Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

ESZAKMAGTARORSZÄG Kedd, 1959. szeptember 8. A párt és a kormány vesetőivel együtt ünnepelték meg; a bányásznapot a tárnák dolgosói Szeptember első vasárnapján, a hagyományokhoz híven a bányászo­kat ünnepelte az ország. A bányász- települések központjaiban rendezett ünnepségeken tízezres tömegek vet­tek részt, hallgatták meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjainak beszédeit Salgótarjánban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára méltatta a bányásznap jelen­tőségét. Tolmácsolta a párt Központi Bi­zottságának és a kormánynak az elis­merését, az év első nyolc hónapjá­ban különösen a szénminőség javí­tásában elért eredményekért. Mél­tatta a nógrádi szénbányákban a szo­cialista munka brigádja címért ve­télkedő 72 bányászbrigád nagyszerű teljesítményeit s elismeréssel szó't arról, hogy a bányászok együtt ün­nepelnek patronáltjaikkal, a régi és új termelőszövetkezetek küldötteivel, majd részletesen beszélt a pártkon­gresszus előtt elvégzendő munkáról, feladatokról. Kádár János beszéde után Czott- ,ner Sándor, nehézipari miniszter ki­osztotta a szénmederice legjobbjai­nak a kitüntetéseket és jutalmakat. Az ünnepi gyűlés után Kádár Já­nos és az elnökség tagjai megtekin­tették a nógrádi bányászat fejlődé­sét bemutató kiállítást. A zalai olajbányászok ünnepségén Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára a pártkongresszus elő­készületeiről beszélt. A nagygyűlésen Szekér Gyula mi­niszterhelyettes átadta a kitüntetése­ket és a - jutalmakat. A 10. élüzem- avatágt ünneplő Dunántúli Kőolajfú­rási Üzem dolgozói közül 51-en kap­ták meg a kiváló dolgozó jelvényt. Ajkacsingérben Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a kongresszusi verseny­ben szép sikereket e*érő középdu­nántúli bányászokat, akik már ne­gyedszer nyerték ej a Miniszterta­nács és a SZOT vörös vándorzászla­ját. Tatabányán Biszku Béla, a Politi­kai Bizottság tagja, beszédében mél­tatta a bányásznap jelentőségét. Komlón, a mecseki bányászvárosban Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott beszédet. Foglalkozott Komló 10 éves fejlődé­sével, majd Csenterics Sándor ne­hézipari miniszterhelyettes átadta a kitüntetéseket és jutalmakat. Ezután került sor a fasizmusnak 1942-ben áldozatul esett 14 komlói mártír em­lékművének avatására. A dorogi bányásznapi ünnepségen a handnovai csehszlovák bányászok és a fóti gyermekváros küldöttségei üdvözölték a szénmedence dolgozóit. A bányászok köszöntésére a Msp’v-r Tudományos Akadémia; a Nemzeti Múzeum és a Soproni Bányászmú­zeum 17 szaktekintélye is Dorogra érkezett és közös tudós-bányász ta­lálkozót is tartottak. A baráti talál­kozó első eseményeként felavatták V szénmedence római stílusban épített KISZ-múzeumát, amelyben a bá­nyászvidéken talált sok római kerá­mia tárgyból állandó kiállítást nyi­tottak. Heves megyében Petőfibányán • Varga György, a SZOT titkára mon­dott ünnepi beszédet. A gyöngyösi XII. .akna, bányászait Szurdi István, HeVeS megye országgyűlési képvise­lője, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője üdvösül te. A Fejér megyei bauxitbányászok és szénbányászok Kincsesbányán, Balinkán és Móron ünnepelték a IX. bányásznapot. Szolnokon a kőolajipari tröszt al­földi üzemének dolgozói ünnepeltek. A nagygyűlések befejeztével a bá- nyószközpontokban mindenütt meg­nyitották kapuikat a sporttelepek és megélénkült a forgalom az ünneoi vásárok sátrai, pavilonjai között. (MTI) Négyhatalmi közlemény egy új leszerelési bizottság létrehozásáról Moszkva (TASZSZ) Franciaország, Anglia, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kormá­nyai megállapodtak, hogy bizottsá­got létesítenek a leszerelési kérdések tanulmányozására. A bizottság tag­jai lesznek a Szovjetunió, Anglia, az Egyesült Államok. Franciaország. Bulgária, Olaszország, Kanada. Len­gyelország. Románia és Csehszlová­kia, azzal a feltétellel, hogy a felso­rolt államok mind egyetértenek ez-/ zel. i E leszerelési bizottság meqalakí- ' tása — mondja a közlemény — \ semmiképpen sem csökkenti az • ENSZ felelősségét ezen a terű- j létén és nem jelenti illetékessé­gének megcsorbítását. A bizott­ság megalakulásánál tekintetbe veszik azt, hogy a leszerelés kér- ■ désében különös felelősség hárul a nagyhatalmakra. A Szovjetunió, Anßlia, Franciaor­szág és az Egyesült Államok kormá­nyai e bizottságban hasznos eszközt látnak, amely révén kölcsönös ta­nácskozások útján segíthetik az ősz-, szes fegyverfajták és fegyveres erők hatékony nemzetközi ellenőrzés mel­lett végrehajtandó korlátozásról és csökkentésről szóló megegyezéseket, amelyek elsősorban közvetlenül a tanácskozásban részvevő országokat érinthetnék. A négy ország kormányai remé­lik — jegyzi meg a közlemény — hogy a szóbanforgó tanácskozá­sokon elért eredmények hasznos alapot teremtenek majd az ENSZ leszerelési vitájához. A négy kormány megállapodott abban, hogy a bizottság munkájáról rendszeresen jelentéseket terjeszt az ENSZ .leszerelési bizottsága és rajta át . az ENSZ-közgyűlés. valamint a Biztonsági Tanács elé. A kormányok felkérték az ENSZ főtitkárát, hívja össze még szeptemberben az ENSZ leszerelési bizottságát, hogy annak tagjai alaposán tájékozódhassanak az új leszerelési bizottság jellegéről és céljáról. A' négy kormány — mondja vége­zetül a közlemény — tanácskozáso­kat folytat az ENSZ főtitkárával ar­ról. hogy a megfelelő szolgálati esz­közöket bocsássa az újonnan alakí­tott bizottság rendelkezésére és re­méli; hogy a bizottság I960 eleién Genf ben megkezdi munkáját, (MTI) Az afrikai-ázsiai országok képviselőinek határozata a szaharai afoiÉiserSelek elfen Kairó (AFP) Huszonöt afrikai-ázsiai ország képviselője ült össze hétfőn a kairói nemzetgyűlés nagytermében. Egész sor határozati javaslatot fogadott el, melyben erősen elítélik a tervezett francia atomkísérleteket. Az értekezlet egyidejűleg felhívja a jelenleg Genfben tanácskozó atom­hatalmakat, „haladéktalanul és fel­tétel nélkül” törekedjenek a meg­egyezésre a világbéke megmentése érdekében. (MTI) Eisenhower hazautazott Európából Prestwick (Reuter) Eisenhower elnök skóciai pihené­sének befejezése után hétfőn 10.40 órakor — magyar idő szerint — Prestwickből repülőgépen hazauta­zott Washingtonba. (MTI) A mikor Sajószentpéteren vége volt a nagygyűlésnek, dr. Münnich Ferencet, a Mi­nisztertanács elnökét vendégségbe invitálták. Néhány ebédelőtti hara­pás és egy pohár itóka után csakha­mar felállt: • — Tudjátok -— fordult a megyei párttitkár, Prieszol elvtárs, meg a minisztériumi vezetők és a vendég­látó házigazdák felé —, azl ajánla­nám, gyerünk ki a vásárba, beszél­gessünk az emberekkel. S ez olyan kívánság volt, ^mit csak teljesíteni lehet. El is indultak. Hol egy idős bácsit állított meg egy percre, hol valamely kis gyerek szöszi fejét simogatta meg. Egyszer, ahogy haladna tovább, egy fiatal­ember állítja meg Münnich elvtár­sat, csak úgy egyszerűen elé toppan, és pillanatokon belül nyílt beszélge­tésre kerül sor. — Fiatal műszaki vagyok, Vigh László — mutatkozik be a fiatalem­ber. — Tudja. Münnich elvtárs. olyan jó volt hallgatni a beszédét... Nekem az ilyen előadások tetszenek, ahol nem halmozzák teli a fejünket, számokkal ... — Münnich elvtárs elmosolyodik. — Hát ha meg van elégedve, ak­kor rendben vagyunk... • A vendégek tovább sétálnak, de a fiatal bemutatkozó barátjával együtt ott marad még egy kicsit, ahol a beszélgetés történt. S szeretettel néz az elnök után. A vásári ókat is lépten-nyomon megállítja Münnich elvtárs. Kíváncsian kérdezgeti, ki mit vett a jutalomból. Egyszerre új­ból váratlan eseményre kerül sor. (Hiába, nem mindennapi dolog, hogy egy miniszterelnök ott jár-kel. sétál az emberek között, tudakozódik az emberek gondia-baja felől, elnézi az arcokat, magához ölel egy kisgyere­ket. kérdezősködik a család hogyléte felől.) Megüti fülemet néhány meg­jegyzés: ..Milyen aranyos ember...” Jónás Bertalan és Jakab Géza vájá­rok ennél többet gondolnak. Meg­fogják Münnich elvtárs karját: — Még miniszterelnököt ilyen köz­vetlen közelről nem láttunk. Nem is engedjük el addig, amíg hármunkról nem csinálnak fényképet'. — Az em­berek jóízűen kacagnak, az asszo­nyok arca fénylik az örömtől. Egy­más után exponálnak n gének. Sok­sok ember szívében marad meg ez a kedves emlék, ám két bányász, aki Borsodnádasdról jött ide. az emlék­nél már többet is megőriz: a képet mutatva mesélhetnek majd az uno­káknak. M eghívott vendégekkel, jól dolgozó bányászokkal van tele egy nagy sátor. Hosszú asztalsort ülnek körül az emberek, s középen ott ül Münnich és Prieszol elvtárs is. Elmúlt az ebédidő. Az em­berek beszélgetnek. Nekem egy sar­kon jut hely, az idősebb Hbenes Pál és a fiatal Sikori István mellett. A nagygyűlés eseményeit tárgyaljuk s amikor összekoecan a pohár, ismerő­seim fénylő szemmel oda-odanéznek a kedves vendégekre. — Én megmondom őszintén, — szólal meg az idősebbik, alig találok szavakat arra hogy ’de meghívtak s itt ilyen magas vezetőket láthatok, "gyütt ebédelhetek vei üt-, i átja ez nagyon jó dolog. Ennek igazán lehet örülni, elmondom mindenkinek. Az öreg szinte emelkedik a szék­ről néha. Valamit mondani akar. va­lami kikívánkozik belőle. Amikor el­mondja Münnich elvtárs a pohárkö­szöntőt, végre kibuggyan az öregből, miután feláll tele pohárral a kezé­ben: — Ezt a maga egészségére, Mün­nich elvtárs, — meg arra, hogy ez­után is jól dolgozzunk!... — Zúg a taps, élénk a helyeslés, majd. hirtelen Loy Árpád, a híres alberttelepi Kos- suth-dfjas vájár áll fel. Az új bá- nyószéletről szól, aztán hirtelen ké­réssel áll elő: — Máskor, ha jön, Münnich elv­társ. látogasson el a munkahelyünk­re is, a bányába. A válasz nem késik. — Rendben van, legközelebb ezt a kívánságot is teljesítjük ... D élelőtt a királdi bányászok, akik most élüzem címet szereztek, meghívták Ki- ráldra a kormány elnökét. — Jó — mondta —, ha szívesen látnak, mi szívesen megyünk. — így is történt. Alighogy megérkezünk ebbe a modern kis bányászfaluba, mindjárt összesereglenek az emberek. Körüljárjuk itt Is a vásárt. Szíves szavak hangzanak, mindenki kezet akar fogni a miniszterelnökkel. Ami­kor visszafelé tartunk, a kultúrház előtt egy asszony — Tóth Mária — perdül Münnich elvtárs elé. — Arra kérem a miniszterelnök elvtársat, ha már itt van, szóljon hozzánk is egy néhány szót. — Váratlan a meghívás, de örü­lök neki és szívesen teszek eleget. Münnich elvtárs fölkapaszkodik a lépcsőkön, s az előbb még érdeklődő miniszterelnök most újból szónok lesz. Arról a megbecsülésről beszél, ami a bányászokat övezi, s kéri őket, hogy továbbra is ilyen töretlen len­dülettel dolgozzanak, mert csak így várható a nemzeti jövedelem gyara­podása. És sok minden másról esik még szó. Az emberek elégedettek s az arcokról hála és köszönet int az idős kormányelnöknek. M ünnich elvtárs emléke így marad meg az emberekben és talán sokáig beszélnek még az eseményről: — A nép talál­kozott a vezetőivel!... GARAMI ERNŐ PlhlTíR — SZOBÓ xxxu. A z FBI „tudományos” módszere- ^ két is alkalmaz, hogy „az em­berek szívében olvasson”. Alkalmaz­zák például a „hazugságfelderítő gé­pet”. A készülék lényege, hogy a kihallgatott személy érverési és légzési ütemének hullám­zásait, kilengéseit regisztrálja. A ki­hallgatást végző rendőrtisztviselő a készülék segítségével minden kihall­gatásnál megállapítja. hogy a feltett kérdések közül melyik kérdések vál­tották ki a vádlottból a legnagyobb belső izgalmat. Természetesen az egész eljárás blöff, semmiféle tudo­mányos alapja nincs. Mégis ezzel a tudományos „eszközzel” állapítják meg, hogy egy személy mikor mond igazat és mikor hazudik. Vannak más találmányok is. Kurt Lyon amerikai biokémikus „találmá­nya” az a készülék, amelynek segít­ségével — szerinte — „elemezhető és ellenőrizhető, hogy mennyire fertő­zött meg valakit a kommunizmus betegsége”. Szerinte a készülékkel egyben olyan egészséges gondolko­dás hozható létre, mely mellett ilyen szerencsétlenség nem következhet be, Mármint a „kommunizmus” meg­fertőzze az illetőt... Ezek az eljá­rások alapjában véve ártalmatlanok a kihallgatott egészségére. De alkal­maznak olyan eszközöket is, amelyek életveszélyesek. Az úgynevezett „igazság szérum”, ez a különleges kábítószerből előállított készítmény kloroformmal kevert szkopolanint tartalmaz. A készítményt injekció formájában adják be a vádlottnak, s amikor az a kábítószertől ködös állapotba kerül, megkezdik a kihall­gatást. Az FBI szerint e kábítószer­nek a hatásmechanizmusa, hogy meg­bénítja a „hazugságközpontot” és a vádlott „nem képes, hazudni”. Orvosszakértők megállapították, hogy az „igazság szérum” szender­gő, félálorn-szerű állapotot hoz lét­re, megbénítja a kihallgatott sze­mély akaraterejét és elnyomja ben­ne az erkölcsi ellenállóképességet. Az orvosok gyakran hangsúlyozták, hogy a szer alkalmazása teljesen megengedhetetlen, mert a pszichi­kus működést zavarja és számos esetben hálált okoz. Még változatosabbak azok az eszJcö- zök, amelyeket az amerikai titkos- rendőrség a vádlottak fizikai befo­lyásolására alkalmaz. Ha a vádlott kihallgatása során nem tesz olyan vallomást, amely nekik megfelel, a befolyásolást azzal kezdik, hogy „megmutatják neki az aranyhalacs­kát”, vagyis a vádlottat úgy össze­verik, hogy az teljes kábulatba zu­han és „aranyhalacskák” jelennek meg előtte. Ütik, rugdalják, esetleg gumibotot használnak, hogy a, verés­nek ne maradjanak hosszantartó nyomai. Én magam is láttam, amikor az egyik kihállgatottat úgy megkinoz- ták, hogy az beleörült a fájdalomba. A gumibottal tarkóra ütni —- ez az FBI gyakorlatában „apróság”, amely igen gyakori. A váratlan tarkóütés hirtelen, rendkívül erős szédülést okoz, ami viszont hasonló a tengeri­betegség tüneteihez: az ember telje­sen tehetetlenné válik, a karját sem képes felemelni. Ebben az állapot­ban a „bűnöst”, mint egy zsákot, fél­redobják, s később veszik elő: kihall gatásra. A letartóztatott megverése' szinte már a szolgálati kötelességek közé számít, s ha véletlenül szaba­dul a letartóztatott — mehet panasz­ra, ahová akar. Az FBI-t ugyanis senki és semmi nem ellenőrzi és nem ellenőrizheti. Egyébként egy FBI-embert aszerint becsülnek meg, hogy mekkora ütést képes adni az állkapocsra, vagy a gyomorra. Csak­nem kötelezőnek tartják a letartóz­tatott hasbarúgását: ez biztosítja, hogy az őrizetbe vett nem fog okve- tetlenkedni. Akadnak a kínzásnak egészen különleges eszközei. Vannak például „egyéni” találmányok. Egyes FBI-emberek korbácsot készítenek, amely másfélméter hosszú és centi­méternyi vastag bőrcsíkokból áll. A bőrcsíkok végére centiméteres sze­gek vannak, felszerelve. Az első ilyen korbácsütés után véraláfutások kép­ződnek, majd a második ütés ezer­nyi tűszúráshoz hasonló éles fájdal­mat okoz. Többször előfordult már. hogy a letartóztatottat a hullaházba szállí­tották az ilyen „korbácsolás” után. Iskolánk egyik előadója gyakorlati utasításként más testi kínzásokra is kioktatott: „ki lehet például húzni az áldozat egészséges fogait, vizet, vagy más folyadékot lehet önteni az orrlyukakba, a kihallgatandót fél­napra el lehet helyezni gőzkamrába, vagy egész napra be lehet tenni olyan helyiségbe, ahol hirtelen hőmérsék­letváltozásokat tudunk előidézni hű­téssel vagy melegítéssel, dermesztő hideg, vagy perzselő meleg változta­tásával, össze lehet zúzni a heréit, be lehet zárni egy szobába, és három könnyfakasztó bombát bedobni”. Az amerikai titkosrendőrség, az FBI „találékonyságát” példázza az a barbár eljárás, amellyel a vádlot­tak szökését igyekeznek megakadá­lyozni. Erre a célra külön készüléket szerkesztettek, az úgynevezett „ore­goni csizmákat”, amely onnan kapta nevét, hogy Oregon államban talál­ták fel. A készülék egy vaskeret, amelyet a lábra illesztenek, majd le­zárnak. Amíg a láb mozdulatlan, a keret nem ér a lábhoz, de amint a láb mozogni kezd, a keret egyre job­ban szorítja a lábat, s minél élén- kebb mozgást végez a láb, annál élesebben hasít a húsba a „csizma”. Az FBI mindezt a „demokratikus szabadság jogoké* jegyében teszi. Per­sze a kínzás valamennyi változatá­nak megközelítő felsorolása is sok­sok. időt venne igénybe...- Az FBI-nél egy hatalmas techni­kai laboratóriumot is létesítettek. Tulajdonképpen nem egy láborató­riumról van szó, hanem a laborató­riumok rendszeréről, amelyet egysé­ges névvel jelölnek. Több mint két­százan dolgodnak ebben a laborató­rium-rendszerben, ahol — segédesz­közként — a legkülönbözőbb minta­gyűjteményeket állították össze. Van például egy hatalmas textil-, szin- és szövetminta gyűjteményük, zsi­neggyűjteményük, műanyagokból ké­szült legkülönbözőbb gyártmányok gyűjteménye. Minden gyűjtemény minden egyes darabján megtalálni a gyártási adatokat, a fajtát, a tulaj­donságot. A gumicikkek gyűjtemé­nyében például ezernyolcszáz minta, továbbá négyezer autógumi-minta van. Az írógéppel készült írások gyűjteményében minden lehetséges frógép-modellen készült írás megta­lálható, beleértve a legrégibb típusú írógépeket is. Igen érdekes a lovak, a kutyák, a macskák és más állatok vérének meghatározására szolgáló szérumok gyűjteménye. Az FBI ál­landóan fejleszti laboratóriumát, ha­talmas összegeket költ rá. Azt mond­ják, hogy a bűnözés elleni harcban van szükség erre. De az amerikai titkosrendőrség tudományos-techni­kai felszerelése teljes egészében a deinokrácia elleni harc szolgálaté- ban áll. Az FBI e technikai berende­zések segítségével — amelybe bele­tartozik még a radar rádióirányító készülék is — nyíltan és gátlástala­nul behatol az amerikai állampol­gárok életébe, egészen a fürdő, és hálószobáig... Igen elterjedt például a levéltitok megsértése: erre a célra oly finom műszert alkalmaznak, amely lehető­vé teszi, hogy a postai szállítmányon nyoma se maradjon annak, hogy cenzúrázták. Az FBI az állampolgá­rok levelezését még teljesen magán­jellegű ügyekben is cenzúrázza, mert szerfelett érdekli, miről írnak, mi­ről beszélnek az emberek. Ebbe az érdeklődési körbe vág a hallgatód- zás rendszere. A lehallgató-készülék — amelyet szinte tökéletesre fejlesz­tettek — az FBI egy legtöbbet hasz­nált technikai eszköze. Még az ame­rikai kongresszus is szentesítette a lehallgatás rendszerét, amely állító­lag a kémkedés ellen irányul. A le­hallgatás eredményét bírósági eljárá­sokban is elfogadják bizonyítékként. A leggondosabban ellenőrzik a szál­lodákban lakók telefonbeszélgetéseit, a nyilvános telefonállomásokon le­folytatott beszélgetéseket, de a ma­gánelőfizetők beszélgetéseit is. Irattárukban éveken át megőrzik az ellenőrző-regisztráló anyagot. Gyakran előfordul, hogy nemcsak szállodákban, de még magánlakások­ban is lehallgató-készüléket szerel­nek fel. Még az is előfordul, hogy filmfelvevő-gépet építenek be a fal­ba, telefon-, villany-, vagy gázjaví­tás ürügyén. A mikrofon és diktafon készülékek ilyen beszerelése rend­kívül gyakori. Az FBI pedig a sétaterekre, a par­kokba is kinyújtja polipkarjait, tud­ni akarván, nem szönek-e ezeken a padokon valamiféle „Amerika-elle- nes összeesküvést”. Ez mutatja. hogy az amerikai vezetés csupán rend­őreiben és spicli-rendszerében bízik. (Folytatjuk.) Találkozás a kormány elnökével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom