Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-04 / 233. szám
4 ESZAKMAGIARURSZAU Vasárnap, 1959. Október 4. W Útmutató az 1959—60. évi őszi-téli népművelési munkához Az őszi mezőgazdasági munkák befejezése után a hosszúra nyúló estéken a falusi embereknek jóval több idejük marad a szokásosnál művelődésre, szórakozásra. A művelődést, szórakozást, tanulást azonban ‘feltétlenül irányítani kell, mert csak rendszeres népművelési munkával nevelhetünk társadalmunknak újtípusú embereket. Bár a cél egy, nem lehet általános szabályokat, recepteket adni, hiszen az emberek érdeklődése foglalkozásuk, koruk, származásuk szerint is különböző. Hosszú éveken keresztül az a helytelen nézet uralkodott, hogy kulturális munkát csak művészeti csoportokon belül lehet végezni, azonban bebizonyosodott, hogy a könyvtár, a mozi, az ismeretterjesztő előadások és tanfolyamok egy- üzem vagy falu lakosainak n gyrészét meg tudja mozgósítani. A jó. munka feltétele, hogy az ilyen eladásokra előre tervet készítsenek s ennek alapján végezzék tennivalóikat. Minden rendezvénynél s különösen az Ismeretterjesztésnél abból kell kiindulni, hogy az előadásoknak a szocialista emberré- válást kell elősegíteni, éppen ezért nagyon fontos olyan előadásokat is tartani, melyek világnézeti kérdésekkel foglalkoznak Az útmutató atheista előadások megtartására is tartalmaz hasznos anyagot. Az ősvallás, a természeti népek vallásai, az isten fogalmának és a kereszténységnek kialakulása mind olyan kérdés, mely napjainkban éppen a technikai haladás kapcsán egyre jobban érdekli az embereket. Persze a vaLlásról egy előadásban nem lehet eleget beszélni s ezt a kérdést több alkalommal és több oldalról kell megvilágítani. Helyes, ha az előadásokhoz megfelelő játék- vagy rövid filmeket mutatnak be. Nagyon fontos szerepe van a könyvtáraknak az őszi, téli népművelési időszakban. A művelődési autó megyénkben 32 tanyára, településre juttat már el könyveket, s tartanak filmelőadásokat is. Van a könyvtáraknak színműtáruk, dia- filmkölcsönzőjük is, ezeket bárki használhatja. Egy faluban, iskola^ ban, üzemben jelentős szerepet tölthetnek be a művészeti, fotó, helyismereti, stb. szakkörök. Itt nem a szakember, a művészképzés a fontos, hanem, hogy művészetet, kultúrát kedvelő embereket neveljünk keltsük fel a szép iránti fogékonyságot, neveljünk hazánk szeretetére. Feltétlenül fontos a múzeum, tárlatok látogatása is. A könyv bő tartalmából a felsorolt néhány dolog csak ízelítő, mert az általános elveken túl nagyon sok gyakorlati tanácsot is találhatunk benne. Erdőtelek népművelési terve, a munkásszállásokon és termelőszövetkezetekben tartandó előadások témáit is tartalmazza. A több mint kétszáz oldalas könyv nagyon hasznos tanácsaival és a benne lévő anyaggal igen komoly segítséget nyúit a népművelés munkásainak s kiadósáért c«ak dicséret illetheti a megyei tanács művelődésügyi osztályát. B. F. ELINDULTAK... B1 Üzemszervezési kiállítás a fővárosban Üzemszervezési és Ügyvitelgépesítési Kiállítás nyílt meg szeptember 27-én Budapesten a városligeti Petőfi csarnokban. A kiállítás bemutatja a legújabb űgyvitelgépesí- tési módszereket, a belföldi és külföldi vállalatok részvételével: az egyszerű gépektől az elektronikáig. A kiállítás nyitva naponta 13 órától 19 óráig, október 4-én és 11-én pedig 10—19 óráig. A kiállítás ok- j tóber 11-én zárul. A kiállítás megtekintésére a Pénzügyminisztérium ezúton hívja fel a számviteli dolgozók figyelmét. Különösen ajánlatos a kiállítást megtekinteni azoknak, j akik mérlegképes vagy okleveles ' könyvelői vizsgára készülnek. Hollóstetőn is sürgölődnek Felhívás a TIT Filmművészeti Kör tagjaihoz Értesítjük a TIT Filmművészeti Kör (Filmklub) tagságát, hogy az 1959. negyedik negyedévi tagsági bélyegeket október 10-ig lehet megvásárolni a TIT megyei szervezet székházában (Széchenyi u. 16. sz.). Egyben közöljük, hogy október 14- től december 16-ig az alábbi filmek kerülnek bemutatásra: Iskolakerülők (francia), Kék rapszódia (amerikai), Becsületből elégtelen (amerikai), Grock (német), Rettenetes Iván (szovjet), Lady Hamilton (angol). BAR REGGELENKÉNT foga van a napnak, este is hűvös az idő. mégis szépnek ígérkezik az ősz. A falevelek nem hulltak le zölden, máris ezernyi szín az őszi táj. Élményt ígér a bükki turisztika. Hollóstetőn megkezdték a túrista- ház tatarozását, szépítését. A mis- kolc—egri országút újhutai elágazásánál, gyönyörű bükki jellegzetesség közepén, épült túristaház rövidesen külsőségekben is megújulva várja a hétvégi pihenőre érkező túristákat. A tizenegy kétágyas és három nyolcágyas szoba most sem lakatlan. A tatarozás idejében is van itt néhány vendég. Jólesik hallani tőlük a Bükk dicséretét. Csapó László miskolci turista éppúgy örül a jó ellátásnak, a pihenési lehetőségnek, mint Korponics András budapesti vendég és felesége. Hirtelenében egy történetet is elmesélnek. Egyik este, amikor kirándulásukról tértek haza, a vadászkalandokban nemigen jártas turisták bőgést hallottak, méghozzá egészen közelről. Megállnak, hallgatóznak és gyönyörködnek. Ám az egyik kíváncsiskodó látni is akart, nemcsak hallani. Megy, megy a hang irányába és akkor látja, hogy az erdész tehene jött haza csavargásából, s mivel nem nyitottak neki idejében kaput, keserves bőgésbe kezdett. RIGÖ FERENC, az új vezető, csak néhány napja érkezett Pécsről. Halászmester ő is, — mondotta, — csakúgy, mint felesége. Egyikük a halászlé, másikuk a rántott hal „mestere”. Ezután tehát az egyéb bőséges ételválaszték mellett ilyesmit is kaphatnak a vendégek, meleg levest rendelhetnek az erdőn portyázó iskolások, kirándulók. Ez most már az őszi esőzések idején legalább olyan fontos, mint nyáron a jól temperált sör. Csak a víz és a telelőn. — az a nagy gond még. A vizet lajttal kell hozni, telefon pedig nincs. Most a tanács, a sportegyesületek és a posta segítségét kérik e két igen fontos kérdés megoldásához. Egy benzinmotorral a helyszínre lehetne nyomatni a vizet, egy telefonnal pedig be lehetne kapcsolni az életbe a romantikus hollóstetői tii- ristaházat. b. gy. Csendben, majdnem félve jött be az igrici Kossuth Termelőszövetkezet irodájába. Nem lehetett hallani azt sem, hogy mikor nyitotta ki az ajtót, csak a köszönésére figyeltünk fel. Esti hideget hozott magával és egészséges, tiszta mezőillatot. Mert a határból jött. Sötétedésig dolgozott most is. Sovány, ktslányos alakjában volt valami tiszteletet parancsoló megtörtség, nyíltságában valami nagy-nagy figyelmet keltő. Faluhelyen a 30 év körüli asszony idősnek számít. Én tudom, hogy nem volt az. A kendöt is olyan lányosán kötötte meg. A szeme is fiatal. Amikor beszélt, ott vibrált az arcán a mondanivalója. Ez is a fiatalok jellemzője. Csak a keze mutatta, hogy fáradt: ott nyugodott az ölében mozdulatlanul. Pihent. Tíz éves termelőszövetkezeti tag. Alapító. Ott dolgozott a kezdetnél is, amikor még bizony nagyon gyengén működött a szövetkezet. Ott maradt 56 októbere után is, amikor nagyon nehéz volt. Most már nem is tudja az életét elképzelni másként, csak így: közösen dolgozni, közösen örülni az eredménynek. Állandóan munkát kereső, mindig jobbal akaró asszony. Inkább arról szeret beszélni, hogy mi kéne még, mi az, ami nem úgy sikerült, ahogyan szerették volna. Az eredményekre csak mosolyogva bólint: igen, ez jól van. Bánrévi Ferencné özvegyasszony. Két gyereket kell nevelnie. Az ap. Meqhm estem eqij ja — míg élt — kevéske földjén gazdálkodott, de leginkább cselédeske- dett. özv. Bánréviné — most 850 holdat vallhat a magáénak. Jólter- mő, szép földeket. Ö maga a kertészeti csoport vezetője. Halkan, meggyőzően beszélt. — Kevés a munkaerő — mondta. Ezért „hozott kevesebbet” a kertészet is, mint ahogyan vártuk. A kertészetben „kényes” növényeket termelünk. Sok munkát kívánnak és sokat is dolgozunk velük. — Mennyit? — Órára nem tudom megmondani, de általában sötétedésig. Aztán magyarázólag, szinte mentegetőzve tette még hozzá: — Nem tehetünk mást, hiszen nekünk lenne rossz, ha csak úgy félvállról vennénk a munkát. Most is — szólt aggódó arccal — a hideg nyugtalanít. Nagyon lehűlt a levegő. Éjszakára fagy is lehet. Akkor pedig a még kint lévő paprikát tönkre teszi. A zöldségnek, meg a többieknek nem árt ugyan, de a paprika... Jó lenne még csinálni velük valamit... Látja. — mondta nevetve —. mi soha nem vagyunk készen. Valamit mindig meg kéne még csinálnunk. — És otthon? — Most otthon is nagy munkába fogtam. Egy disznóólát építtetek, ami többezer forintba kerül. A baromfival is törődni leéli és ott van még a háztáji is. — Jut-e idő a szórakozásra? — Minden héten kétszer megyek moziba és így megnézek minden filmet. Egyszerűen ott kell lennem — nevetett —, mert jegykezelő vagyok. — Milyen témájú filmek tetszenek leginkább? — Ahol erős, akaratos emberek a hősök, akik tudnak harcolni a maguk igazáért és a végén győznek is. Milyen gyorsan meg tudott változni az arca. Mennyire más lett. mint az előbb volt. Keményebb, akaratosabb. A Szövetkezet elnöke. Török Sándor azt mondta róla, hogy a legjobbak közé tartozik és nem ijed meg az újtól. — Könyvek? — A történelmi tár- gyúa.kat szeretem. Nemrégiben olvastam II. Rákócziról egyet. Nagyon tetszett. Esténként azért erre is marad időm. Aztán a faluról beszélgettünk. Sokat változott Igrici képe az 6 gyerekkora óta is. Egyre kevesebb a zsú- pos ház, jobban élnek az emberek. Sokan választották már a közös gazdálkodás útját. Az alapításnál mintegy 31) családdal kezdtek dolgozni. Most már 70 körül jár a szövetkezeti családok száma. — Kik élnek most jobban: a szövetkezetiek, vagy az egyéni gazdák? — Néhány egyéni gazdálkodó még jobban él, mint mi. de csak néhány. Nem kell azonban hosszú időnek eltelnie, és... de hiszen ismeri a szövetkezetünket — fejezte be mosolyogva. Ez valóban már csak az időn múlik. Az igriciek jól dolgoznak és mernek tervezni. — Mennyi jutott a múlt évben egy munkaegységre? — Negyvenegy forint... és 220 munkaegységem volt. — Most? — Év végéig még több munkaegységem lesz. Csak a szeme ragyogása bizonyította: így igaz. Meg az arca. Váratlanul így szólt. — Szeretnék sokfele utazni, sok szép helyet nem láttam még. Pesten már jártam. Szép. Jó lenne megnézni a Bala- tont is.. Annyit hallottam már róla. . Most kislány vo't. Lelkesedő, szépet akaró kislány. De a keze most is mozdulatlanul pihent. Fáradt volt. Egész nap dolgozott, mint mindig. — Nyaralt már’ Csodálkozva nézett rám — Nem. Nyáron sok munka van, nem érek ra. Majd egyszer, ha ... A „kislány” hirtelen visszaváltozott munkássá. Vékony vonal rán- duH össze a homlokán. — Hideg lehet kir.n Kell csinálni valamit ezekkel9a paprikákkal.. Könnyedén, halkan ment ki. Á többiek nem is vették észre. Priska Tibor Novafidrány izony, nem könnyű ‘munka egy új termelőszövetkezetet beindítani! A megszervezés ehhez képest feleannyi erővel ment, hiszen a belépők nagy részét annak idején nem kellett különösebben „agitálni”, mert maguk is akarták a közös gazdálkodást, arra vártak csupán, hogy elkezdje valaki. Tapasztalatuk is volt benne, mert az ellenforradalomig * együtt dolgoztak, s bánják, hogy felbomlottak akkor, mert ma már nem itt tartanának. De most: mindent, mindent élőiről kell kezdeni, ezernyi gond, megannyi probléma! Ez az első benyomása a látogatónak, ha a novajidrányi új termelő- szövetkezet. a Vörös Csillag első napjai felől érdeklődik. Hivatalosan október elsején kezdte meg a közös munkát, de legnagyobbrészt egyelőre még csak — papíron. Mást nem is tehettek, hiszen a tagok még ..egyéni” gazdaságuk termését takarítják be: kint van a kukorica, napraforgó, a répa is, ezt mind haza kell hordani, hogy a sok kis parcellát aztán egybeszánthassa majd a mérai gépállomás traktora. De az elnök, s a brigád- vezetők már régen a közös ügyért fáradoznak, ök még az október 1-ét sem várták meg. Eredmény: 30 ka- tasztrális holdon takarmány felülve- tés. 60 hold tarló és 40 hold vetőszántás. Kezdetnek jó. S mikor kezdik a vetést? Szűcs András, növénytermesztési brigádvezető felel: — Akár ma megkezdhetnénk! A vetőmag is készen van. Beszereztünk 110 mázsa nemesített búzavetőmagot, a rozs is megjött, csak a vetőgép hiányzik. A legfontosabb. Pedig nem akarjuk megvárni az esőzést és a vetésnél már a tagokat is tudnánk mozgósítani. Ennek mindannyian nagy fontosságot tulajdonítanak. Zabó Zoltán elnök és Horváth Ferenc elnökhelyettes szinte egyszerre mondják: — Szerintünk is attól függ a közös gazdálkodás tervszerű és jó beindítása, ha munkát tudunk a tagoknak adni: elfoglaltságot, hogy kitapasztalják a közös tevékenységet, összeszokjanak. Hiszen számunkra és számukra egy új élet kezdődik. Mint ahogy a kisgyermeknek meg kell tanulni járni, nekünk is meg kell tanulni magabiztosan elindulni .. Szép gondolat. S mert látják, hogy feljegyzem, tovább folytatják: — Van az éremnek másik oldala is. A tavaszi egységes belépők között akadnak, akik kételkednek, bizonytalankodnak most, amikor az indulásról van szó. Olyan is volt már, aki nyíltan megmondta: kilépne, vagyis egyáltalán el sem kezdené a mun'kát. Elfogadható választ persze senki nem tud adni. Az igazság az, hogy dolgozik az ellenség is, meg a mostani jó esztendő után tele vannak a kamrák is. Abban kételkednek, hogy a közösben esetleg majd nem lesz így tele a kamra ... S, ha így gondolkodnak — tényleg nem lesz! Hát ezért is kell nekünk a munkákat gyorsan elkezdeni, a tagoknak már mostantól fogva minél több munkaegységet teljesíteni. S mintha csak a választ hozná, nyílik az ajtó, belép rajta Orosz Ferenc, a mérai gépállomás brigádvezetője. — A vetőgép felől intézkedtünk. Két nap múlva itt lesz. — No, ez okos dolog! — helyeselnek az emberek. — Akkor szólunk a tagoknak, hogy akinek a még „egyéni” dolga engedi, jöjjön és mutasson példát a többieknek. Lassan meg lehet kezdeni a trágyakihordást, az is elfoglaltságot ad, s munkaegység kerül a kiskönyvbe. Nem használnak nagy szavakat, nem beszélnek több évre belátható nagy tervekről, hiszen még a vezetőségi tagok maguk is a jelenben tapo- gatódznak. keresik, kutatják a közös munka, a vezetés helyes módszereit, de ahogyan belevetik magukat a munkába, amilyen szívvel és lelkesedéssel beszélnek róla, már félsiker ahhoz, hogy magabiztosan járnak majd az új úton, amelyre léptek. Ónodvári Miklós Abaújdevecser A z országúti kilométer-táblákat nem ártana már helyesbíteni, mert egynéhányuk ugyancsak elmaradt a fejlődés mögött. Encs felől jövet, az első útkereszteződésnél ezt olvashatjuk a jelzőtáblán: Abaújdevecser 1 km, pedig Abaújdevecser házai már az országúiig merészkednek. Ha helyesbítenék az idejétmúlt szöveget, a tábláról ezt olvashatná az országúti vándor: Abaújdevecser 10 méter. Vadonatúj házak sorfala közt visz a látogató útja. Azt hinné a messze földről idetévedt ember, hogy valami újdonsült faluba csöppent, csak amikor leereszkedik a község központjába, veszi észre, hogy egy ősrégi falu utcáit tapossa, mert Abaújdevecser még az országúinál is öregebb. Létezésének hírét már az ezerkétszázas években felkapta a birtokpörös nemesi világ, s annyit marakodtak rajta az elmúlt századokban, hogy egy vaskos könyvre telne a sok birtokló levélből, meg miegymásból Hajdanában a boráról emlegették, néhány évtizede a szeszfőzdéjét dicsérik agyba-főbe, mert a devecseri kisüstinek vetélvtársa aligha akad ezen a vidéken. De ez év márciusától sokkal korszerűbb hír járja Abaújdevecserről, — itt alakult meg az encsi járás tizenegyedik termelőszövetkezeti községe. Nagy port vert fel a dolog a környező községekben. Nem is csoda, hiszen úgy emlegették a falut, hogy vele bizony nehezen boldogul a haladás, egykönnyen nem adja be a derekát a fejlődésnek. Kérdezték is, akik keresztülszekereztek rajta, hogyan csinálták, mért gondolták meg ilyen hamar? A válasz mindig ugyanaz volt: amit eddig próbáltunk. sokat kért, keveset adott: a tsz-szel még nem próbálkoztunk, biztosan fog menni, ha „visszük” ... S hogy menjen a dolog, igyekeztek előkészíteni az őszi kezdéi sikerét. A rendelkezésükre álló 125 holdnyi állami tartalékterületen takarmányfélét termesztettek. Termett is szépen. Az állatállomány és a gazdasági felszerelés felértékelésével már végeztek. Az újdonsült tsz-tagok megelégedéssel beszélnek a felértékelésről. — A vásáron sem kaptunk volna többet a jószágért — mondják. Van már 250 darab birkájuk is. Az állatok elhelyezésével nem lesz különösebb gond. Ha minden jól megy, október 20-ig befejezik a volt Nyulászi- féle uradalmi istállók rendbehozását, ekkor kerül majd sor az állatok bevitelére. Most még régimódi a falu képe. Napraforgóval, kukoricával roskaőá- sig rakott szekerek nyikorognak végig a falun. A sajátjukat takarít iák befelé, hogy mire a traktor a földjükhöz ér, ne legyen akadálya a folyamatos szántásnak. Mert már nagyban szántanak. A még kívülállók földjei szinte érintetlenek; lóval, tehénnel aligha lehet most szántani. A kőkeményre szikkadt talajjal csak a traktor tud boldogulni. Eddi'f közel 6 vagon műtrányát szállítottak ki. Már elvetettek több mint 20 holdnyi rozsot. A tavasztól mostanáig adódó tsz- beli munkát nem kívánta el a fiatal közösség isten nevében. Egy munkaegységre 40 forint jutott, s hogy gyarapodjon a közös vagyon, a ledolgozott napokból egyet ingyen adtak oda önmaguknak, azért nem kértek fizetséget. Hogy milyen a hangulat? Jó. a kevés ímmel-ámmal mozdulót is magával rántja a túlnyomó többség igyekezete. Verpecz bácsi szavaira emlékeznek. aki azt mondta az alakuló közgyűlésen, hogy ha teszünk, hát tegyünk úgy, hogy hasznunk is legyen belőle, de máris, ne várjunk vele... A hatvan felé lépegető Petró bácsi meg így szólt: — Én ráléptem a hídra, át is akarok rajta menni, mert arra visz az utam. Újra és újra emlékeznek a biztató szavakra, erőt merítenek belőlük az új élethez, mellvei most próbálkoznak. Keresztes István, a tsz elnöke, nem lesz egyedül a nehézségek leküzdésében. A többség gyakran mondogatja manapság, az új élet-kezdés első napjaiban: — Ki mint vet, úgy arat. Az abaújdevecseriek jó vetéssel készülnek az első közös aratásra. Gulyás Mihály j Az Elnöki Tanács ülése | A kornfány Tájékoztatási Hivatala közli A Népköztársaság Elnöki Tana- 'csa ülést tartott. Megtárgyalta és 'elfogadta a földművelésügyi mi- 'niszter felügyelete alá tartozó egye- 1 temeken folyó aspiránsképzésről \ szóló törvényerejű rendeletet. Az új törvényerejű rendelet szerint a földművelésügyi miniszter veszi át a felügyelete alatt álló | egyetemeken dolgozó aspiránsok |szakmai képzésének és politikai nevelésének irányítását és ellenőrzését. Az aspiránsok marxista—leninista képzésének irányítása és ellenőrzése továbbra is a művelődés- ügyi miniszter feladata. Az Elnöki Tanács elrendelte Ajka község várossá nyilvánítását, ezzel a határozattal a dunántúli iparvidék egyik legerőteljesebben fejlődő települése vált várossá. A 7. Elnöki Tanács végül folyó ügyeket tárgyalt. (MTI)
