Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-28 / 23. szám

QriHörtök. ,.060. január 28. ÉSZAKMAGYARORSZAC 3 Zárszámadtunk Bábolnán A kezdet kezdetén K lóion megyénkben is számos kezeti községgel gyarapodott a tó> - melőszövetkezeti mozgalom. A meg­győző. felvilágosító szó. s nem utolsó sorban a megszilárdult tsz-ek kézzé! fogható eredményei nyomán százak és ezrek szakítottak az elavult kis- ■ egyénileg dok az idők szavát, hogy !< nek egyetlen járható útia a lehetősé­gekkel bővelkedő közös gazdálkodás. Az új tsz-ek. termelőszövetkezeti községek ma még a kezdet kezdetén állnak, a vezetőség és a tagság azon gondolkozik, hogyan kezdjék meg a tapasztalatuk .■ n ■ vüzemi munka. a helves ará­nyok kialakítása területen. Segítség­mindenben. ami elüt a maguk kis égvéni ga/d. járási tanácsot, ahol elbeszélgettem a mezőgazdasági osztálv vezetőjével. Balázs László elvtárssal. Az osztály dolgozói a szó M»á4 értelmében nvakig vannak múmiá­val. Most folynak .i fcárszámadásl mérlegkészítések, a gazdálkodási ter­vek ellenőrzése, az új esztendő mező- gazdasági megindítása. Mindemellett az Ú1 termelőszövetkezeti községeket sem hagyják magukra, hiszen most jön a munka neheze: sok múlik azon. hogyan indul meg az élet az új ter­melőszövetkezetben. A helyes, az adottságokat szem előtt tartó gazdál­kodási terv. a pontos megszervezés kialakítása már fél siker. Ez a mun­ka hozzáértő, a nagyüzemi gazdái* kodásban jártas szakembereket kí­ván. a hevenyészett. ..ahogy esik. úgv puffan" tervezés a gazdálkodás­ban bosszú Íja meg magát. Az edelényi lószővetkezeti község alakult: Mu- csony. Nyomár. Báláit és Alsótele- kes. Mucsonyban az elmúlt vasárnap tartották meg a tsz-alakítás ünneoé- lyes közgyűlését. 146 család 1440 holdnyi területtel lépett a közűé bol­dogulás útjára. Mucsonv határa két kézzel kínálja a belterjes gazdálko­dás lehetőségeit, mégis mind a mai napig elavult eszközökkel és mód­szerekkel művelték a földet. Az új tsz tagsága lelkes tervei között sze­repel például, hogv még ebben az év­ben 200 szarvasmarhát állítanak be. A tej- és állati termékeket helvbrn kívánják értékesíteni. A bányászlak- ta vidék zöldségellátását is nagyban segíti majd a mucsonvi tsz kertésze­te. Gondot jelent az állatok elhelye­zése. Állami segítséggel szeretnének építeni egy 100 férőhelyes .szarvas­marhaistállót. a másik száz férőhe­lyest saját erőből tervezik tető alá hozni. A megindulás kezdeti nehéz­ségeinek leküzdéséhez, a leltár- és tervkészítéshez nagy segítséget ad Kiss Varsa Ferenc, az edelényi Vö­rös Zászló Tsz fóagronömusa. Ju­hász Bálint, a Földművesszövetkeze­tek Járási Központja^ foaerőnkönnisa hogy a Rákóczi (még 1959 októberé­ben!) 10 millió forint értékű közös vagyonnal rendelkezik. S ez bár igen tekintélyes összeg, a bábolnai millio­mosok a következő két hónán alatt ugyancsak „rákapcsoltak” és amikor zárszámadás előtt a könyvelési ada­tokat összesítették, kiderült, hogy a vagyon a már említett összeggel gya­rapodott. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a másfélmillió ..pluszt" két hó­nap alatt érték el. mert meg volt az már az októberben is. de Balatoni Jó­zsef „óvatosságból" mondott keve­sebbet. Megaztán: nem is tudott mindent pontosan állítani addia. amíg nincs mögötte a hiteles köny­velési bizonylat. De egy másik érde­kes szám is kiderül a beszámolóból. Majd négymillió forinttal gazdagab­bak most. mint az ellenforradalom elölt voltak. Hogyan érték el? A be­számolóból ez is kiderült: — „A tagság jó határozataival, a vezetés javaslataival és a határoza­tok megvafósitásával mindinkább rá­tértünk a belterjes gazdálkodásra, úgy a növénytermesztés, mint az ál­lattenyésztés terén. Növénytermesztés­ben ez évben termeltünk Bánkúti cs Tiszavidéki-fajta búzát vetőmagnak, termeltünk sörárpát. Iregi-fajla nap­raforgót. Hatvani kékmákot és vető- burgonyát. Zöldségtermelésünk a pi- actávolság ellenére, jóhozamú volt. 360 ezer forintot jövedelmezett’’ — hallottuk Balatoni József elvtárstól. ' S így sorolják tovább. Tanulmá­nyozták a talaj minőségét: kikisérle- tezték. mely fajta növényeket érde­mes benne termelni, s mint a továb­biakban kiderült, minden növényfé­leségből magasabb terméshozamot ér­tek el, mint a korábbi években. Ion érték el, hogy a nagy beruházások el­lenére 51 forint 27 fillér jutott egy tagnak minden munkaegységére. A zárszámadó közgyűlésen megje­lentek a patronálók, a Lenin Kohá­szati Müvek képviselői, élükön Va'.- kó Márton elvtárssal. Ónodvári—Szabados i ü mezőkeresztesi Aranykalász Isz j I960, évi lenre £ Mint a múlt évben, ez évben is a |fö üzemág az állattenyésztés. A múlt ►évben a tejtermelésben elért orszá­gos hatodik helyezést szeretnék meg­javítani. Fejlesztik tehát a minta­szerű tehenészetüket. A fejést gépe­síteni akarják. Az év végére 133 te­lién. 12 eiöhasú üsző. 152 növendék 5 iszö. 31 bika. 46 borjú. 2 ökör van |..betervezve". Sertésállományuk -437 |farab lesz. juh 1550. Húszezer na- Jooscsibéből 13 ezer rántanivalót szer - ezer darabot szabadon érté­nek. Év végére 3120 darabból aromfi törzstenyészetet tervez­ezer liter tejből 220 ezer litert dtek. 50 ezer litert borjúneve- használ nak fel. A juhászaiból »» gyapjút adnak el. szántóföldi növénytermesztés bevétele 985 ezer. az állatte- és bevétele 2 millió 181 ezer. a izemekből 416 ezer forint van ve. Az állam felé 100 holdra ser forint helyett 208 ezer fő­ni termelési értéket terveznek, a 55100 munkaegységet ter- c. (N. I.) Aki szeret dolgozni, megtalálja a számítását... A csereháti dombok nem nagyon kedveznek az emberi szorgos­kodásnak. A Szárazvölgy meg. ahová Alsógagyot pottyantotta a történe­lem. különösen mostoha. Gyakori vendége az aszálv. a száraz szelek két marokkal hordják a domboldalakba kapaszkodó életről a termékeny hu­muszt. ha meg rázendít az ég viha­ros nótájára, úgy lemossa a víz a te­le vényt. hogy kimossa a földből még a vadrepcét is. Itt dupla munkáért is csak fele haszon csurran. de hát ott kell megélni a parasztembernek, ahová a sorsa ragasztotta. A csereháti gazda jól tudja, hogv gabonatermesztésben nem versenyez­het a lapélyos vidékek gazdáival, ott egy hold föld játszva megtermi a 7—8 mázsa búzát, itt nehéz küszkö­déssel is jó. ha a felét megadja. Mégis a gabonaféléket termesztik.cz a legolcsóbb, ősszel elveti az ember, nyáron learatja. A helyi adottságok szerinti gazdálkodás, a takarmány­termesztés. állattenvésztés lenne itt a kifizetődő, de hát az ember bele­születik a régimódi, apáik, nagyapá­ik által meghonosított gazdálkodási formába és beleszokva, nincs bátor­sága fordítani rajta. ..Ha apámnak jó volt. nekem Is jó” felfogást örö­költék. Alsógagvban is pedzették az okosabbak, hogy jó lenne már vál­toztatni a dolgon, kísérletezni ezzel - azzal, mert ..szorít a cipó", az igé­nyek szemlátomást nőnek, a gazdál­kodás meg marad a régiben. De hát itt egy ember a lelkét kiteheti, ak­kor sem tudja megváltoztatni a vi­szonyokat. Ha az egész falu. váll-váll mellett próbálkozna az újjal, akkor talán menne. Valakinek el kellene kezdeni és valahol el kell kezdeni. És elkezdték... Az elmúlt szom­baton tartották Alsógagyban a tez- község alakuló közgyűlését. A járási vezetők. Turóczi János elvtárs. járá­si párttitkár és Székelv Sándor elv- társ. a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője a község előtt álló lehetőségekről beszéltek. A falu ed­dig is akarta volna az újat. kívánta a nagyobb darab kenyeret adó válto­zásokat. de hát nem volt meg hozzá a bátorság. A régi. megkövesedett szokások elleni harc első szakasza lezárult — a tsz-t is Győzelem névre keresztelték —. most jön majd a ne­heze: a nagyüzemi gazdálkodás le­hetőségeit kell aprópénzre váltani. Megvívták nehéz harcukat önmaguk kai. a belépési nyilatkozat aláírása val egyszer « mindenkorra szaki tot tek a múlttal, most az új élet kapu iában állnak, s azon kell elgondol kozniok: hogvan tovább? Hogy ho­gyan fognak lépni a tagok, azt a ve zetőségnek kell meghatározni. Az együttlépésben nem lesz hiba — a közgyűlésen többen kimondták: úgv dolgozunk, ahogy még soha. mindent beleadunk, hogy boldoguljunk közö­sen. A vezetőséget jóravaló gazdaem­berekből válogatták össze: Veres Elek, Leskó János. Demján Illés, Ra- kacaki János, elnöknek a talpraesett. józangondolkodású Román Andrást választották. A falu feléjük áradó bizalmát > meggondolt vezetéssel, felelős­ségtudattal kell viszonozniok. Alsó- gagy 763 hold szántóföldjének 309 embert kell eltartania, s nem mind­egy. hogyan. Eddig is megéltek be­lőle. ezután jobban akarnak élni. ezért fogtak össze, ezért vívták men nehéz harcukat önmagukkal. A föld megvan, nyolcvankét lelkes család szavazott bizalmat a kilenc vezető­ségi tagnak: rátok bíztuk a sorsun­kat. úgy éljetek a bizalommal, hosv mindnyájunknak hasznára legyen. Azt mondják, sok múlik a vezeté­sen. s ez így igaz. A tagság, ha felis­meri az Intézkedésekben az alapos­ságot. a céltudatot, eleven erővel lát a célok kivitelezéséhez. S ha sok mú­lik a vezetésen, a tagságon nem kevesebb. Az egyetértés, a szorga­lom. a húzód ozás nélküti részválla­lás a közös munkából, alapozza meg a sikereket. Reméljük. Alsógagyban nem lesz hiba az egyetértésben, ha annyit dolgoznak, olyan szorgalom­mal. mtyt a sajátjukon, az eredmény nem marad el. \ nagyüzemi gazdálkodás lehe­tőség a boldogulásra, ezt a le­hetőséget azonban a tagságnak kell valóra váltani. Az alsógagviak egv- emberként esküdtek rá: valóra vált­juk. hiszen mi látjuk hasznát, mert aki szeret dolgozni, a tsz-ben megta­lálja a számítását... — Gulyás — és a járási tanács főál lattenvésztőié. Kolmonth Ferenc szintén a tsz-ben tevékenykedik. Nyomár termelőszövetkezeti köz­ségben már befejezték a leltározást, s január 27-én megkezdték a tagosí­tást is. A tsz szakembcrellátottsága biztosítva van. Sz. Nagy Lőrinc, ki­válóan képzett mezőgazdasági fel­ügyelő vállalta masára az agronó- musi teendőket, a könyvelő a régi tsz-ből került át. A bevitt, mintegy 40 darab szarvasmarhának egyelőre csak szükséghelvet tudnak biztosíta­ni, de a tagság egyöntetű elhatáro­Alsótelekes család 800 hold földön kezdi meg a tavaszon a közös gazdálkodást. A közeli Rudabánya várja az új tsz ter­mékeit AJsótelekes adottságai az ál­szarvasmarhatenyésztéséről eddig is híres volt. A takarmánytermesztés re a különbö­ző ipari növények is. A iuhtenvész­Alsótelekesen Hudák József, a szend- rői AMG főagronómusa és a iárási tanács két dolgozója segít a megin­dulással kapcsolatos feladatok el­veszésében. Balajt tsz-községben 110 család ír­ta alá a belépési nyilatkozatot. 1000 hold földdel. A közös gazdálkodás feltételei máris biztosítottak. Az el­lenforradalom alatt feloszlott tsz is­tállója és a volt uradalmi éoülelek saját erőből rendbehozhatók. A ba- lajtiak híresek gyümölcstermelésben való jártasságukról. A gyümölcste­lepítés és termesztés hagyományait a tsz sem fogja a fcleltés homályába meríteni. A községet körülölelő aká­cos erdőt sem hagviák parlagon, azt tervezik, hogy még a tavaszon száz család méhet vásárolnak, ami — ha jó lesz a virágzás — tetemes hasznot hoz a közös konyhájára. Balalton a leltározás, a termelési terv elkészíté­sében a iárási tanács három'dolgozó­ja tevékenykedik. Az új tsz-ek gazdasági megerősíté­se a soron következő feladat, s a megerősítés kezdőlépése: a helves, reális terv elkészítése, mely. számol­va a lehetőségekkel, nem markol többet, mint amennvit lehet. A le­hetőségek teljes feltárásához az szük­séges. hogy a gazdálkodási terv ké­szítői alaposan ismerjék az illető községek adottságait, sót azt is. mi­lyen. eddig nem termelt növérfvféle- ségek teremnének meg jövedelmező­en az egyes községek határában. Lak községben például sohasem termel­tek cukorrépát, attól tartottak, nem terem meg náluk. Tavaly Lak tsz- község lett. s megpróbálkoztak vele. Az eredmény meglepő volt: holdan­ként 240 mázsa cukorrépát takarítot­tak be. Ez évben már 60 holdon ter­mesztenek cukorrépát. Az edelényi ne,m 7 hagyjak maguk­ra az új tsz-eket. A iárási pártbizott­ság. a tanács dolgozói mindenütt ott vannak, ahol segíteni kell. hogy már a kezdet kezdetén eredményesen in­duljanak meg a közös útján a ter­melőszövetkezeti mozgalom újdon­sült tagjai. .................IMMMI ~ GM — T öbb építőanyagot biztosítanak a családiház-építőknek Hazai épitöanyagiparunk az Idén újabb berendezésekkel, a régiek kor­szerűsítésével növeli termelését. Nemcsak a nagy állami beruházások­hoz, hanem a lakosság magánépítke­zéseihez is több anyagot gyártanak. A kislakásépitők ebben az. évben mintegy kétszáz millió forint értékű anyaggal szerezhetnek be többet, mint tavaly. Ezek elkészítéséről és szállításáról úgy gondoskodik az Épí­tésügyi Minisztérium, hogy az. anyag túlnyomó része április és október között az építkezők rendelkezésére álljon. A tégla- és tetőfedőanyag-hiány jórészt már tavaly megszűnt, s az idén már bőven jut a lakosságnak. A TÜZÉP és MEZÖSZÖV raktáraiba kerülő tetőfedő pala például minteg.« 1 38 ezer lorint értékű: néhány nap alatt egy elhanyagolt raktár rendbehozatalával a Borsod- nádasdi Lemezgyár villamos műhe­lyének fiataljai. Plachy László KISZ- titkár irányításával tíz mázsa vörös Rádiók (terel ít <** az országgy ülésről •4 Kossuth-rádió csütörtököd / 7 40 :ő!, pénteken pedig 19.30-tól „Tanács­kozik az országgyűlés" címmel hang­képeket és tudósításokat ad a* parla­mentből. (MTI) 15 000 családi házhoz elegendő, tető- cseréppel pedig ötször ennyi épületet lehet befedni. Vasbeton födémgeren­dából 110 000 méterrel, parkettából 9000 és hajópadlóból mintegy 50 000 négyzetméterrel, égetett mészből 9000 tonnával nagyobb az 1960. évi elő­irányzat. Cementből is több jut, de ez. még nem fedezi a szükségletet. Ebben az évben olyan építőanya­gokat is vásárolhat a lakosság, ame­lyet a belkereskedelem eddig nem árusított. Most már vásárolhatnak BH. jelű födémkitöltő betonelemet, ami nagyobb, könnyebb és erősebb a korábban használt födémbélés- testeknél. Megkezdik a háztáji istálló, tyúkól és más melléképületek befe­désére alkalmas hullámlemez árusí­tását is. (MTI) zínes fémet gyűjtöttek rezet és nyolc mázsa egyéb színes fémhulladékot szedtek össze az „If­júság a szocializmusért” próbarend­szer keretében, társadalmi munká­IDŐJÁRÁS Vérható időjárás csütörtök estig: Eny­he idő. változó felhőzet, több helyen ki­sebb eaó. mérsékelt, helyenként élénk déli. délnyugati szél. Néhány helyen köd. hőmén­séklet mínusz I — plusz 4. legmagasabb •vipnaU hőmérséklet csütörtökön «—II tok Távolabbi kilátások: Enyhe idő. nőkkel. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette az építésügyi és a művelődésügyi miniszter közös jelen­tését az általános iskolai tanterem- építés eredményeiről. Ugyancsak jó­váhagyta a külkereskedelmi minisz­ter beszámolóját külkereskedelmünk helyzetéről. Majd elfogadta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság I960 évi munkatervét. A kormány végül folyó ügyekei tárgyalt. (MTI) sem jutottunk és csak később értet­tük meg. hogy akarva-aka ration: egymillió és háromszázezer forintot „elsikkasztottunk". Azt irtuk volt. könyv megírásába, a hozzá szükséaes fényképek elkészítésébe kezdtünk — szeles, októberi irtunk. Következés­képp: az eredmények sem voltak lődó olvasóknak. Csakhogy, a figyel­mes újságböngésző talál valami el­lentmondást, mégpedig pozitív iránti­ban ... Az történt ugyanis, hogy amikor a sajtó alá rendezett riport­od példányát — igy rontott be a szer­kesztőségbe: — No, komám, u jól „behegedülte- tek" nekünk!... Az első pillanatban bizony szóhoz olyanok, mint most. a zárszámadás idejére. Félig-meddig érthető tehát a nagyhírű termelőszövetkezet elnöké­nek. Balatoni Józsi bátyámnak fel­háborodása. aki — miután addig ügyeskedett, hogy kihúzta a nyomda­gépből a „Bá^o'nai milliomosok" el­Abba a kivételes helyzetbe jutot­tunk, hogy tudósításunkkal szinte egyidejűleg hagyta el a Borsodi Nyomdát közös riportkönyvünk. amely a tiszabábolnai milliomosok, a Rákóczi Termelőszövetkezet tag­jainak életéről ad ízelítőt az érdek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom