Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-23 / 301. szám
2 eSZAKMAGYAKORSZAQ Szerda* 1959. december 23. Megnyílt a% SZKP Központi Bizottságának plénuma D. Poljanszkij, az OSZSZSZK Minisztertanácsa elnökének beszámolója Uj fogalom, új módszer népgazdasági életünkben * a regionális tervezés Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kedden a Kremlben megnyitotta az SZKP Központi Bizottságának plénumát. A plénum összegezi, hogyan teljesítették a mezőgazdaság területén a hétéves terv első évének terveit, és megvitatja a szovjet földművelés és állattenyésztés további fejlesztésének feladatait. A plénumra meghívták a mezőgazdasági termelés élenjáró dolgozóit, az ipar, a tudomány képviselőit. Az első ülésen Dmitríj Pőljansz- kij, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke mondott beszámolót. A kedden megnyílt plénum napirendjén hét szovjet köztársaság képviselőinek beszámolója szerepel. E beszámolók ismertetik az OSZSZSZK, Ukrajna, Kazahsztán, Belorusszia, Uzbekisztán, Tádzsikisztán és Azerbajdzsán mezőgazdaságának további fejlesztésével összefüggő problémákat. E beszámolók nyomán a plénum megvitatja, milyen intézkedésekre van szükség, hogy végrehajtsák az SZKP XXI. kongresszusán, valamint a központi Bizottság 1958 decern,béri plénumán a földművelés fellendítéséről,' a gabonafélék, a cukorrépa, a gyapot és más növényfajták termelésének növeléséről hozott határozatokat. Megvitatják a közös állattenyésztés fejlesztésének, hozama növelését, a mezőgazdasági káderek problémáit, a mezőgazdaság további gépesítését, a kolhozok közös gazdaságának erősítését és a kolhozparasztok jólétének további emelését is. Moszkva (TASZSZ) Dmitríj Poljanszkij, az OSZSZSZK Minisztertanácsának elnöke az SZKP Központi Bizottságának plénumán mondott beszámolójában bejelentette: Az OSZSZSZK-ban 1959-ben 4,2 milliárd púd szemes terményt takarítottak be, 1360 millió púddal többet, mint az utóbbi öt év évi átlaga volt a szűzfőldek művelés alá vételét megelőzően (púd: 16,38 kiló). Poljanszkij elmondotta, hogy a gabonatermés- további növeléséhez sok millió hektár újabb föld megműve-; lésé&Jérvezik az Uraiban, a Volga menten, .Szibériában ásva Távol-Keleten. így lehetővé válik a gabóna- félék vetésterületének növelése . és további 500—600 niilliÓ púd gabona betakarítása. Az év első 11, hónapja alatt a köztársaságban a hústermelés több mint 33 százalékkal, a tejtermelés Í3 Százalékkal növekedett a múlt évihez viszonyítva. Az államnak 4,3 millió tonna húst adtak el, 1 244 Ö00 tonnával többet,, mint tavaly. PóljanszMj kijelentette, hogy az orosz föderáció kolhozai és szovhozai lényegesen megerősödtek és zömükben ma már tehetős nagygazdaságok. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a*fal- vakbán példátlán lendülettel építik a gazdasági helyiségeket, a kulturális és szociális rendeltetésű épületeket. A beszámoló szerint hét év alatt több mint kétszáz milliárd rubelt költenek erre a célra. A szóbanforgó időszakban a falvakban ötmillió lakóházat építenek, háromszor annyit, mint az előző hétéves időszakban. Poljanszkij elmondotta, hogy az OSZSZSZK kolhozai és szovhozai az idén toyábbi 73 ezer traktort, 33 ezer kombájnt, és sok más gépet kaptak. (MTI) Január második feféSsen kezdik meg a csúcstalálkozó gyakorlati előkészítését A szovjet sajtó megjegyzéseket fűz a most véget ért nyugati kormányfői találkozóhoz. Jefimov, a Pravda tudósítója megállapítja, hogy a kelet—nyugati csúcsértekezlet összehívása lépés a béke megszilárdulása felé. Az Izvesztyija egyebek között kiemeli, hogy Adenauer minden tőle telhetőt elkövet a kelet—nyugati tárgyalások megakadályozására. Az AFP illetékes forrásra hivatkozva közli, hogy január második felében megkezdik^a csúcstalálkozó előkészítését Washingtonban. A nyu gatiak két munka#oportot mér fel1 is állítottak, az első a leszereléssel^ foglalkozik, a másik a német kérdés aktacsomóját készíti elő. Lesz e"” ---------—o--------------D z NDK belügvm;niszteróiiek nyílt levele a nyugatnémet belügyminiszterhez Berlin (ADN) Kari Maron, az NDK belügyminisztere Schröder bonni belügyminiszterhez intézett nvilt levelében hevesen tiltakozott az ellen, hogy az utóbbi időben Nyugat-Németország- ban az NDK e^yre .több polgárát sújtják elnyomó intézkedésekkel. , Nyugat-Németországban az NDK több polgárát bebörtönözték, kiváltképpen olyanokat, akik a béke biztosításán, Németország békés és demokratikus egyesítésén, a németek megegyezésén munkálkodtak. A nyugatnémet korrnánynak, tanúbizony- ? Ságot kellené tennie arról, hogy Őszintén óhajtja a németek megegyezését. Ezt elsősorban azzal fejezhetné Ttf, 'hogy még a karácsonyi ünnepek előtt szabadonbocsátja a Nyugat- Németországban bebörtönzött NDK- polgárokat —- állapította meg Kari Maron. Kedden az NDK minisztertanácsának ^megbízásából működő Német Egység Bizottsága felhívással fordult a közvéleményhez, s kérte, akadályozza meg a nyugat-németországi rendőrterrort. (MTI) harmadik munkacsoport is, ez a kelet—nyugati kapcsolatok általános kérdéseinek szentelt,, tevékenységét. Ugyané hírforrás szerint néhány nappal április 27-e előtt Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és Nyugat-Németország külügyminisztere ülést tart Párizsban, és megvizsgálja e munkacsoportok jelentéseit. A DPA arról ír, hogy az áprilisi csúcsértekezletnek nem lesz kötött napirendje, a nyugati kormányfők állítólag megállapodnak abban, hogy a csúcsértekezlet témakörét csak körvonalazzák, s így minden részvevő elmondhatja, amit akar. Thompson moszkvai amerikai nagykövet, amikor tegnap, átadta Gromikonak a meghívást, kifejtette, hogy a nyugatiak legszívesebben a leszerelésről, Németországról és Berlinről és általában a kelet— nyugati kapcsolatokról tárgyalnának. Emellett egyéb kérdések elől sem zárkóznak el. Párizsi politikai megfigyelőknek egyébként az a véleményük, hogy a most lezajlott háromnapos nyugati kormányfői találkozó eredményei viszonylag soványak, a részvevők a problémákat nem vitatták meg tüzetesen, e?t külügyminisztereikre és a szakértőkre bízták. Az Atlanti Tanács záróközleménye szerint az atlanti szövetséges országok támogatják a kelet—nyugati csúcsértekezlet összehívását. A Reuter tudósítása arról számol be — hogyan készülnek a nyugati hatalmak a csúcsértekezletre. E felkészülés a következő formákban történik majd: 1. Állandó tanácskozások Párizs, London. Bonn és Washington között diplomáciai síkon. 2. A négy nyugati nagyhatalom munkacsoportjának értekezletei. 3. A négy nyugati nagyhatalom külügyminisztereinek későbbi időpontban tartandó értekezlete. 4. A NATO állandó tanácsának és miniszteri tanácsának ülései a négy nyugati hatalom által tett lépések megvizsgálására. 5. Eisenhower, MacMillan és De Gaulle megbeszélése Párizsban, közvetlenül a kelet—nyugati csúcsértekezlet megkezdése előtt. „ ... a migyar szocialista munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása óta a népgazdaság tervezésével és Irányításával összhangban munkálkodunk az ipar technikai színvonalának emeléséért.. (Kiss Árpád elvtárs kongresszuson elhangzott beszédéből.) NÉPGAZDASAGUNK vezető SÄER VEI, a beruházók, a tanácsok taejai és a szakemberek új fogalommal, új módszerrel ismerkednek: a regionális tervezéssel. Az utóbbi időben egyre többször találkoztunk a sajtó hasábjain ezzel az új fogalommal, azonban még keveset hallottunk róla ahhoz, hogy ez az új tervezési módszer az általános köztudatba át- ' és környékének közlekedési berendezéseit szükségtelen megterhelésnek teszj ki, s ugyanakkor az utazók részére is felesleges kilométereket jelent. * DE MARADJUNK CSAK szőkébb pátriánkban, Borsodban. A közvéleményben úgy ismeretes, hogy bőséges munkalehetőségekkel rendelkező ipari megye vagyunk. Ha azonban iparának megoszlását területi elosztásában vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy iparunk túlnyomó többsége a Sajó völgyébe koncentrálódik, ahol nagy munkaerőhiánnyal küzdünk, ugyanakkor a megye keleti< (Zemplén) és déli területein munkaerőfeleslegek vannak, amelyek ugyan a Sajó völgyében megtalálják a foglalkoztatottságukat, de ezzel együtt- jir a nagyarányú ingavándoríorga- lom, ami közlekedési hálózatunkat túlterheli és súlyos nehézségek elé állítja. menjen. í A regionális tervezés bevezetésé- , nek szükségessége, melyet még vég- legesen ki nem forrott magyar szak- . kifejezéssel tájegyséjtervezésnek (tájszervezésnek)- lehetne nevezni, j abból a felismerésből született, hogy j a n'+tjardaság fejlesztését nem ele- \ gendő csupán szakmánként megtervezni és végrehajtani. Figyelembe kell venni az ország különböző földrajzi és gazdasági tájegységeit és a terveket e szempontok alapján is területileg és időben össze kell hangolni. A gazdasági élet egészséges fejlesztésének egyik fontos kulcskérdése a helyes koordináció kialakítása és fenntartása. A szakmaközi területi koordináció szorításával (az üzem, illetve a beruházói sovinizmus háttérbe szorításával), hatalmas ösz- szegeket kitevő rejtett gazdasági tartalékokat hozhatunk felszínre és fejlődésünk ütemét meggyorsíthatjuk. A regionális tervezés feladata kettős. Egyrészt a népgazdaság általános megvalósítására legalkalmasabb területet (tájegységet), másrészt biztosítania kell a feltárt gazdasági és természeti adottságok számára a legcélszerűbb fejlesztési lehetőségeket. Ismeretes, hogy hazánk a kapitalista gazdálkodásból, illetve a Habsburg gazdaságpolitikából maradt örökségként milyen gazdasági aránytalanságokkal terhelt. Fővárosunkban koncentrálódik iparunk fele, ugyanakkor több olyan vidéke van az országnak, ahol alig van ipar. Az aránytalan ipari megoszlás következtében a dolgozók tízezrei sok száz kilométert utaznak hetenként és szükségtelenül terhelik a közlekedésé hálózatot. Ha lakóhelyük közelében dolgozhatnának, több idő jutna pihenésre, szórakozásra, művelődésre, családi életre, s ugyanakkor a népgazdaság terhei is csökkennének. Ismeretes az a nagy nívókülönbség, ami a főváros és a vidéki városok között fennáll, s ami egyik fő szívóereje a Budapestre irányuló egészségtelen és kommunális beruházások terén súlyos terhet jelentő „népvándorlásnak”. Ismeretes, hogy az ország centrális ködekedési rendszere, az átlós utak és átlós vasutak hiánya miatt egyik vidéki nagyvárosból a másikba csak rendszerint Budapest érintésével lehet eljutni. Ez az állapot a főváros NAPRÓL NAPRA ÉRKEZNEK újabb jelentések arról, hogy a Szak- szervezeti Egység” jelöltjei sikereket érnek el az osztrák üzemi tanácsválasztásokon. Ezeknek a híreknek a megítélésénél két fontos tényezőt kell figyelembe venni. Az egyik az, hogy a Szakszervezeti Egység csoportját kommunisták vezetik, a másik pedig, hogy a legjelentősebb előretörés a fémipar nagyüzemeiben tapasztalható. A .stájerországi iparvidék 24 üzemében lezajlott választások során a Szakszervezeti Egység mandátumainak száma 42-ről 80-ra emelkedett. A kapfenbergi Böhler Művek-nél a választások előtt a Szakszervezeti Egység-nek egyáltalán nem volt képviselője az üzemi tanácsban, a most lezajlott választások után 4 mandátumot hódítottak el a szociáldemokratáktól. A Magnezit Művekben az üzemi tanácsban elfoglalt helyék számát égyről négyre sikerült emelniük. Az Andritz Gépgyárban a Szakszervezeti Egység megszerezte a többséget, a gráci Puch Művekben pedig három és félszeresére sikerült emelniük szavazataik számát. A két utóbbi nagyüzemben most kommunistákat választottak az üzemi tanácsok elnökévé. A fémipari üzemekhez hasonlóan, jelentős sikereket vívtak ki a baloldali jelöltek a vegyi iparban is az üzemi bizottsági választásokon. így például a linzi Nitrogén Művekben mándátumaik számát 1-ről 3-ra emelték, a Semperit Műveknél pedig KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Kommunista előretörés az osztrák üzemi tanácsválasztásokan AZ OSZTRÁK kommunistáknak ez a szinte ugrásszerű előretörés# az üzemi tanácsválasztásokon rendkívül élénk visszhangot váltott ki a polgári sajtóban, amely azelőtt egyébként nem igen foglalkozott olyan témákkal, mint üzemi tanács- választás. , Ezúttal azonban különböző „aggodalmakkal” vannak eltelve. A Salzburger Nachrichten és a Das Kleine Volksblatt riadót fújt. „A főváros politikai köreiben — hangsúlyozta a Das Kleine Volksblatt — nem csekély aggodalommal vették tudomásul egyes stájerországi nagyüzemek üzemi tanácsválasztási eredményeit”. Az osztrák Néppárt gazdasági szövetségének a lapja, a Ta- ges-Zeitung pedig azt az aggályát nyílvánította ki, „hogy a megerősödött kommunisták a szocialistákat bizonyos fokig sarokba tudják majd szorítani és különböző akciókba kényszeríthetik őket”. Az, amiről itt a tőkés sajtó a komoly aggodalom hangján és természetesen a maga sajátos zsargonjában szól, meglehetősen hasonlít a valósághoz. Mindenesetre sokkal jobban hasonlítanak a tőkés sajtó aggodalomtól sugaflt cikkei a valósághoz, mint á „szocialista” Arbeiter Zeitung kísérletei, amelyek arra irányulnak, hogy bagatellizálják a baloldal sikereit. Az osztrák üze- 40 százalékkal emelték szavazóik mekben a munkások ezrei a kom- számát. A legutóbbi napok folyamán munista jelöltekbe vetették bizalmuváltak ismeretessé a bécsi és alsóausztriai üzemi tanácsválasztások eredményei, amelyek szintén a baloldal előretöréséről tanúskodnak, így például a korneuerburgi hajógyárban megduplázták a baloldali üzemi tanácsi tagok számát kát, rájuk szavaztak és nem a szociáldemokrata jelöltekre. Olyan jelenség ez, amely méltán nyugtalanítja a tőkéseket. FELVETŐDIK A KÉRDÉS, hogyan kerülhetett sor az üzemekben erre a balolöali fejlődésre, holott a közelmúltban lezajlott parlamenti és községi választások során az eredmények a baloldal számára meglehetősen kedvezőtlenek voltak. Magától értetődik, hogy sokkal többet jelent a bizalom, ha egy üzemi szaktársról, egy üzemi funkcionáriusról van szó és ezért ilyen értelemben az üzemi bizottsági választások többet jelen- tenk, mint a politikai testületek megválasztása. Ez önmagában véve azonban nem magyarázhatja meg a kommunisták előretörését a 2 évvel ezelőtti üzemi tanácsválasztáson elért eredményekhez képest. Sokkal inkább szolgálhat magyarázatul az a tény, hogy az ígéretek és az ígéretek betartása közötti ellentmondást könnyebben lehet lemérni olyan funkcionáriusoknál, akik minden áldott nap szem előtt vannak az üzemben, mint például a parlamentbe küldött képviselők esetében. Ez az ellentmondás a szociáldemokrata párt esetében az utóbbi hónapok folyamán rendkívüli élességgel mutatkozott meg. Miután a szociáldemokrata párt nemrégiben a nyilvánosság előtt nagy hangon kiállt a pénzügyminiszter és a népellenes költségvetés ellen, utóbb, mikor a tényleges döntésre sor került, letették a fegyvert és minden további nélkül megszavazták a magas katonai kiadásokat és a szociális irányzatú beruházások és egyéb szociális kiadások csökkentését. A szociáldemokrata közlekedésügyi miniszter, kinek a ’ követeléseit a pénzügyminiszter különösén kíméletlenül megnyirbálta, most azzal a kívánsággal lép fel. hogy 1960-ra emeljék fel .a. .postai és a vasúti tarifát. Ennek a tarifaemelésnek a keretében a munkás jegyek áAt 25 százalékkal akarják emelni. Ez az intézkedés egyszerű dolgozó emberek százezreit rendkívül súlyosan érintené és antiszociális irányzata annál inkább nyilvánvaló, mert a tarifaemelés egészen csekély mértékben növelné csak az első osztályú vasútjegyek árát. Ezzel szemben fel akarják emelni lényeges mértékben a fehéráruk díjszabását és a régi jól ismert tőkés módszer szerint a vállalkozók n01vánvalóan gondolkodás nélkül áthárítják ezt a kiadást is a fogyasztókra. Vagyis a vasúti tarifaemelés újabb áremelkedési hullám kiindulópontja lehet. MINDEHHEZ járul még az is, hogy igen sok használati cikk ára az utóbbi év folyamán 20—30 száíalékkal emelkedett. Nagyon sok szakmában jelentkeztek éppen ezzel kapcsolatban újabb bérkövetelések, amelyeket a szakszervezeti vezetőség azonban nem támogatott mindig teljes erővel. Azokon a helyeken, ahol a munkásság egységesen és határozottan lépett fel, mégis sikerült a béremelést kiharcolni. Ezek'a tapasztalatok, amelyeket a munkások napról napra a legközvetlenebb érdekeikkel kapcsolatban érezhették, nemcsak Ausztriában, hanem Nyugat-Európa majdnem valamennyi tőkés országában, továbbá a nemzetközi erőviszonyok általános fejlődése áz egész világon mindmind olyan tényező, amely közrejátszott a baloldal előretörésénél az osztrák üzemi fanácsválasztásokon. Ez a fejlődés tökéletesen megfelel annak a helyzetnek, amelyet legutóbb Nyugat-Euróoa kommunista pártjai közös felhívásukban a következőképpen jellemeztek: az üzemekben egyre több és több dolgozó helyezi bizalmát a kommunistákba és az egység gondolata egvre szilárdabbá váük Nyugat-Európa munkásosztályában. Otto M. Horn A mezőgazdaság terén borsodi viszonylatban sokat hangoztatják nagy szőlő- és gyümölcs-telepítések szükségességét, a kertgazdálkodás fejlesztését. Ugyanakkor ennek határt szab a szerves trágya hiánya. Fontos feladat tehát megkeresni azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyek biztosítják az elegendő mennyiségű szerves trágyát. A Sajóvölgy iparosítása felveti az egyre nagyobb gondot okozó vízproblémát, hiszen a Sajó vízmennyisége serrí korlátlan. Ez a helyzet új vízbázisok keresését teszi szü kségessé és ezért a figyelem egyre inkább ráterelődik a Tiszára, mint Borsod megye legfontosabb vízbázisára.. Tisza.- palkonya, Tiszalúc rendelkeznek azokkal az adottságokkal, amelyek a vízigényes ipar számára megfelelőek. Ipartelepítésünknek tehát ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni. Az iparhoz azonban nyersanyag, közlekedés, energia, munkaerő is szükséges. Ezek mind szoros összefüggésben vannak egymással, s ennyiféle szempont kielégítése csakis úgy lehetséges, ha megkeressük a legalkalmasabb adottságokkal rendelkező helyeket. Ehhez azonban egy-egy gazdasági tájegység komplex vizsgálata szükséges. GAZDASÁGI ÉLETÜNK örökölt aránytalanságainak felszámolása terén az első 5 éves terv megindítása óta sokat .haladtunk előre,, azonban még sok a tennivaló az ország gazdasági arculatának átformálása, az ipar decentralizációja, a mezőgazdasági talajviszonyok és termelési tájak szerinti profilirozása, vidéki településeink korszerű színvonalra emelése, az arányos foglalkoztatottság terén. A Minisztertanács, felismerve a regionális tervezés jelentőségét, 1958- ban határozatot hozott annak megindítására. A regionális tervezést Jelenleg az Építésügyi Minisztérium irányítása mellett a Városépítési Tervező Vállalat végzi. A Borsod— Heves régió vizsgálata most van folyamatban és a szakemberek nagy érdeklődéssel várják annak eredményeit, hisz az elkövetkező 15 éves fejlesztési programnak ez lesz az alapja. A REGIONÁLIS TERVEZÉS magyar szakirodalma most van kibontakozóban, de máris több jelentős tanulmány, szakkönyv jelent meg e kérdésről. A vállalatvezetők, tanácsok, beruházók figyelmét két könyvre kívánjuk felhívni: Perczel Károly: A településhálózat regionális rendszere és Gerle György: A regionális tervezés egyes gazdasági vonatkozásai. Mindkét könyv a Mérnöki Továbbképző Intézetnél (Budapest, XI. Műegyetemi rkp. 8.) szerezhető be. Közlekedéstudományi Egyesület Miskolci Szervezete. ------------o-------— S zadista tanító Nyugat-Németországban A nyugat-németországi Werfen helység kétosztályos falusi iskolájában Schröder tanító úr állandóan súlyosan bántalmazza a gyerekeket. A 14 éves Rcmate Jeschko ezért már öngyilkosságot kísérelt meg és csak hosszú kezelés után épült fel újra. A 64 éves tanítót, noha számos szülő panaszkodott rá, amiért a gyerekeket a hajuknál fogva ráncigálja ki a pádból, mégsem mozdítják el a helyéből. A megyei tanfelügyelő tavaly Ígérgette ugyan, hogy eljár ebben az ügyben, de semmi nem történt. A 'tanfelügyelő felszólította a brutális pedagógust, hogy kérje a nyugdíjaztatását, de az kijelentette, hogy „a pedagógushiány miatt” a helyén marad. KÖHÖGÉST OKOZTAK A KÖHÖGÉS ELLENI CUKORKÁK Egyfajta köhögéscsillapító cukorkát ki kellett vonni a forgalomból Dániában. Tucatjával panaszkodtak a vevők, hogy a cukorkák nemhogy csillapítanák, egyenesen fokozzák a köhögési ingert. Hárman orvosi igazolást hoztak, amely szerint a cukorkák „krónikus köhögést” okoztak.
