Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-19 / 298. szám

ffzombat, 1959. december 19. ÜSZAKMAGT ARORSZAU 5 KIS ZENEI NAPLÓ Gombás Ferenc és Rőczey Ferenc bang vers 3nye A Filharmónia bérleti sorozatának 6. estjeként hallottuk szakiskolánk 2 jólismert művésztanárának hang­versenyét. Mindketten nagy mcgbs- csülésnek örvendenek és mint ez a szereplésük is újból megmutatta — méltán. Gombás Ferenc műsora ap­róbb ismert, de mindig szívesen hal­lott remekművekből állt. Kitűnő elő­adásuk nagy tetszést aratott. Ezúttal a zeneszerző Gombás Ferenc is be­mutatkozott. Szellemes, invenciózus hangszerszerű műve, hisszük, még sokak által játszott és kedvéit gyöngyszem lesz. Annak ellenére, hogy műsorán csupa finoman meg­mintázott virtuóz előadásé remekmű szerepelt, amelyeket szívesen hall­gatunk, mégis örültünk volna valami nagyobb és szélesebb ívelésű mű elő­adásának is. Nem osztjuk azt a hie­delmet, hogy egy nem a fővárosban élő művésznek minden alkalommal feltétlen újat, még soha nem játszott művet szabad előadnia. Ha mód lenne rá, nagyon szívesen hallanánk újra a csodálatos szépségű Kodály csellószonátát, amelyet oly ritkán van módunk élvezni. Pekárdy Mária tökéletes alkalmazkodással látta el a zongora kiegészítést. A közönség el­ismerését több ráadással köszönte meg a művész házaspár. Tudomá­sunk szerint a koncertszezon máso­dik felében zenekari hangversenyen halljuk újra Gombás Ferencet. A műsor másik részét Rőczey Fe­renc szereplése jelentette. Beethoven Asz-dur szonáta op. 110, Scarlatti szonáták, Liszt Mephisto keringő és sok, az őszinte sikert arató ráadás mutatta, hogy Rőczey Ferenc olyan nagy értéke városunknak, amelyre még jobban fel kellene az illetékeseknek figyelniök. Szerény, nagyon rokonszenves személye és főleg muzsikálása, igazi muzsikálása azt kívánná, hogy nagyobb teret kap­jon, messzebbre is eljusson a hangja. Azt kívánná, hogy megfelelő körül­mények között és talán tehetségének megfelelően levegősebb munkakörül­mények között (kevesebb órában) gyűjthetné művészetének értékeit. Jobban észre kell Rőczey Ferencet venni. Beethoven Asz-dur szonátát, vagy az elmúlt évben Liszt Dante szonátát így játszó muzsikust nem . terem” még*ma sem minden bokor. A Filharmónia — hisszük — módot talál arra, hpgy egyszer talán egész estét is kapjon Rőczey Ferenc. És nemcsak a mi városunkban. Ide jön­nek más városból vendégszereplő művészek, már mondtuk — de most is mondjuk — menjenek tőlünk is. A szakiskolának olyan értékei vannak, amelyek több nyilvánosságot érde­melnének. Évenkint egy alkalom nem perspektíva. Szovjet szerzők zene- és irodalom-estje az Egressy Zeneiskola és a Földes Gimnázium szereplésével Városunk felszabadulásának 15. év­fordulója tiszteletére szép gondolat volt e hangverseny rendezése. Módot adott arra, hogy az egyre több tehet­séget nevelő zeneoktatásunk eredmé­nyeit bemutathassa az Egressy Zene­iskola, és nem utolsó sorban alkal­mat ádott arra, hogy városunk leg­nagyobb gimnáziumának kulturális munkája így is a nagyobb nyilvános­ság elé kerüljön. Továbbá kezdjen kibontakozni az üzemek, iskolák ifjú­sága közti, egyelőre ilyen jellegű kapcsolat, amikor egymás munkáját hallhatják, örömmel láttuk a hang­versenyen a DIMÁVAG ifjúmunká­sait is. Az egész műsort egyébként nekik ajánlották. Hisszük, hogy a jó kezdeményezésnek folytatása is vár­ható, amikor az ifjúmunkásokat, mint szereplőket is láthatjuk. A ren­dező Egressy Zeneiskola népes és tehetséges gárdájából nehéz lénne neveket kiemelni. Örömmel láttuk a vonós utánpótlás szép reménységeit A Földes Gimnázium diákjai szavala­tokkal működtek közre, hallottuk ezenkívül ének- és zenekarukat Íze­lítő volt a nagy jubiléumi készülő­désből. Szereplésük Sókry István ta­nár művészi munkáját dicséri. A rendezvénybe fektetétt szép és eredményes munka nagyobb nyilvá­nosságot és érdeklődést érdemelt volna. V. ZALÁN IRÉN Megkezdődött a karácsonyi csúcsforgalom a postánál December elejétől 50 000—60 000- rel több csomag jött külföldről, mint évközben. Ugyanakkor Budapestről és vidékről naponta 10 000-rel több csomagot adtak fel külföldre, mint máskor. A hazai levél és csomagfeladás, kézbesítés is megnövekedett az el­múlt hetekben, az „igazi” karácsonyi forgalom azonban csak ezen a héten indult meg. A karácsonyi forgalom eddig nem okozott fennakadást, ami a posta időben való jó felkészülését dicséri. A postásoknak továbbra is az a céljuk, hogy az ünnepekre min­den karácsonyi küldeményt megkap­janak a címzettek. Ezért kérik a kö­zönséget, hogy a karácsonyi jókíván­ságokat tartalmazó üdvözlő lapokat és leveleket december 21-ig, a csoma­gokat pedig legkésőbb december 22-ig adják fel. Megkönnyíti a postá­sok munkáját az is, ha a feladók a csomagokban címmásolatot helyez­nek eL (MTI) TUDOMÁNY - TECHNIKA —T------------— — V entillátoros cséplőgép Tulában új konstrukciójú kísérleti kombájnt készítettek, amelyben a le­kaszált gabonát légáramlat csépeli és tisztítja. A közönséges kombájnoktól elté­rően, amelyeken a kalászok továb­bítását és cséplését, valamint a szem tisztítását a mechanizmusok bonyo­lult rendszere végzi, az új gépen mindezeket a feladatokat egy nagy­teljesítményű ventillátorral oldják meg. A ventillátor. nagy erővel leszívja a lekaszált gabonát a cséplőkamrá­ba, ott a kalászokból az óriási sebes­séggel forgó lapátok pergetik ki a szemet. A . gabonát a centrifugális 0ró a tartályba szórja. A szalmát és a pelyvát a légáramlat a gyűjtőké- ssira juttatja. A cséplőkamra átbocsátóképessége -násodnerceefeént 5 kilogramm ka- 'ász. A tar tál vb a 3 tonna gabona fér. a gvűi*őkocsi 20 köbméteres. .lövőre a veittUJwWós kombájn* kipróbálják a mezőkön. ^ERTÖ^Ö A FOGSZUVASODÁS? Dr. Paul H. Keyes amerikai ku­tató fogorvos véleménye szerint a fogszuvasodás fertőző betegség. Ke­yes beszámolójában elmondotta, hogy a laboratóriumi kísérleteknél sikerült a fehér patkány esetében a fogszuvasodást egyik állatról átvin­ni a másikra. Az orvostudomány ugyan eddig is tudta már, hogy a fogszúvasodás kifejlődéséhez bakté riumok járulnak hozzá, eddig azon­ban úgy vélték, hogy azok a levegő­ből kerülnek a szájba. A legújabb kísérletek szerint most kiderült, hogy az állatok megfertőzték egy­mást és feltételezhető, hogy a fog­szúvasodás az embereknél is fertőző megbetegedés. KÜLÖNÖS ELMÉLET AZ ÉLET KEI ÉTKEZÉSÉRŐL FÖLDÜNKÖN Dr. Thomas Gold, a newyorki Cornell egyetem rádiófizikai és űr­kutatási központjának igazgatója nemrég előadást tartott, amelyben kifejtette, hogy Földünkön az élet esetleg 1 milliárd évvel ezelőtt más bolygókról itt járt látogatók eldobott hulladékából fejlődhetett ki. Sze­rinte könnyen elképzelhető, hogy az idegen bolygó lakói akkor még élet­telen Földünkön olyan hulladékokat hagytak, amelyekben baktériumok, vírusok, mikró-órganizmusok te­nyésztek. Dr. Góld szerint ma már nincsen kizárva, hogy 50—100 éven belül mi is élutazunk valamelyik távoli bolygóra és otthagyott hulla­dékainkból életet támasztunk azon. MEGALAKULT A „PRO AQUA” TÁRSASÁG BASELBAN Baselban „Pro Aqua” néven tár­saság alakult, amelynek célja, hogy ’dőszákonkérit nemzetközi összejöve­teleket tartson a vízellátásról, a víz gazdasági felhasználásáról, valamint higiéniáról és egészségügyi berendé- zésekről. 1961 őszén megrendezik az első nemzetközi kiállítást, amelynek fő témája a vízszűrő berendezések korszerűsítésé lesz. GEO-DO Egy idős pedagógus érdekes találmánya É RDEKES TÁRSASJÁTÉKAIT láttam a közelmúltban Albert- telepen. Külsőre, meg játékszabályai­ban is egy kicsit hasonlít a köz­ismert dominó játékhoz, nevének má­sodik felét is onnan nyerte, csak míg a dominóban 45 lapocskával ját­szunk, addig ebben a társasjátékban 105 lapocska forog a játékosok ke­zén. A játék nevének első tagját megmagyarázza a játék jellege: föld­rajzi társasjáték, amely a szórakoz­tatás mellett elsősorban a tanuló- ifjúság földrajzi tájékozottságának fokozására alkalmas. Vegyünk például egy lapocskát. Két mezőre van osztva, mint a do­minó. Csak a pontok helyett külön­böző földrajzi fogalmak vannak rá feljegyezve. Például az egyiken ezt olvashatjuk: „Pireus, Dél-Délkelet, Athén, 380 000 lakos, Szaloniki.” A lapocska másik felén másszínű fel­írással ez látható: „Európa, 210 000 négyzetkilométer, Belorusszia, 8 mil­lió lakos, SZSZK.” A játszóknak a kezük ügyében lévő, kiosztott lapocskákból, vagy a tartalékban lévő lapocskákból való húzás útján olyan lapot kell az em­lített lap mellé illeszteni, amelyen a feltüntetett földrajzi fogalmak a már felfedett lap egyik oldalán lévő ada­tokkal egyeznek, illetve folytatják azt a földrajzi gondolatsort, amelyet a felirat a játszóban ébresztett. így lassan — az összes lapoknak a ki­rakása útján — az egész világtérkép kikerül a játékasztalra, és közben a játszó fiatal nemcsak egy-egy város­nak, vagy más földrajzi fogalomnak a nevét jegyzi meg, hanem azt is megtanulja, hogy az hol fekszik, merre esik Budapesttől, mennyi la­kosainak száma stb. Kétségtelen, hogy erősen gondolkodásra készteti a játékosokat és alaposan próbára teszi földrajzi felkészültségüket, de rendkívül nagy a tanító hatása. Ezt az érdekes társasjátékot — amelyet egyszerre akár hat játékos is játszhat — Székely Ferenc, Ál bért - telepen élő nyugdíjas pedagógus ta­lálta fel. A játék ma még nem köz­ismert. Azzá tétele egyelőre sok aka­dályba ütközik. A megyei tanács mű­velődésügyi szakfelügyelői megvizs­gálták e játékot és oktatási szem­pontból helyesnek, hasznosnak tar­tották. Mégsem kerülhet sorozatgyár­tásra, illetve nem kerülhet egyelőre a játékra vágyók kezébe. Székely Ferenc ugyanis benyújtotta a talál­mányát a Könnyűipari Minisztérium játékfelülvizsgáló bizottságához is, ahonnan azzal az érdekes indokolás­sal utasították el, — mint azt a jú­nius 9-én kelt 146/J. B. — 1959. számú hivatalos irat bizonyítja —, hogy ez a játék csak „tartalom nél­küli földrajzi nevek mechanikus rög­zítése” s egyébként is oiyan adatokat tartalmaz „amelyek a lexikonban megtalálhatók”. Ez az indokolás nem egészen helytálló, mert a játék nem pusztán földrajzi adatok mechanikus rögzítése, az pedig, hogy a lexikon­ban is megtalálhatók az adatok, még nem zárja ki hasznosságát. Hiszen e játék segítségével a tanulóifjúság szórakoztató formában sajátíthatná el ezeket az ismereteket, a lexikon­ban való böngészés, száraz lexikális adatok megismerése helyett. M EGJÁRTA SZÉKELY FERENC találmánya az Országos Talál­mányi Hivatalt is, ahonnan a 2251- S. E.-883/3. számú ügyirattal utasí­tották el június 24-én. Ez az ügyirat arra hivatkozik, hogy a találmány azért nem jó, mert már 3 ko­rábban szabadalmazott társasjá­ték is hasonló célzatú. Hivatko- zik is az ügyirat az összerakható térképelemekből álló, de a gyakorlat­ban nem sok népszerűséget elért tár­sasjátékra is. Ez az indokolás sem helytálló, mert az a körülmény, hogy három társasjáték hasonló tárgykör­ben már szabadalmat kapott, nem zárja ki azt, hogy egy negyedik kí­sérletezés nagyobb sikerrel járhat, mint az előző három. Székely Ferenc találmánya jónak, hasznosnak mutatkozik. Számos pe­dagógusnak is ez a véleménye. Ha a tanulóifjúságot sikerülne vele. meg­ismertetni, minden bizonnyal hamar népszerűvé válna. Sorozatgyártás hiányában azonban ez nem lehetsé­ges. Az igaz, hogy a Könnyűipari Minisztérium játékfelülvizsgáló bi­zottsága és az Országos Találmányi Hivatal kedvezőtlenül fogadta a ta­lálmány bejelentését, — annak hasz­nosságát népszerűségét csak a gya­korlat dönthetné el. Hogy ez a gya­korlat bekövetkezhessék, abban a helyi szervek segíthetnének. És se­gíthetne néhány széria legyártásával, majd tömeges készítésével, esetleg a Miskolci Játékáru és Fatömegcikk­gyártó Ktsz is. Nem mindennap születnek az ifjú­ság nevelő szórakoztatására alkal­mas társasjátékok. Ne dobjuk el egy­könnyen Székely Ferenc találmányát. (benedek) A BLICCELŐ r- Ei a pimasz fütty ös meg sem várja, 1 míg fellépek az ütközőre! GOMBÓ PÄL: Ideje leszámolni azzal a tévhitteli hogy Kína messze van. Vegyük végre tudomásul, hogy egyetlen ország vá­laszt el, helyesebben köt össze ben­nünket — a Szovjetunió. Azonkívül: az utasnak rendelkezésére áll a TU. Tessék csak figyelni annak a lapnak az adatait, amelyet a fülkében kö­röznek. Kivonatosan így szól: Információ. Kapitány: Minakov. Stewardesses Csupikova, ' Gosszova. Magasság: 9000 méter. Hőmérséklet: a gépen kívül a gépen belül —50° +18° Sebesség: 750 km. A repülés útja: Omszk—Irkutszk. Strogoff Mihály bizonyára jóval kényelmetlenebbül és hosszasabban utazott. Mi azonban elsőrendű ki­szolgálás mellett teljes menüket fo­gyasztottunk a repülőgépen és a légi kikötőknél, megháltunk a repülőtéri szállodákban, amelyekben természe­tesen szintén szőnyegés-függönyös lakályos szobák vannak és végülis, ha nem különösebben kedvezőtlen a helyzet, kettő-négy* nap alatt Peking- ben vagyunk. Igaz, hogy a fel meg leszállásoknál kicsit sajog az ember füle, — ezzel szemben, ha kinéz az ablakon, páratlanul gyönyörűséges t látványok örvendeztetik meg a sze-‘ mét. Mélyen alant, mint valami fe­hér tenger, gomolyognak a felhők és a több ezer méteres csúcsok úgy bukkannak ki belőlük, mint szirtek, szigetek... ... És akkor az ember megérkezik Kínába. Minden ellentétes hírverés­sel szemben csodát nem talál — cso­dálatosat annál inkább. Egyáltalán, izemben a nagyon idegent és rejtel­Folyó a hegygerincen mesen megérthetetlent jelentő szó­val: Kína — nincs „kínaiul”. Néma- és hangosfilm Pekingről A címet ne tessék szó szerint ér­teni. Az a benyomása, hogy kísérő szöveg nélküli némafilmet lát, akkor támad az embernek, amikor a repü­lőtértől a Peking Hotelig keresztül­szeli, majd autóval végigszáguldja a várost és el sem hagyja (mármint ez a benyomás) mindaddig, amíg egy tolmács beszélő filmmé nem változ­tatja a műfajt. Ami pedig az olvasót illeti, sem ebben, sem abban nem lesz része — impresszionista képsort nyújtok át neki saját magyaráza­taimmal, ha úgy tetszik: diafíímet kísérő szöveggel. De azért nyilván megérzi, hogy az egyes filmkockák néma vagy hangosfilmből származ­nak-e ... Tehát: Biciklik, riksák Betonút, mellette sárga földek, a jegenye-fűzekkel (mind fiatalok, a fásítás a kínai síkságon szinte kizá- ’ rólag az új rendszer műve), akár itt­honi táj is lehetne. Kukoricaszárból font ferse szélvédő kerítések. Kék­ruhás emberek — csaknem mindenki kék ruhában. Pontosabban: zubbony­ban, nadrágban —, a nők is nadrágot hordanak. Rengeteg biciklista... Ké­sőbb azután, benn a városban, még jobban megnő a számuk. A főútvo­nalakon, a járdák mellett, két ellen­tétes irányú patakként hömpölyög­nek. Azt mondják, kétszázezer bi­cikli van g fővárosban. A bicikli-patakokban mint sajkák tűnnek fel a tricikli-riksák. Három­kerekű alvázuk éppen olyan, mint akármelyik pesti triciklié, de a hátsó építmény egy miniatűr hintó. Oldal­falain ablakocskák és elől leereszt­hető függöny, eső esetére. — Meddig van még szükség ilyen riksákra? — Ó, riksa már nincs Kínában. — Hát ezek? — A riksákat ügető kuli húzta, összehasonlíthatatlanul nagyobb erő­feszítéssel ... Reméljük, ezekre sem lesz már sokáig szükség, de egy-két esztendeig talán még eltart, amíg a taxik majd kiszorítják őket a forga­lomból. (összehasonlításul: Két személy súlya, esetleg még a közéjük iktatott gyerekkel együtt, elérheti a két má­zsát. Pesten megkérdeztük a Közér­tet: ott három mázsát is szállítanak egy triciklin. A „Tempó” szállítási vállalat négy mázsát is vállal.) Városfal Igenis fal, nagy, széles, kemény- kövú, bástyákkal és fogazattal. A vá­roskapu, fölötte az őrség emeletes, pompázó színekben ékeskedő épüle­tével, amelyet minálunk pagodának neveznek — nos, ez a városkapu a legkevésbé sem kapu, itt semmikép­pen nem lehet bejutni. Hanem mel­lette kétoldalt át van törve a fal és ott ívelnek árkon, falon át a beton­útok. Alig egy hónap múlva, amikor visszaérünk, azt látjuk, hogy min­denfelé bontják, hordják, valósággal leépítik a falat. Ö, nem a város ter­jedését akadályozza — a város réges- régen túlterjedt rajta, az utóbbi években pedig a leghatalmasabb új negyedek kívül épülnek, hanem a lé­legzését akadályozza Pekingnek; a hatalmas testnek a közlekedés új vérereire van szüksége. A műemlékek azonban mindenfelé épen maradnak. Látunk egy bástyát, amelynek kiképzése is, de több év­százados vasból készült műszerei, eszközei is a csillagászati megfigye­lés céljait szolgálták. Utcák Szűk utca. Viskók szegélyezik, de az emberforgatag sűrű, a falak fel­iratok színeiben tobzódnak. Autók, villamosok. Arrább a házak emele­tessé nőnek. Trolibuszok, autóbuszok. Széles beton sugárút. Szemérmes, tűzfalukkal kifelé forduló földszin­tes házak tömbjei. Előbb egy-két gumikerekén gördülő, öszvérhúzta bordélyt hagyunk el, majd egy mél­tóságteljesen bőgő Ikarusz 9 55-öst. — Miért olyan alacsonyak a há­zak errefelé? — A régi Pekingben minden ház alacsony volt. Egy sem lehetett ma­gasabb a császári palotánál, külön­ben ... — Különben? — Különben nemcsak a ház tete­jét vágták le. hanem a gazdája fejét is. Még mindig az előbbi úton va­gyunk, de már gyönyörű középüle­teket látok. Különös utcába fordu­lunk be: egyik oldalán szegényes, kicsi házikók, a másikon négyemele­tes munkázházak sora. Az út szélén — futók. Most egész Kína fiatalsága tarnászik, sportol, amikor csak ráér. (Később, amikor a „Zsenminzsipao'■ szerkesztőségében tartózkodunk, egy­szerre csengő szólal meg — jelzi, hogy kezdődik a teraszon a közös torna.) Az egész utcát átívelő kapun túl magas, piros kőfal. Tetejét kifelé lejtő, narancssárga zománccser épsor fedi. A Tien An Men tér — ahol a milliós tömegek a nemzeti ünnepen felvonulnak. A falon átvezető kapuk előtt fehér kőhidak, emelkedő, kor­látos, fehér lépcsőzet, fölöttük a fel­vételekről olyannyira ismert épület, az előtérben két fehér, szárnyas kő­oszlop, tetején oroszlánnal. A hata­lom jelvényei. Nevük: Hua Piao. Eredetük: valaha, a múlt idők ho­mályában belsejük üreges volt és a császárok azért állították oda, hogy a nép az üregbe, mint valami posta­ládába, bedobhassa írásba foglalt pa­naszait. Mint az uralkodó és a nép közti kapcsolat jelképe lett tehát a hatalom jelvénye. Azután üres disz- szé vált. A szárnyak — amelyek a „jó felhőket” ábrázolják, amint a szél ilyen szárnyas alakzatúan fújja gomolyos tömegüket — a császár mennyei eredetének váltak jelképé­vé, s az oszlop nőtt, tetejére rákerült az oroszlán... Most a Hua Piao va­lóban a néphatalom jelvénye. A kap­csolat a nép és a hatalom közölt olyan világos és olyan tömeges, hogy nincs szükség homályos üregekre és szétrepesztene bármilyen kőbilincsct. (Folytatjuk) (A szerző most megjelent könyvé­ből. — Kossuth Könyvkiadó, 1959.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom