Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-29 / 228. szám
2 eszakmagyarorszag Kedd. 1959 szeptember 29. Megerősödött bennünk a meggyőződés: • ■ — ; : ■ . as amerikai nép barátságra törekssik népünkkel és ssereti a békét „A nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján, békés eszközökkel kell rendezni” Közös közlemény Eisenhower és Hruscsov tárgyalásairól Gettysburg (Reuter). Vasárnap, szeptember 27-én Eisenhower és Hruscsov tárgyalásainak befejezése után közös közleményt adtak ki. A közlemény szövege, a következő : N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Eisenhower elnök Őszinte eszmecserét folytatott Camp Dávidban. A megbeszélések egyrészén részt vett Herter amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter, valamint a két ország több más hivatalos képviselője. ,»A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az amerikai elnök egyetért abban, hogy e megbeszélések számos tárgykörben hasznosak voltak a két fél álláspontjának tisztázása szempontjából. A megbeszéléseket nem szánták kérdések konkrét megtárgyalására. Remélhető azonban, hogy az eszmecsere hozzájárul a két fél indítékainak és álláspontjának jobb megértéséhez és ily módon az igaz és tartós béke eléréséhez. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az Egyesült Államok elnöke egyetért abban, hogy az általános leszerelés a legfontosabb kérdés, amellyel a világnak má szembe kell néznie. Mindkét kormány mindent elkövet, hogy elérje e probléma alkotó jellegű megoldását A tárgyalások folyamán a tárgyaló felek kicserélték nézeteiket a német kérdésről, beleértve a Németországgal kötendő békeszerződés kérdését Is. Ennek során a két fél kifejtette álláspontját. Tekintettel a sajátos berlini kérdésre, megállapodtak abban, hogy —- a közvetlenül érdekelt felek jóváhagyása esetén — újra megkezdik a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy a kérdést oly módon oldják meg, amely megfelel valamennyi érintett fél érdekeinek és a béke fenntartásának. Mindezeken kívül hasznos megbeszélések zajlottak le számos olyan kérdésről, amely a Szovjetunió és az Egyesült Allamk kapcsolatait érinti. A tárgykör magában foglalta a két ország kereskedelmének kérdését. Figyelembe véve a csereiáfogatásoknak és a nézetek kicserélésé-» nek fejlesztését, a kormányok hivatalos képviselői megbeszéléseiken lényeges haladást értek el és várható, hogy a közeljövőben bizonyos megállapodások születnek. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az Egyesült Államok elnöke egyetért abban, hogy minden jelentős nemzetközi kérdést nem erőszakkal^ hanem tárgyalások alapján, békés eszközökkel kell rendezni. Végül megállapodtak abban, hogy az elnök szovjetunióbeli — a jövő tavasszal esedékes — viszontlátogatásának végleges időpontját diplomáciai úton állapítják meg”. ]\. Sz. Hruscsov beszéde az amerikai televízióban Washington (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szeptember 27-én beszédet mondott az amerikai televízióban. Alábbiakban közöljük a beszéd teljes szövegét: Jó estét kívánok amerikai barátaim! Örülök, hogy hazautazásom előtt beszélhetek önök előtt. Megtetszettek nekünk az Önök szép városai, csudálatos útjai, de főképp a barátságos, jóindulatú emberek. Ne vegyék szavaimat szokásos udvariassági formaságnak, vagy a vendéglátó iránti tisztelet szokásos megnyilvánulásának. Azok az emberek, akik jártak a Szovjetunióban, minden bizonnyal beszámoltak arról a nagy rokon- szén vről, amelyet a szovjet nép önök iránt érez, beszámoltak arról, hogy békében és barátságban óhajt élni Önökkel. Most magammal viszem azt a meggyőződésemet, hogy önök is ilyen érzéseket táplálnak a szovjet emberek iránt. Ezt elmondom majd nekik. Igen kellemes beszélgetéseim voltak Dwight Eisenhower elnökkel. Mindazokban a kérdésekben, amelyeket megbeszéléseinken érintettünk, sok tekintetben egyetértettünk mind a helyzet értékelésében, mind abban, hogy meg kell javítani a viszonyt országaink között, önök megértik, hogy nem olyan könnyű kiküszöbölni mindazt, ami a hidegháború hosszú évei során rakódott le. Hány olyan beszéd hangzott el, amely nem mozdította elő a viszony javulását, hanem ellenkezőleg, éppen kiélezte. Ezért nem lehet a légkör rohamos megjavítására számítani. Az államaink közötti viszony megjavításának folyamata nagy erőfeszítéseket és türelmet igényel, mindenekelőtt pedig szükségessé teszi, hogy mindkét fél olyan feltételeket kívánjon megteremteni, amelyek lehetővé teszik az áttérést a jelenlegi feszült helyzetről normális viszonyokra, később barátságra is, a világbéke megszilárdítása érdekében. A Szovjetuniót, amelynek kormányát és népét képviselem, a béke és a néQek közötti barátság megszilárdításának érdekei vezérlik. Minden erőfeszítést megtettünk és .megteszünk a hidegháború megszüntetésére, országaink viszonyának megjavítására. A* egyedül helyes irányvonal a hidegháború felszámolása Előttem nem kétséges, hogy Eisenhower úr őszintén a viszony meg- javulását kívánja országaink között. Ügy látom, hogy az Egyesült Államok elnöke körülményei bonyolultabbak, mint az enyéim. Az Egyesült Államokban még nyilván befolyásosak azok az erők, amelyek akadályozzák országaink viszonyának megjavítását, a nemzetközi feszültség enyhülését. £s ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Véleményem szerint az egészséges gondolkodás végülis megadja a helyes irányvonalat a nemzetközi problémák megoldásához. Ez az egyedüli helyes irányvonal pedig a hidegháború felszámolása, a világ békéjének megszilárdítása. Ä nemzetközi feszültség megszüntetése azonban nem csak a két állam erőfeszítéseitől függ, ehhez szükség van- minden állam törekvésére és erőfeszítéseire is. Nem lehet a világon addig meg- 'állapodottság és nyugalom, amíg a két legnagyobb hatalom nincs rendben egymással. Képzeljenek el két szomszédot. Egyiknek sem tetszik a másik házában lévő rend és életmód. Jó kerítést húztak egymás háza közé, de ennek ellenére, éjjel nappal házuk népével együtt szidják egymást. Jó-e az ilyen szomszédoknak? Mindenki azt mondja, hogy nem jó. Előbb, utóbb veszekedésre kerülhet sor. A rossz szomszédoknak mégis van egy kivezető megoldásuk: egyikük eladhatja a házát és új lakásba költözhet. De mi legyen • áz államokkal? Hiszen azok nem költözhetnek át másik helyre! Hol van hát á kivezető út? Önöknél kapitalizmus van, nálunk szocializmus; Nos mit csináljunk? Emiatt világméretű összecsapásig élezzük a dolgot? Vagy normális kapcsolatokat létesítsünk és békében éljünk, mindegyik a maga módján? A Szovjetunióban-mindenki azt akarja, hogy . békében éljünk,, nálunk mindenki a békés együttélés híve. önök nem gondolkoztak el ezen a kérdésen: ha mi és Önök nem készülünk hadakozásra, miért kell önöknek és nekünk annyi fegyver? Engem, úgy tájékoztattak, hog> az Önök országa évente átlag több mint 40 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Mit is titkoljuk, mi ugyanezekre a célokra évente mintegy 25 milliárd dollárt költünk. Nem 1cSzeretnénk réméiül: békeszere leltből fal Önök bizonyára tudják," hogy a szovjet kormány egy héttel ezelőtt javaslatot terjesztett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé az áItalános és teljes leszerelésről és a legsHan- rúbb, mindent átfogó ellenőrzésről Mire gondolunk? Az összes fegyveres erők teljes megszüntetésére, mindenfajta fegyverzet megsemmisítésére, p + _ o V-i? ne n rakétafegyvereket is. Az államoknak csupán szigorúan korlátozott rendőrségi kontingensei maradnának, köny- nyű lőfegyverekkel. Ha viszont partnereink nem hajlandók ilyen mesz- szemenő intézkedésekhez hozzájárulni. kezdetben készek vagyunk megállapodni részleges leszerelési intézkedésekben is. örvendetes dolog, hogy sok államférfi és politikus figyelmet tanúsít e javaslataink iránt és lépéseket tesz a nélkülözhetetlen leszerelési megegyezés irányában. Sajnos, vannak még olyan emberek is. akik ragaszkodnak a hidegháborús időszak érveléséhez. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok és más országok kormányai helyesen értelmezik békeszeretetből fakadó javaslatainkat és a maguk részéről szintén megteszik a megfelelő lépéséket ugyanebben az irányban. Az önök elnökével folytatott megbeszéléseiken ^e^ató°n íertvit''tf',k ezt a problémát. Az elnöknek, akárcsak nekünk, gondot okoz az, hogy sehogyan sem sikerül v^tret vetni a Jázas fegyverkezésnek. «Abban a reményben térek haza, hogy az Egyesült Államok kormánya le tudja küzdeni az elvakult előítéleteket és élőbb vagy utóbb az összes államokkal együtt megtaláljuk a helyes utat a leszerelés problémájának megoldása felé. Megvitattunk más, megérlelődött kérdéseket is. Sók ilyen gyűlt össze. Elsősorban kiemelném a második világháború maradványai megszüntetésének problémáját. Sokan megkérdezik: miért nyugtalanítja a Szovjetuniót a második világháború maradványai, hiszen ez már régi ügy. Megmondom önöknek nyíltan: mi nem félünk a német militariz- mustól, de jól ismerjük gálád szándékait és amely Ösztönzi a revans- törekvéseket. Azt akarom, hogy Önök megértsenek engem: ha valaki békét akar, • nem lehet fenntartani a háború maradványait. A Szovjetunió azt javasolta, hogy húzzunk záróvonalat a második világháború alá. Ezt meg lehet és meg kell tenni a német békeszerződés aláírásával. Ellenfeleink olykor így érvelnek minthogy a háború egy egységes német állam ellen folyt, a békeszerződést is csak azután lehet megkötni, ha Németország újból egyesül Tudott dolog azonban, hogy jelenleg ténylegesen két német állam létezik, mindegyik sajátos életformával. Sern az egyik, sem a másik német állam nem akar lemondan: társadalmi rendszeréről. Erővel viszont nem kényszeríthetjük az egyik német államot arra, hogy térdel hajtson a másik előtt. Maguk a németek egyezzenek meg, hogyan éljenek tovább, hogy építsék kapcso- csolataikat. A békeszerződés megkötése eloltaná a pattogó szikrákat Nyugat-Berlinben is Nem jobb lenne további huzavons nélkül megkötni a békeszerződést £ két német állammal, s ily módon eloltani a hamu mélyén lévő parazsat . amíg nem lobban fel egy újabb tűzvész? A békeszerződés megkötés« eloltaná a pattogó szikrákat Nyugat- Berlinben is és így normális helyzetet teremtene. A német békeszerződés megkötése, akárcsak a leszerelés kérdésének megoldása nem köny- nyű. De éppen azért, mert itt nehéz kérdésekről van szó, ezeket minden halogatás nélkül meg kell oldani. Az Önök országában tartózkodva megismerkedtem az amerikai néi életével, legalább is annyira, ameny iietnc jobban felhasználni a nép pénzét? Természetesen egy államnak nem. könnyű rászánnia magát a leszerelésre. ha nem bizonyos afelől, hogy ugyanígy jár el a többi állam is. Mindegyik tart attól, hogy valak> megtámadhatja. helyesen érlel mezük leadó javaslatainkat nyíre ez ilyen rövid idő alatt lehetséges volt. Sokat láttam és hallottam. Rendkívül hálás vagyok a meleg szívélyességért és vendégszeretetért, amelyet irántam, mint a szov- iet kormány feje iránt és a kíséretemben lévő elvtársik iránt tanúsí- '''«tak. Megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy az amerikai nép barátságra törekszik népünkkel-. és szereti a békét, °zereti hazáját. Nagy gazdagságot hozott létre és magas az életszínvonala. A szovjet nép. akárcsak Önök. szereti hazáját, békét akar, barátságban akar élni az Önök népével, miként a világ minden népével. A Szovjetunió népei a szocializmus győzelme révén ".nagy eredményeket vívtak ki. És bár mi még nem vagyunk olyan gazdagok, mint Önök, helyes úton közeledünk a , legmagasabb életszínvonal elérése felé. Erre törekszik népünk és ezt meg is valósítja! r Államunk alkotmánya alkoti A szocializmusban a dolgozó díjazását a társadalom javára végzett munkájának mennyisége és minősége határozza meg. Amikor még tovább fejlesztjük a termelést és még nagyobb gazdagságot halmozunk fel, áttérünk a javak kommunista elosztására: akkor mindenki képességei szerint fog dolgozni és szükségletei szerint részesül majd a javakból. Államunk alkotmánya valóban a legdemokratikusabb alkotmány. Biztosítja a törvényhozó szervek általános, egyenlő, egyenes és titkos megválasztását. biztosítja az állampolgárok jogát a munkához, a tanuláshoz és a pihenéshez. A forradalom előtt úgy volt nálunk, hogy akinek tőkéje volt, az okos is volt. A történelemben első ízben érvényesítettük földünkön azt az igazságos szabályt, hogy annak legyen társadalmi tekintélye, aki jól dolgozik. Vegyék például a Szovjetunióban a legfelső állami szerv, a Legfelső Tanács összetételét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsába összesen 1378 küldöttet választottak meg, közöttük 366 nőt. Több mint ezer küldött közvetlenül az ipari és a mezőgazdasági termelésben dolgozik —■ mun- , kás, mérnök, kolhozparaszt, agronó- mus. A többi küldött állami funkcionárius, közéleti személyiség, tudományos, kulturális, irodalmi és Hálásak vagyunk M Leninnek, akik m< Mi, akik az idősebb nemzedékhez tartozunk, kapitalista viszonyok között léptünk az életbe. Miért tartjuk hát mégis, hogy a szocialista út igazságosabb. Az emberiség évszázado- , kon keresztül úgy fejlődött, hogy a . kisebbség sajátította ki a többség ál- | tál létrehozott gazdagságot. Az em- | berek mindig kutatták a társadalom , felépítésének olyan jobb formáját, , amelyben egyik ember nem zsákmányolhatja ki a másikat. Hálásak vagyunk Marxnak, En- gelsnek. Leninnek, akik megnyitották az utat e társadalom felé. Mi ráléptünk erre az útra, s nyomunkban ugyanezt az utat járja Európa és Ázsia sok népe. A munka emberei, a hatalmat kezükbe véve, véget vetettek an- 1 nak a törekvésnek, hogy egyesek mások rovására gazdagodjanak meg. Az emberi kapzsiság szörnyű dolog. : Vajon volt-e olyan eset. amikor egy milliomos nem akart milliomos lenni? Szeretném, ha helyesen értenének. Más dolog, amikor az embernek egy pár cipője van. és szeretné, ha két- három pár lenne, egy ruhája van és szeretne szert tenni többre, vagy egy háza. és szebbet akar építeni magának. Ez jogos törekvés. A szocializmus nem korlátozza az emberek íz- » lését és szükségleteit. De egészen más > dolog, amikor egy embernek van egy ■ gyára és kettőt akar, rendelkezik egy A társadalmi és állami berendezkedés kérdése, vagy az a kérdés, hogy szocializmusban vagy kapitalizmusban éljenek-c a népek, mindegyik nép belügye. Szigorúan ragaszkodni kell ahhoz, hogy az államok ne avatkozzanak bele egymás bel- ügyeibe. Ha mindegyik állam ezeket az elveket fogja szom előtt tartani, nem tornyosulnak majd különböző nehézségek a béke biztosításának útján. A békés élethez jobban kell ismernünk egymást. Engedjék meg, hogy legalább röviden beszéljek országunkról, népének életéről, jövőbeli terveinkről. Remélem, Önök megértenek engem, ha azt mondom, hogy az itt szerzett benyomások, még azok a dolgok is, amelyek nekem tetszettek Önöknél, nem ingatták meg azt a meggyőződésemet. hogy a Szovjetunió állami, gazdasági és társadalmi rendszere a legigazságosabb és a leghaladóbb. A Szovjetunió a dolgozók állama. Nálunk nincsenek tőkések. Gyáraink és üzemeink az egész nép tulajdonában vannak. Az egész föld a maga kincseivel a népé. A parasztok kollektív gazdaságokban dolgoznak. Mindegyikük jövedelme végzett munkájától és nem a befektetett tőkétől függ. a legdemokratikusabb nán y művészeti kiválóság, tanító, orvos. Mint látják, az országban nincsenek tőkések, nincsenek képviselőik sem a Legfelső Tanácsban. A mi kormányunk olyan emberekből tevődik össze, akik a dolgozó nép soraiból kerültek ki. Magamról elmondok annyit, hogy nagyapám írástudatlan jobbágyparaszt volt, egy földesúr tulajdona, akit el lehetett adni, sőt ahogy gyakorta előfordult, el lehetett cserélni egy kutyáért;. Apám bányász volt, én is dolgoztam bányalakatosként. Részt vettem a polgárháborúban, majd a szovjet hatalom munkástanszakra, később ipari akadémiára küldött tanulni. A nép aztán a Minisztertanács elnökének magas tisztségét bízta rám. Nemrégibep járt önöknél két helyettesem — Anasz- tasz Mikojan és Frol Kozlov. Kik ők? Anasztasa Mikojan egy ács fia, Frol Kozlov pedig egy kovácsé. Maga is munkás, majd mérnök volt. Országunkban nem öröklik sem a tőkét, sem a felelős állásokat. A szovjet társadalomban mindenki valóban szabadságot élvez. Az egyetlen dolog, ami nincs nálunk, —• a másók munkája kizsákmányolásának szabadsága, az a szabadság, hogy valakinek a magántulajdonában gyárak, bankok lehessenek. [arxnak, Engelsnek, ‘gnyitották az utat üzemmel és tízet akar szerezni. Világos ugyanis, hogy egy ember saját munkájával nem tud megkeresni égy millió, még kevésbé eay milliárd dollárt, még családjával együtt sem, sőt, még akkor sem, ha több élete lenne. Ilyesmire csak akkor van mód, ha az illető kisajátítja mások munkáját. Ez viszont ellenkezik az emberi lelkiismerettel. Mint Önök tud- ják. a bibliában is az áll. hogy amikor a kereskedők a templomot ku- fárok és pénzváltók barlangjává tették. Krisztus korbácsot ragadott és kiűzte őket. Ezért a hívőknek, ha saját erkölcsükből kiindulva a világbéke és a felebarátok iránti szeretet elveit tartják szem előtt, nem szabad ellenezniük az új szocialista rendszert, mivel ez a rendszer a legemberségesebb. a valóban igazságos viszonyokat valósítja meg a társadalomban. A forradalom előtt a lakosság 80 százaléka írástudatlan volt Hogy Önök megértsék, miért vagyunk olyan büszkék szovjet országunkra, szólnom kell néhány szót forradalom előtti múltunkról. Akkor nagyon nehezen élt népünk: a lakosság közel 80 százaléka írástudatlan volt. az éhínség és a betegségek emberéletek millióit ragadták éi. (Folytatás az 5. oldalon.)
