Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

2

ESZAKMAGYARORSZÄG

Vasárnap, 1959 november f.

Hruscsov külpolitikai beszédet mondott a Legfelső Tanács szombati ülésén

Moszkva (TASZSZ)

A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza. a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács, moszkvai idő szerint szombaton délelőtt 10 órakor együttes ülést tartott.

Az ülésen Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról.

Megállapította, hogy a legutóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet. A feszültség lényegesen enyhült és kedvezőbbek a lehetőségek a béke megszilárdítására.

— A Nyugaton kezd felülkerekedni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. — Arra a következtetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló számításokat a lomtárba kell tenni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapon, békésen együtt kell élniök.

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista táborhoz irtózó többi ország békeszerető po- Ltikája olyan utat nyitott meg az beriség előtt, amelyen haladva a társadalom háborúk nélkül, a békés együttműködés alapján fejlődhet.

A békés együttélés elve annyi, mint a be nem avatkozás a belügyek- be, egyértelmű a kölcsönös engedményekkel. kompromisszumokkal, a felek egymáshoz való alkalmazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenntartása és megszilárdítása végett. Ideológiai kérdésekben azonban szó sem lehet engedményekről.

— Bízunk igazságunk erejében

— hangsúlyozta Hruscsov — s hittel hirdetjük az egész világnak a szocialista igazságot, a

szocializmus előnyeit.

Hruscsov határozottan visszautasította a burzsoá közéleti személyiségek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszél.

— A marxizmus a munkásosztály győzelméhez sohasem tartotta szükségesnek a háborút az államok között — mondotta. — A történelem arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialistáik idézték elő a háborúkat.

A. szovjet. Minisztertanács elnöke kijelentette, hogy véleménye szerint MacMillan angol' -miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása jelentős szerepet játszott a szovjet— angol kapcsolatok megjavulásában és az egészségesebb nemzetközi helyzet kialakulásában.

A szovjet és az amerikai kormányfők kölcsönös látogatására vonatkozó megállapodásról Hruscsov kijelentette, hogy az messzemenő lépés volt a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jellemezte, hogy azok lényegesen hozzájárultak az egyetemes béke megszilárdításához.

— Igen nagyra becsüljük a beszélgetéseket — jegyezte meg.

Hruscsov kifejezte azt a reményét, hogy De Gaullelal sorrakerülo találkozása hasznos lesz a szovjet-francia kapcsolatok fejlődése és az egyetemes béke megszilárdulása szempontjából.

Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet-francia kapcsolatok remélhetőleg normálisan fejlődnek majd, de megjegyezte, hogy Franciaország részvétele a szovjetellenes katonai tömbökben rányomja bélyegét a francia kormány politikájára. — A szovjet dolgozók kívánják, hogy Franciaország nagy és virágzó hatalom legyen, békében és barátságban szeretnénk élni a francia néppel — hangsúlyozta Hruscsov.

Hruscsov nagyra értékelte De Gaulle és Debré realitásokon alapuló kijelentéseit, amelyeknek értelmében az Odera—Neisse-határ megváltozhatatlan.

Mint a szovjet kormányfő kijelentette, az algériai kérdés rendezésében fontos szerepet játszhatnak De Gaullenak azok a javaslatai, hogy az önrendelkezés alapján oldják meg a kérdést, már tudniillik akkor, ha a javaslatok nem maradnak csupán szavak. Ez a rendezés elősegítené, hogy fokozódjék Franciaország nagyhatalmi szerepe.

— Nyitva az út a tárgyalásokhoz — jelentette ki Hruscsov — és a megoldatlan kérdések rendezésével cl lehet érni a nemzetközi helyzet további javulását. Az államok most lépnek az ilyen tárgyalások szakaszába, de még teljesen fel kell olvasztani

a hidegháború jegét. Mindenekelőtt á leszerelés kérdését kell megoldani és meg kell szüntetni a fegyverkezési versenyt. Itt az idő. bogy végezzünk a második világháború maradványaival és ' éget vessünk a hidegháború r':. Meg kell kötni a

nemet «szerződést.

Ezzel kapcs'Vthnn Hruscsov emlékeztetett arra. megegyezett Eisenhower elnökkel abban, hogy „kívánatos újra megindítani a tárgyalásokat a német kérdésről”.

— Az európai helyzet még mindig sok nyugtalanságot okoz — állapította meg Hruscsov, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió „kész mesz- szemenő lépésekre és mindennemű ésszerű részintézkedésre” az európai enyhülés céljából.

A szovjet kormányfő ezután kifejtette, hogy a Közel- és Közép-Keleten bonyolult a helyzet, mert egyes ottani államok területét „külföldi hatalmak továbbra is más országok ellen irányuló katonai készülődések színteréül használják fel”. Példaként Törökországot említette és kijelentette, hogy elsősorban Törökország biztonságát aknázza alá az a körülmény, hogy ezt az országot katonai támaszponttá alakítják.

— A szovjet-iráni kapcsolatok sok kívánnivalót hagynak hátra — jelentette ki ezután Hruscsov. — Irán vezetői a Szovjetunió ellen irányuló katonai kötelezettségeket vállaltak:

Az Egyesült Államoknak és néhány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasághoz való viszonyáról Hruscsov megállapította: ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ-ben.

Hruscsov hangsúlyozta, a Kína belügyeibe való beavatkozás, azok a kísérletek, hogy mesterségesen „két Kínát” szerepeltessenek, feszült helyzetet teremtettek a Távol-Keleten.

Hruscsov kifejezte meggyőződését, hogy Tajvan és a többi kínai sziget egyesülni fog a kínai anyaországgal. Ebben a kérdésben határozottan támogatják a Kínai Népköztársaság kormányát — jelentette ki a szovjet kormányfő és a jövőben is ezt teszr szűk.

Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint nem törekszik háborús konfliktusra Koreában és így kedvező feltételek alakulnak ki a koreai kérdés végleges megoldására. Azzal kell kezdeni, hogy kivonják a külföldi csapatokat Dél-Koreából.

Hruscsov sajnálkozását fejezte ki a legutóbbi kínai—indiai határincidensek miatt, örülnénk — mondotta •—, ha ezek a dolgok nem ismétlődnének meg és a vitás határkérdéseket barátságos tárgyalásokon, mindkét fél kölcsönös megelégedésére rendeznék.

Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános és teljes leszerelés lehetetlenné tenné a háborút, megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kijelentette: Megoldást kell keresni a leszerelés kérdésére. Az e kérdésben tartandó

tárgyalások szempontjából kedvező az a válasz is, amelyet MacMillan, Nehru, Sukarno és más államférfiak adtak a szovjet javaslatokra.

— Leszerelési javaslatait előterjesztve a Szovjetunió emberbaráti célokat követett — mondotta Hruscsov. — Arra törekszik, hogy a háború kiküszöbölődjék a társadalom életéből.

— Nem akarjuk katonai célokra felhasználni azokat az előnyöket, amelyekkel rendelkezünk és amelyek a szocialista országok fejlődésének irányában növekednek

— jelentette ki Hruscsov.

A szovjet kormányfő kiemelte, hogy azok, akik a nemzetközi fegyveres erők felállítását szorgalmazzák, tulajdonképpen a szovjet leszerelési javaslatok elfogadásától igyekeznek visszatartani az országokat.

Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha a nyugati «hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést, a Szovjetunió kész meg egyezni részleges lépésekben is. kész megvitatni a javaslataihoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, haj landó más javaslatok megvitatására is.

— A szovjet kormány — mondotta Hruscsov — teljesen osztja azt a véleményt, hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi összehívása. Ezen az értekezleten a leg' fontosabb helyet a leszerelés kérdésének kell elfoglalnia. Ezenkívül meg kell Vitatni a német békeszerződés megkötésének kérdését és a nyugat-berlini helyzet rendezését valamint egyéb, általános értékű nemzetközi kérdéseket.

— A szovjet kormány szilárdan arra törekszik, hogy az enyhüléstől eljussunk a nemzetközi feszültség teljes megszüntetéséig, s hogy az enyhülés tartós békévé váljék — jelentette ki Hruscsov.

— A szocialista világrendszer minden országa összeforrottabb, mint valaha. Ezek az országok annak a történelmi feladatnak megoldásáért szállnak síkra, hogy megmentsük az emberiséget a háborútól és biztosítsuk a népek fejlődését a béke és a társadalmi haladás útján.

—■ A Szovjetunió sikeresen oldja meg a kommunizmus építésének feladatait és az erőteljes felemelkedés útján halad — állapította meg Hruscsov —, majd a szovjet dolgozók hőstetteinek nevezte, hogy egy esztendő

— 1959 — leforgása alatt három űrrakétát bocsátottak fel. Végül sze- rencsekívánatait fejezte ki a tudósoknak a Hold túlsó oldalának lefényképezéséért. (MTI)

Hivatalos nyeremény jegyzék a lottó 44. játékhetéről

A lottó 44. játékhetére 3 584 657 találalos szelvények száma 1902, a szelvény érkezett, öttalálatos szel- nyereményösszeg egyenként 706,25 vény nem volt, négy találatot 25 fo- forint. Két találatot 66 222 fogadó gadó ért el, a nyereményösszeg ért el, a nyereményösszeg egyenként egyenként 107 540 forint. A három- 20,29 forint. (MTI)

«... Mint hallottuk a beszámoló során, Németh László elvtárs- részletesen foglalkozott azokkal a problémákkal, amelyek ifjúságunk nevelésének és hozzátehetem, helyes nevelésének perspektíváját alkotják. És itt csatlakozom én is az ő gondolataihoz ...”

Valahogy így kezdődött Mráz Ferencnek, a fiatalok nagy barátjának hozzászólása a megyei KlSZ-bizott- ság által összehívott aktívaülésen. Ezek. után gondolom, nem kell magyarázni, miről folyt a vita. Mi lehetne ma az úgynevezett közügy? Az ifjúság nevelése, az ifjúság magatartása ... és helye társadalmunkban. Ki tudja számát annak, hiány olyan vita hangzott el megyénkben is, ahol az ifjúságot érintő problémákról esett szó. Hogyan neveljük, hogyan és hol foglalkozzunk a fiatalokkal, miről tárgyaljunk velük. Mi érdekli őket, és így tovább.

Ezek után érthető, hogy mindazok, akik szívügyüknek, vagy másszóval a társadalom ügyének tekintik a mai fiatalok nevelését, örömmel fogadták ezt a kicsiny, szürke, de jelentőségében felmérhetetlen tartalmú füzetecskét, amely a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának nevelési irányelveit tartalmazza. Ez irányt mutat a holnap társadalmának eszmei és politikai nevelésben. Ez a határozat egységes, a marxizmus—leninizmus elvein nyugszik.

Nem kívánok e helyen részletesen foglalkozni a határozattal, hiszen nagyrészben már sokak előtt amúgy is ismeretes. Azért mégis most, hogy a megyében összeültek a KISZ kezdeményezése nyomán azok, akik az ifjúság politikai, eszmei, erkölcsi, kulturális és esztétikai nevelését formálják és egy délelőttön át vitatkoztak — egynéhány megjegyzést, javaslatot, vagy ha úgy tetszik kiegészítést ajánlatos megszívlelni.

Hogy mást ne mondjak, sokan vagy nem tudnak, vagy nem akarnak különbséget tenni fiatal és felnőtt között. Egy mérlegen próbálják súlyukat összehasonlítani. Nem értik meg, hogy a fiatalság sok esetben másképpen gondolkodik és cselekszik mint a felnőtt. Közülük sokan indulatosak, egyesek hajlamosak a felelőtlenségre, az úgynevezett „mának élünk” jelszót erőltetik magukra. Ezek szerencsére kevesen vannak és reméljük, számuk- az elkövetkezendő években tovább csökken. De vannak — és ez tény.

Mi hát a tennivalónk ez utóbbi esetekben?

Nevelni, formálni, alakítani kell

az ifjúságot. Nevelni a munkaszeretetre, felelősségérzetre.

Milyen gyakori például, — hogy mást ne is említsek — a fiatalok munkahelyváltoztatása. ' Vannak olyan ifjú szakmunkások, akik előtt az lebeg: könnyen sok pénzt .keresni. Persze nem ezek a jellegzetesebbek, de ilyenek is vannak. És ezekkel számolni kell, amikor ilyen nagyfontosságú kérdésben a kivezető utat egyengetjük.

Azután milyen különböző nézetek vannak fiataljaink egyrésze előtt a hazáról és a hazaszeretetről. Sokszor

A HOLD U J ARCA

Az 1959 október 4-én felbocsátott harmadik szovjet űrrakéta keringési pályáján, a szovjet tudósoknak a Földről sugárzott utasítására, több fényképfelvételt készített a Holdnak a Földről nem látható részéről.

1959 október 7-én a szovjet űrállomás fotó- televíziós berendezése, a Föld középpontjától több mint 400 ezer, a Holdtól pedig mintegy 60—70 ezer kilométer távolságból 40 percen át fényképezte bolygónk útitársának ezideig ismeretlen felületét.

A világszenzációt képező, óriási tudományos jelentőségű fényképek a Hold Földről látható részéről készített térképeket módosítják, az eddig ismeretlen oldal térképe számára pedig az alapanyagot adják. A szovjet tudósok a most lefényképezett Hold-félteke legjellegzetesebb részeinek olyan neveket adtak, mint az Álraok- tengere, a Szovjet-hegygerinc, a Moszkva-krá* tertenger, a Ciolkovsz- kij-csúcs, a Joliot-Curie-csúcs, amelyek folytatják a Hold térkén?zésc- nck 350 éves hr>.<r omínyát, egyúttal kifejezésre juttatják a szovjet tudomány és technika világraszóló sikereit. Az új Hold-fényképek részletesebb értékelése jelenleg folyamatban van.

Jelmagyarázat (a Hóid térképén):

I. Regionális-tenger, II. a Termékenység tengere, III. Smith-tenger, IV. Déli-tenger (a Hold eddig ismer*

OSdalán), IV/a. A Défl-tenger foiyift» tasa. V. Az Almok leng«**,

talán nem is tudatosan, de tajeKozailanságból soviniszta frázisokat ejtenek el. Nem eresztett még napjainkban eléggé mély gyökeret gondolkodás módjukban az internacionalista

szellem, az eszme és az osztály iránti tiüség. Elfelejtik honnan jöttek... Mást ne mondjak, az egyik összejövetelen azt tárgyalták, pró és kontra, hogy a műszaki egyetemen ahol töbDségben munkás és paraszt fiatalok tanulnak, vannak olyan diákok, akik szégyellik fejkendős édesanyjukat, csizmás, nagybajúszú édesapjukat. Megtagadják az osztályt, ahonnan származnak, megtagadják szüleiket. És sajnos így fordulhat elő, hogy nem a kispolgári gondolkodással és nézetekkel táplált kisebbség formálódik, alakul a többséghez, a munkás-paraszt fiatalokhoz, hanem megfordítva. Vagy egy másik. Napjainkban is sokan éles határvonalat húznak a fizikai és szellemi munka között. Még a fiatalok között is. Az egyik középiskolában például, amikor egy pár KISZ-tag azt javasolta, hívják meg közös teadélutánra az ipari tanuló fiúkat, valósággal felháborodott a diáklányok egy része. És mi lett az eredmény: nem az ipari tanulókat hívták meg, hanem az egyetemistákat.

A Hazafias Népfront városi titkára, Kammel Lajosné, amikor ezekről az esetekről beszéltünk, elmondta; az ifjúság széthúzásának egyik oka, nincs olyan hely, nevezzük azt klubnak, ahol rendszeresen találkoznak, megbeszélik, kicserélik gondolataikat.

Van Miskolcon csaknem valamennyi üzemnek, intézménynek klubja, amely gyakran kocsma jelleget is ölt — de nincs egy ifjúsági klub. Ez is oka, hogy a fiatalok gyakran a presszókban és egyéb vendéglátóipari létesítményeknél ülnek össze.

Kié hát a főfeladat ezekután az ifjúság nevelésében. A válasz kétségtelen: a KISZ-szervezeteké. De..*

— és itt mindenki nézzen önmagába

— ki-ki a saját posztján nyújtson ehhez segítséget, mert a fiatalok helyes nevelése nem csak a KISZ ügye, hanem az egész társadalom ügye. És tekintsük annak, amit oly sokszor hangoztatunk: közügynek.

Ne a látványos rendezvényekre törekedjünk, hanem a jellemformáló tudományos nevelésre. És akkor napról napra több ifjú ember érzi és tapasztalja, hogy törődik velük a KISZ, vigyáz rájuk a társadalom.

Azon vitázunk, hogy taníthatunk* hogy nevelhetünk olyanokká több fiatalt, amilyeneket vár a holnap. Klubestéken, teadélutánokon, vagy szemináriumokon ..: Hogyan neveljük őket tanult, világosfejű, jó ító lő képességű emberekké*

Ezt a munkát nem csak a KIS! feladata elvégezni. Ez mindenkinek a becsületből fakadó kötelessége. No fukarkodjon egyetlen felnőtt sem a* okos tanácsokkal, a jó szóval, a segíteni akarással. Sokat .befogad” a mai fiatalság: politikából, kultúrából. technikából és szórakozásból egyaránt.;. Vajon lehet-e ettől nemesebb feladat, mint ezt segíteni.

PAULOVITS ÁGOSTON

Legyen közügy l