Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-06 / 287. szám
Tasámap, 1959. december S. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 A párt szervezeti szabályzatának módosítása (Folytatás a 2. oldalról.) nem értenek egyet vele s ezért nem is tesznek semmit a határozat végrehajtásáért. Ilyen pl. a pártonkívü- íiek funkcióba állítása körüli sok huzavona. Ilyen egyes gazdasági vezetőknél a népgazdasági érdekek mellőzése, vagy a tsz-ek megszilárdítására hozott határozat egyenetlen végrehajtása. Egyes elvtársak ilyen magatartása árt a párt hitelének, tekintélyének. A legszigorúbban meg kell tehát követelnünk a határozatok egyöntetű végrehajtását. A párttagságot nemcsak a feladatok helyességéről kell meggyőzni, hanem a végrehajtás szükségességéről is. A centralizmus a pártban nem azt jelenti, hogy fent gondolkodjanak és lent majd csupán végrehajtják a felsőbb szervek határozatait. A centralizmus nem fojtja el a gondolkodási, az önálló tevékenységet, hanem ellenkezőleg, feltételezi, igényli az alsóbb szervek önállóságát és kezdeményezését. A végrehajtás ellenőrzésénél a helyszini ellenőrzést kell elsősorban megjavítani. Ennek a jelentőségét a többi között az adja meg, hogy ez jelenti a konkrét segítségadást. A vezetés művészetének szokták nevezni, hogy az egy időben napirenden levő sok feladat közül, ki kell tudni választani a legfontosabbat, az ún. „következő láncszemet”. Ez a művészet nem születik a kommunistákkal, hanem ezt mindennapi munkájuk során tanulják meg. A helyszíni ellenőrzés és segítés nem mondhat ellent annak, hogy' önállóságra kell nevelni a kádereket. Az ellenforradalom tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a lakóterületen folytatott politikai munka elhanyagolása nagy károkat okozott a pártnak. Kiderült, hogy még az egy házban lakó elvtársak sem ismerték egymást. Az ellenforradalom nagyjo élesen vetette fél ennek az állapodnak a tarthatatlanságát. A feladat, világos volt: a kommunistáknak meg kell javítani kapcsolatukat egymással és a terület lakosságával. A budapesti nárt-végrehajtóbizott- ság az alulról jövő kezdeményezéseket figyelembe véve. létrehozta a lakóterületi pártcsoportokat. A Központi Bizottság helyeselte ezt ás a vidéki városokra is szükségesnek tartotta kiterjeszteni. S| A tömegtzertexeli munka pártmunka véljük, nemcsak a mát építjük, hanem a jövőt is alakítjuk. A vezetőségválasztó taggyűléseken és pártbizottsági tagok választásánál sikerült javítani a nők arányát, de pártunk életében még ma is sok helyen lebecsülik a nők között végzendő munkát, és az egész nömozgal- mat. Ez annál hely telenebb, mert ma már 2(300 községben van nőtanács és a nőmozgalom könnyebbé teszi, hogy a nők széles rétegeihez eljusson a párt, a kormány szava, tanácsa, irányítása és útmutatása. A nőmozgalomban elért eredmények nemcsak gazdaságilag jelentősek, de politikailag is, hiszen olyan területen is hatásosan rúdnak dolgozni, mint pl. a szülői munkaközösségek, ahol a pedagógusokkal összefogva a jövő nemzedékét nevelik. Pártmunkát minden párttagnak Pártépítő munkánknak és egész pártéletünknek van egy nagyon fontos problémája: az, hogy valameny- nyi párttagot konkrét pártmunkával lássunk el. Ezt a kérdést csak úgy tudjuk helyesen megoldani, ha minden területen támaszkodunk a pártcsoportokra. Üzemben, gyárban, hivatalban, vállalatnál és máshol a párt csoportja tudja leginkább konkrét feladatokkal ellátni a párttagokat. Ez sokoldalú és változatos lehet. Sok helyen olyan pártmegbízatásokat adnak egyes párttagoknak, hogy sajátítsa el jobban szakmáját, hogy növelje a munka termelékenységét, hogy minőségi munkát végezzen, csökkentse a selejtet. Továbbá megbízzák azzal, hogy segítse dolgozó társát tanácsaival a munka eredményesebb elvégzésében. Helyes gyakorlat az is, ha a pártcsoport egyes párttagoknak olyan megbízatást ad, hogy foglalkozzanak egy-egy tagjelölt politikai nevelésével. A párttagoknak még olyan megbízatást is lehet adni, hogy vegyenek részt a párt politikájának ismertetésében a pártonkívüliek között. Tekintsék állandó feladatnak a politikai felvilágosító munkát. Lehet olyan pártmegbízatást is adni, hogy segítsenek létrehozni szocialista brigádokat. Le-1 hét olyan pártmegbízatást is adni,1 hogy foglalkozzanak jobban az ifjúság nevelésével, a nőmozgalom1 ügyeivel. Minél több párttagot látunk ei. pártmegbízatással, pártmunkával, annál jobban és gyorsabban számoljuk fel azt a helytelen gyakorlatot, hogy egy-egy kommunista több párt- megbízatással túl van terhelve, vi szont vannak olyan párttagok, akii bár rátermettek lennének, mégsem kapnak megfelelő pártmegbízatást. A párt előtt álló feladatok megvalósításának igen fontos feltétele az is, hogy valamennyi párttag mindennapi munkájában állandóan erősítse a tömegekhez fűződő kapcsolatát. Küzdjön a dolgozók jogos igényeinek kielégítéséért, világosítsa lel a dolgozókat a párt politikájáról és határozatairól, de lépjen fel minden ellenséges nézettel. demagógiával szemben. Legyen tanácsadójuk és vezetőjük, de tanuljon is a törne- f gektől. Nincs rosszabb annál a kom- f munistánál, aki nem vonzza, hanem f taszítja magátó1 a dolgozókat. Úgy f dolgozzon, úgy éljen, hogy példáké- ? pül áll jon a pártonkívüli dolgozók * előtt, hogy a pártonkívülieknek mi dig legyen bátorságuk bármily? problémával, bármilyen sérelemmel — vélt vagy igaz sérelemmel — bi- " zalommal fordulni a párttagokhoz, f Ea ásítsuk * a tsz pártszervezetek ei Tisztelt elvtársak! A termelőszövetkezeti mozgalom ez évi nagyobb arányú fejlődésével párhuzamosan figyelemre méltó' eredmények vannak a tsz-pártszerve- zetek fejlődésében is. Megyei és já-1 rási pártszerveink a termelőszövetkezetek megszilárdításáért folyó harc-, ban nagy súlyt helyeztek a tsz-ek- ben a pártépítés feladataira. Ezt igazolják a számok is. Amíg 1959. január 1-én a termelőszövetkezetek 43,7 százalékában volt pártalapszervezeí, október 1-én 69,4 százalékában. A legutóbbi 10 hónap alatt mintegy 1500 új tsz-pártszervezetet hoztak létre és a tsz-ekben dolgozó párttagok száma csaknem 25 000 fővel növekedett. A növekedés egyrészt párttagok tsz-be való belépéséből, vagy a területi pártszervezetek és tsz- pártszervezetek egyesítéséből, mászó k * ,in* i yen f ne) f Philibert Ouféal, a Martinique! Kommunista Párt, titkárságának tagja látogatást tett a Magyar Optikai Müvekben. A képen: Philibert Duíéal Csernyánszki János esztergályos munkapadja mellett. részt új párttagok felvételéből tevődik össze. Az új termelőszövetkezetek többségében azonban a pártszervezetek még igen gyengék. Kislét- számúak és kevés a tapasztalatuk, nem mindig találják meg a politikai munka leghelyesebb módszereit. Hiba, hogy a kádererősítéseknél csak az elnökre, az agronómusra gondoltak, de a pártszervezet titkárának kiválasztására nem fordítottak elég figyelmet. A megyei és járási pártbizottságoknak az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítaniuk a tsz- pártszervezetek erősítésére, megszilárdítására. Érjék el, hogy a pártszervezetek a tsz-ek egész munkájának előrelendítői legyenek, értve ezen a mezőgazdasági termelés fejlődését és a dolgozó parasztok nevelését, gondolkozásának megváltoztatását. A Központi Bizottság javaslatai Tisztelt elvtársak! A tömegszervezetek és tömegmozgalmak az elmúlt három évben megerősödtek, fejlődtek, szélesedett befolyásuk. Sajátos feladataik megoldása, a párt politikájának közvetítése a tömegekhez, nagymértékben attól függ, hogy a pártbizottságok, a párt alapszervezetei, az egyes kommunisták mennyiben ismerik fel jelentőségüket, mennyire érzik felelősségüket a tömegszervezetek és mozgalmak iránt, megadják-e számukra mindig a szükséges politikai és gyakorlati segítséget. Tömegszervezeteink jelentősége a szocializmus alapjai lerakásának időszakában tovább nő. Elítélendő áz a nézet, amely a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját nem tartja egyenrangú pártmunkának. Pártszervezeteinknek és általában a kommunistáknak figyelembe kell venniük, hogy a párttagok száma viszonylag kicsi. Községeink nagy részében és egyes üzemekben is, kis létszámú pártszervezetek vannak. Olyan községek is vannak, ahol nincs pártszervezet. E tények érthetően indokolják a tömegszervezetek fokozottabb . tevékenységét, aktivitását, és megkövetelik a kommunisták felelősségét. Tekintsük a tömegszervezetekben Végzett munkát a pártmunka szerves részének, más pártmunkával egyenlő értékűnek. A pártmunkásoknak íátniok kell, hogy a tömegszerveze- t°kben a párt irányító segítsége a párt helyes politikájából következő feladat. Célja kedvező körülményeket teremteni a dolgozók mozgósítására a szocializmus építésében, a tömegek politikai aktivitásának növelésére. Elképzelhető-e a szocializmus építése a kétmillió szervezett dolgozó jelentősége, hatása nélkül? Nem! A szakszervezetekre minden kommunistának és minden pártszervezetnek úgy kell tekinteni, hogy az a mi osztályszervezetünk. A szakszervezetben végzett munka egyik legfőbb feladata a munkás- fiatalom gazdasági és politikai erősítése. Szélesítsük, tegyük általánossá a szocialista munkaversenyt, a termelési tanácskozásokkal erősítsük az üzemi demokráciát. A szakszervezet minden tagjának felelősséget kell éreznie a dolgozók életszínvonalának alakulásáért, három- és ötéves tervünk végrehajtásáért Ez teremti meg a kívánatos bérügyi és szociális intézkedések anyagi alapjait. A nemrég lezajlott szakszervezeti «alapszervezeti választások során 8000 alapszervezetben 216 650 aktivistát választottak meg. A pártonkívüliek aránya közöttük: a szakszervezeti bizottsági tagok 59,9 százaléka a műhelybizottsági tagok 65,9 százaléka a bizalmiak 83,5 százaléka. Pártszervezeteinknek fel kell ismerni e több százezer szakszervezeti aktivistában rejlő erőt és helyes irányítással, vezetéssel mozgósítani kell valamennyit a párt politikájának f megvalósítására. Másik nagy tömegszervezetünk, a KISZ, a párt ifjúsági szervezete, az ifjú kommunisták szövetsége, a párt utánpótlásának fontos báziáa. Az egész ifjúság nevelésében mélyrehatóan fontos a szerepe. Az az ideológiai és politikai harc, amely az ifjúság neveléséért, a jövőre való felké- £ szülésért folyik, minden pártszerve f zetnek és minden kommunistánál f megszabja tennivalóját a KISZ rend- f kívül jelentős politikai munkájának \ támogatásában, segítésében. Amikor \ a* ifjúságot helyes világnézetre ne-® Tisztelt elvtársak! A szervezeti szabályzatban nem szükséges lényegesebb módosítás. Van azonban a Központi Bizottságnak néhány olyan módosító javaslata, amelyet a pártélet további javítása kíván meg. Engedjék meg, hogy ezeket előterjesszem. 1. Javasoljuk, hogy a szervezeti szabályzat 3. g) pontját a következőkikel egészítsük ki: „aki a bírálatot elnyomja, azt pártfegyelmi úton felelősségre kell vonni”. El akarjuk érni, hogy a pártban megfelelő kritikai légkör legyen, . hogy minden párttag, személyre való tekintet nélkül, megfelelő fórumon, megfelelő formában, építő jelleggel elmondhassa véleményét és ebből ne származzon reá kár. 2. Az a véleményünk, hogy a szervezeti szabályzat 40. pontjának szövegezése nem pontos, mert a gyakorlatban a pártbizottságok megerősítése az illetékes felsőbb pártszerv hatáskörébe tartozott. A párt Központi Bizottsága irányító munkájában arra törekedett, hogy az alsóbb pártszerveknek — a demokratikus centralizmus elvének megfelelően — kellő önállóságuk legyen. A Központi Bizottság a párt- bizottságokat felruházta azzal a joggal, hogy a területükön lévő választott pártszerveket — pártbizottságokat, pártvezetőségeket — megerősítse, illetve jóváhagyja. Bővült azoknak a pártfunkcióknál? a köre is, amelyeknek betöltésében a budapesti, illetve a megyei pártbizottságok döntenek. Ez a gyakorlat növelte a pártbizottságok önállóságát, felelősségérzetét, segített abban, hogy a pártszervezetek élére olyan vezetőségek, illetve párttitkárok kerüljenek, akiknek megvannak a képességeik a rájuk bízott feladatok elvégzésére. A módosítás ennek a gyakorlatnak felel meg, amikor a szövegben javasoljuk kimondani, hogy a pártbizottságokat végső fokon a közvetlen felettes pártszervek erősítsék meg. 3. A szervezeti szabályzat 43. pontja kimondja: „A hivatali és intézményi pártszervezetek nem ellenőrizhetik a hivatal és az intézmény vezetőjét és vezetőségét.” Ennek a rendelkezésnek a népi demokratikus állam szervezetének és működésének kialakítása időszakában az volt az értelme, hogy az állami vezetés vonalán az egyszemélyi felelősség és vezetés feltétlenül biztosítva legyen. Ez továbbra is kívánatos. A Központi Bizottság mégis javasolja a szervezeti szabályzat idézett részének törlését és helyette a következő szöveg beiktatását: „A hivatali és intézményi pártszervezetek a hivatalok és intézmények vezetőit és vezetőségeit, azok munkáját a Központi Bizottság külön határozatainak rendelkezései szerint ellenőrizhetik.” E módosítás azt célozza, hogy az állami vezetés vonalán az egyszemélyi vezetés és felelősség elvét a továbbiakban feltétlenül tiszteletben tarr- va, azt erősítve és alátámasztva az erre ma már képes hivatali és intézményi pártszervezeteink bizonyos korlátozásokkal ellenőrizhessék a hivatal, intézmény állami munkáját is. A Központi Bizottság a minisztériumok és főhatóságok pártszervezeteinek megadta azt a jogot, hogy a miniszter kivételével bármely kommunista vezetőt és beosztottat beszámoltathassanak munkájáról. Megvitatják a minisztérium munkájával kapcsolatos elvi, politikai és szakmai kérdéseket, ellenőrizhetik a minisztériumra vonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtását, a kádermunka helyzetét. A vezető funkciók betöltésénél a minisztérium vezetői kötelesek megkérdezni a pártbizottság véleményét. Egyet nem értés esetén a pártbizott- Ságnak joga és kötelessége felsőbb f pártszervhez fordulni. Nem mmden r egyes kisebb ügyről van itt szó, ha- f nem a lényegről, és ezt meg kell ér- f teniük a minisztériumi pártszerveze- f tekben dolgozó kommunistáknak. \ A Központi Bizottság meggyöző- i dése szerint, ha a nevezett szervekben működő pártbizottságok a kibőA Borsod. megyei kongresszusi küldőitek egy csoportja. vített jogkörüket helyesen fogják fel x és alkalmazzák, alkalmasak arra, $ hogy egy időben a minisztériumok- T ban és a főhatóságokban a pártsser** vezetek hatékonyabban segíthessetPolytatás a 4, oidaUmj
