Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-27 / 252. szám

2 eszakmagyarorszag Kedd, 1959. október 27. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK 1 ■ ■ ■ ? ■ 1— ■ — ■ ' ■■ - ' ssssss " i sássá ~ A Kreml és a Bourbon-palota A napokban szenzációt röppentet­tek világgá a tájékoztatási irodák: De Gaulle meghívta Hruscsovot Pá­rizsba. Néhány nap múlva közölte a TASZSZ, hogy a szovjet miniszter- elnök elfogadta a meghívást. Az idő­pontot meg nem állapították meg, de Hruscsov és a tábornok találkozó­ja már biztos. És Párizs lázasan ké­szül a fogadásra. Különös újság ez, afféle politikai világszenzáció, mely méltán került most az érdeklődés középpontjába. Senki sem mondja azt, hogy Hruscsov párizsi útja jelentősebb esemény, mint a fehér házi találkozás. Nem ért váratlanul senkit, mert MacMil­lan—Hruscsov, Eisenhower—Hrus­csov megbeszélés után ez a harma­dik találkozás elkerülhetetlennek tűnt. Mégis van az eseménynek egy különleges, mondhatnánk párizsi­asan pikáns kicsengése. Mert ez az első alkalom, amikor szovjet kormányfő látogat a Bourbon palotába. És a „randevút” Párizs kezdeményezte. Vagy ami még ennél is többet mond: De Gaulle, a har­madik köztársaság nem éppen hala­dó tábornoka. A büszke, makacs, ré­gi egzisztenciájában élő Bourbon pa­lota üzent a vörös Kremlnek, hogy jöjjön a szomorúan szép Szajna mel­lé, ahol most keserű szájízzel jár a tábornok és részekre oszlott megté­pett hada. Nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy ez az esemény megörvendeztet­te és erősítette bizakodásában a vi­lág békeszerető embereit. Az sem kétséges, hogy a nemzetközi politikai helyzetben bekövetkezett enyhülést támogatja. De mindez korántsem ilyen egyszerű. Ettől a találkozótól De Gaulle vár­ja a legtöbbet. Nem nehéz sem el­képzelni, sem megmagyarázni, hogy miért. Mert milyen Franciaországba látogat most el Hruscsov? Az algé­riai háború és az ebből jakadó bel­politikai válság a „lenni vagy nem lenni”-t kérdeztette meg a tábornok­kal. Az UNR, amely hatalomra jut­tatta és támogatta De Gaullet, most egymással szemben álló csoportokra szakadt. Az elnök „hajója” inog, a. közvélemény egyre fenyegetőbb, s a terror dühöng a gyarmatokon. A ha­jó még úszik, de a zátonyra futás réme lebeg felette. S most jön Hruscsov párizsi láto­gatása. És De Gaulle reménykedik. Pedig az ultrák és a tábornoknak azok az emberei, akik „liberalizmussal” vá­dolták meg, most még jobban dü- höngeni fognak a „vörös paroJázás” miatt. Szemére fogják vetni, hogy meghajlott a kommunisták előtt, akiknek franciaországi „képviselői” azt hangoztatják: tárgyalni az ideig­lenes algériai kormánnyal és mi­előbb végetvetni a háborúnak. Mind­ezt De Gaulle is nagyon jól tudta és tudja ma is, de annál ravaszabb és előrelátóbb politikus, hogy sajnáljon egy-két katonát feláldozni a győze­lem reményében. Valószínűleg azt is sejti, hogy ez a „győzelem” nem okoz neki örömet, de megéri. A haldokló a percekhez is • ragaszkodik és az utolsó pillanatban is élni remél. Nem lehet előre megjósolni azt: miről fog a két kormányfő tárgyalni és milyen eredményekkel jár majd a megbeszélés. De a tábornok előre tervezget. Úgy véli: megnyugszik a párizsi közvélemény, mely az utóbbi időben egyre fenyegetőbben követel­te a kilátástalan és sok áldozatot kö­vetelő algériai háború befejezését-. Ez a de gaulli „haladó” gesztus ta­lán csillapítani fogja a lázongókat, türelemre és bizonyos fajta megér­tésre ösztökéli őket — véli az elnök. Arra is számít, hogy növekedni fog a nemzetközi politikai életben Fran­ciaország súlya, mely megenyhítené az ultrák és az ultrakolonisták ha­ragját, és akkor újra a kegyeikbe fo­gadnák. A tábornok most több legyet akar egy csapásra ütni. Nagy fogásban re­ménykedik, mint azok a halászok, akiknek hajója már jóideje nem emelt zsákmányt, mert a „halak” más. vizeken járnak. Segni egymondatos garanciája A Hruscsov—Eisenhower találkozó után rohamosan, növekedett az a vál­ság, amely a Segni-kormányt már előbb is fenyegette. Az olasz politi­kai életet napjainkban a keresztény demokraták irányítják, akik jelenleg korántsem alkotnak olyan egységet, mint az kezdetben tapasztalható volt. Igaz, már korábban is történt kísérlet a soraikon belül arra, hogy reálisabb talájra helyezzék politiká­jukat. Ezt hangoztatta most a párt jónéhány szónoka az előző kongresz- szuson is, közöttük Fanfáni. akinek sikerült is egyidőre elhódítania a fő­titkári és miniszterelnöki tisztséget Segnitől. de belebukott Belebukott, mert akkor még nem érett meg az olyan belpolitikai helvzet a válto­zásra és a félakaráfíbs Fanfáni támo­gatók nélkül maradt. Most óira forrong az olasz politi­kai élet. Talán hevesebben és erőtel­jesebben. mint az Etna, melynek mennydörgő robajai életveszélyt je­lentenek. Segni alatt is megmozdult a föld, akit a mozgás megrémített és akcióra késztetett. Kormánya, mely­nek tevékenységét a hidegháborús nemzetközi politikára építette most nem tud komolyan beleszólni az ese­ményekbe s mint lemaradt utas. csak dühöngeni tud. Pedig a titkár már a. szovjet miniszter washingtoni tartózkodásának másnapján ott ter­mett Eisenhowemél. hogy biztatást és segítséget kapjon. A fogadtatás azonban nem sok örömet okozhatott Segninek. mert a tanácskozás végén ..szalmaszálat” vitt haza szép Itáli­ába, hogy elégedetlenkedő híveit be- lekapaszkodtassa. Az előjelek szerint az egymonda­tos garancia nem szilárdította meg valami nagyon a miniszterelnök helyzetét, bár a parlament külpoli­tikai vitájában igyekezett hadállá­sait megszilárdítani. Mindenáron azt akarta bizonyítani, hogy az ő irány­zata az egyedüli helyes, mert nincs változás a nemzetközi politikában sem. Hangoztatta: azok a kísérletek? melyek a hidegháború jegét voltak hivatva megolvasztani — nem jártak eredménnyel. Véleménye. szerint helytelen lenne a Hruscsov—Eisen­hower találkozót úgy értékelni, hogy a nemzetközi életben változás vár­ható. Azt állította, hogy ez a „lát- szat”-fordulat nem a Szovjetunió kezdeményezésének tudható be. ha­nem a Nyugat fegyveres erői nagy tekintélyének köszönhető. Tehát — mondotta —, folytatni kell a fegy­verkezési versenyt s ezzel azokat szerette volna elnémítani, akik az olaszországi amerikai rakétatámasz- pontók ellen emelték fel szavukat. S most Firenzében tanácskozik a keresztény demokrata kongresszus. Az ünnepélyes megnyitó misén vala­mennyien azért imádkoztak, hogy a kongresszus sikeres legyen. A leg- ájtatosabban talán Segni könyör- gött, mert neki van legtöbb szüksé­ge az isteni segítségre. Mert a hírek szerint Fanfáni rendezte sorait és komoly támadást intézett a Segni- kormány utóbbi időben megrongáló­dott bástyái ellen. Sikerül-e a táma­dás? A győztest még nem lehet elő­re megjósolni. Annyi azonban bizo­nyos: az olasz belpolitikai élet nem toporoghat hosszú ideig abban a zsákutcában, ahová Segni és kor­mánya vezették. Hankóczi Sándor Németek és magyarok tapasztalatcseréje a TIT-ben Az elmúlt napokban német ven­dégek járjak megyénkben, váro­sunkban. Albert Rieck, a Német De­mokratikus Köztársaság kulturális minisztériumának munkatársa és Lothar Specht, a Potsdam megyei tanács kulturális osztályának veze­tője tanulmányozták a művelődési munka új formáit, a munkások kö­rében és a munkás lakóterületeken. Ütjük befejeztével a TIT Értelmisé­gi Klubjában találkoztak városunk művelődési szakembereivel, az Is­meretterjesztő Társulat vezetőivel. A közvetlen baráti hangulatú talál­kozón Albert Rieck elvtárs képet adott az NDK-ban, a munkások kö­rében folyó művelődési munkáról, a munkásakadémiákról, feladataikról. Elmondotta, hogy az NSZEP célki­tűzéseinek megvalósítása megkövete­li a munkások szakmai tudásának további emelését. A feladatok oly nagyok, hogy mintegy félmillió munkaerőre volna még szükség. A munkaerőhiányt úgy igyekeznek pó­tolni, hogy a munkások, techniku­sok, mérnökök a továbbképzés kü­lönböző formáiban vesznek részt. A vállalatoknál folyó művelődési mun­kával kapcsolatban a magyar szak­embereknek érdekes volt hallaniok, hogy az NDK-ban a vállalatok gaz­dasági vezetői felelősek a vállalatuk­nál folyó kulturális munkáért, a munkások szakmai, politikai neve­léséért. A tapasztalatcsere során mind a vendégek, mind a vendéglá­tók megismerkedtek egymás munká­jával, problémáivaL A TURISTÁK ELHANYAGOLJÁK A RIVIÉRÁT A francia Riviéra idegenforgalmi szervei, szálloda- és vendéglőtulaj­donosai bánatosan ismerik be, hogy 1959 bizonyult a legrosszabb idény­nek eddig a háború óta. Á szakértők megegyeznek abban, hogy különösen a kisebb pénzű, túristák hanyagolták el idén a Riviérát és akik felkeres­ték, azok is jóval kevesebbet költöt­tek, mint az elmúlt években. KAZINCZY KORA A bányamérnök Három esztendeig járt a piaristákhoz Sátoraljaújhe­lyen. Azután Miskolcra ke­rült a gimnáziumba, hiszen H­állatorvosnak készült. Mindig kitűnő tanuló volt, tehet­séget és nagy kedvet érzett ehhez a hivatáshoz. Nem rajta múlt, hogy mégis bányász lett. Elvégezvén a mű­szaki egyetemet, Kondora került. Egy hónapig egyebet sem csinált, csak a bányával ismerkedett, a bányát járta, úgy megszerette a föld mélyét, hogy ma már el se tudna szakadni tőle. Időközben belép a szobába felesége, karján a két­hónapos kicsivel — erre terelődik a beszélgetés. Még egyetemista korábdn tartották meg az eljegyzést, aztán, amikor már a diploma is a kézében volt, megnősült Balogh elvtárs diákkorában is készült az életre, az iskolai szünetek alatt munkát vállalt, amit ilyenkor megkeresett, abból vásárolt magának ruhát, cipőt, mindazt, amire egy fiatalembernek szüksége volt. A diplomát jeles eredménnyel védte meg, nyom­ban az egyetemen fel is ajánlották neki, hogy marad­jon ott tanársegédnek. De vonzotta az üzem és inkább lemondott a tanársegédi állásról. Ide, Borsodba irányí­tották őt és még 10 társát. A trösztnél nagyon kedvesen, szeretettel fogadták őket. Jelenleg az alberttelepi üzem főmérnöke. A múlt év elején került ide. Rengeteg munka, probléma várta. A bánya nem a legjobb állapotban volt, gyakran kel­lett megküzdeni a vízzel, ami zavarta az üzem mun­káját. Jóformán egy nyugodt perce sem volt a fiatal mérnöknek. Az emberek, a munkatársak megszerették és nem elsősorban a fiatalembert látták benne, hanem a mérnököt, a vezetőt. A legmesszebbmenőkig segítet­ték, támogatták munkájában, — ennek köszönhető, hogy az üzem rövid idő alatt egyenesbe jött, és a múlt év második felében már teljesítette a tervet. Balogh elv­társ kiváló munkájáért, szorgalmáért díszoklevelet ka­pott, majd az üzem kiváló dolgozója lett. Nincs olyan nap, hogy már kora reggel el ne induljon hazulról az Mikor Kazinczy Burnssél és Schillerrel, — már folyt a hétéves háború, melyhez Chaumet- te előzőleg feltalálta a hátultöltős puskát. Tízéves sem volt, mikor fel­találták a gőzgépet és előállították a hidrogént. Patakon már hallott a Kant-i teóriáról, sőt Galvani anató­mus csodájáról is, hogy béka­combjai felfedték a világ előtt az érintési villamosságot. Jogot hallga­tott, mikor valaki egy acéltollat mutatott neki — négyszemközt —, bizonyos Harrison nevű angol érde­kes játékszerét, s amelyet soha sem bírt megkedvelni, — különben is Regmecről és Bányácskáról mindig lehetett gúnárokból irodalmi célra tollat tépni. A Magyar Kurírból értesült, hogy két francia, — fivérek —, füsttel fel­hajtották magukat a levegőégbe, sőt egy frankfurti lapból, mit főnöke, gróf Török Lajos volt szíves köl­csönadni, arról olvasott, hogy egy angol gépesítette a szövés munká­ját, egy Meikle nevű német pedig a cséplést. Barcsay, a fejedelmi sarja- dék arról tudósítja, hogy külföldön, hallomása szerint, lámpást találtak fel, mely gázzal ég, s mikor Bécs- ben" járt, a testőrzőknél oly kávét ivott, melyet Achard gyáros gyárá­ból kikerült cukorral ízesítettek, s állítólag répából készült. A mézcu­kor azonban még sokáig jobban íz­let Kazinczynak, mint olyan ember­nek, aki Regmecen gyerekkorában saját maga szopogatta ki a lépből az édeset. A kor, ez az izgalmas időszak azonban nemcsak répacukrot adott, de Volta-féle oszlopot is, meg gáz­törvényt, és az imént meglesett infravörös sugarakat, majd megálla­pította az atomsúly fogalmát. Né­mely dologról még senki sem tudta, mire is lesz jó, a kor forrt, egyesek a csillagokból tájékozódtak, mások a kevés és késve érkező újságokból. A kor a nagy előszoba szerepét vállalta kényszerűen. Egyesek tudni vélték, merre tart, mások a haladás főirányába vetették lábukat és visz- szaíogták e rohanást. A rohanás kezdett szelídülni. A nagy Korzikai Konzul átdriblizte ma­gát mon^rchának, az új-görög és új­román stílelemek, úgy tűnik, csu­pán e monarcha hatalmas staffá- zsa, mely, mire leszáll az alsóbb ré­tegekbe — és pedig leszállt —, kezdi hitelét veszteni, egyre inkább vidé­ki műipar-jellege van. A kor meg­kapta a hengersajtót és az ívlámpát, e két nagyon okos találmányt, de túlsók hasznát nem látta. Napoleon kilopta a társadalmi forradalom ke­rekeit, s népe számára, mely sorok­ba rendeződött, a francia géniuszt megkombinálta a római Impérium álmával. Napóleont viszont a társult és szövetséges hatalmak sikkasztot­ták el. Abban a pillanatban, ami­kor a párizsi nép a Bastille ellen fordult, Volta felfedezte az érintési villa­mosságot, Kazinczy pedig befejezte a leghosszabb szerepű Shakespeare- darab fordítását, a Hamletet. Ekkor harminc éves volt, csalódott szerel­me leveleit a kor ízlésének megfe­lelően, hamu alakjában, egy urná­ban tárolta, s Gessner idilljeinek fordítás-szüneteiben szakított időt, hogy megcsókolja a hamv-vedret. S öt év múlva, az évben, mikor Kultsár kiadja Mikes leveleit, többek között meghal Diderot és André Chéniert kivegzik a vincennesi sorompónál, az évben, mikor Goethe János Far­kas, a „Nagy Idolum” befejezi a Willhelm Meisters Lehrjahren-t és liesont kezd Vulpius Krisztával, — abban az évben bizonyos „Jelasics Regementbeli Kapitány Ur” szeke- reztette Pest felé a Költőt, a Káté miatt, s ő hat és félévi liesont kez­dett a magánnyal e percben. S az idő alatt, míg börtöneit ülte, feltalálták a hidraulikus sajtót, a himlőoltást és az abszolút alkoholt, Lengyelországot harmadszor is meg­ette a nagyhatalmak jóétvágya, Na­poleon elfoglalta Máltát, Abukirnál tönkreverték a hajóhadát, de már látogatást tett Egyiptomban, hozott egy obeliszkot és nagyszerű terveit, mellyel megbuktatta a Direktóriu­mot és Első Konzul lett. A bútorok­ra, épületekre a háborús trófeák mellé sasok és babérkoszorúk közé szfinkszek 'és lótuszok kerülnek gö­rögösen megredőzött drapériák jó­szomszédságába. Hölderlin a Hype- rionon dolgozgat megfontolt lassú­sággal, Csokonai Vitéz Mihály pedig a Dorottya „vitézi versezeteit” gyűjti barátságos Túladunai udvarházak­ban, miután a magyar kálvinista Sión elüldözte Debrecenből. írja a Pofók vagy a Cultura és a Gerson et’ Matheureux iskolás drámáit és számtalan eredmény nélküli levelét majd minden mágnáshoz. Pénzt kér. És ír egy dalt a Reményhez. És meg­halnak ez idő alatt Baumarchais, Kármán és Dayka, Novalis, sőt Mac- pherson, Ossián apja is. A kor és egyen szabadulásán is érdekes. Hogy kike­rüljön végre a börtönből, kellett, hogy az Első Konzul átkeljen az Al­pokon, Marengónál szokásos győzel­mei egyikét arassa, majd Moreau is győzzön Hohenlindennél. E számára fontos időben Ritter az ultraviola sugarakra figyelmezett, Volta meg­alkotta az első mesterséges áramfor­rást cink- és rézoszlopok sorozatá­ból, kevés kénsav hozzáadásával. Fulton Róbert gondolkozik a gőz­hajón, de még nem tudja, hogy mi­kor technikusi szíve minden rajon­gásával felajánlja az Első Konzul­nak, Napoleon már kinőtte a veze­téknevét is, és inkább szövet lyoni és hollandi takácsokkal vitorlának való vásznat, mik átsodornák a köz- társasági hajóhadat a Csatornán. Gay-Lussac a gázokat vizsgálja, s Ö, a Költő, e percben, Mynkácson a státusfoglyok szállásán a NO. 4. cel­la lakója, átkopog a rabok jelbeszé­dével Uza Pálhoz és ivóvizében vas­ajtajáról rozsdát macerái tintának és Ossiánból fordít... Jelképes ez. Ettől kezdve a kor irodalmi tudata okosodott. A társa­dalmi és nemzeti törekvéseket klasz- szikus álarc alá menekíti, s az a Ka­zinczy, aki a titkos szertartásé ká­téit másolta egykor, most csak az irodalom ügye mellett izgat. Vala­mit meglátott az irodalom mélyén: a nemzeti jövőt, melynek nemcsak Kátékra, és program-megfogalmazá­sokra van szüksége, de apró-munkás elődökre is, akik időnként, ha nem megy másként, klasszikus versmér­ték álarca alatt élnek es mentik át a pallérozódó nyelv és szellem érté­keit. TÓTH LAJOS A HÉT KÖNYVU3DONSÁGAI üzembe és végig ne járja a< bányát. Igen hosszú s kiter­jedt a vágat Alberttelepen, időbe telik tehát, míg( mindent végigjár. Este vetődik haza, fáradtan, de a jólt végzett munka tudatában. Illetékes vezetők már szóvá< is tették, hogy többet pihenjen, többet tartózkodjék< odahaza családja körében. Az alberttelepi bányában vannak a legrosszabb( nyomású viszonyok. Éppen ezért nagy gondot ‘kell for-( dítani a biztosításra. —1 Bátran mondhatom — beszéli —, hogy az üzem( 80 százalékánál korszerű biztosítás látható. Az is kitűnőt eredmény, hogy 4—5 órás áramszünet sem okoz prob-< lémát a munkában, mint az korábban volt. Űj vágat ki-t hajtásába kezdtek, amin 100 ember dolgozik naponta.^ Az új vágat miatt leállítják a szállítást, de úgy oldják ^ meg a dolgot, hogy a termelésben kiesés ne legyen. Ezeket a munkálatokat is a fiatal mérnök irányítja. Három éve már, hogy Alberttelepre jött, azóta ott\ is lakik. A telepen jól érzi magát. Ismeri a munkásoki ügyes-bajos dolgait és c'c* segít és akkor, ahol szükséges,< ahol adott esetben kell. Ennek köszönhető, hogy az{ üzem dolgozói bíznak benne, bizalommal keresik fel és( kérnek tőle segítséget. A lakását az üzem biztosította. er< bányától kapta, amit már szépen be is rendeztek. Itt Alberttelepen érte élete egyik legnagyobb ese-\ ménye: Felvették a pártba. Azóta még több energiával, még több lelkesedéssel és szorgalommal dolgozik. NemK pihen az eddigi eredményeken, hanem igyekszik azokat\ tovább gazdagítani. Terveket sző a jövőre. Beíratkozott{ a közgazdasági egyetemre, ahol az első félév anyagából i már le is vizsgázott. Ugyanakkor még jobban igyekszik{ megismerni a bányát, megoldani a műszaki és egyéb { problémákat, hogy minél több szenet tudjanak termelni. Az üzem egész embert, lelkiismeretes munkát követel. S Balogh elvtárs ilyenné igyekszik válni. TÓTH FERENC' (Vége.) A Kossuth Kiadó közreadta a Ma­gyarország és a második világháború című dokumentumkötetet, mely le­véltári adatok alapján mutatja be Horthy-Magyarország vezetőinek há­borús bűneit. Az Európa Kiadónál jelent meg Blake Versek és próféciák című verseskönyve és a Gondolat-nái Federico Garda Lorca Válogatott írásai. Egy kínai család sorsát mu­tatja be Wulff A szerencse kék piszt­rángja című regénye. Finn parasztok nehéz életét mutatja be Sillanp'áa Jámbor szegénység című regénye Tucholsky német író szatirikus írá­sait tartalmazza a Különös lápokat élünk című kötet. A Magyar Helikon közreadta Heine útirajzait, illusztrált bibliofil kiadásban. Szer-’- - - ^ szkij nemrég elhunyt jeles szovjet író regényciklusának egv önálló kö­tete a Halálraítéltek. Az amerikai Tnűvészéletet mutatja be Wilson Művészvilág címmel megjelent két! színműve ; Magyar írók művei közül a Szép- irodalmi Kiadó közreadta» Kemény Zsigmond klasszikus alkotását, az özvegy és leányát és Móricz Zsig­mond két regényét a Kiviláqos kivir- radtig és Úri muri címűt. Üj magyar regény Galabárdi Zoltán, a Papsajt írójának Cigányát című szatirikus műve. A Magvetőnél jelent meg Móra Ferenc két kitűnő írása, a Georgicon és a Nádi hegedű. A Fia- f-a.l írók sorozatának el«ö három darabja Békés József „Három kirá­lyok” című novelláskötete, Ladányi Mihály verseskönyve, az Üí kezdete és Tóth Sándor kisregénye, a Gerinc­törés. Űj tanulmánykötet Devecseri Gábor Műhely és varázs-a. Urbán Ernő újabb elbeszéléseit tartalmazza a Földközelben című kötet. Madarász Emil elbeszélő költeményeit és újabb verseit foglalja magában a Huszon­egy vörös rózsa című kötet. Érdekes irodalomtörténeti füzetek Hegedűs Nándor Ady elnyeri a fő­város szépirodalmi díját és Rejtő rstván Mikszáth Kálmán a rima- szombati diák című munkái. Az Dicső Könyvtár újdonsága Poe Az iranybogár című elbeszéléskötete. A Világirodalom Gyöngyszemei sorozat új kötete Anatole France: Barátom könyve. A Móra Ferenc Kiadó új­donsága Lofting Dr. Dolittle utazása című derűs könyve. BE1RUTBAN ÉPÜL A KÖZÉP­KELET LEGNAGYOBB JÁTÉK­KASZINÓJA Beirutban 18 hónapja óriási játék- kaszinó épül, amely a Közép-Kelet legnagyobb ilyen természetű szóra­kozóhelye lesz. A játékkaszinó szomszédságában 1300 néző befogadására alkalmas színházat és varietét építenek és egy 140 szobás szálloda építését is tervbe vették, hogy fokozzák Liba­non idegenforgalmát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom