Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-26 / 226. szám

Szombat, 1959. szeptember 24L ESZAKM AGY ARORSZÁG Elindultak az új élet útján A bizalom légkörében Igen tanulságos lehet, ha termelőszövetkezeteinkkel foglal­kozó tanácsi vezetők és maguk a tsz-vezetőségi tagok is átnézik időn- kint Kádár János elvtársnak a győ­ri nagygyűlésen mondott beszédét, amelyben az emberekkel való fog­lalkozásról többek között elmondta, hogy: „a kommunisták és 'pártonkí- vüliek viszonyát a kölcsönös biza­lom jellemzi. Elmondhatjuk, hogy egész közéletünkben alapjában fel­számoltuk a gyanakvás légkörét.” Vagy a továbbiakban: „Megtanultuk és ajánljuk mindenkinek, aki embe­rek sorsával foglalkozik — dolgózzék a pártban, a tanácsban, oktatási in­tézményekben. a népfrontban vagy másutt —. hogy minden embert néz­zenek teljes egészében. Nézzék jó- tulajdonságait és hibáit, szándékait, mert ha., csak egyoldalúan nézik az embert, akkor vagy istent csinálnak belőle ..., vagy pedig ördögöt lát­nak benne ..Az emberek jó és rossz tulajdonságokat egyesítenek magukban. Mérlegelni kell tehát az egész embert és segíteni kell leküz­deni hibáit. Tavasz folyamán a szentistváni Bé­ke Tsz. közgyűlésén vettünk részt, ahol öröm volt tapasztalni: a tagság milyen határozott érdeklődéssel tö­rődik a termelőszövetkezet évi gaz­dasági tervével, s milyen szenvedé­lyességgel bírálja el az egyes emberek, például a felvételre jelentkezők sze­mélyét. Ez a szenvedélyesség, a tsz sorsával, s egyszersmind önmaguk sorsával való törődés helyes, örven­detes jelenség. Hiszen Önön kezükbe tették sorsukat, s a kollektíva egy­hangú elhatározásától, a közösségi szellem jó kimunkálásától függ az eredmények kivívása is. De el kell is­merni azt is, hogy a személyek elbí­rálásánál. a felszólalásokban helyen­ként túltengett a szubjektivizmus, a személyeskedés. A közgyűlést leve­zető elnök és a többi vezetőségi ta­gok határozott fellépésének volt kö­szönhető. hogy a nagyjelentőségű tanácskozást ismét helyes mederbe terelték.' Sokan talán nem is gon­dolták volna, hogy felszólalásaik hangjával vagy — egyébként jószán- dékú, de könnyen félremagyarázha­tó — megjegyzéseikkel megingat­hatják. kedvét szeghetik azoknak, akik hosszas töprengés, vajúdás után a közös utat választották. Nem gon­doltak talán arra. hogy a mozgalom ellenségei, mint vércse, lecsapnak erre. csak hogy telekürtölhessék a falut: „lám. a tsz-tagok kimarják maguk közül a középparasztokat” —‘ holott ez’ egyáltalán nem igaz, s a felszólalások nem ezt bizonyították, de mégis elegendő arra, hogy elhint­se a bizonytalanság, az egymástól való eltávolodás magvát. Ha részletesebben vlz^umT, sok emberrel beszélgetünk, hamar megállapítható, hogy különösen a középparasztokban okoznak az ilyen megnyilvánulások zavart, vagy pe~ ; dig olyan emberekben, akik a 46— ; 48-as években nem álltak teljesen a ; párt politikájának platformján, de ; azóta belátták tévedésüket és követik ; a helyes utat. Viszont tartanak attól, ; hogy esetenként a szemükre vetik ► például volt kisgazdapárti múltju­Üjfajta ,sajtológép a DIMÁVAG-ban Daruval mozgatható sajtolva évvel sajtolják a diesel-mozdonyok for- gattyúcsapjait a DIMÁVAGBAN. A kévén: Marcsák Zoltán vatkó- sajtoló DRN 2 típusú diesel-mozdo nyok forgattyúcsapjait sajtolja. puszta tervek. A tagság nagy { szorgalommal dolgozik. Kétszáz ♦ köbméter silójuk már készen | van; t 225 mázsa műtrágyájuk raktáron! van; úgy számítanak, hogy holdan-X ként másfél mázsát adnak az őszi! vetések alá. i A növénytermesztés mellett gon-t dot fordítanak a közös állatállományi megteremtésére. Saját erőből 28 da-t rab szarvasmarhát állítanak be. s haj megvásárolják a szeparátort, ezzel♦ megvetik alpját a hússertés tenyész-x tésnek. Lovuk jelenleg 9 pár van, de! ezt fokozatosan csökkenteni akar-! iák, amint a gépállomás erősödik.! illetve ki tudja elégíteni a termelő-! szövetkezeti igényt. Sok szép tervük! és elképzelésük van még ezenkívül ! amit bizonyára meg is tudnak való-! sítani. ! * A Zrínyi Tsz vezetősége is gyak-J I ran ülésezik ezekben a napokban.! Ők is őszi kezdésre alakultak. Nyu-i godtan mondhatjuk azonban, hogy az közös munkát már a tavasszal meg-x kezdték. A legszorgosabb munka-! időben, aratáskor, amikor a tagsági még az egyéni gazdasággal volt el-! Foglalva, egyszerre mégi 22 kasza! ^ágta a takarmányt. A behordás* ^ :dején 15 szekér hordta a szénát. £ j Megnehezíti az őszi munkát az,' 2 ♦ hogy a tagság nagyrésze még a 2 ♦ betakarítással van elfoglalva. 2 ♦ Szorgalomban azonban nincs hiány.2 | *öt hold őszi árpájuk már kikelt. Két-2 száz hold vetőszántásuk már csak a| rpagot várja. 2 A tavaszi kapások alá is rövidesen2 megkezdik á trágyahordást. A tag-2 gyűlés erre külön határozatot hozott. 2 a háztáji gazdaságban lévő trágyát# ez éven a közös területre szállítsák 1 Harminc mázsa trágya kiszál!ítá-| ^áért 3 munkaegységet írnak jóvá I Itt is gondot okoz a közős állatállo-1 mány létrehozása. Amint befeWfk -"I fontosabb munkákat, megkezdik a j taT értékelést. 4 Ügy számítanak, hogy már a té- j len 15 darab fejőstehenük lesz. 2 A napokban kaptak 116 darab < juhot. Két hét múlva megkap- 2 ják a 20 darabból álló fehér 2 hússertés törzset. 1 •Abraktakarmányuk megvan hozzá ésj ♦sokat jelent a tsz kezelésében lévői ♦ daráló is. A tiszta vámkeresmény« ♦ eddig meghaladja a 20 mázsát. f f * í ♦ A kázsmárkiak már megkóstolták! ♦egyszer körös gazdaság ízét. Az! ♦eredményekre már akkor felfigyel-j ♦ tek a járás többi tsz-ei is. Hogy 1956-j ♦ ban mégis miért oszlottak fel — nem} ♦akarjuk most boncolgatni. A sok ♦egyéb tapasztalat mellett rájöttek tarra is, hogy mit jelentett a késleke­I dés. Nem egyszer előfordult, hogy munka helyett inkább vitatkoztak. Tanultak ebből, s rájöttek, hogy er­re csak ők fizetnek rá. Jól vizsgáztak az őszi kezdés lec­kéjéből. Igaz, van még nehézség is, mert most egyidőben kell végezni még a betakarítást s meg kell kezde­ni a közös munkát. De van erejük hozzá, mert már a közösben dolgoz­nak. mert közös erővel, jóakarattal, egyetértésben választották ezt az utat. Balog w Tóth kát... Tapasztalható-e ilyen jelen­ség megyénkben? Ugyhiszem. nem helytelen a megállapítás, ha elismer­jük, hogy igen. Helyenldnt — külö­nösen, ahol nagyobb arányban keve­rednek a termelőszövetkezetben a volt kis- és középparasztok — felüti fejét az egvmással való vitatkozás, belső villódzás az egymáshoz való közeledés helyett. Miben nyilvánul ez meg? Kiéleződik például olyan­kor. amikor a különböző földjáradé­kot fizetik, s a korábban több föld­del rendelkező középparasztok ter­mészetesen többet kapnak. Az érem másik oldala pedig, hogy a háztáji gazdaság növelése ellen a volt kö­zépparasztok tiltakoznak... S csak táplálja mindezt némely helyeken tanácsszerveink dolgozói­nak helytelen felfogása, s általában az a módszer, hogy rétegekre tagolják a termelőszövetkezetekben tömörült erőket, s nem végeznek olyan sajátos politikai felvilágosító munkát, amely* lyel elkerülhetnők az időnként láb- rakapó véleményeltéréseket, hiszen ezek voltaképpen nem csak a moz­galomnak, hanem külön-külön min­den egyes tsz-tagnak is ártanak. Ma már elmondhatjuk ugyanis, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben te örvendetesen növekedett a középpa­rasztok aránya, s ez biztos feltétele annak, hogy sokévi nagyszerű ta­pasztalatuk felhasználásával. sőt; azok továbbfejlesztésével minden új termelőszövetkezet hamarabb le- küzdje a kezdeti akadályokat. Ennek a rétegnek a mozgalomhoz való csat­lakozása országosan is jelentős. Amíg 1957-ben 46,4 százalék volt a terme­lőszövetkezetekben dolgozó földnél­küliek aránya, ez a százalékarány 1959-re 20,9 százalékra csökkent. A 7—15 hold közötti középparasztok aránya ugyanakkor csak 16,2 száza­lék volt — 1959-ben 25.5 százalékra növekedett! 4,6 százalékra emelke­dett a 15 hold feletti belépők aránya is az 1957. évi 1,4 százalékkal szem­ben. A tsz-tagság zömét tehát a T és 15 hold közötti kis- és középpa­raszti réteg képezi. Megyénkben is százával vannak dolgozó parasztok, akik megbecsü­lésnek, nagy tiszteletnek örvendenek a faluban, s bár 1948 után kikapcso­lódtak a politikai életből, ma mint tsz-tagok, nagyon közel állnak a párthoz. Ezért igen-igeá nagy hiba volna, ha a tsz-tagság között válaszú- falat húznánk, s folyton azt vizsgál- gatnánk. ki mi volt korábban. A legfontosabb vetkezetek politikai megszilárdításá­ban a tsz-parasztság egységének ki­alakítása, amelynek alapköve a párt- szervezet létrehozása, megerősítése. Termelőszövetkezeteink zömében már működik pártszervezet, de azok kis taglétszámúak, kevés ta­pasztalattal rendelkeznek. Most. a vezetőségválasztó taggyűlések^ idején szükségszerű, hogy községi pártszer­vezeteink napirendre tűzzék ezt a fontos kérdést, s behatóan foglalkoz­zanak községükben működő terme­lőszövetkezetek problémáival. A bi­zalom légkörének további erősítésé­vel, a tsz-egység további szilárdítá­sával olyan új erőket szabadíthatunk fel, amelyek hatalmas lendülettel vU szik előre a mezőgazdaság szocialis­ta átalakításnak ügyét. Ónodvári Miklós . - ä . . .a Ifttt T Gazdagodnak az olaszliszkai Gnzdász Tsz tagjai Kimagasló termelési sikerek a kongresszusi versenyben — 7 új tsz tag tavasz óta Jól dolgoznak a KISZ-fiatalok get választottak, kialakították a bri­gádokat — tervek, elképzelések szü­lettek. Az Alkotmány a 20 hold ál­lami tartalékból 8 holdon silókukori­cát, 12 holdon pedig árpát vetett, öt­száz mázsa heréjük és lucernájuk kazalban áll. Ezenkívül még mint­egy kétszáz mázsára számítanak, amit a tagság ad össze. A havonta megtartott taggyűléseken több fontos határozatot hoztak. így többek között lerögzítették, hogy mit kötelesek be­vinni a tagok a közös gazdaságba. Egy hold szántó után 50 kilogramm takarmányt, másfél mázsa alomszal­mát, tíz kéve kukoricaszárat. 40 ki­logramm búzát. 4 kilogramm rozsot, 30 kiló árpát, azonkívül minden hold szántó után 7—800 forint érté­kű gazdasági felszerelést és állatot kötelesek beadni. A határozatok nem maradtak Héhány hónappal .ezelőtt érdekes beszélgetés zajlott le a kázsmárki tanácsházán. Kurek József, az Al­kotmány és Bagi István, a Zrínyi Tsz elnöke egyezkedtek. Arról volt szó.' hogy miután szövetkezeti község lett falujuk, hogyan osszák fel a ha­tárt. Lehet, hogy a véletlen is köz- lejátszott abban, hogy az alakulás idején a volt „felsőkázsmárkiak” a Zrínyibe, az alvégesiek pedig az Al­kotmányba kérték felvételüket. En­nek köszönhető, hogy nem volt ne­héz az egyezkedés, a régi'birtokhatár szerint kötötték meg az egyezséget. A tagosító bizottság már csak meg­erősítette azt. ♦ A traktorok már szántanak és a 200 kisgazdaság többszáz parcellái helyett az őszi munkát már két cso­portban végzik. Az első lépéseket még a tavaszai megtették. Vezető^é­parasztjainak nagy része a Gazdász | eredményein okulva, mind többet ] beszél a közös gazdálkodásról és ta- i vasz óta már heten kérték felvéte- i lüket. | Érdeklődtünk Samók elvtárstól a ] KISZ-szervezet munkája felől is. El- i mondta, hogy sokat és jól dolgozik | ifjúsági szervezetük. A taggyűlés j beszámolójában is megémlítik, hogy 1 aktívak összejöveteleik: a legutóbbi | KISZ-taggyűlésen véldául 40 szerve- | zett fiatal közül 36-an jelentek meg. 1 Sok szév tervet dolgoztak ki. Télen 1 véldául tanulnának, együtt szórakoz- j nának, s rendezvényeikbe bevonnák 1 a ma még KISZ-en kívüli fiatalokat < is. de sajnos nincsen helyiségük. A \ pártvezetőség célul tűzte, hogy még a < vezetőségválasztó taggyűlésig lehető- < ség szerint megoldja a fiatalok prob- < lémáját, közbenjár a tanácsnál, hogy < helyiséget utáljon ki nekik. < Samók Zsigmond elvtárs. az olasz­liszkai várttitkár, s a helybeli párt- szervezet vezetőségének többi tagjai is nagy munkában vannak ezekben a napokban. Rövidesen sor kerül a vezetőségválasztó taggyűlésre, ame­lyen számot kell adniok az eltelt három év munkájáról, a határozatok végrehajtásáról. Alapos beszámolót akarnak készíteni — részben már hozzá is kezdtek —, amelyben fel­mérik a pártszervezet munkáját. Az elkészült beszámoló-részlet a Gaz­dász Termelőszövetkezet eddigi ered­ményeivel foglalkozik. ■ Ebből tud­tuk meg, hogy jelentős^termelési si­kereket értek el a kongresszusi ver­senyben. Vállalták ugyanis, hogy a tervezett 9 és fél mázsás átlagtermés helyett tervszerű munkával legalább 11-et érnek el, s ezt a vállalásukat végül 13 mázsára teljesítették! Igen jól sikerült az ősziárpa-termés, nem kevésbé jól jövedelmeznek a kapá­sok, s minden jel arra mutaU hogy az ugyancsak gazdag szüret után jó zárszámadást csinálnak az idén. A község ma még egyénileg dolgozó Megkezdte tanácskozását a M.agyar írók Szövetségének alakuló közgyűlése ügyi Miniszter első helyettese, Gyá- : ros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Kelen Béla, a budapesti pártbizottság titkára. A tanácskozást Illés Béla Kossuth-dí- jas író nyitotta meg az Irodalmi Ta­nács nevében. Az Irodalmi Tanács beszámolóját Darvas József tartotta, a több mint száz megjelent magyar író előtt. (MTI) Pénteken reggel a Művészeti Szö­vetségek Házában megkezdte tanács­kozását a Magyar írók Szövetségé­nek alakuló közgyűlése. A közgyűlé­sen megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. Benke Valéria Művelődésügyi Miniszter, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője, Aczél György, a Művelődés­Tények és tervek a gyereknek egy könyvet” jelszóvalJ könnyűének a gépkocsi terhén. Kész-\ pénzt nem kell érte adni, részletre! fizetik az árát. A mozgó könyvárus', el is dicsekedett vele, hogy az ő for-', galmát bármelyik könyvesbolt meg-\ irigyelhetné. ! w Ennyit a tényekről. A kultúrotthon] őszi-téli kulturális programjában sok; minden szerepel. Az elmúlt „idény-] ben” 17 ismeretterjesztő előadást tar-] tottak, a jelenleg már 32-t tervez-] tek változatos tematikával. A meg-] növekedett érdeklődés alapján a kul-] túrotthon vezetője az ismeretterjesztő] előadások számának emelésén gon-] dolkozik. ] Ebben az évben a kultúrház szín-] játszói két előadást tartanak, a har-\ madikat a szállásiak tervezik. A tős gyökeres alberttelepiek előítélettel kezelték a legényszálló lakóit, akik az ország különböző részéből sodród­tak^ ide. Ez az egyfelvonásosakból álló tarkaest is hozzájárul majd ah­hoz, hogy kölcsönösen közelebb ke­rüljenek egymáshoz. A gyermekekre is gondoltak a ter­vezésnél. Vasárnaponként mesedél- előttöket rendeznek a legkisebbek­nek, ahol a felolvasott mese után; gyermekfilmekkel szórakoztatják majd Alberttelep jövendőbeli fel­nőttéit. A sok tervből vett kevés után /x meg kell még jegyeznünk, hogy a mozilátogatás grafikonja is felszö­kött Alberttelepen. Az elmúlt félév­ben 40 ezeren tekintették meg az itt bemutatott filmeket. GULYAS hangja szűrődik le, aprócska ember­palánták ismerkednek ott a zenével. A bányászok ma már ilyesmire sem sajnálják a pénzt. Az igazgatói irodá­ban1 nagy munkában találom a könyvtárost és a kultúrotthon igaz­gatóját, Eremia Mátyást. A napokban érkezett könyveket lajtsromozzák és a könyvtár régi állományát is betű­rendes katalógussal látják el. Mint megtudom, ezt nemcsak a megszapo­rodott könyvállomány teszi indo­kolttá. Tavaly még csak 723 darab könyvet mondhatott magáénak a kul­túrotthon, ma 1620-at tartanak nyil­ván, s az elmúlt év májusától több mint háromszorosára, 70-ről 284-re emelkedett az olvasóléfszám, s ami különösen megkapó ebben a fejlődés­ben: az olvasók mintegy 90 százaléka bányász. A könyvbarát szaporodás­ban nem kis szerepe volt a havon­ként megrendezett előcsarnoki kiállí­tásoknak. A mozira várakozó soka­ság megtekintheti a legújabb köny­veket és ott a helyszínen egy hozzá­értő ember könyvismertetőt rögtönöz. A könyvtár lépést tart a könyvki­adással, ebben az években 24 ezer forintöt költöttek könyvvásárlásra. A kultúrotthon vezetősége most úgy döntött, hogy Finke termelőszövetke­zeti községnek 100 darab könyvet kölcsönöz, azért többek között, mert Finkéről sok a bejáró bányász. A könyveket majd félévenként cserélik, e ha csak ennyi könyvbarátot feltételeznénk Albertelepen, ugyancsak csalódnánk. Évente több­ször is megjelenik itt a mozgó köny­vesbolt, a felolvasóterem elé áll. A műszakról kisereglő bányászok egy­kettőre körülkapják, és „Veszek már A Iberttelepen elsősorban bányá- szók élnek, falusias jellegét azonban még az emeletes kultúrház sem bontja meg. Itt is, mint általá­ban a falvakban, ősszel kezdődik a „kulturális szezon”. Amikor barát­ságtalan arcot vág a hűvösödő ter­mészet, a nyáron csak mozijával hí­vogató kultúrotthonok megtelnek élettel. Fellendül a könyvtárak^ for­galma. Az ismeretterjesztő előadá­sokra tömegestől sereglenek az em­berek. A játéktermekben zsúfolt né­zőtér előtt folytatják izgalmas sakk­csatáikat a fejtágító sportok kedvelői. Egyszóval: a természet nem foghat ki az emberen, ha ö nem ad neki szóra­kozást, talál magának a kultúrott- hvnok falai között. Amikor beléptem az alberttelepi i,Hunyadi János” Művelődés Háza bejáratán, elsőnek egy plakátot vet­tem észre. Öklömnyi betűkkel hir­deti, hogy nagy eseménynek néznek elébe az alberttelepiek: a jövő hét péntekjén „Jazz sextet”-ben gyönyör­ködhetnek a modern tánczene rajon­gói. Régi sablon a zsákbamacskás cím, de még ma is tömegcsődítő fogás, mert ha valaki nem tudja meg­fejteni és nagyon izgatja a talány, megveszi a jegyet és az előadás alatt már hiába jön rá, hogy nem volt ér­demes kíváncsiskodnia. Remélhetőleg ebben az esetben a hallgatóság nem. fog csalódni, de azért magyarul is írhatták volna: Jazz hatos — bár így nem annyira vonzó, de legalább ért­hető. Az előcsarnokban két fiatalember pingpongozik, többen a. beavatottak érdeklődésével figyelik a jólsikerült lecsapásokat. Az emeletről zongora

Next

/
Oldalképek
Tartalom