Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-25 / 303. szám
6 8S35AKMAGYARORSZÄG Fentek, 1959. december 28. > 1 90RS0DI GYít&Á két verse; Munkásak reggel e Jókedvüket a hónuk alatt hozzák, \punt egy friss, fehér csomagot, lépteikben hajnali dallamok ébresztőjük az álmos utcát. Ök emelik ká hosszú kanál-végen tt tüzes napot, mint a próbát. Aztán acéllá kovácsolják, hogy jó nap csengjen fent az égen. >m / Hengerek között a gördülő gondok pirosra érnek, s amíg a homlok kicsiny patakja futva megárqd. Puha pehellhel, hűs lepedékkel. hótakaróval fedte az ég elhint a mezőkön a búza^zálat. Csendben jöttem Aznap megtudtam minek élek. Aznap megtudtam.1 Hó esett. Aznap megtudtam, bennem éled. ki osztályharcban elesett. Kinek húsába belevágtak. * akit a sor tűz letarolt, . Aki egy barna nőre gondolt, mikor fűszálért lehajolt. S ha jöttek nyári villanások, mennykövei kaszát köszörült. Gyümölcsfa-tőnek gödröt ásott • s gonddal bélelte ki qz űrt. Tudta: gyümölcsöt nem szakíthat, mert.leszakítják őt előbb. Mégis győzelmi dalt kiáltott, így. lett akasztott, főbelött. Így hagyta itt a zord világot, ágyad, s az asszonyt, aki sírt, S ha még ott. lent is felkiáltott, csendőr döngette rá a sírt. Most már tudom, hogy miért szép a szavunk, ha okos férfi oktat, Azt is tudom, hogy kik elestek, cl szabad földben megnyugodtak. \. Pártos szavam már duúorászva kötöm toliamra, mini. a zászlót, Minden szavam egy új barázda ■ legyen, s mint régen, ki juhász volt úgy indulok el sok jó társsal. ' Furulyám nincsen, ám fölöttem az ég dalol már, — legyetek hál megértők hozzám, csendbe jöttem. f Inkább csak-tanya Kereszt été. Harmincvála- ftány ház, meg vagy hat száz hold — ennyit nyom az ország mérlegén. Legtalálóbb lenne nevetős falvának” elkeresztelni Keresztétét, mert lakói jókedv, vidámság dolgában utolérhetetlenek. Nem várják be, amíg a ritka alkalom véletlenül nevetnivalót hoz az unaloműzés konyhájára, maguk szervezik-teremtik az anekdotákat, a hasfogátó történeteket. Aki lövátévésre specializálja magát, jó iskolára talál itt. Amikor beköszönt az ősz, a sár úgy fogja körül a kis falut, mint az árvíz, csak a házak fcldje marad szárazon. Se ki, se be! Az őrlenívalót, négy ökör küszködte ki. még nem is olyan régen a több. kilométerre lévő köves útra. Az állandó esőzés elvágta azt az egyetlen köldökzsinórt- is, ami úgyahogy összekötötte őket a nagyvilággal — a föld bekötőút járhatatlanná vált. ..Önellátásra” rendezkedtek be szórakoztatásból. Akivel a bolondját járatták, nem orrolt meg a csínyért, beállt a nevetők közé, és azon törte a kobakjai, hogyan adja vissza a kölcsönt. Aligha akad Kérész- ( téten olyan ember, akinek a becsületes neve mellett ne “ volna még egy rágasztványnev? is. Balogh László tanító mesélte, hogy áz első szülői értekezleten, például csődöt mondott áz utcán hallott gyakorlati névismerete, a névsorra^ nem sokra ment, akit eddig X-nek ismert kiderült róla, hogy az Y névre hallgató gyermeket vallja magáénak. Akkor sem romlott meg a község egészséges derűssége, amikor 1951-ben megalakult a .Szabadság Termelőszövetkezet. Az emberek még közelebb kerültek egymáshoz, gyöngéiket hamarább megleste a falu. Az efféle életszemlélet is hozzásegítette őket a kezdeti nehézségek rnegszüntetéséhez. Mert abból nekik is kijutott. Három mg nehezen ment, a negyedik-ötödik esztendőt szívesen emlegetik, megvolt mindenük. Nágy Gyula bácsi mondotta: Éltünk mi már tsz-t, nem félünk tőle. Akkor tettünk bolondot, amikor hágy- tuk széimenni. Mostanra már mindene meg volt» a népnek. Megint kezdhetjük elölről. I AZ ELLENFORRADALOM után feloszlott a termelőszövetkezet. Hogyan? — kérdezhetné valaki. — Ha olyan jól ment nekik, mért nem tartottak ki? Geleta István így mesél rpla. — Mentüíhk mj íűhóz'-fához, csörgettük a telefont, kilincseltünk tanácsért. Mindenfelé oszlottak fel a tsz? ek. Még majd azért ütnek a fejünkre, hogy mi még maradni akarunk — ez is megfordult az eszünkben, a »agy tanácstalanságban. Feloszlottunk. Mit tehettünk? Azóta már eltelt három év, megint összeszedtünk valamit. Én két növendék ökröt, meg két lovat viszek be. Geleta István álma Hanságra panaszkodik. A munKazinczy és Schillerre emlékezeti a Közgazdasági Technikum irodalmi önképzőköre A közelmúltban ünnepeltük írónk és nyelvújítónk, Kazinczy Ferenc és a drámái által halhatatlanná vált Friedrich Schiller születésének 200. évfordulóját. Rájuk emlékezve tartottuk meg iskolánkban (a Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozatán) a KISZ-ön képzőkor első nyilvános ütését. A két 'nagy költő a mi eszménkért, a szabadságért élt és harcolt, munkásságukat a mi- szabad szocialista társadalmunkban értékelhetjük igazán. Ez'' alkalomból a IV. osztályosok adtak műsort. Ismertették Kazirjczy életét és munkásságát. Készleteket olvastad fel a Fogságom naplójából, k/k versét szavalták, és idézték szúrós, csattanós epigrammáit. Az önképzőkört ülés második részében Schillerre emlékeztünk. Verseiből magyarul és németül szavaltak részleteket, majd meghallgattuk Beethoven IX. szinfóniáját. ‘ Nagy szeretettel emlékeztünk a két költőre. Az önképzőkörre való ! lelkes készülődés a fiatalok ügyszeretetét bizonyítja. Baczuk Erzsébet----------------Q------------- ... F enyőfaünnepély Sárospatakon Kedves színfoltja volt Sárospatakon a karácsony ünnepi hangulatának az a műsoros fenyőfaünnepély, amelyet az Esze Tamás általános iskola tanulói rendeztek a jkuítúr&tt- honban. A kisdiákok Ruszkay And- rásné, Danyi Ernő, Szathmáry István és Simkó János tanárok hozzáértő, gondos előkészítésében kis jelenetek bemutatásával, ének-, zeneszámokkal és szavalatokkal tették kedvessé a fenyöfaünnejjélyt. Olyan sikerült volt, hogy háromszor is meg kellett ismételniük, negyedszerre pedig felkeresték a szociális otthoni, ahol szeretettel köszöntötték tműsotukkal az otthon idős fakóit.' Hasonló melegség jellemezte a Rákóczi Gimnázium fenyőfaünnepélyéi is, amelyet az utolsó tanítási napon rendeztek az intézet dísztermében. Vécsey Antalné tanárnő színes szavakkal, az iskola diákjai pedig szavalatokkal, ének- és zeneszámokkal keltettek ünnepi hangulatot a szépen díszített' fenyőfa körül. Keresztétei egyetértés r kával, nehéz fáradozással összerakosgatdtt vagyonkát megint ej kell lépnie a szívétől, megint bele kell szokni a „miénkbe”. Az eszére! hallgatott, amikor belépett, de a szív?! Hajaj. nehéz dolog ez. Éjnek évadján felkel, szellőzteti zúgó fejét, benyit az istállóba. Búcsúzik a jószágaitól, az, egyéni gazdálkodástól. Mosolyog: a falu közismert kedélye, a feloszlott tsz reményteljes emlékei mosolyogtatják, dehát nem kőből van az ember. 1 MÁSFÉL NAP ALATT a harmincegy családból 28 írta 'alá a bélépési Nyilatkozatot. Egymást agitálták. Vágjunk megint neki! Most már könnyebben fog menni, már megkóstoltuk a közöst! Az egyik decemberi szombaton aztán megalakulnak nyilvánították a tsz-t, melynek az Arany Kalász nevet hdták. Egy-kettőre felmérték a bevinnivalót, s ha az állami gazdaság rendbehozza a volt tsz 5í> férőhelyes istállóját, nem lesz gond a betelepítéssel, több mint 50 darab ló és szarvasmarha van már a tez vagyoniistáján. Szerényen meg is ünnepelték az újjaalakulást, csak úgy, mint a második házasságot szokták. Csehovics Béla eleinte kötötte az ebet a karóhoz, nem akart belépni. Hát nem tartol a faluval? — pirítottak rá. Aztán ő is aláírt, s a vezetőségválasztáson őt tisztelték meg az elnöki funkcióval.' — Miért esett éppen magára a választás? — kérdem. — Hát mit tudom én? Titkosan szavaztak — ez jött ki abból a nagy .titkosságból. Jókedvű, pedig akad tennivalója. A közös gondja először az elnököt keresi fel. Alig, hogy megalakultak, máris jött a gépállomás a segítséggel. Beállt a portájukra néhány traktor. Nem marad sZántatlan föld a keresztéti határban. A munka a gondok-bajok leghatásosabb ellenszere. Amíg tsz-község volt Keresztéi«, a nagyobb kereset utáni vágy senkit sem űzött rakottább tájak felé, megelégedtek a tsz-adta jövedelemmel. A tsz feloszlása után többen elmentek a faluból. Jót tesz á közösben való bizakodásnak Csehszlovákia közelsége. Odaátról lelkesítő hírek jönnek. Geleta István sógora Csécsről üzente, hogy eladta a régi autóját, újat vett 30 ezer koronáért. A rokoni szív talán meg is sárgult egy picürkát az.irigységtől, de aztán arra gondolt, hogy egyszer mi is eljutunk oda. mert az a csehszlovákiai rokon szintén tszrtag. 1 — MI EGY HÚRON PEN DŰLÜNK — dicsekednek a keresztétei egyetértéssel. Egy véleményen vannak, hisznek abban, hogy nem kell már végigbótladozniok a Szabadság első 3 esztendejénele göröngyös útját, kezdhetik valahol a végén, hogy már az első évben igazi arany kalász teremjen a keresztétei Arany Kalász Termelőszövetkezet földjein. Gulyás Mihály Visszapillantó görbe tükör, avagy mivel szórakoztunk a szín ház lián az 1959-es esztendőben i December 25-öt mutat a naptár. Ha jól viseljük magunkat, egy hét múlva már egy egész esztendővel leszünk öregebbek, ami a férfiúi nemet illeti és ugyancsak egy teljes évvel mondhatják fiatalabbnak magukat társadalmunk hölgynemű tagjai, Az öregedés gondolata, az év vége mindenfajta számvetésre noszogat. Így böngésztem át a most távozni készülő eszteúdő rpiskolci színházi plakátjait és — hogy az olvasó nb. emlékezetének gazdag tárházát néhány adattal szaporítsam, emlékeinek felfrissítését segítsem — néhány erakvi1 színdarab rövid ismertetését/ elmondom. (Ha eddig nem tetszett elunni az olvasást, tessék nyugodtan továbbolvasni.) íme! Gong. (A képzeletbeli függöny felvánszorog.) CIGÁNYBÁRÓ Nagyoperett a szükséges eugehö- rökkel. Story von Jókai, szöveg Schnitzler úrtól, zene ifjabb Johann Strauis. Felújítását „forradalmi” mondanivalója indokolta. Annyira „forradalmi” a mondanivaló, hogy először Becsben mutat-' fák, be anno T885. — A mese: A Zsupán nevű sertéskupec Arzén a névre hallgató leányzója csak akkor hajlandó feleségül menni a szomszéd birtokos Barinkayhoz, há az legalább bárói címét tud felmutatni. Arzén át kiskorában platinapálcával zavarták körbe-körbe az ősi Sertésólak körül, ha bárón alul valakivel szóbaállt. Barinkay fütyül rá, mert cigánybáróvá ütik és megtalálja a kincset, meg Szaffit^ akiről kiderül/ hogy nem is igazi cigánylány, hanem valami török arisztokrata baloldali gyermeke. Közben elmegy hősünk a „hazát védeni” — Spanyolországba. A végén — az- operettek örök szokása szerint — a „jó öreg Bécsiben” minden szépen rendbejön. Finale. Tolongás ruhatárnál, mert elmegy a villamos. NÉGY BOLOND EGY PÁR * írta hajdan Kata je v, magyar színpadra elkövette Jákó. Moszkva, húszas évek eleje, padlásszoba. Két barát egy ágyon, két feleség egymás tudta nélkül' Az egyije férj-a másik feleségűéi, 'á másik feleség az egyik férjjel. Éhség, olvasnivaló, kispolgári nyavalygás. Reklám költő, mindenható és mindent megoldó rezonőr kucsmában. Dilemmák, egymás nyakkendőjének és fasíro- zottjánaik kölcsönkérése. A kör négyszögesítése. Feleségcsere. Férjcsere. Minden marad a régiben, csak az asszonyok más ágyon alszanak, Három órai töprengés: „etikus, vagy nem etikus?” — 1958—■ 1959-ben bemutatni etikus, vagy nem etikus? LYSISTRATE Sokezer esztendős múlt, a szerző hozzátartozói kihaltak, nem reklamálnak és tantiemet sem kérnek. Szigorúan csak tizenhat éven felülieknek. — Lysistrate nevű asz- iszonyság közéleti szereplő lesz. Sztrájkvezér. Az asszonyok panaszkodnak, hogy a hosszas háborúskodás miatt, nincsen meg a mindennapi betevő. Lysistrate férjéről mitsem tudunk, de a lelkes asz- szonytárs élére áll a mozgalomnak Szerelemről szó sem lehet. m amíg minden férfiú haza nem jön igazándiból. Győz az emberi természet. de mi lesz Lysistrateval? — Aristophanes megírja. Horvai megrendezi és minden álszemérmes megnézi, hogy vajon tényleg annyira nagylányos-e, mint a szomszédasszony mondja, DOKTOR ÚR Éles társadalombírálat a hatvan év előtti pesti polgári társadalom ellen. Hőse egy betörő, aki a legbecsületesebb az egész ensemble- ban és jókat lehet rajta nevetni. Már a húszas évek lipótvárosi polgára is jókat nevetett. Kikapós szépasszony, szerelmes bakfis; ud- • varló rendőrtiszt és a doktor úr 'kavargása a belemagyarázott társadalombírálat körül, amelyen a megbíráltak nevettek annakidején a legjobban. Kasszasiker. ILYEN NAGY SZERELEM Öngyilkossággal végződő szerelmi háromszög, soha nem látott művészi megvilágításban. A végén egy szigorú, feketeköpenyes narrátor mindenkit elítél, még a jegyszedőket is, pedig azok már hetvenedszer látták a darabot és semmiről sem tehetnek. Előadás végén öt, uvsque nyolc perces vastapsok ... Megérdemelten... KÖTÉLTÁNC Üresfejű, törtető kutatóintézeti jgazáfaiix, nagyvilági feleség. Tehetséges fiatal kutató, rajongó ifjú, szerelmes feleség. Kiábrándult szakember. Fúrás, gerincesség, győz az igazság, hurrá! együtt megoldjuk a kísérletet... öt szereplő és egy díszlet kell hozzá, tájra igen alkalmas... Ja, és tájon kell némi közönség is. MAJD A PAPA A papa mindent lát, a papa mindent tud és a papa .majd incident megold. Meg ám! Annyira, hogy még a szerző is alig ismeri ki magát a papa által megoldott helyzetekben, de az öreg a végén kibújik a szekrény fiókjából és a gyengébbek- kedvéért újra elmagyarázza a nb. közönségnek, hogy ha nem értette volna, amit látott, ám nyissa ki füleit. Ha a húszfilléres leesik, tapsoljon. HÁROM ROBINSON A három Robinsonok olykor heten is vannak, de az ritkán fordul elő. Hölgyek törülközőben, férfiak szakállasán és éhesen. Vegyigyárak és szerelmesek egyesülése, nudista telep alapítása, külön jutalékkal. A darab meséje és mondanivalója nem fárasztja a néző agytekervé- nyeit. Olyan, mint-egy műanyag- pótlék-keverékből készült hideg limonádé — a januári fagyban. (NYÁRI SZÜNET.) — Ez jó* felkerült. CIRKUSfcHERCEGNÖ Az öreg totyakos és nem is enyhén szenilis nagyherceg Fedora hercegnőbe szerelmes, de annak nem imponál, mert egy férfi képe él szíve közepében. Oly mélyen, hogy még akkor sem ismerj meg, amikor az Öreg herceg annyira intrikál, hogy a felesége lesz Mister X-nek, aki csak annyiban különbözik) az imádott férfiútól, hogy á rendező az áliára ragasztatott egy kétforintos, nagyságú szőrcsomót. Aztán a harmadik felvonásban férjhezadják a fiatalokat és — miután a nagyherceget egy talicskán ki fuvarozzák — minden rend bejön. OLYMPIA Merészéül bírálja a századforduló a risztok rátáit-, de nevetni lehet. Olympiáf félteni keli Kovács kapitánytól, mert az csak ».Kovács kapitány” ohne cal: rang; de megjön a bölcs nagybácsi, táborszernagy és őfensége adjutánsa és eltűnnek az akadályok. VANNAK MÉG KÍSÉRTETEK Legalábbis a portás szerint, mert ebből hasznot ihúz és vannak még jámbor polgárok, akik ezt el is hiszik, mert az nekik is jó és vannak gonosz gazdag emberek, akiknek szintén jó, hogy mások elhiszik, hogy vannak kísértetek, pedig tudják, hogy nincsenek, de ha ezt ki is nyilvánítanák merészen, akkor üres lenne a házikabát zsebe, ha pedig jobban megmagyaráznák az egészet, akkor nem lenne annyira érdekes a szatirikus komédia. viszont kevesebb lenne azoknak a nézőknek a száma, akik nem értik egészen. (Vagy nem is akarják.) A TÜNDÉRLAKI LÁNYOK Hárman voltak a Tündérlaki lányok, aztán a szerző hozzájuk, tett még egyettés így négyen lettek. Három közülük tisztességes volt, egy pedig tisztességtelen. Azazhogy ő volt a legtisztességesebb, mert a többi még tisztességtelenebb volt, mert azt tartották tisztességesnek, hogy a nővérük tisztességtelen. Kivételt képez a legkisebb, aki mindent megtett, hogy nővére helyett ő legyen a tisztességtelen és nem rajta múlott, hogy ..nem sikerült. A legtisztességesebb ember a darabban á szegény költő, . akit viszont a rendező úgy eltüntet a második felvonás végén, hogy még a büfében se lehet megtalálni. ÉRDEKHÁZASSÁG Éva gyógyszérésznő inkább érdekházasságot, köt. csak Pesten maradhasson, mégis Gemyeszegen találja magát. A doktor úr a patika pultján alszik, mire a felesége otthagyja, de mégis visszamegy hozzá, mert akkor nem lenne a darabnak tanulsága. A papa sokat mókázik, a mama elájul, de így van ez jól évS ha még a darab zenéje is jobb lenne, szívesebben izgulnánk végig azt. amit úgyis tudunk előre. — részben a műsorfüzetből, részben régebbi vígjátékoké bóL <A függöny gyorsan leesik.) Egy tucatot, .meg egyet ráadásnak. mutattunk be az év miskolci színdarabjaiból. Ha tetszett, ha nem, a kedves olvasó már végigolvasta. Elnézését kérjük, hogy karácsonyi nyugalmát megzavartuk. (be nettek)