Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-30 / 229. szám

2 ESZAKMAGTARORSZAG Szerda, 1959. szeptember 30. „Állandóan tökéletesíteni kell a vezetés módszereit, különösen a beruházások tervezésében és kivitelezésében64 Pártunk Központi Bizottságának irányelvei hosszú időre szólóan meg­jelölték gazdasági teendőinket. Reá­lis, elérhető célokról van szó. Olyan célokról, amelyek lelkesítőén hatnak mindennapi munkánkban. Érthető tehát, ha a helyi ipar vezetői és mun­kásai is megnövekedett felelősségér­zettel viseltetnek a második ötéves tervünk anyagbázisának megterem­tését illetően. „Irányozza elő a terv, elsősorban a termelés műszaki színvonalának jelentős emelése alapján, a munka termelékenységének az eddiginél gyorsabb növekedését. Mind ennek lényegesen meg kell javítania a ter­melés gazdaságosságát.” Az irányelvekben meghatározott alapvető feladatok a helyiipari vál­lalatok életében is nagy jelentőség­gel bírnak. A tervek szerint ugyanis nem másról, mint a termelés 25—30 százalékos növekedéséről van szó, amelyet a meglévő géppark jobb kihasz­nálásával, a termelési folyama­tok egyszerűsítésével, a legkor­szerűbb gyártási technológiák kidolgozásával kell elérni. A második ötéves terv során a helyiiparban 23 millió forintot kí­vánunk beruházni. Ez a szám nem fedezi a fejlődéssel együtt járó igé­nyek kielégítését. Ezért helyes, ha a helyiipari vállalatok vezetői a ter­melés bővítését elsősorban nem az új üzemek építésében látják. Dicsé­retes felfogása a Mezőkövesdi Vas- tömegei kkgyártó Vállalat vezetői­nek, akik ugyan terveztek különféle beruházásokat, de azokat saját erő­ből oldják meg. Például 8 különféle gép vásárlását tervezték, amely hoz­závetőlegesen egy millió forintba került volna. Helyes szervezéssel, intézkedéssel az exportlapátok gyár­tásánál másfélmillió forintos nyereséget szeretnének elérni, s ezzel és más gazdasági eredménnyel fe­dezni tudják új gépek vásárlá­sát, illetve munkábaállítását. Amikor a megnövekedett felada­tokról beszélünk, feltétlenül szólni kell a vezetésről, a munkások fele­lősségéről is. A helyiipari vállala­tok vezetőinek javítani, állandóan tökéletesíte­ni kell a vezetés módszereit, kü­lönösen a beruházások tervezé­sében és kivitelezésében, vala­mint a termelő berendezések és \ termelési folyamatok korszerű­sítésében, ahol ma még komoly hibákkal ta­lálkozunk. Nem elég ma már a fe­lülről való segítségre várás az egyes feladatok megoldásához. Gyors hely­zetfelismerésre, azonnali cselekvés­re van szükség a termelési kérdések megoldásában! Nem szabad megfeledkezniök a helyi ipari vállalatok vezetőinek ar­ról, hogy a sikerek csak akkor le­hetnek teljes értékűek, ha a ma még fellelhető fegyelmezetlenségből, hozzá nem értésből származó pazar­lást, az anyagokkal való helytelen gazdálkodást megszüntetjük és a fe­gyelmezett munkát biztosítjuk a vailalat életének minden területén. Felemelő érzés ma ipari vezető­nek lenni, hiszen a nép tervének megvalósításán munkálkodunk, ősz sze kell fogni tehát az erőket, s sze-j mélyes példamutatással kell győze­lemre vinni terveinket. Pálosi János megyei tanács ipari oszt. vez. „Igényesebbeknek kell lennünk önmagunkkal és munkánkkal szemben“ A Központi Bizottság téziseit gon­dosan áttanulmányoztam s igen hasz­nos tapasztalatokat vontam le. Külö­nösen a gazdasági építőmunka kér­déseivel foglalkozó rész ragadta meg a figyelmemet. „Az egyre növekvő szállítási és hírközlési igények haté­kony kielégítéséért emeljük közleke­désünk és hírközlésünk teljesítőké­pességét, műszaki színvonalát, mű­szaki és anyagi ellátottságát. A köz­lekedés műszaki színvonalának eme­lésével takarékosabb energiafelhasz­nálást érünk eV* A tézisek nemcsak egyszerűen megnövekedett feladatokat jelente­nek számunkra, hanem növelik fele­lősségérzetünket is, munkánk elvég­zése iránt. Én úgy gondolom, hogy az elkövetkezendő hónapokban és évek­ben sokkal igényesebbeknek kell len­nünk önmagunkkal és munkánkkal szemben. Ha az ipar és a közlekedés feladatait vizsgáljuk, nem kisebb ügyről, mint a szállítás és vontatás, a MÁV vasúthálózatának korszerű­sítéséről van szó. S ez nemcsak a MÁV-nál dolgozók feladata. A MÁV vonalhálózata elavult, kor­szerűtlen, átépítésre van szükség. Korszerű hosszúsinezésre. Például Hatvan és Vámosgyörk között már hosszú sínpárokat fektettek le, új he­gesztési eljárással, s így nemcsak zaj­talanabb, hanem biztonságosabb is ezen a részen a közlekedés. Hogy az egész országban, de Borsod megyében is a vonalak átépítését a MÁV mi­előbb meg tudja *.oldani, az ipartól több és több jóminőségű, jól kikészí­tett sínre van szükség. Ehhez termé­szetesen — megfelelő minőségű acélt kell gyártani. A martinászok mellett természetesen — most elsősorban a Lenin Kohászati Művekre gondolok — a hengerdei munkásoknak is megnövekedett feladatuk van. Az ő helytállásuktól >függ a sínek használ­hatósága. ^ A Lenin Kohászati Művek síngyár­tása a figyelemreméltó eredmények mellett még számos kívánnivalót hagy maga után. A durvahengermű átépítése, korszerűsítése mellett nem fordítottak eléggé nagy gondot a ki­készítő üzemre. A kikészítéshez szük­séges gépi berendezések, a gépek nagy része^ elavult. Több éves, nem mai keletű probléma a korszerű egyengetőgép hiánya, mégis a terve­zők és a beruházók figyelmét elke­rülte ennek megoldása. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy korszerű gépi berendezés nélkül a közeljövő nagy feladatai során megfelelő minő­ségű és kivitelezésű síneket nem tudnak biztosítani a vasútnak. Csupán e néhány gondolatot akar­tam papírra vetni, mert úgy gon­dolom, hogy kötelességem észrevéte­leimet megtenni a közös munka, a közös cél érdekében. Simon hajós átvevő, Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium. A jobb élet útja •• Önmagunkat kell szocialista pedagógussá formálni Fejlődésünk mai helyzetét és to­vábbi fejlődésünk feladatait jelöli meg az MSZMP küszöbön álló VII. kongresszusa. Egész dolgozó népünk nagy bizalommal tekint a kongresz- szus munkája elé. A kongresszusi irányelveket a párt már nyilvános­ságra hozta, hogy a legszélesebb tö­megek megismerhessék, tanulmá­nyozhassák. Az irányelvekben rögzí­tett eredmények és a bennük feltárt perspektíva lelkesíti a dolgozókat, hogy minden erejüket latbavessék a feladatok maximális megvalósítá­sa érdekében. Mi pedagógusok, amikor az irány­elvek olvasásakor végig kísérjük a pártot történelmi útján, amikor vizsgáljuk történelmi tapasztalatai­nak elemzését, amikor elénk tárul­nak a gazdasági építőmunka főbb problémái, amikor kulturális fejlő­désünk kérdéseit tanulmányozzuk, amikor megismerjük társadalmunk és állami rendünk további erősíté­sének és fejlesztésének feladatait, — érezzük, hogy a célkitűzések sikeré­Megtisztelő feladat áll a művészek előtt Nagy érdeklődéssel olvastam a Központi Bizottságnak a párt köze­ledő VII. kongresszusára kiadott irányelveit. A népünk múltját, jele­nét és szocialista fejlődésünk útjéÉf tudományos körültekintéssel elemző írás nagy bizakodással tölt el. Aligha akad józan gondolkodású magyar ember, aki kétségbe vonhatná e nagyjelentőségű okmány reális, meg­győző okfejtéseit. Mesterségemnél fogva különös figyelmet szentelek kulturális fejlő­désünk kérdéseinek. Az a megtisztelő feladat, melyet a szocialista építés elénk, művészek elé állít, számomra egyben a legizgalmasabb művészi probléma is: korunk, az új társadalmat építő ember hiteles, hű ábrázo­lása. FELEDY GYULA festőművész. Mi munkások megértjük a párt irányelveit Nagy érdeklődéssel olvastam párt­tunk Központi Bizottsága irányelveit. A tézisek a munkások gondolatait, vágyait és elgondolásait tartalmaz­zák. Tudjuk, hogy amit a párt tervez, azt meg is valósítja. Amikor a ter­melékenység növelését tűzte ki célul, mint az életszínvonal emelésének alapját, nem alaptalanul tette. Gazdasági és termelési sikereink­nek tudható be, hogy több esetben árleszállítás volt, hogy napjaink­ban egyre több a szociális és kultu­rális juttatás. Reális tehát az a cél, amelyet a termelési tervek teljesí­tése, a munka termelékenységének növelése, a műszaki színvonal eme­lése érdekében megvalósítunk. Ha csak üzemem példáját veszem it alapul, tudom, hogy minden egyes tonna, amellyel tervünket túlteljesít­jük, a népjólét emelését jelenti. Biz­tos vagyok benne: ha mi munkások összefogunk — a tézisek, a párt cél­kitűzései , megvalósulnak. Tisztában vagyok azzal is, hogy ezek végrehaj tása nélkül nehezen képzelhető el életünk szebbé és jobbá formálása, a szocializmus teljes győzelme. A párt irányt mutatott nekünk, egyszerű munkásoknak. Most rajtunk a sor. Vasöntőkön, hengerészeken, martinászokon, építőipari munkáso­kon, az ipar minden dolgozóján, hogy helytállással, fegyelmezett munkával váltsuk valóra a párt által megjelölt célokat. Baráth Ágoston vasöwtő. ért nem kis mértékben vagyunk fe­lelősek. — Nem hiszem, hogy akad­na hazáját és népét igazán szerető pedagógus, aki ne vállalná Örömmel ezt a felelősséget, aki ne lenne büsz­ke rá, hogy »a történelem, a gazda­ság, a kultúra, a társadalmi rend alkotóját: a szocialista embert, a kongresszus által meghatározott cél­kitűzésekért harcoló és azokat győ­zelmesen megvalósító embert kell kiművelnie. Tisztában vagyunk vele, hogy sok nehézséget kell leküzdenünk és át­hidalnunk feladataink jó megoldása érdekében. Elsősorban szívós munkával, szi­lárd jószándékkal önmagunkat kell szocialista pedagógussá formálnunk. Előtérbe kell helyeznünk az ok­tató-nevelő munkában a tanulók munkára nevelését. Különösen a po­litechnikai képzés érdekében beve­zetett gyakorlati foglalkozásokon, de ezen kívül is az oktató-nevelő mun­ka minden területén — az alapvető készségek biztosítása mellett — tu­datosítani kell tanulóinkban, hogy a szocializmus viszonyai között a fizikai munkában való jártasság az általános műveltségnek fontos tarto­zéka. Rá kell nevelnünk őket a fizi­kai munka jelentősége szerinti meg­becsülésére. A párt kultúrpolitikájának irány­elveit me£ kell valósítanunk a mun­kás-paraszt származású tanulók tu­dásának növelésével, műveltségük szélesítésével és mélyítésével. Lelki- ismeretes oktató-nevelő munkával, jó módszerekkel törekedjünk erre. Komoly munkát kell kifejtenünk a nevelés társadalmivá tétele, az is­kolai és otthoni nevelés eszmei ösz- szehangolása érdekében. A VII. kongresszus sikere és az új 5 éves tervünk teljesítése, túlteljesítése biz­tosítja dolgozó népünk boldogulásá­val, szebb, gazdagabb életével együtt a mienket is. — Előre hát, pedagó­gus kartársak, a VII. kongresszus céljainak sikeréért, a béketábor ere­jének, eredményeinek növeléséért. Zachariás Béla üt. isk. igazgató A sajtóban tegnap jelent meg a párt Központi Bizottságának irány­elved gazdasági feladatainkról és a második ötéves terv előkészítéséről, s üzemeinkben máris ez a beszélge­tés ló temáj^. Műszakiak, szakem­berek, munkások, kommunisták és párton kívüli dolgozók soha nem tapasztalt érdeklődéssel olvassák, ta­nulmányozzák a második ötéves terv irányszámait. Mit mutatnak ezek a számok, irányelvek, melyek népgazdaságunk egészére átfogóan jelölik meg a fel­adatokat dolgozó népünknek? Az irányelvek gazdasági és politikai je­lentősége elsősorban abban van, hogy célul tűzi ki: az 5 éves terv vé­gére befejezzük a szocializmus alap­jainak lerakását, meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban. Azt mutatja, hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt bízik a tö­megekben, nyilvánosságra, vitára bocsátja a nagy horderejű irányel­veket, melyeknek megvalósítása az 5 éves terv végére jobblé tét, erős ipart, fejlett mezőgazdaságot teremt. A párt már márciusi határozatá­ban felhívta dolgozó népünket, min­denekelőtt a munkásosztályt, hogy közös erőfeszítéssel gyorsítsa meg a szocializmus építését. Az azóta ki­bontakozó versenyek — elsősorban a kongresszusi verseny — eredményei azt mutatják, hogy a felhívás célja közös üggyé vált, a kommunistákká] az élen eddig is olyan kimagasló gaz­dasági sikereket értünk el, melyek alapjai lehetnek az új ötéves terv­nek. A gazdasági feladatainkról most megjelent irányelvek bevezetőjében a Központi Bizottság megállapítja, hogy jól teljesítjük hároméves ter­vünket. Ez döntő fontosságú a jövő terveit illetően. A gazdasági építő­munka meggyorsításához most a kül­ső és belső feltételek egyaránt ked­vezőek. Gazdaságpolitikánk, különö­sen az ellenforradalmat követő kon­szolidáció óta helyesnek bizonyult, az új ötéves tervet reális alapokra építjük. Olyan célokat tűztünk ma­gunk elé, melyek az erő túlfeszítése nélkül elérhetőek. A második ötéves terv irányszá­mai valóban lelkesítő számok. Meg­valósításuk új lehetőségeket nyit ha­zánk erősítéséhez, a mezőgazdaság további fejlesztéséhez, a szocialista kultúra megteremtéséhez. Ezek az irányelvek egész dolgozó népünk jövő­jének irányelvei, megvalósításuk kö­zös ügy, a szocializmus építésének fontos útmutatója. A széntermelést például 1965-re 27 —29 millió tonnára kell növelni. Ter­mészetesen nagy feladat vár derék bányászainkra. Több lakást kell épí­teni,^ ezért az országos építőipar ter­melését 1958-hoz viszonyítva lega­lább 75 százalékkal emeljük, itorsze- rűsítenünk kell az építőipart, mely jelenleg még elavult módszerekkel dolgozik, éppen ezért drágán építke­zünk; Tovább kell fejlesztenünk egész szocialista iparunkat, elsősor­ban a nehézipart, korszerű gépekkel, új termelési módszerek bevezetésé­vel. A nyersvastermelést a múlt évi 1.1 millió tonnáról 1.6 millió tonnára kell növelni. Javítani, illetve növel­ni kell a mezőgazdaság termelését is. Az előirányzatok figyelembe veszik népgazdaságunk adottságait. Megva­lósításuk nem következik magától. Minden lehetőség meg van arra, hogy dolgozó népünk elérje a való­ban élete megjavítását, a népjólét emelését jelentő célkitűzéseket; Az 5 éves terv végrehajtásánál tá­maszkodhatunk eddigi tapasztalata­inkra, ezen túlmenően a baráti népi demokráciák, elsősorban a Szovjet­unió segítségére. Elsősorban viszont az szükséges,, hogy mi magunk teremt­sük meg a feltételeket: a tartalékok feltárását, a munka jó megszervezé­sét, stb. A sikerhez minden szüksé­ges adva van. Pártunk politikája, gazdasági célkitűzései világosak* egyenes vonalúak és szilárdak. Dol­gozó népünk millióiban él az alkotó kedv. Népgazdaságunk egyensúlya ma szilárdabb, mint a felszabadulás óta bármikor. Pártunk elsősorban ezért bízik a tömegekben, amikor vi­tára bocsátja az 5 éves terv irányel­veit. A felszabadulás óta kiiejezhetetle- nül nagymértékben megváltozott dol­gozó népünk élete. Megszűnt az em­bernek ember által való kizsákmá­nyolása. Dolgozóink emberhez méltó életet élnek. Nehéziparunk, de első­sorban gépiparunk eredményei még el-fcnscgeinket is bámulatba ejtik. Üj városokat, üzemeket, gyáróriásokat építettünk. Megyénk is igen jó pél­dája annak, hogy mire képes a dol­gozó nép, ha saját sorsának kovácsa. Büszkék vagyunk a kazincbarcikai kooperációs üzemekre, az ország leg­nagyobb hőerőművére, a vegyikombi­nátra, a szénosztályozóra, tovább építjük a Békevárost, Tiszapalkonyát és hosszan sorolhatnánk azokat a lé­tesítményeket, melyek kihatással vannak a munkások, dolgozó parasz­tok és értelmiségiek életére. Irányelvek — számok, de egy egész nép élete, biztos jövője realizálódik bennük. Csak rajtunk múlik, hogy megvalósításuk is reális valósággá váljék. Dolgozó népünk egyre fejlődő szocialista öntudata az egyik legfon­tosabb alap ehhez a nagy munkához. Becsülettel kell n*inkálkodnunk jö­vőnk kialakításán s ebben a munká­ban elsősorban most is a kommunis­tákra hárul a feladat jelentős része. A kommunistákra, akik eddig is meg­mutatták, szívvel lélekkel munkál­kodnak az ország felvirágoztatásán s ezúttal is így cselekszenek. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, mely mentes a korábbi hibáktól, várja nemcsak tagjainak, de egész népünk­nek támogatását. Fejlődésünk meggyorsításában az ipar mellett döntő szerepe van a me­zőgazdaságnak. A falun most megin­dult nagy átalakulási folyamat azt mutatja, hogy dolgozó parasztságunk igen nagy része már magáévá tette a szövetkezeti gazdálkodás gondola­tát, felismerte: egyetlen járható és biztos út a szocialista, nagyüzemi gazdaságok útja. Csakis ez adhat biz­tonságos, kulturált életet a paraszt- embernek. Az új 5 éves tervben nagy gondot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. Ez az irányelvekből is kiolvasható. Ez most szinte egész to­vábbi előrehaladásunk kulcskérdése. Biztosítanunk kell a lakosság jobb kenyérellátását, fejlesztenünk kell az öntözéses gazdálkodást és az állat- tenyésztést, hogy még több hús ke­rüljön dolgozó népünk asztalára j Ehhez pedig sok új, modem gép szükséges. A traktorállományt mint­egy 2 és félszeresére, 62—63 ezer darabra kell növelni. Számok, — de bennük egész né­pünk jövője, a párt bizalma rejlik; A Központi Bizottság irányelveiben ezt olyashatjuk: „Dolgozó népünk boldogulása, jó­létben való gyarapodása nem csupán a feladatokat kijelölő népgazdasági terven múlik, hanem mindenekelőtt az azt végrehajtó emberen. A párt számít a fejlődésünket előrelendító hatalmas erők: a kommunisták, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a kétmilliós szakszervezeti tagság oda­adó támogatására és arra, hogy doU gozó népünk tudása legjavát nyújtva munkálkodik majd a második 5 éves terv céljainak megvalósításán, a szo­cialista társadalom felépítésén .**■ A Központi Bizottság irányelvei ö szocializmus ’ építésének rendkívül fontos tényezője, történelmi jelentő­ségű dokumentum, melyet a párt á tömegek elé terjeszt. Olvasnunk, ta­nulmányoznunk kell, hogy megismer­jük benne feladatainkat, hogy min­den becsületes magyar ember tudása legjavával segítse megvalósítását. Szegedi László-ooo­Teljesítették 1959 harmadik negyedévi tervüket az ózdi kohászok Az ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zói felelősségteljes megbízatást tel­jesítenek. Az ország hengereltáru szükségletének 49 százalékát ők biz­tosítják. 1959. első félévében újabb gazdag eredményeket értek el a gyár dolgozói. Tizenegyedszer tűzhették ki a gyár homlokzatára az élüzem jelvényt. A VII. pártkongresszus tiszteleté­re indított versenynek újabb lendü­letet adott a párt Központi Bizott­ságának felhívása, amely a kong­resszusi versenyzászló elnyerését te­szi lehetővé. Szombaton éjfélre a gyár teljesí­tette 1959. harmadik negyedévi hen­gereltáru termelési, valamint kiszál­lítási tervót» A hengerészek megfogadták, hogy a negyedév végéig még 6 ezer tonna jóminőségű hengereltárut adnak a népgazdaságnak. A Tiszalud FöldmŰveaszövetke- zet pályázatot hirdet. vasboltvezetöí állásra Feltételek: szakképzettség, több­éves gyakorlat. Erkölcsi bizonyít­vány szükséges. Jelentkezni lehet a Tiszáidéi Földművesszövetkezetnél írásban vagy személyesen. Az E. M. Borsod megyei Mélyépítő Vállalat II. kér., Gőzön L. u. 19. vontató és dömpervezetőket alkalmaz azonnali belépéssel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom