Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

Csütörtök, I960, január 28.

CSZAKMAUTAROMZAO

A KULTURÁLIS ELET HÍREIBŐL

A járási TIT-titkár

zongoraművésznő. A miskolci ftlhar- mónikusok koncertje a nagylétszámú közönség körében osztatlan tetszést kellett és jelentősen hozzájárult Miskolc komoly zenei élete jóhirnevének öregbítéséhez.

Irodalmi munkaközÖMég a Nzrrencsi járásban

A szerencsi járásban a közelmúlt napokban Összehívták a járás területéről azokat, akik ugyan különféle munkaterületeken dolgoznak, de iro- «dalmi tevékenységgel is foglalkoznak.

f

Az első felmérés alapján kiderült: számosán élnek a járásban olyanok, akik az irodalmi próbálkozásokat szellemi felüdülésnek tartják és a nyilvánosság elől elhúzódva öntik (érzéseiket, gondolataikat versekbe •vagy prózai alkotásokba. Ezek között »találunk például községi tanácselnököt. aki rendszeres határjárásainak »élményeit formálja versekbe, van »köztük háziasszony, pedagógus, akiinek már korábban megjelentek veresei és most elbeszélő költeményen ^dolgozik, van köztük monográfiaíró, »regényíró pedagógus, tsz-könyvelő, {aki verseket írogat. A munkaközösség vezetőjévé Zsuffa Tibor monoki »pedagógust választották, aki ugyancsak sokirányú irodalmi tevékeny- »séget folytat.

j Vendégszerepeltek

| a patronálok

i A Miskolci Nemzeti Színház a ♦színiévad kezdete óta patronálja az Jedelényi Alkotmány Termélőszövet- ♦kezetet. A közelmúlt napokban tartották a termelőszövetkezet zárszám- Jadó közgyűlését és arra — többek Iközött — a patronáló színházat is {meghívták. Siklósi László művészeti Jtitkár és Arday Aladár szervezeti t- •kár vezetésével kiáebb művészcsoport látogatott el a szövetkezet közgyűlésére és egy órás tarka műsorral szórakoztatta a résztvevőket. Márffy Vera és Takáts Lajos énekszámokkal, Szabados Ambrus versekkel és egy Karinthy-humoreszkkel. Fontos Magda magánszámokkal szerepelt, ö látta el a műsorközlést Is. A műsort Virágh Elemér karnagy kísérte zongorán. A gyűlés, illetve a műsor befejeztével a szövetkezet dolgozói és a vendégek a késő esti órákig tartó baráti beszélgetéssel erősítették tovább a színház és a termelőszövetkezet jó kapcsolatát

Amit a özrmsérfilésről tadni kell

Az összes baleseteknek mintegy 10 százaléka szemsérülésből adódik. Dr. Pelláthy Béla egyetemi magántanár a szemsérülésekről a következő tájékoztatást adta:

— A szemsérülések általában nagyon fájdalmasak. A szemet dörzsölni, nyomkodni nem szabad. Ha esetleg porszem esik bele, a szemhéj lehuny ásóval kell bevárni, míg a könnyezd az idegen testet eltávolítja. Ha ez a módszer nem vezet eredményre, orvoshoz kell fordulni sürgőién, mert minden szembe került idegen test körül súlyos gyulladás, fekély keletkezhet. Ha tompa ütés. vagy éles, esetleg forró tárgy érte, vagy sértette a szemet, vagy környékét, akkor is az azonnali orvosi segély kívánatos, mert a szemgolyó burkain áthatoló sérülés nagyon komoly, legtöbbször sürgős műtétet igényel. A hegesztő- láng, rövidzárlat, vagy kvarclámpa okozta szemgyulladások egy-két nap alatt gyógyulnak. Az iparban leggyakoribb a lúgos-, mész- és mészhabarcs-, valamint savsérülés. A gyors, helyes elsősegély megmentheti szemet. Fő teendő a maróanyag azonnali és teljes eltávolítása, — és természetesen utána azonnali orvosi beavatkozás.

A kínai sxocialista iparotítáa híreiből

t EROMO

[ SZOVJET SEGÍTSÉGGEL [ Kína három tartományában. Liao-; [ lingban. Kanszuban és Santungbnn ; [üzembe helyezték egy-egy nagyobb- [épülő erőmű első egységeit. Ezeknek ; * az erőműveknek az építésében nagv [segítséget nyújt a kínai szakembe-; [ reknek a Szovjetunió. E segítség; [ nemcsak az építésben, hanem az erő-; [művek felszerelésében is megnvil- ► vánul. A Liaoning tartományi eró- ; [ mű-egység például teljesen automa • ; [ tizált. néhány mérnök irányítja esiv ; [ központi kapcsoló teremből. A tér- ;

I

vek szerint több ilyen erőművet éo«-; terek Kínában.

[ KOMMUNÁLIS IPAR

TIENCSINBEN

[ Tiencsinben. Kína egyik legnagyobb kikötővárosában sok kisüzem van a lakosság, főként a háziasszo- * nyok közös kezelésében. Ezek a kom- • munális kisüzemek 1959 első tizennégy hónapjában 110 millió Jüan [értékkel járultak hozzá Tlencsin va- *ros Ipari termeléséhez. A kommuná- * l*s üzemekben dolgozók több mint 90 ► százaléka olyan háziasszony, aki csu- I pán ebben a formában vesz részt a termelésben. Ezek a kisüzemek nem I kevesebb, mint 900 fajta árut állíta- ’ nak elő. Az előállított termékek kn- [zött gépalkatrészek, vegyipari és í élelmiszeripari cikkek egyaránt U- [ láthatók.

Seirítenek az aszalói gziilők

Az aszalói általános iskola nevelői és a szülők közötti kapcsolat igen jó. A szülők, hogy a pedagógusokat jobban tudják nevelömunkéjukban támogatni és mindinkább blztosíthas sák a szülői ház és az iskola nevelésének egységét, maguk is erősen szói galmazzák az iskolával való jobb kapcsolat megerősítését. Nagyon sokan látogatják rendszeresen a Szülök iskolája előadásait, rendszeresen olvassák a Család és Iskola című folyóiratot. annak előfizetőket is toboroznak és a lap cikkeit értekezleteken megvitatják. A szülők elmondják nevelési problémáikat, megbeszélik az egyes konkrét esetekben a segítés módját. Az Iskolában — a szülők és nevelők közös terve alapján — négy területen nemes versengés intuit. Ez a négy terület: a jótanulás,

> pontos iskolábajárás. a tisztaság és társadalmi munka. A tanulók nagy olkesedéssel vesznek részt ezekben i versenyekben. A szülők társadalmi nunkója is igen Jelentős. Ivókutakat szereltek fel a tantermekben, a téli szünetben egy tantermet teljesen felújítottak. három tanteremben a lábazati falat festették le. csinosították, barátságosabbá tették a tantermeket. A szülők társadalmi munkájának értéke meghaladja a 3000 forintot

A miskolci fllharniónikuMok koncertje Debrecenben

A miskolci Liszt Ferenc filharmonikus zenekar a közelmúlt napokban Debrecenben adott koncertet, a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában. Ez a hangverseny az Országos Filharmónia debreceni nagyzenekari bérleti hangverseny sorozatának egyik koncertje volt. A műsorban Szabó Ludas Matyi szvlt-je, Grieg á-moll zongoraversenye és Brahms IV. szimfóniája szerepelt. Vezényelt Rubányi Vilmos karnagy, a Debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója, zongorán közreműködött Bodonyi Anikó

is természetesen, zökkenő nélkül oldódnak bele a vers hangulatába:

„s már nyugodt, tűnődik a messzeség sáfrány

s néha vizes színén, melyen egyre inkább

átlátni, mint a nők műanyag kabátján ..

■K /ÉGIS mindezek az erények, me- lyek elmondhatók a kötet majdnem minden verséről külön- külön. nem mondhatók el a kötet egészéről. £s ebben áll Simon István költészetének előnytelenül paradox jellege.

Az a kidolgozottsága mellett Is poétikus versszerkesztés, amelyik a legmindennapibb témából is általános költői mondanivalóhoz tud felemelkedni — egy köteten belül, egymást ismételve elveszti tág horizontját. Az azonos tematikán belüli villódzás. sokszínűség nem elég ahhoz, hogy feledtetni tudja 38 vers olvasása során az azonos tematikából következő egyhangúságot.

Egymástól különböző problémák kifejezéséhez már más verstematikára van szükség. Efelé is találhatunk próbálkozó lépéseket ebben a kötetben. A címadó vers csupa mozgás rohanása, az ebben szinte elfogyó és a világra rácsodálkozó szavak már az egész verset megmozgató, a szimbólumok erőltetett keresése nélkül is a természet és az élet teljesebb lüktetését adják. De leginkább szerelmi lírájában érezzük a változást. A „Jössz már az úton" még teljesen a/, életkép-műfajhoz tartozik. A ..Kettesben" természeti képekből levezetett elmélkedése a már Ismert szerkesztés jó áthangszerelése az új témára. Drámaisága a „Kórházban" c. versében éri el a tetőpontot.

A Z EGÉSZ KÖTET nagy érdeme, hogy a sokszor céltalan formabontás, mesterségesen elhomályosított versírás divatjának korában, művészi erővel tudja bizonyítani a zártszerkezetű versek időszerűségét, költői értékét.

KABDEBÖ LÓRÁNT

lyájának utóbbi éveiben. Ennek & pillérén nyugszik ez a kötete is. melynek segítségével a költóileg megragadott pillanatképek mögé komolyabb távlatokat is tud éreztetni iRy egy régi. már nagy eredményeket elért műfajt, az életképet sikerült megújítania, és ennek új mesterműveit létrehozni. Nem öncélú költői játékok ezek, de nem is az életkép-műfaj szokványossá lapo6o- dásával felvett falusi-patriarkálls póz. Számvetés — szólamok nélkül. (öreg falióra, Egy hegyközségi rádiósra, Szilveszteri ének.) Nem elvont himnusz az élet szépségétől, hanem képek, melyek arról győznek meg. hogy érdemes minden percet élni. Ezek azok a „köznapi dolgok" melyekről írja:

mert azok csak az igazak — miket emlékként máig hordok a fellőtt csillagok alatt." íme a „nagy dolgok" és a ..köznapi dolgok" dialektikus egysége! Jó művészi ösztönnel csak jelzi, képalkotásán keresztül érezteti meg kötete társadalmilag-történelmileg meghatározott korát.

így emelkedik versenként a megtagadóit életmozzanatlól egy egyetemesebb költőiségig. Művészileg ezt hasonlatrendszerének biztos kezelésével éri el. Legtöbbször hasonlatait végig vezeti versén, és végül egy hatásos csattanóban fonja össze a szálakat (Talán legsikerültebb példája ennek a „Reggeltől estig" című verse.) Versszerkezetének talán ez a legjellemzőbb felépítésiéi sajátsága. Mindez hatását csak akkor éri el, ha a versen végig a legtökéletesebb kidolgozást érezzük. Ebből a szempontból Simon István költészete teljesen érett Sorai természetesen hullámza- nak, kidolgozva, kicsiszolva a költői „mlvesség" aranyjánosi szabályai szerint Sorai poéfikusak úgy, hogy nem keresi a csillogást. Amiről ír, abba beleolvad érzelmileg, szeretettel mutatja be. A legmaibb szavak

S

IMON ISTVÁN a felszabadulás utáni költői nemzedék egyik ; legjelentősebb egyénisége. Verseinek [leggyakoribb témái: a felszabadult ; falu élete, mindennapjai, az embe- ; rek, új életkörülményeik között. Formájában egyszerű, közvetlen hangú [lírát szólaltat meg. A Petőfi-hagyo- ; mányt megújító Erdélyi és Illyés sti- [ luseszményének utóda, verseinek ap- ; rólékosan pontos és szép kidolgozá- ; sával Arany Jánosra emlékeztet. így [mutatta be a költőt a pályája első [évtizedének összefoglalásaként 195«- ; ban megjelent válogatott kötete, a Pacsirtaszó.

[ Üjabb élményt jelentett számára [ távol-keleti utazása. A Jangce vitorlái ; című kötetében ennek az útnak a benyomásait ötvözte versekké. De a [futó hangulatok, az egzotikus táj [ megismerésén túljutva egy nagy ta- [ nulsággal érkezett haza. Felismerte a [ hasonlóságot az emberi problémák [ között, melyek épp úgy vonatkoznak a vietnami falvak parasztjaira, mint az itthoniakra. „Egy a céljuk, és egy a föld. melyből mindkettő kinő, mint ez az idő, amely az egyszerű emberek nagy évszázada." Ilyen összehasonlításokkal ez újabb kötetében is találkozunk, mintegy az előző kötet élményének utórezgéseként (Kampósbot, A megcsalt mesterek.)

Ezekről az „egyszerű emberekről” írt eddig is, és miután hazaérkezett, itt folytatta tovább az éneket. A föl- : dön a legjobban az itthoniakat is- : meri, tehát ha erről akar beszélni, leginkább itt ragadhatja meg az élet igazi lüktetését. Erről számol be a kötet nyitóversében a hazaérkezés élményét idézve:

„Ez volt, ki a lázat kereste és messze futott a dalért, hogy benne a mái süvöltsön;

ment, ment. futott, de végül így is haza ért az átkozottul gömbölyű földön..." FZ A VERSEKBEN tudatosult I-» gondolat talán a legjelentősebb eszmei gazdagodás Simon István páSIMON ISTVÁN:

FEBRUÁRI SZIVÁRVÁNY

ízlésesek, szépek a! Bodrogkeresztúri Ke- \ rámia Ktsz új készít] ményei.

Foto: Szabadot j

hogy a pártbizottság, a tanács vezetői és az értelmlsé'' »•özött kifogástalan a .'iapcsolat. T, ck között ebben keresendő annak oka. hóm az értelmiségiek lelkesen vállalnak munkát.

A községekben a párt- és a tanács- szervek felelősek az Ismeretterjesztő előadások sikeréért. Az encsi községi tanács például határozatot hozott arról, hogy a végrehajtó bizottság, u tanács tagjai kötelesek elősegítem, hogy minél többen látogassák az ismeretterjesztő előadásotot.

Az első lépések nyomán már mutatkoznak sikerek. A nevelés azonban lassú folyamat. A járásban nehezebbé teszi a helyzetet az a körülmény. hogy egyetlen naguo'ob üzem sincs. Az a tapasztalat, hogy a termelőszövetkezeti községekben ugrásszerűen magasabb az ismere:- terjesztő előadások száma, mint másutt. Ezekben a falvakban több a hozzászóló is. Bátrabban kérdeznek vitatkoznak.

Mind e szép. dicséretreméltó síké rek mögött ott van Gulyás János járási TIT-titkár lelkes munkája.

(nagy z.)

Abaújdevecseren találkoztam vele. Ott lakik, a helybeli általános iskola Igazgatója, áe nem ez az egyetlen munkaköre. Szóba kerül napi munkája. elfoglaltsága. Sorolja funkcióit. Hirtelenjében húszat. Iskolaigazgató, a TIT járást osztályának titkára, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke, a falubeli sportkör elnöke, úttörőcsapatvezető, emellett egy sor bizottság tagja, még a helu- beli tűzoltóság vezetői közt is számon tartják. Koós Tibor, a járási művelődési otthon igazgatója hozzáteszi: 21-ik funkciója is van: családapa. Három apróság zsibong körülöttünk a meleg szobában. A legkisebb sir. a legnagyobb 7—8 éves lehet, az apa- készitette gyűrűn gyakorol. Felesége most már tréfásan jegyzi meg. hogy hát férj is ám. Az ottlévők hozzámondják: ez a 22-lk funkciója? ...

Gulyás János esetében e sok megbízatás kétségtelen a népszerűség, a bizalom jele. Miért csinálja, miért vállai ennyi munkát? Később szégyenkeztem előtte gondolataim miatt. Hogy, hogy miért? Ez egészen természetes. Nem az ő kenyere a tétlenség. Szenvedélyesen szereti a munkát. Ha beszélgetsz vele. önkéntelenül kurtábbra fogod mondanlva-. lódat, mert úgy érzed: nem rabolha-t tód el az idejét ennek az örökké si-I etó, nyugtalan, szikár, barna fiatal-t embernek. i

De azért hiába a fiatalos lendületi ilyen megterhelés mindenkit erősent Igénybe vesz. Mikor dolgozik?... 241 órából áll a nap — Így válaszolt Gyakran este, éjszaka. Azt is mond t ja: 1,

— Nemcsak dolgozni kell tudnl.t hanem annak is meg kell találni a! módját, hogy minél többen részt ve-t gyenek a munkában — ez iau igaz. ♦ Gulyás János jó módszerrel, sikere-1 sen oldja meg a ráháruló feladató-1 kát. 2

Mint említettem, ő a titkára a TIT! járási osztályának. Az encsi járásban! igen szép eredményei vannak az is-* meretterjesztésnek. 1958 májusa előni csak elvétve tartottak ismeretterjesz-t tő előadásokat. 1957-ben mindösszet 28 előadás hangzott el 9 községben.! 857 hallgató előtt. Az 1958-59-est őszi-téli idényben már 158 előadást! tartottak, kiterjesztették az ismeret-! terjesztést a járás összes községére ! az előadásokat 5460-an látogatták.♦ Egy-egy előadást átlagosan 39-en lí-X togattak meg. Az előrelépésre jel-* lemzö, hogy 1959 novémber-decembe-X rében, tehát két hónap alatt ugyan-* annyi előadást tartottak, mint a meg-? előző egész évben. Ugyanakkor o! hallgatók száma majdnem kétszer?-X sére emelkedett. *

Ezek a szép eredmények nem szfi-t lettek volna meg, ha a járási TIT-1 szervezet. Gulyás János titkárral azt élen. nem végzett volna kiváló mun-i kát. Az előadások sikerét elősegítik X hogy mielőtt a tematikát összeállítod X ták volna, a községekben közvél.'-t ménykutatást tartottak, megnézték. X milyen előadásokat igényelnek elsö-i sorban. A tapasztalatok azt bizonyí-l tották. hogy leginkább a mezőgazda- X sági. az egészségügyi, az ál'ategés.:-i ségügyi vonatkozású előadásokat fo-X gadják szívesen. Sokan érdeklődneki a rakétatechnika, általában a techni X ka fejlődéséről szóló előadások iránt, t A járási pártbizottság, mindentk-X előtt Fancsalszki Ferenc osztályvezc-X tő. a járási tanács. Kispál Pál elnök-! helyettessel az élén, állandóan szi-X montartják, ellenőrzik, segítik az ú-! meretterjesztő munkát, örvendstet.i

mivel miniszteriális jóváhagyásokká ; a városi tanács kezelésébe mentek; át a kerületi könyvtárak. A tanáé?; félmilliót szán a már meglévő kerU ; leti könyvtárak korszerűsítésére, va-: lamint könyvtárak létrehozására.

Diósgyőrben, a Martintelepen a fel*: épülő új kultúrotthonban kap helye*' a könyvtár, míg Hejőcsabán a kerületi rendelőintézet korábbi helyiségé': alakítják át könyvtári célra. Újra ; szervezik és korszerűsítik az ellen forradalom alatt megszűnt idegen ; nyelvű könyvtárat a Déryné utca ; ban. ahol egyidejűleg magyar nyel-; vű ’-*nyvtári résziecet Is létesítenek;

Tíoolca városfejlesztési tervéhe?;

1 kapcsolódva, még 1960 első n^; gyedében átadnak a nyilvánosságnak; egy teljesen új könyvtárat, s a nyá-; ri szezonban a strandon is létesítő-: nek könyvkölcsönző állomást.

A városi tanács tervosztálya a vá-I rosépítési tervnek megfelelően ú:; könyvi áréoületet tervez a Sei vem ró'! és a Kilián lakótelepülésen. A vas- avárl lakónegyedben új Ifjúsá"': könyvtár létesül. Könwkölcsönző állomások felállítására kerül sor a Baross Gábor utcában, a IT. kerületbe-: írjdiósevőrben és Pereresen, a TIT I kerületben a oapirgyári új lakótele^ pülésen. s úijászervezlk az 1956-ba-; meeszünf hámori—lillafüredi könyv ; kö’reönzó állomást.

A városi tanács programját nag-*: örömmel és lelkesedéssel fo'»n'»«a .-; kőnyvbarátok egyre *M----;

A városi tanács munkatervének összeállításakor különös figyelmet fordított a munkásosztály helyzetének megjavításáról hozott párt- határozat végrehajtására. A tanács több millió forintot fordít arra, hogy Budapest után kulturális téren is méltán foglalhassa el városunk a második helyet.

Fekete László elv társ, a miskolci városi tanács vb. elnöke újévi nyilatkozatában igen gazdag városfejlesztési programot vázolt fel. Ugyanakkor arról is megemlékezett, hogy a városi kerületek szociális és kulturális igényeinek kielégítésére már

vb. határozatok születtek. Ezen a programon belül kap helyet a város: könyvtárhálózat kiépítése és fejlesztése is.

Nagymiskolc területén 1953-tól fokozatosan mindössze három kerületi könyvtár létesült: Diósgyőrben, Hejőcsabán és a Martintelepcn. Kisebb könyvtárkölcsönző állomásokat hoztak létre Görömbölyön és Ömassán. Ideiglenesen működött még Hámor lakótelepen is egy kölcsönző állomás, ez azonban 1956-ban megszűnt. Varosunknak még igen jelentős települései nem juthatnak könyvtári szolgáltatásokhoz. Az állapotokat súlyosbítja még a II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtár tartós szünetelése is. A városi tanács 1958-ban 30 000 fs 1959-ben szintén 30 000 forinttól járult hozzá a városi könyvtárhálózat fejlesztéséhez. Gvökeres változást hoz e.**r az 1960-as esztendő.

Miskolc város kerületeinek könyvtári ellátottságáért