Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-04 / 207. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l fsaammsti A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA Újabb korszerűsítés Királdon XV. évfolyam 207. szám 1959 szeptember 4, péntek egesz nép ugye IGEN VILÁGOS AZ, amit Ká­dár János elvtárs a termelőszövet­kezeti mozgalommal kapcsolatosan a győri nagygyűlésen mondott: „a moz­galom nagy társadalmi kérdés, az egész nép ügye, mert nélküle nem tud­nánk felépíteni a szocializmust és megoldani a nép életszínvonalának további tartós emelésétS hogy ez mennyire így van: a termelőszövet­kezeti mozgalom mennyire igényli a közös összefogást, s hogy ezúton máris milyen nagyszerű sikereket értünk el, — bizonyítja az a nagy tavaszi átalakulás, amely a decembe­ri, illetve a márciusi párthatározat megjelenése után országszerte, s me­gyénk mezőgazdaságában is végbe­ment. Emlékezzünk csak azokra a napokra, hetekre, amikor az új ter­melőszövetkezetek szervezése során szinte megmozdult az egész megye. Egyszerű munkások, gyárigazgatók, mérnökök, technikusok, bányászok és falusi tanítók dugták össze sűrű dohányfüst mellett kucsmás paraszt- emberekkel a fejüket: beszélgettek, tervezgettek, vitatkoztak; volt, hogy veszekedtek, volt, hogy az asztalra ütöttek, s aztán gyorsan ki is bé- kültek. Szenvedélyes, forró viták fü­zében alakult, formálódott a falu, bontakozott ki — egyelőre még rész­ben tervekben, elképzelésekben — az új, szocialista mezőgazdaság ar­culata. Hánv, meg hány műszaki em­ber vette elő gyorsan a mezőgazda- sági szakkönyveket, vagy idézte fel faluról hozott tapasztalatait, hogy leülve a fa\u jövőjét formáló embe­rekkel hozzáadhassa a nagy tervhez a maga elképzelését, okos vélemé­nyét; hogy megnyugtassa a bizonyta­lankodókat, tétovázókat: itt, Magyar- országon már félmillió embertársunk van szövetkezetben, ugyanakkor a világ parasztságának immár egvhar- mada — az egymilliárdos szocialista tábor parasztjai — a szövetkezet út­ját. járják! Az egész ország lakossá­gának nagyszerű összefogása volt ez. amely az év legnagyobb társadalmi eseményét jelentette. S MOST. ŐSZ ELEJÉN, amikor már nem sok idő választja el tavasz- szal alakult termelőszövetkezetein­ket attól, hogy megkezdjék a közös munkát, — amelynek fortélyai, gya­korlati fogásai az új útra lépett pa­rasztok előtt ismeretlenek —■, a le­hető legközvetlenebb, s legtartalma­sabb segítséget várjuk mindenkitől, aki szívügyének tekinti a mezőgaz­daság szocialista átalakítását, a nép életszínvonalának emelését, követke­zésképp a saját maga jobb boldogu­lását is. Amiként az a márciusi párthatározat pontjai közt is szere­pel: a mostani erősítéssel az újabb fejlődés feltételeit kell megteremte­nünk. A párt és a kormány mindent elkövet azért, hogy erőnkhöz és a lehetőségekhez mérten maximális anyagi segítésben részesítse az új, vagy arra rászoruló régebbi termelő- szövetkezeteket. A mezőgazdasági gépgyárak, a vegyi üzemek, az épi- tőanyagipar terven felül traktorok, silókombájnok százait, a műtrágya ezer tonnáit és a téglák millióit ad­ták a termelőszövetkezetek anyagi megerősítéséhez. A múlt évi gazda­sági eredményekből jelentős számú gépet, nagymennyiségű műtrágyát és sok más fontos cikket vásároltunk külföldről, elsősorban a Szovjetunió­tól, amelyek legnagyobb része már rendeltetési helyére érkezett. Ezen­kívül a kormány igen jelentős pénz­összegeket biztosított, hitelt nyújtott — s nyújt jelenleg is a jogos igény­lőknek — és sok más formában se­gítette a termelőszövetkezeteket. De az állami segítség: a kapott hi­tel, a gépek, vagy a küldött műtrá­gya önmagában még nem minden. Hogy termelőszövetkezeteink meg­erősödjenek, az újonnan alakultak szorosan felzárkózzanak a régiek mellé, s tagjaiknak valóban nyugod- tabb, jobb megélhetést biztosíthassa­nak, mint a bizonytalan, s a nép­gazdaság fejlődésére is káros magán- gazdálkodás, erkölcsileg, politikailag is segítenünk kell minden termelő­szövetkezetet. Ennek a segítésnek számtalan formája lehet s ki-ki azt válassza, amelyikhez a legjobban ért, s úgy gondolja, legtöbbet adhat. JÓL MŰKÖDŐ termelőszövetkeze­teink vezetői, a mezőgazdaság egyéb ágazataiban dolgozó szakemberek segíthetnek például a tervkészítés­ben, vagy akár az új tsz építkezései­nek megindításában. Sokfelé gondot okoz a közös gazdálkodásban még járatlan új vezetőknek, hogy miként alakítsák ki a nagy táblákat, mit vessenek bele, hogyan alakítsák ki a korszerű vetésforgókat, alkalmaz­zák az új eljárásokat. Hozzáértő em­ber maximális segítségadással meg­határozhatja. jó útra terelheti a most kezdők munkáját, s ez természetesen egyben nagy felelősséget is kíván! De különösen nagy felelősséget, tü­relmet s emberismeretet, embersze- retetet kíván az új vezetőktől a tsz-tagokkal való helyes bánásmód. Érdemes ezzel kapcsolatosan ismét jól megjegyezni, amit Kádár elvtárs mondott: „az ellenséggel egyszerű beszélni — lehet vele a bot vasta­gabbik végével is. De a tétovázó, a jövőt még világosan nem látó pa­rasztember nekünk testvérünk, vele nem lehetünk se gorombák, se erő­szakosak. Meg kell őt ayőznünk. Mert az ilyen, ma még bizonytalan ember tűnődik: íó az a szövetkezet, vanu nem ió? Kié lesz a szövetkezet, ki fog ott dirigálni? Ad-e a kormány támogatást?... A bizonytalan, této­vázó embereket bátorítani kell. mert ők alánjában véve rendes emberek. Bennük a múlt és a jövő küzd”. Hiszen azzal, hogy valaki aláírta a belépési nyilatkozatot, — még nem vált termelőszövetkezeti paraszttá, nem vált szocialista emberré. Nagy vívódások mennek végbe lelkében, amíg végre nem csak névleg, hanem szívében is szakítani tud a réei, meg­szokott gazdálkodási morállal, amíg eszmeileg is tisztán látja maga előtt a célt, hogy tulajdonképpen miért vált termelőszövetkezeti taggá s mit jelent nem csak elsősorban saját maga számára, hanem a népgazda­ság számára is a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása. Az sem kétsé­ges, hogy lesznek, akik — bár már aláírták a belépési nyilatkozatot, s papíron termelőszövetkezeti tagnak számítanak, a közösbe adták jószá­gaikat, gazdasági felszerelésüket — ebben a vívódásban, amely őben- nük még végbemegy, nem látják majd elég világosan a célt, s ezzel kelle­metlenséget okoznak a vezetőségnek, de nem szabad őket mégsem osto­rozni, hanem türelmesen, szívósan kell foglalkozni velük. Meg kell ne­kik magyarázni, hogy ők a jövő em­berei. akiknek példáját az egész vi­lág követni fogja. Mérlegelni kell munkájukat, egész egyéniségüket az őket körülvevő környezetbe illesztve. Az egész embert kell tekinteni! — mint Kádár elvtárs is mondta — s ugyanilyen módon kell foglalkozni a ma még egyéni, de a jövő szövet­kezeti parasztjaival is. A MOZGALOM ELLENSÉGEI ió- formán fel sem ocsúdtak a tavaszi nagy felfejlődésben, de a nyár folya­mán igyekeztek rendezni soraikat, újjáéleszteni képtelenebbnél képtele­nebb hazugságaikat. A magyar pa­rasztság nagyobbik része nem hallgat rájuk, de nem szabad kételyekben hagyni azt a kisebbséget sem, ame­lyet ma még befolyásolhat az ellen­séges hírverés. Kádár elvtárs ezzel, kapcsolatosan is világosan kifejtette: „a tétovázókat fel kell világosítani, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztése nem a párt, az állam valamiféle rögeszméje, hanem az emberi felszabadulás, a dolgozó pa­rasztság boldogulásának, az egész nép előrehaladásának útja”. S erről az útról már nem térítheti le dolgo­zó parasztságunkat semmiféle ellen­séges izgatás. Helyenkint késleltethe­ti — ha hagyják! — a mezőgazdaság szocialista átalakítását, de megaka­dályozni sehol nem tudja! Jó hír \ a gázmüvekből j A július 7-én üzembe helyezett új t 10 ezer köbméteres gáztartály jelen-t tősen megjavította a háztartások* gázellátását. A javulás nyomán ke-*- vesebb panasz érkezik a gázműhöz* és így a vállalatnak módjóban áll az\ esetleges új bejelentéseket 6 napon* belül megvizsgálni, illetve a félme-* rült javításokat elvégezni. A háziasszonyok örömére újabb iá» hírrel tudunk szolgálni. Tervezik a| vállalatnál a román földgáz felhasz-t nálását is. Ezt a fűtőanyagot egy-*- előre még csak a kohászatban hasz- <• nálják, de a jövőben a Borsodi Ve-f gyikombinát és más üzemek bekap-% csolása mellett a Miskolci Gázmű is kap a román energia hordozóból.^ Munkába állítanak egy csehszlovák, gyártmányú földgázbontó berende­zést is. Ezek a tervek és a műszaki intézkedések újabb biztatást jelen­tenek. Várható a fogyasztók számá­nak további növekedése is. Királdon elkészült az új légakna tornya és gépháza. Üzembehelyezését jövőre tervezik. Fotó: Szabó Ferenc. Pausz- és fotópapírt gyártanak jövőre Diósgyőrben A közelmúltban végezték el a mű­szaki rajzolók által keresett páusz- és a fényképészetben használatos Ez is takarékosság ! ötletesen takarékoskodnak a farkaslvukí bányászok; a meggörbített TH- gyűrűket kiegyenesítik s ismét felhasználják a beépítésekhez. A Jövő évteo^ e2er ú lakást adnak át a Borsod megyei építőipari Vállalat dolgozói A Borsod megyei Építőipari Válla­lat dolgozói 1960-ban közel 50 millió forinttal nagyobb beruházást valósí­tanak meg, mint az idén. A vállalat a jövő évi előzetes építési programot már megkapta, s így nyugodt körül­mények között, körültekintőbb szer­vezéssel készülhet fel a nagy mun­kára. A borsodi építők 1960-ban ezer új lakást adnak át, amelyek építését már az idén megkezdték, illetve megkezdik. Ezenkívül a jövő esztendőben Ózd- Bolyokon 220, Miskolcon pedig mint­egy 800 új lakás építéséhez fognak. Az új lakásokon kívül — többek között a Nehézipari Műszaki Egyete­men csaknem 7 millió forintos költ­séggel korszerű műhelycsarnokot, a December 4. Drótművekbén munkás- szállót, fürdőt, irodaházat, Miskolc keleti részében pedig a villamosenergia ellátás megjaví- tásárá kétmillió forintos beruhá­zással új transzformátorházat építenek. Jövőre — az eddigi tervek szerint — befejezik a Diósgyőri Keksz- és Os­tyagyárat és tovább építik a 23 mil­lió forintos költséggel létesülő mis­kolci autóközlekedési kombinátot. A jövő évi beruházások mielőbbi elvégzésére a vállalat dolgozói meg­kezdték a felkészülést. fotópapír kísérleti gyártását. Ezeket a papírokat eddig Nyugat-Német- országból és más külföldi államok­ból vásároltuk. A nagymúltú gyár új próbálko­zásai sikerrel jártak és az elkészült új papírfajták máris kivívták az el­ismerést. A gyár most új kazánházat kap, amely újabb papírgép munká­ját teszi lehetővé. Ezen az új gépen gyártják majd a kikísérletezett két új cikket. A jelentős beruházási ösz- szcgből készülő kazánház mellett erőtelep is létesül. Ez lehetővé teszi a papírgyár önerőből történő áram­ellátását. Előzetes számítások szerint az új erőmű a gyári szükségleten kívül az országos hálózatba is tud áramot táplálni. Gyermekcipő — minden méretben A szülők Örömére — mint megtud­tuk az Északmagyarországi Cipő- nagykereskedelmi Vállalattól ■—* minden számban, minden méretben lehet gyermekcipőket vásárolni, egé­szen .19-tql 40-es nagyságig bezáró­lag. Köztudomású, hogy a kereskede­lem sokszor adós volt a vásárlóknak, valamilyen méret mindig hiányzott. A most érkezett százezernyi párból bőven lesz választék. Gyermek dit- rábel-bakancsokat is lehet kapni 31-es mérettől egészen férfi számo­kig. A tetszetős durábél-bakancsok ára 165-től 280 forintig terjed. Nem lesz hiány gumiáruból sem. A raktárakban van elegendő Vei- lington-féle gumicsizma, mely álta­lában a vidéki vásárlók körében ke­resett. Ugyancsak gondoltak a kis­gyermekekre: különböző méretű hó­cipők is kaphatók. A nagykereske­delmi vállalat minden igényt kielégít a használatosabb és a vásárlók ál­tal keresett cipöféleségekből. A LEGJOBBAK KÖZÜL.. 1 KELEMEN BÉLA 1 egyike azoknak a vájároknak, akik a borsodi szénmedencében példás magatar­tásukkal a legjobbak közé kerültek« SCSAVNYIECKI ISTVÄN az edelényi bányák I-es aknájában vájár. Tervét rendszeresen teljesíti, vállalását pedig túlteljesítette, NAGY KALMAN királdi vájár munkájának igazi mestere« kongresszusi versenyben is meg« mutatja: érti szakmáját« Most a

Next

/
Oldalképek
Tartalom