Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

r

'S

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XV. évfolyam 282. szám

Ara 70 fillér

w

1959 december I. kedd

Borsod megye kommunista és pártonkívüli dolgozói sok sikert kívánnak az MSZMP VII. kongresszusának!

_

J

A párt és a nép közötti kölcsönös bizalom és eleven kapcsolat <‘syik legtöbb biztosítéka annak. Iio-y felépül a szocialista 9Iag7arorszá£

Megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa

A kongresszus ezután elfogadta a kongresszus napirendjét, az előadók személyére és a kongresszus ügyrendjére vonatkozó javaslatot.

A kongresszus napirendje a kövei- kező:

1 A Magyar Szocialista Munkás- • párt Központi Bizottságának beszámolója és a párt feladatai. Előadó: Kádár János.

O Irányelvek a gazdasági felada• tok megoldásához és a második ötéves népgazdasági terv elkészítéséhez. Előadó: Fock Jenő.

Q A párt szervezeti szabály zatá- nak módosítása. Előadó: Marósán György.

// A központi revíziós bizottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula.

A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: Harmati Sándor.

A Magyar Szocialista Munkás• párt Központi Bizottsága és a revíziós bizottság megválasztása.

A kongresszus ezután megkezdte az első napirendi pont tárgyalását. A Központi Bizottság beszámolóját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ismertette. '

Marosán György. N. Sz. Hruscsov, Kádár János, dr. Münnich Ferenc, Tan Csen-lin, a Kínai Kommunista

Párt küldöttségének vezetője az elnökségben.

IJétfön délelőtt 9 órakor az épí. tők Rózsa Ferenc művelődési otthonában megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa. Ä íoomgresszus termét a Világ proletárjai egyesüljetek! felirat, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítójának, Marxnak, Engels- 7iek és Leninnek domborművű képe, vörös és nemzeiiszínű zászlók díszítik.

A kongresszusi küldöttek és a meghívottak hatalmas tapsa közben léptek a terembe az MSZMP ■Polvti- Izai Bizottságának tagjai és póttagjai,

N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SZKP küldöttségének vezetője és a többi testvéri kommunista és munkáspárt küldöttségeinek vezetői.

Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke bejelentette, hogy a kongresz- szus első teendője a kongresszus elnökségének és bizottságainak megválasztása. Az elnökség tagjaira Horváth András. Pest megye kongresszusi küldötte tett javaslatot.

Az elnökség tagjává választották többek között * Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, N. Sz. Hruscsovot, a. Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, az SZKP küldöttségének vezetőjét, valamint a többi testvér- pártok küldöttségeinek vezetőit.

1Az elnökség tagjai a kongresszus résztvevőinek nagy tapsa közben foglalták el helyüket az elnöki emelvényen.

Ä kongresszuson a. meghívottak soraiban részt vesznek a magyar politikai élet pártonkívüli képviselői is. A megnyitó ülésen megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője is.

Miután az elnökség tagjai elfoglalták helyüket, dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra.

Bevezetőben üdvözölte a kongresz- szusi küldötteket és vendégeket. Üdvözölte a párt Politikai Bizottságánapra, évröl-évre szépül, javul. Szilárd a proletárdiktatúra, amely itthon a munkásosztályra, á dolgozó parasztságra és a velünk tartó értelmiségre támaszkodik, nemzetközileg ’ pedig élvezi a hatalmas szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom támogatását.

— Még. biztatóbb a kép, ha a jövőbe nézünk. Előttünk a szocializmus építésének, az alapok lerakásának, a gyorsabb haladásnak sokatígérő távlata. Népünk a párt vezetésével növekvő egységben és nagy szorgalommal dolgozik, mert helyesli pártunk politikáját és mind világosabban látja a nagy célt: a szocializmus teljes felépítését.

A kormány elnöke befejezésül jó munkát kívánt a kongresszus küldötteinek és a kongresszust megnyitotta.

Ezután a budapesti kongresszusi küldöttek csoportjának képviselője,

Kiss Dezső javaslatára megválasztották a kongresszus titkárságát, a szerkesztő bizottságot, a jelölő bizottságot, mandátumvizsgáló bizottságot ős szavazat szedő bizottságot.

Kádár János előadói beszéde az MSZMP VII. kongresszusán

naJz tagjait, « Központi Bizottság tagjait és külön Dobi Istvánt, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. -■ - ■ 7 / í

Ezután javasolta, hogy emlékezze* nek meg azokról az elvtársakról, akiket az utóbbi időben veszített el a nemzetközi és a hazai munkásmozgalom.

Elveszítettük Marcel Cochin elvtársat, Boleslaw Bierut elvtársat, Antonin Zapotoóki elvtársat, Giuseppe di Vittorio, Georgi Damjanov és Frederic Joliot-Curie elvtársat. Elhunyt pártunk Központi Bizottságának három tagja: Fogarasi Béla, Horváth Imre és Révai József élvtárs. „Emlékezzünk meg szeretettel — mondotta — az ellenforradalom elleni harcban elesett szovjet hősökről, akik életüket adták szocialista rendünkért. Emlékezzünk a magyar hősökre és mártírokra, Mező Imrére, Kalamár Józsefre, Asztalos Jánosra, Kállai Évára, Sziklai Sándorra, Bik- sza Miklósra és a többiekre, és adózzunk emléküknek egy perces kegye- letes felállással.” (A kongresszus résztvevői egy perces néma felállással adóznák az elhunytak emlékének■)

Nagy tisztesség számunkra — folytatta Münnich Ferenc —, hogy a kongresszuson számos testvéri kommunista és munkáspárt küldöttséggel képviselteti magát. Engedjék meg. hogy mindnyájunk nevében, a kongresszus küldöttei nevében szeretetteI üdvözöljem a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségét, élér, Nyikita Szergejevics Hruscsov elv: társsal, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével (hosz- szantartó, lelkes, nagy taps).

^/j ünnich Ferenc elvtárs ezuiüi) melegen üdvözölte a kommunista- és munkáspártok megjeleni küldöttségének vezetőit és tagjait, majd hangsúlyozta:

— Mögöttünk három esztendő áldó zatokban és küzdelmekben bővelkedő de sikerekben sem szűkölködő mun kája. Ma, amikor harcaink területé áttekintjük, elmondhatjuk, hogy var> erős, harcedzett marxista—leninistt pártunk, amelyet megbecsül és biza lommal követ a dolgozó magyar nép

Kádár János bevezetőben megemlékezett arról, hogy a párt valameny- nyi szervezetében megtartották a kongresszusi vezetőségválasztó taggyűléseket, megtartották a pártérte- kezléteket. A párttagság egységesen kifejezésre juttatta: helyesli a három éve folytatott politikát és azt kívánja, hogy ezt a politikát folytassuk követ-, kezetesen a jövőben is. Egyértelműen helyesli a kongresszusi irányelveket is. -r- Elmondható, hogy a Központi Bizottság és a párttagság összeforrott, az egység pártunkban erős, megbonthatatlan.

— A Központi Bizottság azoknak tulajdonítja az elért nagy eredményt, akiknek támogatását a három év alatt élvezte. Köszönetét mondunk

pártunk. egész tagságának a bizalomért, amellyel követtek és a támogatásért, amelyben részesítettek bennünket. Köszönetét mondunk pártonkívüli barátainknak, akik az Elnöki Tanácsban, a kormányban, az országgyűlésben, a tanácsokban, a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetekben, valamennyi tömegszervezetben és tömegmozgalomban együtt dolgoztak velünk és támogattak bennünket. Hálás köszönetét mondunk munkásosztályunknak, dolgozó népünknek azért a hónapról-hónapra mélyülő bizalomért és fokozódó támogatásért, amelyben az elmúlt három év alatt részesítették a Központi Bizottságot, egész pártunkat.

Kádár János ezután külpolitikánkról és a nemzetközi helyzetről beszélt.

A magyar—szovjet barátságot szüntelenül erősíteni, őrük és megbonthatatlan barátságként megtartani — ez pártunk és kormányunk legfőbb külpolitikmi feladata

— A magyar nép 1945 tavaszán visszanyerte nemzeti függetlenségét, az állami szuverénitást. Azóta kivívta saját hatalmát és a szocialista építésben is nagy utat tett meg. Külpolitikánk célja népünk e nagy vívmányainak megőrzése és a szocializmus békés építésének biztosítása.

Külpolitikánk alapelvei: magyar —szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, imperialista- ellenség. békés egymás mellett élés minden országgal és néppel, tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére.

A magyar nép büszke arra. hogy a Szovjetuniót — a hétéves terv, a kommunizmus építésének országát, az emberi haladás és a világbéke e leghatalmasabb erejét — barátjának nevezheti. A Szovjetunió célul tűzte ki, hogy az egy főre eső termelésben és fogyasztásban 1970-ig utoléri és túlhaladja a legfejlettebb kapitalista országot, az Anierikai Egyesült Államokat. Nincs ma a világon komoly politikai tényező, amely kételkedne e cél realitásában. Mi magyar dolgozók szívből kívánjuk a szovjet embereknek: arassanak mielőbb teljes győzelmet e békés versengésben. A békés versenyben a Szovjetunió döntő fölényének záloga: a kapitalizmusnál magasabbrendű szocialista társadalma, amely megteremtette a határtalan fejlődés lehetőségeit.

— Büszkeségünk, a magyar—szovjet barátság, nem újkeletű. Ez a barátság akkor született, amikor 1917- ben a cári Oroszországba hadifogolyként került magyar munkások, parasztok és értelmiségiek széles tömegei megértették Lenin szavát és a szocialista forradalom lényegét. Tízezrével léptek a Vörös Hadseregbe és a vörös-partizán alakulatok kötelékeibe, becsülettel harcoltak szovjet testvéreik oldalán a fehérgárdisták és intervenciósok ellen, a kommunizmus győzelméért. Tovább erősödött ez a barátság a‘ Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása és fennállása idején.

— A Szovjetunió kiverte Magyar- ország területéről a náci-fasiszta hadakat és fiai élete árán felszabadította a magyar népet a hódítók igája alól. Ezért nevezi népünk a Szovjetuniót felszabadítójának és ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepként április 4-ét, azt a napot, amelyen a szovjet hadsereg az utolsó hitlerista megszállót is kiverte az ország területéről.

Amíg öntudatos és becsületes ember él ezen a földön, hálásan emlékezik meg arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió — a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére — 1956-ban nyújtott az ellenforradalom

és az imperialisták által fenyegetett magyar népnek.

E segítséggel akadályozhattuk meg, hogy a magyar nép nyakára ismét visszahozzák a kapitalizmust, a fasizmust és azt. hogy hazánkat az imperialisták katonai felvonulási területté tegyék*, hadszíntérré változtassák.

A Szovjetunió tehát az utolsó 15 év alatt két ízben is fiai vére hullatásá- val adta bizonyságát a magyar nép iránti mély barátságának, internacionalizmusának. De segített a magyar népnek ezerféle módon a háborús károk helyreállításában és a szocializmus építésében is. A magyar és a szovjet nép éllenségei még néhány évvel ezelőtt is azzal rágalmazták a Szovjetuniót, hogy „kizsákmányolja’’ országunkat. E rágalom ostobasága annyira nyilvánvaló, hogy ma már az ellenség is elismeri: a szöviet—magyar gazdasági kapcsolatokban a magyar fél élvezi a nagyobb előnyt.

Kádár János aláhúzta, hogy a Szovjetunió Magyarországgal és a többi szocialista országgal kifejlődött gazdasági kapcsolataiban nem a kereskedelmi haszon elvéből indul ki* hanem — mint az idősebb és erősebb szocialista ország — önzetlenül és áldozatkészen testvéri segítséget nyújt. A Szovjetunióból a tavalyi kereskedelmi forgalomban Magyar- országra hozott áruk több mint 82 százaléka nyersanyag és félkésztermék, ugyanakkor a Szovjetuniónak szállított magyar árük több mint 58 százaléka gépipari és finommechanikai termék volt. A magyar népgazdaság jelentős behozatalra szóiul fontos nyersanyagokból, nevezetesen vasércből, olajból, fából. A szovjet szállítások a magyar népgazdaság ilyen irányú szükségleteinek legnagyobb részét fedezik. íme, így kereskedik egy szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió, egy kisebb szocialista országgal, a Magyar Népköztársasággal — állapította meg Kádár János — majd í|y folytatta:

— Nincs és soha nem is volt a világon olyan kapitalista nagyhatalom* amelyik kereskedelmi forgalmát úgy fejlesztette volna egy kis országgal, hogy annak kedvező módon, túlnyomóan nyersanyagot szállítana és tőle nagyobbrészt kész ipari terméket vásároljon. De ez ellenkezne is a kapitalizmus lényegével: a kapitalizmus saját népének kizsákmányolásán kí(Folytatáss * oldalon.)

Szocialista építómunkank eredményes, dolgozóink élete hónapról-hó-