Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

2

ESZ AK M A (í Y A KOKSZ A Ci

Vasárnap, 1959. november 29.

A koreai kérdés vitája as ENSZ politikai bizottságában

New York (TASZSZ)

Az ENSZ politikai bizottsága pénteken befejezte a koreai kérdés megvitatását. A három napon át tartó vitában 30 ország képviselői vettek részt. A kérdés megtárgyalásakor két alapjában ellentétes álláspont alakult ki. Á szocialista országok küldöttségei kifejezték a koreai nép óhaját és követelték a külföldi csapatok kivonását Koreából, mint a koreai kérdés békés rendezésének főfel té!'ólét. Rámutattak, hogy csupán a semleges országok részrehajlástól mentes ellenőrzése mellett megtartott szabad választások vezethetnek az egységes, független, demokratikus Korea megteremtéséhez, a tartós béke biztosításához a Földnek ezen á részén. A koreai problémának ilyen rendezését támogatták egyes ázsiai államok is.

Ugyanakkor több nyugati állam és elsősorban az Egyesült Államok továbbra is követelte, hogy a külföldi csapatok maradjanak továbbra is Dél-Koreában, s hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni háborúban résztvett országok megszállása és ellenőrzése mellett tartsák meg a választásokat. Ezek az államok azt akarják, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság feltétel

nélkül fogadja el az egyoldalú és ultimátum jellegű követeléseket, amelyeknek megvalósítása kiterjesztené Li Szín Man reakciós rendszerét a koreai félsziget egész területére.

A politikai bizottságban felszólalt l. Tugarinov, a Szovjetunió képviselője. Bebizonyította, hogy ez az álláspont minden alapot nélkülöz. Rámutatott arra. hogy jelenleg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területén egyetlen külföldi katona sem tartózkodik. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya több alkalommal javasolta, hogy a semleges országok, valóban részrehajlástól mentes ellenőrzése mellett tartsanak szabad választásokat, miután a koreai-félszigetet elhagyták az összes

külföldi csapatok.

A bizottság többsége végülis azonban elfogadta az amerikai határozatot. amely továbbra is akadályokat gördít Korea egyesítése elé és fenntartja a félsziget déli részén a megszállás viszonyait. Kilenc szocialista • ország küldöttsége a javaslat ellen 'zavázolt. Afganisztán, Burma, Kambodzsa. Ceylon. Finnország. Ghana. Guinea. India. Indonézia, Irak. Libanon, Líbia, Marokkó, Nepal, Szaud- 1 rábia, Szudán, az EAK, Jemen és ■ Jugoszlávia tartózkodott a szavazás- , tói. öt latin-amerikai ország küldött- j rége a szavazásban nem v«tt részt. I (MTI)

•oOo----------------------Adenauer minősíthetetlen haiigŰL hidegháborús beszéde

i

I f

i

I

A párt és a kormány képviselői, az egész ország részvéte kisérte utolsó útjukra a bányatűz áldozatait

Berlin (ADN) A Kereszténydemokrata Unió rajnai pártszervezetének Dürenben tartott értekezletén pénteken felszólalt Adenauer. Beszédének bevezető részében minősíthetetlen kirohanást intézett a Szovjetunió ellen.

A bonni kormány hidegháborús

Nem kapta meg a szükséges szavazatokat a francia nemzetgyűlésben a benyújtott bizalmatlansági indítvány

„az államfőt

Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés pénteki ülése foglalkozott azzal a bizalmatlansági indítvánnyal, amellyel hatvan ellenzéki képviselő kérte a Deb- ré-kor mány gazdaságpoliti ká j ának

elutasítását. A vitát heves jelenetek tarkították, amikor Jean-Marie Le Pen független, korábban poujadista képviselő De Gaullenak Algéria „Önrendelkezési jogáról” szóló szeptember 16-i beszédét államcsínynek nevezte. A nemzetgyűlés elnöke megtiltotta, hogy Le Pen támadja”.

A vita végén elrendelt szavazásban a francia nemzetgyűlés új eljárási szabályzata szerint csak a bizalmatlansági indítvány mellett leadott szavazatokat számlálták össze: ezek száma 109, a szavazástól tartózkodó képviselők állásfoglalását is a kormány támogatásának tekintik. A szavazás eredményeképpen a nemzetgyűlés elfogadta a kormány költségvetési tervezetét és azt áttette a szenátushoz. oOo----------------------Mié

rt vallott kudarcot az amerikai holdrakéta ?

Washington (Reuter) Á washingtoni országos űrhajózási j>iy^L..teö»öJte,.bsissL a,.csü.tÖrtöki holdrakéta-kísérlet valószínűleg azért nem sikerült, mert a kilövés után 45 másodperccel levált a műanyagborítás a tulajdonképpeni mesterséges bolygó felületéről. A jelentés

szerint minden jel arra mutat, hogy a hordozó-rakéta második lépcsője is begyulladt,. a harmadik., lépcső pedig valószínűleg leszakadt. A holdrakéta hasznos terhének darabjait nem messze a kilövőhelytől a tengerparton megtalálták. (MTI)

Vádat emelt a bonni főügyész Speidel ellen a DEFA két filmrendezőjének megrágalmazásáért

Bonn (ADN) A bonni főügyészség hosszas huzavona után rágalmazás címén vádat emelt Speidel fasiszta tömeggyilkos, a nyugatnémet NATO-haderők _ jelenlegi tábornoka ellen egy megkeresés alapján, amelyet még idén júliusban nyújtott be a bonni bírósághoz Annalie és Andrew Thorndike, a DEFA filmvállalat két rendezője.

A bírósági megkeresés szerint Speidel azt a rágalmat terjesztette, hogy Speidel múltját leleplező „Teuton- kardakció” című filmalkotás hamis állításokat tartalmaz. (MTI)

politikájával egyre erősebben szembeforduló nyugatnémet közvélemény elfojtására azt követelte a CDU— CSU parlamenti frakciójának tagjaitól, hogy minden körülmények között érvényesítsék akaratukat a nyugatnémet szövetségi gyűlésben.

„Egyáltalában nem vagyok kényes- kedö, ha a hatalom alkalmazásáról van szó” — kiáltotta a kancellár, majd hangoztatta, nem tudna megütközni azon, ha szemére vetnék, hogy újra az erő politikájáról beszél.

Végül felszólította párthíveit, ne használják többé a „Németország egyesítése” kifejezést, hanem csakis „keletnémet lakosság felszabadításáról” beszéljenek. Ugyanakkor heves kirohanást intézett a Német Szociáldemokrata Párt ellen és azt követelte, hogy az SPD véglegesen ejtse el Németország egyesítésére kidolgozott tervét. (MTI)

Harmincegy koporsót állt körül szombaton a gyászolók sokasága: annak a 31 hős bányásznak a koporsóját, akik a szűcsi tizes aknában keletkezett tűz következtében, kötelességteljesítés közben életüket vesztették. A koporsók körül a családtagokkal. a bányásztársakkal együtt lélekben ott volt az egész ország gyászoló népe. A kormány saját halottjainak tekintette a szerencsét] éhség áldozatait és a hősi halottakat megillető gyászpompával rendezte meg temetésüket. Szűcsiben 13 hősi halottat- búcsúztattak. Keséden négy. Gyöngyöspalán és Kózsaszentmártonban három-három bányász koporsóját kísérték a temetőbe. Egy-egy bányászt temettek Lőrincziben, Heréden, Horton, Ecsegen, Apcon, Tarnamérán, a Békés megyei Kaszaperen és a Hajdú megyei Püspökladányban. A falvak lakossága mindenütt virággal halmozta el a hős bányászok sírját, s koszorút helyeztek a sírra a párt és a kormány kiküldöttei is.

Szűcsi község csaknem valamennyi házán gyászlobogó jelezte, hogy a tragédia áldozatai között ez a falu is Í3 hős bányászfiát siratja. A ravatalnál bányász munkásőrök és egyenruhás bányászok álltak díszőrséget. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja búcsúzott valamennyi hősi halottól.

— A bányászok munkájáról csakugyan el lehet mondani, hogy az a becsület, a dicsőség, a hősiesség

dolga — mondotta — sokszáz méterre a föld alatt dolgoznak, hogy több szenünk és ércünk legyen a béke sebb, boldogabb jövő, a szocializmn felépítéséhez. Ebben a nehéz mun kában kovácsolódnak a bányászó! testvéri egységbe, ezért építhet rá juk az egész munkásosztály, a pár", mint a kősziklára.

Itt, a sírjuknál megfogadjuk, hogy családtagjaikat, akiket annyira szerettek, helyettük is szeretni fogjuk, akiket gyámolítottak, mi fogjuk tovább gyámolítani, hogy elviselhetővé tervük a nagy csapást. Utolsó tiszteletadásként meghajtjuk előttük a munkásosztály pártjának vörös zászlaját. és emléküket megőrizzük.

Czottner Sándor nehézipari miniszter a forradalmi munkás-paraszt kormány éis a Nehézipari Minisztérium nevében búcsúzott.

— A bányatűz, az alattomos ellenség akkor rontott rá a most eltávozott hősökre, amikor egyre szebb lett nálunk az élet, amikor olyan jó fiatalnak lenni és van tartalma a családi életnek, amikor nagyobb gondok nélkül élhetünk — mondotta — olyan munkáshősöket vesztettünk el,^ akik életcélul tűzték ki népünk szamára nélkülözhetetlen hivatásukat és akik ezzel bebizonyították, hogy hű gyermekei a hazának és az ország legbátrabbjai közé tartoztak.

A gyászszertartás végeztével a koporsókat a bányászhimnusz és az Internacionálé hangjai mellett bocsátották le sírjukba. A sírhalmokat - a koszorúk százaival borították be.

A sxuknserveset és a KISZ részvétét fejezte ki a szerencsétlen üt járt bányászok hozzátartozóinak

Szerdán egymillió francia közalkalmazott szirájkol

Párizs (MTI) Egy millió francia közalkalmazottat szólít 24 órás sztrájkra a GST, a CFTC és a FORCE Ouvriere határozata. Az egésznapos sztrájkot december 2-re tűzték ki. A közalkalmazottak a fizetések rendezését követelik. Az árak emelkedésihez,. képest a közalkalmazottak fizetésének vásárlóereje 15 százalékkal is elmaradt, a kormány azonban 1960-ra csak három százalékos emelést helyez kilátásba.

A közhivatalok, a posta, a köztisztasági és a temetkezési vállalatok, a kórházak alkalmazottai, a dohánygyárak munkásai sztrájkolnak december 2-án.

A megrendítő szerencsétlenség ! egész dolgozó társadalmunkban osztatlan részvétet keltett. A Szakszervezetek Országos Tanácsa az egész munkásosztály, a szervezett dóig zók, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége a bányász- c^.gozók, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a fiatalok nevében fejezte ki részvétét a szerencsétlenül járt bányászok hozzátartozóinak.

— Néma gyászunk fogadalom, amely nem pótolhatja ugyan e hősök családjainak veszteségét, de fájdalmukat talán enyhíteni fogja együtt- érzésürik, megbecsülésünk és szeretetünk, nem szűnő támogatásunk. „A munka hősi halottai között huszonnyolc ifjú kommunista volt, akik életükkel, munkájukkal példát muTv-közvelílés a iiieazei mérkőzésről

A televízió - vasárnap 14.25 órai kezdettel közvetíti Firenzéből az Olaszország—Magyarország nemzetek közötti válogatott labdarúgó mérkőzést (MTI)

tattak a fiataloknak. Ifjúsági szövet ségünk megőrzi legkiválóbb fiaina emlékét” — hangzik a KISZ met emlékezése. (MTI)

Magyar és csehszlovák írók t a Iái hozása Prágá ban

Prága (MTI) Pénteken a prágai Magyar Kultúrában Mesterházy Lajos, Fehér Klára és Nemes László baráti beszélgetésre ült össze csehszlovák írókkal.

Mesterházy Lajos ismertette a magyar irodalom jelenlegi helyzetét. A csehszlovák írók közölték, hogy rövidesen elküldik képviselőiket Budapestre a két szövetség rendszeres együttműködésének megtárgyalására.

Norvég adatok a rádióaktív esőről

Thorleif Hvinden, a norvég honvédelmi kutatóintézet munkatársa, a norvég hadsereg lapjának egyik legutóbbi számában beszámol azokról a I kísérletekről, amelyeket az angol légierőkkel karöltve az utóbbi hóna- | pókban végeztek. Megállapították, hogy atomrobbantások után a rádióaktív eső legfeljebb egy évig, de esetleg csak hat hónapig marad a 1 sztratoszférában, tehát az eddigi

becsléseknél jóval hamarabb hull le a földre. Hvinden kifejtette, hogy ennek következtében háború esetén a rádióaktív eső jóval súlyosabb károkat okozhat, mint ahogy azt eddig képzelték. Megállapította, hogy a Norvégiában végzett tudományos mérések eredményei nagyjából megegyeznek a világ más részén folytatott ilyenirányú kutatások eredményeivel.

KULPDL1TIMH JEGYZETEK

Szalonképes-e Franco a NATö-tagságra ?

Eddig nagy volt a csend az ibériai félsziget körül. Hallgatott a spanyol halottasház, vendégeket nem fogadott, az élő hullák önmagukat ünnepelték. Néhány kiszivárgó szomorú hír volt csak, mely tudtára adta a világnak; mi is történt a torreádorok földjén. Franco és tábornokai temetkeztek ...

Az utóbbi időben egyre nagyobb a lárma, mely Spanyolország felől hallatszik. Európa legreakciósabb államának vezére: a konzerválódott fasiszta diktátor kopogtat a nemzetközi politika ajtaján. Elküldte névjegyét, bebocsátást kér. Benn a szobában összenéznek, néhánynak felderül az arca, mások közönnyel néznek ki az ablakon, majd tanakodnak. Vajon kinyílik-e ez az ajtó?

Arról van szó, hogy a nyugati világ ketléoszlott a Camp David-i látogatás után. Az egyik rész üdvözölte a békés egymásmellett élés gondolatának térhódítását, de az ellenzők, a hidegháborús körök is riasztják régi katonáikat, összecsaptak a felek s a küzdelem tart. Élet-halálharc ez, melyet nem fegyverekkel vívnak. Mindkét küzdőiéi- győzni akar s igyekszik táborát erősíteni. Az előjelek azt mutatják, hogy a „békés csoport” több és jobb katonával rendelkezik. S most akar a porondra lépni Franco, akinek az lenne a feladata, hogy növelje a „Nagy Hidegek” erejét.

Az utóbbi, időben megélénkülő tevékenységet folytatnak egyes NATO- országok, cs a madridi kormány diplomatái. Légszem betű nő b b Bonn

viselkedése. Nyugat-Németországban a hivatalos körök egyre szemérmetlenebből követelik azt, hogy Spanyol- országot vegyék fel a NATO tagállamok sorába. Szerintük tökéletesen megérett a helyzet arra. hogy Francot is csatasorba állítsák, aki emlékezetes levelében, melyet Eisenhower elnökhöz intézett, olyan meggyőzően hangoztatta kommunista- ellenességét és hűségét az Amerikai Egyesült Államokhoz. Hogy az elnök szíve mégsem lágyul meg oly nagvon a diktátor forró politikai vallomásától, annak több oka Van.

Köztudomású, hogy az ibériai félsziget idült fasiszta rezsimé az utóbbi időben súlyos válságba került. Belpolitikai életében egyre erősödik az ellenállás, amely ' fenyegető méreteket ölt. Sztrájkok, tüntetések, röplapok, politikai gyilkosságok, perek, bebörtönzések, mind-mind azt mutatják, hogy Franco és hívei talpa alatt nagy lánggal ég a talaj. A spanyol gazdasági élet helyzete egyenesen kétségbeejtő. Tönkrement vállalatok ézrei, infláció, rossz közutak, ócska gépekkel dolgozó gyárak és vasutak, kimerült arany- és dollárkészletek vádolják a fasiszta gazdálkodást. Az életszínvonal itt a legalacsonyabb Európában.

Ezt a halódó, végnapjait élő, korhadt rendszert akarják életre „injekciózni” kölcsöneikkel egyes amerikai és nyugatnémet stratégák és ezzel két legyet akarnak ütni egy csapásra. ^Az egyik: jövedelmezőbbé tennék spanyolországi befektetései-. ' két; a másik: égy hűséges alattvalóval gyarapodna a hidegháború feltétlen híveinek megátalkodott tábora. Tudva tudják, hogy Franco nem befolyásolhatja Camp David szellemének győzelmét, de mégis támogatják. Spanyolország felvétele az „Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetbe” azt a célt szolgálja, hogy megteremtse a fasiszta rendszer stabilitását és Francot szalonképessé tegye ’ NATO-taóságra. C-^be11'1 n^m"’ Bonnba látogatott. A „díszvendégnek” keserű órákat okoztak a német diákok, akik „Le Francoval!” feliratú táblákkal fogadták, emiatt Brentano sajnálkozását fejezte ki.

Több nyugati állam tartózkodóan fogadta az amerikai külügyminisz .tóriumnak azt a közlését, mely szerint Eisenhower elnök decemberi körútja során ellátogat Madridba is. bár az egésznek nincs komoly politikai jelentősége.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy ha Spanyolországot felveszik a NATO tagjainak sorába, akkor erősödni fog a feszültség enyhülését ellenző bonni irányzat az Északatlanti Szövetséger belül, melyet elutasít a világ haladé közvéleménye.

S most egy politikai múmia, egy „rég nem kellene” fasiszta rendszer ura mégis kopogtat és bebocsátás' kér. ’

Ne nyissatok ajtót neki. hullaszag-., van!. .

Az USA és Panama „mintaszerű“ viszonya

Kezdetben volt a Monroé-elv, melyet az Amerikai Egyesült Államok megerősödésének kezdetén is hirdetett. Azt jelentette: „Amerika az amerikaiaké!” Szüksége volt erre a fiatal; amerikai. köztársaságnak, mert 1823-ban az angol flottáé volt a világelsőség és a szent szövetségnek

gyarmatosító szándékai voltak. Később, amikor az USA megerősödött, nagyhatalommá vált és uralma teljes volt a nyugati kontinensen, az új Monroe-eiv így fogalmazódott meg: ..Amerika az Egyesült Államoké!” A latinamerikai országok ott voltak és ott vannak többségükben még ma is az USA vazallusai között. Nem is olyan rég. még úgy tűnt. hogy ez a vazallusi viszony nagyon tartós s a Panama Csatorna „örökös birtoknak” számított. S Roos veit így kezdte híres deklarációját: ..Rátettem a kezem a csatornaövezetre ” Azóta néhány évtized lepergett a történelem homokóráján és jelentős változáson ment át a világ. Latinamerika is kezd íalpraállni. Kuba példája erőt ad.

A konfliktusok kiéleződtek, egyre .1 agy óbb az elégedetlenség, egyre öbb az összecsapás. Eddig az Egyesült Államok ura volt a helyzetnek, csillant a dollár, a frakriózók egymásnak estek, valamelyik átvette a hatalmat és hódolt az USA előtt. A mai helyzet már bonyolultabb; mélyebb és erősebb az a mozgalom, mely felvette a harcot az új Monroe- elv korlátlan uralma ellen.

Panamában is új erőre kapott a iiggetlenségi mozgalom. A köztársaságot kettészelő tíz mérföld széles csatorna mellett sok könnyfakasztó bomba robbant, fecskendők vízsugara csapott a tüntetők arcába, megizzadtak a gumibotos katonák és vér csöpögött a földre, meg az utcák kövére. A tüntetők megtámadták az amerikai követség épületét, letépték a zászlókat. Az elégedetlenkedők abban az államban „tették” ezt, ahol legerősebb az amerikai katonai felügyelet. Mert bár a csatorna korábbi nagy stratégiai jelentősége csökkent, gazdasági fontossága még mindig óriási. Elég, ha ennek bizonyítékául elmondjuk; évi - jövedelme 80 millió dollár.

E hatalmas összeg körül vannak a bonyodalmak. Eddig az történt, hogy a panamai vezető körökön belül hatalmi harc dúlt, melynek igyekeztek valami „nemzeti” látszatot adni. Kellett a tömegbázis, mert másképp nem tudott volna egyik a másik fölé kerekedni. Amerika nyíltan ebesem avatkozott a küzdelembe. ' okban mindkét felet támogatta,. iindegy volt neki: ki győz — a hatalom a csatorna felett továbbra is az USA-é maradt. Az 1956-os kubai konfliktus azonban fordulatot jelentett a latinamerikai függetlenségi mozgalom történetében. Változott a kép Panamában is. Egyre komolyabban foglalkoznak a csatorna-övezet amerikai tulajdonjogával. Üj kort jelentenek a nemzeti függetlenségi törekvésekben azok a megmozdulások, melyeknek szereplője Panama népe. Kétségtelen tény, hogy a nagy nyomorban élő, politikai és kulturális szempontból egyaránt elmaradott panamai dolgozókat könnyen be lehet csapni, mert még megtéveszti őket a nacionalista politikusok Janus-arca.

Egy azonban bizonyos, nem helytálló Eisenhower elnöknek az a Ifi»

' mely szerint az ame^kcUoanamai viszony „mintaszerű” ál hogy az összecsapások „múló epizódok”. Az USA latinamerikai szakértőinek már nem ilyen derűlátó a véleménye. Szerintük nagyon veszélyes helyzet alakult ki Panamában, melyet helytelen lenne nem felismerni. Ügy vélik, véget ért az az idő, amikor Aanerika hatalmi szavait ellenállás nélkül tették magukévá az illető államok, köztük Panama. Havannától kezdve már nagyon messze hangzanak ezek a szavak: „harmadik pozíció”.

És ez aligha lehet mintaszerű az Egyesült Államok számára.

líankőczi Sándor