Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

3 Totei? Új iskola Mezőzomboron NAGY ÜNNEPET ÜLT az elmúlt vasárnap Mezőzombor lakossága. Nagy volt az ünnep, mert az alkotás sem mindennapi. Közel kétmillió fo­rint — ennyibe került az új iskola, mely hat tantermet** nevelői szobát és lakást, falba épített szekrényeket, dig ez nem is olyan természetes, in­kább csodálatos. Az iskolák államo­sításával, az általános iskolai rend­szer bevezetésével, stb. még csak a lehetőségét teremtettük meg annak, hogy a „szellem napvilága beragyog­jon minden ház ablakán”. Hogy két­Átadás előtt az új kulturház Derae László elvtárs ünnepi beszédét mondja. tágas, napfényes folyosókat rejt fa­lai között. Messziről kórháznak néz­né az ember — a mezőzomboriak is azt mondták róla, nem a lekicsinyí­tés szándékával, hanem az elismerés hangján. Mert olyan tiszta, egészsé­ges. A tantermek beeresztett parkett­jén, a sárgacsempés kályhákon és mindenen, ami iskolává teszi az is­kolát, úgy pihent 'meg az emberek szeme, mintha soha nem láttak vol­na ilyen csodát. Pedig a régi iskola sem tartozik az utolsók közé, de hát ez az új, ezt aztán megnézheti bárki s csak ugyanazt mondhatja róla, mint a zomboriak: ez aztán igen, eb­ben élvezet iskolásnak lenni. Nagy szükség volt már rá. Terebélyes nagyközséggé nőtt Mezőzombor a felszabadulás után, a régi iskola ki­csinek bizonyult. A gyermekeket, pedagógusokat, szülőket egyaránt megviselte a régi iskola szűkös vol­ta. Három „műszakban” folyt a ta­nítás, s mire a délutáni „műszako­sok” után is becsukódott az iskola ajtaja, öreg este volt. Mától kezdve, 1959 szeptember elsejétől megváltozik itt az iskolai élet, mindössze három osztálynak kell délután járnia. Nagy könnyebb­séget jelent ez gyermeknek, nevelő­nek, szülőnek. Tizenegy tanterem áll a mezőzombori iskolások, több mint négyszáz gyermek rendelkezé­sére. Úgy várták már az új iskolát, mint az éhező egy falat kenyeret. DEME LÁSZLÓ ELVTÄRS, a me­gyei tanács első elnökhelyettese mon­dott beszédet az iskolaavató ünnep­ségen. Az iskolaudvaron összesereg- lett sokaság nagy figyelemmel hali-( gáttá az előadó szavait. A szónok aj múltat idézte, hogy az összehasonlí-j tás reflektorfényébe állítsa megszé-j pült jelenünket. Valamikor hajda-j hán a régi iskola is elegendő volt,] nem volt szükség több műszakos ta-] nításra. A gyermekek egy része, —] nem is kis része — alig tízéves kor-] ban odahagyta az iskolapadot, fog-] lalkozás után kellett néznie. Ma-] gyarországról nem a felszabadulás] után „sütötték ki”, hogy a „három] millió koldus hazája” volt, így ismert] bennünket a nagyvilág, s így emlé-] kezünk mi is a múltra, s ha ezt tesz-} szűk, nem követünk el történelem-] hamisítást. Az idősebb nemzedéki még emlékezik a munkanélküliséggel} vert, múltba hanyatlott évtizedekre,] amikor ezrek és ezrek kilincseltek} Uradalomról uradalomra, hogy mun-J káért könyörögjenek. Tízezrek áll-] tak a gyárkapuk előtt. Diplomás] emberek boldogok voltak, ha hótor-* laszok borították télvíz idején a vá-* rosok utcáit, mert egy időre megsza-; badultak az éhezéstől. — munkát; adott nekik a tél. ... Felejt az em-; bér, ha nem muszáj emlékeznie, ha* nem kell megküzdenie a nincstelen-* ség, a munkátlanság nyomasztó ér-* zéseivel. De nekünk nem szabad aj felejtés leplét borítani a múltra, ne-* künk emlékeznünk kell, mgrt így* jutunk gyorsabban előre. Tudnunk; kell, honnan indultunk, hogy felmér-* ve a mához vezető utat, erősebb hit-* tel munkálkodjunk hazánk szocia-* lista jövendőjén. ] MA MÄR TERMÉSZETESNEK^ vesszük, hogy középiskoláinkban] túlnyomórészt munkás- és paraszt-} származású gyermekek tanulnak, pe-‘ szer annyi gyermek végzi el a nyolc általánost, hogy 4 százalékról 60—70 százalékra emelkedett a munkás- és parasztszármazású gyermekek arány­úét kapott a paraszt, hogy a népe lett a gyár, a bánya, minden. A múlt­ban az tanulhatott, akinek pénze volt; ma mindenki tanulhat, mert az állam gondoskodik a tanulni vágyó fiatalokról. — Most, az új iskola átadásakor — mondotta végezetül Deme elvtárs, ■— el kell mondanom azt is, hogy az új iskola csak lehetőség arra, hogy Mezőzomboron népünket, szocialista jövendőnket magukénak érző, mű­velt emberfők nevelkedjenek. Ezt a lehetőséget a nevelőknek s nem utol­sósorban a szülőknek kell valóra váltaniuk. Meg kell szüntetnünk az iskolai és családi nevelés közötti kü­lönbséget. A szülőknek azon kell lenni, hogy gyermekeik odahaza se tanuljanak mást, mint az iskolában, mert az ellentétes nevelési hatások között‘őrlődő gyermek előtíb-utóbb nemtörődöm, cinikus emberré válik, nem talália majd helyét a szocialis­ta társadalomban. A szülőnek, a tár­sadalomnak egyaránt érdeke az. hogy a gyermek — magyarán mondva — jól nevelt legyen. Nos, ezt a közös érdeket csak közösen érhetjük el. Ezzel a közös munkára való felhí­vással adom át az új iskola kulcsát a községi tanácsnak, hogy vigyázza és gondoskodjék róla, hogy az új is­kola be tudja tölteni hivatását. A NAGY TAPSSAL fogadott be­széd után Koleszár István elvtárs, a szerencsi járási tanács elnöke szólt az ünneplőkhöz, majd kultúrműsor A mezőzomboriaJk megtekintik az új iskolát. Martinecz György felvétele. száma a középiskolákban, egyete­meken, — az elsősorban annak kö­szönhető, hogy a kulturális forrada­lommal egyidőben gazdasági viszo­nyainkban is mélyreható változások mentek végbe hazánkban, hogy föl­következett. Az iskola megtekintése után ünnepi ebéd várta a vendége­ket, s a boros poharak összecsendül­tek, éltetvén az új iskolát, s az al­kotókat, az új iskola építőit. G. M. Prügy község lakossága új kultúrházat kap. A községfejlesztési tervben sze­replő kulturál s létesítmény építése befejezéshez közeledik és így az uj kultúrház átadására rövidesen sor kerül. Fotó: Pócs Elemér. E özségf e jlesztés a szerencsi és a sátoraljaújhelyi járásban A szerencsi járási tanács végre­hajtó bizottsága elkészítette az 1959-es év első felének beszámoló- jelentését a járás falvainak, község­fejlesztési tervének teljesítéséről, helyzetéről. A jelentés beszámol arról, hogy ebben az esztendőben a járás terüle­tére több mint 8 millió forintos köz­ségfejlesztési beruházási tervet ké­szítettek. Ezt az összeget főként utak, járdák építésére, a villanyháló­zatok bővítésére, kutak felújítására, törpevízművek létesítésére, szociális és egészségügyi intézmények építé­sére fordítják. Az év első felében ebből a beru­házási összegből közel 2 millió forint lett felhasználva. Ebből Taktahar- kányban például elkészült és át­adásra került egy közel 2 és fél ezer négyzetméter területű út, amelynek megépítéséhez a lakosság 35 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. Szerencs új településén, Legyeshénvén és Taktaharkányban villanyhálózatot bővítettek. Tisza- lúcon egy törpevízmüvet létesítettek, amely 3 kilométeres szakaszon biz­tosítja a vízellátást. Mezőzomboron, Monokon és Bekecs községben orvosi lakást és rendelőt újítottak fel az első félév folyamán. Óvodák, nap­közi otthonok művelődési házak és kultúrotthonok építésére és felújí­tására is sor került ez idő alatt. A sátoraljaújhelyi járási tanács végrehajtó bizottságának I. félévi be­számoló-jelentése számot ad arról, hogy az ez évre tervezett 8 millió 708 ezer forintos községfejlesztési be­ruházási tervből az első félévben közel 2 millió 600 ezer forint értékű munkát elvégeztek. A sátoraljaújhelyi járás községei­nek lakossága is nagyértékű társa­dalmi munkával segítette elő a köz­ségfejlesztési tervek végrehajtását. Különösen Alsó- és Felsőbereckiben tűntek ki áldozatkész munkájukkal a falvak lakói. 1200 négyzetméter te­rületű utat teljesen társadalmi mun­kával készítettek el. 30 ezer forintot fordítottak Cigán- don és Karcsán a községek liszt­cseretelepeinek felújítására és a ti- szakarádi malom kerítésének rendbe­hozatalára. Villanyhálózat bővítésére Bodroghalmon, Bodrogolasziban. Hol­lóházán, Sárospatakon és Vámosúj­faluban került sor. Több mint 300 ezer forintot fordítottak Tiszakarád villamosítására is. Közel 50 ezer fo­rintba került Dámócon, Sárazsadány- ban és Tiszakarádon a községi ren­delő felújítása és az orvosi lakások rendbehozatala. A köziségfejlesztési alapból létesítettek Bodroghalmon az általános iskolában egy új tantermet is. Közel 500 ezer forintot ruháztak be a karosai, nagyrozvágyi és a tisza- csermelyi új művelődési otthonok építésére és az alsóregmeci. bodrog- halmi és zalkodi kultúrházak felújí­tására. Ezenkívül közel 250 ezer forintot biztosítottak új tanácsháza építésére és a régiek felújítására az első fél­évben. értékelés, amely az év első felének eredményeiről adott számot. Az értékelés szerint a Taktahar­kányi Állami Gazdaság dolgozói az év első felében állattenyész­tési téren több mint fél millió forinttal teljesítették túl esedé­kes előirányzatukat. | A fejési átlag növelésével elérték, ►hogy tejhozam tervüket a fél év ►alatt 9317 literrel teljesítették túl. ►Ezzel közel 30 ezer forintot adtak ^népgazdaságunknak terven felül. £lgen szép eredménnyel dicsekedhet­nek a növendék üsző-, a süldőneve- ►lés és a sertéshizlalás terén is. Fél ►esztendő alatt a gazdaság süldői 13 >és fél ezer kilogrammal gyarapod­jak. Ezzel a süldőnevelési tervelő­irányzatukat az első félévben 154 ^százalékra, sertéshizlalási tervüket •pedig összesen 127 százalékra teljesí­tették. • % A gépek kihasználása terén sem • vallottak szégyent a taktahar- $ kányiak. Terveiket ezen a vo- | nalon is magasan túlszárnyal- t ták, X méghozzá úgy, hogy emellett nagy­imennyiségű üzemanyagot takarítot­tak meg. Az első félévben üzem- ♦anyagmegtakarításuk értéke közel ♦300 ezer forint. A gazdaság 3 vonta­Í tója 259 normálholddal, 11 darab Universal traktora 2527 normálhold- ♦dal és 6 darab kerekes szántótrakto- ♦ra 673 normálholddal teljesítette tfúi ♦előírt tervét. | A Taktaharkányi Állami Gazdaság ( dolgozói igen szép eredményeket ér­tek el a növénytermesztésben is. Er­ről azonban csak a gazdasági év lé- ítéltévé! adhatunk majd számot. Menekülünk a meleg elől az enyhülést ígérő aba- újszántói strandra. Modern vonalú épület, amely kel­leti magát. Alig várjuk a pillanatot, hogy kapuján be­lül kerüljünk. Hanem akkor jön a meglepetés! Mintha földindulás lett volna erre nemi ég, olyan az egész^ Elől-hátul rozoga ajtó, omló fal, öreg gyep, nagyranőtt gaz, amerre a szem ellát, s e gazban szag­gatott betonnal, rokkant ugródeszkával, letépett korlá­tokkal, kevés piszkos vízzel ott a medence! Nem mindig volt ilyen a szántói strandfürdő. Évek­kel ezelőtt, amikor a község jobban gondolt rá s kel­lően karbantartétták, egy-egy nyári vasárnapon 4-500 ember is felkereste. Most erősen megcsappant ez a szám. Hiába fúrtak tavaly új kutat, vize kevés a rend­szeres feltöltéshez; hiába verették le a medence meg­lazult burkolatát, hiába meszelte ki a gondnoknő a ka­binokat, — mindez kevés az üzemeltetéshez. Meg kel­lene csináltatni a kapukat, rendbehozatni a parkot, a szivattyúberendezést... * Beszélgettünk Holló Lászlóval, a KPVDSZ nemré­gen megválasztott járási titkárával. Mint mondja, fel­lendülőben van a több mint 300 tagot számláló szak- szervezet élete. A járásban 99 százalékos a szervezett­ség, s különösen a művészeti munka területén ért el a szakszervezet szép sikereket. Abaújszántón például 100 tagot számlál a Bakonyi Béla vezette énekkar és népizenekar, a színjátszó cso­portot magába foglaló földművesszövetkezeti együttes. Pölöskei Pál és Kaposi János jó munkájának eredmé­nyeként a gönciek tánccsoportja második lett a megyei Abaujaaiántói levél: A beteg strandfürdőről — A kereskedelmi dolgozók fejlődő szakszervezeti életéről — Néhány kulturális problémáról Kongresszusi versenyben a Taktaharkányi Állatni Gazdaság dolgozói fesztiválon. A mogyoróskai szakszervezeti bizottság di­cséretére pedig elég elmondanunk, hogy a falu 250 la­kosa közül 45-en tagjai az énekkarnak, amelyet Nagy Miklós nyugdíjas pedagógus készít elő egy-egy szerep­lésre. Legutóbb a sátoraljaújhelyi dalosnapon része­sültek elismerésben. * Ha már érintettük a művészeti élet kérdéseit, je­gyezzük fel, hogy a közel 7 000 lakost számláló köz­ségben keveslik a mozin kívüli művelődési, szórako­zási lehetőségeket. Az ilyen irányú nagy éhséget bizo­nyítja a havonta előforduló színházi elődások túlzsúfolt nézőtere, az öntevékeny színjátszók alkalmi szereplé­seinek sikere, s legutóbb például Czvihnn Sándor n. művészetet szerető párttitkár jóvoltából dugig megtelt az étterem kerthelyisége is, ahol fővárosi és miskolci művészek adtak hangulatos, vidám műsort. A szántóiak szeretnék azonban elérni, hoQy a mis­kolci színház gyakrabban ellátogatna hozzájuk s az Országos Rendező Iroda küldene színvonalas műsoro­kat a község művelődési házába. Aztán egy-egy képző- művészeti kiállítás szintén elkelne! Hadd legyen szí­nesebb, gazdagabb a kulturális élet a Sátorhegy alján. Csak hát az Öt hónapig működő, 12 tagot számláló képzőművészeti kört is úgy magára hagyták. A szántói irodalomkedvelőknek már tudunk bizta­tót mondani: a TIT rövidesen meginduló irodalmi estjeiből Abaújszántóra is jut minden hónapban, ame­lyen az érett munkával jelentkező helyi írók, költők is megszólalhatnak. Rem.éljük, ezt az akciót egyéb kul­turális megmozdulások követik majd. (M. Gy.) A Taktaharkányi Állami Gazdaság dolgozói még az év elején elhatároz­ták, hogy ők is — bekapcsolódva a kongresszus tiszteletére rendezett munkaversenybe — túlteljesítik az egész évre előírt terveiket. A gazda­ság dolgozóinak lelkes munkáját di­cséri a nemrégiben tartott munka-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom