Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

Péntek, 1553- december SS, ES2.AK.MAG t ARORS2AG Jieszámoiók és tájékoztatók a Minisztertanács Illésén A kormány Tájékoztatási Hivata­la közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megtárgyalta a Pénzügyminisztérium előterjesztését a lakosság és a mezőgazdasági ter­me! öszövetkezetek 1959. évi adóbefi­zetéseinek várható alakulásáról, s elfogadta a lakosságtól és a termelő- szövetkezetektől származó 1960. évi adóbevétel tervét. A Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyta a Munkaügyi Miniszté­rium jelentését a dolgozók társada­lombiztosítási nyugdijáról szóló 1958. évi 40. sz. törvényerejű rendelet vég­rehajtásáról. E törvényerejű rende­let alapján — mint ismeretes — fel­emeltek az 1954. évi 28. számú tör­vényerejű rendelet alapján folyósí­tott — úgynevezett régi nyugdijakat, s ennek eredményeként ezeknek a nyugdijaknak átlagos összege havi 676 forintról 723 forintra emelkedett. Az. 1958. évi 40. sz. törvényerejű ren­delet alapján folyósított — úgyneve­zett új — nyugdíjak átlagos összege havi 787 forint, A Minisztertanács tudomásul vet­te a Munkaügyi ^Minisztériumnak a családi pótlék emelése tárgyában 1950 márciusában hozott -kormány­rendelet végrehajtásáról előterjesz­tett jelentését. A kormány meghallgatta és jóvá hagyta a Földművelésügyi Miniszté­riumnak a külföldről behozott mező- gazdasági gépek felhasználásáról szó­ló jelentését. A Minisztertanács jóváhagyta a •magyar—lengyel ártandó gazdasági együttműködési bizottság második ülésszakának jegyzőkönyvét, vala­mint. n nemzetközi gazdasági kapcso­latok bizottsága e tárgyban hozott határozatait. A kormány tudomásul vette Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal el­nöke, az Országos Atomenergia Bi­zottság alelnöke jelentését, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kö­zött az atomenergia békés felhaszná­lása terén való együttműködésről szóló egyezmény aláírásáról Péter János, a külügyminiszter el­ső helyettese tájékoztatta a Minisz­tertanácsot a Magyar Népköztársaság ENSZ-küldöttségének az ENSZ ti­zenegyedik ülésszakán végzett mun­kájáról. A Minisztertanács a tájé­koztatást tudomásul vette, s a Ma­gyar Népköztársaság ENSZ-küldött- sege vezetőinek és tagjainak jó mun­kájukért elismerését fejezte ki. Apró Antal, á Minisztertanács el­nökének első helyettese tájékoztatta h kormányt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tizenkettedik (szófiai) ülésszakáról. A kormány tu­domásul vette Apró Antal tájékoz­ta lóját az ülésszak jegyzőkönyvéről, különös tekintettel az abban foglalt magyar vonatkozású ajánlásokra, s megbízta a gazdasági bizottságot, hogy a jegyzőkönyv alapján tegye meg a Magyar Népköztársaságra vo­natkozó feladatok megoldását bizto­sító intézkedéseket. A Miniszterta­nács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) 4 csehszlovák kormány jóváhagyta az I960, évi népguzdasági tervei és költségvetést Prága (MTI) A csehszlovák kormány december 21-én jóváhagyta a népgazdaság 1960. évi tervét. Az. 1960. évi állami terv az ipari termelés 10.2 százalékos növekedésé­vel számol. A gépipar az egész ipari termelés 30 százalékát fogja szolgál­tatni. A kohászat 1960-ra előirányzott termelése 13 százalékkal haladja meg az ideit. 1960-ban az acélterme­lés 6.8 millió tonnára, a hengerelt acél termelése pedig 4.56 millió ton­nára emelkedik. A koszért bányák 4,4 százalékkal, a barnaszénbányák 6.5 százalékkal ter­melnek többet mint 1959-ben. Ugyan­akkor a koksztermélés 9.4 százalék­kal .növekedik. A jövő évi beruházási építkezések­re előirányzott összeg 12.3 százalék­kal haladja meg az ez évi beruházá­sokat. Nagyszabású á csehszlovák nép­gazdaság jövő évi lakásépítési terve. összesen 78.950 lakást kell átadni, háromezerrel többet, mint amennyit a 12 éves lakásépítési terv jövőre elöi rányoz. A csehszlovák külkereskedelem forgalma 1960-ban 9.8 százalékkal növekedik és ezen belül a szocialista országok részesedése 72 százalékra emelkedik. 1960 végén a reálbérek egyötöddel haladják meg az 1955. évi színvona­lai. A csehszlovák kormány jóvá­hagyta az. 1960. évi állami költség- vetés tervezetét, is. Az államháztartás 103.6 milliárd korona bevétellel szemben 103.4 milliárd korona ki­adással, számol. , A kiadások 49 6 százaléka a nép­gazdaság fejlesztéséi. 39 százaléka kulturális és szociális célokat szol­gál, 8.5 százalékát a honvédelemre és a belső biztonságra, 2.9 százalékát Pedig az államigazgatás költségeire fordítják. A bevételek 88, százalékát 3 népgazdaság szocialista szektora szolgáltatja. Az emberért Eisenhower karácsonyi üzenete os amerikai néphez Washington (MTI) Eisenhower elnök nem egészen 24 érával 22 000 mérföldes víiágkörüli útjáról történt hazatérése után kará­csonyi üzenetet, intézett az amerikai néphez. Beszédét: az amerikai rádió es televízió is közvetítette. Az elnök a többi között kijelen­tette, hogy világkörüli útján meggyő­ződött arról, milyen mély vágy él a népekben „a szabadság jegyében megteremtendő béke után". Eisen­hower kifejezte azt a meggyőződését, hogy a béke biztosítása elsőrendű fontosságú és ez a kulcsa az általános iáiét és boldogulás megteremtésének. Az Egyesült Államok vezetője ki­jelentette, hogy „az amerikaiak né­zete szerint az emberiség jóléte szempontjából nem szükséges, hogy elkerülhetetlen összeütközés jöjjön I létre a különböző'országok és tarsa- | dalmi rendszerek között, ugyanakkor | azonban önmagában nem elegendő (az cgytnás mellett élés sem”. Az elnök felhívta az amerikaikat Amerikai lapok a csúcsértekezletről és Bonn álláspontjáról New York (TASZSZ) Joseph Alsop, a New York Herald Tribune párizsi tudósítója a lap szer­dai számában gúnyosan megjegyzi, hogy a nyugati hatalmak vezetői párizsi találkozójukon „hatalmas erőfeszítések" eredményeképpen sem értek el mást, csak egy megegyezést az elkövetkező csúcstalálkozóra vo­natkozólag, amelyben a nyugati kül­ügyminisztériumok másodrangú kép­viselői is megállapodhatlak volna. Az egyetlen megegyezés, íynely Párizs­ban létrejött — folytatja Alsop —, „nyilvánvaló és szükségszerű do­logra” vonatkozik. Alsop rámutat, hogy a nyugati ve­zetők nem tudlak közös nevezőre jutni a tekintetben, mit kell mon- daniok és tenniök a néhány hónap múlva összeülő csúcstalálkozón. A New York Post azt a vádat sze­gezi Adenauernak, hogy meg akarja hiúsítani a Csúcsértekezletet. A lap utal arra, hogy a három másik nyu­gati hatalom helyeselte Bonnak azt az álláspontját, hogy Nyugat-Berlin kérdésében ismét a merev ellenállás magatartását vegye fel. Az ilyen ma­gatartás természetesen minden lehet­séges eredménytől megfosztaná azt az alkudozást, amely a múlt nyáron két hónapon át folyt a genfi külügy­miniszteri értekezleten — írja a lap. A Washington Past And Times Herald azt írja: „Eisenhower és Hruscsov megbeszélései, valamint a tárgyalások kilátásai az európai béke előhírnökei, azé a békéé, amelyet virágzás követ. A NATO tagjai azon­ban a megváltozott nemzetközi hely­zet ellenére olyasmivel foglalkoznak, ami a korábbi nagyhalaimasdi-játék­hoz hasonlít. A piacok, a gazdasági elsőség, sőt a katonai uralom — ezek azok a zsákmányok, amelyekért a szövetségen belül elkeseredett harc folyik.” (MTI) es „tengerentúli .barátaikat”, ne fe­ledkezzenek meg azokról, akik nyo­morban es elmaradottságban élnek, hangsúlyozta a hosszúlejáratú segély­programok folytatásának és kibőví­tésének fontosságát. Hozzátette, hogy ez nem jótékonyság, hanem Amerika érdekeinek, is megfelel. Tovább folytatja nmnkáját az SZKP Központi Bizottságának plénuma Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön reggel a nagy Kreml- palotaban tovább folytatta munká­it a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának plénuma. Az ülésen folytatják a mezőgazdo- I ság továbbfejlesztéséről, az SZKP XXI- kongresszusa és a Központi Bizottság 1958. évi decemberi plé­numa . h alá roza Iá n ak megvalósításá- '•ől szóló beszámolók megvitatását. (MTI) Ülést tartott a Holland Kommunista Várt Központi Bizottsága A Holland Kommunista Párt Központi Bizottsága december 19— 20-án tartott ülésén jóváhagyta az európai kapitalista országok kom­munista pártjainak a dolgozókhoz intézett felhívását. A Központi Bizottság felhívta a párt parlamenti csoportját, bizto­sítsa, hogy a holland parlament meg­vitassa a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának leszerelési felhívását. (MTI) Imperialista cselszövények az irán-iraki ellentétek mögött Bagdad (TASZSZ) Az iraki sajtó Iraknak és Iránnak az utóbbi időben kiéleződött viszo­nyával kapcsolatban hangsúlyozza, hogy bár Kasszem miniszterelnök cs az iraki külügyminisztérium szó­vivője békés jellegű kijelentéseket tett a határviszály kérdésében, iráni részről igyekeznek ferde megvilágí­tásba helyezni az iraki kormány po­litikáját, egymásra uszítani Irán és Irak népét. Az Ittihad As Saab című lap még­állapítja: „Az Irak ellen irányuló iráni tá­madások nem véletlenek és nem foghatók fel elszigetelt jelenségként, hanem egy imperialista terv szerves részét alkotják. E terv arra irányul, hogy összeesküvést sző'jjenek köztár­saságunk ellen, azoknak az elgondo­lásoknak megfelelően, amelyeket a Cento legutóbbi értekezletein dol­goztak ki”. PÁRIZS. .Mint az AFP jelenti, Aram, iráni külügyminiszter szerdán találkozott az Egyesült Államok és Anglia teheráni nagyköveteivel és megvitatta velük az irán—iraki ha­táron támadt feszültséget. (MTI) f odor Zsivkov nyilatkozata * egr görög lapban Athén (TASZSZ) Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkára kijelentette az Avgi munkatársának, hogy Bulgária kor­mánya cs népe a balkáni csúcsérte­kezlet. összehívását kívánja, atom- és hidrogénfegyver-mentes övezetté akarja tenni a Balkán-félszigetet és az Adriai-tenger térségét, meg nem támadási szerződést szeretne kötni Görögországgal. Görögország és Bulgária vezetői­nek találkozniuk kellene a tárgyaló- asztal mellett'a vitás, kérdések meg­beszélésére — mondotta Todor Zsiv­kov. (MTI) Béke, szerem, Mennyire egybetartoznak ezek a fogalmak' Milyen sokat beszéltek cs írtak róluk, mennyit emlegették és emlegetik még ma is! Különö­sen a lelki békét, hogy „boldogok a lelki szegények, mert övéké n mennyeknek országa ". Sántít ez a filozófia. Nem lel- . heti meg nyugalmát a mc/.ítlábo: ember ilyenkor, karácsony táján sem. Mi már csak úgy vagyunk ’•ele, hogy éljünk jól és bekében Ml, a földön és ne ..majd a iúlv hígon”. A „lelki béke" is csők akkor é; hető el. ha béke van a földön, ha nem dörögnek a fegyverek, nem hullnak bombái: és rakéták a vá­rosokra. a kórházakra, ha nem pusztulnak c! múljék és milliók a háború borzalmas t űzorkán jóban. Csak így élhet pels nyugodtan a/ emberek! A világítóké megóvása, a hidegháború teljes kiküszöbölé­se. — ez most a megoldásra váró feladat. Kommunisták és pártonkívüiiek, katolikusok és protestánsok — a békét vágyó milliók egyre gyorsab­ban felismerik, hogy az egész em­beriség figyelmének központjába most ez a gondolat került. A be­csületes emberek mindenhol arra várnak, hogy. oltsák el a háborús tűzfészkek gyilkos lángját, szüntes­sék mer. a tömegpusztító fegyverek gyártását és oldjak meg a nemzet­közi békét zavaró problémákat. El líoll érnt hogy a dolgozó milliók soha többe ne szakadjanak el csa­ládjaiktól és ne váljanak ágyútöl­telékké. Errpl beszélt Hruscsov elvtárs is pártunk VII. kongresszusán. Ezt foglalja magában az európai kom­munista pártok nemrégiben kiadott közös nyilatkozata. Ez a szellem halja át pártunk egész tevékeny­ségéi. Ezért harcolnak a haladé' emberek az egész földkerekségen. Mert .harc ez a javából! Nem elég csak óhajtani a békét, a só­hajok és fohászok nem sokat ér­nek. Itt arról van sző. hogy le kell fogni a gvilkos fegyverekkel ban­dába odázok kezét, meg kell akadá­lyozni, hogv működésbe hozzák ezeket a fegyvereket. Mindezt az emberért! Ma az emberele politikai és társadalmi tevékeny­séget, hogy az hogyan szolgálja a dolgozókat,. 'A kommunisták felis­meri ék azt az alapigazságot, hogy csak akkor számíthatnak a töme­gek támogatósára és bizalmára, ha zászlajukra a néptömegek legfon­tosabb kívánságait. írják. Ez a gondoskodás hatotta át pár­tunk nemrégiben véget ért törté­nelmi jelentőségű VTI. kongresszu­sát is, Kádár elvlárs beszámolóját és zárszavát. A referátumokon cs felszólalásokon az a kommunista felelősség húzódott végig, amely csak a dolgozók élenjáró pártjára jellemző. ’Valamennyi felszólaló minden mondatában a szocializ­must építő, dolgozó emberről be­szélt. A ma még elnyomatásban élő testvére kommunista pártok kül­döttei is a dolgozó tömegek felsza­badításáról, békéjének megóvásá­ról szóltak. Lehet, hogy azt a szót: „az em­berért" nem mondták ki, de nem is ez a fontos, hanem az, amiről beszéltek. Az a döntő, hogy min­den egyes felszólalást, bármelyik referátumot elő lehet venni, s mindegyikre az a jellemző, hogy a feladatok megoldásáról, a meglévő nehézségek elhárításáról, a ió mód­szerek általánosításáról, a munka megjavításáról szól. A gépipar gyorsabb iramú fej­lesztéséről, az automatizálásról, a meglévő üzemek modernizálásáról szólva sem hangsúlyozták mindig, hogy mindez a dolgozókért törté­nik. mégis mindez csak ezért van. Könnyebbé válik a munka. Több lesz az előállított termék. Jobban bírjuk a versenyt a külföldi pia­con. Több készárut és félkészter­méket tudunk eladni." Egyszóval előnyösen kereskedhetünk. Rövidí­teni lehet a munkaidőt. Miért történik mindez a mi tár­sadalmunkban? A dolgozókért! Sfinte a legfontosabb kérdés a pártkongresszuson a me­zőgazda.só g szocialista átszervezése volt. Ez teljesen érthető. A mun­kások és parasztok szempontjából egyaránt ez az egyetlen járható út. így találja meg számítását a dol­gozó parasztság, több jut a munkás asztalára, erősödik országunk. Az a tény, hogy a pártkongresszus óta eltelt, rövid idő alatt megyénkben több mint tíz új termelőszövetke­zeti község jött létre, azt igazolja, hogy a dolgozó parasztok is meg­értik ezt. De nemcsak ezt kell látni! Az a körültekintés, bölcsesség, ahogyan az átszervezés módozatairól beszél­tek és határoztak a kongresszuson, az is mutatja, hogy mindenki tuda­tában van annak: az emberről van szó. Azokról is, akik ma még nem • látják, hogy a kongresszus az egye­dül járható utat jelölte meg. Még­sem engedhető meg, hogy erőszako­san kényszerítsék a parasztokat a termelőszövetkezetbe. A jó példa hatására kialakuló meggyőződés, a meggyőzés enné! sokkal nagyobb erő, hatása pedig megnyugtató a dolgozó parasztságra. A kongresszus határozataiból kü­lönösen magukért beszélnek azok a részek, amelyek a lakosság élet- körülményeinek megjavítását, a la­kásépítést, az életszínvonal emelé­sét, az árualap gyarapítását, stb tartalmazzák. Ezeknél nem is kell különösebben bizonyítani, hogy a dolgozók érdekében valók. A kongresszusi záróbeszéd na­gyon sokáig emlékezetes marad. Sokan mondják, hogy Kádár elv­társnak ez a beszéde olyan volt, mint az az emlékezetes parlamenti zárszó, vagy az Alkotmány-napi győri beszéd. Ügy is fogalmazták már — és ezzel tel jesen egyet lehet érteni —, hogy ez beszélgetés volt az emberekkel az emberekről. A tanácsok, amelyeket Kádár elvtárs adott, nagyon fontosak mindenki számára. Ezekben, mint a cseppben a tenger, tükröződik pártunk egész politikája. „A kommunistáknak nem kell semmi másnak lenniök, mint a többi ember, nem kell kü­lönlegesnek lenniök — csak ember­nek a szó igazi értelmében.;, Mégis van egy nagyon lényege?? különbség a kommunisták és az individuáli­san gondolkodók vagy önző embe­rek között. Az tudniillik, hogy a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog. Ez az óriási kü­lönbség a kommunisták és az indivi­duálisan gondolkozó emberek kö­zött. Az az ember, aki szereti meg­rakni a ha fiát. és jóízűen tud enni akkor is, ha körülötte a dolgozó emberek éheznek, szerintem az em­ber nevet, sem érdemli meg.” — mondotta Kádár elvtárs kongresz- szusi zárszavában. Mennyi gondunk volt a három év előtti karácsonykor. A bizonytalan­ság, a nyugtalanság nyomasztó lég­köre^ homályosttottó el az ünnep megszokott fényét. Ma. pedig nyu­godtan cs jól élünk. Ez azonban nem az cg áldása, hanem szívós harc eredménye. A párt már akkor is jól látta, hogy s^^pánkodással semmire se megyünk, csak akkor, ha. dolgozunk. loy van az ^C)^ most ra­i^y van «z, gyognak a bol­dog gyemlékszemek, elégedettek n szülők. Érdemes harcolni és dol­gozni, van eredménye a munkának. Békében élünk, több az ajándék ... Mindenki tudja: nem frázis, hanem kézzelfogható valóság, hogy ha jól cs jobban dolgozunk, jövőre még több lesz, mint most az idén és még boldogabban élünk. XXIII. János pápa karácsonyi beszéde Vatikánváros (DPA) XXÍI1. János pápa szerdán rádió­beszédet mondott cs ebben felszólí­totta a világ népeit, éljenek bekében egymással, szüntessék meg a társa­dalmi igazságtalanságot és fogjanak össze az igazság és törvényesség szolgálatában. Az egyház helyesel minden olyan törekvést, amely a nézeteltérések békés megszüntetését, a népek köze­ledését és kölcsönös együttműködé­sét szolgálja. Jóakarátúan tekint minden olyan kezdeményezést, amellyel meg lehet menteni az em­beriséget az újabb megpróbáltatá­soktól — hangzik az üzenet. Mindemellett a pápa kijelentette, hogy a jövőben nem kevésbé „szilárd magatartást” követel a katolicizmus­sal ellentétes „ideológiákkal és rend­szerekkel” szemben. Javasolta, hogy a munkáltatók és a munkavállalók viszályait simítsák el. (MTI) Eltemették Ráth-Yégh Istvánt Szerdán a kerepesi temetőben nagy részvéttől kísérve temették el RálJa- Végh Istvánt, a kiváló írót és műve­lődéstörténészt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom