Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-29 / 228. szám

Keétd, 1959. szeptember 29. eszakmagyarország 5 IV. Sz. Hruscsov beszéde az amerikai televízióban .> „n józan ész végül is megmutatja a nemzetközi problémák megoldásának helyes útját...“ Hruscsov sajtóértekezlete a tvishingíonl Országos Sajtóklubban országaink közötti kapcsolatok meg­(Folytatás a 2. oldalról.) Önök most jobban megértik, miért Ürülnek úgy a szovjet emberek an* pák, hogy hazájuk rövid idő alatt a világ második ipari hatalma lett. Iparunk termelését 36-szorosára növeltük, megszüntettük az írás- tudatlanságot és évente . majd­nem háromszor annyi mérnököt képezünk ki, mint az Egyesült Államokban. Népünk ma jobban élne. ha nem kellett volna a négy évtizedes idő­szaknak majdnem felét a ránk kény- szerített háborúkkal és a népgazda­ság háború utáni helyreállításával eltol tenünk. Tudják-e önök, hogy a háború ide­jén a nemet fasiszta területrablók leromboltak és felperzseltek 1710 várost és lakótelepet, vala­mint több mint 70 ezer közsé­get és falut, s mintegy 25 millió embert tettek hajléktalanná. Sokmillió embert vesztettünk, anya­gi kárunk hozzávetőleg 500 milliárd dollárra rúg. Ha, nem lettek volna e borzalmas pusztítások és veszteségek, valószí­nűleg már utolértük volna az Egye­sült Államokat mind a termelés nagyságában, mind a lakossáa élet- színvonalában. Népünk most a hétéves terv telje­sítésén dolgozik. Hét esztendő leforgása alatt megkétszerezzük ipari termelé­sünket. Ebben az időszakban az Önök pénzére átszámítva, mint­egy 750 milliárd dollárt ruhá­zunk a népgazdaságba. Jelenleg az Egyesült Államok gaz­dasági szempontból a legfejlettebb A közeljövőben lemondunk, is­métlem. lemondunk arról, hogy bár­miféle adót szedjünk a lakosságtól. Úgy vélem. Önök jól felismerik egy ilyen intézkedés jelentőségét. A kommunista párt, a szovjet kor­mány, a szakszervezetek gondoskod­nak minden szovjet ember javáról. A szovjet embernek nem kell ret­tegnie például olyan jelenségtől, amilyen a munkanélküliség. Nálunk már régen elfelejtették a „munkanélküliség” szót. A Szovjetunióban nem az emberek keresnek mimikát, hanem a mun­ka keres embereket. Nálunk minden gyermek tanul. A Szovjetunióban ingyenes nemcsak a középfokú, hanem a felsőfokú okta­tás is. A főiskolai hallgatók állami Ösztöndíjban részesülnek. Általában igen nagy figyelmet szentelünk a gyermekek nevelésének. Bölcsődék, gyermekotthonok, teljes ellátás az is­kolában és aztán bevezetés az élet­be — ez az út áll a serdülő nemze­dék előtt. A szovjet tudósok bámulatba ejtették a világot A szovjet közoktatási rendszer erényei széles körben ismertek. A szovjet iskolarendszer neveltjei, a szovjet tudósok, mérnökök, techni- kusok és munkások bámulatba ejtet­ték a világot az első mesterséges holdakkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a „szputnyik” és a „lunyik” orosz szavakat lefordítást nélkül is megértik mindenütt a világon. Kétmillió tanító és közel 400 ezer orvos dolgozik a szovjet emberek ja­vára. Gondoskodunk népünk egészségé­ről. A megbetegedési arányszám je­lentősen csökkent nálunk, a halálo­hatalom. Országuk mutatószámai a legmagasabb színvonalat jelzik a ka­pitalista világban. De vegyék figye­lembe, hogy az iparfejlődés átlagos évi üteme a Szovjetunióban három- szor-ötször gyorsabb, mint önöknél. Ezért a legközelebbi 10—12 évben túlszárnyaljuk az Egyesült Államo­kat mind az ipar abszolút termelésé­ben, mind pedig az egy főre eső ter­melésben. A mezőgazdaság vonalán sokkal előbb megoldjuk ezt a felada­tot. Országunkban nagyarányú lakás- építkezés folyik. Példaképpen meg­említem, hogy az utolsó nyolc észtén-, dő alatt Moszkvában több lakás ké­szült el, mint a forradalomig eltelt nyolc évszázad alatt. Jövőre a, moszkvaiak annyi lakást kapnak, hogy azok területe fővárosunk egész forradalom előtti lakásterületének egynegyedét is meghaladja. A követ­kező hét évben a városokban mint­egy 15 millió lakást, a falvakban hétmillió házat építünk. Ez hozzá­vetőleg annyit jelent, hogy 50 olyan új város születik, mint például San Francisco. Nem felesleges tudni, hogy világviszonylatban nálunk legalacso­nyabbak a lakbérek: alig érik el a családok költségvetésének 4—5 száza­lékát. Gondoskodunk arról, hogy több kényelmes lakás legyen, hogy a szovjet emberek több, jó minő­ségű fogyasztási cikkhez juthas­sanak. Nálunk a szavak és * cselekedetek között nincs eltérés. Az utóbbi hat évben mezőgazdasá­gunk háromszorosára növelte a vá­rosi lakosságnak eladott hús és több mint kétszeresére az eladott tej mennyiségét. zási arányszám pedig legalacsonyabb a világon. Minden munkásnak és al­kalmazottnak évente fizetéses sza­badsága van. A dolgozók a legjobb szanatóriumokban, gyógyfürdőkben és üdülőkben tölthetik szabadságu­kat. Nálunk mindenki díjmentesen részesül gyógykezelésben — a bete­geknek sem a kis műtétért, sem a legnagyobb műtétért nem kell fizet­ni semmit. Önök néha nem értik meg az életformánk egyes oldalait. A szovjet emberek előtt pedig az érthetetlen, hogyan fordul­hat elő, hogy ha baj ér egy csa­ládot, valaki súlyosan' megbete­gedett és műtétre vagy kórházi kezelésre szorul, azért pénzt kell fizetnie. És ha nincs pénze? Feküdjön le és haljon meg? Amikor nálunk egy ember beteg és nem dolgozik, továbbra is folyó­sítják munkabérét. Amikor meg­öregszik, nem érzi. hogy mindenki számára feleslegessé vált. hanem ál­lami nyugdíjat kap. A parasztok a szövetkezettől kapnak nyugdíjat. Önök feltehetik a kérdést: Hát ott minden olyan jól és minden simán megy? Sajnos nem. Vannak nehéz­ségeink, fogyatékosságaink és meg­oldatlan kérdéseink is. Biztosíthatom Önöket, hogy e fogyatékosságok leg­élesebb és legkérlelhetlenebb bírálói mi magunk vagyunk, a szovjet em­berek. Az Egyesült Államok tisztelt ál­lampolgárai! Repülőgépünk néhány óra múlva elhagyja Amerika föld­jét. Szeretnénk még egyszer köszö­netét mondani az amerikai népnek. Eisenhower elnöknek és az Egyesült Államok kormányának az irántunk tanúsított vendégszeretetért és ro- konszenvért. Ezek a jó érzések és az irányunkban megnyilvánult fi­gyelem véleményem szerint hazám népének szól. Washington (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke vasárnap sajtóértekezletet tartott az Országos Sajtóklubban. Washingtonban. Köszö­netét mondott az újságíróknak mun­kájukért, azért, hogy eléggé pontos tájékoztatást adtak az Egyesült Álla mokban tett útjáról. Alaposan meg kellett dolgozni ok — mondotta Hruscsov. — Tudom, hogy amerikai látogatásomról, Dwight Eisenhower elnökkel folytatott be­szélgetéseimről Önök különfélekép­pen írtak. Tudósításaiknak abból a részéből, amelyet elolvastam, azt láttam, hogy Önök jószándékkal és hozzáértéssel írtak. De nem mindenki írt így — foly­tatta a szovjet kormányfő. Egyesek­nek nehezükre esik lemondani a hi­degháborús módszerekről. Mindamel­lett örvendetes, hogy nagvrésze azok­nak az újságíróknak, nkik elkísértek engem, az Egyesült Á1 lomokban tett látogatásaimról írva lehetőleg igye­kezett tárgyilagos lenni. Az Egyesült Államokban szerzett benyomásairól szólva Hruscsov ki­jelentette: ,.Ma úgy szólok önökhöz rvü«t az az ember, aki gazdagabb lett rv-nH ««s hallott az ön öli nagy országá­ban. Találkoztam elnökükkel, hazájuk is­mert áUpmi és köz^eti személyi­ségeivel, üzletemberekkel, és egyszerű amerikaiakkal. Nyíltan és őszintén beszéltünk. S ez így helyes. Ez segít­ségünkre volt abban, hogy kölcsönö­sen jobban megértsük egymást. Természetesen 12 nap rövid idő ahhoz, hogy megláthassunk mindent. Nem volt rövid idő azonban ahhoz, hogy sok dolaot megismerjünk és sok mindenről beszélgessünk az amerikaiakkal — folytatta Hruscsov. önöket természetesen mindenek­előtt az érdekű, hogy mii ven benyo­másaim vannak az Eisenhower el­nökkel lefolyt találkozódról. Kelle­mes beszélgetések voltak. Az Összes kérdések1'«! kapcsolatban, amelyeket, érintettünk. sok tekintetben közös volt a felfogásunk, mind a helyzet megítélésében, mind pedig ab­ban, hogy meg kell javítani a kapcsolatokat országaink kö­! ....... „ zött. I smeretes, hogy nem könnyű félre­dobni mindazt a terhet, amely a hidegháború hosszú évei alatt felhal­mozódott — jelentette ki ezután Hruscsov. — Nem szabad arra szá­mítani. hogy a légkör egvszerre meg­változik. Az államaink közötti kap­csolat megjavításának folvama.ta nagy erőfeszítéseket, sok türelmet igénye], elsősorban pedig ^rre irá­nyuló akaratot a másik fél részé­ről is. A Szovjetunió, amelynek kormá­nyát és népét képviselem — jelen­tette ki Hruscsov — a nének közötti béke és barátság megszilárdítására törekszik. Minden erőnket a hidegháború megszűntetésére, az országaink közötti kapcsolatok megjavításá­ra fordítottunk és fordítunk. Nincs semmi kétségem afelől, hogy az elnök úr őszintén kívánja az javítását. Ügy vélem, hogy az Egye­sült Államok elnökének nehezebbek a körülményei, mint nekem. Nyilván­valóan az Egyesült Államokban még befolyásosak azok az erők, amelyek akadályozzák az országaink közötti kapcsolatok megjavulását. a nemzet­közi feszültség enyhülését. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ügy gondolom azonban, hogy a józan ész végül is megmutatja a nemzetközi problémák megol­dásának helyes útját, amely az egész világ békéjének megszi­lárdításához vezet. Az Egyesült Államok üzleti körei­vel való találkozásaim megmutatták, hogy kölcsönösen megvan az érdek az olyan kapcsolatok felújításában, amelyek mindkét országnak haszno­sak, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy nyugodtan megfontoljuk a ka­tonai termelésről a békés termelésre való áttérés módozatainak kérdését Az amerikai munkásokkal és gazdálkodókkal, a diákokkal és az értelmiségiekkel lefolyt találkozóim­ról — folytatta Hruscsov — igen sokat szeretnék mondani. Nekem tetszik az Önök népe. A szovjet nénhez hasonlóan egyet akar — békét, az újabb háború elhárítását. Az amerikaiak jobban meg akarják A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mellett szolgálatot teljesítő sajtócsoport jelenti az Egyesült Álla­mokból hazaindult TU-114-es repülő­gép fedélzetéről, hogy Nyikita Hrus­csov az Egyesült Államok légterét el­hagyva a következő táviratot küldte Eisenhower elnöknek: „A TU-114-es repiilögép fedélzete, 1959. szeptember 27. DwigJil Eisen­hower Ürnak. Az Egyesült Államok területét el­hagyva kérem önt Elnök úr, fogadja a magam, családom tagjai és a kísé­retemben lévő személyek szívélyes köszönetét és elismerését az ön nagy hazájába történt meghívásért és azért a kedves fogadtatásért, amelyben sze­mélyesen ön és az amerikai nép ré­szesített bennünket. Az amerikai nép életének megismerése igen érdekes és hasznos volt számunkra. A legfon­tosabb nemzetközi kérdésekről,, a szovjet—amerikai kapcsolatokról folytatott eszmecserék megmutatták, hogy mindinkább felülkerekednek ismerni a Szovjetuniót és a szovjet embereket, hogy országaink hatalmas lehetőségeit az emberek javáía, a nemzetközi légkör megjavítására használják fel. Mindenfélé azt kérdezték tőlem, tetszik-e nekem az Önök életmódja — folytatta Hruscsov. Nekem termé­szetesen jobban tetszik a magunk életmódja. Nem akarom azonban Önöket megbántani. Nyíltan meg­mondom, hogy függetlenül az orszá­gaink életmódjában meglévő különb­ségektől, a nemzetközi küzdőtéren jól együttműködhetünk. Hiszem, ahogy jó kapcsolataink lehet­tek a közös ellenség ellen vívott közös harc éveiben, nincs elhá­ríthatatlan akadálya annak sem, hogy felújítsuk és kifej­lesszük ezt az együttműködést a békéért folyó harcban is. Befejezésül a szovjet kormányfő emlékeztetett arra, hogy az Eisen­hower elnökkel lefolyt találkozóit követi majd az Egyesült Államok elnökének látogatása a Szovjetunióba. Népünk •— mondotta Hruscsov — ugyanolyan örömmel és vendégszere­tettel fogadja majd őt, mint az Önök népe fogadott engem és a Szovjet­unió többi velem érkezett kéoviseiőit. Amikor N. Sz. Hruscsov befejezte nyilatkozatát, az egybegyűlt laptudó­sítók számos kérdést tettek fel neki. azok a törekvések, amelyek a hideg­háború megszüntetését, s az orszá­gaink kölcsönös bizalmának és meg­értésének megteremtését célzó erő­feszítések fokozására irányulnak. Ta­lálkozásaink kétség kívüi elősegítik a nemzetközi feszültség enyhüléséi, az egyetemes béke megszilárdulását. Ismételten köszönetemet fejezem ki Önnek Elnök úr és az amerikai nép­nek a vendégszeretetért. Biztosítom önt, hogy a szovjet nép és a szovjet, kormány ugyanilyen kedves fogadta­tásban részesíti majd önt, amikor ellátogat a Szovjetunióba, önnek, Elnök úr, feleségének, fiának, kedves kis unokáinak, akikkel oly könnyen megállapodtunk az ön viszou!látoga­tásának idejében, családjának bol­dogságot és jólétet, az amerikai nép­nek sok szerencsét és felvirágzást kí­vánok. N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke.” „Egyesítsük erőinket a béke megszilárdítására, a népek kölcsönös megértésének előmozdítására“ Nixon: „Mir va vszjom mire 1“ — Hruscsov: „Okéi64 Hruscsov búcsúztatása az andrewsi repülőtereit A Szovjetunióban a közeljövőben megszűnik az adófizetés Hruscsov visszaérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ) Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke családjával és kíséretével hétfőn a déli órákban egy TU-114-es repülőgépen visszaér­kezett amerikai útjáról a szovjet fővárosba. A TU-I14-es repülőgép magyar idő szerint 13 óra 28 perckor szállt le a vnukovoí repülőtéren, ahol az SZKl* és a szovjet kormány vezetői, külföldi diplomaták és a szovjet dolgozók képviselői fogadták Hruscsovot. A szovjet kormányfő és kísérete a repülőtérről a központi Lenin- Stadion sportpalotájába hajtatott, a moszkvai és a moszkvakörnyéki dolgozók nagygyűlésére, amelyet a szovjet kormányfő hazatérése al­kalmából rendeztek. Mint a TASZSZ jelenti, a TU-114-cs turbólökhajtásos repülőgép. amelyen Hruscsov és kísérete visszaérkezett Moszkvába, leszállás nél­kül 10 óra 28 pere alatt tette meg az utat. Hruscsov távirata Eisenhower elnökhöz Mialatt az Önök országában tózkodtam, ezernyi üdvözletét és táv­iratot kaptam amerikaiaktól. Ezek az üzenetek baráti érzelmeket tol­mácsolnak a szovjet népnek. Sokan meghívtak engem és elvtársaimat, látogassuk meg őket házaikban, ta­lálkozzunk családjukkal. és gyerme­keikkel. Szerettem volna mindenüvé elmenni, ahová meghívtak, de ez sajnos, lehetetlen. Ehhez hosszú idő­re Önöknél kellett volna marad­nom. Ilyesmire pedig, Önök megér­tik ezt, nincs módom. Engedjék meg, hogy szívből jövő köszönetét mond­jak mindazoknak, akik baráti meg­hívást küldtek, mindazoknak, akik baráti érzelmeikről biztosítottak. Engedjék meg végezetül, hogy vi­rágzást és boldogságot kívánjak az amerikai népnek, valamint kifejez­zem azt a reményemet, hogy az Egyesült Államokban tett látogatá­sunk és Dwight Eisenhower Szovjet­unióban teendő látogatása nemcsak az amerikai és a szovjet nép szemé­ben. hanem a világ minden népe szemében azoknak a közös erőfeszí-1 téseknek kezdetét fogja jelenteni. I amelyek tévén megtaláljuk az áZía-l maink kölcsönös közeledéséhez, az * egyetemes béke megszilárdításához vezető utat. Good by, good luck, friends! (Vi­szont látásra, minden jót barátaink!) Nagygyűlés a luzsnyiki sportpalotában A vnukovoi repülőtérről a luzs­nyiki sportpalotába vezető útvonala­kon a moszkvai dolgozók százezrei üdvözölték Hruscsovot és kíséretét az Egyesült Államokból történt visz- szaérkezése alkalmából. A sportpalota zsúfolásig megtelt termében Hruscsov és kíséretének megérkezése után hamarosan meg­kezdődött a moszkvai és moszkva­környéki dolgozók nagygyűlése. A gyűlést Vlagyimir Usztyinov, az SZKP moszkvai városi pártbizottsá­gának első titkára nyitotta meg. Utána J. Nyikolajev, a Lihacsov Autógyár szerelője, Uljana Trofi­mova, a moszkva-környéki „Űj élet útja” kolhoz brigádvezetője, L. Sze- dov akadémikus és Ludmilla Szeli- vonanova, a moszkvai „Bauman” technikai főiskola hallgatója szólalt fel. Ezt követően a megjelentek viharos éljenzésétől kísérve Nyikita Hruscsov emelkedett szólásra. Washington (TASZSZ) Vasárnap este többezer ember gyűlt össze az andrewsi katonai re­pülőtéren, hogy elbúcsúztassa a Moszkvába hazatérő Hruscsov mi­niszterelnököt és kíséretét. A szovjet és amerikai zászlókkal íellobogózoit repülőtéren felsorakoztak a tenge­részgyalogság, a hadsereg, a hadi­flotta és a légihaderők díszegységei, valamint az Egyesült Államok tag­államainak zászlóvivői. Hruscsov bú­csúztatására megjelent Richard Nixon alelnök és felesége. Christian Herter külügyminiszter és felesége. Henry Cabot Lodge nagykövet. Twi­ning tábornok. Menysikov washing­toni szovjet nagykövet. Thompson moszkvai amerikai nagykövet és má­sok. Hruscsov gépkocsija helyi idő sze­rint 9 óra 17 (magyar idő szerint hajnali 2 óra 17) perckor érkezett a repülőtérre. Nixon alelnök az emel­vényre kísérte a miniszterelnököt, majd 21 üdvlövés közben eljátszot­ták a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok himnuszát. Nixon alelnök búcsúbeszédében a következőket mondotta: N. Sz. Hruscsov amerikui útja előtt nézeteltérések voltak az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió között. A nézeteltérések most is megvannak, de a látogatás lehetővé tette, hogy a két nagyhatalom vezetői találkozza­nak és megvitassák ezeket a nézetel­téréseket. Korunkban nem lehet erő­szakkal megoldani a vitás kérdése­ket — folytatta Nixon. — Hruscsov utazása előtt az amerikai nép csodá­lattal fogadta a szovjet tudósok nagy rakétasikerét, de az amerikai népet nem kisebb ámulatba ejti Hruscsov hatalmas vitalitása és energiája, aminek tanújelét adta rendkívül zsúfolt, 13 napos programja során. Mi is azt kívánjuk: ..Mir va vszjom mire” (békét az egész viláanak) — mondotta. Végezetül arra kérte Hruscsovot, tolmácsolja a szovjet népnek az amerikai nép üdvözletét, Ezután Hruscsov emelkedett szó­lásra. Hruscsov beszéde: Tisztelt Nixon Űr! Hölgyeim és Uraim! Befejeződött tartózkodásunk az Egyesült Államokban, ahová Eisen­hower úrnak, az Egyesült Államok elnökének szíves meghívására érkez­tünk. Hazájuk legkülönbözőbb vá­rosaiban jártunk az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, sok kellemes ta­lálkozásunk volt amerikai emberek­kel. Beszélgettünk üzletemberekkel, politikai és közéleti személyiségek­kel, munkásokkal, farmerekkel, ér­telmiségiekkel. Eisenhower elnökkel folytatott hasznos beszélgetéseink eredménye­képpen arra a közös megegyezésre jutottunk, hogy az elintézetlen nem­zetközi kérdéseket nem erőszakkal, hanem békés tárgyalásokkal kell megoldani. Hazatérve, beszámolunk a szovjet embereknek amerikai élményeinkről. találkozóinkról és megbeszéléseink­ről. Az egész szovjet nép békében akar élni, azt kívánja, hogy baráti kapcsolatok létesüljenek nagy orszá­gaink között. Mint láttuk, az ameri­kai nép is békét akar. Kapcsolatainkban nem kevés bo­nyolult. megoldatlan kérdés akad. De ne térjünk vissza a múlthoz, ha­nem tekintsünk előre, törekedjünk a fejlődésre. Egyesítsünk erőinket a béke megszilárdítására, a népek köl­csönös megértésének előmozdítására. Teljes szívemből köszönöm önök­nek kedves vendégszeretetüket. Azt kívánom, hogy országaink kapcso­lataiban mind gyakrabban és gyak­rabban használhassuk azt a jó és tö­mör amerikai kifejezést, hogy oké! A viszontlátásra. barátaim: A beszéd elhangzása után Hrus­csov elbúcsúzott a jelenlévőktől, majd feleségével és Nixon alelnökkel együtt gépkocsin a repülőgéphez in­dult. A gépnél még egyszer elbúcsú­zott az Egyesült Államok alelnöké- től. A TU—114-es óriásgép magyar :dő szerint pontosan 3 órakor elindult. Moszkva felé. Köszönet a vendégszeretetért — Good by, good luck, friends: tar­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom