Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-04 / 285. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! fsamemmis A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r XV- évfolyam 285. szám r a au n 0 fillér A* \ 1959 december 49 péntek >®iN Mindazok az eredmények, amelyeket az utolsó három év alatt elértünk, köszönhetők a párt és a nép között létrejött egységnek és egyre mélyülő kölcsönös bizalomnak. Éhben rejlik népi rendszerünk ereje és további sikereink záloga — mondotta Biszku Béla az MSZMP VII. kongresszusán j Folytatja tanácskozásait a Magyar Szocialista Munkáspárt VÍL kongresszusa Hruscsov elvtárs a Gans—MAVAG-gyárban Szerdán délben N. Sz. Hruscsov vezetésével az MSZMP VII. kongresszusán résztvevő szökjél pártde- legáció látogatást tett a Ganz-MÁ- VAG gyárban, az egyik legnagyobb magyar nehézipari üzemben. Egyórás igen szívélyes baráti beszélgetést folytattak az űzetn gazdasági és párt- vezetőivel, legjobb fizikai és szellemi dolgozóival, majd 12 órakor nagygyűlésen veitek részt a Ganz- MAVAG ;vagonszer eldéjében. A gyűlésen több mint 15 ezer dolgozó fogadta kitörő lelkesedéssel Hruscso- vot és a. delegáció többi, tagját, valamint Hruscsova asszonyt. Benczelxovics Lajos, a Ganz-MÁ- VAG pártbizottságának titkára nyitotta meg a lelkes hangulatú nagygyűlést, majd Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első titkára üdvözölte a dolgozókat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága azzal bízott meg bennünket, hogy a Ganz-MÁ- VÄG gyár dolgozóinak, munkásainak, mérnölceinek, technikusainak és adminisztratív dolgozóinak adjuk át pártunk Központi Bizottságának forró testvéri üdvözletét és jókívánságait — mondotta. Majd így folytatta: — Mint tudják, most ülésezik pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa. (Nagy tcfps.) A kongresszus megvitatja a Központi Bizottság beszámolóját, amely tartalmazza az elmúlt esztendők munkájának tapasztalatait és meghatározza a munkáshatalom további'erősítésével, a gazdasági építő munka további, fejlesztésével, az élet- és munkakörülmények további javításával kapcsolatos tennivalókat. Elvtarsaim! A mi. kongresszusunknak, a VII. pártlcongresszusnak és a kongresszust előkészítő vezetöségvá- lasztó taggyűléseknek van egy közös vonása. A közös vonás az. hogy a vezetőségválasztó taggyűléseken a dolgozók, a munkások, a kongresszuson pedig a küldöttek egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy a legszélesebb dolgozó rétegek igénylik, helyeslik és támogatják az MSZMP Központi Bizottságának pölitilcáját. (Taps.) A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép döntő többsége helyesli és támogatja a Központi Bizottság politikáját, mert, egybeesik a magyar dolgozó nép akaratával, törekvésével, kifejezi a magyar dolgozó nép vágyát és akaratát. A mi. pártunk, az MSZMP ereje a tömegek támogatásában van. Ez a magyarázata elért sikereinknek, ebben van pártunk ereje és ebben van a garanciája annak is. hogy a még meglévő hiányosságokat, hibákat ki fogjuk küszöbölni, meg fogjuk szüntetni. Befejézésüi rámutatott arra, hogy kongresszusunkon nagy * számban képviseltetik magukat a testvérpár- tok., a. kommunista és munkáspártok. Pártunk VII. kongresszusa is világos kifejezője annak' hogy milyen roppant nagy erő a nemzetközi munkásszolidaritás. Ezután N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. Hosszantartó taps és éljenzés fogadta. A lelkes ünneplés után a következőket mondotta. tevékenyen támogatták az angolok akcióit. A burzsoázia természetesnek tartja, hogy az egyik ország imperialistái segítséget nyújtanak egy másik ország kapitalistáinak, imperialistáinak a munkásosztállyal, a dolgozókkal szemben. De lám, ha a szocialista országúk sietnek testvéreik, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, 0 a dolgozó nép segítségére, — ezt egészen másképp fogják fel, erre azt mondják, hogy beavatkoznak más országok beliigycibe. Immár három év telt el a magyar- országi ellenforradalmi összeesküvés óta. de a nemzetközi reakciós körök még mindig meg akarják vitatni az ENSZ-ben az úgynevezett ..magyar kérdést”. I-Iát tegyék el maguknak emlékbe, ha ez vigasztalja őket. (Derültség, taps.) Hh sí tiiimkásosxiály kezébe veszi a hatalmaJ. Iia a nép urává válik saját sorsának, jobban mennek a dolgok, mint a kapitulizmusban T\. Sz. Hruscsov beszéde Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim! Nagy őrömmel tettünk eleget a gyáruk dolgozóitól kapott meghívásnak. örülünk, hogy találkozhatunk munkásaival. mérnökeivel, technikusaival és alkalmazottaival, akik kitűnő gépeket gyártanak és kezük munkájával növelik hazájuk gazdagságát. Engedjék meg, hogy átadjam a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet kormánynak, a nagy Szovjetunió munkásosztályának, valamennyi népének forró üdvözletét. (Viharos, hosszantartó taps, „Éljen a Szovjetunió!” felkiáltások.) A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi^ottsá- fiának meghívására érkezett Budapestre és résztvesz az MSZMP VII. kongresszusán. A kongresszus küldőt tűivel egy ü11 nagy figyelgniinc^. hallgattuk végig Kádár János elvtárs beszámolóját, amely világosan tükrözte a szocializmusért folyó harcban elért sikereket és azokat az eredményeket, amelyeket a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, Magyarország egész népe elért az újért, a munkásosztály ügyéért, a szocialista rendszer magyarországi megerősítéséért folyó harcban. Büszkék vagyunk arra, kedves elvtársaink, hogy az ellenforradalmi öszeesküvés után le tudták küzdeni azokat a nehézségeket, amelyeket a reakciós erők gördítettek útjukba, helyreállították az ország normális- gazdasági életét és a többi szocialista országgal együtt haladnak a szocializmus építésének útján. Köíclc^égünknek tartottuk, bogy teljesítsük a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kérését Mint pártjuk kongresszusán már tegnap mondottam, az imperialistáknak már csörgött a nyáluk, amikor az ellenforradalmároknak sikerült kirobban tan iók a lázadást. -Már azt hitték, hogy Magyarországon végétért a nép hatalma. Már-már azt hitték, hogy elérték céljukat: sikerült kettészakítaniuk a szocialista tábort, egymás után végezhetnek valamennyi szocialista országgal, és visszaállíthatják a kapitalizmus hatalmát. Ezekben, a Magyarország munkás- osztályára nézve válságos napokban mi, szovjet kommunisták megtanács- koztuk, hogyan segítsünk a magyar munkásosztálynak, a magyar dolgozó népnek. Elvtársaink egyike- másika azt mondotta, vajon helyesen fogják-e fel majd a magyar elvtársak, ha a segítségükre sietünk? Hiszen akadnak ott olyan munkások is, akik az ellenforradalomtól megtévesztve, a fasiszta összeesküvők oldalán állnak. Mi, azonban, elvtársak. tudtuk cs váltottuk, hogy osztályos társainknak nyújtunk segítséget: Magyarország munkásosztályának, dolgozó népének, és a legkevésbé sem kételkedtünk abban, hogy a munkásosztály, Magyarország dolgozó népe helyesen fogja majd fel cselekedeteinket, testvéri gesztusként értékeli majd segítségünket. (Viharos taps.) Elvtársak! Az 1848-as forradalom idején, amikor a magyar nép nemzeti felszabadulásáért küzdött Ferenc József osztrák császár hadai ellen, I. Miklós orosz cár egy pillanatig sem habozott amiatt, hogy beavatkozzék-e a magyar nép bejügyeibe. Látva, hogy Ferenc József trónja megingott, elküldte hadseregét a magyar forradalom eltiprására. És a reakciós nemzetközi burzsoázia helyeselte ezt, mert I. Miklós cselekedete összhangban volt az ő osztály érdekeivel. Fiát tűrhettük mi, a Szoyletvuűó .munkásosztálya, dolgozó hope’ ‘ ákfiVék cäajiätai a Varsói Szerződés, értelmében Magyarország területén, állomásoznak —, hogy a fasiszta összeesküvők a nemzetközi reakció támogatásával 1956-ban eltiporják Magyarországon a nép hatalmát, s az ellenforradalmárok munkásokat akasszanak, agyonlőjék a magyar munkásosztály, a magyar nép legjobb fiait? Ha nem siettünk volna az önök segítségére, azt mondták volna ránk, hogy ostobák vagyunk és a történelem nem bocsátotta volna meg nekünk ezt az ostobaságot. Szent kötelességünknek tartottuk, hogy teljesítsük a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kérését és csapatainkat az ellenforradalom ellen vezényeljük, segítsünk Magyar- ország munkásosztályának, dolgozó népének elbánni a fasiszta összeesküvőkkel és helyreállítani a munkás- osztály hatalmát, Magyarország dolgozóinak hatalmát (Viharos taps.) Amikor a második világháború után a görög nép,. Görögország haladó erői meg akarták teremteni a nép hatalmát, angol csapatokat vetettek be ellenük, s az amerikaiak A külső erők. az imperializmus erői ma nem jelentenek veszélyt a szocialista országok számára. (Viharos taps.) A mi erőink nagyobbak az imperializmus erőinél, (Hosszantartó taps.) ' A mi fegyverzetünk jobb, mint az imperialistáké. (Viharos taps.) A mi rakétánk már a Holdon van, az övék pedig a tengerben. (Derültség, viharos taps.) A burzsoázia azt állította, hogy a munkásosztály nem tud államot vezetni, nem képes megszervezni a gazdasági életet, képtelen fejleszteni a tudományt és a kultúrát. Vajon kinek a tudománya nyitotta meg a Hold felé vezető utat, és kinek a tudománya képtelen elszakítani a maga holdrakétáját a Földtől? A munkásosztály, a szovjet dolgozó nép megmutatta, hogy mire képes. (Viharos taps.) A nemzetközi kapcsolatokban is azért van felmelegedés, mert semmiféle lehűlés nem menti meg az imperializmust. (Hosszantartó taps.) Az imperialistáknak most napról-napra inkább melegük van. (Derültség, viharos taps.) Az imperialista körökben mind gyakrabban hallani olyan dolgokat, hogy a szocializmus országainak gazdasága gyorsabban fejlődik, mint a kapitalista országoké. Ez a legfélelmetesebb az imperialisták számára, mert meggyőzően bizonyítja, ha a munkásosztály kezébe veszi a hatalmat, ha a nép urává válik saját sorsának, jobban mennek a dolgok, mint a kapitalizmusban. (Hosszantartó taps.) Helyzetünkről, a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági fejlődéséről szólva hangsúlyoznunk kell, hogy sikereink nagyok. A Szovjetunió nagy sikerrel hajtja végre hétéves tervét. Az önök országa is igep jól fejlődik, nő a termelés is és a munka termelékenysége is. Sokakat érdekel a nemzetközi helyzet. A szocialista országok nemzetközi helyzete elsősorban belső helyzetüktől függ. Ha* belső helyzetük jó, akkor kedvező országaink nemzetközi helyzete is. A belső helyzetet pedig a munka eredményei" határozzák meg. Minél magasabban fejlett egy ország gazdasága, annál jobb a helyzete. A gazdaság pedig a munka termelékenységétől függ. Minél magasabb színvonalon ál! a gazdaság, minél magasabb a munka termelékenysége, annál magasabb a munkabér, annál inkább élvezi az ember saját munkájának eredményeit. Ezért a munka megszervezése, a termelékenység, az egy munkásra eső termelés növekedése a fő dolog. A burz^oá ideológusok azt mondják, hogy a gazdaság csak a kapitalizmusban képes fejlődni. Saját mohóságukat és azt. hogy a dolgozók millióinak kizsákmányolása útján akarnak gazdagodni, úgy állítják be, mint e fejlődés motorját. Ezt nevezik ők szabad világnak. A kapitalista országokat sorolják a szabad világhoz, mert ott megvannak a feltételek ahhoz, hogy a tőkések „szabadon” kizsákmányolják a munkás- osztályt, a dolgozó népet. És íme most a burzsoázia idegeskedik, mert az ő úgynevezett „szabad világa” inogni kezd a munkásosztály csapásai alatt, a szocialista országok fejlődésének sikerei következtében. A kapitalista világ nem fegyveres erőink csapásaitól, nem rakétáinktól inog, hanem a munkásosztály, a dolgozó milliók növekvő öntudatának csapásaitól, attól, hogy a munkás- osztály és a dolgozó nép öntudatosan átlátja saját kötelességeit. (Viharos taps.) Elvtársak! Milyen perspektívák állnak előttünk a fejlődésben, a szocializmus és a kommunizmus építésében? A legjobbak! Mindenünk megvan, amire szükségünk van. Vannak nagyszerű földjeink, gazdagok vagyunk ásványi kincsekben, és ami a legfőbb: ég bennünk a lelkesedés és lobog bennünk az akarat a szocializmusért, a kommunizmusért vívott harcban. (Viharos taps.) Megdöntöttük a kapu talizmust, megsemmisítettük a föl- desu-rak uralmát és megteremtettük a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát. Most évről-évre gazdagabbak leszünk, évről-évre jobb és jobt a Szovjetunió és a többi szociálisig ország népeinek élete. Csak a munka teremt gazdagságot, a szocialists országokban pedig ésszerűen .használják fel a munkát. A Szovjetunióban lí)60-ban befejezzük az áttérést a nyolcórás munkanapról a hétórás munkanapra. (Hosszantartó taps.) 1964-ben meg. kezdjük az áttérést a hétórás munkanapról a hatórás munkanapra. Nálunk nincs munkanélküliség. Gazda* sagunk szüntelenül fejlődik. A szocialista országok, amelyek utánunk leptek az új élet építésének útjára szintén sikereket aratnak gazdaságuk fejlesztésében. Mi, marxisták jó: tudjuk, hogy a szocialista országoknak, amikor a kommunizmus feli mennek, vállvetve, egymást segítve kell menetelniük. <* 2,
