Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-06 / 209. szám
▼smfrttfiv» 19S9. meptemfoer «. ÉSZAK MAGYARORSZÁG Jutalomiidülésen a cseh hegyek hozott NAGY MISKOLCI KALAUZ A közelmúltban kéthetes csehországi jutalomüdülésén volt egy 82 tagú magyar dolgozó csoport. Néhány miskolci is volt köztük, többek között Bauer Miklós, a miskolci Fáklya mozi üzemvezetője, aki a Magyatt-Szovjet Barátsági Hónap alatt elért kiváló eredményeiért, nagyszerű propagandamunkájáért részesült ebben a megtisztelő jutalomban. Tizennégy napot töltöttek a baráti cseh nép körében. Ebből két napot Prágában, míg a többit a világhírű szépségű cseh hegyek között: egy napot Karlovy Váry-ban, egy napot Pilsenben és tízet a gyógyforrásairól világszerte ismert gyönyörű gyógy- , fürdőhelyen, Mariánské Lázrjé-ban. Mint Bauer elvtárs elmondja, a csoport. tagjainak felejthetetlen volt ez az. utazás, felejthetetlen a cseh vendéglátók kedvessége, az üdülés azokon a világhírű fürdőhelyeken, amelyek rövid másfél évtizeddel ezelőtt még csak a kiváltságosok .kényelmét és gyógyulását szolgálták. Látták Prágában a várcÉgf nevezetességeit,' a Hradzsínt, járták az aranycsinálók utcájának* öreg házacskáiban, végigkopogtak lépteik Metternich, a ^fekete kancellár” kastélyának mozaikjain, élvezték a gyönyörű gyógyfürdők luxusszámba menő szállóinak minden kényelmét és megbarátkoztak a környékbeli falvak cseh dolgozóival. Bauer elvtárs fiatal gyermekkora óta dolgozik a moziszakmában és kimondhatatlanul boldog, hogy a Filmfőigazgatóság és a Művészeti Dolgozók Szakszervezete munkáját ezzel a jutalomüdüléssel ismerte el. Utjának sok-sok kedves élményét, benyomását örökítik meg a fényképek, amiket magával hozott. Azokból közlünk ízelítőben néhányat. Tv A Mariánské Lázné-i világhírű gyógyforrások kúracsarnoka. A Sztálin tér látképe Mariánské Lázné-han. Jelentések a külföldi magyar kiállításokról Négy, most zajló nemzetközi vásáron vesz részt a magyar külkereskedelem, és e héten újabb négy helyen nyílik vásár, ahol szintén lesz árubemutatónk. A magyar. Kereskedelmi Kamarához naponta érkeznek jelentések, kiállításaink szervezői beszámolnak a külföldiek érdeklődéséről, az üzletkötésekről és a most épülő pavilonok előkészületeiről. A már megnyílt vásárok közül Lipcséből például azt jelentették, hogy vállalataink képviselői nemcsak a német üzletfelekkel, hanem a vásár külföldi látogatóival is megkezdték a kereskedelmi tárgyalásokat. Izmirben 800.000 dollár értékű árut adtak el, köztük gépeket, műszereket, vegyicikkeket, edényféléket. Külkereskedelmünk megbízottai Dámasz- kuszban a szíriai kereskedőkön kívül jordániai és ammani cégekkel is kötöttek üzleteket. A Majna menti Frankfurtban csütörtökön ért véget az őszi vásár, de az ott megkezdett kereskedelmi tárgyalások a vásár kapuinak bezárása után is folytatódnak. Szeptember 5-én nyílt a zágrábi vásár és a műszaki küldöttség már i^entette, hogy pavilonunk teljesen »äszen várta a nyitást. Nagy érdeklődésre tartanak számot a magyar ipar különböző gyártmányai, közöttük a húsipari gépek, amelyek használatáról színes kisfilmet is vetítenek. Egyidőben, szeptember 6-án, három helyen, Brnoban, Bécsben és Szalonikiben nyílik nemzetközi vásár. A legtöbb árut Brnoba küldte külkereskedelmünk. Már jelezték, hogy mind a 22 vagon megérkezett. Az épülő kiállításunkat kedden mutatták • be a csehszlovák sajtó képviselőinek és az ott tartózkodó külföldi tudósítóknak. Bécsből az a hír érkezett, hogy a magyar kiállítás szervezői gyorsan haladnak munkájukkal. Kiállításunk építése befejeződött és már az áruk ellenőrzésénél tartanak. A nemzetközi gépipari kiállításon külön mutatjuk be néhány újtípusú szerszámgépünket. Elutazott Bécsbe Kántor Sándor fazekas népművész és Eévényi Sándor ötvösművész, hogy a vásár látogatóival megismertessék munkájukat. Szalonikiben számos közszükségleti cikken kívül műszereket, híradástechnikai gyártmányokat, gépipari berendezéseket mutatnak be külkereskedelmi ‘ vállalataink. Az áruk mind megérkeztek és mint egyik érdekesség, működik majd az ipari televízió is. A Zrínyi Kiadó terveiből A Zrínyi Katonai Könyvkiadó a negyedik negyedévben is értékes ká- tonai, politikai és szépirodalmi művekkel lepi meg olvasóit. A katonai és politikai irodalom területén kiadják Frunze:. Válogatott művei II. kötetét, amely Frunzénak az intervenció s a polgárháború utáni években írt főbb katonai elméleti munkáit, cikkeit, beszédeit tartalmazza. Kiadásra kerülnek Stromfeld Aurél, a Magyar Tanácsköztársaság egyik kiváló katonai vezetőjének, a magyar vöröshadsereg vezérkari főnökének válogatott katonai, katonapolitikai, a vöröshadsereg miskolc—kassai hadműveleteire vonatkozó írásai. Közel ötven szovjet hadmérnöknek a modern haditechnikáról írott tanulmányait tartalmazza az Újdonságok a hadi- technikában című gyűjtemény. A szépirodalmi jellegű könyvek sorában jelenik meg Kardos—Ber- kesi: Kopjások című regénye, amelynek izgalmas cselekménye a Horthy- Magyarországról adott hiteles képbe ágyazódik. Erénye, akárcsak a többi .DerKesi könyvnek, a fordulatos meseszövés és az őszinte hang. A magyar partizánok és a haladó gondolkodású antifasiszták második világháború alatti súlyos harcait eleveníti fel Szilvási Lajos: Csillaghullás című műve. Az első szó jogán címmel kiadják Szilágyi György, a különböző újságokból és folyóiratokból már ismert költő első verseskötetét. A Nagy Honvédő Háborúról szól Dold-Mihaj- lik. a mai ukrán irodalom egyik tehetséges képviselőjének Ordasok között című műve. Irwin Shaw: Ifjú oroszlánok című regénye a második világháborúról szóló amerikai irodalom egyik kimagasló alkotása, amely a fasizmus elleni harc amerikai hősének állít emléket. Az ugyancsak a tervek között szereplő A második őrség című regényt (szerzője Ladis- lav Ptacek) már korábban részletesen ismertettük. A Zrínyi Kiadó gazdag programjával nagyban hozzájárul őszi könyv- kiadási programunk színesítéséhez, nagylétszámú olvasótábora művelt- % ségének magasfokú emeléséhez. Tiz enhárom munkásakadémia indul a borsodi iparvidéken Borsod megyében a párt művelődéspolitikai irányelveinek ’ megjelenése óta megnptt a tanácsok felelőssége a munkásosztály kulturális neveléséért. A városi és községi tanácsok végrehajtó bizottságai egyré több helyen beszélik meg a területükön lévő üzemek kulturális programját, — a munkásosztály műveltségének emelésére a téli hónapokra is gazdag tervet készítettek. A szakszervezetek és a megyei tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezésére az elmúlt évben csak három helyen szerveztek munkásalcadémáát. amelyeket mintegy háromezer dolgozó látogatott. Az idén a munkás- akadémiák számát 13-ra emelik. így novemberben a borsodi iparvidék több ..központjában”, mint például Ózdon, Diósgyőrött, Kazincbarcikán, Tiszapalkonyán, Mályiban, Királdon és Rudabányán indul munkásakadémia, ahol mintegy 5—6 ezer dolgozó ismerkedik meg a szakmájával ösz- szefüggő tudományos kérdésekkel, a munkásmozgalom történetével, köz- gazdasági és jogi ismeretekkel. A párt művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése után a dolgozók körében igen megnőtt az érdeklődés az esti Általános iskolák elvégzése iránt is. A vasutasok közül például több mint ezerötszázán határozták el, hogy elsajátítják a nyolc általános osztály anyagát. Az iskolai oktatást és a dolgozók műveltségének emelését a tanács és a TIT tudományos, valamint politikai előadások megszervezésével segíti. A terv szerint a.borsodi iparvidéken az őszi és téli hónapokban mintegy 5 ezer ismeretterjesztő előadást szerveznek. A miskolci fehér kenyér tinta Külföldön a grafikai művek új másolási módját dolgozták ki, amelynél rádióaktív tintát alkalmaznak. A rádióaktív tintával készült rajzra fényérzékeny papírt helyeznek. A tinta elég erős sugarakat bocsát ki ahhoz, hogy a fényérzékeny papírt exponálja. Az így készült másolat az eredeti rajz pontos kópiája, a legapróbb részleteket is feltünteti. Az eredeti rajz károsodása nélkül ezerszámra készíthetők ilyen másolatok. ELMÉS TALÁLMÁNY HIPOHONDEREK RÉSZÉRE Az amerikai nagyvárosokban olyan emberek szolgálatára, akiket ^nagyon foglalkoztat saját egészségügyi állapotuk, de nincs kedvük, vagy idejük orvoshoz menni, automatákat állítanak fel. Egy érme bedobása után az illető a gépbe helyezi a karját, s a készülék megméri a vérnyomását. Az eredmény az automatára szerelt táblázatról leolvasható. MÁGNESES K ARTY A Az amerikaiak mostantól kezdve nyugodtan kártyázhatnak repülőgépen, vonaton, kocsiban, a kertben ülve, mert a kártyák nem esnek le ■s a. szél sem viszi el őket. Egy kaliforniai cég nemrég mágneses kártyákat hozott • forgalomba. A kártyákat olyan anyaggal kezelik, amely jóformán odatapasztja azokat a hordozható asztalkához, ami utazásnál különösen célszerű dolog. Népünk táplálkozásában évszázadok óta legfontosabb a mindennapi kenyér. A búza elvetésétől, a kenyér megszegéséig sok nehéz, fáradságos munkát kellett elvégezni és sokszor rettegni a természeti csapások, háború okozta pusztítások miait. A búza vetésétől a termés betakarításáig a munka dandárját a férfiaknak kellett elvégezni, a nők legfeljebb markotszedni segítettek. A gabona lóval való nyomtatását évszázadokon keresztül a szérűn végezték, de telenként felvidéki szlovák vándormunkásokat is fogacttak az élet csűrben való cséplésére. A termést az udvarokon, vagy utcán légvő földvermekbe raktározták el, amire háborúban az ellenségnek nem volt könnyű ráakadnia. Á búzát a Szinván lévő hat vízimalomban őrölték meg, de nem ritkán a szegényebb emberek odahaza is őrölgettek a kőből való kézimalmokon Mivel a múlt század közepén a lakosság létszáma erősen megnőtt. így három lóval hajtott szárazmalmot is találunk városunkban. A kenyérsütés évszázadokon keresztül az asszonyok dolga volt és saját szükségletükön kívül, már korán sütnek piacra is. Az 1.678-as és a későbbi évekből való városi számadáskönyvek sok adatot tartalmaznak a miskolci kenyérre vonatkozóan. Ebben az időben a miskolci fehér kenyérnek már olyan nagy volt a híre, hogy ezzel vendégelték meg a városba érkező jelesebb embereket, de ezt küldték ajándékba is. 1678 szeptember 8-án: ,,A magyar Táborra bocsátván Kecskeméthi István, Miskolczi János és Király János uraimékat Alsó Solcához Erogál- tam Ajándékban az XJraknak fejér kenyér Nro 10, Bort két csobolyókban és három korsókban ..A városi ügyekben eljáróknak is adtak egy fél kenyeret az étkek mellé. A kenyérellátásban csak akkor voltak zavarok, ha nagyobbszámú katonaságot kellett ellátni. Ilyenkor a város minden házra kivetett egy-egy kenyeret, de ha még dz is kevés volt. az ismertebb sütőasszonyoktól is vásároltak. 1678 december 8-án: „Lesz- lije Generális Uram Eö Nagysága is a Táborral be jővén es itt leven ad diem 15. gazd. Erog. edgyüve is ma- suva is kenyér a városon szeaetbeöl. fejér kenyer az Urak asztalokra, Gé- mesnétől Nro 3, ugyan Gémesnétől kenyeret, Halasinétől Nro 3, T.ereki- nétol Nro 5, Szeöcs Mátyás Sellére- től Nro 3 darabot”. A sütőasszonyok mellett már á XVIII. században voltak pékek is, ezek azonban nagyobb mennyiségű kenyeret nem tudtak sütni és a kenyér minősége is erősen különbözött a jóízű házikenyértől. A miskolci fehér kenyér hírére jellemző. hogy a század végén Benkő Sámuel, a város első történeti munkájában külön fejezetet szentel neki s leírja a kenyér timsóval való hamisítását is. J A XIX. századból is bőven vannak feljegyzéseink. 1836-ban a városban lévő öt pékmester és három özvegy mesterné folyamodik Budára — céhlevélért, később azonban a tetemes költség miatt a céhbéállástól eltekintenek Foglalkoznak a pékek sósperec é& zsemlye sütéssel is, azonban a zsemlyék kicsinysége sok. panaszra ad okot. A pékműhelyt a. mesterek magánosoktól, vagy a várostól rendszerint egy évre meghatározott összeg- I ért kibérlik. A parasztoknál minder, házban volt kenyérsütő kemence, d( süttettek kenyeret szolgálóikkal az iparosok, hivatalnokok is. Egyes parasztasszonyok oly sokat sütöttek hogy ez később kizárólagos foglalkozásukká vált. Bár a régi írások magára a kenyérsütés technikájára nerr. tartalmaznak adatokat, ma. is éle öregasszonyok elbeszélésé alapján c miskolci fehér kenyér sütését az alábbiakban röviden körvonalazhatjuk. A kenyérhez szükséges búzát ~ az életet — rendszerint a parasztok magúk termelték, vagy ha ez kévésnél bizonyult, országos vagy heti vásárkor a Búzavásárban megvásárolták Tisztítás, őrlés után alaposan megszitálták a Usztet és előkészítették « sütéshez. Az 1910-es évek előtt ke- lesztőanyagul „párt” használtak. Korpát egy kis. vízzel összekevertek, csináltak belőle egy kis gombócot, állni hagyták, ez megerjedt, s így lehetett vele keleszteni. Szívesen használták a tésztából eltett kovászt is. Sütéshez többnyire hajnalban kezdett a gazdasszony, de már előző este kikészítette a . daaasztóteknőt, teknőlábat, szakajtót, szakajtókendőt. A lisztet a• szakajtó egyik felébe öntötte, majd egy kis víz .hozzáadásával tésztának eldolgozta. Krumplit a fehér kenyérbe régebben nem tettek. Dagasztani addig kellett a tésztát, „amíg tiszta nem lett a gazdasszony keze”. Ekkor■ a tésztái két- három darabra vágták, ■ f egy fát keresztül tettek a tekenőn, leialairták egy úszta fehér kendövei, majd egy negyedóráig .állni hagyták. Ezután belehelyezték a szakajtókendőbe, a szakajtóba és így kelesztet- ték meleg helyen egy-két óra hosz- szát. Közben kitisztították és alaposan befűtötték a sárból tapasztott boglyakemencét. Hogy a kemence jól tartsa a meleget, aljáj’a évszázadokon keresztül rimaszombati téglát tettek. Fűteni tölgy- vagy bükkfát használtak. A megfelelő hőfokot úgy ellenőrizték, hogy egy fahasábot végighúztak a kemence fenekén, s ha szikrázott, be lehetett vetni a kenyeret. A szakajtóból kivett kenyeret a gazdasszony egy sütőlapátra helyezte, egy fahasábot kihúzott a kemence szájához s azon keresztül tolta be a kenyeret, mélyet azonban előtte egy tiszta nedves kefével megvizezett. A legtöbb kemence hat kenyér sütésére készült. A szép pirosra süli kenyeret hamarosan ki lehetett a kemencéből szedni s a kamrában tárolták polcon vagy vesszőből font kenyértartón. A kenyérsütéshez természetesen hozzátartozott a gyermekek öröme: a kenyérlángos sütése. A felmaradó kény ér tésztából # a gazdasszony vastag lángosokat sütött, ezt jól megzsírozta, megsózta és szétosztotta a gyermekeknek. Hasonló módon készült a dagasztóteknőböl összekapart ,,zsíros csúcsos vakaró” vagy a „madárka”. A kenyereskofák többmázsa lisztet is kisütöttek hetenként, s a híres kenyeret a piacokon, vásárokban értékesítették. A Sötétkaputól a Zenepalotáig, a. Fő-utca déli oldalán a. század elején mindennap ott láthatták a kenyeres kofákat, de nem hiányoztak a búzavásárlók sem. A kenyeret kezdetben földre fektetett fehér ruhán, később már asztalon árulták, de nem súlyra, hanem szeletre. A vásárra bejövő idegen vágatott magának egy-két krajcárért egy szeletet, s a szomszédos lacikonyhásnál mindjárt meg is. vette hozzá a pecsenyét s ott fogyasztotta el jóízűen. Az első világháború előtt még voltak kenyeres kofák, azonban már legtöbben csak odahaza készítették el a kenyeret, de már péknél süttettek, s üzletben vásárolt élesztővel ke- lesztettek. A háború alatt a búza beszerzése igen megnehezedett, s háziivar szerűen a nagyvárossá fejlődő MisWc igényeit kielégíteni nem lehetett, így a kenyérsütés és árulás a világháború befejezése után teljesen megszűnt. A kenyér nagysága az évszázadok alatt sokat változott, a XVII. századi másfélkilós cipóból a. világháború idejére öt-hat kilós kenyér lett. A miskolci kenyeret és cipót a kény ér sütő asszonyok ügyessége, évszázadokon keresztül örökölt fogásai tették híressé, annyira, hogy még a népies versbe is belekerült: Miskolcz, Debreczen, Komárom, Süssön cipót mindhárom! A régi miskolci specialitások: a kétkerekű talyiga, a miskolci cipó és perec, akárcsak a fürtös guba. már kivesztek. Kedves kötelességeink közé tartozik a régi öregek emlékezetében még megőrzött anyagot ösz- *zegyűjteni. feldolgozni, hogy ezeken keresztül városunk régi, sajátos arculatát bemutathassuk. xBODGÁL FERENC
