Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-15 / 242. szám

2 ESZAKM AGY ARORSZ AG Csütörtök, 1959. október 15. Szőlészeti munkásakadémiát szerveznek Tarcalon Ifjúsági akadémiát szerveznek a Lenin Kohászati Művekben A miskolci filharmonikusok hangversenye Ney Tiborral 650 borsodi dolgozó paraszt iratkozott be az esti iskolákba Borsod megye falvaiban az elmúlt oktatási évben mintegy 4 ezer is­meretterjesztő előadást és 120 ezüst- kalászos tanfolyamot rendeztek. A dolgozó parasztság szakmai és vi­lágnézeti nevelésére, valamint az általános műveltség növelésére az idén is gazdag tervet dolgoztak ki. A tanács művelődésügyi osztálya a Hazafias Népfronttal és a tömeg­szervezetekkel közösen készítette el az őszi és téli hónapok falusi prog­ramját. így például a szakmai oktatás keretében a megye több mint 50 termelőszö­vetkezeti községében a tájjel­legnek megfelelő ezüstkalászos tanfolyamokat tartanak. Ezeken — többek között — munka­egységszámítási, valamint az üzem- szervezéssel összefüggő jogi és köz- gazdasági kérdésekkel is megismer­kednek a tsz-dolgozók. A Hazafias Népfront és a TIT számos politikai, világnézeti és egészségvédelmi is­meretterjesztő előadást is rendez. A gépállomások traktoros után­pótlásának biztosítására a kez­dők és a haladók részére 6 hó­napos tanfolyam indul. Ezzel egyidőben a tsz-parasztok ré­szére gépkezelői, az egyéni dolgozók részére pedig kis- és nagygépismer­tető szakköröket szerveznek. A megye községeiben az idén ren­Egy debreceni ismerősöm itt járt Miskolcon meglátogatni rokonát a Szentpéteri-kapui kórházban. A 8-as autóbusszal ment ki, mivel ezen az útvonalon ez a járat közlekedik. El­határozta, hogy ha már Itt van Mis­kolcon, kimegy megnézni Mis­kolc-Tapolcát. Ügy tájékoztatták, hogy a 8-as autóbusz beviszi a vég­állomásra, s ott átszáll a Miskolc- Tapolcáig közlekedő kettes szá­mú kocsira. Ez azonban nem ment ilyen simán, mert amikor a kocsi a Kazinczy utcában lévő „Avas” kávéház elé ért, a kalauz bejelen­tette, hogy „végállomás”, mindenki­nek le kell szállni, s az autóbusz üre­sen ment tovább, most már való­ban a végállomás felé. Mint fent írtam, ismerősöm nem miskolci volt, s így kezdhette elöl­ről a kérdezősködést, hogy honnan indul az autóbusz M.-Tapolcára? Nem tudja megérteni — mondta ne­kem —, miért nem vitte el az autó­busz a végállomásig, ahol átszáll- hatott volna a 2-es autóbuszra, hi­szen a viteldíjat szívesen megfizette volna odáig is, s így elkerülhette volna a felesleges kérdezősködést, időtöltést. Magam is meggyőződtem erről a dezik meg elsőízben a téli művelő­dési estéket. Ezeken nyolc világ­nézeti előadást tartanak. Az elkö­vetkező félévben a megye 362 köz­ségében legalább kétszer „Kérdezz- felelek”-estéken ismerkedhetnek meg a dolgozó parasztok a mezőgazda- sági szakmával összefüggő rendele­tekkel. A falusi dolgozók tanulási kpdvét tükrözi, hogy az idén 650-en iratkoz­tak be a különböző esti iskolákba. Az általános műveltség növelése ér­dekében — többek között — tíz ál­lami gazdaságban tíz előadásból álló tanfolyamot, a MEDOSZ pedig sző­lészeti munkásakadémiát indít Tar­calon. Ezenkívül a borsodi falvakban a VII. pártkongresszus tisztele­tére kiállításokat rendeznek és előadásokat tartanak „A párt 40 éves harca a dolgozók felemel­kedéséért” címmel. A művelődésügyi osztály, a könyv­tár és a Moziüzemi Vállalat — a művelődési autó és a vándormozik segítségével — 25 tanyán és 18 ki­sebb községben tart rendszeres film­vetítéseket. A művelődésügyi osztály Őszi és téli falusi programját kedden fogadta el a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. helytelen gyakorlatról f. hó 2-án délután, amikor 15,55 órakor a vá­ros felé közlekedő autóbuszra fel­szálltam. Az „Avas” kávéház előtt a kalauznő bejelentette, hogy „végál­lomás”. Én udvariasan megkérdez­tem, hogy az autóbusz nem a Sza­muely utcába megy? — De igen — szólt erélyesen —, de ez a végállo­más, le kell szállni I — Nem volt mit tenni, mint leszállni és gyalog menni az autóbusz mellett. Teljesen értelmetlen, hogy az autóbusz miért megy üresen a tény­leges végállomásra, ahol több busz­ra is átszállás van. Sokan vannak olyanok, akik a kórházból jövet Ta­polcára, vagy Görömbölyre átszál­lással utaznának. Megkérdeztem 16,05 órakor a szol­gálattevő ellenőrt ezzel kapcsolato­san, s azt a választ kaptam, hogy ez vállalati intézkedés, amit Iglói vál­lalati főellenőr utasítására hajtanak végre és azon, ha rossz is, nem vál­toztathatnak. Több panaszos nevében kérem a fenti intézkedést mielőbb megszün­tetni és a dolgozók érdekeinek, ké­nyelmének megfelelően eljárni. Benedek József tanácstag, Miskolc, Kolozsvári u. 23. Bemutatkozik a KISZ kisegyüttese A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek KISZ alapszervezeteiben ma már több mint 1700 fiatal dolgozik. Az ifjúmunkások világnézeti nevelé­séről, kulturált szórakozási lehető­ségéről a nagyüzemi KISZ-bizottság gondoskodik. Munkájukhoz sok se­gítséget kapnak a pártbizottságtól, a szakszervezettől és a vállalat vezető­ségétől. A KISZ-tagok részére külön ifjúsági házat létesítettek, amelyben előadásokat 'és 'különböző rendezvé­nyeket tartanak. A KISZ-bizottság már elkészítette az ifjúsági ház őszi és téli programját. A fiatal dolgozók javaslatára az idén — többek között — megrendezik a vőlegények és menyasszonyok iskoláját. Ezeken az iskolákon a lakásberendezéstől kezdve minden olyan kérdéssel fog­lalkoznak, amelyek a fiatal házaso­kat érdeklik. Ugyancsak az ifjúsági házban szervezik meg a 10 előadás­ból álló ifjúsági akadémiát és itt tartják meg a KISZ alapszervezeti titkárok ismerkedési estjét. Ezen az esten elsőízben mutatkozik be a KISZ kisegyüttese, amely „Hogyan szórakozzanak a fiatalok" — című műsorát adja elő. Nagy érdeklődés mellett, telt ház­zal és nagy sikerrel tartotta meg hangversenyét és egyben első bérleti estjét a miskolci filharmónikus zene­kar. A változatos műsort Rubányi Vilmos vezényelte. Sajnos, már csak vendégszereplöként. Az est hallgató­sága nagy szeretettel és elismeréssel fogadta. Az előadott műsorból ezúttal csak a bemutatónak számító Weine r-mű- vet emeljük ki. Erre mindenképpen sok okunk van. — Ritkán juthatunk ahhoz a penei élményhez, hogy ma élő szerző művét hallhassuk. Külö­nösen olyan művészét, mint a nagy­hírű Weiner Leó-ét, aki az új ma- 'gyar muzsika egyik legkiemelkedőbb mestere. Művészeink műsorában Bartókon és Kodályon kívül alig kap helyet más mester. Amúgy sem na­gyon gazdag hegedű-irodalmunkból meg éppen semmi sem jut el a „vi­dékre". Pedig, mint a hangverseny is mutatta, a közönség szívesen hall­gatja az ilyen értékes műveket. Wei­ner Leó mestermüve megtalálta az utat a hallgatósághoz. Ney Tibor ki­tűnő tolmácsolásában érvényesült a Weiner-i művészet minden szépsége. Sajátos hangvételében ötvöződik a romantika minden szépsége a leg­jobb magyar hagyományokkal. Ney Tibor játéka visszaadta az elegan­ciát, a virtuozitást, amely a kitűnő művet jellemzi. Ney Tibor művészi erényeit ismerjük a rádióból. Most csak újból igazolta azt, hogy rászol­gál az elismerésre. Tudjuk, hogy éppen az új magyar művek megszó­laltatásával szerzett magának tiszte­letreméltó érdemeket. örülünk, hogy a Filharmónia meg­ismertetett a művel és előadójával, de nem örülünk annak, hogy mindez olyan körülmények között jött létre, ahogy létrejött. Egy ilyen mű elő­adása nem akadályverseny és sem a művet, sem a szólistát, de még ke­vésbé lehet a zenekart és karmestert olyan helyzetbe hozni, ahogyan ez­úttal történt. Rubányi Vilmos min­den elismerésre méltó érdeme és mű­vészete, hogy ez a bemutató mégis így mehetett végbe. Más körülmé­nyek között egész biztos a mű min­den szépsége még maradéktala- nabbul érvényesülhetett volna. A hangverseny folyamán előadásra került még Rossini: Olasz nő Algír­ban című operájának nyitánya és Csajkovszkij V. szimfóniája. A Ros­sini mű levegőjét, táncos ritmikáját, egész könnyedségét sikerült a zene­karnak visszaadni. A Csajkovszkij szimfónia előadása a zenekar fejlő­désének és Rubányi Vilmos művészi munkájának szép állomása volt. Ér­zékeltette a mestermű heroikus zen­gését, lobogó pátoszát, diadalmas szárnyalását. A nagy műben rejlő, áradó líraiságot, bizakodást, szerete­tek Bár hallottunk apró ritmikai pontatlanságokat, nem elég szépen megformált szólamokat, — mégis, egészben véve jó előadás volt. A közönség nagyon melegen ünne­pelte a zenekart és a vendégszereplő Rubányi Vilmost. A Filharmónia első bérleti estje őszinte siker jegyében zajlott le. Szeretnénk, ha a többi is ehhez ha­sonló élményeket adna. Rubányi Vilmos következő szerep­lését szívesen várjuk. V. Zalán Irén Érdekes történél mi marék orosz nyelven Az újonnan kiadott orosz nyelvű történelmi müvek között találjuk a „Szovjetunió története” című soro­zatban a három részből álló „XVIII. századtól a XIX. század közepéig** című kötetet. Az „Anglia legújábbkori története 1919—1951-ig” című magasszinvonalú szakmunka részletesen foglalkozik Anglia bel- és külpolitikájával, külö­nösen a második világháború elő­készítésének időszakával, Churchill szerepével stb. Kiadták a Szovjetunióban a fran­cia forradalom kiemelkedő alakjá­nak, Robespierrenek „Forradalmi törvényesség és igazságszolgáltatás” című híres munkáját, sok korabeli illusztrációval. Besztercei szilva Hegy alj ár ól — exportra Igen nagy keletje volt külföldön százado­kon át a besztercei szilvának, amely a magyar gyümölcsker­tészet történetének ta­núsága szerint az első világhódító gyümöl­csünk. Nevét onnan kapta, hogy először az erdélyi Beszterce vá­ros gyógyszerészei ké­szítettek belőle külön­leges eljárással aszalt- szilvát, amely mint bélszabályozó gyógy­szer terjedt el Euró­pában, főképp Csehor­szágiban és Németor­szágban, ahol ma is „magyar szilva” néven ismerik. Az utóbbi 100 esz­tendő alatt azonban nem sokat törődtünk vele, termesztését, faj­tisztaságát elhanyagol­tuk, így természetesen az expórtja is meg­szűnt. Néhány év óta ismét nagy érdeklődés mutatkozik a beszter­cei szilva iránt külföl­dön. Ezért a Kertészeti Kutató Intézet célul tűzte ki a legjobb faj­ták felkutatását és ne­mesítését, hogy az ex­portigényeket a sárga húsú, mézédes beszter­cei szilvával elégíthes­sük ki. Manapság megyénk­ben elsősorban a Hegy­alján, Bodrogközben és a Hegyközben talá­lunk nagyobb össze­függő szilvásokat. így az exportvagonokat ezeknek a régi, hagyo­mányos termesztési helyeknek a gyümöl­cseivel rakták meg. Annál is inkább, mert ezidén igen gazdag szilvatermést szüretel­tünk, szinte roskadoz­tak a fák a fürtösen csüngő, illatos gyü­mölcstől. Exportra minden szemet kézzel, szárával együtt szedtek. Külö­nösen a Bodrogközi Állami Gazdaság Bak- sa tanyai és györgy tar­lói kertjéből szállítot­tak külföldre vagonté­telekben szilvát, de - a MÉK « felvásárolta az egyéniek termését is. A vagonokat — csak­úgy, mint régen — ez­úttal is főképp Cseh­szlovákiába és a Né­met Demokratikus Köztársaságba irányí­tották. Közben gyümölcs- kertészeink megfigye­lés alá veszik a legki­válóbb besztercei faj­ták fáit szapórító anyagait a csemete- keitek már felhasz­nálják, hogy a neme­sített facsemeték mi­nél előbb köztermesz­tésbe kerüljenek. így akarjuk visszaszerezni az illatos besztercei szilva régi hírét az európai piacokon. Szóvátess/ük! Hol van a végállomás ? PINTÉR - SZOBO: /■ i C.K. •JÍ.MBl/ ♦ Mm LX. marakodás még újabb akciója Eckhardt Tibortól indult ki. Eckhardt jobbkeze, Falussy Alajos, az Amerilcai Magyar Szövetség igaz­gatósági tagja, vezérével való előze­tes megbeszélés után határozati ja­vaslatban kérte a Szövetséget, hogy az amerikai hatóságoknál követelje a Nemzeti Képviselet működésének be­tiltását azon az alapon, hogy a „szer­vezet marxista elveket vall, s ilyen szervezet működése Amerikában törvényellenes.” Ezt a javaslatot ugyan az Ameri­kai Magyar Szövetség igazgatósága elvetette, de ezek után Barankovics is jobbnak látta, ha nekitámad a ré­gi „egységes” szervezetnek és beáll az új „egységes szervezet” megte­remtésén fáradozók közé. Baranko­vics terjedelmes körlevelet küldött szét, amelyben lerántotta a leplet arról, hogy az SZMNK megalakulá­sánál mi történt a kulisszák mögött. Közben nagy ellentétek merültek fel a szociáldemokraták és Varga Béla csoportja között is. Kéthlyék mindenképpen vezető szerepre töre­kedtek és törekednek. Ugyanakkor a Varga Béla-csöpört sem hajlandó lemondani a pozíciókról és a konc­ról. Az alapító okmány áthidalta ezt a nagy „elvi ellentéte?': bölcsen két testületet szervezett, s a „nagy ta­nács elnökének” Varga Bélát, az „in­téző bizottság” fejének pedig Kéthly Annát tette meg. Azonban Kéthlyék addig-addig kutatták, amíg újabb vitalehetőséget találtak. Abban ugyan nem volt ellentét, hogy Var­ga Béla legyen a „nagy tanács” elnö­ke, de Varga Béla azt követelte, hogy ne válasszák, mert „személye csak jogfolytonossági alapon, beiktatás út­ján kerülhet a nagy tanács élére”. Kéthly és Szélig viszont azt követel­te, hogy Varga Bélát válasszák meg a „nagy tanács” fejének. Addiq-ad- dig marakodtak azon, hogy a válasz­tott Varga Béla, vagy a jogfolytonos Varga Béla legyen-e az udvari hopp­mester, amíg Kéthlyék is otthagyták az alig néhány hetes SZMNK-t. Erre azután Varga Béla, aki már megérte egy-két „egységes” emig­ráns szervezet felbomlását, jobbnak látta, ha már jóelőre lefedezi magát. Ezért, jóllehet a „nagy tanács” elnö­kének tisztjéről még nem mondott le, és azt továbbra is gyakorolta, kapcsolatba lépett Pfeifferékkel, akik az SZMNK „ellenzékét” szer­vezték. Vagyis előállott az, ami csak az emigrációs politikában lehetséges: a képviselet feje saját ellenzékének megszervezésében vett részt. A „Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete” néhány hetes fennáUás után gyakorlatilag megbukott és megszűnt. Annak már igazán nem sok jelentősége van, hogy mikor mondják ki formailag is feloszlását. Jelenleg épp olyan a zűrzavar, s épp olyan „aki bírja marja” harc folyik az emigráns vezetők között, mint már esztendők óta. Az emigráció egységét aligha sike­rül valamikor is megteremteni. Azt azonban blinden emigráns politikus hajlandó vállalni, hogy együttmű­ködjenek a Szabad Európával, a CIC-val, a Gehlen-szervezettel és a többi hírszerző szervvel. A szeren­csétlen és tapasztalatlan fiatalok egész sorát kergették és kergetik a nyugati kémfőnökök hálójába. Azok busásan fizetnek, s a jó magyar ura­kat nem érdekli más, csak a kész­pénz, a guruló dollárok... Dehát kik ezek a „jó magyar urak”? Ismerkedjünk csak meg egy kicsit közelebbről a magyar emigrá­ció vezetőivel. Kezdjük talán a sort Zakó András vezérőrnaggyal, akiről már fejeze­tünk elején szót ejtettünk. Zákó a „Magyar Harcosok Bajtársi Közössé­ge” vezetője. Vajon mikor és miért lett Zákó tábornok? Sulyok Dezső, aki egyébként szintén vezető szere­pet játszik az emigrációban, s annak szélső jobboldalán foglal helyet, így ír erről egyik könyvében, 1944. ok­tóber 15-ről, a nyilasok hatalomát­vételéről szólva: „A lázadó ezredek közül nevezetesebb szerepe volt resz- neki Zákó András ezredesnek, akit tevékenységének honorálásáért Szá­last 1944. november 1-én tábornokká léptetett elő. Tíz éven át volt Bereg- fy-Berger Károly vezérkari ezredes­nek, a Szálasi-rezsim honvédelmi miniszterének és vezérkari főnöké­nek bizalmasa. Beregfy vitte magá­val a Ludovika Akadémiára, ahol már 1942—43-ban teljes náci kurzus érvényesült. Majd Beregfy nevezte ki őt a debreceni hadtest vezérkari főnökévé. A Kőszegre menekült nyi­las kormány mellett Beregfy legoda- adóbb munkatársa és tanácsadója volt, mint a Vezérkari Főnökség 2. Osztályának (hírszerzés) vezetője. Ebben a legmagasabb bizalmi be­osztásban végig szolgálta a Szálasi- rezsimet, egészen annak végső ősz- szeomlásáig.” Ez Zákó András tábornok, aki szo­ros kapcsolatban állott Habsburg Józseffel, vagyis József főherceggel, az emigrációs „haditanács”, vagy más néven a „tábornokok tanácsá­nak” fejével is. József főherceg a Horthy-fasizmus jellegzetes alakja, akinek több mint tízmillió pengő va­gyona, csaknem tizenötezer hold földje és évi háromszázötvenkilenc- ezer pengő jövedelme volt, természe­tesen nagy tekintélynek örvendett emigráns körökben. Nem felejtették el, hogy milyen nagy szerepet ját­szott az 1919-es Tanácsköztársaság leverésében: 1919. augusztus 5-én ő vállalta el Magyarország kormány­zóságát és ő nevezte ki a Friedrich- kormányt. ö hívta Szegedről Buda­pestre Horthyt és a magyar csapatok fővezérévé tette. József főherceg 1958 januárjában meghalt. Az emigrációban rendkívül heve­sen és agresszíven ügyködő, vezető katonák közé tartozik vitéz kisbar- naki Farkas Ferenc, az MHBK-hoz közelálló „magyar szabadságmozga­lom” vezetője. Vitéz kisbamaki Far­kas a második ■világháború idején a Ludovika Akadémiának, a németeket feltétel és gátlás nélkül kiszolgáló katonai klikk centrumának parancs­noka volt. A nyilasok hatalomraju- tása után Szálasi léptette elő vezér- ezredessé. A „magyar szabadság- mozgalom” vezetői közé tartozik még Eckhardt Tibor, aki Horthy Miklós „nemzeti hadseregének” vezérkará­ban a külpolitikai osztályt vezette. Eckhardt alapító tagja volt a Göm­bös-féle Fajvédő Pártnak és alelnö- ke volt a hírhedt fasiszta Revíziós Ligának. Együtt dolgozik Homlok Sándorral, aki a horthysta Honvé­delmi Minisztérium VI/5. osztályá­nak vezetője volt, a háború idején pedig vezérőrnagyi rangban Berlin­ben, Bemben, Helsinkiben, és Stock­holmban volt Horthyék katonai atta­séja. Rendkívül komoly szerepet játsza­nak még az emigráns életben az 1945-ös emigránsok közül jónéhá- nyan. akik itthon, Magyarországon a szélsőjobboldalhoz tartoztak és je­lentős részük van azokban a bűnök­ben, amelyeket Horthyék, mint a németek csatlósai a magyar nép el­len a második világháború idején elkövettek. így Révay József, volt szélsőjobboldali politikus, felsőházi tag; Haász István tábori püspök, aki annak idején tábori miséken uszí­tott az esztelen és oly sok magyar katona éleiébe került háborúra; Ko- ródy-Katona János képviselő, aki 1921-ben keresztény nemzeti prog­rammal jutott be a parlamentbe, ké­sőbb tagja lett az Ébredő Magyarok Egyesülete országos választmányá­nak és több szélsőjobboldali szerve­zetnek; Liptay László földbirtokos, egykori felsőházi tag, aki csaknem ezerkétszáz holdnak volt az ura Ma­gyarországon. A tábornokok közé tartozik Kovács Gyula altábornagy, aki a második világháború folya­mán először a Honvédelmi Miniszté­rium 3/a. osztályának vezetője, ké­sőbb a Magyar Királyi Honvédelmi Hadiakadémia parancsnoka votL Az emigrációban vezető szerephez jutottak és jutnak olyan közismerten kompromittált, volt magyarországi politikusok is, akiknek neve annak, idején idehaza összeforrott a gyil­kosságokkal, az idegen érdekekért folyó háború szörnyű pusztításaival. Így Oláh György, a hírhedt Uj Ma­gyarság és az Egyedül Vagyunk ek­kori főszerkesztője, aki 1939 nyarán Hitlertől megkapta a Német Éirodai- mi Sasrend középloeresztjét és Kál- lay Miklós, volt magyar miniszterel­nök, aki 1938—45 között ötvenkét bank és iparvállalat igazgatóságában és felügyelő bizottságában „fel­ügyelt”, és csaknem négyezer hold föld ura volt. Ok nyíltan vallják, hogy Magyarországnak vissza kell térnie a Horthy-korszak útjára. Készséges kiszolgálói azoknak az amerikai köröknek, amelyekre an­nak idején, a második mlágháború alatt kígyót-b&kát kiabáltak.’ (Befejező rész következáfe^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom