Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-29 / 228. szám

2 eszakmagyarorszag Kedd. 1959 szeptember 29. Megerősödött bennünk a meggyőződés: • ■ — ; : ■ . as amerikai nép barátságra törekssik népünkkel és ssereti a békét „A nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján, békés eszközökkel kell rendezni” Közös közlemény Eisenhower és Hruscsov tárgyalásairól Gettysburg (Reuter). Vasárnap, szeptember 27-én Eisenhower és Hruscsov tárgyalásainak befejezése után közös közleményt adtak ki. A közlemény szövege, a kö­vetkező : N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Eisen­hower elnök Őszinte eszmecserét folytatott Camp Dávidban. A megbeszélések egyrészén részt vett Herter amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter, valamint a két ország több más hivatalos képviselője. ,»A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az amerikai elnök egyetért abban, hogy e megbeszélések számos tárgykörben hasznosak voltak a két fél álláspontjának tisztázása szempontjából. A megbeszé­léseket nem szánták kérdések konkrét megtárgyalására. Remélhető azonban, hogy az eszmecsere hozzájárul a két fél indí­tékainak és álláspontjának jobb megértéséhez és ily módon az igaz és tartós béke eléréséhez. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az Egyesült Államok elnöke egyetért abban, hogy az általános leszerelés a legfontosabb kér­dés, amellyel a világnak má szembe kell néznie. Mindkét kormány mindent elkövet, hogy elérje e probléma alkotó jellegű megoldását A tárgyalások folyamán a tárgyaló felek kicserélték nézeteiket a német kérdésről, beleértve a Németországgal kötendő békeszerződés kérdését Is. Ennek során a két fél kifejtette álláspontját. Tekintettel a sajátos berlini kérdésre, megállapodtak abban, hogy —- a közvetlenül érdekelt felek jóváhagyása esetén — újra megkezdik a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy a kérdést oly módon oldják meg, amely megfelel valamennyi érintett fél érdekeinek és a béke fenntar­tásának. Mindezeken kívül hasznos megbeszélések zajlottak le számos olyan kérdésről, amely a Szovjetunió és az Egyesült Allamk kapcsolatait érinti. A tárgykör magában foglalta a két ország kereskedelmének kér­dését. Figyelembe véve a csereiáfogatásoknak és a nézetek kicserélésé-» nek fejlesztését, a kormányok hivatalos képviselői megbeszéléseiken lényeges haladást értek el és várható, hogy a közeljövőben bizonyos megállapodások születnek. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és az Egyesült Államok elnöke egyetért abban, hogy minden jelentős nemzetközi kérdést nem erőszakkal^ hanem tárgyalások alapján, békés eszközökkel kell rendezni. Végül megállapodtak abban, hogy az elnök szovjetunióbeli — a jövő tavasszal esedékes — viszontlátogatásának végleges időpontját diplo­máciai úton állapítják meg”. ]\. Sz. Hruscsov beszéde az amerikai televízióban Washington (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szeptem­ber 27-én beszédet mondott az ame­rikai televízióban. Alábbiakban kö­zöljük a beszéd teljes szövegét: Jó estét kívánok amerikai bará­taim! Örülök, hogy hazautazásom előtt beszélhetek önök előtt. Megtetszettek nekünk az Önök szép városai, csudá­latos útjai, de főképp a barátságos, jóindulatú emberek. Ne vegyék sza­vaimat szokásos udvariassági forma­ságnak, vagy a vendéglátó iránti tisz­telet szokásos megnyilvánulásának. Azok az emberek, akik jártak a Szovjetunióban, minden bizonnyal beszámoltak arról a nagy rokon- szén vről, amelyet a szovjet nép önök iránt érez, beszámoltak arról, hogy békében és barátságban óhajt élni Önökkel. Most magammal viszem azt a meggyőződésemet, hogy önök is ilyen érzéseket táplálnak a szovjet emberek iránt. Ezt elmondom majd nekik. Igen kellemes beszélgetéseim vol­tak Dwight Eisenhower elnökkel. Mindazokban a kérdésekben, amelyeket megbeszéléseinken érintettünk, sok tekintetben egyetértettünk mind a hely­zet értékelésében, mind abban, hogy meg kell javítani a vi­szonyt országaink között, önök megértik, hogy nem olyan könnyű kiküszöbölni mindazt, ami a hidegháború hosszú évei során rakó­dott le. Hány olyan beszéd hangzott el, amely nem mozdította elő a vi­szony javulását, hanem ellenkezőleg, éppen kiélezte. Ezért nem lehet a légkör rohamos megjavítására számí­tani. Az államaink közötti viszony megjavításának folyamata nagy erő­feszítéseket és türelmet igényel, mindenekelőtt pedig szükségessé teszi, hogy mindkét fél olyan felté­teleket kívánjon megteremteni, ame­lyek lehetővé teszik az áttérést a je­lenlegi feszült helyzetről normális vi­szonyokra, később barátságra is, a világbéke megszilárdítása érdekében. A Szovjetuniót, amelynek kormá­nyát és népét képviselem, a béke és a néQek közötti barátság megszilár­dításának érdekei vezérlik. Minden erőfeszítést megtettünk és .megte­szünk a hidegháború megszünteté­sére, országaink viszonyának meg­javítására. A* egyedül helyes irányvonal a hidegháború felszámolása Előttem nem kétséges, hogy Eisen­hower úr őszintén a viszony meg- javulását kívánja országaink között. Ügy látom, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke körülményei bonyolul­tabbak, mint az enyéim. Az Egyesült Államokban még nyilván befolyásosak azok az erők, amelyek akadályozzák országaink viszonyának meg­javítását, a nemzetközi feszült­ség enyhülését. £s ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Véleményem szerint az egész­séges gondolkodás végülis megadja a helyes irányvonalat a nemzetközi problémák megoldásához. Ez az egye­düli helyes irányvonal pedig a hideg­háború felszámolása, a világ béké­jének megszilárdítása. Ä nemzet­közi feszültség megszüntetése azon­ban nem csak a két állam erőfeszí­téseitől függ, ehhez szükség van- minden állam törekvésére és erő­feszítéseire is. Nem lehet a világon addig meg- 'állapodottság és nyugalom, amíg a két legnagyobb hatalom nincs rend­ben egymással. Képzeljenek el két szomszédot. Egyiknek sem tetszik a másik házá­ban lévő rend és életmód. Jó kerí­tést húztak egymás háza közé, de ennek ellenére, éjjel nappal házuk népével együtt szidják egymást. Jó-e az ilyen szomszédoknak? Mindenki azt mondja, hogy nem jó. Előbb, utóbb veszekedésre kerülhet sor. A rossz szomszédoknak mégis van egy kivezető megoldásuk: egyikük el­adhatja a házát és új lakásba költöz­het. De mi legyen • áz államokkal? Hiszen azok nem költözhetnek át másik helyre! Hol van hát á kivezető út? Önöknél kapitalizmus van, nálunk szocializmus; Nos mit csináljunk? Emiatt világméretű összecsapásig élezzük a dolgot? Vagy normális kap­csolatokat létesítsünk és békében él­jünk, mindegyik a maga módján? A Szovjetunióban-mindenki azt akarja, hogy . békében éljünk,, nálunk min­denki a békés együttélés híve. önök nem gondolkoztak el ezen a kérdésen: ha mi és Önök nem készülünk hadakozásra, miért kell önök­nek és nekünk annyi fegyver? Engem, úgy tájékoztattak, hog> az Önök országa évente átlag több mint 40 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Mit is titkoljuk, mi ugyanezekre a cé­lokra évente mintegy 25 mil­liárd dollárt költünk. Nem 1c­Szeretnénk réméiül: békeszere leltből fal Önök bizonyára tudják," hogy a szovjet kormány egy héttel ezelőtt javaslatot terjesztett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé az áItalános és teljes leszerelésről és a legsHan- rúbb, mindent átfogó ellenőrzésről Mire gondolunk? Az összes fegyveres erők teljes megszüntetésére, minden­fajta fegyverzet megsemmisítésére, p + _ o V-i? ne n rakétafegyvereket is. Az államoknak csupán szigorúan korlátozott rendőr­ségi kontingensei maradnának, köny- nyű lőfegyverekkel. Ha viszont part­nereink nem hajlandók ilyen mesz- szemenő intézkedésekhez hozzájá­rulni. kezdetben készek vagyunk megállapodni részleges leszerelési intézkedésekben is. örvendetes dolog, hogy sok állam­férfi és politikus figyelmet tanúsít e javaslataink iránt és lépéseket tesz a nélkülözhetetlen leszerelési megegye­zés irányában. Sajnos, vannak még olyan emberek is. akik ragaszkodnak a hidegháborús időszak érveléséhez. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok és más orszá­gok kormányai helyesen értel­mezik békeszeretetből fakadó javaslatainkat és a maguk ré­széről szintén megteszik a meg­felelő lépéséket ugyanebben az irányban. Az önök elnökével folytatott meg­beszéléseiken ^e^ató°n íertvit''tf',k ezt a problémát. Az elnöknek, akár­csak nekünk, gondot okoz az, hogy sehogyan sem sikerül v^tret vetni a Jázas fegyverkezésnek. «Abban a re­ményben térek haza, hogy az Egye­sült Államok kormánya le tudja küzdeni az elvakult előítéleteket és élőbb vagy utóbb az összes álla­mokkal együtt megtaláljuk a helyes utat a leszerelés problé­májának megoldása felé. Megvitattunk más, megérlelődött kérdéseket is. Sók ilyen gyűlt össze. Elsősorban kiemelném a második világháború maradványai megszün­tetésének problémáját. Sokan meg­kérdezik: miért nyugtalanítja a Szovjetuniót a második világháború maradványai, hiszen ez már régi ügy. Megmondom önöknek nyíltan: mi nem félünk a német militariz- mustól, de jól ismerjük gálád szán­dékait és amely Ösztönzi a revans- törekvéseket. Azt akarom, hogy Önök megértsenek engem: ha valaki békét akar, • nem lehet fenntartani a háború maradványait. A Szovjetunió azt javasolta, hogy húzzunk záróvonalat a második vi­lágháború alá. Ezt meg lehet és meg kell tenni a német békeszerződés aláírásával. Ellenfeleink olykor így érvelnek minthogy a háború egy egységes német állam ellen folyt, a békeszer­ződést is csak azután lehet megköt­ni, ha Németország újból egyesül Tudott dolog azonban, hogy jelen­leg ténylegesen két német állam lé­tezik, mindegyik sajátos életformá­val. Sern az egyik, sem a másik né­met állam nem akar lemondan: társadalmi rendszeréről. Erővel vi­szont nem kényszeríthetjük az egyik német államot arra, hogy térdel hajtson a másik előtt. Maguk a né­metek egyezzenek meg, hogyan él­jenek tovább, hogy építsék kapcso- csolataikat. A békeszerződés megkötése eloltaná a pattogó szikrákat Nyugat-Berlinben is Nem jobb lenne további huzavons nélkül megkötni a békeszerződést £ két német állammal, s ily módon el­oltani a hamu mélyén lévő parazsat . amíg nem lobban fel egy újabb tűz­vész? A békeszerződés megkötés« eloltaná a pattogó szikrákat Nyugat- Berlinben is és így normális hely­zetet teremtene. A német békeszerződés megkö­tése, akárcsak a leszerelés kér­désének megoldása nem köny- nyű. De éppen azért, mert itt nehéz kérdésekről van szó, eze­ket minden halogatás nélkül meg kell oldani. Az Önök országában tartózkodva megismerkedtem az amerikai néi életével, legalább is annyira, ameny iietnc jobban felhasználni a nép pénzét? Természetesen egy államnak nem. könnyű rászánnia magát a leszere­lésre. ha nem bizonyos afelől, hogy ugyanígy jár el a többi állam is. Mindegyik tart attól, hogy valak> megtámadhatja. helyesen érlel mezük leadó javaslatainkat nyíre ez ilyen rövid idő alatt lehet­séges volt. Sokat láttam és hallot­tam. Rendkívül hálás vagyok a me­leg szívélyességért és vendégszere­tetért, amelyet irántam, mint a szov- iet kormány feje iránt és a kísére­temben lévő elvtársik iránt tanúsí- '''«tak. Megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy az amerikai nép barátságra törekszik né­pünkkel-. és szereti a békét, °zereti hazáját. Nagy gazdagságot hozott létre és magas az életszínvo­nala. A szovjet nép. akárcsak Önök. szereti hazáját, békét akar, barát­ságban akar élni az Önök népével, miként a világ minden népével. A Szovjetunió népei a szocializ­mus győzelme révén ".nagy eredmé­nyeket vívtak ki. És bár mi még nem vagyunk olyan gazdagok, mint Önök, helyes úton közeledünk a , legmagasabb életszínvonal elérése felé. Erre törekszik népünk és ezt meg is valósítja! r Államunk alkotmánya alkoti A szocializmusban a dolgozó dí­jazását a társadalom javára végzett munkájának mennyisége és minősé­ge határozza meg. Amikor még to­vább fejlesztjük a termelést és még nagyobb gazdagságot halmozunk fel, áttérünk a javak kommunista elosz­tására: akkor mindenki képességei szerint fog dolgozni és szükségle­tei szerint részesül majd a javak­ból. Államunk alkotmánya valóban a legdemokratikusabb alkot­mány. Biztosítja a törvényhozó szervek általános, egyenlő, egyenes és titkos megválasztá­sát. biztosítja az állampolgárok jogát a munkához, a tanuláshoz és a pihenéshez. A forradalom előtt úgy volt ná­lunk, hogy akinek tőkéje volt, az okos is volt. A történelemben első ízben érvényesítettük földünkön azt az igazságos szabályt, hogy annak legyen társadalmi tekintélye, aki jól dolgozik. Vegyék például a Szovjetunióban a legfelső állami szerv, a Legfelső Tanács összetételét. A Szovjetunió Legfelső Tanácsába összesen 1378 küldöttet választottak meg, közöttük 366 nőt. Több mint ezer küldött közvetlenül az ipari és a mezőgaz­dasági termelésben dolgozik —■ mun- , kás, mérnök, kolhozparaszt, agronó- mus. A többi küldött állami funk­cionárius, közéleti személyiség, tu­dományos, kulturális, irodalmi és Hálásak vagyunk M Leninnek, akik m< Mi, akik az idősebb nemzedékhez tartozunk, kapitalista viszonyok kö­zött léptünk az életbe. Miért tartjuk hát mégis, hogy a szocialista út igaz­ságosabb. Az emberiség évszázado- , kon keresztül úgy fejlődött, hogy a . kisebbség sajátította ki a többség ál- | tál létrehozott gazdagságot. Az em- | berek mindig kutatták a társadalom , felépítésének olyan jobb formáját, , amelyben egyik ember nem zsákmá­nyolhatja ki a másikat. Hálásak vagyunk Marxnak, En- gelsnek. Leninnek, akik megnyitot­ták az utat e társadalom felé. Mi ráléptünk erre az útra, s nyomunkban ugyanezt az utat járja Európa és Ázsia sok népe. A munka emberei, a hatalmat kezükbe véve, véget vetettek an- 1 nak a törekvésnek, hogy egye­sek mások rovására gazdagodja­nak meg. Az emberi kapzsiság szörnyű dolog. : Vajon volt-e olyan eset. amikor egy milliomos nem akart milliomos lenni? Szeretném, ha helyesen értenének. Más dolog, amikor az embernek egy pár cipője van. és szeretné, ha két- három pár lenne, egy ruhája van és szeretne szert tenni többre, vagy egy háza. és szebbet akar építeni magá­nak. Ez jogos törekvés. A szocializ­mus nem korlátozza az emberek íz- » lését és szükségleteit. De egészen más > dolog, amikor egy embernek van egy ■ gyára és kettőt akar, rendelkezik egy A társadalmi és állami berendez­kedés kérdése, vagy az a kérdés, hogy szocializmusban vagy ka­pitalizmusban éljenek-c a né­pek, mindegyik nép belügye. Szigorúan ragaszkodni kell ah­hoz, hogy az államok ne avat­kozzanak bele egymás bel- ügyeibe. Ha mindegyik állam ezeket az el­veket fogja szom előtt tartani, nem tornyosulnak majd különböző nehéz­ségek a béke biztosításának útján. A békés élethez jobban kell ismer­nünk egymást. Engedjék meg, hogy legalább röviden beszéljek orszá­gunkról, népének életéről, jövőbeli terveinkről. Remélem, Önök meg­értenek engem, ha azt mondom, hogy az itt szerzett benyomások, még azok a dolgok is, amelyek ne­kem tetszettek Önöknél, nem ingatták meg azt a meggyőző­désemet. hogy a Szovjetunió állami, gazdasági és társadalmi rendszere a legigazságosabb és a leghaladóbb. A Szovjetunió a dolgozók állama. Nálunk nincsenek tőkések. Gyáraink és üzemeink az egész nép tulajdo­nában vannak. Az egész föld a ma­ga kincseivel a népé. A parasztok kollektív gazdaságokban dolgoznak. Mindegyikük jövedelme végzett munkájától és nem a befektetett tőkétől függ. a legdemokratikusabb nán y művészeti kiválóság, tanító, orvos. Mint látják, az országban nincsenek tőkések, nincsenek képviselőik sem a Legfelső Tanácsban. A mi kormányunk olyan em­berekből tevődik össze, akik a dolgozó nép soraiból kerültek ki. Magamról elmondok annyit, hogy nagyapám írástudatlan jobbágypa­raszt volt, egy földesúr tulajdona, akit el lehetett adni, sőt ahogy gya­korta előfordult, el lehetett cserélni egy kutyáért;. Apám bányász volt, én is dolgoztam bányalakatosként. Részt vettem a polgárháborúban, majd a szovjet hatalom munkás­tanszakra, később ipari akadémiára küldött tanulni. A nép aztán a Mi­nisztertanács elnökének magas tiszt­ségét bízta rám. Nemrégibep járt önöknél két helyettesem — Anasz- tasz Mikojan és Frol Kozlov. Kik ők? Anasztasa Mikojan egy ács fia, Frol Kozlov pedig egy ko­vácsé. Maga is munkás, majd mér­nök volt. Országunkban nem öröklik sem a tőkét, sem a felelős állásokat. A szovjet társadalomban min­denki valóban szabadságot élvez. Az egyetlen dolog, ami nincs ná­lunk, —• a másók munkája kizsák­mányolásának szabadsága, az a sza­badság, hogy valakinek a magántu­lajdonában gyárak, bankok lehesse­nek. [arxnak, Engelsnek, ‘gnyitották az utat üzemmel és tízet akar szerezni. Vilá­gos ugyanis, hogy egy ember saját munkájával nem tud megkeresni égy millió, még kevésbé eay milliárd dollárt, még családjával együtt sem, sőt, még akkor sem, ha több élete lenne. Ilyesmire csak akkor van mód, ha az illető kisajátítja mások mun­káját. Ez viszont ellenkezik az embe­ri lelkiismerettel. Mint Önök tud- ják. a bibliában is az áll. hogy ami­kor a kereskedők a templomot ku- fárok és pénzváltók barlangjává tet­ték. Krisztus korbácsot ragadott és kiűzte őket. Ezért a hívőknek, ha saját erköl­csükből kiindulva a világbéke és a felebarátok iránti szeretet elveit tart­ják szem előtt, nem szabad ellenez­niük az új szocialista rendszert, mi­vel ez a rendszer a legembersége­sebb. a valóban igazságos viszonyo­kat valósítja meg a társadalomban. A forradalom előtt a lakosság 80 százaléka írástudatlan volt Hogy Önök megértsék, miért va­gyunk olyan büszkék szovjet orszá­gunkra, szólnom kell néhány szót forradalom előtti múltunkról. Ak­kor nagyon nehezen élt népünk: a lakosság közel 80 százaléka írástu­datlan volt. az éhínség és a betegsé­gek emberéletek millióit ragadták éi. (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom