Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

GSZAKMAGYARORSZAO Kedd, 1959. december 1. 1960-ban már hatvanezer tonna pátvasércet pörkölnek a ruöabánya! vasércdúsftóban Jücore m s g kezdik a baritkinyeromü tervezettét Rudabányán a íöld mélyében gaz­dag pátvasérctelepek húzódnak. A 24 százalékos vasat tartalmazó érc gazdaságos felhasználására — köz­vetlen a bányaüzem mellett — 1952- ben korszerű vasér effti sí tómű építé­sét kezdték meg. A több épületcsoportból álló új üzemben először a pátvasércet meg­pörkölik — ezáltal csökken az érc súlya, vastartalma viszont 32 száza­lékra növekszik. A vasoxiddá alakult ércet a szeparáló üzemben dúsítják, úgy, hogy mágnes segítségével kü­lönválasztják a nem hasznos ásvá­nyoktól. . Az új mű évi négyszázezer tonna pátvasérc dúsítására épül. ’A laboratóriumi vizsgálatok során megállapították, hogy a pátvasérc és a meddője mintegy nyolc százalék baritot is tartalmaz. Ezt a fontos ásványi anyagot — amelyet a festék­gyártásban és szigetelésnél használ­nak— eddig import útján szereztük be. A hazai, nyersanyagok nagyobb arányú felhasználása érdekében most a vasércdúsító szomszédsá­gában bariíkinyerő mű építését határozták el. Az új mű tervezését jövőre kezdik meg, s az előreláthatólag 1963-ban lép be a termelésbe. A kongresszusi versenyben a vas­ércdúsítómű első szakasza: a több épületcsoportból álló pörkölő részleg építése és szerelése már a befejezés­hez közeledik. Jelenleg 24 vállalat dolgozói munkálkodnak azon, hogy a jövő év első negyedében meg­kezdhessék a kísérleti üzemeltetést. A különleges gépi berendezések szerelése nagyobbrészt vala­mennyi üzemben befejeződött, a kisebb munkák pedig gyors ütemben folynak. A gépi berendezések üres járatá­sát a héten megkezdik. Ez a munka előreláthatólag februárig tart, majd április elején — egyelőre egy ke­mencével — megkezdik az üzemszerű termelést. Jövőre, a tervek szerint, 60 ezer tonna ércet pörkölnek és a negyedik negyedévben befejezik a szeparáló részleg építését és szerelé­sét is. így 1961-ben az új műből már dúsított ércet- szállítanak a nagyol­vasztókba. Erősödött a közösségi szellem, megnőtt a párt iránti bizalom a kongresszusi versenyben diós gyűrött Az ország egyik legnagyobb nehéz­ipari üzemében, a Lenin Kohászati Művekben is kiemelkedő munkasike­reket értek el a dolgozók a kong­resszusi versenyben. A termelés gaz­dasági mutatóinak szembetűnő javu­lásáról, a verseny politikai jelentősé­géről,, eredményeiről Nemeskéri wJá­nos, a .Lenin Kohászati Művek nagy­üzemi pártbizottságának titkára, a pártkongresszus egyik diósgyőri kül­döttje — a többi között — a követ­kezőket mondotta: A kongresszusi verseny egyik leg­fontosabb politikai jelentősége, hogy a márciusi párthatározat után a dol­gozók nagy zömében tudatossá lett: az életszínvonal emelésének egyetlen járható útja a szocializmus építésének meggyorsí­tása. A dolgozók túlnyomó többsége tisztán látja,-hogy ehhez a termáié- kenység folytonos és következetés növelésével, a termelési költségek csökkentésével, takarékos gazdálko- több dással juthatunk el. Ezek .elérésére, a márciusi párthatározat céljainak megvalósításához a gyár kollektívája — az acélmű gyárrészleg kezdemé­nyezése után — minden hivatalos fel­hívás nélkül alulról jövő kezdemé­nyezéssel maga fogott hozzá. Először az acélmű gyárrészleg dolgozói tet­tek 33 ezer tonna acéltöbblet terme­lésére felajánlást, majd sorra a töb­bi üzemek is csatlakoztak a martiná­szok kezdeményezéséhez. így szüle­tett meg az egész évre szóló 200 forint értékű * f ajánlás, amit már november 20-ig több mint ötvenmillió forinttal túl is halad­tak. A minden eddiginél szélesebb a rá-» nyokban' kibontakozóit ' szocialista munkaverseny, s az annak nyomán született kiemelkedő sikerek — a cél­szerű műszaki intézkedések közreha­tásával — fényesen bizonyítják, hogy a párt és a kormány célkitűzéseit a dolgozó tömegek magukénak vallják, azt saját ügyüknek tekintik. A párt iránti bizalom megnövekedését mu­tatja, hogy az igényesebb verseny­mozgalomban, á szocialista munka­brigád és szocialista dolgozó címért kezdeményezett vetélkedésben eddig mint 250 munkacsapat vesz résát, kétézernyolcszáz dolgozóval. Az új és színvonalas versenyforma tömegmozgalommá válása és sok más tényező közrehatása eredményeként lényegesen javult a gyárban a mun­ka minősége, a közösségi szellemház egymáson való segítés szándéka. Az üzemek között igen jó együttműkö­dés fejlődött ki. Ez is nagymérték­ben közrejátszott, hogy a nagyol­vasztóműnél a vas minőségét az utóbbi időben a korábbihoz képest 14 százalékkal tudták javítani. A nagy­olvasztómű és acélmű jó kapcsolatá­nak is jelentős része van abban, hogy az acélmű kollektívája már két hó­nappal előbb eleget tdtt az időköz­ben 40 ezer tonna acélra növelt fel­ajánlásának. Ebben az üzemben, fennállása óta éppen a kongresszust versenyben szüléiéit meg a legkiválóbb eredmény: októberben a szokásos átlagnál nyolc­ezer tonnával több acélt gyártottak. Az acélmű és hengermű közötti jó együttműködés is hozzájárult, hogy a durvahengermű blokksori hengeré­szei minden eddiginél nagyobb szá­mú öntecset — átlagban már csak­nem 470-et — hengerelnek ki na­ponként. Az első negyedév eredményei és tapasztalatai a Közgazdasági Technikum ipari tagozatán Beszélgetés Balogh Ferenc igazgatódul Nemrégen fejeződtek be ország­szerte azok a konferenciák, amelye­ken a tanulók első negyedévi előme­netelét, magatartását és a közösségi munkában elért eredményeit értékel­ték tanáraik. A konferenciák után szeretnénk városunk egyik iskolájá­ról rövid összefoglaló képet kapni. — Az adatok alapján íz iskola eredménye jónak mondható -— kezdi jellemzését Balogh Ferenc elvtárs. a Közgazdasági Technikum igazgatója. — A tanulóknak 9,4 százaléka ka­pott rovót, ezzel szemben dicséretet 26 százalék kapott. Persze, nehézsé­gek még egyes tantárgyaknál van­nak. Ez sokszor abból adódik, hogy szaktanáraink hajlamosak megfeled­kezni arról, hogy nemcsak ők taníta­nak és adnak fel házi feladatot, ha­nem mások is. Ebből következik a tanulók munkájának bizonyos fokú túlterhelése. Ez egyébként országos panasz, oka nagyrészt a túlmérete­zett tananyag, de ez nerk mentesíthet minket az alól, hogy a továbbiakban jobban helyreállítsuk az arányt az egyes tárgyakra fordítandó tanulási idő tekintetében. — Milyen eredményt értek el a munkás-paraszt származású tanulók? — kérdeztük a továbbiakban. — A munkás-paraszt származású tanulók többsége igen jól megállja a helyét és a gyengébbeken úgy segí­tünk, hogy tanulószobára, diákotthoni korrepetálásra osztjuk be őket, vala­mint egyes szaktanárok külön is kor­repetálják őket. így magyarázható az, hogy a rovást kapott munkás­paraszt származású tanulók százalé- Icos aránya kb. megfelel az össztanu- lók közötti számaránynak. Ezzel az eredménnyel természetesen nem. le­hetünk megelégedve és a továbbiak­ban még jobban javítani kell ezen. A dicséretet kapott 111 tanuló közül 73 munkás-paraszt származású. Mun­kánkban nagy akadály, hogy sok ta­nuló —, akinek elégtelen az eredmé­nye — vidéki és nincs módunk a szülőkkel érintkezésbe lépni. Hívá­sunkra a szülő nem jelenik meg, leg­feljebb beüzeni. hogy nem ér rá, mi pedig nem rendelkezünk sem idővel, Éves terven felül tízezer tonna acél 3@0 előadás! tartottak a párt 40 éves harcáról Ti% művelődési hasban nyílt kongresszusi kiállítás Borsod megyében Borsod megye dolgozói méltó keretek között készültek a párt VII. kongresszusára.. A városokban, a nagyobb községekben és az üzemekben több mint 2 ezer gyűlésen mintegy 75 ezer fizikai és értelmiségi dolgozó beszélte már meg a párt Központi Bizottsága által kiadott kongresszusi irányelveket. A$ előkészítő munkákban résztvettek a tanácsok művelődés- ügyi osztályai, a tömegszervezetek és a TIT munkatársai is. Az elmúlt hetekben például faluhelyen a téli művelődési estéken több mint 200 előadást rendeztek. Ezeken az előadásokon méltatták a munkásosztály nagy pártjának 40 éves harcát a szebb holnapért, az egész magyar nép felemelkedéséért. Ezenkívül 10 művelődési házban kongresszusi kiállítás nyílt. A kiállításon 50 művészi fényképen mutatták be azt a ha­talmas fejlődést, amelyet hazánk a Magyar Szocialista Munkáspárt meg­alakulása óta elért. A diósgyőri acélmű I-es számú márünkemencéjénél dolgozik már gébben Földesi Lajos, Nyikes Imre és Koncz Márton olvasztárbrigádja. A három munkacsoport, amely egy­forma eséllyel pályázik a szocialista munkabrigád címre, példamutató eredményeket ért el a kongresszusi versenyben. így például kemencéjük­ből óránként negyven százalékkal csapolnak több acélt, mint amennyi­re előírásuk szól. Ez éránként 4 tonna martinacél többlettermelést jelent az üzemnek. Ugyanakkor fűtőanyagból körülbelül a negyedével használnak fel kevesebbet az üzemi átlagnál. Eredményüket a jól összehangolt kollektív munkán kívül annak kö­szönhetik, hogy rendszeresen alkal­mazzák a kemencekiliasznáiás egyik legfőbb követelményét, a gyors be­rakást. A hulladéktéri dolgozókkal egyetértésben megvalósították, hogy a kemencéjüket — az átlagos másfél­két óra helyett — egy óra alatt rak­ják be és ezidő alatt is a kemencét a legkedvezőbb hőmérsékleten tart­ják. Ezzel gyorsítják az acél beolva­dását. A három brigád közös mun­kájának eredménye, hogy éves ter­vüket másfél hónappal előbb, még noi^ember közepén befejezték, sőt előírásukon felül már mintegy 2800 tonna acélt csapoltak. Úgy számít­ják, hogy az év végéig több mint tízezer tonna acélt olvasztanak éves tervükön felül. így kongresszusi vál­lalásukat kétszeresen teljesítik. A kiváló munkának pénzbeiileg is je-' lentkezett a jutalma: az elmúlt hó­napban például 140 százalékos telje­sítménybért kaptak. így keresetük körülbelül 800—1000 forinttal volt csupán egy hónapban több a kemen­cesori dolgozók átlagbérénél. * • Újra meleg a megbolygatott fészek — Egyáltalán nem iszik a Jancsi? — Képzeljék, nemrég ünnepeltük házasságunk tizedik évfordulóját és csak málnát ivott. Mindenkinek volt egy kívánsága s én azt kívántam: a következő tíz évet is ilyen boldogan töltsük el, mint ahogyan most élünk. — Jancsi az üzem számára is tel­jesen megváltozott. Igaz ez? — ér­deklődtünk tovább. — Művezetője, ki nemrég kimara­dásai miatt le akarta adni, most egyenesen ragaszkodik hozzá. Azt mondja, a legszorgalmasabb munkás. Munkatársai is ragaszkodnak hozzá és beválasztották a műhelybizottság­ba is. Nem maradna ki- a világért sem, de soha nem késik el. ELBÚCSÚZTUNK. Hét óra-felé járt az idő. Az utcán novemberi köd szitált. Szótlanul lépkedtünk. — De nagyot is fordult ennek a családnak az élete — kezdtem a be­szélgetést. — Hol van már az a rogy- gyant térdű, beesett arcú, zavaros szemű fiatal ember, aki alig másfél éve segítségért kiabált. — A múlté csupáp, mert idejében és a legmegfelelőbb módszerekkel se­gítettünk — jegyzi meg Csűhán elv­társ. — A veszély azonban még most is fenn áll — próbálok vitatkozni. — Igen. Ezért nem szabad magára hagyni a bajba jutott embereket. Még akkor is állandóan segíteni, gyá­moktani kell őket., ha elindulnak a lejtőn felfelé. Németh Gyula sem anyagiakkal, hogy az iskolától távolabb eső helyeken megkeressük a szülőket. (Bár a legsúlyosabb ese­tekben ezt is megtesszük.) Amit meg tudunk tenni, azt megtesszük tanu­lóinkért, de ilyen merev elzárkózás esetén eredménytelenségre vagyunk kárhoztatva. Pedig igen fontos az is­kola és a szülők kapcsolata, mert igazán eredményes munkát csak eb­ben az esetben végezhetünk. Eddigi munkánk eredményeként tanulóink nagyobb részének a szülei ezt meg is értették és mindig az iskolával kar­öltve, tanácsait meghallgatva neve­lik gyermekeiket. Ebben nagyban se­gítségünkre van iskolánk szülői mun­kaközössége. A továbbiakban aziránt érdeklő­dünk, hogy van-e valamilyen kísér­leti oktatás az iskolában? — Az He. osztályunkban nyelvi oktatás folyik, igen jó eredménnyel. A 111’Cl osztály gyakorlati mun­kán van, 35 tanuló a Lenin Ko­hászati Művekben, 10 pedig a Bor­sod megyei Építőipari Vállalatnál. Mindkét vállalatnál az a felfogás uralkodott, hogy az iskola szakközép­iskolai jellegénél fogva, a tanulók későbbi szakjuknak megfelelő admi­nisztratív foglalkoztatásban részesül­jenek. A technikumban maga az is­kola nevel tantárgyain keresztül a rrmnkára. A harmadik és negyedik (mztályok szarudra pedig a — tapasz­talatok alapján bevezetendő — heti egynapos üzemi gyakorlat jelenti a tanultak gyakorlati, politechnikai al­kalmazását. Milyen munkakörben dolgoznak a diákok az üzemi gyakorlat során? —■ A tanulók előbb különböző anyagraktárakban dolgoznak, csopor­tokba osztva és időközönkénti vál­tással, majd innen a vállalati könyv­viteli adminisztráció különböző állo­másain eljutnak a harmadik, illetve a negyedik év végére a termelési könyvvitelhez, illetve a tervezéshez és statisztikához. A tanulók hogyan fogadták az újítást? — Nagyon megörültek neki, bár még nem tudták, hogy mi lesz a munkájuk, csak már sokat hallottak az elmúlt év folyamán a politechni­kai oktatásról és azt sokfelé dicsér­ték nekik. A kezdeti nehézségek le­küzdése után most már jó munkát végeznek. Mind a tanulók részéről tapasztalható az öröm, mind pedig a vállalatok részéről a megelégedés, amit azzal is lemérhetünk, hogy mindkét vállalat végzés után közülük akarja biztosítani az alkalmazotti utánpótlást. Tanulóink is szívesen készülnek oda. Épp a mai napon tartotta az iskola KISZ-szervezete gyűlését. Balogh Ferenc igazgató meghívására oda is ellátogattunk. Előzőleg a KISZ ed­digi munkájáról is tájékoztatott. — Jelenleg a KISZ-tagság létszáma 88 fő, Kilián-próbára 174 tanuló je­lentkezett. Ez a szám örvendetes, és, azt jelenti, hogy tanulóink érdeklőd­nek az ifjúsági szövetség munkája iránt és szívesen vesznek részt ben­ne. Az elmúlt hónap folyamán tár­sadalmi munkát végzett 65 tanulóval, ezenkívül a negyedikesek pályáznak a szövetkezeti munkával kapcsolato­san, az iskola-rádión keresztül a nagyszünetben mindennapos műsort adnak, ami a zenei, irodalmi, sport és önképzőkört munkára terjed ki. A KISZ keretén belül előadásokat szer­veztek, amelyeknek eddig komoly si­kere volt. A mostani taggyűlés is ezt a lelkes munkát tükrözte. A Kilián-próba ve­zetők számoltak be eddigi munká­jukról. Ezenkívül december 5-én klubestet rendeznek, amelynek az előkészületeit vitatták meg. Termé­szetesen itt is vannak hiányosságok, főleg a fegyelem tekintetében. Erre beszélgetésünk során már az igazgató elvtárs is figyelmeztetett. De a gyű­lés folyamán nagyon egészségesnek éreztük azt a hangot, amellyel ma­guk a KISZ-tagok léptek fel fegye­lemsértő, komolytalan diáktársaikkal szemben. Ügy érezzük, hogy ezt az iskolát diákjai igazán szeretik, jól érzik ma­gukat itt és tanáraik és igazgatójuk vezetésével még többet, még jobb eredményt fognak elérni félévre, il­letve az év végére. K. L. Vásároljon MIKULÁS csomagot AVAS SZÁLLODA üzemegységeiből! Egy csomag ára 10.— Ft jo ember volt, de ha ivott... Ls most nem iszik. Mennyivel más az életük. BENYITOTTUNK a konyhába. Az asszony teknő fölé hajolva mosott, végezte a legnehezebb házi munkát. Hellyel kínált és ő is megpihent. — Hogyan viselkedik a Jancsi? — érdeklődött Csuhán elvtárs. — Nagyon jól. Nem iszik. Egy ma- kunyi bort se inna meg. Pedig tudja, Csuhán elvtárs, hogy mennyit ivott. A fizetését is elitta, még kölcsön is kért. Teljesen lerongyolódtunk, már fehérneműimet is kezdtem eladogat­ni, hogy a gyerekek ne éhezzenek. Most meg, amióta nem iszik, madarat lehetne fogatni vele. Nagyon jót tet­tek velünk, 'amikor elintézték, hogy váltó műszakban dolgozhatunk.. így mindig van valaki itthon a gyerekek­kel. Nappalos héten én már kora reg­gel elmegyek a gyárba, a gyerekek még alszanak. Ilyenkor Jancsi bevá­sárol, reggelit készít, megmosdatja, /ölöltözteti a két gyereket és elviszi az óvodába. Mikor hazajön kitakarít, még az ebédet is elkészíti. Haladunk is. Amióta szakított az i vassal és helyre állt a családi béke, azóta vet­tünk egy szobabútort, egy varrógé­pet. a gyerekeknek és magunknak ruhát, meg egy csomó apróságot. Most karácsonyra mosógépet ter­veztünk. Nagyon megkönnyítené a házi munkát riek. Nem múlt el év, hogy így, vagy úgy személyesen, vagy telefonon ne beszélt volna yele: hogy érzed ma­gad, mi újság "a családban, van-e va­lami probléma? Még a lakásra is el­ment. MűvAetőjénél az üzemben ta­núsított viselkedéséről érdeklődött. A NAPOKBAN ÚJABB családláto­gatást ütemezett be Csuhán elvtárs. Én is mellé szegődtem. Estefelé járt az idő. A régi kolónia alacsonytetős házai között bortorkáltunk. — Itt va­gyunk — szólt, s a sötétben egy férfi szólított meg bennünket. — Kit keresnek az elv társak? ! S í Pasztemákékat? Itt laknak. Csak nincs valami baj? — Nincs. — Jancsi délutános — újságolta a férfi és így folytatta — azt hittem, hogy szétmegy ez a család. Hogy mi volt itt, az nem közönséges. Rettene­tes volt ahogyan másfél évvel ezelőtt éltek. Jancsi rendszeresen ittasan tért haza. Ha az asszony szólt, csú­nyán megverte. Mi mindent hallot­tunk! — mert csak egy vékony fa] választ el bennünket. Egyszer aztán már nem bírtam hallgatni a nagy si- valkodást. Ahogy benyitottam, az asz- szony véresen ugrott ki az, ajtón Jancsi utána és velem találta szem­be magát. LecsiPapodott; Rám na­gyon hallgatott. Ha nem ivott, áldott — SEGÍTSETEK, segítsetek, segít­setek rajtam! Két gyermekem vrn, felkéné nevelni őket. Nem bírom így soká. Gondoljatok a feleségemre és a két gyerekre! Szeretnék újból rendes ember lenni.; 8 — Így könyörgött Paszternák János 28 éves fiatal em­ber roggyant térdekkel, zavaros sze­mekkel és borgőzös szájjal tavaly május elején az ózdi gyár munkaerő­gazdálkodási osztályán. Kínlódott, egyedül már nem volt képes kiszaba­dítani magát a poshadt alkohol-mo­csárból. Segítségért könyörgött. És .Csuhán elvtárs, a munkaerőgaz­dálkodás vezetője segített. Elintézte, hogy a gyöngyösi kórház idegosztá­lyára soronkívül felvegyék, és gyógy­kezeljék. Két hét múlva egy teljesen újjá­született Paszternák János tért haza családjához. Az intézet főorvosának címzett levelében így számolt be er­ről: „En-gedelmet kérek, amiért leve­lemmel zavarom. Csupán hálámat szeretném kifejezni azért, hogy oda­adó munkájukkal elérték azt, hogy újra ember lett belőlem. Az utasítá­sokat betartom, jól érzem magam, az italt egyáltalán nem kívánom. A csa­ládi béke is helyreállt közöttünk, amit igyekszem a jövőben is megtar­tani. Hálás tisztelettel P. J.” Paszternák János valóban elindult a javulás útján. Már 1957-ben is megpróbálkozott egyszer, de az alko hol-elvonó kúra után magára maradt és újból visszaesett. De most már mások is segítenek neki. Csuhán elv­társ rendszeresen ellenőrizte, segítet­te, hogy eleget tegyen az utókezelés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom