Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-21 / 274. szám

SzomBaí. 1959 november 21 «SZAKMAGYARORSKAG Műszaki fejlesztéssel a többtermelésért Hozzászólás a „Termelésünk korszerűsítésének elvei és a második 5 éves terv66 eímü cikkünkhöz A közelmúltban megjelent cikk­ében az élelmiszeripar is érintve van, mert már a jelenben is, és még in­kább az 5 éves terv során hatalmas feladatokat kell az életszínvonal emelése érdekében az élelmiszer­iparnak, a cukoriparnak és ezen be­lül a Szerencsi Cukorgyárnak meg­oldani. Az 5 éves terv irányelvei szerint a cukoriparnak 1965-ben 155—160 szá­zalékkal kell többet termelnie, mint napjainkban. A Szerencsi Cukorgyár a népgaz­daság kényszerű adottságainál fogva, már évekkel ezelőtt szükségszerűen megkezdte a műszaki fejlesztésének saját erőből való végrehajtását, Célunk volt, hogy addig is, míg nagyobb beruházásokkal a legszűkebb keresztmetszetet ké­pező és nagyon elavult berende­zések kicserélésére sor kerülhet, műszaki szervezési intézkedések­kel és kisebb, saját erőből meg­oldott korszerűsítésekkel, újítá­sokkal emeljük a gyár termelő kapacitását és csökkentsük a ne­héz fizikai munkát. Módszerünk a_ volt, hogy az előző répa feldolgozási üzemek tapasztala­tait elemeztük, és ebből kiindulva dolgoztuk ki és valósítottuk meg a karbantartási és termelési időszakban végzendő feladatokat. Ez a tervszerű és szisztematikus munka kiterjedt arra is, hogy a dol­gozók legszélesebb rétegében tudato­sítsuk és megerősítsük a technológiai fegyelmet Az elmúlt évek során megvalósított jelentősebb műszaki szervezési intéz­kedéseink: A répavágógépek teljesítményé­nek növelése, líj gépek beállítása nélkül, késszekrény szaporítás­sal, a kilugzótelep teljesítmé­nyének növelése a szeletvágási munka megjavításával és a fo­lyamatot gyorsító szivattyúk be­építésével, a besűrítő állomás teljesítményének fokozása a kon- denzvíz levezető rendszer átépí­tésével. A végrehajtott több száz műszaki szervezési intézkedés hatására alap­vető termelési berendezésünk kapa­citását az eredetihez képest több mint 26 százalékkal sikerült emelni. Ered­ményeket értünk el az üzem elektri- í'ikálásában. A régi, elavult transz- missziók helyett számos helyen egye­di meghajtást létesítettünk. Ezek mellett jelentős újítások is Születtek. Mint pl. íépafárokból való cukorkinyerés — Magyarországon először és egyelőre csak nálunk — amely cgy-egi/ kampányban több mint hét vagon fehércukor, nyolc va­don melász és mintegy 90 vagon ré­paszelet többletet eredményez. Vagy pl. a több ezer vagon szén szakszerű tárolásának és anyagmozgatásának megoldása, amelynek révén 8—10 százalék kalóriamegtakarítást érünk el. Műszaki dolgozóink megoldották c füstcsatornából való gévesített és folyamatos szállóhamú eltávolítását. amellyel nemcsak a kazánház üzem- biztonságát növelték, hanem jelentős kitisztítás! költséget is meg la ka rí te t- tak. A gyári szennyvíz tízezer köb­méteres homok- és iszapülepítő me­dencéjénél; eddig 4—300 ezer forint­ba kerülő kitisztítását kb. egy tized költséget igénylő zagy-szivattyúzással oldották meg. A gyártmányok korszerűsítésében is értünk el eredményeket. A fekete­kávét kedvelők táborában közismert, ún. mokkacukor gyártását is Szeren­csen valósították meg Magyarorszá­gon először, a szemenként csoma­golt pikolókocka gyártásának meg­oldása is dolgozóink érdeme. A jövőben is szem előtt kívánjuk tartani a műszaki intézkedésekkel megvalósítható fejlesztés és teljesít­mény-növelés lehetőségének fontos­ságát, de a további előrehaladást már csak nagyobb összegű népgazda­sági beruh ázásokkal tudjuk megolda­ni. Ezek révén tovább fog emelkedni a gyár napi teljesítménye, ami a ré­pa cukortartalmán kívül az önkölt­ségalakulás' legdöntőbb tényezője. A már korábban említett népgaz­dasági adottságokból származó kor­látozott lehetőségek mellett gyárunk fejlődését akadályozta az is, hogy a gépgyáraink a cukoripar részérq a legszükségesebb gének legyártását is csak több év alatt és igen nagy után­járással gyártották le. Éppen ezért Örömmel üdvözöljük a VII. kongresszus Tizenhat nagyteljesítményű megmunkálógépet szerez be az Ózdi Kohászati Üzemek a baráti országokból Az Ózdi Kohászati Üzemek kar­bantartó dolgozói évek óta eredmé­nyes munkát végeznek az üzemza­varok megszüntetése, a termelés- kiesés csökkentése érdekében. A TMK céltudatos tevékenységének eredményeként az utóbbi nyolc év alatt például az üzemzavar miatti gépállás a havi 481 óráról az idén, a kongresszusi versenyidőszak kilenc hónapjában, 80 órára csökkent. Je­lentős sikert értek el az anyagtaka­rékosságnál is. Egy új. a korábbinál kisebb óntartalmú esapágyfém hasz­nálatának bevezetésével eddig körül­belül félmillió forintot takarítottak meg. Jelenleg egy másik újfajta csapágyfém bevezetésével kísérle­teznek. Több helyen máris sikerrel alkalmazzák. Úgy számítják, hogy az új csapágy fém használatával mint­egy húsz tonna importbronzot taka­rítanak meg egy év alatt. A karban­tartó dolgozók jó munkáját jellemzi, hogy több üzemben a berendezések szokásos javítását a tervezettnél ko­rábban végezték el. így például a fi­nomhengerműben, valamint a durva- hengerműben másfél nappal előbb kezdődhetett meg a munka az idén, mint ahogy ütemezték. A karbantartók munkájának to­vábbi javítását teszi lehetővé a gép­park újabb jelentős növelése. A ba­ráti országokból, Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köztársaság­ból ugyanis 16 nagyteljesítményű kü­lönböző megmunkálógépet szereztek be. Hat maró- és csúcsesztergagép már megérkezett és azokat munkába is állították. ÚTHENGERLÉS Tufából olcsó falazóblokk Látogatás a megye legkorszerűbb építőanyagipari üzemében BODROGKERESZTUR HATÄRÄ­BAN a kőbánya és a vasút között fekszik ez az új üzem. Már messzi­ről megkapó látványt nyújt az uta­zónak magas, karcsú épületeivel, s ég felé törő tölcséralakú hatalmas tartályával. A szomszédos kőbányá­ból drótkötélpálya kígyózik át az országúton, egészen az üzemig. Itt épül az Európában is ritkaságszám­ba menő falazóblokkgyár. A szom­szédos bányában évszázadok óta ter­falvastagsága 24 centiméter. Mond­hatni, a kőműves szakmához nem értő, laikus emberek is könnyűszer­rel tudnak bánni ezzel az építőelem­mel. A blokk maga lyukacsos és ez­által kiváló hang- és hőszigetelő is. Az építkezésnél a korábban szokásos maltermennyiségnek csak az egyne­gyede szükséges. A fal nem kíván csak egy vékony glettet s máris kész az úgynevezett bepucolás. Érdekes tulajdonsága még a falazóblokknak Foto: Szabados György az, hogy rendkívül könnyű és meg­felel családi házaknál a szükséges szilárdsági követelményeknek. Az előírt szabályok úgy kívánják, hogy a blokk teherbíró képessége 25 kilogramm/négyzetcentiméter le­gyen. Már az első próba után kike­rült termék is meghaladja az előírt szilárdsági követelményeket és ezért a Kutató Intézet véleménye is igen kedvező. így lehetővé válik az is* hogy a tervezett, úgynevezett 500-as cement helyett, az olcsóbb 400-as ce­mentet használj ák.vKésőbbiekben kellő termelési tapasztalatok birto­kában — más kísérletekre is sor kerül majd. Más adalék anyagokat, gra- nulált-salakot használnak fel, s re­mélhetőleg ezzel még tovább lehet növelni a szilárdságot. így a falazó­blokk már nemcsak családi házak építésére lesz alkalmas, hanem eme­letes házat is lehet belőle felhúzni. A Cementáruipari Vállalat későbbi telephelyének épületeit már az itt gyártott falazóblokkból készítik. A további tervek: A falazóblokk mellett válaszfal és födémanyagok gyártását is tervezik. Jelenleg egy nagyobb kiterjedésű betonozott tá­rolótérre kerül a frissen gyártott fa­lazóblokk. Szó van arról, hogy zárttá teszik a tároló teret s így kiküszöbö­lik az üzem idényjellegét. Ezzel egy- i dobén lecsökken a falazóblokk 38 napos érési ideje is. A blokkokat gő­zöléssel szárítják, illetve érlelik. Ezáltal jelentősen meggyorsul a munka, nő a termelés. Érdemes meg­jegyezni, hogy a körülbelül 120 főt foglalkoztató üzem (műszakiak, fizi­kaiak, adminisztratívak együttvéve) olyan mennyiségű építőanyagot gyárt 'egy esztendőben, mint megyénk ► egyik legmodernebb alapanyaggyártó \ üzeme, a Mályi Téglagyár. Tulajdon- (képpen csak hét ember vesz részt [közvetlen a termelő munkában, a I gépek irányításában, a többiek kise­► gítők. [ Érdekes megemlíteni, hogy 6,5 tégla nagyságával ér fel egy fala­zóblokk. Az ára kb. 3.70 forint. Ez még nem végleges ár, de előrelátha­tólag csak filléres változások várha­tók. Ma még „törzskönyvezik” a próbagyártás során készült blokko­kat. Hamarosan azonban, kellő szak­mai ismeretek birtokában, teljes ütemben megindulhat a termelés, s ezzel is jelentős mértékben könnyí­teni lehet a házépítők anyagi gond- \ ján. ► Elismerésre méltó munkát végez- 1 nek a fiatal üzem alkalmazottai;; műszaki vezetői. A Nyugat-Németor- iszágból érkező gépi berendezéseket i teljesen önállóan, idegen szakembe- 1 rek segítsége nélkül hozták mozgás- 1 ba, s folytatták le a "kedvező ered- i mén nyel záró kísérleteket. Közel 40 i millió forintba került ez a beruhá­zás, de mivel alapanyagul a szinte | költség nélküli tufát használják »nagyrészben, így a befektetett ösz- szeg hamar megtérül. Érdemes meg­ismerni az új építőelemet, mely olcsó és tulajdonságainál fogva igen érté­kes. í— sarami —) Hová lett a nektártermö sátorhegyek messze fénylő selymes kékje? A hasas tőkék drága kincse? A szüretelök dala is rég elszállt. Szedet- ten, karóktól borzasán maradtak a domboldalak. Olomszürke felettünk az ég. alant lóg az eső lába. A Megyer aljában azonban kis csapat hajla­dozik, szorgalmatoskodik. Zuhognak a kapák, fáj­dalmasat cikkannak a kövek-a csákányoktól. Tá­volról azt hihetnénk, késői szüretelök népesítik be a szőlők alját. Olyan nagy a jókedv, vidámság, hogy szinte visszhangzanak belé az erdők, távoli hegyek. Faültetők, diákok a nagymultú sáros­pataki gimnáziumból. Valamennyien elsősök, az erdészeti tagozat tanulói. A tanterem helyett most künn a szabad­ban „tanulnak”. Ma éppen vörös tölgy- és hars- csemetéket ültetnek a már korábban eldugott. szépen megeredt fenyők közé. Nem messze ide ■melegforrás tört fel a felszínre, gyógyvizéből für­dőt kíván létesíteni a községi tanács. Ehhez kezd­ték meg a környék parkírozását az erdészeti tago­zat diákjai. — Szeptemberben nyílt meg iskolánkban a politechnikai oktatás fejlesztése érdekében az er­dészeti tagozat — tájékoztat Hajdú András, ve­zető tanár. — Itt a mi vidékünkön terül el hazánk egyik legszebb és legértékesebb erdősége, ezért a Zemplénh egy ségi Erdőgazdaság patronálásávdl tavaly erdészeti szakkört, ebben az iskolai évben pedig erdészeti tagozatot létesítettünk. Ez azt jelenti, hogy a hét egyik napján az erdészet kö­rébe vágó elméleti és gyakorlati ismeretek, kész­ségek birtokába igyekszünk juttatni tanulóinkat. Ezek az ismeretek részben a továbbtanulásukat segítik majd elő, mert érettségi után közülük a 10 legjobb tanuló az Erdőmérnöki Főiskolán foly­tathatja majd a tanulmányait, részben pedig meg­könnyítik számukra a termelésben, közelebbről az erdőgazdaságban való elhelyezkedést. — És milyen természetű támogatást nyújt az erdőgazdaság az iskolának? Diákok az erdőben — A Zemplénhegységi Erdőgazdaság a leg­messzebbmenő segítő készséget tanúsítja ifjúsá­gunkkal szemben. Erdőmérnököket, szakoktatókat bocsát rendelkezésünkre, akik igen-igen nagy sze­retettel foglalkoznak a tanulókkal. Solti Sándor és Bárány János elvtársak például minden gyakor­latunk alkalmával velünk vannak, megmagyaráz­zák és bemutatják az egyes munkákat. Az erdő­gazdaság teljesen átengedte a Királyhegy alatti csemetekertet, a tanulókat kiszállítja a munka­helyekre, szerszámokkal, felszerelésekkel látja el, más erdőgazdaságok erdeibe viszi tanulmányi ki­rándulásra. A nyári szünidőben legalább 2 hetes munkaalkalmat biztosít minden egyes tanulónak a gyakorlati foglalkozás céljára, ehhez munka­vezetőt ad és rendes bérezést fizet a dnákoknak. — Érdekes, újszerű a fiúk számára az erdé­szeti munka. Bizonyára változatos a tantervben előírt anyag is? — A tananyag a dolog természeténél fogva 'Isösorban gyakorlati jellegű, de van elméleti fog­lalkozás is. A tanév elején tanulóink megismer­kedtek az erdővel, gyűjtötték az erdei növényeket, az összes fafajták magvait. Ezeket elültették a csemetekertben. Itt megtanulták a facsemeték lugvány ozását. ápolását, kiemelését, osztályozá­sát, csomagojását. Néhány hét óta az őszi fásí­tással foglalkozunk. Itt a Botkőn betelepítettünk egy kopárod, többezer facsemetét elültettünk az iskolakertben, az utak mentén és a Bodrog- parton. Ezenkívül a boérogolaszi út mentén var. egy 40 holdas erdőnk, ennek gondozása is a mi munkánk. — Hasonlóképpen változatos az elméleti anyag is. A gyakorlati munkák előtt mindig el- rajátitják. a tanulók az odavágó elméleti ismerete­ket, így a magtermelés, csemetetermelés tudni­melik a triolit-tufát. A környék la­kóházai, középületei is ebből a kő­ből készült. A hosszú évek során nagymennyiségű „meddő”, vagyis apró, használhatatlan kő gyülemlett föl, egy egész meddőhányóra való. Ez szolgáltatja majd a blokkgyár­nak a legfőbb alapanyagot. Érdekes körüljárni az üzem terü­letét. Gépek, szállító-targoncák, vég­telenszalagok, betonozott pályák, egyszóval minden új és modern. Világszerte egyre nagyobb tért hódít az építészetben a könnyű be­ton. Ennek a gondolatnak a megva­lósulása ez az üzem is. A meddőről érkező apró követ lencsenagyságúra őrölik s a 300 tonna űrtartalmú töl­cséralakú , cementsilóból a cement hozzáadásával összekeverik, majd magas nyomáson a nedvesített keve­réket sablonokba préselik. Ez lenne a rövid technológia. A prés után a blokkoknak csak meg kell szára d- niok és már könnyűszerrel alkal­mazni is lehet, az építkezéshez. A Miskolci eementáruipari Vállalat egy részlege ez, hozzá kell tennünk talán a legértékesebb üzeme. 1958 májusában kezdték az első kapavá­gást, s ma már kísérleti üzemek foly­nak. Néhány simítás maradt még hátra. MILYEN AZ ÚJ ÉPÍTŐANYAG? Nagyságra nézve 6.5 téglával ér fel egy-egy blokk. Nagy előnye, hogy míg a klasszikus, kisméretű téglá­ból a fölmenő fal átlagosan 38 cen­timéter vastagságú, addig a blokk valóit. Ezután az erdötípusokat, tala jtani ismere- ( teket, a homok- és szikes területek erdősítését, a( megfelelő fafajták kiválasztását, a mezővédő ( erdősávok telepítését tárgyaljuk. Végül tavasz-{ szál az erdőt fenyegető veszélyek elleni védeke- ( zésre oktatjuk tanulóinkat. Ugyanakkor tovább ( folytatjuk az erdősítést, elvégezzük a csemete- ( kertben az időszerű tavaszi munkákat. A második osztályban aztán a fa ipari feldolgozásának, az ( erdei utak, vasutak építésének, az erdészet gépe­sítésének tudnivalói és a geodéziai ismeretek lesz- nek majd benne a tananyagban. Azt is megtudtuk még a vezető tanártól, hogy { a fiúk szeretik az erdei munkát. Többségükben faluról valók, akik odahaza is sokat segítenek a( szüleiknek. Különösen dicsérettel szólt Budányi Kálmánról, Fockó Béláról, Dámóczi Istvánról, Iváncsó Györgyről és Fancsalszky Istvánról. — Aztán súgni, puskázni lehet-e az erdőben,, fiúk? — kérdeztük pihenés közben a kipirult arcú ( diákoktól. , — Arról itt nem lehet szó, legfeljebb baráti ( segítésről — magyarázza egy zömök legény. —. Egy-egy délelőtt általában 30 csemetét kell elül-, tetnünk, ami az ilyen sziklás talajon nem kis ( munka. Az osztályunk legjobb tanulója alacsony, , vékony fiú, neki nem mindig sikerül kiásni a 30 gödröt. Ilyenkor többen összefogunk és „korrepe­táljuk” gödörásásból, hogy el ne maradjon, ö vi­szont odahaza azzal viszonozza, hogy elmagya-. ázza nekünk a lineáris függvényeket matemati­kából. i Öt nap az iskolában. egy nap a gyakorlati j munkában: így indult sok középiskolai első ősz-, tály szeptemberben. És a sárospataki kis erdészek ( jól érzik magukat künn az erdőben. Sokakban { máris megérlelődött az elhatározás, hogy érettségi < után az erdészetet választják élethivatásul, < amelynek szépségeivel már most az iskolában i megismerkednek. ( (hej) < és az 5 éves terv irányelveinek azt a részét, amely az élelmi­szeripari gépgyártás nagymérvű fokozását helyezi kilátásba. Emellett azonban szükségesnek tart­juk a KGST-n keresztül azon cukor­ipari gépek beszerzésének lehetősé­gét, amelyek a szocialista országok­ban már nagy számban működnek és jól beváltak. Gyárunk dolgozói mindent meg­tesznek azért, hogy minél nagyobb mennyiségű és olcsó cukrot termel­jenek, mert tudatában vannak, hogy ?gy országban az egy főre eső cukorfogyasztás mértéke egyik leg- iellem,zöbb adata az életszínvonalnak és a lakosság kultúráltságának. En­nek valóraváltásáért harcolnak dol­gozóink a „Szocialista brigád” cí­mért folyó vetélkedésben és a kong­resszusi munkaversenyben, melynek során már eddig is kimagasló ered­ményeket értek el. Dr. Szemere Endre, a Szerencsi Cukorgyár igazgatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom