Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-21 / 274. szám

Szombat, 1959 november 21 CSZAKMAGYARORSZAG 5 A politechnikai oktatásról Madarász Lásszf S a megyei tanács művelődésügyi osztálya iskolai csoportjának vezetője nyilatkozik MINT MÁR HÍRÜL ADTUK, me­Hz állami gazdaságokból ieSentjlik 99KukoricagyárKlementinán gyénkben háromnapos ankéton vitat­ták meg a megye és város középis­koláinak igazgatói, tizenkét megye is­koláinak képviselői a politechnikai oktatás helyzetét. A Központi Peda­gógiai Továbbképző Intézet, a megyei és a városi tanács művelődésügyi osz­tálya által rendezett ankét első nap­ján a Kilián Gimnáziumban vizsgál­ták meg a politechnikai oktatást, el­látogattak a Lénin Kohászati Mű­vekbe. ahol a gyár vezetői, a poli­technikai oktatást irányító szakveze­tők elmondották tapasztalataikat. Délután a Pedagógiai Tudományos Intézet pszihológiai osztályáról Sala­mon Jenő tartott előadást „Az iskola- reform és a pszihológia feladatai” címmel. Az ankét másnapján Tokaj­ba látogattak, ahol megnéz-ék, mik t sajátítják el a tanulók a szőlőtermelés alapjait. A gyakorlati bemutatóra a Tarcali Szőlészeti Állami Gazdaság­ban került sor. Délután a Művelődés- ügyi Minisztérium középfokú oktatási főosztályának osztályvezetője, dr. Aczél Istvánná tartott előadást az ok­tatás módszereiről. Az ankét harmadik napján a Neve­lők Házában megvitatták a politech­nikai oktatás időszerű pedagógiai problémáit. Ezt követően a pedagó­gusok eszmei, politikai egységének fontosságáról tartottak előadást, vi­tát. Az ankét után felkerestük Mada­rász László elvtársát, a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya iskolai csoportjának vezetőjét és megkértük: nyilatkozzék az iskolareform, a poli­technikai oktatás időszerű kérdései­ről, a megyében szerzett tapasztala­tokról. — A szocializmus építésének kultu­rális követelményei nagy feladatokat rónak az iskolákra — kezdte nyilat­kozatát Madarász László elvtárs. — Az iskolákban folyó oktató, nevelő munka szerves része a szocialista kulturális forradalomnak. Az iskola- reformnak az a célja, hogy eredmé­nyesebbé tegye az ifjúság nevelését. Eddig elért eredményeink mellett még sok tennivalónk van az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelésé­ben. Ugyanezt mondhatjuk az értelmi nevelésről is. Az egyetem panaszko­dik a középiskolákból kikerült fia­talok ismeretének elégtelensége miatt A középiskolai tanárok az ál­talános iskolákat okolják. Általános iskoláink még nem felelnek meg minden vonatkozásban a kor követel­ményeinek. A társadalom az ifjúság egy részénél jelentkező ismeret- és jellembeli fogyatékosságokért az is­kolát okolja. Ez országos probléma, de ha tüzetesebben megnézzük, mint az UNESCO jelentéseiből is kitűnik, látjuk, hogy a világ valamennyi or­szágának közvéleményét foglalkoz­tatják ezek a gondok. TUDOTT DOLOG, HOGY AZ is­meretanyag bővült az utóbbi évek­ben, a technika, a tudomány fejlő­dése révén a diákoknak nagyobb anyagot kell elsajátítaniok, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. Viszont a gyermekek befogadó képessége, ter­mészetesen nem változott. Emiatt ál­talában túlterheltség jelentkezik az általános- és középiskolákban, sőt az egyetemen is. Ezt bizonyítják az or­vosi vizsgálatok. Gyakrabban fordul-! nak elő a túlterheltség következmé­nyeként előálló betegségek, melyek­kel korábban nem találkoztunk. A most készülő iskolareformnak az a célja, hogy ezen az állapoton változ­tasson. Természetesen az iskolarefor­mot nem lehet máról holnapra meg­valósítani. A Művelődésügyi Minisz­térium a reform végső kidolgozása érdekében egy sor kísérletet vezetett be. Az oktatásban tapasztalt negatívu­mokból rádöbbentünk arra, hogy a jelenlegi oktatási rendszer túlhala­dott, túlzottan intellektuális szemlé­letű. A tanulók az ismeretek halma­zát sajátítják el, de nincs kellő kap­csolatuk az élettel, nem ismerik or­szágunk gazdasági fejlődését, az in­AKÁC ISTVÁN: Vallató Talán túl korán kezdtem el az élet útját zengve járni, társaik, meg akarom találni, ki igazul hord terheket, míg él vagy később, mit érdemel. Testvért látok mindenkiben, ki az embernek nem ellene, jaj, csak szívem ne haljon bele! — Vallatom és mérem magam: nem túl korán oldtam fel szivem? Hús cseppeket hinthetek-e a kői' forrongó vizeibe? tellektuális szemlélet következtében lebecsülik a fizikai munkát. A kö­zépiskola elvégzése után sok fiatal egyenesen boldogtalan, ha nem ve­szik föl egyetemre. Megütköznek azon, hogy nekik érettségi bizonyít­vánnyal a kezükben fizikai munkát kell végezniök. Korunk követelménye, hogy az ok­tatást olyan színvonalra emeljük, hogy az megfeleljen a szocializmus követelményeinek. E követelménye­ket jelenleg így summázhatnánk: kommunista világnézetre és erkölcsre való nevelés, a korszerű műveltség elsajátításának biztosítása. szoros kapcsol-1 létesítése az élettel a ter­meléssel. Az iskolareform fő célja éopen ez elvek gyakorlati megvalósí­tása. A termeléssel való kapcsolat szorosabbá tétele érdekében az álta­lános iskolák alsó osztályaiban már bevezettük a kötelező kézimunka ok­tatást, a felső osztályokban pedig a gyakorlati oktatást. Megyénk terüle­tén 56 iskolában folyik ilyen irányú kéozés. Mivel a középiskolák az ál­talános iskolákra énülnek, a dolgok természetéből az következne, hogy a középiskolákban akkor vezessük be a bolitechnikai oktatást, ha már bizto­sítottuk az / alapismeretek elsajátítá­sát az általános iskolákban. Az idő azonban sürget. (Reméliük. hogv 5 éven belül sikerül megoldani az alap­ismereti oktatást az általános isko­lákban.) A továbl^ tanulók 60 száza­léka a gimnáziumokba iratkozik be. Ennek figyelembevételével indította be a minisztérium a folyó tanévben a kísérleti oktatást. (A megye és a város 12 gimnáziumából 11-ben.) Ez az 5 + 1-es oktatási rendszer, amely­nek az a lényege, hogy az 5 napos is­mereti oktatás mellett a tanulók egy nap gyakorlati foglalkozáson vesznek részt. Egy ilyen egészen újszerű, ed­dig ismeretlen módszer bevezetése sok megoldandó feladattal jár. Pél­dául meg kellett változtatni az 5 nap tanítási anyagát is, hiszen az iskolai reformnak nemcsak az erkölcsi neve­lés a célja, hanem a túlterhelés csök­kentése is. AZ ŰJ MÓDSZER új a nevelőnek, a gyermeknek és a szülőnek egy­aránt. Tapasztalataink azt mutatják, hogy viszonylag még kevesen látják helyesen a célt, a reform és a kísér­letezés igazi értelmét. Kiragadnak egy részletet és ezen elindulva ferde következtetésekre jutnak. Az iskola- reform elsősorban pedagógia szem­pontból tartja szükségesnek a ter­melő munkában való részvételt, hQgy a tanulók megismerkedjenek a nagy­üzem szervezettségével és a munkás- osztállyal való találkozás, a hatás elősegítse a gyermekek helyes élet- szemléletének kialakulását. Sokan a szülők és a diákok közül az egzisz­tenciát nézik elsősorban. Azt tartják a legfontosabbnak, hogy a középis­kola az általános műveltség mellett szakmát is ad a tanulónak. Több diák így gondolkozik: én gépkocsivezető stb. leszek, tehát nem fontos más tár­gyak elsajátítása, megfelel nekem az elégséges érettségi bizonyítvány is. Természetesen az egzisztenciális vo­natkozásokat sem lehet mellékesnek tekinteni, de az elsődleges cél, mint említettük, pedagógiai természetű. Nagyon helytelen úgy különválasz­tani a gyakorlati oktatásban része­sülő és abban részt nem vevő «tanu­lókat, hogy az előbbiek az érettségi után a termelés különböző ágaiban helyezkednek el. az utóbbiak pedig egyetemre kerülnek. így csak azok gondolkodnak, akik nem értik meg a kísérletezés és a reform célját. A gyakorlati oktatásra való áttérés elő­segíti. megkönnvíti azoknak az elhe­lyezkedését. akik a középiskola el­végzése után nem kerülnek egye­temre. de az egyetemi felvételnél nincs semmilyen megkülönböztetés. Az a szándékunk, bogy a jövő tan­évben minden gimnázium első osztá­lyában biztosítsuk az 5 ~f- 1-es rend­szerű oktatást. A POLITECHNIKAI OKTATÁS­RA való áttérés nemcsak az feladata, a társadalomé is. E célt szolgál.ia megyei szinten a Politech­nikai Tanács életrehívása. amely a megyei pártbizottság, a tanács, vala­mint a számottevő üzemek (ipari, mezőgazdasági) részvételével ül össze a közeljövőben. Az Országom Poli­technikai Tanács már megalakult, az iskolákban is szervezik a tanácsokat. A tanácsoknak az lesz a fetadatuk, hogy a kísérletekhez megadják a se­gítséget. fölkutassák, megszervezzék a. megfelelő helyi feltételeket. Az ál­talános tapasztalatok szerint biztató és örvendetes a nagyüzemek segítő- készsége. A Borsodnádasdi Lemez­gyár például a megye valamennyi ál­talános iskolája számára biztosította az oktatáshoz szükséges lemezmeny- nyiséget. Ugyanígy segítenek a Lenin Kohászati Művek, az Özdi Kohászat és a többi nagyüzem. Az állami gazdaságok szintén. Sajnos még nem mindegyik termelőszövetkezet tudja biztosítani a gyakorlati oktatás fel­tételeit. 4E lehetőség csak akkor érik be, ha a tsz-ek valóban elérik a nagy­üzemi termelési szintet. Külön meg kell emlékeznünk arról, hogy milyen tartalmasán, jószándékkal segíti az iskolák politechnikai oktatását a Tar­cali Szőlészeti Állami Gazdaság és a sárospataki Keletbükki Erdőgazda­ság. Általános iskoláink esetében a helyi tanácsoknak még nagyobb se­gítséget kell adniok ahhoz, hogy az iskolák megfelelő gyakorló kertekhez jussanak. Komplex és bonyolult feladat az iskolareform megvalósítása. A kísér­letek tekintetében még csak két és fél hónapra tekinthetünk vissza. Sok biztató jelenséget tapasztaltunk, de vannak problémák is. Az iskolare­formra szükség van — ez a kor kö­vetélménye. A módszer kidolgozása, a gyakorlati megvalósítás a jelen és a jövő feladata — fejezte be nyilat­kozatát Madarász László elvtárs. NAGY ZOLTÁN 1958 szeptemberében kezdte meg működését a klementinái hibridüzem. Rendeltetése: ellátni bőventermő Martonvásári 5-ös hibridkukoricával a megye állami gazdaságait és ter­melőszövetkezeteit. Az üzem ez évben 1500 holdon ter­meltetett hibrid vetőmagot az állami gazdaságokban és a környező terme­lőszövetkezetekben. A beszállított csöveskukorica auto­mata berendezés segítségével jut a szárítócellákba. 8 cellája egyenként 120 mázsa csöveskukorica befogadá­sára alkalmas. A szárításhoz szüksé­ges meleg levegőt hatalmas olaj kály­ha és ventillátor szolgáltatja. Két nap múlva a 14,5 százalékra szárított kukorica önműködő berendezés köz­vetítésével jut el az elektromos mor- zsolóra. A lemorzsolt kukoricát auto­mata berendezés viszi a tisztítóba, in­nen pedig az osztályozó helyiségbe. Nagyság és hosszúság szerinti osztá­lyozás után automata szerkezet 70 ki­logrammonként zsákba csomagolja. A fémzárolt vetőmagot hatalmas rak­tárhelyiségben tárolják az elszállítá­sig. Az így előállított vetőmag' érté­ke mázsánkint 580—630 forint. Az üzem éjjel-nappal, folyamato­san működik. Ebben az évben 180 vagon hibrid- kukorica vetőmagot állít elő után- termesztéshez, ami 180—200 ezer hold vetéséhez elegendő. Érdemes a hibridkukorica terme­léssel foglalkozni, mert termése 25— 30, százalékkal nagyobb, mint a szok­ványra in őségű kukoricáé. Az állami gazdaságok hibridkuko­rica átlagtermése 19 mázsa körül van. Taüajjavftási kísérletek Boltívén A gazdaság kísérleteket végez arra vonatkozóan, hogy savanyú erdőtala- jait hogyan lehetne termőképesebbé tenni? Ebben az évben különböző mésztartalmú javítóanyagokat pró­bált ki. A kísérleti parcellán búza elővete- mény után kukoricát termelt. A gazdaság kukorica termésátlaga 15,5 mázsa, ä kísérleti parcella átlagter­mése pedig 21 mázsa. A kísérleteket kisadagú (30—50 mázsa) javítóanyaggal végezték, cu­korgyári mésziszapot, mészkőport és szilikát meszet (kohászati salak­anyag) használva. Az ellenőrző par­cellához viszonyítva a cukorgyári méáziszap 20 százalékos, a mészkő­por 10 százalékos, a szilikát­A napokban, amikor Hejőpapiban az új istálló átadására került sor, Daragó István, a Béke Tsz elnöke egy kis harapnivalóra hívta meg az építőket és az átadáson megjelent hivatalos szervek képviselőit. Igaz is: nem mindennap adnak át egymilliót érő épületet, amelybe majdan öt­venkét darab törzskönyvezett te­nyészállatot köthetnek. Ünneplésnek j számított ez az átadás a termelőszö­vetkezetben, és hogy sokáig emléke­zetes maradjon, egy pohárka borral is* megpecsételték a barátságot, amely az építőszövetkezet munkásai és a termelőszövetkezet tagjai között, ez­zel a nappal is tovább erősödött. A Mezőkeresztesi Építőipari Ktsz mész 17 százalékos terméshozam nö­vekedést eredményezett az eliső év­ben.. A kísérlet több éves, jövőre a me- szezés utóhatását vizsgálják. A dolgozók jobb ellátásáért A Nagymiskolci Állami Gazdaság ebben az évben 540 holdon termelt zöldségfélét. Ebből a területből 280 holdon öntözéses termelést folytatott. Termeléséből 400 vagon zöldségfé­le került a miskolci dolgozók aszta­lára. Többek között 9 vagon zöld­hagyma, 1 vagon retek, 5 vagon salá­ta, 29 vagon uborka, 2 vagon zöld­borsó, 40 vagon zöldpaprika stb. A 450 hold területen 4,5 millió £o- rint értékű zöldséget termeltek. A jövőben zöldségtermelését 200 vagon­nal növeli. így a jövő évben mint­egy 700 vagon zöldségféle kerül pi­acra a Nagymiskolci Állami Gazda­ságból. A zöldségféléken kívül 76 vagon vegyes gyümölcsöt is termelt, amely­nek legnagyobb része alma. A gazdaság kertészeti dolgozóinak jó munkáját dicséri az a tény, hogy termékeiből 94 guruló vagon kiváló minőségű áru került exportra. A melegágyi létesítmény téli ki­használása céljából 450 négyzetméter felületű üveg alatt gombatermelésre rendezkedtek be. A tél folyamán mintegy 20 mázsa gombát száj piacra. Az új szakma bölcsőjénél 150 fiatal tanul szakmát a megye állami gazdaságaiban. Közülük mint­egy 50 fiatal mezőgazdasági szakmát választott. Vannak közöttük gyü­mölcstermelők, zöldségtermelők, szarvasmarhatenyésztők, szőlőterme­lők. A szakképzés ideje három év. Évenként 3 hónapos iskolán, a szak­ma elméleti részét tanulják, 8 hóna­pon keresztül szakmai gyakorlatot folytatnak, ahol a szakma mesterfo­gásait sajátítják el. egy hónap pe­dig fizetett szabadság. . A gyakorlat ideje alatt havi 400— 300 forint fizetést, teljes ellátást és munkaruhát kannak. Az iskola díjtalan, ez alatt az idő alatt kb. havi 90—100 forint zsebpénzt kapnak a gazdaságtól. Három év után szakmunkásvizsgát tesznek és mesterlevelet kapnak. ők lesznek a mezőgazdaság első mesterei vállalta a milliós építkezést és el is végezte — a szakemberek véleménye szerint — kifogástalanul. Kívülről fehérre meszelt falaival, zöldspalet- tás ablakaival — távolabbról nézve nem is gondolná az ember —, hogy újtípusú istálló, inkább hinné, hog.y újjáépített kúria, ha nem tudná, hogy hónapokkal ezelőtt még bojtor­ján, meg kutyatejfű tenyészett a mostani épület helyén. Amikor a szövetkezet építői megjelentek, akad­tak Hejőpapiban is, akik kétkedve néz­ték az összehordott állványokat, a rengeteg építőanyagot és nehezen hitték, hogy november közepére épü­let lesz abból... Ám a megye egyik legjobb építőipari szövetkezetének dolgozói arról nevezetesek, hogy áll­ják szavukat. Ha egyszer azt mond­ják valamire, hogy ekkorra és ekkor­ra készen lesz, akkor az építtetők már az alapok lerakásánál gondos­kodhatnak az „áldomásról”, mert az bizonyosan úgy is lesz! Mindezt ilyen tüzetesen a Hejőpa­piban rendezett átadási jele­netnél tudtam meg, s ezek után csak még kíváncsibb lettem, milyen em­ber az itt dolgozó részleg brigádveze­tője? Bizonyára idős, tapasztalt, „vén róka” a szakmában, aki épüle­tek megszámlálhatatlan sorát építet­te már — gondoltam, s annál inkább elcsodálkoztam, amikor a hallgatag, csöndes beszédű, huszonöt éves »Ser Andrást bemutatták nekem. A ktsz vezetősége támaszkodik a fiatal erőkre, s amint azt a hejőpapi építkezés is mutatja, nem csalatkoz­nak bennük. * Vízi elvtárs, az építöszövetkezet el­nöke a további tervekkel kapcsolat­ban elmondotta, hogy minden erőt a termelőszövetkezeti építkezésekre fordítanak. Azokon a helyeken, ahol munkát vállaltak, igyekeznek határ­időre befejezni. Papiból most „levo­nul” a brigád: a mezőkeresztest Vö­rös Csillagban alakítanak át egy is' tállót, majd a mezőnagymihályi V, Barázda Termelőszövetkezetnek épí tenek egy új épületet. Bár ez nem szerepelt idei tervükben, elhatároz­ták, hogy december 31-re befejezik. — Pedig — szólt közbe ekkor Hol­tai elvtárs, a KISZÖV megyei elnöke — éppen arra gondoltam, hogy egy brigádot kérnénk segítségül. Jó vol­na az idén a zalkodi építkezést is be­fejezni ... — Adunk egy brigádot! Természe­tesen adu^, íme: egy ktsz — a termelőszövet­kezetekért..* (o. m.) HÓDIT A KÖNYV Érdemes barátságot kötni a könyvvel, persze itt nem a fillérekért vesztegetett s ma már csak az ócska- piacok szurtos ponyváin illegálisan kínálgatott piff-puff regényekre gondolok, ezek a könyvek nem méltók a barátságra, szemétkosárban a helyük. A jó könyvek, az irodalmi jóízlés rostáján fennmaradt értékes műalkotá­sok gazdagítják az ember lelkét, kitágítják látókörét, szórakoztatva nevelnek. A könyv a legjobb barát — mondogatják a könyv szerelmesei. Elszórakoztat, ha unatkozol; nem invitál meg a sarki kocsmába egy fél­decire; ha untat vagy éppen bosszant, a sarokba vág­hatod, nem húzza fel az orrát, egyszóval: barát a javá­ból. (De azért nem kell a sarokba vágni!) A szikszói járásban is egyre többen barátkoznak meg a jó könyvvel, az olvasás igényességére valló élveze­tével. Aki nem hiszi, járjon utána, nyisson be a szikszói járási földművesszövetkezeti könyvesboltba. A nap, pontosabban a nyitvatartási idő bármelyik órájában lépsz be a boltba, mindig találsz ott néhány embert, olykor annyit, hogy mozdulni se tudsz tőlük. Könyvet vásárolnak. S ha többre is kíváncsi vagy, Orosz Károly, a bolt vezetője készségesen béavat a jó könyvek iránti nemes hódolat statisztikájába, mennyit költenek a szikszói és környékbeli emberek könyvvásárlásra? S mint megtudod, sokat. Ez év harmadik negyedévében például 240 ezer forintos forgalmat bonyolított le a kis üzlet, s ebből az összegből 150 ezer forint a könyvekre esik, a többi iskolaszerre. Ezzel az eredménnyel több mint 200 százalékos tervteljesítést ért el, s így százalé­kos arányban első volt a bolt a járási könyvesboltok között. De akkor beszédes igazában a statisztika, ha az összehasonlítás csúcsairól nézzük. Az ellenforradalom előtt csak tengődött a bolt, 8—10 ezer forintos havi forgalmat mutatott a statisztika. — nos, ez év októberé­ben több mint 40 ezer forintot jövedelmezett a könyv. Az 50 kötetes Arany-sorozatra például közel száz előfizetőt szervezett a bolt (egy sorozat ára 1300 forint). Az öt kötetes, reprezentatív kiállítású „A kultúra vi­lága’' sorozatra 55 előfizető .,nevezett be” (az 5 kötet ára 600 forint). A közeljövőben részletekben kiadásra kerülő új 6 kötetes világlexikon, melynek teljes ára 800 1 forint, eddig huszonhat előfizetőt hozott a bolt „kony­hájára”. Ezek a tények is meggyőzően bizonyítják, hogy a nemrégiben még luxusnak számító könyv bevonult az emberek életébe, „közszükségleti cikként” tiszteli a könyvbarátok egyre terebélyesedő Szikszó járási tábora. A járási könyvesboltok egyik fontos feladata a köz­ségi földművesszövetkezetek, intézmények könyvvel való ellátása. Az ellátás azonban nem minden, túl is kell tudni adni az ellátmányon, s egyre jobban értenek a földművesszövetkezeti dolgozók a könyveladáshoz. A szikszói földművesszövetkezeti járási könyvesboltnak — a jól szervezett propaganda mellett — sokat segítenek az FJK munkatársai, akik vidéki útjaik során felhívják az fmsz-alkalmazottak figyelmét a könyvterjesztés fon­tosságára. A bizományi könyvterjesztésben különösen kitűnnek a halmaji, hernádszentandrási földművesszö- vetkezeti boltok. Az alsóvadászi gépállomáson az ellen- forradalom után kb. 2 esztendeig egyetlen könyvet sem lehetett eladni. Itt is megtört a jég'. A gépállomás könyvszerető raktárosa havonta 500—600 forint értékű könyvön ad túl, a traktoristák megszerették a jő olvas­nivalót. Az úttörök a „házról-házra” könyvterjesztés­ben tüntetik ki magukat. Az ongai általános iskolá­sok két délután közel 3000 forintnyi könyvet adtak el, a távoli Felsővadász kisközség lelkes úttörői közel 600 forint értékű könyvnek szereztek gazdát. A könyvesbolt nemrégen újdonságom árut hozott forgalomba — hanglemezt. A Földművesszövetkezetek Járási Központja gramofonos rádiót vásárolt a lemezek bemutatására. Kezdetben — nem ismerve az igényeket — csupán 6 ezer forint értékű hanglemezt rendelt a bolt. A közönség szinte megrohanta a boltot — a,lig\ másfél hét leforgása alatt közel 4 ezer forint értékű, lemez kelt el. , A közeljövőben önkiválasztó „rangra” emelkedik a szikszói járási földművesszövetkezeti könyvesbolt, hogy még több embert hódítson meg a legjobb barát, a'- könyv. \ (Gulyás) I Kardos Lajos A termelőszövetkezetekért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom