Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-03 / 206. szám

Csütörtök. 1959. szeptember 3. ESZ A KM AG Y ARORSZ AG SIR KIMIG VRfíORS/OG Hét Eurófta-bajnoliság Duísbiirgban Több napon keresztül a kajakosok és kenusok vették „igénybe” a duis- burgi Berta See vizét. Itt rendezték meg az 1959. évi kajak és kenu Euró- pa-bajnokság küzdelmeit. A magyar versenyzők nagy sikert arattak ezen a nagy versenyen és hét bajnokság mellett hat második és 4 harmadik hely elérésével óriási fölénnyel nyer­ték meg a nemzetek közötti pont­versenyt. Megelőzték ennek a sportágnak legerősebb képviselőit: a szovjet, nyugatnémet, román, lengyel, svéd, angol, csehszlovák és NDK versenyzőket. Egy éves komoly és tervszerű elő­készület után aratták le a „babért” a magyar versenyzők és Borsod me­gye is képviselve volt ezen a naev- szabású viadalon. Kiss Lajos, a DV- TK versenyzője mindkét napon nagy­szerűen küzdött és az 1 000 méteres egyéni versenyben a második helyet, míg az 500 méteres kajak egyéniben az ötödik helyet szerezte meg. A 4x500 méteres váltóban tagja volt az egyik maevar csapatnak, amelyik második lett. A nagy megterhelés ebben a svamban éreztette hatását és bármilyen jól „hajtott” Kiss Lajos, társai nem bírták a nagy megerőltetést. 1 000 méteren — a négyesek küzdel­mében — Kiss résztvett az egyik ma­gyar egységben de az összedolgozott­ság hiánya miatt ez az egység csak nyolcadik lett. A többnapos viadal során a ma­gyarok a következő eredményeket érték el: Kajak kettes 10 000 méter: 1. Szől- lösi—Petróczy (Magyarország) ... 3. Wrányi—Fábián (Magyarország). Egyes 10 000 m: 1. Hatlaczki (Ma­gyarország) ... 3. Czmk (Magyar- ország). Egyes 500 m: 3. Mészáros (magvar), 5. Kiss L. (magyar). Ket­tes 500 m: 1. Szente—Mészáros Gy. (magyar). 2. Kovács—Nagy TI. (ma­gyar). Négyes 1 000 m: 5. Magyar- ország II. 8. Magyarország I. Nők 500 m: 3. Bánfalvi (magyar). 5. Eg­resi (magyar). Kenu kettes 10 000 m: 2. Hunics—Dömötör (magvar), 5. Si- mári—Bodnár (magyar!. Kenu egyes 10 000 m: 1. Parti (magyar), 9. Novák Á FALUSI RÉGÉSZ (iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiTiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiin) zelni a sarkantyúhoz a csizmát, a csizmához a lovast, hogy az emígyen rekonstruált” lovason keresztül ki­(magyar). Kajak egyes 1 000 m: 1. Szőllősi (magyar), 2. Kiss L. (ma­gyar). Kajak kettes 1 000 m: 1. Szen­te—Mészáros (magyar), 2. Szőllősi— Petróczi (magyar). Négyes 10 000 m: 4. Magyarország. 4x500 váltó: 2. Ma­gyarország (Kiss L. Mészáros, Nagy II. Kovács). Női kajak kettes 500 m: 4. Bánfalvi—Egresi (magyar). 5. Tol­nai—Kecskés (magyar). Kenu egyes 1 000 m: 2. Parti János (magyar). Kenu kettes 1 000 m: 1. Hunics—Dö­mötör (magyar). A pontverseny végeredménye a következő: 1. Magyarország 190 pont, 2. Szovjetunió 145 p. 3. NSZK 116 p. 4. Románia 46 p. 5. Lengyelország 39 pont. A magyar kajak- és kenusport nagy sikerrel szerepelt a mostani Európa-bajnokságon. Jövőre Rómá­ban az olimpiai játékok keretében találkoznak ismét a világ legjobb kajakosai és kenusai. A mostani ver­seny igen jó ..főpróba” volt a ma­gyar versenyzőknek. További jó munka révén nem plórhetetlen az olimpiai jó szereplés sem. Pontot vesztett Rudnbánra A megyei labdarúgó I. osztály ötö­dik fordulójában már nem tudta megtartani pontveszteség nélküli el­ső helyét a Rudabánvai Bányász csa­pata, mert a volt NB IU-as Mező­kövesd otthonában 1:1 arányú eldön­tetlen eredményt ért el. Ez azt jelen­ti, hogy az igen jól rajtoló bányász­együttes elvesztette első pontját. En­nek ellenére a bajnokság élén áll és egy ponttal előzi meg a sátoraljaúj­helyi vasutas csapatot. Meglepetés­ként hat az elmúlt bajnokság egyik „éllovasának”, a Szuhavölgyi Bá­nyásznák gyengébb rajtja. A jó ké­pességű együttes jelenleg a 12. he­lyet foglalja el. Legutóbb Felsőzsol- cán szenvedett 3:0 arányú vereséget. A tavalyi élcsoport egyik tagja, az Edelényi Bányász sem tud magára találni. Ezúttal Tokaiban hagyta az rciyik pontot. Komolyabb meglepe­tés nem volt az ötödik fordulóban. Mén nagyon az eleién vagyunk a bajnokságnak, ennek ellenére már most az a vélemény alakult ki a szakemberek körében, hogy az őszi elsőség kérdése Rudabánya, Sátoral- -iaúihely. Kneincborcika roavatai között fog eldőlni. A legutóbbi for­duló részletes eredményei a követ­kezők: M. Előre—Járdánháza 0:1, Kazinc­barcika—Bánszállás 2:0, Felsőzsolca —Szuhavölgy 3:0. Borsodnádasd— Sárospatak 4:1, Tokaj—Edelényi Bá­nyász 1:1, Fárka^lyuk—Tiszavalko- nya ?:0, Mezőkövesd—Rudabánya 1:1. Sátora1 jau^e'u—Szerencs 2:1. A bajnokság óVása az ötödik for­duló után a következő: 1. Rudabánya 2. Saú.ihelyi MÁV 3. Kazincbarcika 4. Felsőzsolca 5 - 6. Borsodnádasd 5—6. Tiszaoalkonya 7. Bánszállás 8. Farkaslyuk 9—10. Edelény 9—10. Járdánháza lt. Mezőkövesd 12. Szuhavölgy 13. Sárospatak 14. Miskolci Előre 15. Tokaj 16. Szerencs; Kinizsi 10:3 9 12:6 8 9:3 7 12:7 6 9:6 6 9:6 6 2 13:7 2 8:8 2 6:0 2 4:6 1 3:5 2 7:8 3 8:11 4 3:7 3 6:15 4 3:15 _ r _ N B. III. Északkeleti csoport ÖKÖLVÍVÁS Vasárnap este, a DVTK stadion tornatermében a DVTK ökölvívó csapata a DVSC ellen lépett szorí- tóba, hogy megvívja NB. II-es baj­noki mérkőzését. A diósgyőri ököl­vívók végig igen lelkesen és jól har­coltak. Az ellenfél igen jóképességű volt, mégis a győzelem aránya na­gyobb lett a vártnál. Ez annak kö­szönhető, hogy a debreceni csapat vezetői a mérkőzés folyamán nem a legsportszerűbben viselkedtek. A ve­zetők helytelen és követelőző maga­tartása rányomta bélyegét a küzdel­mekre. A debreceni ökölvívók nagy lelkesedéssel küzdöttek, de nem tud­tak megbirkózni a képzettebb diós­győri csapattal. Végeredményben a DVTK 14:6 arányban diadalmasko­dott. A diósgyőri csapat győzelmeit Sós, Lévai, Kiss P. Mazur, Merő, Gyurkota és Demeter szerezték. A debreceniek közül Riskó T., Riskó F. és Stanc győzött. VÍZILABDA Az elmúlt hét végén Budapesten rendezték meg az országos vidéki vízilabda bajnokság döntő küzdel­meit. Ebben a küzdelemben részt­vett a DVTK vízilabda csapata is., A diósgyőriek, Bukucz, Laszák, f Hejne, Képes, Adamovits, Herbály, j Czakó, Tamás, Szilágyi, Kőszegi ösz- 6zeállításban, mindkét döntőbeli el­lenfelüket legyőzték és biztosan sze­rezték meg az első helyet, ami egy­úttal azt is jelentette, hogy a DVTK jóképességű vízilabda csapata a kö­vetkező bajnokságban az NB. II-ben fog szerepelni. Az országos vidéki bajnokság megnyerésénél a SZAK csapatát 4:3, míg a Pécsi Dózsa csa­patát 8:3 arányban győzték le. A diósgyőri csapat játékosai minden dicséretet megérdemelnek, mert hosszú hónapokon keresztül lelki- ismeretes munkával készültek a baj­nokságra és az osztályozó küzdel­meire. A csapat egységessé vált és a következő szezonban az NB. II. küzdelmeiben is jelentős szerepet játszhatnak a diósgyőriek, ha to­vábbra is tervszerűen, fáradságot nem kímélve készülnek a bajnoki küzdelmekre. A labdarúgó NB III-as bajnokság északk°leti csoportjában hat Borsod megyei csapat szerepel. A legutóbbi, ötödik fordulóban váltakozóan szere­peltek. Szombaton — mint ismeretes — az MMTE csapata 4:0 arányban legyőzte a Putnoki Bányászt, míg a Miskolci Bányász (Volt P°reces) 3:0-ra kikapott Debrecenben a DEAC-tól. Szombaton még egy mér­kőzést játszottak le. A D. Kinizsi — általános meglepetésre — 2:1 arány­ban győzött Nyíregyházán az SZSE ■ i>n. A vasárnapi mérkőzések nem hoztak meglepétéseket, hacsak nem számít annak az onno’sbányai csa­pat nyíregyházi 5:0-ás veresége a Ny. Spartacustól. A többi eredmény: Nvírmada—Püspökladány 1:0, D. Honvéd—DVTK IL 1:1. D. Csapágy —Somsály 4:0, Tiszalök—Egercsehi 2:0. Négy pontot veitek el a DEAC-tól Az NB III-as bizottság alapos vizs­gálat és a tanúk meghallgatása után az elmúlt csütörtökön hozta meg határozatát a D. Göcs—DEAC és a D. Honvéd—DEAC mérkőzések óvá­sa ügyében. A két debreceni egye­sület azért óvta meg a DEAC ellen elvesztett mérkőzését, mert az egye­temi csapatban U. Szabó jogosulat­lanul játszott. Beigazolást nyert, hogy az óvások helyesek és ezért a bizottság mindkét mérkőzés eredmé­nyét megsemmisítette és a mérkő­zések eredményét 0:0 gólaránnyal az óvó egyesületek javára igazolta. Mindkét egyesület — D. GÖCS és D. Honvéd — a két-két pontot is megkapta. A határozat kimondja, hogy U. Szabó nevezetű játékos szabálytala­nul játszott a DEAC csapatában. Ne­vezett játékost, — mivel egyesületét félrevezette, valamint egyéb szabály­talanságot is elkövetett — 1959 októ­ber 5-től 1960 április 5-ig bezárólag, a játéktól eltiltotta. A határozat és az ötödik forduló után az NB III. Északkeleti csoportjának állása a kö­vetkező: 1. Miskolci MTE 2. Nyíregyh. Soart. 3. Debreceni Honvéd 4. Debr. Görd. Csap. 5 Miskolci Bányász 6. Tiszalöki Építők 7. Nyírmada 8. Egri SC 9. Debreceni Kinizsi 10. Diósgyőri VTK II. 11. Putnoki Bányász, 12. Püspökladány 13. Ormosbánya 14. Egercsehi Bányász 15. Debreceni EAC 16. Nyíregyh. SzSE 17. Somsályi Bányász 5 4 1 ___ 9:o 9 4 3 1 — 9:0 7 5 3 1 1 13:7 7 5 2 2 1 7:4 6 5 3 — 2 13:9 6 5 3 — 2 10:8 6 5 3 — 2 7:10 6 4 2 1 1 5:3 5 5 2 1 2 8:8 5 5 1 2 2 5:8 4 4 2 — 2 4:7 4 5 1 1 3 4:6 3 4 1 1 2 6:11 3 5 — 3 2 1:6 3 5 1 — 4 4:6 2 4 1 — 3 7:12 2 5 1 — 4 5:12 2 A régész titulust a falutól kap­^ ta, a. nevéhez ragasztották, mert dukál is neki. Olykor persze az is megesik, hogy ugratják. Fel­szednek egy mai eredetű rozsdás tárgyai: „No, Sándor bácsi, találtam valamit, valami régiséget...” Sándor bácsit azonban egykönnyen nem le­het kihozni a sodrából, sőt inkább adja a heccelők alá a lovat, hogy elvegye a gúnyolódás élét. Beszélje­tek csak ... Nem magamnak gyűjtö­getek, hanem nektek, a falunak, hogy ne vesszen kárba a múltunk... így veri vissza a gúnyolódást, s meg nagyobb buzgalommal szedegeti, rendszerezi az eke-kifordította régi­ségeket, rozsdamarta tatárpengéket, csillagos sarkantyúkat, melyeket IV. Béla királyunk szétvert hadai hagy­tak a sajóparti csatatéren. A ház, amelyben családjával la kik. múzeumnak is beülene. A kony kában fali-vitrineket láthatunk, tel ve o többezer éves múlt emlékeivel Kezdetleges vaskoreleji szúróeszköz tatárjárás korabeli magyar szabivá számszeríj-felhúzó. elefántcsont mar kolatn török handzsár. puska a múlt század elejéről s egy halom régi pénz. Negyven esztendő alatt hordta ö*sze hnnavaszornoiómmal, nem egy rémségért pénzt kellett adnia, vagy ledolgoznia a „megváltási” árat. Szenvedélyből várni időtöltésből ad­ta felét. n. régészkedésre? A szenve­dőn ellobban, mint a szalmaláng. ha céltalan nem, le^et. tartósítani négy en esztendőre. Időtöltésből? Uwovi szronómi ernd'er hn.ftvnoso.hhnn is el tud-‘a. txi+oni idegét, s ménis ma is *“?ortnpdmitlifő ‘eeovvev- év sem. tudta, kioltani belő1? n remisének iránti, szeretethet mert eélia van en valr. a. srenvedébinek. Az őnndi ke­-»éknnárfő-ráoész ildvardi Sándor Men ion vall erről: — Aki nem ismeri a. múltat, há­nyán ak/irja menérteni a, ielent? így vagyunk az emberekkel is. Ismer­nünk kell a múltúikat, hány ítéletet tndúink. ről*'k. ■*■*»/»» esel ere­deteikről. TAtni kell a mához veze­tő utat. a. feilődés korunkban meg­gyorsult iramát. Török handzsárt vesz le a fali vit­rinről.- Látia. ez a. penge négy évszá­zaddal ezelőtt En.róva létét fenyeget­te. A török birodalom le akarta ni'él­ni OhZ egész akkori vilánot. Torján akadt, a falat., belenn.szt.nlt rabló, fe­neketlen mohó*ánnf,/j. Rój van már nz ozmán hirndaimml? Eltűnt, mirt­T'" nem is lett volna. De mi Indiák, volt * nem szabad elf eleit.?- a történelem■ tan*'l*áanf.t. . . t? égen,, negyven esztendővel ez- előtt lobbant lángra benne a régészkedés iránti hajlam.. Az egy­kori Muhi város területén száníogat- ták bérelt földjüket. Az eke egy rozs­dás sarkantyút vetett felszínre. Más talán átd,obta volna a szomszéd föld­jére —- ő felvette. Édesapja letelepe­dett a friss szántásra s elmondta a csupafül gyermeknek azt, amit Muhi városról, a tatárjárásról tudott. A fiú lelkében megragadtak a szaimk, s szinte rávetette magát a történe­lem tanulmányozására, hogy szóra tudja bírni a szinte naponta felszín­re bukkanó régiségeket, el tudja kép­A Zrínyi Könyvkiadó könyveiből Ladislav Ptacek: A második őrség Ptacek nagyterjedelmű regényében 1 résztvevő Pintér Gyula a Csehszlovák Köztársaság tíz esz­tendejét ábrázolja végig lebilincse- lően és izgalmasan. Egy Prága mel­letti kisváros laktanyájában indul a regény cselekménye 1935 őszén és ugyanott fejlődik be 1945-ben, a felszabadulás után néhány perccel. Egy magyar katona, Pintér Gyula élettörténetét illeszti színes keretbe a szerző, egyben rávilágít a háttérre, a korszak történelmi fontosságú ese­ményeire. Ennek a magyar katonának cseh, német és szlovák szakasz-, illetve szobatársai és néhány magasabbran- gú tiszt sorsát, életét kísérheti figye­lemmel az olvasó. A magvar katona. Pintér Gyula, aki Öngyilkossági kísérlete után meg­szökik a burzsoá csehszlovák had- s°r*gből, s névtelenül, papírok nél­kül kóborol végig egész Európán, csehszlovákiai partizánharcok legen­dás hőse lesz. A sok vihart és szen­vedést látott háborús esztendők zá­róakkordjaként a szovM ha^s-reg meghozza az elnyomott népek sza­badságát s ebben a friss, kristály- tiszta levegőjű új világban a buj­dosó s az ellenállás hősi harcaiban is megta­lálja elvesztett feleségét, és kisfiát, akiktől a történelem vihara messze e1 sodorta. A mű a csehszlovák—magyar kö­zös könyvkiadás programjában je­lent meg. faggassa a rég letűnt világot. Milyen élet is lehetett akkor, a tatárjárás után? S ma már kapásból rendsze­rezi a régiségeket, pedig nem isko­lában tanulta, arra nem tellett neki, önszorgalmából jutott el ide. S mind­ezt miért? Erre is válaszol: — Ónod és vidéke maga a meg kö­ve sült történelem. Itt a föld tele van végi korok emlékeivel. Az úgyneve­zett Muhi pusztán nem volt csata, itt egy szörnyű mészárlás volt, mert a meglepett magyarok képtelenek voltak felvenni a harcot a rájuk tö­rő tatár hordákkal. De nemcsak a tatárjárás, a muhi csata teszi emlé­kezetessé ezt a környéket. Az ónodi országgyűlés a magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye volt. Tízezer kuruc gyűrűje vette körül a Habsburg-ház trónfosztását kimondó országgyűlést, hogy védelmezze az esetleges labanc támadástól. En nem gyűjtök mást, csak ami az óno­di földből kerül elő. Nem is lehet célunk más. Azon reménykedem, hogy egyszer Ónodon is létesül egy tájmúzeum, mely állandó kiállításá­val bemutatja szülőfalum és környé­ke történetét. És akkor nem dolgoz­tam hiába... Nándor bácsitól, aki jelenleg ^ negyvennyolcadik életévét ta­possa, azt is megtudjuk, hogy eddig kb. ezer-ezerkétszáz darab leletet hordott össze. Csak a legkisebbeket állította ki a fali vitrinekbe, a na­gyobb része a padláson várja a táj­múzeum megteremtését. A konyha falát teleaggatta a híres ónodi kerá­miaipar termékeivel, melyet már csak hírből ismernek, vagy talán már hírből se. ónodon gyakran meg­fordulnak idegenek, megtekintik a várromot és szinte csalódottan tá­voznak. Többet is szerettek volna látni, ha már egyszer ide fáradtak. Az idegenforgalom fellendítése cél­jából is hasznos lenne az a tervezett múzeum. A református templom to­ronyórája nem mindennapi látvány. 1785-ig az avasi templomtornyon mutatta az időt, ekkor hozták Ónod­ra. A századfordulóig működött, ma már csak műemlék számba menő ré­giség. De magáról az emberről, Sándor bácsiról is valamit. Nehéz helyzet­ben van. A kerékgyártó mesterség fölött eljárt az idő, a szekér lassan kimegy a divatból. A fejlődést nem lehet megállítani — ez az élet rendje. Udvardi Sándor, aki negyven eszten­dő óta böngészgeti a történelem írott és íratlan törvényeit, nem ágál e törvények ellen. Előre megy a világ, nem hátra, s hogy szakmája fölött megcsendült a lélekharang, termé­szetesnek tartja. De valamiből élni is kell, már nem nézhet új mester­ség után. Gyönge szervezete nem bírja a nehéz fizikai munkát. Segít- séa kellene ... állás ... iön a tél — s szinte restellkedve hajtja le a fejét, honn ilyesmivel előhozakodott. Qeqítséq kellene... ö. aki nem­^ zedékeknek segített és segít megérteni a múltat, a felszínre ke­rült rozsdás rémségek talányát, meg­érdemli a segítséget. GULYÁS MIHÁLY A 100 esztendős Miskolci Nemzeti Színház újjáépítése és korszerűsítése már be­fejezéshez közeledik. A Borsod me­gyei Építőipari Vállalat dolgozói csaknem három évi munkával a műemlékjellegű épület szerkezeti át­alakításával egyidőben egy ötemelet magas „L”-alakú toldalékszárnyat is építettek. A szárnyépület — amelybe öltözőket, különböző műhelyrészeket és próbatermeket létesítettek — tel­jesen elkészült és megkezdték a helyiségek bú1or ozásét Az átépített színház nézőterén a festési és aranyozási munkák után a napokban fognak hozzá a műbőrből készült falburkolatok elhelyezéséhez. A 12 méter átmérőjű forgószínpad 1,145.000 forintot fordítanak a zöldövezet fejlesztésére Az Ózdi Kohászati Üzemek igaz­gatósága a napokban kellemes hírrel örvendeztette meg a gyár zöldöve­zetének dolgozóit. Megkapják a ré­gen kért öltöző, étkező, melegedő és védő helyiségeket. A zöldövezet terü­letén felépítik a korszerű anyag- és áruraktárt. Ezenkívül építenek egy szerszámraktárat és megkezdik a me­legágyak építését. A zöldövezet ter­mékeinek értékesítésére a város területén új elárusító pavilonokat építenek. A tervek szerint mintegy 630 000 Ft-ol költenek az előbb felsorolt építkezésekre. Ezenkívül kb. 75 000 Ft értékben mezőgazdasági gépeket vásárolnak. így elősegítik a korsze­rűbb talajművelést és megkönnyítik a dolgozók munkáját. Rövidesen megkezdik az új öntöző- berendezések építését is. Mintegy 440 000 Ft-os költséggel bővítik az öntözőrendszert. Ebből az összegből vásárolnak melegágy? ablakkereteket és egyéb fontos mezőgrodasági fel­szereléseket. A kohászati üzemek igazgatóságá­nak közbenjárására a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium és a Pénzügy­minisztérium mintegy 1 145 000 Ft-os hitelkeretet biztosított a zöldövezet fejlesztésére. — amely az országban a legnagyobb — szintén elkészült és próbaforgatá­sa is megtörtént. Ezzel egyidőben befejezték a színpad' rész vasszerkezeti szerelését Az építők júniusban kezdték meg a színház külső homlokzatának felújí­tását. Ez igen nagy szakértelmet és gondos munkát igényel. Az épület homlokzati részén ugyanis 650 folyó­méter húzott párkányt készítenek és 502 szobrászati díszítőelemet helyez­nek el. Az 1200 négyzetméternyi fal vakolásának tartósságát pedig Ra- bic-hálós megoldással biztosítják. A díszítő- és vakolómunkát szeptembei 25-re befejezik. Az átépített 100 esztendős színház Miskolc város felszabadulásának év­fordulóin nyitja meg kapuit Dar­vas József: Kormos ég című drámá­jának bemutatásával. TX táz tér í. ESZAKMAG Y ARORSZAU A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Szerkeszti- a szerkesztőblzott Felelős szerkesztő- Grósz Kái Szer',r,‘!7tő<?(í>e Miskolc Tanácsház Szerkesztők: 36-343 Titkárság: 16-886 Napi krónika - Sport: i4-0W PártrovaF l«-'1*0 Ipar - mezőeazdasáe 16-046 Kulturális rovat: 16-067 Levelezési rovat — panaszügyek. felvilágosítás: 16-078 Kiadja az Északma gy a rország Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó- Bíró Péter. Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 18-213 Terlesztl a oo^ta. kanhat'1- mtnd^n Bor­sod megyei postahivatalban és kéz­besítő nAl. Készült a Borsod megyei Nyomdában Felelős vezető: Kárpáti György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom