Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-24 / 224. szám

2 ÉSZAKOT AGY ARORSZA^ Csütörtök, 1959. szeptember 24. Hruscsov beszéde lowa fővárosában folytatás az 1. oldalról.) Á tej és főképp a vaj össztermelé­sében a Szovjetunió már 19>58-toan álhagyta az Egyesült Államokat és Reméli, hogy a közeli években utol­éri és-elhagyja ezeknek a termékek­nek az egy főre eső termelésében i§. Hazánkban több búzát, cukorrépát és gyapjút termelnek, mint az Egyesült Államokban. Nem gondoíófh azon­ban, hogy ebből az Egyesült Álla­mok, vagy lowa állam farmereinek ▼álárfüféte káruk is származnék. Az utóbbi években sok amerikai megfordult a Szovjetunióban. Jár­ták nálunk neves államférfiak és közéleti személyiségek, szenátorok és képviselők, üzleti körök képvise­lői, vállalkozók és farmerek. A szov­jet emberek mindannyiukat vendég- szeretettel fogadták, vendégeink meggyőződhettek, hogy a szov­jet nép »zereti a békét és ba­ráti érzelmeket táplál az ame­rikai nép iránt. Eisenhower elnök meghívására tör­ténő amerikai látogatásunk célja, hogy hozzájáruljunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának megjavulásához, a béke megszilárdí­tásához. A történelem tanúsága szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államoké között nem volt és ma sincs sem­miféle területi követelésekből szár­mazó vita, amely megakadályozná, hogy kapcsolataink jók, barátságo­sak legyenek. Az is ismeretes, hogy az amerikaiak között nem kevesen óhajtják a jóviszonyt a mi orszá­gunkkal. A Szovjetunió népei őszintén óhajtják a baráti kapcsolatok megerősítését és fejlesztését. Önök tudják, hogy a múltban az or­szágaink közötti kapcsolatok a bará­ti együttműködés számos jó példáját szolgáltatták. A második világhábo­rú éveiben a Szovjetunió és az Egye- stílt Államok együtt, kéz a kézben harcolt a közös és az egész emberi­séget fenyegető ellenség ellen. Ez meggyorsította a győzelmet és mds- hözta a békét, amelynek áldásait a népek élvezik. A szovjet emberek azt akarják, hogy erősödjék a népeink baráti együttműködése, s ez még tovább szélesedjék a béke megőrzésének ja­vára. Országuk üzleti körei fontos szerepet tölthetnek be a szovjet— amerikai kapcsolatok javításában. Ha sikerül megjavítani országaink kapcsolatait, Sikerül megteremteni a kölcsönös előnyökkel járó kereske­delmet. h’a még tovább fejlesszük a kulturális, sport/ és egyéb kapcsola­tokat. ezzel nagymértékben hozzájá­rulunk a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez. a békés együttéléshez, az egész világ békéjének megszilárdítá­sához. Ez pedig kedvezően befolyá­solja majd népeink és az egész em­beriség életét. Amerikai tartózkodásunk alatt sok érdekes találkozásban és beszélgetés­ben Volt résziünk. Ezek a találkozások és beszélge­tések arra vallanak, hogy az ame­rikai nép nem akar háborút, hogy a béke tartósítására törek­szik. Sok /meleg szót hallottunk, amelyet a ■ szovjet néphez intéztek és úgy­szintén egy sereg baráti jókívánsá­got. Mély elismeréssel és hálával adózunk ezekért az érzelmekért és a magunk részéről biztosítjuk Önö­ket, hogy a szovjet emberek várják Eisenhower elnököt országunkba ét méltó fogadtatásban részesítik majd. Beszédének befejező részében ff, Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az összes népek közötti együttműkö­dést szolgálják a szovjet kormány­nak az ENSZ-ben előterjesztett ja­vaslatai az általános és teljes lesze­relésre. Ugyanezt a célt szolgálja a Szovjetuniónak az a javaslata, hogy kössenek békeszerződést Németor­szággal. Véleményünk szerint ezek i problémák nem megoldhatatlan ok, ermészetesen ha rendezésükre meg­várt a szándék. Ennek a célnak az elérésére az összes országoknak latba kell vet­niük minden erejüket. Minden országnak együtt kell működnie és elsősorban együtt kell működniük a mi orszá­gainknak, hogy bekövetkezzék a felmelegedés és hogy végképp megolvadjon a hidegháború jege. Lengjen földjeink felett a béke és a barátság szellője és az égen csak akkor jelenjenek meg felhők, ha a gazdag termés számára bőséges eső­re van szükség. A szovjetfő végezetül sok szeren­csét kívánt lowa állam lakóinak ál­lamuk további fejlesztésében. N. Sz. Hruscsov beszédét többször szakította félbe a taps. (MTI) A filmklubokról „Hruscsov Amerikában“ címmel jelent meg a Magyar Film­híradó különkiadása. A filmhíradó Hruscsov elvtáfs washingtoni érke­zését, fogadtatását, valamint Eisen­hower elnökkel való első találkozá­sát örökíti meg. A közönségnek így módjában áll ezt a világtörténelmi jelentőségű találkozót a rádió, tele­vízió és sajtó közlésein kívül mozgó képekben, filmszalagról is megis­merni. Az amerikai látogatás továb­bi eseményeiről készüli híradókat is minden bizonnyal láthatjuk a közel­jövőben. — Miskolcon a Híradó mo­zi mutatta be a kisfilmet a szerda déli műsorában. Ugyanott vetítik az elkövetkező napokban is. Bőséges lesz a szénellátás a télen A miskolci lakosok szénellátását nagyobb részt a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt oldja meg. A tröszt bá­nyáiból kerül ki a TÜZÉP telepek széríkészleteinek mintegy 80 száza­léka. Most, hogy elkövetkezett a „iá- zós” napok és sajnos már elfér a me­leg is a lakásban, felkerestük a tröszt illetékes osztályait, hogy megtudjuk: lesz-e elegendő jómínőségű szén. A válasz biztató. Mint megtudtuk, az idén a bányák még több szenet juttatnak fogyasztási célokra az el­múlt évek kontingensével szemben. A bányákban serény munka folyik, ami azt is lehetővé teszi, hogy a ter­ven felül termelt szén nagyobb ré­szét, ugyancsak a miskolci fogyasz­tók részére bocsássák. Jobb tusén várható Ann a-hányából Az elmúlt években a dolgozók többször panaszkodtak az Anna- bányaj szén minőségére. Sok volt a szénben az agyag, a meddő éghetet­len pala. Most egy műszaki intézke­dés révén, kicserélték a rostákat. Ré­gebben a kockaszén 40, a dió pedig 20 milliméternél kezdődött. A rosta­csere után a kockaszén nagysága 50— 80 milliméterig, a diószén pedig 25— 50-ig terjed. A darabos szén változat­lanul jónak mondható, 80 millimé­tertől terjed fölfelé. Márta-bányából továbbra is a korábbi években meg­szokott jóminőségű szén áll a fo­gyasztók rendelkezésére. Az említett két bányaüzem főként a nehézipari üzemek ellátását van hivatva bizto­sítani, de amennyiben ezeket az igé­nyeket kielégíti, úgy a TÜZÉP tele­pek részére is küldenek az ismert jó­minőségű szenekből. Napi 700 tonna **én A Sa jó-parti TÜZÉP telep az egyik legnagyobb eladó, ugyanakkor jelentős mennyiségű szenet vásárol­nak a Gábor Áron utcai TÜZÉP te­lepről is. Ezekre a helyekre a köz­ponti szénosztályozóból, Berentéről kerül a szén, naponta mintegy 300 tonna. Márta- és Anna-bányából pe­dig naponta 400 tonna jóminőségű szén jut a fogyasztókhoz. Emellett még Nógrádból és más helyekről is érkezik megyénkbe tüzelő. Elmond­ták még a trösztben, hogy a SZOT tüzelési akció is javított a széneli tásban, mert egyenletesebb volt a sáriás és nem kell most ősszel zsúfolt forgalmat lebonyolítani. A szén mi­nőségére vonatkozóan is kedvező vá­laszt kaptunk. A kalória, vagyis a fűtőérték 3 ezer 50-től 3 ezer 350-ig terjed. Azáltal, hogy műszaki intéz­kedésekkel elősegítették a szén jobb válogatását, csökkent a hamutar­talom is. Egy kilogram elégetett szénből 16 deka hamu marad vissza. Jelentősen megnövekedett a falu­siak igénye is. Míg Bodrogkeresztúr 3—4 évvel ezelőtt 5—600 mázsa sze­net igényelt, addig most 3 ezer 500, 4 ezer mázsa a megrendelés. Más községekben is hasonló a helyzet, a tröszt felkészült az igények kielégí­tésére és így nem lesz fennakadás a téli tüzelőellátásban. Filmklubjaink immár kétéves múltra tekinthetnek vissza (újabban filmművészeti köröknek i# nevezik, bár szerintünk találóbb a klub elne­vezés). A két év bebizonyíthatta, mennyire felélt meg ez az új intéz­mény a várakozásnak, sikerült-e megvalósítani a kitűzött célokat, avagy sem. Népszerűségük vitatha­tatlan, taglétszámuk még ma is gya­rapszik. A kezdeti érdeklődés — ak­kor ezt a régi kuriózumok vonzásá­nak könyveltük el — nem lankadt, ellenkezőleg, fokozódott. Idézzük a számokat: A Lenin Kohászatban, Diósgyőrben, a Bartók Béla Műve­lődési Otthon kebelében működő klubnak kétezer tagja van. A TIT- nél 900-an váltottak bérletet az elő­adásokra, Ozdon 700 tagot tartanak számon. Emellett még négy filmklub működik megyénk nagyobb közsé­geiben. Minek tuiafdoriumk érdeklődést? Igazságtalanok len- fia azt állítanánk, hogy csak az ér­dekesség vonzza a közönséget a ré­gi filmek előadásaira. A látogatók zöme filmtörténeti, filmesztétikai tudását akarja gyarapítani a régi nagy . filmek ismeretével, a fiatalab­bak ezúton is tájékozódni akarnak a régi világban. Ebből a szempontból nem csalódtunk a várakozásban. Hisz épp ez volt az életrehívó szándék, summásan akkor így fogalmaztuk meg: az ismeretterjesztés. Csakhogy elég-e látni a filmeket? A látogatók egy részénél, akik bir­tokában vannak a helyes politikai, esztétikai ítélőkészségnek, akik jár­tasak a filmtörténetben, filmesztéti­kában — igen. Ez azonban nem jel­lemző a klubok közönségének egé­szére. Gondoljunk elsősorban a fia­talságra. Ezért nagyon fontos, hogy egy tájékozott filmesztéta'’kalauzolja a klubtagok figyelmét az előadások során. A jelenlegi gyakorlat szerint a vetítéseket megelőző rövid előadás tölti be ezt a szerepet. Ha megtart­ják, illetve meghallgatják az elő­adásokat! A' miskolci klubokban igen, de a vidékiekben már kevésbé. Ózdon az elmúlt évben csak kétszer tartottak, másütt még ritkábban, vagy egyáltalán nem. Ezáltal a klu­bok régi filmeket- játszó mozikká degradálódtak. Ezt pedig egyáltalán nem helyeselhetjük. Elképzelhető az is, de más műsorral, mint a kluboké. A Színház és Filratudományi Inté­zetet marasztaljuk el az előadások elmaradása miatt? Talán nem tud­nak gondoskodni kellő számú elő­adóról. Ez is lehet, sőt valószínű, hisz vegyük számba az országos igé­nyeket. Ez esetben viszont más meg­oldást kell keresni, mert tájékozta­tás, kommentár nélkül egyik-másik régi film többet árt, mint használ és a közönség nagyrésze mitsem okul belőle, hacsak nem negatív előjel­lel. A vidéki klubokban az ismertető előadások elmaradásának az is oka, hogy mostanáig nem volt a megyé­ben gazdája a kluboknak, hiányzott egy Összefogó szerv. A Filmtudo- mányi Intézet nem képes összefogni és operatíven irányítani a terebé­lyes hálózatot E szerepet a jövőben a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei szervezete látja el. Azonban a TIT is csak akkor old­hatja meg teljességében a feladatot, ha megfelelő előadókat tud biztosí­tani oda, ahová a Fílmtudományi Intézet nem küld. Ennek az elgon­dolásnak a gyakorlati megvalósítása még a jövőre vár. 4 klubok közül “,áa­nyps Ismeretterjesztő Társulaté felel meg leginkább hivatásának. Itt min­den filmvetítést színvonalas és ér­dekes előadás előz meg. Ugyanak­kor időnként ankétot is tartanak. A múlt szezonban két ilyen ankétra került sor. A most következő őszi- téli idényben növekszik az ankétok száma. Negyedévenként vagy egy- egy filmsorozat — nagy színészek, korok, nemzetek filmjei — után ter­veznek ankétot. Diósgyőrben, ha be­fejezik a Bartók Béla Művelődési Otthon restaurálását, megfelelő hely­séget biztosítanak a filmklubnak és akkor itt is tarthatnak majd anké- tokat. Az egyetemen van lehetőség az ankétok megtartására. Sajnos, ^azonban eddig nem éltek ezzel. Az ankétokról semmiképpen sem mondhatnak le ott, ahol valóban filmklubot akarnak. Igaz, hogy a vetítés előtti ismertetők is segítenek valamit, de az csak 10—15 peíc. Ez pedig nem elég áhhoz, hogy a klub­tagok tájékozottságát, filmtörténeti, esztétikai tudását gyarapíthassa. Másrészt a közönség egy része csak a filmre kíváncsi és nem hallgatja meg az előadást, eleve IQ—15 perc késéssel érkezik a moziba. Különö­sen, ha az előző előadás kevésbé si­került, vontatott, unalmas volt. Di­ósgyőrben panaszkodnak emiatt. Nem ártana, ha a Filmtudományi Intézet gyakrabban változtatná az előadókat. Az említett hiányok a k^' nehézségei. A két év végeredmény­ben csak kísérletre adott alkalmat. A filmklubok létjogosultsága akkor lesz véglegesen igazolt, ha minde­nütt valóban filmklubokká válnak és nem maradnak meg a régi fil­meket játszó mozik színvonalán. Mert ebben az esetben félő, — kü­lönösen, ha a szervezés sem elég gondos —, hogy az ismeretterjesztés fóruma helyett a régj „jó” világ, ré­gi „jó” — ezúttal éppen a gyengéb­bekre gondolunk — filmjei iránt nosztalgiát érző közönség gyülekező helyei lesznek a klubok. Félreértés ne essék, és e vád lehetősége miatt senki se lépjen ki a, filmklubokból. Csak azt mondtuk, fennáll ez a ve­szély, ahol sem előadást, sem ankétot nem tartanak. Nagy Zoltán PINTÉR -SZfíBO * a XLV. o, akkor menjünk, ad nekem 11 a felségem, ha nem leszek otthon nyolc ót árki Oszladozni kezdtek, mire Soltész egy szempillantás alatt átlátta a ve­szélyt. Ezek szétmennek anélkül, Horni obulusaákat lehelyeznék a haza oltárára. Márpedig neki egy árva vasa sincs, s holnap házbért kell fizetnie. Sikerült még idejében közbelépnie, mielőtt a szent férfiak és vénlányok i.idő előtt” szétoszlottak volna. — Testvéreim! Szomorú a szivem, hogy figyelmeztetnem kell bennete­ket vállalt anyagi kötelességeitek­re. Ne feledjétek, hogy a Keresztény Front programjának kidolgozásához sok időre és energiára van szüksé­gem, s élnem is kell valamiből. Test­véreim! Ti önként ajánlottatok fel nekem annak idején némi pénzösz- szeget. kérlek benneteket, helyezzé­tek ide az asztalra. Az ElŐkészülök Táborának tagjai sorra az asztalhoz léptek, s ki ötven, ki száz forintot tett le a kopott-teri- tős asztalra. Csak Szepeshelyi, az örökké pénztelen Szepeshelyi maradt adós. Idegesen végigtapogatta ruhá­jának összes zsebét, mintha nem tud­ta volna, hogy mennyi pénz van nála. — Sajnos, Soltész testvér, nincs nálam egy fillér sem. A feleségem előtt nem fedhetem fel szervezkedé­sünk nagyszerű célját, s így nehézsé­gekbe ütközik, hogy a mi szent ügyünkre valamit is elvonjak a konyhapénzből.., Soltész haragosan nézett rá: — Szomorú, hogy Szepeshelyi test­vérünk nem tud módot találni az ügyünk iránti áldozatkészségének bizonyítására. Figyelmeztetnem kell, hogy a Keresztény Front államában ki-ki aszerint boldogul majd, hogy milyen terheket viselt az előkészü­let idején. Ezt a néhány rongyos bankjegyet annak idején kamatostól fogják visszakapni mindannyian. Ipstfnár/tim t A lakás'kiürült és Soltész fárad­tan ült le a karosszékbe. Hamarosan elnyomta az álom. Álmában ő volt a kancellár, sőt a választott király is, akinek az alkotmánytervezet szerint mégis ötször annyi fizetése van, mint a kancellárnak, pedig a Keresztény Front állama arról is gondoskodik majd. hogy a kancellárnak legyen mit aprítania a tejbe, annál is in­kább. mert a kancellár egyben a Ke­resztény Front politikai igazgatósá­gának elnöke. Két nap múlva ismét összejöttek az Előkészülők Táborának tagjai a Soltész-lakásban. Megint Soltész vitte a szót. — Testvéreim, folytassuk legutóbb félbehagyott összejövetelünket. Be­széljünk most arról, hogy miként valósíthatjuk meg a Keresztény Front programját Nekünk csak ak­kor lesz lehető hivatásrendünk ma­radék nélküli teljesítése, ha a légkör teremtéséhez előkészületünkben hoz­zákezdünk, hogy szabadságunk el- érkeztével szinte zökkenő nélkül folytassuk azt a munkát, amit ma­gányunkban végeztünk eddig el. — Nem értem szólt közbe Ké­zi menes Erzsébet, aki különben is ne­hezen szerepelhetett volna az éles­elméjűség mintaképeként. — Pedig nagyon egyszerű — foly­tatta Soltész. — Magyarán mondva arról van szó, hogy valamennyiünk­nek szívós munkával kell felkészül­nünk majdani szerepünkre. Kinek- kínek máris gyakorolnia kell magát abban, ami a Keresztény Front álla­mában rá vár. Testvéreim, az éj­szaka nem küldött álmot szememre az úr, s néhány gondolatot vetettem papírra. Hadd olvassam most fel ezeket nektek: „Feltétlenül szüksé­ges, hogy mi, a Keresztény Front Előkészülök Tábora, amikor magun­kat az államférfi szerepére készít­jük elő, tisztában legyünk a magunk előkészítésének útjával... A Ke­resztény Front élharcosai mindegyi­kének vállalkoznia kell politikai sze­repre. a politikus szerepére, sőt so­kaknak vállalkozni kell az államfér­fi szerepére is... Tudni kell mind­nyájunknak. hogy az Előkészülőknek egy meghatározott szerepre kell ké­szülni” — Vállaljuk! — szólt közbe Ini- regh Mátyás. — Nos. akkor kezdjük a sort Im- regh úrral. Imregh Mátyás ... — ... Itt vagyok, az ön legalázato­sabb híve... — türelmetlenkedett a volt horthysta bíró. s szelíden meg­hajtotta fejét. Várta, milyen szere­pet szán neki Soltész. S 6 nem kés­lekedett a idöntéssel: — Imregh úr igazságügyminiszter lesz. Vállalja? Imreghnek csak úgy dagadt a keb­le a büszkeségtől, máris a bársony­székben érezte magát. — Természetesen! Minden áldo­zatra kész vagyok a mi szeretett Keresztény Frontunkért! Ezt el is vártam öntől. Éppen ezért, mint majdani igazságügy-mi­niszter, kezdjen hozzá jogi progra­munk tanulmányozásához és kibőví­téséhez. Feladata: bebizonyítani a magyar történelemből és a magyar jogtörténetből vett példákkal, hogy Magyarországon az egyetlen alkot­mányos államforma a királyság! — Ez nehéz lesz. kedves bátyám — tiltakozott szelíden Imregh. — Nem mintha nem értenék egyet az igazán zseniális program ide vonatJ kozó részével, de a Monarchia össze­omlása óta eltelt évtizedek, ugye­bár ... — No természetesen, ezt figyelem­be kell venni az érvelésnél. Dehát ahogy az ön kitűnő jogi és jog törté­neti felkészültségét ismerem, ez a feladat, mármint a jogi program ki­bővítése és a királyság szükségessé­gének megindokolása — nem halad­ja meg az ön képességeit. — Értem, kedves bátyám. Tüs­tént hozzá is kezdek a jogi program kidolgozásához... Mától kezdve nem is lesz más gondom, mint ez a munka... Soltész figyelmeztetően felemelte kezét: — Hóhó. barátocskám! ön csak ilyen kis részt akar vállalni az új rend megteremtéséből? Ismerős ön Heves megyében?... — Életemben egyszer jártam Egerben, ezelőtt negyven esztendő­vel. .. Kint voltunk a borpincékben, s az tán ... Soltész arca megvonaglott: — Ez most nem tartozik ide. Ké­rem, maradjunk a tárgynál. Az ön feladatává teszem, hogy szorgalma­san tanulmányozza Heves megye múltját, jelenét, jövőjét. Annák ide­jén majd ön lesz Heves megyei kép­viselőjelöltünk. Az igazságügyi fel­adatokkal egyidőben készüljön fel erre a szerepkörre is. Vállalja? — Vállalom. — Jó, akkor menjünk tovább, uraim. Kelemen István úr? — Parancs! Tf-r No, ez nagyszerű, ilyen katonás fellépésű emberre van szükségünk • honvédelmi tárcánál. Kelemen megkockáztatott egy enyhe ellenvetést: — Szívesebben foglalkoznék talán mással. Ha bele méltóztatik egyezni, akkor inkább az ifjúság szervezéséi venném át... — Szó sem lehet róla. Ha jól tu­dom, ön annak idején a kémelhárí- tóknál dolgozott. Bokacsattogás. — Jól méltóztatott értesülni. — Nos, szó sem lehet arról, hogy ön más beosztást kapjon. Adott eset­ben akár a miniszterséget is vállal­nia kell. Egyébként önt Vasban és Zalában szándékozom képviselőnek jelölni. És így tovább, szép sorjában, min­denkinek kiosztották a szerepet. Fa­zekas Józsefnek a Borsod megyei mandátumot szánták, Jenőfi Mártont a budai körzetre .selölték” s egyéb­ként ő volt a pénzügyi szakember is. — A betűszolgálatosokat már kije­löltem. övelük mához egy hétre itt találkozom s újabb összejövetelt tar­tunk. Kérem, valamennyien alapo­san készüljenek fel... — Úgy lesz — kontrázott Kemenes Erzsébet —. Soltész, majdani kan­cellár-testvérünk kívánsága szá­munkra parancs... Soltész vette át ismét a szót: — Azok az urak pedig, akiket ál­lamférfiúi feladatokkal bíztunk meo* haladéktalanul lássanak munkához, s a megfelelő előkészületekhez. Kelemen már úgylátszik megvír gasztalódott, hogy a honvédelmi mi­niszteri posztra „kárhoztatták”, mert vidáman stréberkedett: — Meg tudom szerezni az Orbis Cathólicus című nyugatnémet lapot, abból majd lefordíttatom magamnak a nyugatnémet katonák nevelésével foglalkozó cikket. Sokat írnak erről a kérdésről. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom