Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-31 / 26. szám

SSZAKMM S1 ARURM5ÁO 7 Vtetmy, fm. jtamér 91. Kainódi Miklóssal, a megyei posta- hivatal hírlaposztályának vezetőjével járom a községeket. Azaz, pontosab­ban, csak kettőt látogattam meg. Ta­lálomra esett a válaszfás Ernődre és Taktaharkányra. Érdekes kérdésre kerestem választ: mennyi és milyen újságot, folyóiratot olvasnak e fal­vakban? Édes Gyulának, az emődi posta vezetőjének a válasza okozta első meglepetésemet. Ernőd község­ben .1621 példányszámú sajtótermék talál gazdára. (A község lakosainak száma: 5000 fő.) A napilapok közül . Népszabadságot és az Észak magyar- országot olvassák legtöbben. Három­száz példány jár a faluba mindkettő­ből. Nézegetjük a postán a kimutatá­sokat: ötven féle sajtóterméket szá­molunk össze. Az érdeklődés termé­szetesen megoszlik. Van ezek között Falusi Vasárnap.. Nők Lapja, Élet és Tudomány — 35-en járatják —. az Elet és Irodalomból 2 példány kél el, -ugyanennyi gazdasági hetilapunkból, a Figyelőből. Reggelente bizony nagy halom újságot osztanak szét a kézbesítők között. Fárasztó a mun­kájuk. gm^d nagy kiterjedésű falu. Aztán a sáros utcák ... Két tanyára is kell postát hordani. Kiszámoltuk: Murvai József kézbesítő 18 kilomé­tert gyalogol naponta. Kiss Ilona 'hét éve végzi ezt a nehéz munkát. 1952- ben kezdte. Akkor még könnyebb volt a kézbesítők munkája, mind­össze 400 Auság járt a faluba, ma 1621! Hét-nyolc év.alatt négyszere­sére emelkedett az újságolvasók Taktaharkányban körülbelül ezer család él — négyezer a lakosság szá­ma. Ezer darab újságot, folyóiratot kézbesítenek a terjesztők. Ahogy Szabó Lajos hivatalvezető 11100018, nem elég az újságot megírni, azt kí­nálni, terjeszteni is kell. Harkányba» Sz. Horváth Imre kézbesítő terjeszti a legügyesebben, a legötletesebben a lapokat. Ö hordja a postát a ta­nyákra is. Számolgatunk: 26—30 kilo­méter távolságot tesz meg naponta. Egy évben 10 890 kilométert. Négy év alatt — ha minden nap megteszi a 30 kilométert — Sz. Horváth Imre körülgyalogolhatná a Földet. Az ezer újságpóldányhoz hozzáve­szérti a 650 rádióelőfizetőt. Szép summa mindkét szám. És kifejező... Feltétlen mutatja a politikai érdek­lődés, a művelődési vágy fokozódását. Molnár Tibor, helybeli pedagógussal bogozzuk a számok növekedésének okát, keressük a magyarázatot Szó­ba kerül a nemzetközi helyzet — na­gyon érdekli az embereket. Falun különös figyelemmel olvassák, hogy másütt hogy s mint halad előre a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Molnár Tibor felesége — szintén pe­dagógus — megjegyzi, hogy a pa­rasztemberek nagyon jól ismerik a rendeleteket. Honnan? Az újságok­ból, a rádióból. Aztán, mint minden, az újságpél- dányszám, a rádióelöfizetók ^zárná­nak emelkedése is kölcsönösen ösz- szefugg . sok mindennel. Az anyagi élet javulásával Is. Például azzal is, hogy 10 éve van a faluban dolgozók iskolája... y Molnár Tibor magyart tanít a fel­nőttek között. Testnevelőszakos, de szereti az irodalmat, szívesen helyet­tesít magyar órán. Eeiragyog -a sae­Igazságaink terjesztői me. amikor arról beszél, hogy az órákon milyen figyelemmel^ hallgatják a verseket, regényrészieteket Ha könyveket ajánl hallgatóinak, azt meg is veszik. Vagy említsem a Szabad Föld Téli Esték sorában az Ady. az Arany Já­nos estet? Vagy az ezüst- és arany­kalászos gazdataníolyamot? Mind ol^an alkalom, mely felkelti az olva­sás, a szélesebb körben való tájéko­zódás vágyát. S még valami, ami alapvetőbb mindennél. Molnár Tibor pedagógus nagyon lényegre tapintóan fogalmazta meg: — A rendszer, az új életmód rá­kényszeríti a parasztembert is arra, hogy a földszerzés, a vagyongyarapí­tás. vagy éppenséggel a létbizonyta­lanság helyett kulturáltabban éljen. Arra, hogy ne a nyári konyha legyen a mindene. — A kulturáltabb élet­módhoz pedig természetesen hozzá­tartozik a rádió is, a sajtótermé­kek is. Pedagógus barátunk tovább szövi beszélgetésünk fonalát. — Még ma is akad több gazdaem­ber, aki a fiókja számára gyűjtögeti pénzét. Pénzük van rengeteg, de élni, meg, hogy élnek?... Ki a gazda.- eabb? — kérdeni én, — az-e, aki ku- porgatja pénzét, vagy az,\aki kerese­téből kulturáltabban akar élni, köny­veket vesz, moziba jár, s ha alkalom adódik, színházat néz. Igaza van Molnár Tibornak. Még szép számmal akadnak ilyen pénz- kuporgató emberek, különösen faluit. Eveknek kell még eltelni ahhoz, hogy fcátámadjott bennük a kulturáltabb élet igénye. E változast^kétségtelen, elősegítik a sajtótermékek. A maradi gondolkodás sokszor a butasággal határos. Szinte hihetetlen­nek tűnik, hogy valaki kételkedjék a szputnyikok, az űrrakéták létezésé­ben. Harkányban hallottam, hogy akadnak olyanok, akik csak nevet­nek, ha a szputnyikról hallanak. Ez csak egy példa. Még sok mást sorol­hatnék fel. Ezzel együtt azonban azt is tapasztaljuk, hogy egyre inkáhh oszlik a sötétség Taktaharkányban ez konkrétan ab­ban jelentkezik, hogy termelőszövet­kezeti községgé alakul a falu. Oszlik a sötétség... Mindinkább a múlté a paraszti konzervatizmus. az újtól való félelem, a „nyárikonyhába zár­kózott” élet. Nem hagyjuk nyugodni a szellemi tompultságot, a resteéget. A múlt minden ilyen hagyatékával birkóz­nak falun az új katonái. Molnár Ti­bor ügyesen fogalmazta meg az újsá­goknak. a rádiónak a szerepét e fo­lyamatban. — Az igaznak, az igazságnak az állandó hangoztatása, bizonyítása vé­gül is gyökeret vert. A taktaharkányiak közül sokan most léptek be a termelőszövetke­zetbe. A viták alkalmával, mielőtt döntésre került volna soq ‘egy-egy családnál, sokszor elővették, idézték az újságot. Míg alá nem írták a be­lépési nyilatkozatot, nem hittek az újságnak, amikor arról írt, hogy a belépés után nyugpdtabbak. magabiz­tosabbak az emberek, tervezik jövő­jüket- S mit tapasztalhattunk Har­kányban? Emődi Gábor, Horváth Já- nosné, pár nappal ezelőtt hallani sem akartak a termelőszövetkezetbe való belépésről. S most, miután aláírták a belépési nyilatkozatot, miről beszél­getnek? Arról, hogy az ezer holdhoz legalább két Zetor kell. Azt számol­gatják, hogy miként fogják törlesz­teni a szövetkezet adósságát, a felvett kölcsönt. Igaz, még nehezen megy az új, nagy gazdaságban való tájékozó­dás. Az öt-tíz holdas szemléletet nem felejtik el máról-holnapra. Például, sokalják az államtól felvett kölcsönt. Az összeg valóban sok kis- vagy kö­zépgazdasághoz méretezve, de ezer holdon hamar megtéri, könnyen törleszthető. Nagy előrelépés Taktaharkány életében. hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lepett. A gazdálkodási forma a jövő­ben szocialista, de vajon szocialista-e már a gondolkodás? Egyáltalán nem. Még sok problémát okoz majd a ter­melőszövetkezetben is a volt „kaszt­rendszer az, hogy egészen különös teld ntélytisztelettel vették körül a nagyobb gazdákat a kisebbek. Ezt szinte természetesnek vették. Pél­dául, a földosztáskor a felszabadulás után. Az azelőtt nincstelen, szegény­paraszt kapott 8 hold földet, mégis a rangsorban á régi ötholdas gazda után következett. íme, a korlátok, amiket le kell dönteni. Mit segíthet mindebben a sajtó, a rádió? Kétségtelen, vannak olyan új­ságolvasók, akik elolvasnak ugyan egy cikket, riportot, de utána legyint tenek, kételkednek, nem fogadják el az újság érveit. Az érvek azonban mégiscsak megmozgatják az ember gondolatvilágát. S az igazság, mint Molnár Tibor pedagógus mondta, elöbb-utóbb talajra talál. Nagy Zoltán Jegyzetek az országgyűlésről Azidőlájl Gömbös Gyula As kor­mánya vezette az országot egyre gyorsuló iramban a fasizmus útján a szakadék felé. Akkoriban vetődtem el a „gótikus házba'’, egy alsóházi ülésre. Letekintettem a karzatról, ahohmeghúzódtam. Az időnként üre­sen tátongó széksorok, az elnök teát- rális mozdulatai, a szónokokat mind­untalan megzavaró komolytalan köz­beszólások, a fel-felbérregő vihar- lsengő, a miniszterek és képviselők, amint összesúgtak-búgtak, az ál­landó jövés-menés azt a látszatot kel­tette bennem, mintha bolhacirkuszba kerültem volna. Alkalmam volt hallani Antal Ist­vánt, Gömbös propagandaminiszte­rit, aki szívesen letszclgetl a magyar Goebbels szerepében, amint éppen durvli kirohanást intézett a szakszer­vezetek, a szervezett munkások ellen, amiért politizálni merészkednek. Még emlékezetemben él egy baloldali köz­beszólás: — Miért csodálkozik azon lisztéit képviselőtársam, hogy a mun­kások • politizálnak, elvégre az urak is politizálnak — csak rosszul! Antal István és társai aligha gon­doltak arra, hogy kél évtized múltán éppen ezek a politizáló munkások, akik annyi nyugtalan órát szereztek nekik, ülnek majd a bársonyszékek­ben és a képviselői padsorokban, hogy milliók bizalmát élvezve, mély (Mősségtudattól áthatva ,/i dolgozó nép okos gyülekezetében" tanácskoz­zanak életünk formálásáról, további előrehaladásunk programjáról. Rendkívül érdekesek a tanácskozá­sok. Sok mindent’lehetne és kellene elmondani róluk. Hadd adjam út a szót Tóth István képviselőnek, a Bor­sod megyei Tanács elnökének, ml a véleménye az országgyűlés januári ülésszakáról, amelyen az 1960. évi ál- • Iám! költségvetést tárgyalják. — Ha visszagondolok az első ülésre, meg kell állapítanom, hogy az országgyűlés, a képviselők munkájá­ban számottevő fejlődés észlelhető. Méginkább megerősödött az őszinte hang, a bátor krttikai szellem. Ör­vendetes jelenség. Jhogy a vita rész­vevői túlnéznek I960-on, második 5 éves tervünk távlatában gondolkod­nak és igen értékes javaslatokkal já­rulnak hozzá annak helyes összeállí­tásához. A megyei tanács költségvetése ter­mészetesen ugyanazokat az irányel­veket érvényesíti, mint az állami költségvetés. Az eddigieknél is na­gyobb összegeket fordítunk a szociá­lis. egészségügyi, művelődési és kom­munális feladatok megoldására. Mindezek közül szeretném kiemelni a tantermek építését, továbbá Ózd fejlesztését, ahol nagy erőket és ösz- szegeket összpontosítunk a Jakéséoit- kezések meggyorsítására és a vízellá­tás biztosítására. A csengő a tanácskozások folytatá­sát jelzi. Megállapodunk Tóth István ' elvtárssal, hogy odahaza még vissza­térünk a megyei tanács ez évi munka- programjára és költségvetésére. A szünetek rrmúgyis zsúfoltak. A képviselők sokmindenkivel szeretné­nek beszélni: örömmel számolnak be egymásnak megyéjük újabb sikerei­ről; el kell intézni néhány ügyet az illetékes miniszterrel: régi ismerősök köszöntik egymást, és természetesen élénk eszmecserék alakulnak ki az új pénzügyminiszter expozéjáról s a h ozzászólásokról. Különböző beszélgető csoportokban találjuk meg a borsodi képviselőket. Németh Irpre érdekes adatokat gyűjt más megyék képviselőitől, hogyan hutádnak a dolgok Zala és Somooy, Szabolcs, Békés és a többi megye területén a termelfrzövetkezeti moz- • gólomban. Megragadom az alkalmai. és arra kérőm, hogy gyüjtömunkájá­rtok eredményeit bocsássa majd la­punk rendelkezésére. Varga Gábomé más megyék kép­viselőnőivel beszélget. Látom, hogy buzgón jegyezget. A nők parlamenti munkájáról készít majd beszámolót. A borsodi képviselőnőket: Lechnei Irént, Nagy Istvánnét, Berki Mihály- nét legtöbbször együtt látni Kerkai Andorné a Fejér megyei képviselő­csoport nevében a könnyűipari tárca költségvetéséhez szól hozzá, amely­nek minisztere, mint ismeretes. Nagy Józsefné. És ennél a felszólalásnál xtz elnöki székben Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke ül. A nők köz­reműködése, aktivitása — az ország­gyűlés munkájában komoly eröfor­A borsodi ^képviselőcsoport tagja Nagy Zoltán, az Ózdi Kohászati Üze­mek közgazdásza. Az újjáválasztott országgyűlés megnyitásakor az első percek bővelkedtek számára Izgal­makban. Éppenséggel nem kellemet­len izgalmakban, mivel kitudódott, 'hogy ö a legfiatalabb a képviselők között, ezért a házszabályok értelmé­ben rábízták a körjegyzőséget. Szívesen beszél a jog- és igazság­ügyi bizottságról, amelynek tagjaként tevékenykedik. Itt vett részt a költ­ségvetési tárgyalás előkészítésében. A tanulságok között, amelyekkel az országgyűlés neki is szolgál, különös­képp megjegyezte a munkás- és al­kalmazott-létszám alakulásáról, a túlórázásról hallott észrevételeket. Mint közgazdász, saját üzemében is megvizsgálja ezeket a problémákat. Áprilisban ózdon ülésezik a bor­sodi képviselőcsoport. Ipart városunk fejlesztésének fontos kérdéseit vizs. gálja majd meg. Ö lesz az előadó. Örömmel készül feladatára. Mégegyszer körülnézek az Ország­háza megragadóan szép üléstermé­ben. Egymást váltva dolgoznak a gyorsírók. Magnetofonszalagok Örökí­tik meg a vitát. Peregnek á filmfel­vevőgépek. A képviselők és a kor­mány tagjai lankadatlan figyelemmel hallgatják a hozzászólásokat. A parlamentben munkások, parasz­tok. értelmiségiek tanácskoznak egy szabad, boldog hazáját építő nép megbízásából. Politizálnak... *&!... és. m) TANÁCSTAGI FOGADOOitAk: Városi tanácstag: február l-én: Nagy Ferenc. Tapoiee. Aradi u. 12/b, 17—19 óráig. I. kér. tanácstag: Január 3l-én: Kies Zslgmond, Medgvcs- sy K. u. 12—lg óráig. Január 3l-én: Kollár Miklós, Béke ú, 30,, 10-12 óráig; oláh László. Bányamécs u. 4.. 10—12 óráig. Február l-én: Berhard Gyula. Lányi E. II. 7., 17-19 óráig: Csató Istv.nmé. E u. 4.. IS—17 óráig; Dósa István, iiegy- alj* u. 57., 15-17 óráig; Fügcczkl IstvSn- né. Árpád u Bölcsőde, t -ío óráig. Conda Istvánné CsUk, u. n„ lf_l2 óráig; Gyúr- esik Emőné. Majláth u. 29.. 17-19 óráig; Hegedűs Lajos. Hámor. Szabadság u 15—17 órAlg; Sándor Józsefné. Nyár1 u. 3.'. 15—17 óráig; Szolnoki István, Tanácsháza, órái? 6rtd*: VAmad A4adér' LAEV. 19—29 Fotóriporterünk jelenti Egyszerűen megy a munka a IV. sz. Belkereskedelmi Szállítási Vállalatnál a téli nehézségek ellenére is. A több mint Százhatvan tehergépkocsiból átló kocsipark a tehető legjobban van kihasználva, havi átlódban 22 656 tonna árut szállítanak. Kereskedelmi szállítási viszonylatban ez igen jó kapacitáskihasználást jelent. A helyi szállitásbkon kívül pótkocsis teher­autókkal országosan, úgynevezett transit forgalmat is lebonyolítanak. Ezek f kocsik csak a hét végére térnek visza a telepre. Itt az újság Nem keVemex dolog ilyenkor a szabadban a kocsi alatt feküdni. Do a zavartalan szállítás megkívánja az azonnali gyors Javítást. Martinén! György Előadások február l-én: Reggel fél 7 órakor az Ózdi Kohászati Üzemekben; Szabadság, szerelem. Előadó: Délelőtt io órakor a 31. az. AKÖV kul­túrtermében: Miskolc város fejlődés* ku- ionn: tekinteti el M úthálózat kialainüá. sara i-.l adó: Marjalaki Kiss Lftjo* tanár. Délután 2 orakor a szerencsi munkás- akadémián: A cukor és az édesipar fej­lődése. Eloado: Söberl Gyula mérnök. Délután 2 órakor ózdon, u tűzoltók ré- szétc: Az inkvizíció története. Előadó: Délután fel 3 órákor m acélöntődében: Dosztojevszkij. Előadó: Kobdcbó Lóránt Fél'3 órakor j fmomhengermüben: Mt (ágban? Előadó: Lehoczky 6 órákor a putnokl KIOSZ kultúrterem­ben: Hogyan keletkezett az ólet?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom