Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-19 / 220. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek t fummmits A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 220. Ara 50 fUlé/^ŐTW%­— ....­1 959 szeptember 19, szombat A békére vágyó emberiség üdvözli a szovjet kormány teljes leszerelésre, mindenfajta katonai fegyver megsemmisítésére vonatkozó nagyjelentőségű javaslatait N. Sz. Hruscsov válaszai amerikai ujsá Jírók kérdéseire a washingtoni Országos Sajtóklubban 1959. szeptember 16-án megtartott sajtóértekezleten Washington (TASZSZ) Miután N. Sz. Hruscsov befejezte nyilatkozatát, Lawrence, az Országos Sajtóklub elnöke javasolta, hogy az újságírók tegyenek fel kérdéseket. Az első kérdés, amelyet a sztálini személyi kultusszal kapcsolatban tet­tek fel, szembetűnően provokációs jellegű volt. A kérdésre Hruscsov ki­jelentette, szeretném megkérdezni azokat, akik ezt a kérdést kigondol­ták: mikor sző végezték meg. mikor agyalták ki, milyen célból, mit akar­nak elérni vele. Nyilvánvalóan sa­rokba akarnak szorítani és már előre mosolyognak. A közmondás azt mondja, az nevet, aki utoljára ne­vet. Csak aztán azok az urak. akik ilyenféle ravasz kérdéseket kiagyal­nak, s már előre nevetnek azon, hogy ugy-e milyen ügyesen kigondolták, később meg ne bánják. A provokációra nem térek ki és nem válaszolok az amerikai sajtó itt egybegyűlt számos méltó képvise­lője ellen irányuló barátságtalan ki­tételekkel. Csak annyit mondok, hogy a hazugság, bármilyen lábakon !s jár, sohasem éri utol az igazsá­got. (Taps.) KÉRDÉS: Csupán véletlen volt-e az, hogy az ön érkezése előtt bocsá­totta fel a Szovjetunió a holdraké­tát? A felségjelvény fellövése a Holdra vajon kifejezi-e azt a szán­dékot, hogy igényt tartanak a Hold fölötti uralomra? N. Sz. HRUSCSOV: Az Egyesült Államokban tett látogatásom és a szovjet holdrakéta felbocsátásának egybeesése egyszerű, de mondhat­nám kellemes egybeesés. (Derültség a teremben.) Ha önök közül valaki kételkedik ebben, az Önök tudósai­hoz utasítanám — magyarázzák meg ők, mi a dolog lényege. Mondják meg a tudósoknak, hogy erre és erre a napra időzítsenek egy holdrakéta felbocsátását, majd meg­látják mi lesz belőle. (Derültség, taps.) Uraim, most szeretnék válaszolni a feltett kérdés második részére, hogy a felségjelvény eljuttatása a Holdra ok-e bizonyos szovjet tulaj­donjogi igények bejelentésére a Hol­don. Kérem, értsenek meg — senkit nem akarok megsérteni: különböző kontinensekről való, különböző lelki­alkatú emberek vagyunk. Akik így teszik fel a kérdést, azok a tőkés lelkialkat fogalmaival gon­dolkoznak. Én viszont a szocialista rendszer, egy új világnézet és új fo­galmak embere vagyok. Nálunk az j,enyém” fogalom elhal és bevonul egy új fogalom, a „miénk”. Ezért a rakéta felbocsátását és a felségjel- vény eljuttatását a Holdba — a mi vívmányunknak tekintjük. És ebben a ,*mi” szóban a világ országait ért­jük. Vagyis úgy értelmezzük, hogy ez, az Önök eredménye is és mind­azok eredménye, akik a földön él­nek. (Taps.) KÉRDÉS: Milyenek az Egyesült Államok és a Szovjetunió kétoldalú kereskedelmi fokozásának lehetősé­gei, különösen a közszükségleti cik­kek területén: mire van Önöknek leginkább szükségük és mit adhat­nánk el mi? N. SZ. HRUSCSOV; Nekünk első­sorban arra van szükségünk, hogy felszámolják a megkülönböztetéseket a kereskedelemben. EZ a legfonto­sabb. Mindazt, amit Önök tesznek, mi szintén meg tudjuk tenni, egyes dolgokat azonban mi előbb megcsi­náltunk, mint Önök. (Nevetés a te­remben.) Mi semmit sem tudunk Önökről. Bizonyos árucikkekből Önök ma többet termelnek, mint mi, ez azonban történelmileg kialakult körülményekkel magyarázható. Az Önök országa jóval előbb lépett a ka­pitalista fejlődés útjára, mint a miénk, ennélfogva gazdaságukat Önök magasabbra fejlesztették, mint amilyen a forradalom előtti Orosz­ország gazdasága volt. Azt azonban tudják, hogy a mi gazdasági éle­tünk fejlesztésében most nagy válto­zások történtek. Még mindig némi távolságra vagyunk önöktől, van köztünk bizonyos távolság. Mi azon­ban már közeledünk egymáshoz (a teremben élénkség támad, amikor N. Sz. Hruscsov kezével mutatja, hogy csökken a távolság az Egyesült Államok és a Szovjetunió gazdasá­ga között), s úgy gondolom, nincs messze az a nap, amikor ebben a mozgásban felcseréljük helyünket, gazdaságunk fejlesztésében utolér­hetjük Önöket, s nincs messze az idő, amikor mi állunk az élre. Meg kell mondanom, az Egyesült Államokba nem hosszúra nyújtott kézzel jöttem, hogy belenyúljak páncélszekrényükbe. Ez az önöké, mi pedig megelégszünk a mienkkel. (Nevetés.) Nem fogom tartani a ka­lapomat, hogy mindenki azt dobia bele. amit jónak lát. (Vidám élénk­ség.) Mi büszkék vagyunk rendsze­rünkre, népünkre, államunkra, ered­ményeinkre. Mi ió kereskedő felei akarunk lenni Önöknek, éppúgy, mint minden más országnak. Ami az országaink között a kereskedelem fejlesztését illeti, a mi véleményünk az: azt kell megvenni, amire szük­ségünk van, önök Dedig azt adják el, aminek eladását lehetségesnek tartják. Most nincs szándékomban kon­krét kereskedelmi tárgyalásokat folytatni. Szándékosan nem hoztam magammal senkit a külkereskedelmi minisztériumból, nehogy azt gondol­ják. hogy hosszúranyújtott kézzel kö­zeledem a gazdag Samu bácsihoz. (Derültség a teremben.) Ha Önök részéről óhaj mutatko­zik a kereskedelem fejlesztésére, itt lesznék a mi képviselőink is. akik konkrétan megegyezhetnek Önökkel ebben a kérdésben, ök részletesen megmondják, mit akarunk önök­nél vásárolni és mit adhatunk el önöknek. KÉRDÉS: ön beszédében azt mondta, hogy nem kell beavatkozni más országok belügyeibe. Hogyan egyeztethetők össze e szavak a ma­gyarországi orosz beavatkozással? N. SZ. HRUSCSOV: Lám, az úgy­nevezett magyar kérdés egyeseknek a foga közé szorult, mint a döglött patkány: kellemetlen ugyan, de nem tudják kiköpni. (Derültség). Ha Önök ilyen irányba akarják beszélgetésün­ket terelni, akkor odavethetek jóné- hány döglött macskát. Ezek frisseb­bek lesznek, mint az ismeretes- magyarországi események kérdése. Ami pedig Magyarországot illeti, sokszor és eléggé kimerítően beszél­tem már erről. Különösen nagy meg­elégedéssel és örömmel adtam szá­mot a magyar népnek, amikor ven­dégként tartózkodtam Magyarorszá­gon és a mi hős Szovjetuniónkat képviseltem. Kevéssel a magyaror­szági események után volt ez. Egész Magyarország úgy helyeselt nekünk, hogy nem tudom, hogyan lehetett volna nagyobb mértékben és jobban kifejezni a magyarok igazi érzéseit a Szovjetunió iránt. Magyarországgal az összes kérdéseket már régen meg­oldottuk és egy sorban győzelmesen haladunk előre, ök a szocializmust építik, mi a kommunizmust. Célja­ink azonosak — közös a célunk, kö­zös az utunk. Megmondhatom még. hogy ilyen­féle ellen kérdéseket én nem teszek fel Önöknek, mivel más céllal jöt­tem az Egyesült Államokba, jószán­dékkal és tiszta szívvel. Nem azért jöttem ide. hogy különböző kérdé­seket tegyek fel. amelyek kiélezik az országaink és kormányaink között fennálló kapcsolatokat, hanem azért, hogy megjavítsam a fennálló kapcso­latokat, s hogy úgy mondjam, fel­szedjem az útról azokat a köveket, amelyek akadályozzák országaink közeledését. Ezért semmi olyat nem akarok tenni, ami ellentétes lenne ezzel a fő céllal — országaink kap­csolatainak megjavításával és a hi­degháborús állapot megszüntetésé­vel — ami akadályozná a barátság fenntartását, a világbéke megszilár­dítását. . KÉRDÉS: Hruscsov Ur. amíg ön itt tartózkodik az Egyesült Államok­ban, tárgyal-e Eisenhower elnökkel a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közötti légiforgalomra vonatko­zó egyezmény megkötéséről? N, Sz. HRUSCSOV: Ez. igen kőnk. rét kérdés és természetesen nem sze­repel megbeszéléseink programjá­ban. mert nem nagy és nem átfogó kérdés. Mi azonban hajlandók len­nénk a légiforgalmat kiépíteni or­szágaink között. Országunknak sok európai és ázsiai országgal van köz­vetlen légiösszeköttetése. Ha az Egyesült Államok kormánya óhajt ilyen megállapodást, úgy gondolom, hogy aligha kell ezzel nekünk — az elnöknek és nekem, a miniszterta­nács elnökének — foglalkoznunk. Ezt. megtehetik a minisztereink. KÉRDÉS: Hruscsov úr. mi mindig arra törekszünk, hogy minél előbb híreket kapjunk Önöktől, ezért sze­retném megkérdezni, mikor akarnak embert átdobni a Holdba? N. SZ. HRUSCSOV: ön meglehe­tősen rosszul használta ezt az ..em­bert átdobni” kifejezést. Mi nem szándékozunk embert átdobni, mert nagyra becsüljük az embert és sen­kit sem fogunk átdobni. Mi a világ­űrbe embert csak akkor küldünk fel. amikor meg lesznek ehhez a szüksé­ges technikai feltételek. Egyelőre azonban nincsenek meg. Mi nem akarunk „kihajigálni” olyan értelem­ben, mintha valakit kidobnánk. Szá­munkra az emberek igen drágák. KÉRDÉS: Hajlandó-e Oroszország Kanadával és az Egyesült Államok­kal, északi-sarki szomszédaival, meg­osztani azokat az információkat, amelyekre az orosz tudósok szert tet­ték széléskÖrTi és igen'slkefes északi- sarki kutatásaikban? N. SZ. HRUSCSOV: Úgy gondo­lom. igen. Ebben a kérdésben együtt kell működni minden országgal. Ez így hasznos. Általában mi ellene va­gyunk mindenféle monopóliumnak. (nevetés, taps). KÉRDÉS: Mi a célja az Egyesült Államokban tett látogatása után pe­kingi utazásának? N. SZ. HRUSCSOV: Ez nyilván­valóan igen „bonyolult” kérdés (ne­vetés a teremben). Elvtársak... bocsá­nat, itt vannak elvtársak és urak. (nevetés). A szokás hatalma. Ezen felül itt vannak a mi szovjet újság­íróink, akikkel jólesik az „elvtárs” megszólítást használni. Ez az általá­nos megszólítás. Nem szeretném még megfosztani magamat attól a feltéte­lezéstől, hogy Önök között is vannak olyanok, akik nem tiltakoznának, ha elvtársnak szólítanám őket. (élénk­ség a teremben). így hát Önökhöz fordulok, uraim, (nevetés) gondolom, az újságírók nemcsak írnak, hanem olvasnak is. (nevetés). Ha az újság­írók olvasnak, emlékezniök kell. hogy 1959 október elején lesz 10. év­fordulója annak, hogy az amerikai... — látják, most mindjárt elmondhat­ják— mire gondol Hruscsov, (neve­tés), most jól fülön csíptek (nevetés) ... hogy a kínai munkásosztály és Kína dolgozó parasztsága megszerez- ■ te a hatalmat. Tíz éve valósult - meg Kínában a népi hatalom. A kínai nép bensőségesen megünnepli ezt a napot, ahogy mi is megemlékezünk barátainknak erről az ünnepéről. Mi például azt tartjuk, hogy eg.vszer ta­lán eljön az idő. amikor az októberi forradalomtól kezdik majd az idő­számítást. De ez csak a jövő. A kí­naiak is értékelik saját győzelmü­ket és mi megértjük, hogy ők meg­becsülik sikereinket. A Kínai Népköz- társaság fennállásának 5. évforduló­ján én vezettem az ünnepségeken résztvevő szovjet küldöttséget és Pekingbe utaztam. Most meghívást kaptunk a kínai kormánytól, hogy képviseltessük magunkat küldöttség­gel a 10. évforduló ünnepségein is. Úgy alakult a dolog, hogy szeptem­ber 28-án vissza kell érkeznem a Szovjetunióba, majd a következő napon Pekingbe kell repülnöm. Ez természetesen megterhelés számom­ra. de úgy gondolom, nagy megtisz­teltetés is. hogy kínai barátaink kö­zött lehetek. A szovjet küldöttség már Moszkvába érkezésem előtt el­utazik a Kínai Népköztársaságba. Távollétem idején a küldöttség ve­zetője Szuszlov elvtárs lesz. KÉRDÉS: Hruscsov úr. válaszol­hatna-e a következő kérdésre: Elő­terjesztett-e ön valamilyen új javas­latokat mai beszédében, tartalmaz-e az ön mai beszéde a nemzetközi fe­szültség enyhítésére iránVuló vala­milyen újabb javaslatokat? N. SZ. HRUSCSOV: Elsősorban azokat a kérdéseket kell megoldani, amelyek már felvetődtek és megol­dásra várnak. Kérdéseket kiagyalni azonban, amikor még a régiek nin­csenek megoldva, azt jelenti, hogy eltávolodunk a sarkalatos problé­mák megoldásától. Ha ázt mondják, hogy beszédemben nem vetettem fel új kérdéseket, ezzel egyetértek. Ez­zel kapcsolatban helyénvaló,-utalni a mondásra: az ismétlés a tanulás anyja. Mi kitartóan azon fáradozunk, hogy el távolítsuk a népek közeledé­sét gátló akadályokat, hogy eloltsuk azokat a parázsló szikrákat, amelyek lángra robbanthatják a háború tüzét. Ezeket a szikrákat mindenképpen el kell oltani, törekedni kell a meg­érett kérdések megoldására, hogy biztosítani tudjuk a békét: minden népnek. KÉRDÉS: Az Egyesült Államok­ban nagy érdeklődés nyilvánul meg a Szovjetunió különböző nemzetisé­geinek. köztük a zsidó lakosságnak a helyzete iránt. Nem szólna néhány szót erről? N. SZ, HRUSCSOV: Af Szovjet­unióban nemzeti kérdés olyan érte­lemben, ahogyan Önök gondolják* nincs. Minden nemzetiség barátság­ban él. mindegyiknek egyenlő jogai vannak. Nálunk az emberhez való viszonyt nem nemzetisége vagy az a felekezete határozza meg. amelyhez tartozik. Ez minden ember lelkiisme­reti ügye. Mi mindenekelőtt az em­bert mint olyat nézzük. Nálunk az összes nemzetiségek — oroszok, uk­ránok, turkmének. üzbégek, kazahok* beloruszok, grúzok, örmények, kal­mükök. zsidók — ha el akarnám so­rolni a Szovjetunió összes népéit, ak­kor nem elég az az idő. amennyit erre a sajtóértekezletre szántunk —* mind békében és egyetértésben él-, nek. Büszkék vagyunk arra. hogy egy olyan soknemzetiségű állam* mint a Szovjetunió, erős és sikeresen fejlődik. Országunk népei bíznak egymásban és egy sorban haladnak a közös cél — a kommunizmus felé. Ezen belül például a zsidó lakosság helyzetét jellemzi, hogy azok között, akik megteremtették a holdrakétá sikeres felbocsátásának feltételeit* méltó helyet foglalnak el a zsidók is. KÉRDÉS: Gyakran hivatkoznak arra. hogy Ön az egyik diplomáciai fogadáson állítólag azt mondotta* hogy Önök eltemetnek bennünket. (Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet kormány nagyjelentőségű javaslata a leszerelésre , Hruscsov a% ENSZ^ben Mint mér jelentettük, Hruscsov szovjet miniszterelnök pénteken magyar idő szerint 19 óra 59 perc­kor az ENSZ székházába érkezett. Hruscsovot az ENSZ küldöttek szá­mára fenntartott bejáratnál Jean De Noue, az ENSZ protokoll főnö­ke üdvözölte és vezette az épületbe. A szovjet miniszterelnököt Hammarskjöld főtitkár, Belaunde, a közgyűlés 14. ülésszakának elnöke és a szovjet küldöttség tagjai üd­vözölték. A szovjet miniszterelnök és kísé­Hruscsov megkezdte beszédét az ENSZ közgyűlésén rete ezután a díszlépcsőn az ENSZ székház hatalmas közgyűlési termé­be ment, amelyet zsúfolásig meg­töltötték az ENSZ küldöttségek tag­jai, a sajtó, a rádió és a televízió munkatársai. Hruscsov közgyűlési beszédét — ezt a történelmi jelentőségű meg­nyilatkozást —, az ENSZ-rádíó egész hálózata több mint 30 nyel­ven sugározza a világ minden része felé. Az AP és AFP jelenti gyorshír­ben, hogy Hruscsov szovjet minisz­terelnök megkezdte nagy érdeklő­déssel várt beszédét az ENSZ köz­gyűlés pénteki plenáris ülésén. (MTI) Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány pénteken átfogó általános és teljes lesze­relési programot terjesztett az ENSZ elé. A programot a szov­jet kormány nyilatkozata tartal­mazta. A leszerelési javaslatok főbb pontjai a következők: Az összes fegyveres erők feloszla­tása és bármilyen formában való újjászervezésük megtiltása; min­denfajta haditechnikai berende­zés, fegyverzet és hadianyag­készlet megsemmisítése, a nuk­leáris fegyverek teljes eltiltása, készleteik megsemmisítése; min­denfajta rakétafegyver megsem-? misítése, gyártásának teljes megszüntetése, beleértve a ka­tonai rendeltetésű kozmikus ra­kétákat is; a vegyi- és bakté­rium-hadviselési eszközök meg­tiltása és e fegyverfajták kész­leteinek megsemmisítése; az idegen területeken lévő katonai támaszpontok megszüntetése; a rakétakilövő berendezések meg­semmisítése; a hadiipari terme­lés beszüntetése; a katonai szol­gálat minden fajtájának és a katonai kiképzés minden fajtá­jának megszüntetése; a hadügy­minisztériumok, a vezérkarok, az összes többi katonai szervek* szervezetek és intézmények megszüntetése; bármilyen for­rásból eredő mindennemű kato­nai kiutalás megszüntetése; a háborús propaganda és az ifjú­ság katonai szellemű nevelésé­nek betiltása; olyan törvények kiadása, amelyek szigorú bün­tetést helyeznek kilátásba a fel­sorolt pontok bármelyikének megszegése esetén. Az államok rendelkezésében csupán az együttesen megállapított rend­őri kontingensek maradnak a belső rend fenntartására és az állampolgárok személyi biztar ságának megvédésére. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom