Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-04 / 2. szám
6 BSE ARM AGYAROMÉ AG Hfffp. 1WUI. Janulr 1. AU II. Keleti csoport: 9. MVSC IS 6 3 6 20:23 IS pont Néhány gondolat a vasutas csapat őszi szerepléséről Szinte már hagyományossá vált, hogy a labdarúgó bajnokság egyes időszakaiban értékelő cikkek jelennek meg a napi sajtóban; számvetést készítenek egy-egy csapat, illetve a játékosok teljesítményeiről; elképzelések, javaslatok egész sorát sorakoztatják fel, mint a jövőbeni sikert« szereplés fontos feltételeit. Ezúttal a régi szokástól kissé eltérek, mert az MVSC őszi szereplése igen sok nyitott kérdést hagyott maga után. Szeretném a sportkör munkáját segíteni azzal, hogy nyíltan a közvélemény elé tárom a problémákat. szeretném, ha végérvényesen lezárnák a nyitott kérdéseket, hogy tavasszal ..tiszta gazdalappal" rajtolhassanak a bajnokságban, ügy gondolom. hogy cikkemnek csak ez lehet és ez kell, hogy feladató legyen, s ezért ha a „gyógykéssel” kissé mélyebbre nyúlok, úgy vegyék, hogy a ..beteg" gyógyulása érdekeben teszem. ' • 9*R-as év legnagyobb sr«'*’- eseményét, — a vasutas sportkör életében — kétségkívül az NB II-cs bajnokság megnyerése, az NB I-ben való szereplés jelentette. így érthető »•on a város sportszerető1 berkeiben az az öröm és lelkesedés, amely második NB I-es csapatunkat körülvette. Szinte agyon ünnepelték a csapatot, az egyes játékosokat — s ez egész éven át tartott. — s ennek káros hatása a bajnokság folyamán jelentkezett is. >z igények egyik napról a másikra megnőttek: új játékosok kellenek, új edzőt a csapainak, stb... Ehhez hasonló sok más kérést „termeltek ki" a túlzott szeretet hatása alatt. Ügy gondolom, hogy — „egyesek" — a gondos felkészülés minden erejét erre és más hangzatos jelszavak megvalósítására fordították. A játékosállomány végeredményben kevés kivétellel maradt ugyanaz, csupán az edző személyét illetően történt változás. Az NB I-ben való szerepléssel kell tehát kezdeni a labdarúgó csapat őszi szereplésének vizsgálatát, mert cs* ekkor lehetünk hűek a valósáeho’ ha nem vakítanak el bennünket kerdetl sikerek és eredmények. Miről van szó? Az új edző a mindenáron való eredmények elérése ércekében olyan taktikai elgondolásokat igyekezett megvalósítani, amelyek időközönként sikerrel jártak, de nem könyvelhetjük el tartós eredményként. Az első mérkőzéstől az utolsóig mindent kiesési harcnak tekintett, s ez döntő volt a csapat játékstílusát, játékfelfogását illetően. A csapatjáték háttérbe szorult, előtérbe került az egyes ember játéka. Ugyanabban a felfogásban játszott hazai pályán a csapat a Budapesti Vasas ellen, mint a BVSC ellen ... A támadójáték feladása az ellenfél számára fél győzelmet jelentett, ezzel az akkori szakvezetés mit sem törődve, az egyoldalú neveléssel szinte megbénította a csatárok, illetve a csatársor tagjainak fejlődését. sokoldalú kombinaffv játékfelfogásának kialakítását. Természetesen a mindenáron való eredményes szereplés mellett sok más tényező is közrejátszott a csapatnak az első osztályból való kieséséhez, de ezzel még mindig nem törődtek: — „dicsőség volt bejutni, s ugyanazzal a játékosgárdával végigharcolni a mérkőzéseket, s mindössze pont választott el bennünket a bent- maradástól. Ismét megnyerjük a bajnokságot, s jövőre újból az első tályban szerepelünk" — mondogatták városszerte. Hz elbizakodottság, az NB I-ben való általában sikeresnek mondható szereplés. — elvakította a szakvezetést, nem tanult a hibákból, pedig erre már az előkészületi mérkőzések eredményei Is figyelmeztették; (Ózdi Kohász— MVSC 5:1 ...!) s így történhetett meg, hogy az NB. II. rajtja gyengén sikerült. A szegedi 0:0-ás döntetlent később követte idegenben az Egyetértéstől elszenvedett 2:l-es; a hazai pályán a Pénzügyőrök elleni l:0-ás, Idegenben Szolnoktól l:0-ás, majd Sajószentpéteren az 5:0-ás vereség^ Az előkészületi mérkőzésekből nem tanult a csapat edzője, s ez a bajnokságban alaposan megbosszul ta magát. A hiba tehát nemcsak ot kezdett jelentkezni, hogy csapatjáték hiányában egyes esetekben vereséggel hagyták el a pályát, hanem abban is, hogy egyes játékosok szinte máról-holnapra elfelejtettek futballozni (?) Az NB I-ben elv eredményesen játszó Budai. — aki a sep- regetés szcrepköx'ét töltötte be —, az NB II-ben nem tudta, illetve csak nehezen tudja megszokni az új játékfelfogást. De hasonlóan nehezen talalta .fel magát a fedezet-pár és a csatársor is, akiknek ezúttal játékukban gyökeres változást kellett volna hogy jelentsen három csatár helyett az öt csatárral való támadójáték. Bizonyára a cikk olvasása közben sokakban felvetődik majd: könnyű arra hivatkozni, aki már nincs itt, s arra rákenni a hibát. Nincs szándékomban egyedül Balogh Sándor edzőt elmarasztalni, mert elsősorban nem róla. hanem az egész sportkorról, a labdarúgó szakosztályról, a kollektív felelősségről van szó. ízért vetődik fel ilyen élesen az edzökérdés, mert mind a mai napig ebben a kérdésben nem öntöttek tiszta vizet a pohárba. Tápot adtak arra, hogy intrikus légkör alakuljon ki, olyan légkör, amely fékező je a fejlődésnek, a további eredményes szerepsnek. A sportkör elnöksége az NB Il-es bajnokság megnyerése után — nem tudni, mi okból —. Sztrányai József helyett Balogh Sándort kérte fel az első csapat edzőjének. Nem akarom elvitatni, helyes vagy helytelen volt az edzőcsere, de egy bizonyos, hogy nem méltányolták a nagy múlttal rendelkező vasutas edző tevékenységét. Balogh Sándort becsületes sportembernek. Jó vezetőnek tartom, s minden képessége megvan ahhoz, hogy NB I-es csapatnál sikeresen megállja helyét. Azzal, hogy őszintén nem mondták meg, hogy Sztrányai Józsefet sokkal inkább kepesnek tartják az utánpótlás nevelésére, mint másokat, hogy Balogh Sándort pedig az első csapat edzőjének, ezzel állandó vitára és intrikára adtak alapot. A sportközvélemény joggal várta, hogy az NB II-ben való szereplést alaposabb felkészülés, nagyobb felelősségérzet hatja majd át, s az edző kérdésben is nyíltan kifejti véleményét a vezetés. Nem ez történt! Tudott dolog volt, hogy a bajnokság indulása előtt el akart menni Balogh Sándor más csapathoz, de... A bajnokság közben történt meg az edző- csere, teljesen csendben. Pedig ekkor már nyíltan szint kellett volna val- ' ' a vezetésnek a nyilvánosság i labdarúgócsapat további szereplését, jövőjét illetően. A csapat szurkolóitól megvonták annak lehetőségét, hogy véleményüket kifejtsék, hogy javaslataikkal elősegítsék az NB II-ben való sikeresebb szereplést Miért nem merték megmondani az egyesület vezetői, hogy amikor Károlyi Józsefet bízták meg az edzői teendők ellátásával, akkor a mára gondoltak, mert úgy látták, hogy kéjes a labdarúgó 11 összefogására, ranyítására, s a holnapra gondoltak akkor, amikor Sztrányai Józsefet az utánpótlás nevelésével, a holnap csapatának kialakításával bízták meg. Ha nyíltan a sportkör lelkes, áldozatkész szurkolói elé állnak, őszintén beismerik hibáikat ismertetik terveiket. úgy nem fordulhatott volna elő, hogy egyesek még ma is az edzőkérdés mellett törjenek lándzsát hogy alaptalan rágalmakkal gátolják a labdarúgó szakosztály új vezetését munkájában. Iz őszinteség, a tömegekre való támaszkodás, gátját vehette volna mindenféle intrikának, s nem kellene attól tartani, hogy Sztrányai József — aki elhagyta egyesületét és a Borsodi Bányász NB II. csapatának lett edzője továbbra is a szóbeszéd központjában legyen. A vezetés ingadozása tehát pletykára adott alapot, olyan pletykákra, amely megkeserítette a labdarúgó szakosztály új vezetőinek első napjait A felelősség kérdését — amely a szakvezetést illeti — élesen vetettem fel. Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy ez volt a hibák kiinduló pontja és elsősorban ebben kellett keresni az őszi szereplés gyenge okát. Ügy gondolom, nem arra var szükség, hogy a nagy múlttal rendel kező egyesületnél elkendőzzük a hi bát, hanem arra, hogy a maga mezí telenségében vegyük bonckés alá hogy a legsürgősebben szüntessék meg azokat!... Ennyit a vezetésről, s most néhány szót a játékosokról, a játékosok magatartásáról és fegyelméről. A napokban a labdarúgó szakosztály játékosaival baráti közben a csapat gyenge szereplésének okait vizsgáltam. Több órás beszélgetés alapján megállapítottam, hogy a játékosok jól ismerik bák forrásait, csak... Szinte öntetú megállapításuk volt: az ideg fizikai fáradtság, a helytelen fel készülés, a gyakori játékos csere, a önbizalom hiánya, a technikai fogya tékosságok. a puha játékmodor stb mind, mind közrejátszott a gyen gébb szereplésben. Amikor Nyíri Zoltántól megkér deztem, ml a véleménye Játékfelfogá sáról. s mit vár a szakvezetéstől hogy még többet tudjon nyújtón Beszélt arról, hogy szeretne dóan egy poszton játszani. Azt i tudja, hogy játékfelfogása helytelen de játékostársaitól fc többet vár Egyszóval mindenről beszélt, csak őszintén nem merte bevallani, hogy infeiősége a legnagyobb akadálya annak, hogy a magyar labdarúgás még hasznosabb tagja lehessen. Ebbíl azt a következtetést vontam le — ami a játékosokat Illeti —, hogy eléggé felszínesen kezelik személyüket, olyan „ahogy lesz, úgy lesz” hangulat alakult ki közöttük, amelyet igen he- lyesen felismerve máris kezdenek eloszlatni a szakosztály új vezetői. Hosszú utat kell megtennie egy játékosnak ahhoz, ameddig el tudja érni, hogy önkritikusan szemléli saját játékát. Ehhez szükséges valamennyi játékos összefogása, a kollektív szellem, az őszinte légkör, véleménynyilvánítás, amely egyedül alls arra, hogy a pályán és a pályán kívül egyek legyenek, ismerjék egymás minden gondolatát, elképzelését Véleményem szerint a labdarúgó szakosztály elindult azon az úton, hogy a régi vasutas szívhez és „ >mányokhoz méltó 11-et tudjon a pályára küldeni. Munkájuk felelősségteljes és minden feltétel adva van ahhoz, hogy sikeresen megvalósíthassák elképzeléseiket Csak örömmel lehet üdvözölni elhatározásukat, amely szerint a volt idŐ6 MVSC labdarúgó játékosokat a közeljövőben tanácskozásra hívják össze, ahol kikérik véleményüket, közösen megbeszélik a csapat munkájával, a tavaszi bajnokságban való szerepléssel kapcsolatos feladatokat Üj útra lépett az MVSC sportkör elnöksége, az új szakosztály vezetés, Károlyi József edző, arra az útaa, amely a sikerek felé vezet Sikerek felé, mert nem egyedül vágnak neki az akadályoknak, hanem közösen a sportkör lelkes, sok ezres szurkolótáborával, régi vasutas szívvel, amely képes a legnehezebb akadályokat is sikerrel leküzdeni. A múltat, a me lyet felelevenítettem, az építő kri ti ka tükrében, csak rossz emléknél tekintsék. Ne foglalkozzanak vele, ne vitázzanak, mert az nem fogja a haladást, a gyorsabb fejlődést szolgálni. Innál inkább bátrabban beszéljenek a máról, a holnapról, s ne csak beszéljenek, hanem tevékenykedjenek is, hogy még eredményesebbé tehessék a labdarúgó szakosztály munkáját Nem Intrikára, hanem alkotó vitákra van szükség. S ha ennek szellemében kívánnak cselekedni és ösz- szefogni, a lelkes, sok ezres vasutas szurkolót és a város sportszerető közönségét, akkor minden támogatást megszereztek a csapat tavaszi eredményesebb szerepléséhez. Az Őszi bajnokság befejezésével néhány vitás kérdés maradt megválaszolatlanul. Ügy gondolom, hogy a cikk elolvasása után ezek a kérdések ma már egyre inkább a múlt kérdései, mert őszintén és nyíltan beszéltem róla. Minden bizonnyal megnyugtatóig hatnak majd a vasutas sporttársadalomra. Remélem elég erő lesz a becsületes szurkolókban ahhoz, hogy az intrikusokat — akik esetleg támadólag lépnének fel az új vezetéssel szemben —. kiközösítsék soraikból. Ne feledjék, hogy ez közös ügy. Nem egyes emberek, hanem egy sportkör, sok ezres, lelkes szurkolóval rendelkező nagymúltú egyesületről van sző. E néhány gondolatot kívántam papírra vetni az MVSC NB Il-es labdarúgó csapatával kapcsolatban. Megállapításaimat bizonyára nem tekintik majd százszázalékosnak. De kérem, hogy kezeljék úgy, mint egy egyesületen kívülálló, de az egyesületet szerető újságíró véleményét DRÁGÓS GYULA Hatalmas küzdelmek, kemény Játék a teremkézilabda bajnokság első fordulóján Január 2-án. a Sárvári úti iskolában megkezdődtek a teremkézilab- da bajnokság küzdelmei. Nagy érdeklődés előzte meg a találkozókat. A Kézilabda Szövetség vezetői. Lakatos Henrik. Csonka György. Sárost András. Menyhért László, Földi Károly a kora reggeli órákban nagy igyekezettel készítették elő a tornatermet a mérkőzésekre. Az olvasó nem is képzeld, milyen erőfeszítéseket kellett tennxök a sportvezetőknek, hogy a mostoha körülményeket leküzdve. a mérkőzéseket megrendezhessék. Külön köszönetét érdemel az iskola vezetősége, hogy segítséget nyújtottak és lehetővé teszik a bajnokság lebonyolítását. Kilenc ómkor kezdődtek a mérkőzések és egyfolytában az esti órákig tartottak. Egy-egy találkozó sokszor hatalmas küzdelemben dőlt el a szerencsésebb csapat javára. A legtöbb mérkőzésen kemény összecsapásokat láthattunk, színvonalas, jó játékot, szép akciókat csak elvétve mutattak a csávátok. Részletes eredmények? Szuhavölgyi Bányász—DVTK női 16:2, Borsodi Bányász—Szuhavölgyi Bányász, férfi 25:10, Borsodi Bányász I.—Borsodi Bányász II., női 16:11, Putnoki Bányász—Szuhavölgyi Bányász, férfi 22:17, Borsodi Bányász l. —DVTK. női 17:4, Putnoki Bányász —Borsodi Bányász, férfi 13:13, Ormosbányai Bányász—Edelényi Bányász, férfi 18:15, Miskolci Bányász —Testnevelők, férfi 23:15. DVTK— Ormosbányai Bányász, férfi 21:16, Miskolci Bányász—Edelényi Bányász, férfi 32:16, Testnevelőkr-Di. Kohász, férfi 27:11. Legutoljára játszották le a nagy érdeklődéssel kísért rangadót, zsúfolt nézőtér előtt. Már a mérkőzés előtt „izzó" volt a hangulat, még f játékvezető indító sípjele el sem hangzott, máris megkezdődött a két szurkolótábor hangpárbaja, amely a mérkőzés utolsó pillanatáig sedate szünet nélkül harsogott, igazi „rangadó" hangulatot teremtve. MMTE-DVXK 27:21 Vezette: Banal. A csapatok összeállításai MMTE: Szopkó, Fázoid. Papp, Szőke, Sándor, Nemes, Menyhért, Tisza. DVTK: Kuhta, Duró, Hüóczki, Vadas, Tömörszki, Voszka, Tóth, Ot- mény, Sztányi, Selmeczi. Nagy iramban kezdődöd a mérkőzés. Az első támadások a DVTK góljaival fejeződtek be. Lassan a Munkás is támadásba lendült és a rohamok meghozták az egyenlítést. Utána kiegyenlítetté vált a játék és egymásután estek a gólok, hol az egyik, hol a másik kapuba, de most már egyformán, csak a félidő végefelé sikerült a Munkásnak két góllal elhúznia a DVTK-m. Szünet után hosszú ideig folytatódott a kiegyenlített küzdelem, a colok most is felváltva estek mindkét csapat hálójába. Még az első percekben a Vasasnak sikerült kiegyenlítenie. de utána a Munkás mindjobban játszva, biztosan nyerte a mérkőzést. A mérkőzés nem hozott színvonalas játékot, nem láttunk igazán szép akciókat, inkább küzdelem, sokszor talán túlkemeny küzdelem folyt a pályán. A gólok egyéni játék után születtek. Az első félidőben a DVTK játszott jobban, szünet után az MMTE lelkesebben küzdve, fölénybe került és rászolgált a győzelemre. Banai József viszonylag jól vezette a játékvezetői szempontból elég nehéz mérkőzést. Hibájául lehet felróni. hogy nem torolta meg minden esetben a kemény, sokszor dxerva be- lemenéseket, — szabálytalanságokat, nem adott „heteseket’’ még indokolt esetben sem. nem élt többet a faálH- tás jogával. — viszont ezek mindkét csapatot egyformán sújtották. Az MMTE legjobbjai: Nemes. Fázoid, Szőke. Sándor. A DVTK-bÓl Selmeczi. Tömör szki, Hilóczki érdemel dicséretet. ten) SPORTHÍREK A Miskolci Előre Sportkör január 5-én délután 4 órakor a József utcai sporttelepen a labdarúgó szakosztály tagjainak részvételével értekezletet tart. Simonyi Hiklós edző értékeli a megyei első osztályban szereplő csapat, valamint az ifjúsági csapat őszi szereplését. A sportkör felhívja a labdarúgó szakosztály tagjainak figyelmét hogy pontos időben Jelenjenek meg. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség DVTK repülő-klubja megkezdte ez évi repülős toborzását. Azokat a fiatalokat, akik kedvet éreznek e nagyszerű sportág iránt, szeretettel várják klubhelyiségükben (Miskolc, II. kerület, Maros utca 1.) Az ünnepek alatt nemzetközi labdarugó mérkőzéseket játszottak. Az olimpiára készülő jugoszláv válogatott 5:0 arányban győzte le Marokkó együttesét. A leningrádi Zenit 3:l-re győzte le Dzsakarta labdarúgó csapatát. Nagy meglepetés született a legutóbb lejátszott nemzetközi kézilab- damérközések során. Csehszlovákia a világbajnok svéd csapatot nagy meglepetésre 21:13 (9:8) arányban győzte le. A Dánia—NDK mérkőzés 18:13 (9:5) arányban végződött. Szépszámú közönség előtt, a játékidő első perceiben kiegyenlített volt a játék. Felváltva hullottak a kosarak, de a diósgyőriek mindig vezettek egy-két ponttal. A félidő vége felé remek hajrába kezdtek a hazai csapat játékosai és sikerült 11 pontos vezetést szerezniük. A második félidőben is a DVTK Irányította a játékot. Amikor a TF egyik legjobbját, Hegedőst kipontozták, akkor a hazaiak kissé könnyítettek. „lélek- zethez" jutott a TF és lelkes játékukkal igyekeztek megakadályozni a még nagyobb arányú vereséget. A diósgyőri csapatban több cserét alkalmaztak. A fiatal játékosok nem keltettek csalódást. Ha a diósgyőri lányok a második félidőben nem könnyűének, akkor sokkal nagyobb arányú lehetett volna a győzelem. Kosárdobók: Káló I. (28). Pusztai (13). Kamarásné (12). Káló M. <lt>. Horváth és Lajkó (4—4.) Bartha (2). Szukup M. (1). A győztes csapatban ezúttal Pusztai játszott a legjobban, de Kamarásné. a két Kaló-lány. Szukup M. is megtették kötelességüket. Biztos győzelem Dióngyűri VTK — Tentnrrelési Fői,kóla 74:50 (58 :27)
