Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-06 / 234. szám
Kedd, 1959. október 6. ÉSZ AKM AGY ARORSZ ÄG 3 Megyénk állattenyésztéséről, talajainak erejéről, növénytermelési tapasztalatairól A megyei tanács végrehajtó bizottsága behatóan tanulmányozta és tárgyalta megyénk mezőgazdasági termelésének helyzetét, ezen belül is az állattenyésztés jelenlegi állapotát, a talajerő utánpótlás lehetőségeit, a növénytermelés tapasztalatait Megállapították mindenekelőtt, hogy az MSZMP agrártéziseiben lefektetett célkitűzéseknek megfelelően tovább korszerűsödött és belterjes irányban fejlődött a mezőgazdasági termelés. Ebben az évben lényegesen kibővült a szocialista szektorok hatóköre is. A termelőszövetkezetek nagy befolyást gyakorolnak a falu életére, a mezőgazdasági termelés színvonalára. Jelenleg a termelőszövetkezetek szántó- területének aránya 18,7 százalékai tesz ki, meghaladva az 1956-os szántóterületi arányt is. Az állami gazdaságok területével együtt pedig ma már mintegy 30 százalékot képvisel a szocialista szektor aránya a megye össz-szántó- területében. A növénytermelés szerkezetében is egészséges változások történtek. A szálastakarmánynövények vetés- területi aránya ugyanis az 1958. évhez viszonyítva 4,2 százalékkal, a termelőszövetkezeteknél 1,6 százalékkal emelkedett. Komoly fogyatékosság azonban — mint ezt a végrehajtó bizottság is megállapította —, hogy termelőszövetkezeteinkben több mint 2 százalékkal emelkedett ugyan a kapások vetésterülete, ezen belül a kukoricáé is, azonban ennek területi aránya alig több, mint 11 százalék. Ez az alacsony arány termelőszövetkezeteinkben a kukoricatermelés nagyobb arányú felkarolását teszi szükségessé. Már a megyei párt-végrehajtóbizottság is több esetben hozott a kukoricatermelés fokozását célzó fontos határozatot, ennek ellenére 1953-hoz viszonyítva csökkent az állattenyésztés szempontjából is fontos növényféleségnek a vetésterülete. A vb. ülés a továbbiakban megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés belterjességének további fokozása érdekében alapvető feladatnak kell tekinteni talajaink termő- képességének állandó növelését. Ebből a szempontból különösen nagy gondot kell fordítani a rendezetlen állapotú talajok javítására és az erózió veszélyének kitett területek védelmére. A szerves- és műtrágyázás mértéke jelenleg helyes irányú fejlődést mutat. Az állatsűrűség, valamint az évelő pillangós növények termesztésének növekedése folytán 1959-ben már lehetőség van arra, hogy a szántóterületnek a megkívánt 25 százaléka részesüljön szerves- anyagutánpótlásban. A műtrágyázás terén ma még alapvető hiányosság azonban a nitrogén műtrágyák egyoldalú alkalmazása, mivel a termelők — több termelő- szövetkezetünk is — a műtrágyázás alatt az esetek nagy részében a pétisó egyoldalú használatát értik. A főok a termelőszövetkezeteknél abban lelhető, nem nem tulajdonítanak megfelelő jelentőséget a közös állatállomány megkívánt mértékű növelésére, különösen a szarvasmarhatenyésztés megfelelő méretű meghonosítására. Sajnos, a járási és községi tanácsok sem követelik meg kellő eréllyel a közös állatállomány tervszerinti mennyiségének beállítását és a megtermelt istállótrágya szakszerű kezelését és felhasználását. A zöld- és műtrágyázás jelentőségének tudatosítása érdekében nem folytatnak meggyőző, felvilágosító propagandát a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok körében. Az állattenyésztést illetően egyébként nőtt a hozam. A termelőszövetkezetek 1956. évi 1 tehén 1141 liter tejtermelésével szemben idén várhatóan 1800—1900 litert mutathatnak ki. Ebben is 'kifejezésre jut a szocialista nagyüzemek fölénye, mert az e?v darab tehénre jutó tejtermelés mintegy 400 literrel több, mint az egyéni gazdaságokban. Továbbra is kedvezőtlen jelenség azonban, hogy az állatsűrűség alacsony, az összes állatállományon belül a juh-állomány fejlődése a kívánatosnál gyorsabb ütemű, viszont lassú a szarvasmarha, de különösen a sertés, ezen belül is az anyakocaállomány felfutása. Súlyos hiányosságnak ítélte meg a végrehajtó bizottság, hogy az ősszel kezdő új tsz-ek igen nagy részénél a belépett tagok nem viszik be állataikat, hanem azok jelentős részét eladják. Sajnos, ehhez az ellenőrzés elmulasztásával segédkezet nyújtanak a tanácsok is. Ezért a végrehajtó bizottság határozatba foglalta, hogy az illetékes, szakosztályok vezetői a jövőben fokozottabban követeljék meg a járási és községi tanácsoktól a tsz-eknek nyújtandó szakmai, politikai segítséget. A felelősségrevonás módszerét is alkalmazni kell az olyan községi tanácsi vezetőkkel szemben, akik a rendszeres segítségnyújtás mellett nem kérik számon a tsz-ek vezetőitől a tervek maradéktalan teljesítését és a szükséges agro- és zoó- technikai eljárások alkalmazását. (O. M.) Jogászok a kongresszosi irányelvek sikeréért A bíró, az ügyész, az ügyvéd, a vállalati és tanácsi jogász a dolgozók széles tömegeivel kerül nap mint nap kapcsolatba. Ezen kapcsolat hatalmas lehetőséget nyújt arra, hogy kellő felvilágosító munkával dolgozó népünket népköztársaságunk törvényes rendelkezéseinek betartására nevelve, csökkentsük a kapitalizmus maradványaként még jelentkező bűncselekmények súlyát és számát, s elkerüljük a felesleges jogvitákat. Ezen felül mi, jogászok közreműködhetünk abban is, hogy dolgozó népünk szaktudását és általános műveltségét emeljük. A jogászok a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Magyar Horgász Szövetség, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek keretén belül megtartható jogi vonatkozású előadásokkal dolgozó népünk — különösen az ifjúság — általános műveltségének emelésével értékes társadalmi munkát végezhetnek. Napjainkban előtérbe lépett a dolgozó parasztság közötti jogpropaganda munka jelentősége. A termelőszövetkezeti tagság soraiban végzendő jogpropaganda munka, főleg pedig a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok ismertetése nagyban segítheti a szövetkezeti munka eredményességét. E téren eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a megye termelőszövetkezeteinek tagjai nagy örömmel veszik a jogászok segítségét. Hiszem azt, hogy a jogászok is hatékonyan közre fognak működni pártunk Központi Vezetősége által megjelölt nagyszerű célok megvalósításában. Dr. Erdős Imre a TIT jog- és államtudományi szakosztályának elnöke így lehetünk eredményesebb szolgálói a holnap tökéletesebb valóságának Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt VII. kongresszusára adott irányelvei szocialista holnapunk tökéletesebb valóságát mutatják meg. Azt a valóságot, amelynek előfeltételeit népünk a párt vezetésével a felszabadulástól napjainkig már megteremtette. Itt vetődik fel a művészet dolgozói számára a kérdés: mit kell tenni, hogy alkotó részesei legyünk ennek a valóságnak? Hogy tudja a művészet és a művészi nevelés ezt a feladatot betölteni? Ha részesévé válik egyetemes életünknek. Az egységbe belenőve, az egész egyes részeit összekapcsoló erővé kell válnia. A fentiekből következik, hogy toem bízható véletlenre sem a művészi alkotások, sem a művészi nevelés ügye. Különösen fontos ennek felismerése számunkra, akik a Zene- művészeti Szakiskola Tanárképzőjében azokat a zenepedagógusokat neveljük, akik majd művészeti nevelőmunkájukat városon és falun, üzemekben és termelőszövetkezetekben végzik. A művészetnek — benne a zenének — és a művészet munkásainak az egész nép törekvéseit és munkáját megismerve, az egész nép törekvéseinek tükrözőjévé, munkája igazságainak kifejezőjévé és hirdetőjévé kell válnia. Ennek az útja pedig s megismerésen alapuló tudás, tehetség és szorgalom. Véletlenül lehet találni aranyrögöt, de a szín arany kiválasztása ismeret, tapasztalat és következetes munka eredménye. Az a szakmai kiteljesedés, mely igazságát, szükségességét és céljait nem külön utat járva, az elefántcsonttoronyban kuksolva véli elérni, hanem' az egy cél megvalósítására irányuló törekvésekben feloldódva azonosul a törekvésekkel és magával a céllal. így lehetünk eredményesebb szolgálói a holnap tökéletesebb valóságának, melynek útját mindnyájunk számára megmutatják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei. Horváth Kiss László, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója A mezőgazdasági állandó bizottság munkájáról A napokban Németh Imre ország- gyűlési képviselővel beszélgettünk a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottságának munkájáról, amelynek Németh elvtárs az elnöke. Kértük, jellemezze röviden eddigi tevékenységüket. Németh elvtárs elmondta, hogy állandó bizottságuk 9 tagból áll és szoros együttműködésben dolgozik a Hazafias Népfront mezőgazdasági bizottságával. Az első negyedévben például megvizsgálták a községi apaállatok helyzetét, a legeltetési bizottságok munkáját, segítséget nyújtottak a termelőszövetkezetek tervkészítéséhez, megvizsgálták a gépállomások felkészülését a tavaszi munkákra és többhelyütt segítséget adtak az ezüstkalászos tanfolyamok megszervezéséhez. A bizottság egyébként igen nagy gondot fordít aktívahálózata fejlesztésére: jelenleg mintegy 100 fő segíti munkájukat. Különösén jó munkát végeznek a Szerencsi Cukorgyár felügyelői, akik, mint az állandó bizottság aktívái, a gyár igazgatójának irányításával fejtenek ki értékes tevékenységet. A művelődéspolitikai irányelvek nyomán: Több mint 20 munkásakadémia indul Ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak a kétlaki dolgozók, 39 műszaki könyvtár állományáról készítenek katalógust Borsod megyében A párt művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése óta Borsod megyében fokozott gondot fordítanak a munkásosztály kulturális ellátottságára, a dolgozók világnézeti nevelésére. Ezt a nemes munkát a megyei tanács művelődésügyi osztálya a szakszervezetekkel és a TIT-el közösen végzi. Az elmúlt évben például a közös munka eredményeként hat helyen rendeztek munkásakadémiát, s azokon több mint ezer dolgozó növelte szakmai tudását. Ugyanakkor a munkásszállásokon ismeretterjesztő filmvetítéseket tartottak. Az üzemek és bányák vezetői és szakszervezeti bizottságai pedig olyan intézkedéseket tettek, amelyek a kétlaki dolgozók kulturális felemelkedését biztosítják. A Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Borsodnádasdi Lemezgyár — azokban a községekben, ahonnan nagy számban járnak be dolgozni a gyárakba — a kétlaki munkások résziére filmvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadásokat szerveztek. A Borsodi Szénbányászati Tröszt szakszervezete viszont 500 kötetes könyvtárral látta el a kétlaki dolgozók által lakott községeket. Az elmúlt évben jelentős változás történt a több mint 300 üzemi és falusi színjátszócsoport műsorpolitikájában is. A csoportok egyre inkább elhagyják a polgári burzsoá szellemet tükröző művek betanulását és ^helyettük a mai életnek megfelelő, szocialista darabokat tűznek műsorukra. A nagy ipari megyében a műszaki ismeretek texv jesztése érdekében tavaly az országban először tartottak műszaki könyvankétot. Ennek eredménye., hogy a II. Rákóczi Ferenc könyvtár a megye 39 műszaki könyvtárának állományáról — amelynek könyvanyaga a tömegek előtt nem volt ismeretes — katalógust készít és azt nyilvánosságra hozza. így az üzemek műszaki és fizikai dolgozói rövid idő alatt hozzájuthatnak azokhoz a műszaki könyvekhez, amelyek munkájuk jobb elvégzését elősegítik. A művelődésügyi osztály a szakszervezetekkel és a TIT-el az őszi és téli hónapokra is olyan programot dolgozott ki, amelyek a munkásosztály szakmai és világnézeti nevelését elősegítik. Az idén 10 munkásakadémia indítását tervezték. Ezzel szemben a különbözS iparágakban már több mint 20 akadémiát szerveztek. Ezeken a szakmai ismeretek bővítése mellett világnézeti előadásokat is hallhatnak a dolgozók. A munkásszállásokon hetenként filmvetítéssel egybekötött tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartanak és az üzemi szak- szervezetek biztosítják a szállások könyvcseréjét. A kétlaki dolgozók részére — a tavalyi tapasztalatokat figyelembe véve — a községekben szaKszervezeti napokat rendeznek. Ezeken filmbemutatókat, előadásokat és^ műsorokat hallgathatnak a dolgozók. Az irányelvek megiele- nése óta megnőtt az érdeklődés a dolgozók esti levelező iskolája iránt is. Szeptemberben nagyobb részt csak a vasutasok és az építőipari dolgozók közül —, több mint 800-an jelentették be, hogy elvégzik az általános iskola nyolc osztályát A negyedik negyedév jó eredménye alapfa az új esztendő termelési sikereinek A* új negyedéves tervről és a feladatokról nyilatkozik Balogh Béla, az atberttelepi bányaüzem főmérnöke — Milyen eredményeket értek el ebben az évben? — Bányászaink becsülettel helytállnak. A tervet teljesítjük, bár sokszor nem könnyű, mert rosszak a geológiai viszonyok. Mégis ebben az évben eddig 6712 tonna szénnel többet termeltünk, mint amit a terv előírt. Ez a kimagasló eredmény az I-es akna 816 dolgozójának derék munkáját bizonyítja. — Hogyan dolgoztak a harmadik negyedévben? — A tervet jól teljesítettük, 1116 tonna szénnel termeltünk többet, vagyis tervteljesítésünk 102,6 százalék. A körülményeket figyelembe- véve, ez is kimagasló munkasiker. S annak köszönhető, hogy bányászaink szakképzett, szorgalmas emberek, akik mindig azt tartják szem előtt, hogy több szenet adjanak a népgazdaságnak. — Milyen terveket készítettek, hogy a negyedik negyedévben is öregbítsék hírnevüket az alberttele- piek? — Az új negyedév lesz az esztendő legnehezebb szakasza. Most következik a nagyparti szakasz falazása. Az erőket átcsoportosítjuk. A A kínai nép győzelme a mi győzelmünk is Emlékiinnepség Miskolcon a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére Hétfőn délután meleghangulatú ünnepség színhelye volt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúr- otthona. A Hazafias Népfront Borsod megyei és Miskolc városi bizottsága itt rendezte emlékünnepségét a Kínai Népköztársaság megalakulásának tizedik évfordulója tiszteletére. Az ünnepélyesen feldíszített teremben kínai nyelvű üdvözlő feliratok fogadták az érkezőket. Az emlékünnepség elnökségében — Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, a város és a megye számos közéleti vezetője mellett — helyet foglalt Csen Dei-i elvtárs, a budapesti kínai nagykövetség III. titkára is. Kállai László elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg az emlékünnepséget. Bevezetőjében megemlékezett a kínai nép hősi harcairól, amellyel szabadságát kivívta és megteremtette magának az elnyomásmentes új államát. Méltatta a Kínai Népköztársaság tízéves fejlődését, külön kiemelve az elmúlt esztendő, a „Nagy ugrás” idejének eddig nem látott méretű előrehaladását, tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a kínai nép győzelme a mi győzelnünk is és egyben győzelme az egész béketábornak. Monos János elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója az elmúlt esztendőben, éppen a kilencedik évforduló ünneplése idején, hosszabb tanulmányúton volt Kínában. Az emlékünnepségen részletes beszámolót adott útiélményeiből, gazdag tapasztalataiból. Részletesen szólt a kommunákról, mintagazdaságokról, Kína gazdasági fejlődéséről, gazdasági kincseiről. Szakszerűen elemezte a kínai bányászat felődését. Beszélt a népi-kohó mozgalomról, amelynek keretében a párt által kért, illetve javasolt 10 ezer népi-kohó helyett a kínai dolgozók 100 ezret teremtettek és nyújtottak ezzel felbecsülhetetlen segítséget a fejlődő iparnak, váltak alapjaivá a legmodernebb technikával működő kohóiparnak. Szólott a Kínában végbement kulturális forradalomról, az oktatási rendszerről, a megváltoztatott munkáról, a „Nagy ugrás” időszakának gazdasági eredményeiről. Apró mozaikokat elevenített fel kínai élményeiből, amelyek mind a kínai ember nagyfokú kulturáltságát, fegyelmezettségét, udvariasságát, egymás, a párt és a vezetők — elsősorban Mao Ce-tung személye iránti — tiszteletét bizonyították. Csen Dei-i elvtárs a hosszú hősi harcokra és a 10 éves fejlődésre pillantott vissza. Elmondta, hogy a Kínai Népköztársaság megteremtése az egész haladó világ megelégedését és megbecsülését váltotta ki. A marxizmus—leninizmus tanításai, azoknak a kínai viszonyokra alkalmazása anyagi erővé váltak, amelyek az ország fejlődésében mutatkoznak meg. Az USA nem akarja a népi Kínát elismerni, mert gazdasági versenytársat lát benne. Ez a meglátás helytálló is, mert Kína a kommunisták vezetésével biztosan halad a fejlődés útján, gazdaságilag felül is fogja múlni a kapitalista államokat. A Szovjetunió vezette szocialista béketábor győzedelmeskedni fog. Az emlékünnepség második részében magas művészi színvonalú kultúrműsort láttunk, amelyben Balogh Emese és Szekeres Hona, a Miskolci Nemzeti Színház tagjai kínai versekkel és novellákkal, a Diósgyőr- vasgyári Művészeti Együttes énekkara és szimfonikus zenekara pedig — Forrai István, Szűcs Lóránd és Bánhegyi László karnagyok vezetésével — forradalmi dalokkal és operarészletekkel működött közre. szállítást is jobbá tesszük, a munkahelyekre elegendő csillét biztosítunk. Amíg az átszervezés folyik, a fejtést az I. sikló és a II. ereszke biztosítja. Nagy problémát okoz ebben a negyedévben az I. sikló víztelenítése. De műszakilag ezt is megoldjuk. Sajnos, az akna ebben a negyedévben sem kap korszerű biztosítást, a TH-gyűrűk helyett fabiztosítást kell alkalmaznunk, de ezt majd gondosan végezzük. — Hogy állnak a téli előkészületekkel? — Erre már most gondolunk, hiszen a jó téli felkészülésen múlik majd a tervünk teljesítése. Időben akarunk cselekedni. A meddőhányót korszerűsítjük, a szállítógépet a meddőhányó tetejére akarjuk felszerelni. Lecseréljük a vagonvontató köteleket. A szükséges famennyiséget már előre megfelelő méretre levágjuk, hogy ne télen kelljen ezt csinálnunk a nagy hidegben, hogy elegendő mennyiség álljon rendelkezésre. Az a célunk, hogy bányászainknak olyan műszaki feltételeket teremtsünk, melyek lehetővé teszik a termelés folyamatosságát, a terv még jobb teljesítését. Tudjuk, hogy egyre több szénre van szükség, s megtesszük a magunkét. Fő célunk, hogy az új negyedévben még több és jobb minőségű szenet adjunk a Központi Szénosztályozónak. A negyedik negyedév jó tervteljesítése azért is fontos, mert alapja az új esztendő termelési sikereinek — fejezte be nyilatkozatát Balogh főmérnök. (sz. L) A községfejlesztési tervek gyorsabb megvalósításáért... A megyei tanSfcs egyik legutóbbi ülésén behatóan elemezte a községfejlesztési tervek végrehajtását, az eddigi tapasztalatokat. A végrehajtó bizottság most pedig felkérte valamennyi megyei állandó bizottság elnökét, gondoskodjanak arról, hogy az egyes bizottságok fokozottabban kísérjék figyelemmel a községfejlesztési tervek végrehajtását, nyúft- sanak ahhoz hathatós segítséget, ugyanakkor számoltassák be a szak- igazgatási szervek vezetőit a hatáskörükbe tartozó községfejlesztési munka állásáról. Az építési jellegű községfejlesztési feladatok kapacitásának biztosítása érdekében az 1960. évi építőipari tervjavaslat elkészítésekor a szakosztályok megvizsgálták a Tatarozó- és Építő Vállalat kapacitásbővítésének lehetőségeit, és a vizsgálat eredmé- nueként a folyó évi 23,5 millió forintos kapacitást a jövő esztendőben 30 millióra emelik.
