Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-03 / 258. szám

Redd, 1959. november 3. ESZAKMAGYARORSZÄG Az MSZMP Borsod megyei pártértekezletének HATÁROZATA Vallanak a hegyek Boldogköváral- ján, Göncön, Ara­nyoson, Sárospata­kon és a sátoralja­újhelyi Néma-he­gyen évmilliók óta rejtenek jobb mi­nőségű andezitet a hegyek. Ez a kő kiválóan alkalmas útépítésekhez. 1950 előtt csak néhány magánépítkező „turkálta” itt a földet kő után vagy a községek­nek kellett egy kevés. Nem volt nagy keletje, mert építkezésre az an­dezit nem alkal­mas. Közel sem hasad úgy. mint fiatalabb társa, a mészkő. Előbb a kalapács formáló­dik. aztán a ma­téria. 1950 után a Miskolci Közúti Üzemi Vállalat fogja vallatóra a hegyeket, s indul meg a tervszerű üzemi termelés. Ma már jóformán az ország minden részében ismert a borsodi andezit. Míg kezdetben a vállalat kisebb mértékben foglal- Iván István robbantómester a legjobbak egyike, nagy szikla« kozott a banya- tömböt készít elő robbantásra. Tervét rendszeresen 130 szá- szattal, addig ma ... 4 _ 8—900-an valliák zak'k korul «'J'81*1- * A megyei párténtekezlet megálla- jritja, hogy az ellenforradalom Leve­résétől eltelt három esztendő alatt megyénk politikai, gazdasági és kul­turális életében jelentős eredménye­ket értünk el. Sikeresen oldottunk meg olyan fontos feladatokat, mint pártunk újjászervezése, a népgazda­ság teljes helyreállítása és megszi­lárdítása, a néphatalom megvédése, s egyben jelentős lépést tettünk elő­re a szocializmus építésében. Előrehaladásunk elsősorban annak köszönhető, hogy a megyei pártbi­zottság, megyénk pártszervezetei munkájukban megvalósították a Központi Bizottság politikai irányvo­nalát, harcoltak a párt- és kormány- határozatok megvalósításáért, a párt­egységért, az •eszmei-politikai szín­vonal emeléséért, a párt és a töme­gek kapcsolatának megszilárdításá­ért. A megyei pártértekezlet egyhangú­lag helyesli azt a politikát, melyet pártunk Központi Bizottsága az Or­szágos Pártértekezlet óta folytatott; helyesli és magáévá teszi a pártunk VII. kongresszusára. kibocsátott irányelveket, továbbhaladásunk fel­emelő programját. Biztosítja a Köz­ponti Bizottságot, hogy Borsod me­gye kommunistái és dolgozó népe minden erejével küzd az irányelvek megvalósításáért. Nagy várakozással tekintünk a no­vember 30-án összeülő kongresszus elé és megbízzuk küldötteinket, hogy fejezzék ki a megye kommunistáinak teljes egyetértését a kongresszusi té­zisekkel, a tanácskozásokon való ak­tív részvételükkel járuljanak hozzá a kongresszus munkájának eredmé­nyességéhez. A megyei pártértekezlet, a pártbi­zottság beszámolója és a vita alapján a következő feladatokat szabja a megválasztott pártbizottság, az alap­szervezetek és valamennyi kommu­nista élér. L A Központi Bizottság márciusi ha­tározatának végrehajtásával biztosí­taná kell az 1959. évi ipari termelési tervek teljesítését, hogy elérjük az eredetileg 1960-ra tervezett termelési szintet. Fel kell készülni az 1960. évi terv teljesítésére, a második ötéves terv végrehajtásából ránk háruló feladatok valóraváltására. Összpontosítani kell erőinket a ter­melékenység növelésére, az anyag- és energiatakarékosságra, az önkölt­ség csökkentésére, az exporttervek túlteljesítésére, a társadalmi tulaj­don védelmére. Ezen a területen a fejlődés elmarad a mennyiségi növe­kedéstől. A termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének, az élet- színvonal emelésének fontos feltétele a műszaki fejlesztés. Fel kell szá­molni azt a helyenként megnyilvánuló káros nézetet, hogy" ez csak beruhá­zásokkal oldható meg. A műszaki fejlesztés fontos összetevője a dol­gozó tömegek alkotó kezdeményezé­se, az újítások, az ésszerűsítések seb. Ennek serkentése és felkarolása az üzemi pártszervezetek, a tömegszer- vezetek, a kommunista gyárigazga­tók és a műszaki vezetők elsőrendű feladata. A kongresszus tiszteletére üzeme­inkben kibontakozott szocialista mun­kaverseny segítését és újabb konkrét célokhoz kapcsolódó versenyek tá­mogatását tekintsék pártszervezete­ink fontos feladatuknak. Szolgálják ezzel a versenyek, a tervek mennyi­ségi teljesítése mellett a termelés minőségének javítását és a takarékos gazdálkodást. A pártszervezetek, a kommunista szakszervezeti és gazdasági vezetők harcoljanak a munkásosztály helyze­téről szóló központi bizottsági hatá­rozat maradéktalan végrehajtásáért; javítsák szüntelenül a dolgozók élet- és munkakörülményeit, törekedjenek a dolgozók szakmai és kulturális szín­vonalénak emelésére. IL Az elkövetkező években mezőgaz­daságunkban kettős feladatot ' kell megoldanunk: egyrészt a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének befe­jezését, másrészt a termésátlagok nö­velését. Ennek érdekében legfonto­sabb feladatunk a meglévő termelő-, szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítása, egyben azok szám­szerű továbbfejlesztése. Termelőszö­vetkezetei nk __ sokoldalú támogatásá­val el kell érnünk, hogy azok vonzó, példát mutató közös gazdaságok le­gyenek; a mezőgazdaság szocialista átszervezésének bázisává váljanak. A megszilárdítással párhuzamosan biztosítani kell, hogy újabb termelő­szövetkezetek alakuljanak. Az ön­kéntesség szigorú betartásával, poli­tikai meggyőző és szervező munká­val a jövőben oda kell hatni, hogy egész községeket vezessünk rá a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára. Bizto­sítani kell, hogy a megalakult ter­melőszövetkezetek az alapszabály- minta szerint működjenek. Figyelmet kell fordítani a kétlakiakra, el kell érni, hogy családtagjaik lépjenek be a termelőszövetkezetekbe. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének meggyorsítása érdekében tovább kell erősítenünk a munkások és a dolgozó parasztok kapcsolatait, elmélyítve a munkásosztályban a fe­lelősségtudatot a faluért, tovább kell szélesítenünk a patronázs-mozgal- mat. Ugyanakkor meg kell értet­nünk dolgozó parasztságunkkal, hogy felemelkedése elválaszthatatlan ; a szocializmus építésétől. A termésátlagok növelése érdesé­ben javítsuk meg állami gazdasága­ink, gépállomásaink munkáját. Mind a termelőszövetkezeti, mind az egyé­nileg dolgozó parasztok körében el kell terjeszteni a korszerű gazdálko­dás, s a fejlett agro- és zootechnikai ismereteket. ' Falusi feladataink megoldása ér­dekében fordítsunk , nagyobb figyel­met a falusi funkcionáriusok, párt- titkárok, tanácselnökök, termelőszö­vetkezeti vezetők eszmei és politikai nevelésére, szakmai ismereteik és ál­talános műveltségük gyarapítására. Erősítsük állandóan falusi alap- szervezetei nket. III. A művelődés ügyét á pártmunka szerves részévé kell tennünk. A me­gyei pártbizottság kulturális munká­jában is elsősorban a munkásosztály­ra támaszkodjék. Azt akarjuk, hogy a munkások alkotói és élvezői legye­nek a szocialista kultúrának. Arra kell törekednünk, hogy a munkás- osztály, a kommunisták vezetésével a szocialista-realista kultúra honosod­jék meg megyénkben. Bátrabban vonjuk be az értelmiséget a szocialis­ta .kulturális forradalom feladatai­nak megoldásába. Fordítsunk nagy gondot az értelmiség világnézeti ne­velésére, erkölcsi megbecsülésére. Nagy figyelmet kell fordítani a tö­megek világnézeti, politikai nevelé­sére, általános műveltségének foko­zására, a szocialista kultúra alkotá­sainak terjesztésére. Következetes eszmei, politikai har­cot kell folytatni az iskolákban és minden kulturális intézményben a marxista-leninista szemlélet elter­jesztéséért — a revizionista, kispol­gári, reakciós nézetek, a maradiság ellen. Párt- és állami szerveink fordítsa­nak több figyelmet a színház, a kul­turális csoportok, a mozik műsorára. A borsodi dolgozók kulturális ellá­tottságának javítása érdekében job­ban kell támaszkodni a társadalmi kezdeményezésre, a dolgozók öntevé­kenységére. IV. Az előttünk álló gazdasági, politi­kai és kulturális feladatok megvaló­sításának alapvető feltétele: pártpo­litikai munkánk színvonalának eme­lése. A nemzetközi munkásmozgalom, pártunk történelmi tapasztalatai, kü­lönösképpen az ellenforradalom ta­nulságai világossá tették, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép csakis a marxizmus-len inizmus elméleté­vel fel fegyverzett, a tömegekkel ösz- szeforrott, szervezetileg és eszmeileg egységes párt szilárd vezetésével győzhet, tarthatja meg hatalmát és építheti fel a ‘ szocialista társadalmi aeli lankáin terül el Tibolddaróc község. A vasútvonaltól távoleső kis falu a múltban nemcsak szőlőterme­léséről és ízes boráról volt híres, ha­nem szegénységéről is. Az I939-es adatok szerint a domboldalakba vájt barlangokban több mint 1400-an ten­gették nyomorúságos életüket. . Az egészségtelen, vizes odúkból sűrűn szedte áldozatait a tbc. És míg a bar­langokban, láztól cserepes ajakkal, fáradtan feküdtek a szőlőművelő cselédek, addig a község három kas­télyában éjszakákon át mulattak gazdáik; a földesurak. így éltek Hor­thy ék országában a magyar parasz­tok és egy új világnak kellett eljön­nie, hogy mindez megváltozzon. A felszabadulás óta eltelt 15 évben — mint minden magyar község — Tibolddaróc is nagyot fejlődött. A szőlőskertek a volt cselédek tulajdo­nába mentek át, a három földesúri kastélyt pedig elfoglalta a dolgozó nép. Az egyikből művelődési otthont, a másikból iskolát, a harmadikból pedig óvodát, napközi otthont, s ne­velői lakásokat létesítettek. így a 2600 lelket számláló községben ma Éppen ezért továbbra is fő felada­tunk: pártunk egységének szilárdítá­sa, ennek érdekében küzdjünk min­den olyan törekvéssel szemben, amely az egységnek a megbontására irányul. Harcoljunk elsősorban a re- vizionizmus, másfelől a szektásság, a őogmatizmus maradványai ellen. A párt tisztaságának és egységé­nek megóvása különös erővel veti fel az eszmei, politikai munka szín­vonalának állandó emélését. Párt- szervezeteink harcoljanak az elmélet lebecsülése ellen, mely gyakran a párt politikájának, a helyes munka­stílusnak eltorzításához, szektásság- hoz, elvtelen engedményekhez, vagy szűk prakticizmushoz vezet. Ezért nagy gondot kell fordítani a párttag­ság marxista-leninista nevelésére, propagandamunkánk színvonalának emelésére. Propagandamunkánkban fontos célok: az internacionalizmus elmélyítése, a szocialista hazafiságra való nevelés, ugyanakkor szakadat­lan küzdelem a burzsoá ideológia maradványai, az idealizmus különbö­ző jelenségei és megnyilvánulásai — különösképpen a vallásos nézetek — és a- nacionalizmus ellen, amelyek akadályQzzák a szocializmus gyor­sabb ütemű építését. Propaganda- munkánkban meg kell szüntetni az öncélúságot, az élettől való elszaka­dást.­A megyei pártértekezlet kötelezi az újonnan megválasztott pártbizott­ságot, hogy még következetesebben szerezzen érvényt a párt belső életé­ben a lenini normáknak, erősítse to­vább a kollektív vezetést, a demokra­tikus centralizmust, a bírálat és ön- bírálat szellemét Proletárdiktatúránk belső életének, további előrehaladásunknak kiapad­hatatlan forrása: a párt és a töme­gek nyílt, őszinte, eleven, gazdag kapcsolata. Éppen ezért a pártérte­kezlet kötelezi a megyei pártbizott­ságot, hogy szüntelenül fáradozzon a tömegkapcsolatok erősítésén, elmé­lyítésén. Pártszervezeteink alaposabban fog­lalkozzanak a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákkal, támaszkod­janak a tömegszervezetek erejére, hogy minél nagyobb tömegek kapcso­lódjanak be az előttünk álló felada­tok megoldásába. A pártszervezetek különös gonddal segítsék a KISZ-t, elsősorban a falu­si KISZ-szervezetek tevékenységét. A megyei pártértekezlet kötelezi az újonnan megválasztott pártbizott­ságot, hogy a kongresszus határoza­tai, valamint a pártértekezlet ta­nácskozása alapján dolgozzon ki részletes feladatokat. Gondosan dol­gozza fel a javaslatokat, melyek a járási, városi, nagyüzemi pártérte­kezleteken felmerültek és szerezzen érvényt azok végrehajtásának. A megyei pártértekezlet annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a szocializmus gyorsabb előrehala­dása megyénkben mindenekelőtt a kommunisták politikai nevelő, szer­vező munkájától függ. Éppen ezért felhívja a megye kommunistáit, hogy legyenek fáradhatatlanok a munká­ban, a szocializmus győzelméért folytatott harcban. Miskolc, 1959. október 30-31. Nevelésükről 13 pedagógus gondos­kodik. A barlanglakok részére népi államunk 131 kertes családi házat építtetett és a község új* lakótelepét II. Rákóczi Ferencről nevezték el. A falu dolgozóinak jó része a felszaba­dulás után a diósgyőri gyárakban és bányákban helyezkedett el, az ott­honmaradtak egy része pedig 350 holdon megalakította a Rákóczi Ter­melőszövetkezetet. Az ipari dolgozók ma már nem gyalog járnak munka­helyükre. Korszerű autóbuszok szál­lítják őket a gyárakba, a bányákba és onnan vissza otthonukba. A község villamosításával rohamo­san fejlődött a lakosság kultúrigé- nye is. A múltban mindössze 8—10 rádiótulajdonos volt a faluban, ma 286 rádió szól a jól berendezett csa­ládi házakban. A Horthy-rendszer- ben csak a négy földesúr járatott új­ságot, ma 663-an fizetnek elő külön­böző folyóiratokra és hírlapokra. Messzemenően gondoskodnak a dol­gozók egészségügyi ellátásáról is. Bi­zonyítja ezt, hogy míg a múltban csak 40-en részesültek társadalmi biztosításban, addig 1959-ben az magukénak a kó- bányászat sorsát, munkáját. A második 5 éves terv, s az utak szükségszerű korszerűsítése, új utak építése jelentős tennivalókat ró erre a vállalatra is. Jelentősen fejleszteni kell a termelő munkahelyeket, ma­gyarán: a jövőben még több követ kell szállítani az ország különböző részeibe. A Néma-hegy adja a legtöbbet Az említett kőbányák közül a Né­ma-hegy a legjelentősebb. Ez Sátor­aljaújhelyre menet az országút mel­lett húzódik. Amikor robbantanak, leállítják az országúti forgalmat, s háznagyságú tömböket mozgat meg a paxit. Eleven, élénk élet folyik itt. Teherautók egymás után fordulnak be a telepre. A TEFU szállítja el innen a különböző méretre őrölt zú­zalékot, a távolabb lévő állomásra. Ez bizony megdrágítja kissé a kö­vet. A vasút itt fut — hogy alkalmas hasonlattal éljünk — egy kőhajítás- nyira. Ha a mintegy 170 méternyi távolságot — a vasút és a kőbánya között — szállítószalaggal kötnék össze, egy rövid iparvágányon bun­kerekbe lehetne a követ továbbítani, akkor az a felmerült évi 5 millió fo­rintos szállítási költséget 4 és fél millió forinttal lecsökkentené. A szál­lítóberendezés, az iparvágány és a tároló bunkerek beruházása 7 mil­lió forintba kerül. Ez az összeg nem egészen két év alatt teljesen meg­térül. Sümegi János üzemvezető mérnök már régebben gondolt erre, s javas­lata szerint már tervezik is az új szállító berendezést. Állítólag a hó­nap végére elkészülnek a végleges tervek, s megkezdődhet a kivitelezés. Ha megépül a szállítószalag, az nem csupán költség csökkenést jelent majd, hanem megoldódnak a szállí­SZTK-tagok száma meghaladja az 1800-at. A község és a 11 kilométerre fekvő vasútállomás között autóbusz te­szi kényelmessé a közlekedést. A községfejlesztési alapból, valamint a dolgozók társadalmi munkájával az idén készült el a fedett autóbusz­váróterem. VIGYÁZAT, EZ IS VÁLÓOK! A XVIII. század végéről származik az a csípős mondás, amely azt hir­deti, hogy „A nőket »szívemnek« szó­lítjuk, a szívtől viszont ne követel­jük, hogy esze is legyen!” Ez a mondás már régen elavult, amit ezer és ezer egyéb példán kí­vül az alábbi válóper is bizonyít. New Yorkban egy neves pszichiá­ter felesége válópert indított és a bíróság fel is bontotta a házasságát, mégpedig a férj hibájából. A pszi­chiáter nem csalta meg, nem ütle­gelte féleségét, még csak iszákos sem volt, viszont több ízben ilyen szavak­kal kedveskedett fiatal és feltűnően szép feleségének: „sokkal bolondabb vagy, mint a legcifrább eset, amely a praxisomban eddig előfordulta* Foto: Sümegi tási gondok is. Ugyanis a TEFU nem tudja mindig kellőképpen kielégítem a bánya szállítási szükségleteit. Jellemző erre az is, hogy a bánya­telepen mintegy 7—8000 köbméternyi zúzalék hever prizmában. (Pedig ál­lítólag az ország sok helyén igen nagy szükség van a kőre.) A vállalat kőbányáiban 460 ezer tonna az elő­írt évi kvantum. Ezt azonban nem­csak teljesítik, hanem a felajánlott 100 ezer tonnából 50 ezer tonnát már is teljesítettek a kongresszusi ver­senyben. Talán, ha a zúzalékhegyek jobban fogynának, az még nagyobb lendületet adna a munkához. Látszatra nem is gondolná az em­ber, hogy mi minden történik egy ilyen kőbányában a közvetlen kőfej­tésen kívül. Hónapokkal ezelőtt ön­költségcsökkentő brigádok alakultak. A brigád tagjai az üzemvezető, mű­szaki emberek, kőfejtők. Ezek a bri­gádok időnként sortba járják a mun­kahelyeket, s javaslatot tesznek az elfekvő anyagok felhasználására* más anyagok hasznosítására. Már eddig mintegy 10 ezer forint az ön­költségcsökkentő brigád megtakarí­tása. A megtakarított anyagok na­gyobb hányadát a drága robbanó­anyag képezi. Munkaruha gondok... Sárospatakon, de más munkahelye­ken is többször teszik szóvá: miér fi 6 év a vatta-ruha kihordási ideje? Nyomban hozzáteszik a munkások, hogy a BELSPED-nél mindössze 3 év a kihordási idő.( Tudvalévő, a BELSPED és a Miskolci Közúti Üzemi Vállalat is a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik. Már most önkéntelenül is azt gondolják az emberek, hogy a kőbányászok mostoha „fiúk”. S ebben van is valami, hiszen a kőfej­tés legalább annyira „ruhaigényes”* mint a BELSPED hajtóinak, rako­dóinak a tevékenysége. De hiába, ha a 11/KPM utasítás így szól. Ugyanez a helyzet az esőköpenyekkel is. Míg a BELSPED-nél a kihordási idő 4 esztendő, addig a kőbányáknál 6. Ezeket a dolgokat gyakran szóvá- teszik a munkahelyeken, s bizony a vállalat, de a bányák vezetői is ta­nácstalanul állnak. Az ország teherbíró ereje még kor­látozza a kihordási idő lecsökkenté­sét, ezt a munkások is belátják és tudják. A fenti esetben azonban ne­héz elkönyvelni a minisztérium ren­delkezését. így aztán nyilvánvaló és érthető a kőbányászok „féltékeny­sége”. A korábbi rendeletet felül kel­lene vizsgálni, s kielégítően kellene lezárni a már évek óta tartó vitát. Jelentős fejlődés előtt A már csaknem ezer főt foglalkoz­tató bányaüzemek az elkövetkezendő 5 éves . tervben jelentősen tovább­fejlődnek. A fejlődés alapja elsősor­ban a gépesítés. Üj kőtörőket kap­nak az üzemek. A gönci bányát — később valamennyit — vil­lamosítják, új, nagyobb teljesít-, ményű kompresszorral látják el, szá­mos helyen új üzemépületeket, mele­gedőket építenek. Mindezek alapján mintegy 20-—30 százalékkal nő m^jd a koíermeiés az elkövetkezendő 6 esztendőben. Garami Ernt rendet. A földesúri kastélyokból művelődési otthont és iskolát létesítettek, a volt barlanglakok kényelmes házakba költöztek Tibolddaróeon Borsod megyében, a Bükk-hegységmár 8 tanteremben 403 fiatal tanul. MSZMP Borsod megyei pártértekezlete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom