műszer beszerelését maguk is elvégzik. Nem is­mernek akadályt, nem ismernek lehetettem. Arról ók keveset beszélnek, de bizony sokszor, elég nyaktő ró körülmények között végzik mun­kájukat És talán ezzel a mondattal lehet befejezni a brigádról szóló feljegyzést: nagyszerű fiatalok, nagyszerűen dolgoznak. j CSORBA BARNA — Volt más te fgy? I , , . T, ~~i egy vidám fiatalemberre 1 A »***—••* I tekint. — Ugye, Kormos Zoli, te sem voltál mindig Ilyen, mint most, és veled Is volt egy kis baj? A megszólított arcán zavart mosoly fut végig, csaknem a füléig vörösödik: — Volt, volt, de már nincs! Elvégre nem búj­hattam a világra kész szocialista emberként Nem igaz? — És most már vidáman mosolyog. — Mi az. ami kézzelfoghatóan bizonyítja a szocialista embernevelés sikerét? — érdeklődünk tovább. Oszkocsl Zoltán, a KISZ titkára ad vá­laszt a kérdésre. — A brigádban nagyon jó a kollektív szel­lem. Olyanok, mint egy nagy család. Egy példa: a brigád tagjai néha kapnak célprémiumot. Elő­fordul. nem osztják szét. hanem beteszik egy kö­zös kasszába. Ebből rendeznek kirándulásokat banketteket s ebből támogatják, aki éppen rá­— Hogyan? — Itt van az én esetem — mondja Vargha István. — Kórházban feküdtem. Majdnem ki­esett a könny szememből, amikor egyszercsak beállítottak és átadtak egy ..pénzajándékot’'. Sokáig betegeskedtem és így nagyon jól Jött — Csak egyszer látogatták meg? — Egyszer? KI tudná azt számon tartani? Látogatási napokon beállított az egész brigád. Sorbaálltak a folyosón, s hármasával vagy éppen négyesével váltották egymást. És mindegyik ho­zott valami kedves ajándékot. Az orvosok meg az ápolónők sokszor mérgelődtek is. mert eljöttek nem látogatási napokon is, minden alkalmat fel­használtak, hogy odatelepedhessenek az ágyam mellé, beszéljenek arról, mi van. hogy élnek, mit csinálnak. — Nekem Is szereztek egy kellemes meglepe­tést — szólal meg újból a nagy darab szőke fia­talember. — Amikor nősültem, azt hittem, eszükbe sem Jutok. Egyszer csak beállítanak egy csomó ajándékkal. Nagyon jól esett... Egyébként szokásban van nálunk hogy. ha valaki megszorul, "kkor 10—20 forintonként összeadunk egy Össze­get és átadjuk neki. — Későnjáró, kimaradozó nincs a brigádban? I nyulAmk I göndörhajú fiatalember I—rZ _______I szeme megrebben. — Ilyen nálunk nincs — tiltakoznak többen — azaz. régebben ő. Csáti Pista — intenek a gön- dorhajú fiatalember felé — késett egy-egy per­cet Ez is caak akkor fordult dó, ha útközben | fírdeke* hírrel j fogadnak az ózdi gyár KISZ-bizotUágán. — A műszerész üzemben két ifi brigád — a gyárban elsőnek — teljesítette a „Szocialista brigád -célkitűzéseket. Az egyik a Bartha- brigád... A szűkszavú Jelentés nem mond sokat, de annál többet árul el a brigád tagjainál tett láto­gatás. A brigád „főhadiszállása’' — barátságos kicsi műhely — szerényen húzódik meg a kohók körében. Satuk vasának csörrenése, a reszelök egyenletes surrogása fogad. Szerencsénk van. ke­vés az üzemzavar, ritkán villannak fel a vörös, a veszélytjclző lámpák s az ifjú műszerészek — a hosszúlábú müszerésaszékeken ülve vagy a mun­kapadnak támaszkodva — ráérnek egy kis tere- ferére. — Van vállalásukban egy pont. amely így szól: ..A szocialista embertípus kialakítása". Hát hogyan sikerült ez az embernevelés? — tettük fel a kényes kérdést. Nagy darab, szőke fiatalember — Kormos Mihály — lopva társaira néz. aztán így szól: — Mi valamennyien arra törekszünk, hogy szocialista emberré váljunk, úgy éljünk, úgy dol­gozzunk, ahogy a társadalom megkívánja tőlünk. — Ez nem könnyű dolog? — Nem ám — mondja Varga István, a tulaj­donképpeni brigádvezető. (Ugyanis Bartha a he­lyettese. Amikor a Szocialista brigád címért harcba indultak, Vargha hosszú ideig kórházban volt, betegeskedett.) — Nagy utat kellett meg­tennünk, mfg idáig eljuthattunk. A fejlődés évekre nyúlik vissza. Nem volt mindig ilyen a kollektíva. Kerültek hozzánk olyan emberek, akiktől mások Igyekeztek megszabadulni, mert tele voltak hibával. Mi viszont szeretünk az ilyen ..garabonciás" emberekkel foglalkozni. Abból in­dulunk ki: minden emberben van valami nemes célkitűzés, szunnyad benne valamilyen képesség. Csak meg kell. találni a hangot s az ilyen embe­rekből válnak a legkiválóbb dolgozók. — Például? — Például itt van Bartha Béla. Amikor ide­került. nem volt valami túl nagy barátságban a munkával. Lassan dolgozott, nehézkesen. Egyszer U-csövet kellett hajlítania. Csak nézem, nézem, kínlódik, eltöri az egyik üvegcsövet aztán a má­sikat. majd n harmadikat „így nem tudunk meg­élni" — mondom neki. „Sokba kerül. Ne úgy. ha­nem így csináld." Aztán sikerült neki. Meg­dicsértük Oehát mit részletezzem? Odáig fejlő­dött. hopv janikor kórházba kerültem, ő vette át a brigád vezetését szocialista brigádvezetové fejlődött •Ózd első szocialista brigádja Tapasztalatlan szemlélő ^ talán nehezen óriási vasszúnyog;. Valójában Igen nagy szolgálatot tesz a Hcjöcsabai Cement- és Mészmüben a vagonkirakúsnál. 12—15 perc alatt képes egy 15-20 tonna rako­mánnyal bíró vagont kirakni. Naponta mintegy 70—80 vagont kell ürítenie a ra­kodógépnek a mivel a gépkezelőn kívül egyedül a gépre hárul a nehéz munka, így naponta 40—50 ember fárasztó mun­kája válik szükségtelenné. A gép több­féle mozgásra is képes, így a vagonokból bőxó helyekre tudja ömieszteni. Vannak44 Beszedik a tagdíjat. MVdllllan . jvem állunk valami rózsásán." Ilyen válaszokat kap az ember, hogyha a pártcsoportok iránt érdeklődik. Ez nem jó. erre a jelen­ségre fel kell figyelnünk. Különösen a pártkongresszus beszámolói, hatá­rozatai hívják fel erre a figyelmünket. Kádár elvtárs beszédében is volt egy rész. amely a pártcsoportokról szólt, különösen a pártmegbizatások­kal kapcsolatban. Vannak pártszervezeteink, amelyek felismerték a pártcsoportok jelentő­ségét. LáfjdJc. hogy a vártvezetőség munlcája könnyebbé válik, az egé:z alapszervezet munkájának szinvona- munkájával. A Diósgyőri Papírgyár­ban például, ahol Boczkó elvtárs ez alapszervezet párttitkára, jól működnek a pártcsoportok. Bocz­kó elvtárs tiz éves tárttitkári tevé­kenysége során felismerte, hogy a vezetőség egymagában nem tud át­tekintést nyerni az egész pártszer­vezetről. nem tud egyénileg is fog­lalkozni a párttagsággal a pártcso­portok munkája nélkül. A diósgyőri Oprendck Sándor pártszervezet azért tud jó kapcsolatot tartani a kerület lakosságával, azért tudta például si­keresen megrendezni az utca gyűlése­ket. mert az egész párttagság részi vett ebben a munkában. Lehetne még több példát is felsorolni, de saj­nos, pártszervezeteink munkájára mégsem ez a jellemző. A pártcsopor­tok legtöbbnyire csak pavir'm szere­pelnek, nem teljesítik feladataikat. Legtöbbnyire csak a nárttagdíj be­szedésével foglalkoznak a pártcso- portbizalmiek. Eredményként köny­velek el. hogy még a lakásukon is felkeresik a párttagokat azért, hogy kifizessék a tagsági díjat. Pedig ezt nem is lehet egyértelműen jó mód­szernek elkönyvelni, hiszen vannak párttagok, akik fizetik ugyan a tag­díjat. de ezzel már ki is merül a pártmunkájuk. Egészen más dolog természetesen, ha olyan elvtársakat keresnek fel. akik betegek, vagy va­lami más ok miatt nem képesek a pártszervezetbe menni. Pártunk szervezeti felépítésében a pártcsoportok a legkisebb egységek. Munkájuktól, tevékenységüktől rend­kívül sok függ. Ha figyelembe vesz- szük. hogy vannak olyan pártszerve­zetek. amelyeknek tagsága szétszór­tan dolgozik, például az építőipar­ban, gyáraink nagyobb üzemeiben, különféle kirendeltségeken és a töb­bi — akkor látni kell. hogy a párt­vezetőség nem tud megfelelő jó mun­kát végezni pártcsoportok nélkül. A Sajószentpéteri üveggyár olvasztójának irodájában találkoztunk. Négy munkásruhás, fia­tal mérnök hajolt az asztalok fölé: Füredi Já­nos, Adám Lajos, Sch roller Ferenc és Jacs menük Gyula. Nem­régen kerültek az egye­temről az üveggyárba, tele ambícióval, munka­kedvvel. Minden vágyuk az volt, hogy a tanulta­kat gyümölcsöz'essék. Nem l-önnyű ez a hirte- •<*n életbe „csöppeni" *iataloknaK. mert mini v.ondobattak is. a valóság és más az el­mélet .. .* Az egyetem kellőkép­pen felkészítette öltet. Megadta nekik az ala­pot. Mindez azonban kevésnek bizonyult ah­Képek a cementgyárból Ez a műszerfal, melyen számtalan mu­cit.,. f.-ii' ji'l/iil.irnfj K<|)isoln l.il.lh.i­tó. a Cementgyár égetókemenréjének .Jelke". A műszerfalról le lehet olvasni kemencék hőfoka, szabályozni* lehet 'a/ oxigén mennyiségét. A műszerfal élet­hűen mutatja a kemencében lejátszódó folyamatot, a bent kialakult hőmérsék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom