Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

▼asámap, 1959 október 25. CSZAKHAGYAKOBSZAG 5 cm Gíussasws caacjgaza % Miért nem érvényes 11 óra után az autóbusz és a villamos bérlet ? A városi tanács közlekedési osztálya a napokban, az Északma- gyarországban közleményt tett közzé, amelyben felhívja az utazó közönség figyelmét, hogy a városi autóbusz és' villamos végállomásról este 11 óra után induló rendes for­galmi járatokon kétszeres viteldí­jat kell fizetni a bérlettel rendel­kezőknek is. Ehhez a közleményhez lenne né­mely hozzáfűzésem, ugyanis: a bér­lettel rendelkezők többsége azért váltja a hónapos bérletet, mert na­ponta a lakásától a munkahelyéig kénytelen utazni. Tehát nem szóra­kozásból. Már pedig igen gyakran előfordul, hogy — különösen a délutáni műszakon, hazafelé menet 11 óra után kénytelen a dolgozó villamosra ülni. Különösen, ha olyan távol lakik, mint az én fiam, aki Hejőcsabán a cementgyári kis­lakások egyikének albérlője. Diós­győrből odáig — mivel a műszak este 10 órakor ér véget, tehát leg­jobb esetben is fél 11-kor ér ki a gyárból — semmiképpen nem tud hazajutni ráfizetés nélkül. . Levelemben meg szeretném kér­dezni: — Vajon azok az elvtársak, akik ezt a rendelkezést hozták, gondoltak-e erre is. de azokra is, akik délután .3-tól este 11-ig dol­goznak? Vagy arra, hogy a bérle­tet — amely naponta kétszeri uta­zásra jogosít — ilyen esetben nem lehet felhasználni, tehát az utazó feleslegesen fizet? S ha így van, akkor egyáltalán minek adták ki azt a bérletet?! Schimmer Káfoly Mezőkövesd. f A DI\fAVAG nyugdíjügyi bizottságának munkájáról A DIMÁVAG-ban minden héten ülést tart a nyugdíjügyi bizottság, melyre >behívja a nyugdíj előtt álló dolgozókat. Ennek a bizottságnak a ■feladata, hogy megbeszélje a dolgo­zókkal a problémájukat, segítse ügyeiknek gyors elintézését. Szép és nemes feladat ezzel a mun­kával foglalkozni, azonban szükség van minden dolgozónak a segítségére ahhoz, hogy a régebbi munkahelyek­ről is összegyűthessék a pontos ada­tokat, melyek a nyugdíj megállapí­tásához szükségesek. Vannak olya­nok, akik különböző vállalatoktól, mó,s munkahelyekről jöttek ide a DIMÁVAG-ba, s ezeknél van a leg­több probléma: nehéz az előző mun­kahelyekről összegyűjteni munkaide­jük igazolását. 1 A DIMÁVAG-ban sok gondot for­dítanak a nyugdíj előtt álló dolgo­zókra, faár nyolc, tíz hónappal nyug­díjba vonulásuk előtt elintézik ira­taik beszerzését. Így gondoskodnak a kiöregedett dolgozókról, akik a munkában töl­tötték el életük legnagyobb részét. SZALAI TIBOR DIMÁVAG Újraválasztottuk A Miskolci Élelmiszerkiskereske­delmi Vállalat párttitkárnője mo­solygós arcú, halk szavú fiatalasz- szonv. A neve: Nagy Péterné. Ide­stova 25 éve dolgozik a kereskede­lemben, ismeri minden csinyját-bin- ját. Szakismerete, nagy-nagy em- berszeretete volt az ajánlója 1949- ben, amikor párttitkárrá választot­tuk. Azóta is kommunistához mél­tóan, példamutató, emberséges ma­gatartásról tanúskodik. Az ellenfor­radalom nehéz időszakában is báto­rította, erősítette az embereket. De nemcsak a párttagság, a pár- tonkívüliek is szeretik, becsülik Nagy Péternét a vállalatnál. Meg­bíznak benne mindannyian. S bizal­muk jeléül — most harmadszor — újra párttitkárrá választották. Azt hiszem, ennél nagyobb bizonyítékot a munkájával kapcsolatos elismerés­ről nem is adhattak volna... Lang Károlyné Diósgyőr, Acéltámos frontfejtés Putnokon 1958—1959-ben a Il-es telepi 3—3fi m vastag, nagynyomású szénte­lep gazdaságos és biztonságos lefejtése érdekében többféle fejtési mód­szert próbáltak ki a putnoki bányaüzemben. Dőlésben lefelé, dőlésben felfelé és csapásban haladó frontfejtést, majd gépesített csoportos pillér­fejtést allcalmazték. Ezek közül a legbiztonságosabbnak a dőlésben fel­felé haladó 3G m-es frontszárny bizonyult. Most egy újabb 50 m-es front­fejtést indítottak acéltámos biztosítással. Ugyanis most kísérletezik ki, hogy az acéltám teherbírása megfelel-e a követelményeknek. Ha e2 a korszerű biztosítási módszer beválik, akkor rengeteg import fenyőfát ta­karítanak meg. Az eredmény biztató, az eddigi tapasztalatok szerint az acéltám teherbírása megfelel a követelményeknek. T1SZOUCZ1 BÉLA, Putnok. KRECSMÁRI LÁSZLÓ: KOVÁCSOK Barátai fénynek és tűznek, érc-fiai izzó anyagnak. Karjukban vasizmok feszülnek, s duzzadó erőtől dagadnak. Ha felemelik kalapácsuk, dalát az üllő vígan zengi; és ha a tűzzel összefognak: nem állhat ellent nékik semmi . *« Felnyög a vas — apró kis szikrák pattognak szerte: égő könnyek ~ s az ütésektől megkékülve, legyőzőtten patkóvá görnyed. Nézem őket és homlokomra kiülnek kis verítékcseppek. Ha lesújtanak, odafent tárt* megszeppenve a Nap is reszket.,« Ketten vannak, s közülük egyik, — az idősebbik ^ apám nékem, s éppen ezért, ha őket nézem, csillagokig nő büszkeségem. Ott nőtt fel szinte a kohó mellett, barátkozva vassal és tűzzel. Most is ott áll és homlokára a fény pici gyöngyöket tűzdel. Eveinek bronz-üllőjére ötvenhatot vert már az Elet, s egykor még szénfekete haját megcsapta már szele a dérnek; de fürge még, mint egy húszéves, sose fáradt tán erős karja, ha maga körül e nagy család: a téesz munkazaját hallja. Hadd köszöntse őt ez a versem, hadd zengjen róla most az ének, Csókoljátok olajszín arcát kohóból ömlő, forró fények! Hanglemezjátszó tulajdonosok .zenei fejtörője Válaszoljon az Északmagyarország szerkesztőségének ( az alábbi kérdé­sek közül kettőre,’ október hó 29-ig. 1. Nagy nemzeti drámából nagy nemzeti opera (az Állami Operaház állandó évnyitó darabja). Ki írta az operát? "* 2. Ki a szerzője az Uj Világ szim­fóniának? 3. A magyar Münchausen neve, mely egyben nagy magyar zeneszer­ző dalműve is. Mi a dalmű címe? 4. Ki írta az Eladott menyasszony c. operát? A kérdések közül csak kettőt kell megfejtésként beküldeni! Válaszokat csak levelezőlapon, ne- címet nyomtatott betűvel írot­ton kérjük. Közölje lemezjátszója fordulatszámát is. Import helyett hazai anyagból dolgozik a Miskolci Üveggyár Az üveg előállításának egyik fon­tos alapanyaga a földpát és a szóda. Ezt többnyire Bulgáriából és Romá­niából szereztük be s ezáltal a ter­mékek ára magas volt. A vállalatnál jelentős önköltségcsökkentést ered­ményezett az, hogy helyettesítő anyagokkal pótolják a feldpátot és a szódát. A minőség is javult, keve­sebb a selejt az üzemben, a koráb­ban szokásos 24 százalékos selejt a megtűrt alá 19 százalékkal csök- kéntTÁz idén 30 ezer darab tetőcse­repet és 150 ezer négyzetméter ön­tött üveget állít elő a gyár. Az öntött üveglapból 100 ezer négyzetméter drótbetétes üveg lesz. Ezt főként a mezőgazdaságban, üze­mi épületeknél használják fel. Az öreg üveggyár az ésszerű gazdálko­dás, a takarékosság megvalósítása nyomán jelentősen csökkenthétté az üvegáruk ráfordítási költségeit. FÜZES LÁSZLÓ: HAZAK A helyes válaszadók között egy első, két második és negyven har­madik díjat sorsolunk ki. I. díj: 30 db Supraphon lemez. II. díj: 20—20 db Supraphon le­mez. III. díj: 40x3—3 db Supraphon lemez. Nemcsak egyének, hanem Intéz­mények, szervek, vállalatok, illetve azok klubjai is jelentkezhetnek megfejtésükkel. Minden pályázónak folyamatosan küld lemezjegyzéket a Supraphon. A nyertesek névsorát 31-i szá­munkban közöljük. Beküldendő levelét így címezze: Északmagyarország szerkesztőség titkársága „Zenei fejtörő”« A házak széles sorban állnak, a békességnek szalutálnak. Az embereknek, tiszta égnek zeng ablakukban fényes ének. Előttük borzas gyerekfácskák lombjait könnyű szelek járják. Az ágakon is puha fészek, s az ablakon is, ha benéznek, két szoba, könyha, szép valóság, csupa nyugalom, csupa jóság. Nappal zsibongás, nóta, lárma ül az erkélyek párkányára, mi csendesül, az est ha itt van, s fellobban benn a szőke villany, mosolyognak is egyszer-egyszer, látják, hogy szeret, él az ember. ■V Elkomolyodnak ám a házak s furcsa kis füstöket pipálnak, mikor suttogó éjre váltan aludni tér a szorgos áram. ók még akkor is sorban állnak és hűségesen ránk vigyáznak, ————o-------------­A MISKOLCI RADIO MŰSORA: (188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Vasárnap: Cisaiádi kör”. Vidám zenés műsor, részben a halogatók kívánsága szerint. Hétfő: Hangos híradó. Tíz perc tánczene. Hol keresnek munkáé okai? Diákok között. . . Szüret Hegyalján. A nyomorultak Victor Hugó regényóriásának legújabb filmváltozata touMzada immár, Vic­tor Hugó megírta a világirodalom egyik leghatalmasabb felépítésű és legszenvedélyesebb zengésű regényét: A nyomorultak-at. Az önkényellenes fellépéséért hosszú száműzetésbe kényszerült íróóriás ezzel a művével minden zsarnokságot és embertelen­séget elítélő szózatot intézett kora társadalmának lelkiismerétéhez. A regény közkedveltségét és nép­szerűségét fél évszázad óta világ­szerte a filmművészet is terjeszti, szélesíti. Jónéhány némafilm-feldol­gozás után több hangosfilm is fel­újította a nagylélegzetű témát, köz­tük az egyik Harry Baur, a nagy francia jellemszínész felejthetetlen Jean Valjean-alakításával. A legú­jabb kétrészes, szélesvásznú színes változat német-franda-olasz kopro­dukcióban került a közönség elé, Je­an Paul Le Chanois rendezésében. A regény lapjain szuggesztív meg­jelenítő erővel árad végig Jean Val- jean fegyenc zaklatott, küzdelmes élete és egy forradalmaktól terhes korszak mozgalmas históriája. Vic­tor Hugó írásművészetének ez a megjelenítő ereje és romantikus ára­dása kívánkozik elsősorban a pergő filmszalagra, ez ragadja meg újra és újra a filmalkotók teremtő fantáziá­ját. Csupa kép, merő mozgás és vib­rálás ez a regény, amelyben benne izzik az epika, s amelyből előlobban a líra és felősap a dráma, hiszenl Vidor Hugó a szépírás mindhárom területének egyképpen kimagasló egyénisége. Le Chanois rendező nehézveretű anyagból formálja ki filmjét. Igyek­szik teljes gazdagságában és Össze­tettségében elénkvetíteni a regényt és hiánytalan érzelmi telítettségében visszaadni a jóságnak és gonoszság­nak sokszoros, ádáz összecsapását. Ha a regény vaskos köteteinek né­mely egyenetlenségét a filmátköltés nem is tudta mindenben áthidalni, ha a rendezői lendület nem is minde­nütt töretlen és a szélesen hömpöly­gő történelmi sodrást epikai ré­szekkel, narrátor közbeiktatásával igyekszik pótolni —, azért a szerteá­gazó történet meghatóan és izgalma­san hat ránk a mozivászonról is. Qaut <VaJj4.au fa Qajútrt. rendőrfelügyelő, az üldözött és az ül­döző kemény párharca feszült jele­netekben vonul végig a filmen. Éle­sen jéllemzett rajzot kapunk Thénar- cierék aljas üzelmeiről és átéljük Co­sette és Marius tiszta vonzalmának melegségét is. A párizsi 1830-as jú­liusi polgári forradalom impozáns tömegmozgása, látványos, eleven freskói, a forróságot és hősiességet árasztó barrikádharcok lüktetőén drámai képekben jelennek meg előt­tünk. Kisugárzik a képekből Vidor Hugó aktív együttérzése a jogaiért felkelt, elnyomott néppel. És kisu­gárzik az egész filmből — még akkor is, ha a film elején vetített mottóra nem figyelünk fel —, nemes és har­cos odaállása minden számkivetett és igazságtalan társadalmi megkülön­böztetéssel sújtott ember mellé. Szót emel a gyermekek kiszipolyozása, a védtelenek meghurcolása, a társadal­mi egyenlőtlenségből fakadó előítéle­tek és vérlázító jogfosztások ellen Valjean, a szerencsétlen Fantine, a kis Cosette sok gyengédséggel ábrá­zolt sorsában. Jean Gabin érett művészettel játsz- sza az önfeláldozó, sokrahívatott, de múltjának égető bélyegétől szabadul­ni mégsem tudó Valjean szép szere­pét. Bizton mondhatjuk, hogy ezzel a szerepformálásával művészi pályá­ja csúcsára érkezett és mindenkor úgy emlékszünk vissza Valjean figu­rájára, ahogy azt Jean Gabin meg­formálta előttünk. Még akkor is hi­ánytalannak, igen magas művészi fokúnak érezzük alakítását, ha oly­kor robosztusabbnak, hevüléke- nyebbnek szeretnénk látni. A másik központi figurát, Javért felügyelőt Bemard Bliér formálja nagyszerűen. Játéka a rendőri hivatásában vakon hívő polgári tisztviselő remek ábrá­zolása. Esetleg valami kevéssel ele­venebbé, színesebbé tehette volna. Sokszínűén viliódzó Thenardier alakc ja Bourvil ragyogó megformálásában. Megrágó percek fűződnek Daniele Delorme játékához; ő alakítja Fan­tine rövid, de emlékezetünkbe véső­dő szerepét. Általában nagyon jó a film egész együttese, a szereplőgárda minden tagja szívvel és tehetséggel kelti életre szerepét. Külön kell megemlékeznünk a film nagyszerűen sikerült szinkron­járól. Régen hallottunk ilyen jól si­került magyarnyelvű tolmácsolást. Kiss József szinkronrendező irányí­tásával sikerült közel hozni a ma­gyar nézőhöz a klasszikus remekmű­vet. Kitűnően érvényesült Valjean szövege Básthy Lajos tolmácsolásá­ban, de nagyon jó volt Egri István (Javert), Psota Irén (Fantine), Csá­kányi László (Thenardier), Schubert Éva (Eponine), Szabó Ernő (Myrell püspök) hangja is és örömmel hal­lottuk Balogh Emese, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal művésze hangját Cosette szövegének közvetí­tésében. Jacques Natteau operatőr nagysza­bású munkát végzett. Leginkább a fegyenctelep, a forradalmi képek, a csatorna-részlet fotografálásával te­remt megfelelő atmoszférát. Georges van Parys zenéje szerves kiegészítő­je a filmnyújtotta élménynek. ct három erieág áriájában született legújabb „A nyomorultak” filmváltozat kiemelkedő filmóriás, Victor Hugó művének méltó tolmá­csolja és hosszú-hosszú időkre em­lékezetes művészi élmény. finn) któber 27-én ünnepeljük Ka­^ zinczy Ferenc születésének 200. évfordulóját. A nevezetes évforduló­ról ünnepélyes keretek között emlé­kezik meg a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar írók Szövetsé­ge, a Hazafias Népfront és a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat, valamint egy sor egyéb szerv. A Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezete erre a nap­ra jelenteti meg Borsodi Szemle cí­mű folyóiratának legújabb számát, amelyben több , írásban is áldoz az irodalmár-óriás emlékének. A folyó­irat irodalmi rovatának a címe is — mint mindig — Kazinczyt idézi: Széphalom. A kis felső-borsodi fa­lucska, Kazinczy egykori lakhelye, a Kazinczy-mauzóleum és egyéb emlé­kek ma már irodalmi szimbólummá nőttek. A kis község történelmi va­rázsa, Kazinczy emlékeinek szelleme ihlette meg Kiss Gyula mezőkövesdi írót, aki háromfelvonásos drámát írt Kazinczyról. Ezt a drámát teljes szö­vegében közli a Borsodi Szemle új száma, a Miskolci Rádió pedig az évforduló napján részleteket ad be­lőle, színművészek tolmácsolásában,. Orosz György rádióra alkalmazásá­ban és rendezésében. Hosszú-hosszú fáradságos munka, anyaggyűjtés, történelmi emlékek ta­nulmányozása, szorgos kutatás előzte meg, amíg Kiss Gyula leülhetett, hogy a gyűjtött anyagot rendezze, a történéseket dialógusokká, drámává formálja. Az első, ami megkap a dráma olvasásakor, a szerző rajongó tisztelete a magyar literatura kiemel­kedően nagy alakja iránt. Ezt írhat­juk elsősorban javára és tudhatjuk be a dráma legfőbb érdemének. Egy élet sűrített esszenciáját, a szünte­len konfliktusokban robbanó élet ér­telmét akarta drámájában adni. A dráma sorait olvasva érződik is ^ eza törekvés. De sajnos érző­dik az is, hogy a szerző túl sokat a kar Kazinczy életéből bemutatni, a háromfelvonásos drámában fel­markolni. Nem ismerjük meg a drá­ma cselekményeiből a lobogó, for­radalmi hevületű Kazinczyt, csak KAZINCZY Kiss Gyula drámája beszélnek olykor róla, mint már volt lóbogásról. Előttünk csak a megtört, kesergő és csak nagyon halványan bízó Kazinczy jelenik meg. Igaz, ta­lálkozunk a drámában Kazinczy éle­tének egyik legnagyobb csalódásával, amikor megtudja, hogy az Akadé­mia titkára nem ő lett, hanem Döb- rentei. Megrázó erővel ábrázolja ezt a szerző, de ez az ábrázolásmód is — szintúgy, mint a dráma egyéb tör­ténéseinek ábrázolása — inkább epi­kus, . mintsem színpad-drámaszerű. A dráma olvasásakor élvezetes, még ha nyelvén olykor erőszakolt archa- izálás érződik is, azonban nehezen asszociálódik az olvasóban az a kép, amelyben a dráma alakjait, történé­seit a színpadon megelevenedve lát­ja. Könyvdrámának nevezhetjük in­kább, mint színpadi műnek. Ez nem zárja ki, hogy esetlegesen jó drama­turgi és rendezői munkával* bizo­nyos fokú átdolgozásokkal színpad- képessé -válhat. I? rövid írásnak nem célja és feladata a dráma részletes elemzése, pusztán megemlékezünk róla, mint a Kafeánczyra emlékező ünnepségsorozat egyik jelentős össze­tevőjéről, amely a maga sajátos esz­közeivel igyekszik emléket állítani a magyar irodalom büszkeségének, a széphalmi remetének. Kiss Gyula — a dráma fogyatékos­ságai ellenére nagyon dicséretes munkát végzett. Drámája a magyar reformkor irodalmi villódzásainak jó ábrázolója, segít ennek a kornak még jobb megismerésében. Helyesen tette a Borsodi Szemle szerkesztő- bizottsága, hogy ezt a drámát lekö­zölte éppen abban a lapban, amely az évfordulón jelenik meg és arr»ely rovatcímében Kazinczy falujának nevét viseli. Hisszük, hogy a dráma nyomta­tásban is nagy figyelmet keit és a megye határain túl is felfigyelnek Kiss Gyula alkotására. (bened&kf) Bécsi ftlhannóiiikasok világköröli útra indultak A bécsi Filharmonikusok Herbert van Karajan karmester vezetésével megkezdték világkörüli útjukat, melynek során 40 nap alatt összesen 26 hangversenyt adnak 18 városban. A 116 muzsikusból álló zenekar 3 tonna súlyú személypoggyászt vitt magával, a két óriási bérelt .repülő­gépen különleges tartályokat helyez­tek el a 3 tonna súlyú hangszerek szakszerű elcsomagolására. A körút során, amely november 25-én ér véget, a híres szimfonikus zenekar nem előre meghatározott műsorokkal lép fel, hanem összesen 22 repertoár művet bocsát a külön­böző városok hangversenyrendezői elé, hogy a helyi zenekedvelő közön­ség ízlése szerint állítsák össze a műsort A Haydn, Mozart, Schubert, Brahms, Bruckner és Wagner művek mellett előadásra kerülnefc a „Strauss-dinasztia” legszebb bécsi keringői is. Nyugat-Némeiország címmel hétfő dél­után fél 3 óraikor Dr. Lukács László tart előadást az acélöntődé kultúrtermében. Vörös zászló a Holdon címmel hétfőn délután fél 4 órakor Elek Árpád tart előadást a Húsipari Vállalat kultúrter­mében Sátoraljaújhelyi járási tanács szakszer­vezeti kultúrtermében hétfőn délután 3 órakor Apostol Ince tart előadást „A ra­kétarepüléstől a mesterséges hoMkg” címmel. Sajószentpéteren a bányász munkás­sá állóban hétfőn délután 4 órakor „Hol­nap már késő ..címmel az itftsá' nevelési problémáiról Dr. Csordás Imi tart előadást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom