Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-21 / 247. szám
Szerda, 1959. október 21. GSZAKMAGY ARORSZAG 3 Jobb munka, nagyüzemi termelés as átszervezés után Az őszi mezőgazdasági munkák idejében való eivégzése biztosiija a többtermést (Ipari tudósítónktól.) DIMÁVAG H. EGYSÉG — hirdeti a tábla a Borsodvidéki Gépgyárból átszervezett üzemegység Zsolcai kapu 34. számú bejáratánál. Vajon hogyan dolgoznak itt, közel egy esztendővel az átszervezés után? — Többet hozunk és jobban megy a munka, amióta a DIMÁVAG-hoz tartozunk. Most már teljesen megoldottuk az átállási problémákat — jelenti ki határozottan Barkóczi István üzemvezető. Erre már Szabó István műszakos művezető és Maress Béla határidő csoportvezető is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Szinte egymás elől kapják el a szót. Beszélgetésük nyomán bontakozik ki, hogy az átszervezés milyen változásokat hozott az üzem, a kollektíva életében. Átvették a DIMÁVAG nagyüzemi termelési módszerét, bár az épület régimódi konstrukciója és a korszerűtlen géppark nagyon sok megoldandó problémát vetett fel. A termelés elé gördülő kezdeti akadályokat azonban sikeresen elhárították. Az anyagellátási és anyagrendelési kérdések rendezése és megoldása igényelte a legnagyobb erőfeszítést, mert a központi raktártól elég távol van az üzem. De az átszervezésnél felvetődött sokféle akadály ma már a múlté. A termelés, a munka „gőzerővel” halad. Ezt igazolják az üzemben látottak. Főképpen hydraulikus gépek sorozatgyártásával foglalkoznak, de emellett sokféle egyéb gép készül itt sorozatban. Ajax kalapácsok, autóemelők, amelyekből exportra is szállíta-. nalL Hajóemelők 20, 50, 100 és 300 tonnás kivitelben. Mechanikus gépek gyártása keretében készül itt lemezolló is. Nem régen gyártották le a kísérleti 0-szériát. Az üzem kollektívája a pártkongresszus tiszteletére az eredeti termelési terven felül vállalta 10 db menetfúró automata és 1 db 1000 tonnás prés elkészítését, mégpedig határidő előrehozatala mellett. — Az ezer tonnást már november elsején teljesen készen átadjuk — ígérik az üzemekben. Meglepő, hogy valamennyien, szinte kivétel nélkül, napról napra pontosan ismerik, hogyan halad vállalásuk teljesítése, és mi van még hátra. A szerelőcsarnokban már folynak az előszerelések. Több hydraulikus prés már is szállításra készen áll. A szereldebeliek büszkén mutatják be az egyik gép működését. A feszmérő mutatója egyenletesen lendül felfelé, 300 atm. nyomásig meg sem áll, akkor azután önműködően kikapcsol. Távolabb óriási gyümölcsprések szerelése folyik. Ezzel is sietni kell, hiszen itt a szüret, szükség lesz rájuk. — A szerelésnél most kapcsolunk még csak rá igazán — jegyzi meg Barkóczi elvtárs —, két hetünk van még hátra, azt alaposan kihasználjuk. Olyasmi elő sem fordulhat, hogy a programba vett gyártmányból valami elmaradjon. Ezt a szégyent nem viselné el a kollektíva ... — Ügy látom, nehezen férnek majd, ha valamennyi sorozat alkatrésze itt lesz a szereidében ... — Hát bizony, ez nagy problémánk. Sürgetjük is az elszállítást. Megmunkált, súlyos alkatrészekhez érünk. Az ezer tonnás prés vár összeszerelésre. Úgy tájékoztattak, hogy 6 hengeres, de akárhogy is nézem, csak ötöt számlálok. — Mert az öntvényekkel rendszerint baj van — tör ki a panasz szinte egyöntetűen. — Sok a fehérselejt, a rejtett öntvényhibák miatt, amelyek csak a megmunkálásnál derülnek ki. — Egy kérésünk lenne — veszi át a szót az üzemvezető. — Olvastuk a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak szép termelési sikereit és örömmel tölt el bennünket, hogy kongresszusi vállalásaikat eredményesen teljesítik. Azt kérjük azonban tőlük, hogy az ezer tonnás préshez szükséges, és még hiányzó henger-öntvényt és a két dugattyú-öntvényt mielőbb készítsék el nekünk, mert már csupán ettől függ saját kongresszusi vállalásunk teljesítése. Hiszen a gépet már szerelhetnénk is ... A forgácsoló műhelyekben megállás nélkül járnak a gépek. Ifj. Bereczki István horizontos, a szomszédos gépen dolgozó édesapjával versenyez. Bereczki László pedig váltótársaival, akiket ő tanított valaha, és bizony már-már lemarad mögöttük. Nem, mintha csökkenne teljesítménye — ellenkezőleg —, egykori tanítványaié emelkedik. De azért nem csügged: — Azt tartjuk, ha a tanítvány okosabb, ügyesebb a mesterénél, akkor a mester jó munkát végzett... Persze azért nem hagyom magam egyköny- nyen legyűrni. — így van ezzel Papp János marós is, aki bentmaradt túlórázni, mert a selejtes ötvények helyett újakat kellett megmunkálni. — Kevés a marós, aztán nem akarom, hogy az utánam következő műszak azzal töltse af időt, amit már el kellett volna készíteni. A szerszámgépek mellett halomba gyűlnek a sorozatban gyártott alkatrészek. Szorgalmas, serény munka folyik mindenfelé. A megmunkálóknál három, a lakatosoknál pedig négy brigád versenyez a szocialista Borsod megye szántóföldjeinek tekintélyes része az északi dombos, hegyes vidékre esik. így például az ózdi, putnoki és edelényi járásban is. Évtizedeken keresztül az egyéni kisparcellákon a dombokra húzódó szántóföldeket merőlegesen művelték. Ezáltal szinte árkot készítettek a lefutó esővizeknek, amely lemosta a legértékesebb termőtalajt. Nem egy község, mint például Rakaca, Rakacaszend határában a termőföldek emiatt kopárosodtak el. A megye egyik legjellegzetesebb hegyvidéki termőterületén, az edelényi járásban, ahol az ipar mellett a lakosságnak fele mezőgazdaságból él, 10 termelőszövetkezet mellett az idén tavasszal kilenc község dolgozó parasztsága teljes egészében a közös gazdálkodás útját választotta. A hegyvidéki tsz-községek, mint többek között Irota, Égerszög, Rakaca, Izsófalva, Lak dombokra húzódó szántóföldjeinek korszerű agrotechnikai művelése így megoldódott. Már az idén a tsz-községekben a kialakított táblákat a rétegvonal mentén szántották, amivel felfogták a lezúduló esővizet. Ezzel megakadámunkabrigád cím elnyeréséért. Első a Bökény-brigád, második a Huszág- brigád. A Tóth-féle lakatosbrigád külön vállalást tett: 6 db félautomata gyümölcsprés elkészítését tűzték ki célul. A Gál-brigád pedig állandó egyenletes termeléséről nevezetes az üzemben. Ha új gyártmány bevezetéséről vagy kényesebb egyedi gyártásról van szó, akkor elsősorban ők jönnek számításba. — Sajnos van „szennyező” gyártmány is, amely akadályozza a munkát — panaszkodik Barkóczi elvtárs. — így nevezzük a szérián kívüli, egyszeri alkalommal felmerülő egyedi gyártmányt. Ez bizony zavarja a folyamatos termelést. Az újítások felől érdeklődöm. Kiderül, hogy abban sincs hiány. Hiszen éppen a forgácsolási munkákban elöljáró Huszág-brigád nevéhez két újítás is fűződik. A brigád tagja, Sipkó Miklós, aki éppen egy száz tonnás műanyagsajtó hengerének megmunkálásán dolgozik, elmondja, hogy újításuk bevezetése után most már nem kell a hengerekhez tartozó dugattyúkat külön-külön elkészíteni. Azok a feltétlen cserélhetőség elve alapján készülnek és a szerelési munkákat ezzel nagyon megkönnyítették. Búcsúzom az üzemtől. A DIMÁVAG H. egységében látottak, hallottak arról győztek meg, hogy az üzem kollektívája az átszervezés után nagyüzemi módszerekkel és nagy lelkesedéssel dolgozik a termelési tervek és a pártkongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítésén. lyozták az eróziót, a talaj táperejének kimosását. A nehéz, dombos talajok művelésére a legtöbb szövetkezeti községben az F-80-as és a B. T. lánctalpas traktorokat vették igénybe. Izsófal- ván és Lakon a község egész határát így szántották fel. Az északi vidéken nehezebben érik a gabona, éppen ezért rövid tenyészidejű fajtákat vetettek el. A tsz-ek kivétel nélkül nemesített vetőmagot, a leromlott talajerő utánpótlására pedig elsősorban műtrágyát használnak. Jellemző, hogy míg tavaly Lak községben az egyéni gazdák összesen 40 mázsa műtrágyát használtak fel, addig az idén, mikor már közösen gazdálkodnak, 10 vagon különféle műtrágyát szórtak szét a termőföldeken. A szövetkezeti gazdálkodás tette lehetővé, hogy a községben a tsz tagságának jó jövedelmet biztosító, eddig nem termelt növényféleségeket is meghonosítsanak. így például az idén már dohányt is termeltek, amely a jégkár ellenére is holdanként41 8—10 mázsás átlagtermést adott. Pártunk a mezőgazdasági dolgozók feladatául tűzte, hogy idén 5,2 százalékkal termeljenek többet a múlt évi teljesítménynél. Nos, Borsod megyében mennyire sikerült ezt megvalósítanunk? Bár a betakarítási munkálatok még nem értek véget, biztosítottnak látszik, hogy termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk magáévá téve a párt- és kormány javaslatát, mintegy 3,4 százalékkal túlteljesíti, illetve túlteljesítette az évi előirányzatot. Ebben segítségünkre volt a kedvező tavaszi és őszi időjárás, de befolyásolta a terméseredmények alakulását az agro- és zoo- technika javulása megyénk mező- gazdaságában. Javult a gépállomások munkája is. S mintegy 6—700 vagon műtrágyával használtunk fel többet, mint bármely más évben. Befolyásolta a terméseredmények igen kedvező alakulását, hogy az őszi és tavaszi vetéseket a legmegfelelőbb időben végezték el megyénk szorgalmas dolgozó parasztjai. De egy olyan új, s igen fontos tényező is magyarázatot ad, mint az, hogy a tavaszi — mintegy 60 000 katasztrális hold szántóterület növekedéssel együtt összesen 100 000 katasztrális hold termelőszövetkezeti szántóterületen biztosították a feltételét, hogy a tervezettnél mintegy 2—2,5 mázsával termeljenek többet. Termelőszövetkezeteink tehát az 1958-as többlettel szemben ez évben további egy mázsával hagyták el az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagát. Az eredmények biztatók, de tovább kell haladnunk! Minden ember nap, mint nap jobban akar élni, s ennek feltétele többek között az is, hogy a párt célkitűzései szerint a mezőgazdaság eddigi eredményeit a következő években tovább növeljük. Erre minden lehetőség adva van. S egyik legfontosabb tennivaló, hogy minden évben újra és újra az őszi mezőgazdasági munkákat idejében — és jó minőségben — elvégezzük. Miért kell erre állami gazdasági, gépállomási és tsz vezetőknek, egyénileg gazdálkodó parasztoknak nagy gondot fordítani? 1. Mert ősszel (különösen jó termés esetén) igen nagy. mennyiséget, lényegesen több mint felét kell betakarítani az évi termésnek. 2. Helyesen kell tárolni és beosztani az állatállomány részére az ösz- szes takarmányt. 3. Meg kell teremteni a jövő évi termés, alapját; jól elvégezni a vetőszántást, magtisztítást, csávázást és a kenyérgabona, takarmánykeverék és ősziárpa vetését. 4. Ott, ahol csak lehet, s a talaj típusa megengedi, maradéktalanul elvégezni a mélyszántást. 5. A nyáron ki nem hordott szervestrágyát most kell kihordani és alászántani; elszórni a műtrágyát. Nem beszélve a szüreti munkák elvégzéséről, a gyümölcsösök őszi ápolásáról, a gomba- és rovarkártevők elleni védekezésről. Ezek a munkák, mint minden évben, most is nagy feladatokat rónak a párt és állami apparátus, a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztokra. Megyénk párt és állami vezetői, értékelve az őszi mezőgazdasági munkák jelenlegi állapotát, arra a megállapításra jutottak, hogy megyénk dolgozó parasztjai, a termelőszövetkezetek, gépállomások dolgozói nem használták ki eléggé az időt, elmaradtunk az őszi munkák végzésében. A betakarításhoz különösen kedvezett az időjárás: nem volt hűvös az idő, kedvezőek a szállítási feltételek is és mégis: a kukoricatörésben a termelőszövetkezetek és egyéniek egyes helyeken még mindig' 60—70 százaléknál tartanak. Még rosszabb a kukoricaszár betakarítása. Ezen a területen a termelőszövetkezetek mellett különösen elmaradtak a miskolci, szerencsi, szikszói, encsi és abaújszántói járás egyénileg dolgozó parasztjai. Emiatt a vetőszántások és az őszi vetések is ezeken a területeken vannak a legjobban elmaradva. Bár az igaz, hogy amíg a betakarításra kedvező az időjárás, addig a talaj előkészítéseket és a vetési munkálatokat igen kedvezőtlenül befolyásolja az idő. Ki ne ismerné ezt el? Azonban egymás mellé kell rakni a problémákat. Azt is tudja mindenki, hogy ősszel, ha megvárnánk, amíg a legideálisabb talajállapot bekövetkezne —, igencsak várhatnánk, mert a száraz időjárás után a természet törvényei szerint rendszerint igen hosszas esőzés szokott bekövetkezni... Következésként tehát azt is tudni kell, hogy ősszel sárba vetni semmivel sem könnyebb és olcsóbb munka mint száraz időben, amellett, hogy azok a gazdaságok és egyéni gazdák, akik így gondolkodnak, rendszerint kimaradnak az optimális vetési időből, későn vetnek, s ezzel eleve kizárják a jó termés- eredményeket. Bőven van tapasztalatunk arra is, hogy száraz időjárás esetén 1 katasztrális hold vetés előkészítése 50— 150 forinttal többe kerül, de ezzel szemben az is tény, hogy 2—3 mázsával több terem jó talajelőkészítés esetén. Ez a tény is azt mutatja, hogy a szárazság ellenére is feltétlen az a helyes, ha idejében elvégezzük az őszi vetéseket. Nem lehet a szárazságra való hivatkozást azért sem elfogadni, mert termelőszövetkezeteinknél 70 százalékban el van végezve, a vetőszántás, 100 százalékban az ősziárpa, 100 százalékban a takarmánykeverék, 90 százalékban a rozs és 45—50 százalékban az őszibúza vetése. Ezzel szemben az egyénileg dolgozó parasztoknál az ősziárpa 60, a rozs 30, az őszibúza pedig alig 11 százalékra van teljesítve. Úgy vélem, az egyénileg dolgozó parasztoknak, akik így el vannak maradva, helyes követni az élenjáró termelőszövetkezetek példáját, de különösen legyen számukra példa Hercegkút, Károlyfalva példája, ahol egy szem esővel sem esett több, mint a megye bármely községében, mégis október 10-ig teljesen elvégezték a betakarítást és a vetési tervet is 100 százalékra teljesítették. Gépállomásaink dolgozói, vezetői 4s tartsák most fontos feladatuknak, hogy minden gépük üzemben legyen, s emellett minél többen dolgozzanak most nyújtott műszakban, szervezzék meg minél több gépre a két műszakot. Ha megyénkben a maga vonalán mindenki elkövet mindent, hogy elősegítse az őszi talaj munkák jó elvégzését, a hónap végéig feltétlen be tudjuk hozni a lemaradást és ez nem kevesebb, mint 150—200 ezer mázsa kenyér- gabonával jelentene többet, mintha november, vagy december hónapban vetnénk el az őszieket. Megyénk adottságai jók. Értelmes, szorgalmas dolgozó parasztok lakják, van okunk tehát abban bízni, — hogy mint az elmúlt években, — most is felismerik e feladatok jelentőségét: meggyorsítják az őszi mezőgazda- sági munkák végzését és szántóterületüknek mintegy 30 százalékán elvetik a kenyérgabonát még e hónap végéig. ^ödfifiáizeicLLák... Néhány vonással könnyű megrajzolni az alakját. Kisebb betegség, jelentkezés az orvosnál, -panaszok, s már meg is van a kiírás. Ugyanis állítólag az orvos úgy következtet: hozzám nem jönnek hiába. S ha nem is látszik a baj komolynak, az orvosi kötelesség alapján segíteni kell, s ez nagyon gyakran beteg- szabadságra való kiírást jelent. Otthon aztán jót nevet az ilyen a markába, fusimunlcát vállal, levágja a kukoricaszárat, elmegy a komához szüretre, sokszor mindenütt van, csak otthon ■nem található. A Lenin Kohászati Művek Társadalombiztosítási Tanácsának jegyzőkönyvéből sok bizonyító adatot lehet erre találni. A múlt hónapban három dolgozó került a tanácshoz táppénze salás sál vádolva. Éppen ott voltam, amikor szégyentelenül ösz- sze-vissza hadartak, le akarták tagadni az eseteket. Hogyan is történt? Kicsit a fenti módon, a körzeti orvos betegállományba vette őket. ők pedig önkényesen kijavították munkábalépé- sük dátumát. 1. Gy. is így akart jogtalanul két- napi táppénzhez jutni. Valahogy összezavarodott, vagy nem tudom mi történt vele, de a két napra járó táppénzt már nem is akarta felvenni, s a tanács előtt töredelmesen bevallotta: igenis, én javítottam ki a táppénzes utalvány dátumát. Súlyosabb azonban az eset a másik két dolgozónál. P. J. szintén két nappal hosszabbította meg „betegségét”. arra hivatkozva, kis gyermeke és felesége beteg volt, neki otthon kellett maradnia. Az otthonmaradást másként is el lehetett volna intéznic itt azonban „bűntárs” is akadt, a feleség eszközölte a javítást (szegény asszony, ha tudná, hogy mennyi ember előtt vádolta őt a férje okirat- hamisítással!) Ó. J. ugyancsak meg akarta hosszabbítani a beteg- szabadságot. Mit ad isten, ő hat éves kisgyermekét kérte, hogy javítsa ki a táppénzes utalvány dátumát. Nem tudni, így volt-e ez? A delikvens azonban ezt vallotta. Az egyik tanácstag azt kérdezte tőle: Elhinné-e ezt, ha neki mondanák? Erre lehajtotta fejét, s aztán töredelmesen megbánta vétkét, feleségére kente az okirathamisítást. Hát tisztelt feleségek! Az említett férjek a történtekért nem lettek nagyon megbüntetve, csupán megvonták a táppénzt a „csalt” napokra, így aztán, ha kevesebb volt a borítékban, mint amit várták, akkor azt köszönjék saját maguknak. Biztosítjuk a feleségeket, hogy ezt a hiányt nem a vendéglő okozta, hanem a hamisításból keletkezett, s ezt a társadalombiztosítási tanács nem engedte kifizetni. Remélhetőleg más is tanul az esetből s nem engednek a rábeszélésnek, nem kérik a feleségek közbenjárását. Ha mégis így lenne akkor legközelebb már nevén nevezzük a „gyereked. rKiss H. J.) n községből áll a tokaj-hegyaljai zárt borvidék A forradalmi munkás-paraszt kormány törvényerejű rendelete alapján Borsod megyében is elvégezték az új borvidéki beosztást. Ennek alapján Borsod megye történelmi borvid éke maradt a tokaj-hegyaljaA zárt borvidék. A zárt borvidékhez tartozó községek szőlőit felülvizsgálva, egy községet, Makkoshotykát, melynek határában összesen hét hold szőlő van, s az sem felel meg a történelmi borvidék feltételeinek, kizárták a zárt borvidékből. így most a tokaj-hegyaljai zárt borvidék — ahová más területről bort csak palackozva szabad bevinni — 27 községből áll. A borvidékek meghatározásáról szóló rendelet alapján a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei Szomolya községet az egri borvidékhez sorolták, és jó boi’termő helyként tartják nyilván a Bükk déli lejtőinek tövében elhelyezkedő 11 községet, köztük a pezsgő készítésére legalkalmasabb bort termelő Tibolddarócot, valamint a „geszti szerelem” elnevezésű boráról híres Borsodgeszt községet. Busznyák András. a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője Marton Szilárd Rétegvonal mentén szántottak az edelényi járás uj tsz-eiben