Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-04 / 207. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l fsaammsti A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA Újabb korszerűsítés Királdon XV. évfolyam 207. szám 1959 szeptember 4, péntek egesz nép ugye IGEN VILÁGOS AZ, amit Kádár János elvtárs a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatosan a győri nagygyűlésen mondott: „a mozgalom nagy társadalmi kérdés, az egész nép ügye, mert nélküle nem tudnánk felépíteni a szocializmust és megoldani a nép életszínvonalának további tartós emelésétS hogy ez mennyire így van: a termelőszövetkezeti mozgalom mennyire igényli a közös összefogást, s hogy ezúton máris milyen nagyszerű sikereket értünk el, — bizonyítja az a nagy tavaszi átalakulás, amely a decemberi, illetve a márciusi párthatározat megjelenése után országszerte, s megyénk mezőgazdaságában is végbement. Emlékezzünk csak azokra a napokra, hetekre, amikor az új termelőszövetkezetek szervezése során szinte megmozdult az egész megye. Egyszerű munkások, gyárigazgatók, mérnökök, technikusok, bányászok és falusi tanítók dugták össze sűrű dohányfüst mellett kucsmás paraszt- emberekkel a fejüket: beszélgettek, tervezgettek, vitatkoztak; volt, hogy veszekedtek, volt, hogy az asztalra ütöttek, s aztán gyorsan ki is bé- kültek. Szenvedélyes, forró viták füzében alakult, formálódott a falu, bontakozott ki — egyelőre még részben tervekben, elképzelésekben — az új, szocialista mezőgazdaság arculata. Hánv, meg hány műszaki ember vette elő gyorsan a mezőgazda- sági szakkönyveket, vagy idézte fel faluról hozott tapasztalatait, hogy leülve a fa\u jövőjét formáló emberekkel hozzáadhassa a nagy tervhez a maga elképzelését, okos véleményét; hogy megnyugtassa a bizonytalankodókat, tétovázókat: itt, Magyar- országon már félmillió embertársunk van szövetkezetben, ugyanakkor a világ parasztságának immár egvhar- mada — az egymilliárdos szocialista tábor parasztjai — a szövetkezet útját. járják! Az egész ország lakosságának nagyszerű összefogása volt ez. amely az év legnagyobb társadalmi eseményét jelentette. S MOST. ŐSZ ELEJÉN, amikor már nem sok idő választja el tavasz- szal alakult termelőszövetkezeteinket attól, hogy megkezdjék a közös munkát, — amelynek fortélyai, gyakorlati fogásai az új útra lépett parasztok előtt ismeretlenek —■, a lehető legközvetlenebb, s legtartalmasabb segítséget várjuk mindenkitől, aki szívügyének tekinti a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a nép életszínvonalának emelését, következésképp a saját maga jobb boldogulását is. Amiként az a márciusi párthatározat pontjai közt is szerepel: a mostani erősítéssel az újabb fejlődés feltételeit kell megteremtenünk. A párt és a kormány mindent elkövet azért, hogy erőnkhöz és a lehetőségekhez mérten maximális anyagi segítésben részesítse az új, vagy arra rászoruló régebbi termelő- szövetkezeteket. A mezőgazdasági gépgyárak, a vegyi üzemek, az épi- tőanyagipar terven felül traktorok, silókombájnok százait, a műtrágya ezer tonnáit és a téglák millióit adták a termelőszövetkezetek anyagi megerősítéséhez. A múlt évi gazdasági eredményekből jelentős számú gépet, nagymennyiségű műtrágyát és sok más fontos cikket vásároltunk külföldről, elsősorban a Szovjetuniótól, amelyek legnagyobb része már rendeltetési helyére érkezett. Ezenkívül a kormány igen jelentős pénzösszegeket biztosított, hitelt nyújtott — s nyújt jelenleg is a jogos igénylőknek — és sok más formában segítette a termelőszövetkezeteket. De az állami segítség: a kapott hitel, a gépek, vagy a küldött műtrágya önmagában még nem minden. Hogy termelőszövetkezeteink megerősödjenek, az újonnan alakultak szorosan felzárkózzanak a régiek mellé, s tagjaiknak valóban nyugod- tabb, jobb megélhetést biztosíthassanak, mint a bizonytalan, s a népgazdaság fejlődésére is káros magán- gazdálkodás, erkölcsileg, politikailag is segítenünk kell minden termelőszövetkezetet. Ennek a segítésnek számtalan formája lehet s ki-ki azt válassza, amelyikhez a legjobban ért, s úgy gondolja, legtöbbet adhat. JÓL MŰKÖDŐ termelőszövetkezeteink vezetői, a mezőgazdaság egyéb ágazataiban dolgozó szakemberek segíthetnek például a tervkészítésben, vagy akár az új tsz építkezéseinek megindításában. Sokfelé gondot okoz a közös gazdálkodásban még járatlan új vezetőknek, hogy miként alakítsák ki a nagy táblákat, mit vessenek bele, hogyan alakítsák ki a korszerű vetésforgókat, alkalmazzák az új eljárásokat. Hozzáértő ember maximális segítségadással meghatározhatja. jó útra terelheti a most kezdők munkáját, s ez természetesen egyben nagy felelősséget is kíván! De különösen nagy felelősséget, türelmet s emberismeretet, embersze- retetet kíván az új vezetőktől a tsz-tagokkal való helyes bánásmód. Érdemes ezzel kapcsolatosan ismét jól megjegyezni, amit Kádár elvtárs mondott: „az ellenséggel egyszerű beszélni — lehet vele a bot vastagabbik végével is. De a tétovázó, a jövőt még világosan nem látó parasztember nekünk testvérünk, vele nem lehetünk se gorombák, se erőszakosak. Meg kell őt ayőznünk. Mert az ilyen, ma még bizonytalan ember tűnődik: íó az a szövetkezet, vanu nem ió? Kié lesz a szövetkezet, ki fog ott dirigálni? Ad-e a kormány támogatást?... A bizonytalan, tétovázó embereket bátorítani kell. mert ők alánjában véve rendes emberek. Bennük a múlt és a jövő küzd”. Hiszen azzal, hogy valaki aláírta a belépési nyilatkozatot, — még nem vált termelőszövetkezeti paraszttá, nem vált szocialista emberré. Nagy vívódások mennek végbe lelkében, amíg végre nem csak névleg, hanem szívében is szakítani tud a réei, megszokott gazdálkodási morállal, amíg eszmeileg is tisztán látja maga előtt a célt, hogy tulajdonképpen miért vált termelőszövetkezeti taggá s mit jelent nem csak elsősorban saját maga számára, hanem a népgazdaság számára is a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Az sem kétséges, hogy lesznek, akik — bár már aláírták a belépési nyilatkozatot, s papíron termelőszövetkezeti tagnak számítanak, a közösbe adták jószágaikat, gazdasági felszerelésüket — ebben a vívódásban, amely őben- nük még végbemegy, nem látják majd elég világosan a célt, s ezzel kellemetlenséget okoznak a vezetőségnek, de nem szabad őket mégsem ostorozni, hanem türelmesen, szívósan kell foglalkozni velük. Meg kell nekik magyarázni, hogy ők a jövő emberei. akiknek példáját az egész világ követni fogja. Mérlegelni kell munkájukat, egész egyéniségüket az őket körülvevő környezetbe illesztve. Az egész embert kell tekinteni! — mint Kádár elvtárs is mondta — s ugyanilyen módon kell foglalkozni a ma még egyéni, de a jövő szövetkezeti parasztjaival is. A MOZGALOM ELLENSÉGEI ió- formán fel sem ocsúdtak a tavaszi nagy felfejlődésben, de a nyár folyamán igyekeztek rendezni soraikat, újjáéleszteni képtelenebbnél képtelenebb hazugságaikat. A magyar parasztság nagyobbik része nem hallgat rájuk, de nem szabad kételyekben hagyni azt a kisebbséget sem, amelyet ma még befolyásolhat az ellenséges hírverés. Kádár elvtárs ezzel, kapcsolatosan is világosan kifejtette: „a tétovázókat fel kell világosítani, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése nem a párt, az állam valamiféle rögeszméje, hanem az emberi felszabadulás, a dolgozó parasztság boldogulásának, az egész nép előrehaladásának útja”. S erről az útról már nem térítheti le dolgozó parasztságunkat semmiféle ellenséges izgatás. Helyenkint késleltetheti — ha hagyják! — a mezőgazdaság szocialista átalakítását, de megakadályozni sehol nem tudja! Jó hír \ a gázmüvekből j A július 7-én üzembe helyezett új t 10 ezer köbméteres gáztartály jelen-t tősen megjavította a háztartások* gázellátását. A javulás nyomán ke-*- vesebb panasz érkezik a gázműhöz* és így a vállalatnak módjóban áll az\ esetleges új bejelentéseket 6 napon* belül megvizsgálni, illetve a félme-* rült javításokat elvégezni. A háziasszonyok örömére újabb iá» hírrel tudunk szolgálni. Tervezik a| vállalatnál a román földgáz felhasz-t nálását is. Ezt a fűtőanyagot egy-*- előre még csak a kohászatban hasz- <• nálják, de a jövőben a Borsodi Ve-f gyikombinát és más üzemek bekap-% csolása mellett a Miskolci Gázmű is kap a román energia hordozóból.^ Munkába állítanak egy csehszlovák, gyártmányú földgázbontó berendezést is. Ezek a tervek és a műszaki intézkedések újabb biztatást jelentenek. Várható a fogyasztók számának további növekedése is. Királdon elkészült az új légakna tornya és gépháza. Üzembehelyezését jövőre tervezik. Fotó: Szabó Ferenc. Pausz- és fotópapírt gyártanak jövőre Diósgyőrben A közelmúltban végezték el a műszaki rajzolók által keresett páusz- és a fényképészetben használatos Ez is takarékosság ! ötletesen takarékoskodnak a farkaslvukí bányászok; a meggörbített TH- gyűrűket kiegyenesítik s ismét felhasználják a beépítésekhez. A Jövő évteo^ e2er ú lakást adnak át a Borsod megyei építőipari Vállalat dolgozói A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói 1960-ban közel 50 millió forinttal nagyobb beruházást valósítanak meg, mint az idén. A vállalat a jövő évi előzetes építési programot már megkapta, s így nyugodt körülmények között, körültekintőbb szervezéssel készülhet fel a nagy munkára. A borsodi építők 1960-ban ezer új lakást adnak át, amelyek építését már az idén megkezdték, illetve megkezdik. Ezenkívül a jövő esztendőben Ózd- Bolyokon 220, Miskolcon pedig mintegy 800 új lakás építéséhez fognak. Az új lakásokon kívül — többek között a Nehézipari Műszaki Egyetemen csaknem 7 millió forintos költséggel korszerű műhelycsarnokot, a December 4. Drótművekbén munkás- szállót, fürdőt, irodaházat, Miskolc keleti részében pedig a villamosenergia ellátás megjaví- tásárá kétmillió forintos beruházással új transzformátorházat építenek. Jövőre — az eddigi tervek szerint — befejezik a Diósgyőri Keksz- és Ostyagyárat és tovább építik a 23 millió forintos költséggel létesülő miskolci autóközlekedési kombinátot. A jövő évi beruházások mielőbbi elvégzésére a vállalat dolgozói megkezdték a felkészülést. fotópapír kísérleti gyártását. Ezeket a papírokat eddig Nyugat-Német- országból és más külföldi államokból vásároltuk. A nagymúltú gyár új próbálkozásai sikerrel jártak és az elkészült új papírfajták máris kivívták az elismerést. A gyár most új kazánházat kap, amely újabb papírgép munkáját teszi lehetővé. Ezen az új gépen gyártják majd a kikísérletezett két új cikket. A jelentős beruházási ösz- szcgből készülő kazánház mellett erőtelep is létesül. Ez lehetővé teszi a papírgyár önerőből történő áramellátását. Előzetes számítások szerint az új erőmű a gyári szükségleten kívül az országos hálózatba is tud áramot táplálni. Gyermekcipő — minden méretben A szülők Örömére — mint megtudtuk az Északmagyarországi Cipő- nagykereskedelmi Vállalattól ■—* minden számban, minden méretben lehet gyermekcipőket vásárolni, egészen .19-tql 40-es nagyságig bezárólag. Köztudomású, hogy a kereskedelem sokszor adós volt a vásárlóknak, valamilyen méret mindig hiányzott. A most érkezett százezernyi párból bőven lesz választék. Gyermek dit- rábel-bakancsokat is lehet kapni 31-es mérettől egészen férfi számokig. A tetszetős durábél-bakancsok ára 165-től 280 forintig terjed. Nem lesz hiány gumiáruból sem. A raktárakban van elegendő Vei- lington-féle gumicsizma, mely általában a vidéki vásárlók körében keresett. Ugyancsak gondoltak a kisgyermekekre: különböző méretű hócipők is kaphatók. A nagykereskedelmi vállalat minden igényt kielégít a használatosabb és a vásárlók által keresett cipöféleségekből. A LEGJOBBAK KÖZÜL.. 1 KELEMEN BÉLA 1 egyike azoknak a vájároknak, akik a borsodi szénmedencében példás magatartásukkal a legjobbak közé kerültek« SCSAVNYIECKI ISTVÄN az edelényi bányák I-es aknájában vájár. Tervét rendszeresen teljesíti, vállalását pedig túlteljesítette, NAGY KALMAN királdi vájár munkájának igazi mestere« kongresszusi versenyben is meg« mutatja: érti szakmáját« Most a
