Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-21 / 196. szám
6 eSZAKMAGTARORSZÄG Szombat, 1959. augusztus 22. KROKI Rövid filmjegyzet MEGTÖRT A JÉG Színes dán film. A távoli Grönland élete tárul üénk az új dán filmben. Megismer- ük a grönlandiak mindennapi éle- ét, szokásait, félve tisztelt babonáidat. Ebbe a világba csöppen bele így dán nö, aki orvosként itt műkőid vőlegénye látogatására érkezett. Ennek a lánynak a csalódását és élete új útjának megtalálását ábrázolja a filmtörténet, azonban a mese bonyolítása közben módot talál arra is, hogy ne csak bemutassa a grönlandi életet, de megvilágítsa az elavult életkörülmények megváltoztatásának szükségességét is. Mély emberiesség jellemzi a filmet. Bemutatja, hogy az élettel meg- hasonlott, „vademberként” élő telepvezető is megtalálhatja még élete értelmét és megmutatja azt is, hogy ha emberi módon, jó szívvel közeledünk a sziget lakosságához, — ha eleinte' vonakodva is —, felengednek az ősi babonák korlátái, megnyílik az út a jobb életforma elfogadásához, a hihetetlen szegénységből való kilábaláshoz. Nem a gyarmatosítók hatalmi szava, hanem a meleg emberi szív vezethet erre az útra. Annak ellenére, hogy a történet sodra lassú, mindvégig feszült izgalmat tud teremteni a rendező. A történet lassú hömpölygését egyébként nagyszerűen kárpótolják a remek tájfelvételek, amelyek színesen, izgalmasan ismertetnek meg a távoli hó- és jégborította sziget, a nagy robajjal zúduló gleccserek és úszó jéghegyóriások csodás világával. A Megtört a jég azok közé a filmek közé tartozik, amelyekre hosszú ideig szívesen emlékezünk vissza. (bm) yi m BÉKE. Augusztus 26.ig: szereljm csütörtök. Színes 8 óra. MatiLes változatban. Kezaes. . k 2x2 ne- né vasárnap de. 10 es iei ha 5. Magyar film- . Megtört a .áTSSE- «r Ä«rs némiU. «“for* A világ teremtése. Csehszlovák Ri_ HÍRADÓ. Augusztus 22. és 24 n chárd. Színes angol film. io even mmMm 9 és 11 óra. Augusztus 26 1-3-ig. Uj ma_ gyár híradó. Unom Riekom. Magyar kis film. Huszártánc. Korok tánca. Szán^. “,us köznao délután 1-3 óráig folytatólagosan híradóműsort vetítünk! Mus°r: Auguszta 24-26 í—3-ig: Üj magyar híradó. Vívó világbajnokság. Monguzok szigete. Una folyó. Korok tánca. FÁKLYA. Augusztus 22-26: öfelsege kapitánya. Színes amerikai fűm. Korhater nélkül. Kezdés: 6. 8. vasárnap. 4. 8, 8 óra. Matiné vasárnap de. 10 és fel 12 kor. Nehéz kesztyűk. Magyar film. SZIKRA. Augusztus 22-23: Ügyetlen kapus. Csehszlovák film. Korhatár nélkül. Augusztus 24—25: Per a varos ellen. Olasz film. 14 éven alul nem ajánlott. Kezdés: 5. 7. Vasárnap: 3, 5. 7 óra. Vasai- nap de. 10 órakor matiné: Álruhában az ellenség között. Kínai film. TÁNCSICS. Augusztus 22-23: Bolondos április. Ü.i magyar film. Csak 18 éven felülieknek. Matiné vasárnap de. 10 es fel 12-kor: Csengő-bongó fácska. NÉPKERTI SZABADTÉRI. Augusztus 22: Kémek a Tiszánál. Színes szov.r'~ film. Korhatár nélkül. Augusztus 23-24: Megtört a iég. Színes dán film. Korhatár nélkül. Kezdés: fél 8 óra. MÁV. ERKEL. Augusztus 23: Amit nem lehet elfelejteni. Szovjet film. Kezdés: 5, 7 órakor. MISKOLC-TAPOLCA. Augusztus 22-24: A félkegyelmű. I. rész. Szovjet film. 14 éven alul nem ajánlott. Kezdés: 7, vasárnap: fél 5, 7 óra. MŰVELŐDÉSI HÁZ. Augusztus 22: 39-es dandár. Magyar film. 10 éven felül különösen ajánlott. Kezdés: 7 óra. Aug. 23. de. 10 óra: Neveletlen kiskacsa. Meseműsor. Aug. 23-26: Kenyér, szerelem, fantázia. Olasz film. 14 éven alul nem ajánlott. Kezdés: 5. 7 óra. DIÓSGYŐRI PAPÍRGYÁR. Augusztus 22—23: Apák iskolája. Csehszlovák film. Kezdés: 7, vasárnap: 5, 7 óra. DIÓSGYŐRI SÁGVÁRI. Augusztus 22- 24: III. Richárd. Színes angol film. 10 éven alul nem ajánlott. Kezdés: 5 és fél 8, vasárnap: 3, fél 6 és 8 óra. PERECESI BÁNYÁSZ. Augusztus 23-24: Játék a szerelemmel. Magyar film. 18 éven felülieknek. Kezdés: 6, vasárnap 4, 6 óra. HEJŐCSABA; Aug. 22: Műsorváltozás. Fekete szem éjszakája. Magyar-francia film. Kezdés: 5, 7 óra. Augusztus 23—24: Fények a föld alatt. Izgalmas lengyel film. 10 éven alul nem ajánlott. Kezdés: 5, 7, vasárnap: 4, 6, 8 óra. Matiné vasárnap de. fél 11 órakor: Mindhalálig. sok togyfeft fogy * cukrászdákba». Fotó: Martiuecz György» VVViCarilo, —\M U SORA (188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig» Hangoshiradó. Magyar városok. Eger. Hétvégi jegyzetünk. Táncoljunk! Miskolcon sorsolták a 34. játékhét nyerőszámait Hogy kire mosolygott Fortuna is- f tennő? Ezt persze még nehéz meg-’ mondani, de pár nap múlva minden ^ kiderül... < Az öt szám kihúzása után a sorso- < lási bizottság ellenőrizte a szeren- < csekerékben lévő számokat, s mi-( után mindent rendbe talált, a kisor-< sóit nyerőszámokat érvényesnek1 nyílvánította. , 1 A következő sorsolást Gyulán,1 ugyancsak a szabadtéri színpadon1 rendezik meg a jövő hét péntekjén.' gyelme közepette. Azután folyamatos egymásutánban léptek a szerencse- kerék elé és húzták ki a számokat: Csőke Bertalan a 74-et, Studi Lajos- né a 36-ot, Kikinda Attila a 49-et és Marika István a 68-at. A megjelent érdeklődők pedig figyeltek és latolgatták az eshetőségeket. Mennyit nyerhetnek? Hány találat lesz? Azután nagyság szerinti sorrendbe rakták a számokat. S maguk elé mormolták: 36, 46. 49, 68, 74. 1 Zsúfolásig megtelt tegnap reggel £a miskolci népkerti szabadtéri szín- Apad nézőtere. Sok érdeklődőt von- a zott a lottó-sorsolás. Már reggel 9 vórakor megteltek a padsorok. A hú- \zás kezdetéig a lengyel tánczenekar \ szórakoztatta a szép számmal gyüle- a kező lottózókat. Pár perccel 10 óra 5 már mintegy 3 ezer kíváncsi, \ nyerni akaró várakozott. i A kapun belépők jegyet kaptak, 4 amelyek számokkal voltak ellátva, i Ezekből a számokból sorsolták ki — ia megjelentek közül -- azt az ötöt, $ akik kihúzták a szerencsekerékből i a nyerőszámokat. így esett a válasz- i tás Bódis Béláné segédmunkásra, 6 Csőke Bertalan vízvezetékszerelőre, * Studi Lajosne miskolci lakosra, Ki- i kinda Attila budapesti diákra és Ma* rika István miskolci lakosra. x ^ órakor a hivatalos ellenőrzés i megtörténte után került sor a 34. já- ) tékhét nyerőszámainak kihúzására 4 Az első szám a 46 volt, amit Bódis ^ Béláné húzott ki a nézők nagy fif —r t Vidám majális 5 a harsányt dombokon J Csütörtökön reggeltől estig vi- \ dám majális zajlott le három község \ lakosságának — Harsány, Bükkara- $ nyos és Kisgyőr — részvételével, az { árnyas tölgyek alatt a harsányi dorn- ibokon. A miskolci járási pártbizott- a ság szervezte a „Bükki” napot, 4 amelyen E. Nagy Sándor elvtárs, a \ pártbizottság munkatársa méltatta \ alkotmányunk 10. évfordulójának i jelentőségét. ) Már a kora délelőtti órákban foga7 tokon, teherautókon, kerékpárral, 7 vagy gyalogosan érkeztek az embe- ] rek és a nagygyűlés időpontjára 9 mintegy 6—700 főnyire szaporodott ? az ünneplő közönség. Eljöttek az ün- J népségre a közelben állomásozó * szovjet elvtársak is, akiket nagy szeretettel vettek körül. Kinek az érdeke? A Lenin Kohászati Művek I-es kapujánál létesített tej csárda már kora reggel, — mondhatnánk azt is — hajnalban benépesül. Nem állítunk valótlanságot, ha azt mondjuk, — naponta többezer ember látogatja, nyáron hideg tejet, kakaót, télen meleg kávét, forró, citromos teát kívánva. A tejcsárda ilyenkor a nyári hónapokban meglehetősen zsúfolt. De a népes fizető-fogyasztók mellett ott találjuk a fizetés nélkül távozókat is, illetve azokat, akik jóllaknak, de nem távoznak el. Tovább élvezik az ínycsiklandozó illatokat és újabb éhség felléptekor vidáman dézsmálják a kiállított árut. Egyszóval sok a légy, rossz a levegő, különösen a meleg déli órákban, ami azt jelenti, hogy a jóétvágyú embereknek is kedve támad kifordulni. A tejcsárda mennyezetéről, — mint egy helikopter propellerje, — ventillátor csüng alá. Szép és hasznos jószág. Csak éppen még sohasem teljesítette azt a kötelességét, amely minden jóindulatú és jól nevelt ventillátor kötelessége lenne. Alig néhány napos szereplése után felmondta a szolgálatot és a tej csárda személyzetének kérése hónapról-hónapra ismétlődhet... a helyzet változatlan. A Lenin Kohászati Művek illetékese úgylátszik megveti a túlbúzgóságot és arra inspirálja a személyzetet, ej ráérünk arra még! Akkor is érthetetlen lenne ez a viselkedés, ha történetesen nem a fenti nevezett üzem dolgozóinak érdekében létesítették volna ezt a tejcsárdát,' vagy valahol a megközelíthetetlen messzeségben lenne. Hát még így, amikor mindössze két-három perc alatt meg lehetne szüntetni az étvágyrontó levegőt és ennivalót mérgező bajt! (U.N.R.) Kétszerannyi gy ümő!cs-és zó\dségáru fogyott el — napi 350—400 mázsa paradicsom kerül a miskolci piacra A 10 millió forintos költséggel, új, modernül berendezett gépállomás épülete • átadására a közeli napokban kerül sor. Fotó: Pócs Elemér. < ( A Borsodi Szemle legújabb száma ! Uj gépállomás épüli Szerencsen A Borsodi Szemle, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a megyei valamint a városi tanács folyóiratának legújabb (III. évfolyam, 4.) száma a napokban megjelent. A lap tudományos részében A barátság kötelez! címmel közöl vezércikket. Közi: a lap Hegyi Imre tanulmányát a termelőszövetkezeti községek problémáiról, Debnár Gyula írását az ipari tanulóképzési rendszerről, Huszti Vilmos tanulmányát Benkő Sámuei Topographia Oppidi Miskoltz című művéről, Tilkovszky Lóránt Borsoc megye és Miskolc az 1831. évi „koleralázadás” idején című cikkét, Le- szih Andor írását a miskolci nyomdászat múltjáról, Nemecskai Tiva-| dar hozzászólását a házassági bontó- i perek alakulásához, Sziklay László' tanulmányát Hviezdosláv-ról, egy ta-' nulmányt Bozena Nemcováról, Ba-' lassa Iván írását a tokaj-hegyaljai1 német falvakról, Tauszig Mária em- 1 lékezését Arvi Járventaus-ról, Boros Ádám írását a Bükk tiszafáiról,, Marjalaki Kiss Lajos cikkét Miskolc i képzőművészeti múltjáról, Kalas lm- 1 re írását a bélapátfalvai Árpád-kori templomról, Fazekas István írását ( műszaki könyvtáraink fejlesztéséről, < Lajos Árpád tanulmányát a sajóve-1 lezdi népi házdíszítésekről, Frisnyák Sándor írását Jakus Lászlóról és, Sárospatak földrajzi hagyományai-1 ról. A tudományos részben ezenkí-1 vül számos fénykép, gazdag könyv-1 és folyóiratszemle és egyéb írás ol-, vasható. A Széphalom című irodalmi részben versekkel Ernyei Gyula, Kiss Károly, Moldvai Győző, Borsodi Gyula, Füzes László és Nyikes Imre, prózai írásokkal Tóth Lajos, Baráth Lajos és Császár Klára szerepel. Az Irodalmi szemle rovatban Kabdebó Lóránt írt tanulmányt József Attila’ ars-poeticájáról és Kuzmányi Gusz-j táv Eszmei tisztaság — művészi, igény címmel fűz néhány gondolatot^ az irodalmi vitákhoz. ítélet a vendéglátóipar három vezetője ügyében a tegnapi napon hirdetett ítéletben — 2 év börtönre és 2 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, továbbá megfosztotta 3 évre egyes jogaitól. Hudák József, az 52. sz. pecsenyebolt volt vezetőjét a bíróság 1957 januárjától a múlt év júniusáig terjedő időszak alatt mutatkozó 79 262 forintos leltárhiánya, továbbá lopás miatt 1 év és 8 hónapra terjedő börtönbüntetésre ítélte, valamint 3 évre megfosztotta egyes jogaitól. Lukács Béla, a Véndiófa vendéglő volt vezetőjét a múlt év folyamán mutatkozó 35 387 forint hiánya, továbbá a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt 1 év börtönre és 2 évi jogvesztésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Ez év februárjában a Miskolc városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot tartott a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál, amely során egyes üzemegységeknél súlyos hiányosságokat állapítottak meg. Az ügy a rendőrséghez, majd végül is a járásbírósághoz került. A napokban lefolytatott tárgyalások során, bebizonyítást nyert, hogy Iván János, Hudák József és Lukács Béla nagymértékben megkárosították a társadalmi tulajdont, a népvagyont. Iván János a Miskolc-Tapolca Anna Szálló Étterem volt yezetőjét 1957 április 2-től 1958 júliusáig terjedő időszak alatt mutatkozó 94 205 forintos h:ányért. valamint sikkasztás és csalás bűntette miatt, a bíróság — 20 és 30-a között van ugyanis a paradicsom-szezon, ekkor legalkalmasabb a befőzés. A háziasszonyok „rohamával” számolva, augusztus 20 és 30-a között, csak a miskolci piacra naponta 350—400 mázsa paradicsomot szállítanak ki. A miskolci ünnepi vásáron a különféle kereskedelmi és ipari egységek között — vagy inkább mellett — részben a Vásárcsarnok épületében szerényen és mégis sokatmon- dóan húzódtak meg a MÉK-pavilo- nok. Mintegy 15 elárusító helyen csaknem 100 — társ, illetve a Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központjával szerződésben lévő — termelőszövetkezet gyümölcs- és zöldségterméke állt a vásárlók rendelkezésére. Ezek az elárusítóhelyek nepicsak azzal vonták magukra a figyelmet, hogy áruik szemnek tetsző, vitamindús, hanem azzal is, itt olcsóbban lehet vásárolni, mint másutt. Igen jellemző például, hogy a magánkereskedelem 2—3 forintos árával szemben 1,40 forintért lehetett vásárolni a paradicsomot, 3— 3,60 helyett 2,40-ért a zöldpaprikát, 12—16 forint helyett 4—8 forintért az őszi barackot. Igaz, a vásárlók már jóelőre beszerezték ünnepi szükségleteiket, mégis az ünnepi vásár alatt duplájára emelkedett a forgalom. Mintegy 750 mázsa árut szállítottak ki a vevők igényei kielégítésére. Különösen a dinnye, valamint a vegyes gyümölcs fogyott nagyon. A MÉK — ünnepi vásár után megmaradó — elárusító helyeire most nagy feladatok várnak. Augusztus Bertta holtán kiállítása Sárospatakon kerül a munkába siető, a dolgozó vagy a munka után éppen pihenő, beszélgető ember. Az iránykeresés és a stílusban\ megnyilvánuló változatosság jellem-\ zö Bertha Zoltán művészeiére, aki\ tanítómesterek nélkül a maga egyénii útját járja. Sajátos festői stílusai még nem forrott ki ugyan, de mari most is megállapíthatjuk, hogy mű-1 vészi egyéniség, akit sokoldalú fo-1 gékonyság, a változatos hangulatok-i ra való reagáló készség, a mind íö- kéletesebb kifejezési mód keresése, bizonyos drámaisággal vegyült finom liraiság és szembetűnő festői kulturáltság jellemez. Általában azok, a képei a legsikerültebbek, amelyek-1 ben a sötét alaptónus az uralkodó Szereti az este, az alkony, a borús i idő kissé melankolikus, lírai hangulatait. Mintha a mély színek jobban megfelelnének egyéniségének, bár melegebb, a drámai ellentéteket feloldó derűsebb színfolt is meg-meg- villan képein. Igen nagy a sikere Bertha Zoltán sárospataki kiállításának, amely a maga egészében egy rendkívül tehetséges, fejlődőképes művészt mutat be a közönségnek, örvendetes, hogy Sárospatakon, a magyar múlt, tudomány és irodalom patinásveretű városkájában a képzőművészet haladó hagyományainak folytatása következik olyan kiváló festőművész alkotásaiban, mint Bertha Zoltán. fr. j.) mindig voltak tehetséges művelőt. A közelmúltból Bálint József és Deák Geyza nevét kell megemlítenünk, a ma itt dolgozó festők közül pedig Bertha Zoltánt, Ecsedi Lajost, Nagy Dezsőt és Urbán Györgyöt, akik megyénk más művészeivel együtt gyakran szerepelnek Sárospatakon kívül a sátoraljaújhelyi és miskolci tárlatokon is. Bertha Zoltán most egy gazdag gyűjteményes kiállítással lépett nyilvánosság elé a megyei tanács művelődési osztályának és a Rákóczi Múzeumnak a rendezésében. A kiállítást augusztus 16-án szépszámú közönség jelenlétében nyitotta meg Tömösközy Ilona községi párttitkár, részletesen elemezve és méltatva Bertha Zoltán művészetének sajátos vonásait. A bemutatott képek szinte egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy művészetének uralkodó témája a gyönyörű hegyaljai táj: a sárospataki utcák, a lankás hegyoldalak, a szelíden hullámzó völgyek, az ódon Bodrog- oarti házak. Az aprólékos részletek helyett. mindig a lényeget, a fontosat, a táj mondanivalóját ragadja meg és fejezi ki összefoghatóan Bertha Zoltán. Alakos képe aránylag kevés van, de az újabbak közt, az utóbbi évek terméseiben mind többet és többet találunk, amelyeken már nemcsak a táj kiegészítéseként szerepel az ember, hanem hangsúlyt kap, a táji környezet középpontjába Újból itt a kánikula... (Tudósítónktól.) Sárospatakon, megyénknek ebben - a nagymúltú iskolavárosában nem- t csak a tudománynak és irodalom- s nak, hanem a képzőművészetnek is
