Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-06 / 287. szám

Ta sárnap, 1950. december í. 6 Papírgyártók között gos kiállításon bronzérmet és az 1900-ban rendezett párizsi világkiál­lításon bronzéremmel tüntették ki. 1916-ban minőségi papírjaival szin­tén bronzérmet nyert. Ez tehát rövi­den a gyár múltja. Erről szólnak a régi oklevelek, feljegyzések. A felszabadulás óta gyönyörű min­taüzemmé fejlődött hazánk e regi gyára. Csarnokai, gépesített üzemré­szei mind arról tanúskodnak, hogy ál lantunk sokat áldoz a papíripari dol­gozók munkakörülményeinek javítá­sára. 1950-óta már hat esetben nyer­ték el az élüzem címet, 1957-ben is A teremmester A termőtalaj mélyműveléséről A!/ ország legmodernebb papirkikészítö terme. Itt történik a papírok válogatása, osztályozása, csomagolása, innét indul útjára a híres diósgyőri minőségi papír. Az anya gelőkészítő üzem ' - • • 1 : /cin része. Ebben a csar- .•okban het őrlőmalom mti M ködik. Itt keverik össze a \ cellulózét, a papirhulladc kot, az enyvezöan.vagoki a kaolint, a festékeket, v ’JÜ t " papír alapanyagát. Egy na / "-/■-■ ", 1 12—13.000 anyagot gyártanak. A ce1 1 ni özet külföldről ho/atju nagyrészt a Szovjetunióból, kisebb mennyiségben Finn­országból, Csehszlovákiából Porács István teremmester, a gyár leg* ,, ..... . régibb dolgozója. Diósgyőrben is sokan es Jugoszláviából szállítjuk. Umcrik. Már több, mint 10 éve itt dol- Ebben az üzemben is sok gozik.. Ez alatt az idő alatt sokat tanult, jószakképzettfségü munkás tapasztalt, a papírszakmában a munká- .... . ..... sok és a vezetők úgy nyilatkoznak róla, dolgozik. Az anyageloke- m;nt az egyik legkiválóbb emberről, aki nem szereti a sok beszédet, de annál inkább a munkát* szites is komoly felkészült­séget igényel, biszen itt kezdődik a papír előkészí­tése. A képen az őrlőmalom egy részlete látható. . . Amikor felkerestük a híres gyár híres teremmesterét, „meghátrált” a fotóripor­ter előtt* Nem akarta, hogy felvételt ké­szítsünk róla. Azt mondta: minek az . . . nem kell engem népszerűsíteni . . . Eb­ben igaza is van, hiszen máris közismert és népszerű ember. Fotóriporterünk ügyességén múlott, hogy mégis sikerült a lencse elé „állítani” egy olyan pilla­natban, amikor kénytelen volt szembe­nézni. 1946 — 47 telén kétnapos mező- gazdasági szakelőadásokat tartottam az ózdi és putnoki járásokban. Arról is beszéltem, hogy a földművelőknek milyen hasznos jószágai vannak kint a határban, s ezek a talaj baktériu­mok. Elmondtam, hogy gondoskodni kell arról, hogy ezek a hasznos jó­szágok minél jobb életkörülmények között éljenek. Tehát minél mélyebb, szakszerűen megmunkált termőta­lajt, nedvességet kell biztosítani, s akkor ezek a jószágok hatványozott mértékben elszaporodva, úgy táp­lálják a kicsirázott magot és a fej­lődő növényt, mint anya a gyerme­kéi. Amikor kifejtettem a talaj- baktérium 'életét, tápanyagforgafmát. a termés növelésére gyakorolt hatá­sát, egyik ámulatból a másikba es­tek. Hallgatóim, ilyesmiről még so­hasem hallottak. Ebből is megállapítható, hogy a \ Horthy-rendszer nem sokat törődött a dolgozó parasztság szakmai nevelésé­vel. A nagybirtokosok kormánya j nem akart konkurenst nevelni. Le- I nézték a parasztot, mindenféle le- ' alázó jelzővel illették őket. A ..pa- I raszt” szó azidőben a műveletlen emberek jelzője volt. ! A felszabadulás után nyomban megindult a dolgozó parasztság | szakmai és politikai nevelése. Évről-évre bővült látókörük, s ma már sok dolgozó paraszt, ter- I melőszövetkezeti tag komoly vitapartner úgy szakmai, mint i politikai kérdésekben, általános műveltséggel rendelkező tagja szocializmust építő társadal­munknak. A napokban a talajmélyítésről be­szélgettünk, a putnoki járás több községében: Zubogyban, Trizsben. Alsószuhán. dolgozó parasztokkal. Megemlítem, hogy a legújabb ku­tatások szerint a 15 centiméter mély­ségű termőtalajban egy gramm ta­lajra két és fél millió, míg a 25 cen­timéter mélységű termőtalajban tíz­szeresére, huszonöt millióra szapo­rodnak a talaj baktériumok. Ezek az emberek már nem hitetlenkedtek a talajbaktériumok hallatára, hanem élénk vitát indítottak a talajerő nö­' A’.Diósgyőri Papírgyár ott-húzódik meg szerényen a Lillafüred felé ve­zető országút mellett, a Szinva és a Fehérkőlápa nevű hegy között. Az ország legrégibb és leghíresebb pa­pírgyára. 1782-ben létesült. 177 év alatt külföld előtt is híressé tette a magyar papíripart. Azóta termékei bejárták a világot. A gyárat Martini Sámuel földbirtokos alapította. Ké­sőbb a Kolba-családé lett, ez szerzett a gyárnak hírnevet: az üzemrésze­ket részben modernizálták, a kézi- merítésről az 1900-as évek elején át­tértek a gépesített munkára. Az öreg gyár azonban csak a felszabadulás után lépett igazán a fejlődés útjára. Azóta a gépek 70 százalékát kicse­rélték. 1956-ban a nagy rekonstruk­ció során 9 millió forintos költséggel még -jobban korszerűsítették a gyá­rat, teljesen megszüntették a transz- missziós gépi meghajtást. Az igazgatói iroda falain régi. meg­sárgult oklevelek, kitüntetések be­szélnek a gyár múltjáról. Az első ki­tüntetést. egy oklevelet 1847-ben kapta. Kossuth Lajos aláírásával. 1885-ben; a budapesti kiállításon ezüstérmet nyert,. az 1896-os orszá­A hires'gyár híres gépe E mellett az óriásgép mellett eltörpül az ember. Ezen a gépen készül vala­mennyi - diósgyőri papír­fajta, többek között a bankjegypapír, melyet a? országban. máshol nem gyártanak. A papírgépte­remben 18 szakmunkás dol­gozik három műszakon, ősz* szesen három brigád. Ed­digi munkájuk azt mutatja, hogy elnyerik a szocialista brigád címet, A gyárban mindenki azt mondja: a gépteremben Soltész József brigádja a legjobb. Jelen­leg fénymásoló papírt ké­szítenek 35 tonnát a buda- Qmlid Művek részére, Eddig ezt a papírfajtát is külföldről importáltuk, most ez is itt készül a 171 éves öreg gyárban. vetése érdekében alkalmazott mód­szerekről, a helyes vetésforgó, a szak­szerű talajművelés, a talajélet, a ta­laj vízgazdálkodása terén elért ered­ményeikről. Ezek az emberek az el­múlt években ezüstkalászos tanfolya­mot végeztek és azóta is tanulnak, olvasnak szakkönyveket, művelőd­nek. Ismerik a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisparcellás, gazdálkodás felett, tapasztalatcserére járnak tsz- ekbe, kísérleteznek, s mind jobban ízlelgetik a társas gazdálkodás, a termelőszövetkezeti gazdálkodás eredményeit, a, termelőszövetkezeti tagság életét. Megváltozott a falu élete. Nem le­het már megismerni a falusi fiata­lokat a miskolci utcákon, úgy öltöz­ködnek, viselkednek, mint a városi­ak. A falvakban is más az élet. mint a Horfchy-rendszerben. Nem tapaszt­ják be télire a házak ablakait, nin­csenek reménytelenségben élő mun­kanélküliek, akik aggódnak a csa­ládjuk kenyeréért, nincsenek me­zítlábas iskolás gyermekek a téli idő­ben. És megváltozott a falu élete az- irányban is. hogy mind többen értik meg, hogy fel kell hagyni a kisparcellás maradi gazdálkodás­sal és rátérni a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás útjára, ahol a fejlett agrotechnika min­den vívmánya, a gépi munka, közösségben rejlő hatalmas erő, könnyebb munkával, jobb, biztonságosabb, boldogabb éle­tet nyújt a mai .jó életkörülmé­nyeknél is. Most a téli időben meginduBt a megye minden községében az okta­tás. Hetenként előadásokat tartanak tudományos, politikai, de szakmai kérdésekről is a falvak népének. Aki még nem tudja, megtanulja, hogy a nagytáblákon, a mélyszántással és az agrotechnika, a zootechnika, a tu­dományos kutatások, a közös akarat segítségével olyan eredmények érhe­tők el, amely eredmények a Horthy- rendszer lenézett parasztját művelt emberré változtatja. Németh Imre Legyeit a zárszámadás a jövő évi jobbmunka alapja Tanácskozás a SZOT székházban Készül a fénymásoló-papír nagy kitüntetés érte a gyár dolgo­zóit: megkapták a Munka Vörös- zászló Érdemrendet. Miskolcon is kevesen tudják, milyen papírokat készítenek ebben a csinos kis gyár­ban. Hazánkban csak itt gyártják a nagyértékű finom bankjegypapírt. Ezenkívül bélyeg, térkép, különleges offset, kártya, fénymásoló, bankpos­ta, műszaki és más különleges pa­pírfajtákat készítenek. Évente 2950 tonnát. Olyan minőségi papírokat adnak, melyeket hazánkban csak itt tudunk előállítani. Ez azzal magya­rázható, hogy sok régi, tapasztalt pa­píripari szakember dolgozik itt, akik tökéletesen megtanulták a papírké­szítés ezer csinját-binját. Mert eb- ,iák. Ebben a csarnokban ben a szakmában legalább 5—6 évet Kell dolgozni, hogy valaki szakem­bernek nevezze magát. Ebben a régi gyárban ez a minőségi papírgyártás titka. A gyár 205 dolgozója kiv *5an képzett, sokoldalú és ami a leglénye­gesebb, szereti mesterségét, soha nem elégszik meg az elért eredmé­nyekkel. Ellátogattunk ebbe a híres gyárba, megnéztük üzemrészeit, szép bérén dezéseit, megismertük dolgozóit. Be­széljenek erről fényképfelvételeink A több mint 20 méteren át kígyózó papír itt kerü1 először hengerre. Közben tárcsás kések méretre vág­ják, aztán a habfehér papír egy magas hengersorba ke­rül, úgynevezett simítógép­be. ahol a hengerek síma felületei a nagy nyomás útján tükörfenyesre simít­A termelőszövetkezetekben a zár­számadás és a jövő évi tervkészítés időszaka következik. Ezért a megyei tanács mezőgazdasági osztálya az elmúlt napokban tanácskozásra hív­ta össze a termelőszövetkezetek ve­zetőit, agronómusokat. a mezőgazda­sággal foglalkozó vállalatok szak­embereit, vezetőit, s megtárgyalták a soronkövetkező feladatokat. Az idei termelési, gazdasági ered­ményeket Busznyák András elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezetője ismertette. Elmondotta, hogy az 1959-es évben megyénk­ben is jelentős eredményeket értünk el a termelőszövetkezeti mozgalom politikai, gazdasági és szervezeti megerősödése terén. Megyénk össz­területének 54 százaléka szocialista szektorhoz tartozik; 58 termelőszö­vetkezeti község alakult ez évben, — Beszámolhatunk arról is — mondotta Busznyák elvtárs —, hogy megyénkben ma már 220 termelő- szövetkezet dolgozik, és többet, ol­csóbban termel, mint a kisüzem. Búzából 32,6, rozsból 43, őszi árpá­ból 57, tavaszi árpából 10, cukor­répából 15 . százalékkal termeltek többet, mint az egyéniek. Hasonló jó eredményeket értek el az állatte­nyésztésben: tejből 6—700 literrel húsból 100 katasztrális holdra át­számítva 100 százalékkal termeltek többet, mint az egyéniek Megyénk mezőgazdaságának össz­termelése egyébként 100 katasztrális holdra átszámítva 25—28 százalék­kal több mint 1958-ban volt. Ez igen jelentős, mert bizonyítja termelő- szövetkezeteink fölényét és, hogy az átszervezés alatt is lehet jelentős termésnövekedést elérni. A továbbiakban arról beszélt Busz nyák elvtárs, hogy lényegesen javult a tanácsok és általában a szakembe: rek irányítása, többet segítenek í termelőszövetkezeteknek. Nagy javu­lás tapasztalható a tsz-vezetésben: sok, jólképzett szakember került oda. Fejlődött a termelőszövetkezeti demokrácia, javult az üzemszervezés a törvények, alapszabályok betartása dolgozik Petróczki István művezető, aki már 35 éve munkálkodik a papíripar­ban, és sok érdemet szer­zett. Itt is kiváló szakmun­kások serénykednek, büsz­ke rájuk a magyar papír­ipar. A képen: Magyar Pál isösegéd a friss fénymá- üópapír tekercselését isgálja. SZEGEDI LASZL.O Foto; Szabados György Kiemelten hangsúlyozta Busznyák elvtárs, hogy ezeket az eredménye­ket a párt helyes agrárpolitikája tet­te lehetővé és köszönetét mondott a vezető és beosztott szakembereknek, tanácsi és vállalati irányítóknak, ter­melőszövetkezeti parasztságunknak. SOK ÉRTÉKES JAVASLATOT adott a tervkészítéshez és a helyes arányok kialakításához. Kitért a szerződéses termelés jelentőségére, a minőségi vetőmag biztosítására, mű­trágya* zöldtrágya hasznosítására, a talajjavítás problémáira. Hangsú­lyozta, hogy különös gonddal kell kezelni a tervezés során az állatte­nyésztést, mert ezen a területen a legkisebb a fejlődés és nem is min­dig helyes irányú. Kevés a tenyész­állat a termelőszövetkezetekben. A továbbiakban az építkezés fon­tos problémáiról beszélt. Helytelení­tette, hogy sokhelyütt túlzott igé­nyekkel lépnek fel termelőszövetke­zeteink. Igaz, hogy egy modern, mag- tárpadlásos istálló tartósabb és min­dent szempontból jobb, mint a szer­fás, egyszerű istálló, de egyelőre anyagi kereteinket és a sok kielé­gítetlen igényt figyelembevéve he­lyesebb. ha egyszerű építkezésekkel minden igényt kielégítünk. Következő fontos napirendi pont a termelőszövetkezeti zárszámadások előkészítésével foglalkozott!. Elmon­dotta, hogy már folynak a zár­számadásokkal kapcsolatos oktatá­sok. hogy elméletileg is jobban fel­készülve, gazdagabb tudással lássa­nak hozzá termelőszövetkezeteinkben a zárszámadáshoz. — LEGYEN A ZÁRSZÁMADÁS igazi mérlege az eredményeknek és a hiányosságoknak, legyen munkamé- yés. legyen a jövő évi jó munka alap­ja, az idei jó tapasztalatok elterjesz­tésének és a hibák megszüntetésének alapja! — mondotta Busznyák elv­társ. . A SZOT székházban megtartott nagyjelentőségű tanácskozás, ame- lyen számos hozzászólás, javaslat i hangzott el, értékes volt, sok segít- , I séget ad termelőszövetkezeteink ve- . zetőinek a további munkához. Üzemi oktatás az ál’ ami gazdaságokban Megyénk állami gazdaságaiban december 1-től kezdve 66 tanfolya­mon több. mint 1 200 dolgozó kezdi meg a tanulást. Állattenyésztési, gé­pesítési, növénytermelési és gyü­mölcstermelés! tanfolyamokon ké­szülnek a szakmunkásképesítés meg* szerzésére. Az üzemi oktatást a gazdaságok szakemberei végzik, akik bekapcso­lódnak majd a termelőszövetkezeti tagok téli oktatásába is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom