Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-29 / 254. szám

£ ÉSZAKOT AGY ARORSZ AG Csütörtök, 1959. október 29. B EDELENY KÜLDÖTTE adó bejelentette, hogy plakátok ér­keztek, amelyeket ki kell ragasztani, elsőnek jelentkezett. A fiai megle­pődtek. — Édesanyám, maga itt van? — Itt, fiaim, s most már itt is ma­radok! Másnap reggelre Verebéig János-né ragasztotta plakátok hirdették Ede- lény utcáin a Magyar Kommunista Párt felhívását. S attól kezdve nincs olyan társadalmi megmozdulás Ede- lény történetében, ahol ne szerepel­ne a neve. Ott van Galkó Lajos or­szággyűlési képviselővel az élen az Alkotmány Tsz megszervezésénél, dolgozik a községi végrehajtó bizott­ságban, a pártban s mindenütt, ahol segíteni kell és segíteni tud. Hol itt látod, hol ott találkozol vele. Soha­sem fáradt, sohasem „jfiondja, hogy nem ér rá. Mindig és mindenhol a párt, a munka az első. Intézi a hoz­záfordulók ügyeit, s ha a tanács vagy a nőbizottság vezetői óvatos­ságból — mert akarják, hogy néha pihenjen — nem mennek hozzá, ak­kor 6 szólítja meg őket: — Valamiért talán űaragusztok? Elve következetes é\sf£rádsi pártértekezlet egyik nagy eseménye volt a felszólalása. Elítélte azokat a kommunistákat, akik nem látnak tisztán, felelőtlenek, vagy részrehaj­lók. Engednek például abban, hogy tudtukkal, vagy tudtuk nélkül hit­tanra járjon gyermekük. — Ez nem egyeztethető össze a mi elvünkkel, a mi felfogásunkkal. Az iskolában — mondotta — helyes szemléletre nevelik a gyermeket. Ott­hon is ugyanezt kell tenni. Két úton járni a fejlődő, tanulékony, fogé­kony gyermeknek nem lehet! Ez bűn! Bűn a társadalommal és gyermeke­inkkel szemben. Nem kertelt, nem bátortalanko- dott. Határozott meggyőződéssel, kommunista módra, s nagyon-na- gyon keményen megbírálta — a sa­ját fiát is. v Most a megyei pártértekezletre ké­szül. Felszólal majd. Elmondja ter­veit. elképzeléseit megyénk kommu­nistáinak legfelsőbb szintű értekez­letén is, ahová az edelénni dolgozók bizalma és szeretet* küldi. (Ónodvári—Dragos) A NATO főhadiszálláson a leggyakoribb látogatók a németek Bírósági tárgyalás ben. A teremben a társadalmi tula)- dón ellen vétőkre hoznak igazságos ítéletet. A folyosón kíváncsi érdeklő­dők, ismerősök, idegenek. Csend. Majd... nyílik az ajtó, s kilép azon CQV fejkendős, sokat dolgozott, idős parasztasszony: özvegy' Verebéig Já­nosné, népi ülnök. Áll, mosolyog. Nézem az arcát: hol láttam már7 Láttam községi tanácsülésen, a vég­rehajtó bizottság tagjai között, a nő­tanácsban, a földművesszövetkezet igazgatóságában. Most a bíróságnak segít, $ mindezt társadalmi munká­ban. — Nem fárasztó, Verebéig néni? — Ú, dehogy! Ebbe nem lehet be­lefáradni. Inkább megfiatalodni! Október 22-én múlt 56 éves ... Azt megelőzően négy nappal, az edelényi járási pártértekezleten egy­hangú szavazással megyei küldötté választották. — Ez az én legkedvesebb születés- napi ajándékom — mgndja. Most ülünk a kispadon és beszél­getünk. A múltról, mely történések­ben gazdag, s küzdelmekkel, harcok­kal telített. A történet messzire nyú­lik vissza. Gyermekkorában, amikor tizenegy éves fejjel napszámba járt; míg mások a betűvetést tanulták, ő a főjegyző, á tanácsos úr, az állator­vos szennyes ruháit mosta. Kevés ház van Edelényben, ahol ezidőben nem dolgozott volna. Vagy folytas­suk azzal, hogy a szegények^ is sze­retnek. Az ő szerelmük érdek nélküli. Önzetlen, a legigazibb volt. Húsz éves korában ment férjhez. Verebéig Já­nos dohányos volt. Éppen olyan sze­gény és elnyomott, kiszolgáltatott, mint ő. Negyvenkettőben sírba vitte a nélkülözés, a szenvedés. Nyolc gye­rek maradt... Mennyi kín, keserv, remény és reménytelenség zsúfoló­dik még abba a három évbe, amíg ti jött 45! Aztán új fejezet kezdődik. Egy magáratalált, felszabadult po- rasztasszony ébredése. Elbeszélése egy sűrített regény. A törekvő, újjá­ébredő paraszti társadalom nagy re­génye. Egy ő a sok közül, s talán akad is majd író, aki megírja. Hol kezdődött igazán? Ott, hogy 1945 őszén belépett a pártba. Ekkor már két fia járt el a gyűlésekre. Kíváncsiságból, vonzalomból, vagy csak éppen ráérő idejében — ezt most nem is lehet pontosan meghatá­rozni — elment ő is meghallgatni a kommunistákat. Leült egy sarokba, alig vették észre. Ám, amikor az élő­ből jön. Ez év első kilenc hónapjában 244 csoport tekintette meg a SHAPE-t, ezek közül 110 Nyugat- Németországból. A látogató csoportok fele tanítók­ból, egyetemi tanárokból és diákok­ból állt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján több új létesítményt adnak át Borsod megyében Borsod megye párt- és tömeg­szervezetei megkezdték az előké­születeket a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom méltó megünnep­lésére. A nagy ünnep időszakában a megye középiskoláiban ifjúsági gyűléseken, az üzemekben és a bá­nyákban pedig szabad pártnapokon méltatják november 7 jelentőségét. Az évforduló napján — mint minden évben — az idén is új szo­ciális és kulturális létesítmények­kel .gazdagodnak a borsodi falvak, így például Fancsal, Damak és Kisrozvágy termelőszövetkezeti Az előzetes községfejlesztési terv szerint jövőre 47 művelődési otthont építenek, illetve bővítenék Borsod megyében községekben november 7-én gyűl ki a fény. Ezekkel együtt ebben az évben már 20 községet villamo­sítottak. A bodrogközi édesanyák kérésére a megyéi tanács Kiesén közel egymillió forintos költséggel egy régi épületet szülőotthonná ala­kított át. A 10 ágyas szülőotthont az évforduló napján adják át. Tokaj vízellátásának megjavítá­sára az idén 1 millió 300 ezer fo­rintos költséggel tovább korszerűsí­tik a községi vízmüvet. Ebből az összegből két kútiaknát, valamint két és fél kilométer hosszú vízve­zetékhálózatot létesítettek. Az új vízügyi létesítményt szintén a Nagy Októberi Szocialista forradalom évfordulóján adják át a községi ta­nácsnak. Borsod megyében az elmúlt tíz esztendőben 154 művelődési otthon kezdte meg működését. Ez év vé­géig a községfejlesztési alap fel- használásával és a lakosság társa­dalmi munkájával még újabb 10 művelődési otthon építését fejezik be. A barátságos otthonokat ma már nagy számban keresik fel a falusi dolgozók, hogy szórakozza­nak és a különböző rendezvénye­ken bővítsék Ismereteiket. A lakosság javaslatait és kéré­seit figyelembe véve, számos köz­ségi tanács foglalkozik olyan gon­dolattal, hogy az 1960. évi község­fejlesztési alapból művelődési ott­hont építtet, vagy a meglévőt —? „Amíg a kommunista veszély fennáll...“ amely már szűknek bizonyul — — bővítteti. Az előzetes községfej­lesztési terv szerint 47 faluban kerül sor ilyen munkára. A 15 új művelődési otthon építésére és a 32 régi otthon korszerűsítésére — a dolgozók társadalmi munkája mellett — mintegy 9 millió forin­tot irányoznak elő. így például Abaújvár, Sály és Hercegkút köz­ségekben 600 ezer forint értékű művelődési otthon építését terve­zik. A tervek megvalósulásával jövő­re mái Borsod megye minden má­sodik községében lesz művelődési otthon. ILf egyénk nagy szülött- jére, Kazinczy Fe- rencre emlékezett kedden Széphalom, születésének 200. évfordulóján. A széphalmi Kazinczy kertben, a mauzó­leum szomszédságában lévő sír körül ott voltak a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisz­térium, a Magyar írók Szövetsége, az Irodalomtörténeti Társaság, az egyetemek, főiskolák, középiskolák, a me­gyei szervek képviselői, pedagógusok az ország minden részéből, diákok Sárospatakról, Sátoraljaújhelyből. Az ünnepséget dr. Csorba Zoltán, a TIT irodalom- történeti munkacsoportjának vezetője nyitotta meg. Utána Fodor József Kossuth-díjas költő, az írószövet­ség elnökségének tagja tartott emlékbeszédet. Fodor József beszédében idézte Kazinczy Ferenc korát, emlé­kezett munkásságára, életére. Majd így folytatta: — Az emlékező erejét szinte meghaladó feladat méltóan idézni ama, Kölcseyvel szólva „börzasztóan szép” pályát, amelyet Kazinczy megfutott.„Ne szűn­jön meg az úr hajlandóságai után menni és az emberi viselt dolgoknak ahhoz a dicsőségéhez közelíteni, amelyre szemeit csaknem a bölcsőből láttatik vetni” —1 buzdítja első fordítása után Bessenyey. Baróthy Szabó, Rádayval együtt, mint példát állítja a sárospataki fő­iskola hallgatói elé. És: — „Légy másodikt Prometheus, lelkesítsd meg az elevenség nélkül heverő testeket” — buzdítja Bárőczy, akinek stílustörekvései legelőszöt kapják meg az újszerű irányában fogékony ifjú lelkét, ekkora az út; a törekvéseknek és lázaknak, örö- “ möknek és szenvedéseknek milyen nagy tömke­legé, a szülőfalu Érsemjéntől Regmecen, Kézsmárkon, Sárospatakon, majd a spielbergi és kufsteini börtönön át, a térben való pálya végállomásáig, Széphalomig! Mekkora a lendület a 16 éves diák első földrajzi dol­gozatától a Bács-megyein, a Magyar Múzeumon, Orphe- uson, a „Pályám emlékezetén”, s az általa megújított nyelv merész és olyan nagy számban maradandó pél­Emlékezés Kazinczy Ferencre Széphalom, 1959 október 27 dáival jeleskedő versek, for­dítások és ösztönző levelek tömegén át az oly döntően az ő harci eredményeinek vált akadémiai tudós társaságá­nyomán lehetségessé nak első üléséig... — ... ötven évig tartotta a magyar irodalmat a vállán; s az 50 évig aligha akadt szellemi vállalkozás, amelynek nem fogja össze szálait; és jóformán nincs író Vörösmartyig, aki ne állana befolyása alatt. Nem­zetünk fenntartó vére: a szellem volt; és annak szerte­lüktető központja: Széphalom, a magyar Weimár; ha ezt mondjuk, nem túlozunk. A szív pedig, a mindent pezsdíto és tápláló szív: Kazinczy Ferenc. A költő, a szónok, a nyelvész, a kritikus, a műfordító, a szerkesztő, az iskolai nevelő, a történetíró, a filozófus, a régiség­búvár, a kiadó, a politikus, az irodalmi párt­fogó: egyik a másikat túlversengve egyesült ebben az emberben — mondotta többek között Fodor József ünnepi emlékező beszédében. A z■ ünnepi beszéd után Téby Katalin, a Miskolci ** Nemzeti Színház tagja szavalta Tompa Mihály „Kazinczy emlékezete” című versét nagy művészi át­éléssel, majd Balogh Emese, a Miskolci Nemzeti Színház tagja Kazinczy „Fogságom naplójából” olvasott fel rész­letet. A megemlékezést a megjelent társadalmi és tudo­mányos szervek koszorúzása zárta be. A Magyar Tudo­mányos Akadémia nevében Trencsényi Waldapfel Imre, a Művelődési Minisztérium nevében Szalai Sándor, az írószövetség nevében Szabó Pál és Fodor József Kossuth-díjas írók, a Magyar Irodalomtörténeti Társa­ság nevében Bartha János és Wéber Antal, az Iro­dalomtörténeti Intézet nevében Kiss József, a Hazafias Népfront Borsod megyei és Miskolc városi bizottsága nevében Urbancsok Mihály és Kállai László, a TIT megyei szervezete nevében dr. Csorba Zoltán és dr. Kuzmányi Gusztáv helyezték el koszorúikat. (nz) Egy hasznos könyv margójára Megjelent a „Számvetés az MSZMP kongresszusa előttu című könyv Hasznos könyvet forgatnak a me­gyei .pártbizottság pártértekezleté­nek küldöttei. A könyvet a Központi Statisztikai Hivatal Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Igazgatósága dolgo­zói készítették, hogy segítséget nyújt­sanak a megyei pártértekezlet s majdan a Magyar Szocialista Mun­káspárt VII. kongresszusa munkájá­hoz. A könyv számot ad arról a nagyarányú fejlődésről, mely Borsod megyében a felszabadulás óta nap­jainkig végbement. Hányadán ál­lunk a szocializmus építésével Bor­sodban? — erre a kérdésre kapnak választ a „Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt” címmel összeál­lított könyv forgatói. Az eredmények, az eltelt közel másfél évtized átmeneti kudarcai, a társadalmi, gazdasági szerkezetünk­ben történt forradalmi változások a számok szűkszavú tömörségével mondatnak el. Azt tartják az effajta könyvekről, hogy nem tudják leköt­ni az átlagember érdeklődését; nos, ez a 208 oldalas könyv kézzelfogha­tó cáfolat erre az állításra; az éle­tünkre, társadalmi és gázdasági emelkedésünkre vonatkozó tények gazdag tárháza, s egyben izgalmas olvasmány is. A politikai élet inga­dozásai, a szektás hibák, a revizio­nista mesterkedésék káros következ­ményei a számok tükrében villan­nak elénk. A számok híven, elfogulatlan tárgyilagossággal tükrözik vissza a megyeszerte végbement változásokat; meg­győző erővel vallanak arról, hogy az ellenforradalomtól el­telt időszak gazdaságpolitikája helyes; kiegyensúlyozottá, éle­tünk minden lényeges területén arányossá vált a fejlődés. A megyei pártértekezlet, mely szá­mot vet Borsod jelenlegi helyzeté­vel, hasznos segítőtársra talál a könyvben, az adatok tömegével iga­zítja el az érdeklődőket a megye ipa­ri, mezőgazdasági, kulturális terüle­tén. Mit tudhatunk meg a könyvből? Gyakran halljuk, hogy Borsod az ország második megyéje, székhelye, Miskolc az ország második legna­gyobb városa. A statisztika ezt szá­mokkal bizonyítja. Az ország lakos­ságának 7.2 százaléka, szám szerint 730 ezer fő Borsodban él, Miskolc népessége jelenleg 160 ezer körül van, -A megye területe az- ország te­rületének 7,5 százalékát foglalja ma­gába, 7 024 négyzetkilométer. Megyénk nemcsak területét és né­pességét tekintve foglal el jelentős helyet országunkban, ezeknél is fon­tosabb szerepe van ipari termelésé­nek, elsősorban nehéziparának. Kohászati alapanyagok és ter­mékek termelésében Borsod me­gye első az országban. A hazai termelésű vasérc közel 99 szá­zaléka Borsodból származik. Az ország acélnyersvas termelésé­nek 70 százalékát, a hengerelt áru termelésének 76,4 százalékát a borsodi gyárak adják. Ebből az acélmennyiségből 32 vasútvonalat lehetne építeni Buda­pest és Miskolc között. Igen jelentős a megye energia- és fűtőanyagtermelése is. Villamos­energia termelésünk évről évre emelkedik. Az ország villamoseher- gia termelésének 1954-ben még csak 6 százalékát, az elmúlt évben pedig már több mint 30 százalékát megyénk erőművei szolgáltatták. Mezőgazdasági termelés tekinteté­ben sem elhanyagolandó Borsod, mezőgazdasági termékekből önellá­tásra is képes, szarvasmarhaállomá­nyunk az országban első helyen van. Az ország szántótóterületének 1959. március 31-én 31,1 százaléka volt szövetkezeti kezelés alatt, ezen a té­ren lemaradás mutatkozik, Borsod összes szántóterületének csudán 18,9 százaléka állt közös művelés alatt ebben az időpontban. A megye fejlődését hatalmas összegű állami beruházásokkal támogatta kormányunk. 1950. és 1958. között több mint 12,5 mil­liárd forintot fordítottak a me­gye gazdasági, szociális és kul­turális életének fejlesztésére. Ez az összeg az elmúlt kilenc év alatt az ország összes beruházásai­nak 12,4 százalékát tette ki. Ebben az időszakban az egy jlakosra jutó beruházási átlag országosan 10 328 forint volt, Borsodban ennél jóval több, 16 610 forint. A gazdasági élet fejlődésének ha­tására állandóan növekszik a megye, de különösen Miskolc város lakos­sága. Az ország minden részéből be­vándorlók az egyébként is nem ki­elégítő lakáshelyzetet állandóan sú­lyosbítják. A lakásépítés üteme te­rén élen jár a megye, az elmúlt 8 év alatt 20 260 lakás került tető alá Borsodban, ennek ellenére — a szakértők becslése szerint — a la­káskérdés megoldása több mint egy évtizedet vesz igénybe. A súlyos la­káshiány azzal magyarázható, hogy a múlt rendszerben csak na­gyon gyér lakásépítés folyt. A mezőkövesdi járásban például a lakosság közel 60 százaléka bar­langlakásban tengette életét, 4 932 barlanglakot említ az 1938-as statisztika. Ma már csak elvétve találunk bar­langlakást a megyében. Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára a könyv elősza­vában írja: „Bizonyító erejű ez a könyv. Bizonyítja, hogy pártunk ve­zetésével, dolgozó népünk teremtő munkája nyomán, a történelemben ismeretlen, méretű fejlődést értünk el megyénkben. Bizonyítja ez a könyv, hogy pártunk politikáját kö­vetve és valóra váltva, Borsod me­gyében is jelentős szocialista ipar fejlődött ki. Fejlődik szocialista me­zőgazdaságunk. Nagymértékben meg­növekedett dolgozó népünk életszín­vonala, s bár még nagy gondjaink vannak, mégis sokat, rendkívül so­kat fejlődött megyénk lakosságának szociális és kulturális helyzete is”. A pártértekezlet küldöttei forgas­sák szeretettel ezt a könyvet, me­lyet szeretettel és felelősségteljes gondossággal, kedves ajándékként nyújtottak át a Statisztikai Hivatal kommunista és pártonkívüli dolgo­zói. Tanulmányozzák, hogy mélyen megismerve megyénk jelenlegi éle­tét, még eredményesebb munkát vé­gezzenek dolgozó népünk hasznára. Óránként 15 tonna acélt termeltek októberben a diósgyőri martin l-es kemencéjénél dolgozó olvasztárbrigádok A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek martinacélművének dolgozói a kongresszusi versenyben terven fe­lül összesen 40 000 tonna acél gyár­tására tettek ígéretet. Kiszámítot­ták, hogy a vállalás teljesítéséhez óránkint egy-egy kemencéből 10,1 tonna acélt kell termelni. Ez a ter­melékenység megfelel az 1960-ra elő­írt szintnek. A diósgyőri martin olvasztár­brigádjai — nagyszerű verseny- lendülettel — a termelékenységi szintet nem csak elérték, de már túl is szárnyalták. Ennek ered­ményeként októberi tervüket határidő előtt, kedden reggelre befejezték. A hónap hátralevő napjaiban mint­egy 6 000 tonna acélt csapolnak még e havi tervükön felül. így a hónap végére vállalásukból összesen 39 000 tonna acélt legyártanak. A kemencéknél dolgozó olvasztár- brigádok között folyó nemes vetél­kedésben októberben a legjobb olvasztárbrigád cí­met az I-es kemencénél dolgozó egymást három ^műszakban vál­tó Földes! Lajos, Mikes Imre és Koncz Márton olvasztárok bri­gádjai érték el. A három brigád óránként 15 tonna acélt termelt s ezzel a diósgyőri martinban még eddig nem látott eredményt értek el. Az olvasztár­brigádok nagyszerű eredményét nem csak a technológiai fegyelem pontos betartásának, a kemence állandó és gondos javításának köszönhetik* hanem annak a kollektív munkának* hogy az egyik műszak a „másik ke­ze alá dolgozik”. A brigádvezetők műszakváltáskor tájékoztatják egy­mást, mi történt az előző műszakon* hogyan irányítsák tovább a kemen­cében lévő anyag kikészítését, csa­polását. A mennyiségi terv teljesítésére tett vállalások mellett a kollek­tív munka az önköltség csökken­tésében is meghozta eredmé­nyét. A diósgyőri martinászok a kongresz- szusi versenyben a műszaki intéz­kedési terv alapján egész évre ke­reken 100 millió forint megtakarítást vállaltak. Ebből a mai napig már 69 millió forintot teljesítettek! Óvakodjunk a Hősemberektől Egy angol női folyóirat tanácsokat ad olvasóinak, hogyan ismerjék fel a nős férfiakat, akik családi állapo­tukat letagadva udvarolni akarnak. „Ha a randevún telefonálni megy, vigyázni kell! Valószínűleg feleségét értesíti, hogy később megy hafca. Ha autója van, meg kell nézni, nem hever-e valahol női kesztyű vagy rúzs. A legjobb azonban rögtön meg­kérdezni, együtt tölthetik-e majd a karácsonyt. Ha nemet njpnd, biztos* hogy nős!” Az amerikai hadsereg vezérkari főnöke, Lemnitzer tábornok nyilvá­nosságra hozta, hogy az Egyesült Ál­lamok tényleges hadseregének 40 százaléka külföldön állomásozik. Ezeknek az egységeknek legfőbb fel­adata segíteni az Egyesült Államok szövetségeseinek haderejük kifejlesz­tésében. Az amerikai katonáknak ad­dig kell külföldön maradniok — mondotta a tábornok —, amíg a „kommunista veszély” fennáll. Úgy látszik, az amerikai vezérkari főnök nem- ismeri az Eisenhower— Hruscsov tárgyalásokról kiadott köz­leményeket \ Talán egyetlen egy nép sem érdek­lődik annyira az Atlanti Szövetség iránt, mint a Szövetségi Köztársaság honpolgárai — írja a Welt párizsi tudósítója. Kiderül ez a NATO fő­hadiszállás közleményéből, amely szerint a főhadiszállás látogatóinak majdnem fele Nyugat-Németország-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom